Az OVER CAPITAL Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA Lezárva: 2016. november 30. Hatályos : 2016. december 1. napjától 1/2016.11.30. számú Igazgatósági Határozat szerint 1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jelen Üzletszabályzat az OVER CAPITAL Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság) és a vele jelen Üzletszabályzatban meghatározott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 3. (1) bekezdés I) pontjában meghatározott követelésvásárlási tevékenysége során szerződéses kapcsolatba kerülő követelés értékesítő személyek (Engedményezők) és a követelések kötelezettjei mint Ügyfelek jogait és kötelezettségeit, valamint a Társaság követeléskezeléssel kapcsolatos tevékenységét szabályozza. A Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolat alapja a kölcsönös üzleti bizalom és együttműködés. Az Üzletszabályzat célja, hogy mind az Ügyfél, mind a Társaság érdekében egyértelmű alapot szolgáltasson az üzleti kapcsolatokhoz, melyben a Társaság minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik teljesíteni megbízásait és előmozdítani üzleti érdekeit. I. rész 1. Törvényi, szabályozási háttér és értelmező rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013.évi CXXXIX. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008.évi XLVII. törvény (Fttv.) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (FMH tv.) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi UH. törvény (Vht.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (KHR tv.) A 2010. január 1. napján hatályba lépett a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 14/2012. (XII. 13.) számú ajánlása a követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről (Ajánlás) A Társaság Üzletszabályzata A Társaság Panaszkezelési szabályzata 2
2. A Társaság tevékenységei 2.1 A Társaság a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 3. könyvének a jogi személyekre és a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint alapított, az MNB számú H-EN-I-209/2015. engedélyével rendelkező, az engedély szerint követelésvásárlási tevékenység végzésére jogosult pénzügyi vállalkozás. 2.2 A Társaság, a felügyeleti engedély alapján jogosult továbbá a követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység végzésére. 2.3 Jelen Üzletszabályzat egyrészt a követelésvásárlás szabályait, másrészt a követelések kezelésének szabályait tartalmazza. II. rész 3. Az Üzletszabályzat hatálya 2.1 Üzletszabályzat személyi hatálya A jelen Üzletszabályzat rendelkezései a Társaságra és a tevékenységét segítő közreműködőkre, az Ügyfélre és képviselőire, valamint az Üzletszabályzat által meghatározott körben az Adósokra terjed ki. Társaság tevékenységét Ügyfelei részére végzi. Az Ügyfél fogalma alatt kell érteni valamennyi olyan természetes személyt, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót, vagy más szervezetet, akitől a Társaság szerződés alapján követelést, vagy követeléseket vásárol, és akivel ennek során szerződéses jogviszonyba lép. A Társaság a követelések érvényesítése (behajtása) során kapcsolatba kerül a követelések Adósaival. Az Adós fogalma alatt kell érteni valamennyi olyan természetes személyt, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót, vagy más szervezetet, aki (amely) a megvásárolt követelés tekintetében a fizetésre kötelezett. A Társaság és Ügyfél közötti jogviszony tartalmát és a kapcsolatok egyes részletszabályait az egyes ügylettípusokra vonatkozó szerződések állapítják meg. Az Üzletszabályzat irányadó mindazokban a kérdésekben, amelyről az adott esetre vonatkozóan jogszabály vagy külön szerzódés kifejezetten nem rendelkezik. Az Üzletszabályzat rendelkezései olyan szerződéses feltételnek minősülnek, amelyek a Társaságra és az Ügyfelekre egyaránt kötelezőek. 2.2 Üzletszabályzat időbeli hatálya Az Üzletszabályzat rendelkezései a Szerződés megkötésétől a jogviszony megszűnését követő elszámolás lezárásáig irányadóak a Felekre. 3
2.3 Üzletszabályzat tárgyi hatálya Az Üzletszabályzat rendelkezései a Társaság és az Ügyfél közötti minden olyan üzleti kapcsolatra vonatkoznak, amely a Társaság pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből fakad. A jogviszony közvetett tárgya a követelés, amely lehet bármilyen pénzben teljesíthető, forgalomképes, fennálló vagy jövőbeli, lejárt vagy le nem járt követelés. 4. A Társaság tevékenysége 4.1. A követelésvásárlás a Ptk. szerinti engedményezés formájában történik. Az engedményezés azon szerződéses jogügylet, melynek során az Engedményező bármely elismert, vagy bizonytalan, harmadik személlyel szembeni lejárt vagy le nem járt esedékességű törvényes pénzkövetelését, illetve pénzköveteléseit, valamint az azt biztosító mellékkötelezettségek minden jogát vételár fejében az Engedményesre ruházza át. Ennek keretében a követelések és az azt biztosító mellékkötelezettségek tekintetében az Engedményező helyébe, jogutódként a Társaság lép. A követelés átruházásáról szóló engedményezési szerződés alapján a Társaság megvásárolja a követeléseket, átvállalhatja a kötelezettek fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatot, valamint ellátja a követelések további nyilvántartását és érvényesítését. Követelésnek minősülnek mindazon törvényes magyar fizetőeszközben kifejezett ösz- szegek, amelyek jogalapját az Engedményező az engedményezés során okiratokkal igazolja, és amelynek jogosultja az engedményezést követően a Társaság. 4.2. A Társaság a követelésvásárlás szolgáltatását kifejezetten és kizárólag az Engedményezők részére nyújtja követelések vonatkozásában. Elsősorban pénzügyi intézmények hitelei, kölcsönei, illetve egyéb pénzügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások alapján keletkező, valamint másodsorban bármilyen más jogviszonyból származó követelések megvásárlásának szabályaira vonatkozóan állapítja meg az Üzletszabályzat rendelkezéseit. 4.3. Nem lehet engedményezni az Engedményező, mint jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. A Szerződés tárgyául továbbá kizárólag olyan Követelések szolgálhatnak, amelyekkel szemben a Kötelezettek sem ellenkövetelést nem érvényesíthetnek, sem pedig kifogást nem támaszthatnak. Amennyiben a Kötelezettek az átruházott követeléssel kapcsolatban bármilyen, a Kötelezett engedményezésről, átruházásról történő értesítésekor már fennállt jogalapon ellenkövetelést vagy beszámítást érvényesítenek, illetve kifogást támasztanak, akkor a Társaság mindegyik követelésvásárlási ügylet esetében jogosult az érvényesített ellenkövetelést az Engedményezőre visszahárítani, illetve azokért az Engedményező köteles a Kötelezettel, illetve a Társasággal szemben helytállni. 4.4. Az engedményezésről a Kötelezettet értesíteni kell; a Kötelezett az értesítésig jogosult az Engedményezőnek teljesíteni. Ha a kötelezettet az Engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (Engedményes) teljesíthet; az Engedményestől származó értesítés esetén a Kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki Engedményesként fellépett. A 4
kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja. 4.5. Az engedményezéssel az Engedményes az Engedményező, mint eredeti jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is, ezáltal az engedményezés magába foglalja a követeléssel összefüggő valamennyi jogosultság és mellékjogosultság átruházását, beleértve a biztosítékok átruházását is. 4.6. A Kötelezett az Engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az Engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. 4.7. Az Engedményező az Engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve ha a. követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az Engedményesre; b. felelősségét egyébként kizárta. 4.8. Az itt megjelöltekról a Felek a Szerzódésben kifejezetten rendelkezni kötelesek, annak érdekében, hogy az üzleti kapcsolat során a Felek számára az Adós szolgáltatásával, teljesítésével kapcsolatos kockázat egyértelműen rögzítésre kerüljön. 5. Az Üzletszabályzat nyilvánossága, ügyfél általi elfogadása és módosítása 4.1. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. Az Üzletszabályzatot a Társaság az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségben hozzáférhetően rendelkezésre bocsátja, illetve a szerződéskötéskor a fél részére díjmentesen átadja. Továbbá a Társaság internetes honlapján az Üzletszabályzat folyamatosan és jól látható módon elérhető. 4.2. A Társaság írásbeli kívánságra bárkinek - legfeljebb a postaköltségek felszámításával - megküldi a hatályos Üzletszabályzatát, függetlenül attól, hogy üzleti kapcsolat már létesült-e közöttük. 6. A felek közötti kapcsolatok szabályai 5.1. Az Engedményező a követelések megvásárlására vonatkozó, a Társaság által tett ajánlatot megelőzően köteles biztosítani a Társaság részére a követelések jogi állapotának és valamennyi dokumentációjának megismerhetőségét. Ezen kötelezettségét az Engedményező a Társaság részére előzetes iratbetekintés lehetőségének biztosításával, valamint szóbeli vagy más alkalmas módon történő információ nyújtásával teljesíti. Az információnyújtás kiterjed különösen a követeléssel kapcsolatosan keletkezett okiratok és a nyilvántartásokban rögzített adatok ismertetésére, illetve az azokhoz történő hozzáférés biztosítására, valamint külön kérés nélkül is tájékoztatás nyújtására a követeléssel, illetve annak átruházásával kapcsolatos valamennyi lényeges információ Társaság részére történő közlésére is. 5.2. Amennyiben az információ nyújtás nem írásban történik, úgy a Felek egyeztetett módon 5
kötelesek gondoskodni ezek dokumentáltságáról és későbbi igazolhatóságáról. A Felek az előkészítés szakaszában kötelesek gondoskodni a titoktartásra és adatvédelemre vonatkozó rendelkezések betartásáról, amelynek keretében az Engedményező minden esetben szavatosságot vállal azért, hogy a követelések értékesítése érdekében az általa a Társaság rendelkezésére bocsátott adatok, információk és dokumentumok átadására ilyen célból jogosult. 5.3. A Társaság az Engedményező által lehetóvé tett módon megvizsgálja az 1. pont szerint rendelkezésére bocsátott, követeléssel kapcsolatos adatokat, információkat és dokumentumokat. 5.4. A Társaság, amennyiben erról döntést hoz, a követelés, illetve követelések megvásárlására saját belső előírásai és az Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően vételi ajánlatot ad, amely a Felek ezzel ellentétes megállapodása hiányában legfeljebb 5 munkanapig érvényes. 5.5. A szerződés a Társaság ajánlata és az ajánlat Engedményező általi elfogadása alapján, a Felek szerződéses megállapodásának írásbeli szerződésbe foglalásával jön érvényesen létre. A szerződés létrejöttét megelőzően a Társaság elvégzi az Üzletszabályzatban meghatározott azonosítási, illetve a vonatkozó jogszabályokban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A szerződés létrejöttének időpontja a Szerződés mindkét fél általi aláírása napjának felel meg. A szerződés annak mindkét fél általi aláírása napján lép hatályba, amennyiben a hatályba lépés időpont- ját a szerződés ettől eltérően nem határozza meg. 7. Együttműködés a felek között 6.1. Felek szerződéses jogaikat kötelesek jóhiszeműen egymás jogait és jogos érdekeit tiszteletben tartva gyakorolni. Felek az adott helyzetben, általában elvárható legrövidebb időn belül tájékoztatják egymást a szerződéses kapcsolatukat érintő valamennyi jelentés tény, körülmény, adat (így különösen címük, nevük) megváltozásáról. 6.2. A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban felmerült költséget az a Fél viseli, akinél a tájékoztatási kötelezettség felmerült. 6.3. A Társaság jogosult Ügyfeleitől a velük kötött szerződésben foglalt szolgáltatások nyújtására, a követelésvásárlás kockázatainak felmérésére, az Ügyfél kötelezettségeinek ellenőrzésére, a Társaság vállalásainak teljesítése érdekében az Ügyfél szervezeti, személyi, és egyéb kockázati adataira vonatkozó tájékoztatást, és ilyen információkat tartalmazó dokumentumokat kérni. Az Ügyfél és a Társaság között létrejött engedményezési szerződésre tekintettel az Ügyfél tájékoztatási kötelezettsége az Adósra is vonatkozik, amennyiben az Adósról jelentés információ a tudomására jut. Az Ügyfél köteles megadni minden, az alapul szolgáló és engedményezésre kerülő kölcsönszerződéssel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyet a Társaság a döntéséhez, a jogügylet vagy az Adós megítéléséhez szükségesnek tart. 6.4. A felek lényeges körülménynek tekintik különösen a fizetéképességet, a biztosíték 6
megsemmisülését, vagy a fedezetekben bekövetkező egyéb változást, az értesítési címet és telefonszámot, fax, és elektronikus elérhetőségeket, továbbá a képviselőket, a jogi státuszt érintő változásokat. E kötelezettségek megszegését a felek súlyos szerződésszegésnek minősítik és az elmulasztásából eredő kár megtérítésére a mulasztó felet kötelezni lehet, illetve a mulasztó felet terheli. 8. Értesítés, a kapcsolattartás módja 7.1. A Szerződéssel kapcsolatos valamennyi jognyilatkozatot írásban kell megtenni. Ráutaló magatartással vagy szóban a Szerződés tartalma nem alakítható, a Szerződés nem módosítható. 7.2. Felek egymáshoz intézett írásbeli nyilatkozataikat személyes kézbesítéssel vagy postai úton teszik meg. Postai úton történő iratküldés esetében az iratot postai ajánlott küldemény formájában kell a másik fél részére megküldeni. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a Társasághoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A címzett a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül igazolással élhet, de a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével igazolással élni nem lehet. 7.3. Az Ügyfél köteles megfelelő határidőben, de legkésőbb 30 naptári napon belül írásban értesíteni a Társaságot, ha nem érkezett meg időben valamely általa a Társaságtól várt értesítés, különösen, ha az fizetési megbízás teljesítésére, illetve pénzkövetelés jóváírására vonatkozik. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli. 7.4. A Társaság az Ügyfélnek szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat az Ügyfél által a Szerződésben megjelölt címre küldi. Ilyen cím hiányában a Társaság az Ügyfélnek a hiteles hatósági (cégbírósági) nyilvántartás szerinti székhelyére, vagy telephelyére küldi az iratokat. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatti téves postázásból adódó károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik, és azonnal esedékessé válnak. Amennyiben bármely fél tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget és címének változását a másik fél részére nem jelenti be az Üzletszabályzat rendelkezései szerint, úgy a bejelentést elmulasztó fél terhére esik, ha valamely irat a mulasztó fél részére nem kézbesíthető. 7.5. Felek írásbeli nyilatkozataikat egymással telefax vagy e-mail formájában is eljuttathatják, mely esetekben szükséges a telefax vagy e-mail üzenet címzetthez történő megérkezésének címzett általi visszaigazolása, telefax esetén telefaxon megküldött visszaigazolással, e-mail esetében pedig az átvételt igazoló e-mail formájában. 7.6. Az Ügyfél a Társaság részére szóló küldeményeket a Társaság hivatalos nevére, és a Társaság székhelyére köteles megküldeni. 7
7.7. A Társasághoz érkezett küldemények érkezési idejére a Társaság nyilvántartása az irányadó. 7.8. A Társaság és az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, valamint a Szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerósíteni. írásbelinek minósül az egymásnak levélben, e-mailben vagy faxon küldött értesítés, üzenet, megbízás, szerződés. A nem Írásbeli közléseket egyidejűleg írásban meg kell erősíteni, azok az írásbeli megerősítéssel válnak hatályossá. 7.9. A telefonon, vagy más, nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik fél haladéktalanul köteles jelezni a közlés és az írásbeli visszaigazolás közötti esetleges eltérést. 7.10. A Társaság Ügyfél telefonon, telefaxon, e-mailben adott nyilatkozatait jogosult megerősíttetni. Az Ügyfél telefonszáma és faxszáma a Szerződésben feltüntetésre kerül és a feltüntetett telefaxról, telefonról érkezett és teljesített megbízásokat minden esetben az Ügyféltől származónak kell tekinteni. 7.11. A Társaság kizárja minden felelősségét, amely az Ügyfél telefonszámának, vagy telefax számának jogosulatlan személy általi használatából ered. 7.12. A Társaság fenntartja magának azt a jogot, hogy biztonsági okokból a telefon, telefax vagy számítógépes kommunikáció útján beérkezett megbízást a saját belátása szerint visszautasítsa és ezzel kapcsolatban a Társaság felelősségét kizárja. A visszautasításról Ügyfelet haladéktalanul értesíteni kell. 7.13. Telefonon történő kapcsolattartás esetén az Ügyfelet a Társaságnak be kell azonosítania. A Társaság azonosított ügyfélnek tekinti a személyes adatokat (név, lakcím, anyja neve, születési adatok) és a bejelentés tárgyához kapcsolódó a Társaság által nyilvántartott azonosítót megadó ügyfelet. Az azonosításra alkalmas adatok hiányában az Ügyfél részére csak általános tájékoztatás adható. 9. Ügyfelek azonosítása, a felek képviselői 8.1. A Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor minden esetben elvégzi a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben - a továbbiakban: Pmt. - az ügyfél átvilágításhoz szükséges cselekményeket. Ennek keretében azonosítja az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat és a képviselőt. A Társaság az átvilágított személyek a 6.2. pontban meghatározott adatait köteles rögzíteni. 8.2. A Társaság az alábbi adatokat rögzíti a Pmt. szerinti átvilágításkor: a) természetes személy esetén családi és utónevét (születési nevét), születési helyét és idejét, anyja nevét; lakcímét, állampolgárságát, azonosító okmányának típusát és számát, 8
külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, főtevékenységét, képviseletére jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. 8.3. A Társaság kizárólag a Pmt. szabályaiban meghatározott azonosító okmányokat jogosult elfogadni az azonosításhoz. Az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokat az Ügyfél köteles a Társaságnak a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül bejelenteni. 8.4. A Társaság azt fogadja el az Ügyfél képviselőjeként, akit az Ügyfél alapító okiratában/társasági szerződésében/ nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről szóló határozatban ekként feltüntettek. Amennyiben az Ügyfélnek több képviselője van, a Társaság bármelyik képviselő bejelentését érvényesnek fogadja el. Az Ügyfél képviseletére jogosult személyekről a Társaság nyilvántartást vezet, amelybe a képviseletre jogosult személy aláírási címpéldányát, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy ezek hiányában aláíró kartonját elhelyezi. 8.5. A Társaság mindaddig az Ügyfél képviseletére jogosultnak tekinti a korábban bejelentett személyt, amíg a cégnyilvántartásra, illetve egyéb bírósági, hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok szerint az Ügyfél képviseletére jogosult. A képviselők személyében történt változások késedelmes, vagy nem megfelelő módon történő bejelentéséből származó esetleges károkért a Társaságot nem terheli felelősség. 8.6. A Társaság az Ügyfél, illetve a képviselő aláírását a közjegyző által készített aláírási címpéldány, vagy ügyvéd által készített aláírásminta, vagy az általa vezetett aláíró kartonon szereplő aláírás mintával történő összehasonlítás útján azonosítja. A Társaság a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni az aláírás azonosításakor. 8.7. A Társaság nevében jognyilatkozat tételére vagy annak megtagadására a Társaság alapító okiratában foglaltak szerint a cégjegyzésre jelöltek jogosultak. 10. A banktitok és az üzleti titok kezelésének szabályai 9.1. Banktitok minden, az Ügyfélről a Társaság rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira és a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozik, illetve amelyet vonatkozó jogszabályi rendelkezések azzá minősítenek. 9.2. Üzleti titok az Ügyfél gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, adat, 9
információ, megoldás, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása az Ügyfél jogszerű pénzügyi, gazdasági és piaci érdekeit sérti vagy veszélyezteti, és amelynek titokban maradásához az Ügyfélnek érdeke fűződik, és amely célból az Ügyfél szükséges intézkedéseket megtette. A Társaság a banktitoknak és az üzleti titoknak minősülő információt köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha: a) az Ügyfél illetve törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, b) a Hpt. vonatkozó rendelkezései a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, c) a Társaság érdeke ezt az Ügyféllel szembeni fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. 9.3. A banktitok és üzleti titok megtartási kötelezettség a Társaság valamennyi alkalmazottjával, és a Társasággal megbízási szerződés keretében együttműködő szervezettel és azok nevében eljáró személyekkel szemben, időbeli korlátozás nélkül fennáll. 11. Biztosítékok 10.1. A Társaság faktoring ügyletből származó követelésének biztosítékául elsődlegesen maga a faktorált követelés szolgál. A Társaság engedményezési ügyletből származó követelésének biztosítékául elsődlegesen maga a követelés szolgál. A Társaság egyéb biztosítékot kivételesen, egyedi szerződés alapján köt ki, illetve fogad el. A Társaság az Ügyféllel szembeni követelésének érvényesítését elősegítő, megerősítő és gyorsító eszközök (pl. elidegenítési- és terhelési tilalom, vételi jog alapítása, az Ügyfél kötelezettségének közokiratba foglalása stb.) alkalmazását is kikötheti. A jelen Üzletszabályzatban a biztosítékok kezelésére vonatkozóan nem szabályozott kérdésekben a biztosíték kikötését tartalmazó szerződés rendelkezései az irányadók. 10.2. A Társaságnak az Ügyféllel szembeni esedékes követelése erejéig óvadéki joga áll fenn az Ügyfél minden, a Társaság rendelkezése alá kerülő pénzeszközén, így különösen a (faktorált) követelések alapján a vevő (kötelezett vagy adós) által az Ügyfélnek fizetett elóleg összegén felül teljesített összegen. 10.3. Az Ügyfél köteles a biztosítékok állagát megőrizni, szükség esetén helyreállítani, vagy további biztosítékkal a fedezetet kiegészíteni, ha annak hitelbiztosítéki értéke csökken. 10.4. A biztosítékok értékelésével, nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség az Ügyfelet terheli. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kezelése során köteles folyamatosan biztosítani annak lehetőségét, hogy a Társaság - igényérvényesítési jogának megnyílta esetén - a vagyontárgy terhére követelését érvényesíthesse. 10
10.5. Ha a biztosítékul szolgáló vagyontárgy állagromlása, vagy egyéb ok folytán a vagyontárgy értékének csökkenése a biztosítékból való kielégítést veszélyezteti, az Ügyfél köteles a Társaság felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt a biztosítékot az eredeti értékre kiegészíteni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat - a Társaság külön felszólítása nélkül is - értékükön pótolni. 10.6. A biztosítékul szolgáló vagyontárgy megsemmisülése, vagy értékcsökkenés esetén az érték pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a vagyontárgy helyébe lép, illetőleg a biztosíték kiegészítésére szolgál. 10.7. Az Ügyfél köteles a Társaságot haladéktalanul értesíteni a biztosíték értékében, értékesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról, ideértve a biztosítékul lekötött vagyontárgyra vonatkozó tulajdonosváltozást, valamint minden olyan körülményt, amely a biztosíték forgalmi értékét, vagy forgalomképességét hátrányosan befolyásolhatja, vagy egyéb okból a kielégítést veszélyeztetheti. 10.8. A Társaság bármikor jogosult ellenőrizni - akár helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Társasággal együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ehhez szükséges feltételeket - ideértve különösen a biztosítékok helyszíni szemléjének lehetőségét - biztosítani. 10.9. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Társaságnak az Ügyféllel szemben fennálló követelése maradéktalanul meg nem térül. A Társaság követeléseinek teljes megtérülését követően az Ügyfél által rendelkezésére bocsátott és igénybe nem vett biztosítékokat - az Ügyfél kérésére és költségére - felszabadítja. 10.10.Ha a biztosíték fennállását hatósági nyilvántartás igazolja, a Társaság a biztosíték felszabadításával egyidejűleg a biztosítéki jogának hatósági nyilvántartásból való törléséhez szükséges nyilatkozatot az Ügyfélnek díjmentesen kiadja. 10.11.A Társaság mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is - jogosult követelni, az Ügyfél pedig nem tagadhatja meg a teljesítést arra hivatkozással, hogy a Társaságnak lehetősége van követelését a biztosítékok terhére érvényesíteni. Amennyiben a Társaság a biztosítékot érvényesíti és ennek során követelése nem térül meg, ez nem mentesíti az Ügyfelet a fennmaradt tartozásának megfizetése alól. 10.12.Amennyiben a Társaság részére azonos ügylet fedezetéül több biztosíték szolgál, a biztosítékokat a Társaság a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben érvényesítheti. Amennyiben a biztosíték - jellegénél fogva vagy az Ügyféllel kötött megállapodás hiányában - csak bírósági végrehajtás útján érvényesíthető, a Társaság végrehajtható okirat alapján bírósági végrehajtást kezdeményezhet. Amennyiben a Társaság a biztosíték érvényesítésére bírósági végrehajtás nélkül is jogosult, a biztosítékból közvetlenül elégítheti ki követelését. 11
12. A Társaság felelőssége 11.1. A Társaság tevékenysége során mindenkor az Ügyfél üzleti érdekeinek figyelembe vételével és a tőle elvárható gondossággal, valamint a Hpt., illetve a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az Ügyfél bízhat abban, hogy a Társaság működése során megfelel az óvatos, körültekintő és megbízható (együttesen prudens) működés követelményeinek. 11.2. A Társaság megtéríti az Ügyfélnek mindazt, az Ügyfél által bizonyított közvetlen anyagi kárt, amelyet súlyos gondatlanságával az Ügyfélnek okozott. Az Ügyfél haladéktalanul köteles a kárenyhítés érdekében eljárni, illetve az őt ért kárról és az enyhítése érdekében tett lépéseiről a Társaságot értesíteni. Az Ügyfél köteles bekövetkezett kárát a Társaságnak bizonyítani. A Társaság haladéktalanul tárgyalást kezdeményez az Ügyféllel az Ügyfelet ért kár elismerésének, illetve összegének meghatározása céljából. 11.3. A Társaság nem felel az olyan károkért, amelyek a Társaságon kívül álló és el nem hárítható okból - így különösen természeti katasztrófa, jogszabályi vagy hatósági rendelkezés, szükséges hatósági vagy bármilyen egyéb felhatalmazás, engedély vagy egyéb szükséges dokumentum megtagadása vagy késedelmes megadása, illetve hiánya folytán - következtek be. 11.4. A Társaság felelőssége a kiszervezett tevékenységet ellátó harmadik személyekért az alábbiak szerint alakul: a) A Társaság a kiszervezett tevékenységet ellátó személlyel csak az adatvédelmi szabályok megtartása és biztosítása, valamint az összeférhetetlenségi szabályok megtartása mellett köt szerződést. A kiszervezett tevékenységet ellátó személy minden esetben megfelel a jogszabályokban előírt személyi-, tárgyi-, és biztonsági feltételeknek. A kiszervezés tényét, valamint a kiszervezett tevékenységet ellátó személy nevét, székhelyét, lakcímét, valamint a kiszervezés időtartamát a Társaság a Felügyelet számára a szerződéskötést követő két napon belül bejelenti. b) A kiszervezett tevékenységet végző tevékenységét a Társaság, a Társaság belső ellenőre, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet jogosult ellenőrizni. A Társaság felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A Társaság haladéktalanul jelenti a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a közte és a kiszervezett tevékenységet végző közötti szerződésbe ütközik. c) Ha a kiszervezett tevékenységet végző által a jogszabályok megsértésével, illetve gondatlanul végzett tevékenység miatt az Ügyfelet közvetlenül és bizonyíthatóan kár éri, a Társaság a 8.2. bekezdés szerint az Ügyfél kárát megtéríti. Mentesül a Társaság a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kiszervezett tevékenységet ellátó személy kiválasztása, ellenőrzése és utasításokkal való ellátása során úgy járt el, ahogy az tőle elvárható. 11.5. A Társaság által kiszervezett tevékenységekre vonatkozó adatokat a jelen Üzletszabályzat 4. sz. melléklete tartalmazza. 12
11.6. A Társaság felel a vele megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért. 11.7. A Társaság a pénzügyi szolgáltatásainak ellenőrzését és jogszerűségének vizsgálatát szakmai tapasztalattal rendelkező, megbízott belső ellenőr és a könyvvizsgáló bevonásával végzi. 11.8. A Társaság megbízott ügyvédeket és külső jogi szakértőket vesz igénybe a tevékenysége során. 11.9. A Társaság a problémás, illetve nem szerződésszerűen teljesítő Adóssal szembeni biztosíték-érvényesítési, végrehajtási, illetve egyéb eljárási cselekmények lebonyolításánál külső szakértók és partnerek bevonásának lehetóségét fenntartja. 11.10.A Társaság az igénybevett közreműködóért, illetve alkalmazott alvállalkozóért úgy felel, mintha saját maga járt volna el, kivéve, ha bizonyltja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály korlátozza, a Társaság felelőssége is ehhez igazodik. 11.11.Nem felel a Társaság az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárást az Ügyfél és a harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza. 11.12.A Társaság a részére átadott okiratok tartalmán felül nem vizsgálja, hogy az Ügyfél követelése jogszerű-e. A Társaság kifejezetten nem vizsgálja, hogy az Ügyfél és az Adós között a szerződéses, vagy egyéb szolgáltatás ténylegesen megvalósult; hanem jogosult a részére bemutatott okmányok valódiságában bízni és minden az okmányok valótlansága vagy hamisítottságából eredő kockázat az Ügyfelet terheli. 12. Kamatok, díjak, költségek 12.1. A követelésvásárlás viszonylatában felmerülő kamatok, díjak és költségek részleletes szabályait a jelen ÜSZ Melléklete tartalmazza. 12.2. A megvásárolt követelés Adósával, azaz a kötelezettel szemben a Társaság által alkalmazott kamatok, költségek és díjakra vonatkozó rendelkezéseket jelen ÜSZ Harmadik rész A követeléskezeléshez kapcsolódó speciális szabályok" 21. -a tartalmazza. III. Rész 13. A követeléskezelés alapelvei A lejárt követelések kezeléshez kapcsolódó speciális szabályok 13
Jelen Üzletszabályzat alkalmazásával összefüggésben vásárolt, lejárt követelésnek minősül az olyan követelés, amelyet a Társaság a követelés teljesítési határidejének lejártát követően, engedményezés útján szerez meg a jogosulttól (engedményezőről). A követelés az engedményezési szerződésben meghatározott időpontban száll át a Társaságra. 13.1. A Társaság maradéktalanul figyelembe vette a Felügyelet 14/2012. (XII.13.) sz. Ajánlását, amely a tisztességes és együttműködő magatartás vonatkozásában fogalmaz meg elvárásokat a követeléskezelési tevékenységet folytató pénzügyi szervezetekkel és a megbízásuk alapján eljáró személyekkel szemben. 13.2. Az Üzletszabályzat jelen része a Felügyelet hivatkozott ajánlásának megfelelően, és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseinek, illetve vezérlő elveinek figyelembe vételével rögzíti a Társaság és a megbízása alapján eljáró személyek eljárását, jogait és kötelezettségeit a követeléskezelés és a behajtással kapcsolatos tevékenység során. Erre tekintettel, az ÜSZ az alábbi elvárásokat rögzíti a követeléskezelés és behajtási tevékenység során tanúsított magatartással kapcsolatban: a) a Társaság és a megbízásuk alapján eljáró személyek ésszerűen elvárható szakmai ismeretek alapján folytatják tevékenységüket, b) a tisztességesség és jóhiszeműség követelményeinek megfelelően járnak el, c) az Ügyfél/Adós megalapozott döntését elósegítendó megfelelő mélységű és minóségű információt nyújtanak számára, d) tilos a tisztességtelen, az aggresszív, a megtévesztő és az Fttv. mellékletében felsorolt, tisztességtelennek minősített gyakorlatok folytatása, ezen keresztül a fogyasztói magatartás torzítása. 13.3. Az ÜSZ jelen Részében használt fogalmak alatt az alábbiakat kell érteni: Adós: a fizetési késedelemmel rendelkező, a Hpt. alkalmazásában fogyasztónak minősülő Adós és Adóstárs, valamint magánszemély kezes, és zálogkötelezett értendő. Fizetési késedelem: a pénzügyi szolgáltatási szerződésből származó - a szerződés felmondásának bekövetkezésétől független - teljesítési határidő eredménytelen eltelte, így különösen az esedékes fizetési kötelezettség nem teljesítése. Áthidaló megoldás: minden olyan, a követeléskezelő által kínált konstrukció, amelynek a célja az Adós fizetési képességének helyreállítása és a kölcsönszerződés felmondásának megelőzése, vagy a szerződés felmondását követően a tartozás teljesítése. Igazolható mód: annak igazolása, hogy a küldeményt a követeléskezelő kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a küldemény elküldésének tényét és időpontját is. Követeléskezelő(k): a Társaság alkalmazásában vagy megbízásában álló, a követeléskezelés és behajtásban közreműködő személyek. 14. Az Adóssal történő kapcsolatfelvétel rendje 14.1. A Társaság mint Engedményes és a követelés értékesítője, azaz az Engedményező az 14
engedményezett Követelések kötelezettjeinek, kezeseinek címzett, az engedményezés ténvéről szóló, és mind az Engedményező, mind az Engedményes személvét is meghatározó, valamint a Ptk. 6:198. (1) bekezdés szerint teljesítési utasítást tartalmazó engedményezési okiratot, ún. Engedményezési értesítő és teljesítési utasítás"-t a követelés vételárának Engedményes általi megfizetését követően közösen elkészítenek és mind a ketten aláírnak. 14.2. A Társaság mint Engedményes az engedményezett Követelések kötelezettjeit, kezeseit az engedményezésről az engedményezési szerződés megkötését követő 15 banki munkanapon belül, tértivevényes küldeményben, a fenti 14.3. A 15.1. pontban meghatározott Engedményezési értesítő és teljesítési utasítás" megküldésével értesíti. 14.4. Az Engedményezési értesítő és teljesítési utasítás tartalmazza: a) az Engedményező neve, a tartozás jogcíme, az Engedményesnek, azaz a Társaságnak mint a tartozás új jogosultjának neve, címe, a Társaság elérhetőségének megjelölése, melyen az Adós fel tudja venni a kapcsolatot a Társasággal, valamint az ügyfélfogadás ideje; b) lejárt tartozás bontása a megadott értéknapra az alábbiak szerint: lejárt tőketartozás összege lejárt kamattartozás összege késedelmi kamat összege díjak, költségek összege; c) teljes fennálló tartozás összege (lejárt és nem lejárt bontásban) az adott értéknapra; d) a rendelkezésre álló áthidaló lehetőségekről szóló tájékoztató vagy a Társaság honlapjának a linkje, amelyen erről tájékozódni lehet; e) a teljesítés módja; f) tájékoztatás arról, hogy az Engedményezési értesítő és teljesítési utasítás" átvételét követően az Adós csak és kizárólag a Társaságnak mint Engedményesnek teljesíthet; g) tájékoztatást, hogy a tartozás átstrukturálásának igénye esetén az Adósnak a Társaságot fel kell keresnie; h) a követeléskezelés menetére vonatkozó tájékoztatót vagy a Társaság honlapjának a linkjét; i) az Engedményező és a Társaság cégszerű aláírását. 14.5. A követelés behajtására a Társaság a saját részére jogosult. 14.6. Az Adós a követelést vitathatja. A követelés vitatása esetén az 15.1. pont szerinti tájékoztató levél kézhezvételétől számított 10 napon belül panasszal élhet a Társaságnál. A panaszhoz az alátámasztó dokumentumokat csatolni kell. 14.7. A panasz megválaszolásáig a Társaság vagy a megbízása alapján eljáró követeléskezelő nem végez az Adóst közvetlenül érintő követeléskezelési tevékenységet (pl. nem kezdeményez jogi eljárást). 14.8. A Társaság az Adós részére szóló azon küldeményeket, melyek kézbesítéséhez jogkövetkezmény 15
fűződik ajánlottan és tértivevényes postai küldeményként küldi meg. A Társaság az Adós részére szóló egyéb iratot úgy adja fel, hogy a feladást feladójegyzékkel, feladóvénnyel, vagy a külön e célból vezetett nyilvántartással igazolja szükség esetén. 14.9. A Társaság által az Adós részére megküldött azon küldemények, melyek kézbesítéséhez jogkövetkezmény fűződik, A postai szolgáltatásokról" szóló 2012. évi CLXIX. törvény rendelkezései értelmében hivatalos iratnak minősülnek. A küldemény az Adós általi átvétel és tértivevény aláírásának napján minősül kézbesítettnek. Felek kézbesítettnek tekintik az Adós által megadott címre feladott ajánlott, tértivevényes küldeményt a küldemény postai szolgáltató általi második kézbesítési kísérletének napját követő 5. munkanapon, amennyiben a küldemény nem kereste" vagy az átvételt megtagadta" jelzéssel kerül visszaküldésre. 14.10.Az Adós a Társaság részére szóló küldeményeket a Társaság címére köteles megküldeni. 14.11.A Társasághoz érkezett küldemények érkezési idejére a Társaság nyilvántartása az irányadó. 15. Az Adóssal történő kapcsolattartás elvei 15.1. A Társaság és a követeléskezelők, az Adóssal történő kapcsolattartás során tartózkodnak az erőszakos, zaklató és félrevezető magatartásoktól. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy eljáró ügyintézői fellépésük során ne alkalmazzanak pszichikai nyomást, és a követelés megtérülésének célját a lehetőségek és a várható következmények tényszerű és kiegyensúlyozott bemutatásával érjék el. 15.2. A Társaság ügyintézői illetve a követeléskezelők telefonon, elektronikus levélben és személyesen tartják a kapcsolatot az Adóssal. A telefonos elérhetőség elsődlegesen az Engedményező által a Társaság rendelkezésére bocsátott adatfájlból származik. A Társaság minden törvényes lehetőséget igénybe vesz, hogy telefonos egyeztetést kezdeményezzen az Adóssal a tartozás önkéntes, jogi eljárást megelőző megfizetése és az Adós lehető legteljesebb körű tájékoztatása érdekében. Ezért nyilvános adatbázisban (telefonkönyv) elérhetőséget keres az Adóshoz. A Társaság valamennyi telefonos megkeresésről hangfelvételt készít amit az Avtv. szabályai szerint, a követelések jogi úton való érvényesíthetősége idejéig, mint célhoz kötött adatokat megőriz. A hangfelvétel visszahallgatható az Ügyfél/Adós kérésére annak megőrzési ideje lejártáig. Amennyiben a Társaság és az Ügyfél közötti követeléskezelési kapcsolat az Adós teljesítésével lezárul, a hangfelvétel megsemmisítésre kerül. 15.3. A Társaság személyes egyeztetést kezdeményez az Adóssal. Az egyezetés célja az Adós önkéntes teljesítésének elősegítése az áthidaló megoldások bemutatásával. 15.4. A követeléskezelők úgy választják meg a kapcsolatfelvétel helyét, idejét és gyakoriságát, hogy az ne kelthessen zaklató, fenyegető benyomást. 15.5. A Társaság és a követeléskezelők hétköznapokon reggel 8 és este 20 óra között, illetve szombaton 8 és 12 óra között kezdeményeznek kapcsolatfelvételt az Adóssal. Ettől csak abban 16
az esetben térnek el, ha azt az Adós kifejezetten kéri. Az Adós kérését megfelelően, hangfelvétellel vagy írásban dokumentálni kell. Méltányolható kérését a Társaság figyelembe veszi a kapcsolatfelvétel helyére, idejére vonatkozóan, amennyiben az nem hátráltatja jelentés mértékben a követeléskezelési tevékenységet. 15.6. A követeléskezelők legfeljebb heti három alkalommal lépnek kapcsolatba az Adóssal. Kapcsolatba lépés alatt kell érteni a követeléskezelő által kezdeményezett, Adóssal történő olyan telefonos (beleértve a telefonos szöveges üzenetet) és személyes kapcsolatfelvételt, amelyben a követeléskezelő azonosítani tudta magát. A fenti gyakoriságtól abban az esetben lehet eltérni, ha ahhoz az Adós hozzájárulását adja (pl. az együttműködő Adóssal történő fizetési megállapodás érdekében). Amennyiben a Társaság több követeléskezelő részére ad megbízást a követelés behajtásával kapcsolatban, úgy ezzel egyidejűleg biztosítja, hogy a követeléskezelőkre együttesen érvényesüljenek a jelen ajánlások. 15.7. A követeléskezelők az Adóssal történő kapcsolatba lépéskor minden alkalommal azonosítják magukat és az Adóst. 15.8. Az eljáró ügyintézők a kapcsolat-létesítéskor azonosítják magukat és a Társaságot, amelynek a nevében és képviseletében eljárnak, az Adóst és a követelést, valamint röviden tájékoztatják az Adóst arról, hogy milyen célból veszik fel vele a kapcsolatot. Személyes kapcsolatfelvétel esetén a Társaság eljáró ügyintézője minden esetben átadja az Adós részére: a) a megbízólevelét, amelyből jól kitűnik a Társaság neve és székhelye, valamint az Adóssal szembeni követelés azonosítható, és jól látható rajta a Társaság képviseletében eljáró személy aláírása és a Társaság pecsétje; b) bármely fényképes hatósági igazolványát, amely alapján személye beazonosítható; c) a névjegykártyáját, amely pontosan tartalmazza a Társaság nevét, címét, ügyfélszolgálatának telefonos elérhetéségét és az ügyben eljáró ügyintéző nevét. 15.9. Az Adós beazonosítása végett a személyes egyeztetés során a Társaság az Adós személyi igazolványát, útlevelét, egyéb fényképes igazolásra alkalmas okiratot fogad el. Az Adóst a Társaság képviselője, megbízottja legalább három személyes adata (mint például név, születési név, anyja neve, születési hely, idő), továbbá a követeléshez kapcsolódó, Ügyfél és a Társaság által ismert adatok alapján azonosítja be. 15.10.Az eljáró ügyintézők az azonosítás során kitérnek arra is, hogy meghatalmazásuk/képviseleti jogkörük milyen eljárási cselekményekre terjed ki. 15.11.A Társaság védi az Adós banktitokhoz és személyhez fűződő jogait, ennek megfelelően alakítja ki a kapcsolatfelvételi formákat. Amennyiben a követeléskezelő az Adóst munkahelyén keresi fel, mindig lehetőséget ad arra, hogy diszkrét körülmények között, a többi munkavállalótól elkülönülten, nyugodt körülmények között tárgyaljon az Adóssal. 15.12.A Társaság és a követeléskezelők az Adóson kívüli illetéktelen harmadik személy részére nem adnak át információt a követeléskezelésről. A választott kapcsolattartási formák kiválasztásánál alapvető szempont, hogy illetéktelen harmadik személyek a kapcsolatfelvétel megkísérlése 17
során ne kaphassanak információt a követeléskezelés tényéről sem. 15.13.A Társaság biztosítja azt, hogy az ügyfélfogadásra rendszeresített helyiségében megfelelő számú ügyintéző álljon rendelkezésre az Adósokkal való kapcsolattartás céljából. Az ügyintéző a késedelmes Adósok részére információt ad a követelés aktuális összegéről, annak értesítő levelekben - előírtak szerint - szereplő megbontásáról, a foganatosított követeléskezelési lépésekről. 15.14.A Társaság a honlapján folyamatosan bárki számára elérhetővé teszi az Adóssal történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás formájára, gyakoriságára vonatkozó szabályokat, valamint a Követelésvásárlási és követeléskezelési Üzletszabályzatot. 16. Az Adós teherviselőképességének vizsgálata 16.1. Az Adós jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembe vétele szükséges ahhoz, hogy a követeléskezelők dönteni tudjanak abban, hogy lehetséges-e a követelés jogi eljáráson kívüli megtérülése(így például áthidaló megoldással, vagy önkéntes teljesítéssel). 16.2. Amennyiben az Adós a követeléskezelővel együttműködik, a követeléskezelők az Adós teherviselő képességét figyelembe véve törekednek arra, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül azokat alkalmazzák, amelyek következményei kevésbé hátrányosak az Adós számára. 16.3. Ingatlanon jelzáloggal biztosított követelés esetén a Társaság figyelembe veszi az Adós életkörülményeit, együttműködésének mértékét,az ingatlan jellegét,és törekszik arra, hogy a zálogtárgy értékesítésére irányuló végrehajtási eljárást az Adós körülményeinek felmérését (vagy annak megkísérlését), az áthidaló megoldás biztosításának megkísérlését, egyéb jogi eszközök igénybevételét,a végrehajtási eljárás következmények bemutatását követően, csupán végső eszközként alkalmazzák. 16.4. A fokozatosság elvének korlátja, ha az Adós körülményeinek felmérése alapján tartósan olyan alacsony pénzügyi teherviselő képességgel rendelkezik, amely mellett a követelés gyors növekedése valószínűsíthető. A követeléskezelő ilyen esetekben a követelés nagyságát, annak fedezettségét, és a rendelkezésre álló alternatív fedezetérvényesítési eljárásokat megvizsgálva hozza meg döntését az alkalmazandó követeléskezelési eszközről. 16.5. A követeléskezelők az Adóssal történő kapcsolatfelvétel során igazolható módon felhívják az Adós figyelmét a teljesítés lehetőségére, módjára és annak előnyeire. A követelés jogosultjai a jelzáloggal biztosított követelések esetén az együttműködő Adósok részére lehetővé teszik a fedezetül szolgáló ingatlan vagy más zálogtárgy Adós általi önkéntes vagy a követeléskezelővel történő közös értékesítését, bemutatva ezen megoldás előnyeit, hátrányait és feltételeit. 17. Az Adós tájékoztatása a követeléskezelés során 18
A követeléskezelők az Adós kérésére félévente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújtanak a követeléskezelési folyamat állásáról, így különösen a lehetséges követeléskezelési lépésekről, és azok várható időzítéséről, a követelés aktuális összegéről. 18. Tájékoztatás áthidaló megoldásokról 18.1. A Társaság tájékoztatja az Adósokat a rendelkezésre álló áthidaló megoldásokról, részletfizetési lehetőségekről. 18.2. A Társaság által alkalmazott áthidaló megoldásokról, részletfizetési lehetőségekről szóló tájékoztatásból az Adósok teljes körűen megismerhetik a rendelkezésükre álló állami és intézményi konstrukciók feltételeit és a belőlük származó kötelezettségeket, és ezen keresztül fel tudják azt mérni, hogy pénzügyi teherviselő képességüknek megfelel-e valamelyik kínált megoldás. 18.3. A Társaság az áthidaló megoldás alkalmazási lehetőségének vizsgálatát követően tájékoztatja az Adóst arról, hogy megfelel-e a lehetséges konstrukciók igénybevételi feltételeinek. 19. A Társaság által alkalmazott áthidaló megoldásokra vonatkozó elvek 19.1. 1. A Társaság a tisztességes és együttműködő magatartás alapelvének megfelelően, az ingatlanon alapított, jelzálog fedezetű, még nem felmondott hitelek megvásárlása esetében, az Adós teherviselő képességére vonatkozó körülményeit és saját belső, az MNB által jóváhagyott szabályzatait figyelembe véve megvizsgálja annak lehetőségét, hogy van-e lehetőség az alábbi áthidaló megoldások, vagy azok kombinációjának alkalmazására: a) fizetéskönnyítő megoldás: például futamidő hosszabbítás, mérsékelt törlesztőrészlet átmeneti fizetése, tőke- fizetésre történő türelmi idő (tőkemoratórium); b) késedelmes követelés tőkésítése; c) egyösszegű megváltás; d) állam által kínált áthidaló programokban való részvétel. 19.2. A felmondott, jelzáloggal fedezett hitelszerződésekből származó követelések érvényesítésére irányuló bírósági eljárások és bíróságon kívüli nem peres eljárások megindítása előtt a Társaság megvizsgálja a részletfizetés lehető- ségét, vagy új hitelszerződés megkötésének lehetőségét, vagy a fent meghatározott áthidaló megoldások alkalmazását. 19.3. A Társaság az áthidaló megoldás alkalmazhatósága vizsgálatának lezárását követő 8 napon belül, írásban tájékoztatja az Adóst annak eredményéről. 19.4. A Társaság tájékoztatja az Adóst valamennyi általa igénybe vehető állami áthidaló programról. 19.5. Az áthidaló megoldással kapcsolatos tájékoztatás során az alábbi információkat bocsátja az Adós rendelkezésére: 19