Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. július A munkaerőpiacon megjelenő pályakezdők növelték az álláskeresők számát a megyében. Az ilyenkor szokásosnak megfelelően, az iskolai év végeztével idén is megkezdődött a tovább nem tanuló fiatalok jelentkezése a munkaügyi kirendeltségeken, növelve a megyei munkaerő-kínálatot. Ez a folyamat júliusban párosult a munkaerő-kereslet csökkenésével, ami mérsékelte a nyilvántartásból való kilépés esélyét is. Így a március óta tartó erőteljes létszámcsökkenési trend megtört, de az egy évvel korábbihoz képest továbbra is több mint 9 ezer vel kevesebben kerestek állást a megyében. 213. július végén a járási munkaügyi kirendeltségek 55 585 álláskeresőt tartottak nyilván, 2,2%-kal (1,2 ezer vel) többet, mint egy hónapja, éves összevetésben viszont 14%-kal (9 ezer vel) kevesebbet. Július folyamán nemcsak a pályakezdő fiatalok száma emelkedett, de azoké az álláskeresőké is, akik zömmel határozott idejű munkaszerződésük leteltét követően jelentkeztek ismét a kirendeltségen. A hónap folyamán szűkült az álláskeresők elhelyezkedési lehetősége a megyében, miután kisebb volt a közfoglalkoztatási programok létszámcserére vonatkozó igénye, s a nyár közepén lanyhult a vállalkozások, intézmények bejelentett munkaerő-kereslete is. Nagy érdeklődés kísérte viszont megyénkben is a nappali tagozaton tanuló 16-25 év közötti diákok nyári munkához jutását elősegítő országos programot. Ennek révén július végéig megyeszerte már közel 22 fiatal jutott néhány hétre szóló, rendszerint napi hat órás munkavégzési lehetőséghez a helyi önkormányzatoknál vagy intézményeiknél. A bejelentett munkaerő-igényekre a fiatalok közvetítését a munkaügyi kirendeltségek végzik, a foglalkoztatás költségeit az országos program fedezi. 85 A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 7 A regisztrált álláskeresők számának alakulása megyénként 8 75 7 211 212 213 6 5 212. július 213. július 65 4 6 55 3 5 2 45 4 1 35 3 jan. Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Békés Csongrád Az elmúlt hónaphoz képest országosan stagnált az álláskeresők száma, mivel a megyék többségében még inkább csökkent kissé a létszám, s csak néhány megyében volt növekedés. Az előző év júliusához mérten négy megye kivételével mindenütt kevesebb az álláskereső, így országos összegzésben is csökkenés állapítható meg. Az álláskeresők létszámának csökkenése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb, s ennek aránya is kiemelkedő, Borsodon kívül csak Baranyában (-14,6%) és Békésben (-11,4%) haladta meg a tíz százalékot. Július végén országosan 497,2 ezer álláskereső szerepelt a megyék nyilvántartásban, mindössze 182 vel több, mint egy hónapja, éves összevetésben
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július pedig 5,8%-os (3,4 ezer s) a csökkenés. A nyilvántartott álláskeresők 11,2%-a Borsod-Abaúj- Zemplén megyében él, arányuk kisebb, mint 212 júliusában (12,2%). Júliusban az előző havitól 12%-kal (775 vel) több, összesen 7,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási munkaügyi kirendeltségeken, csaknem pontosan annyi, mint egy évvel ezelőtt. Közülük 121 t (17%) először regisztráltak a kirendeltségek, 643 (83%) pedig már volt korábban is álláskereső. Az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők száma 14%-kal (144 vel), az ismételten regisztráltaké 12%-kal (631 vel) volt több az egy hónappal korábbinál. Az újrajelentkezők 6%-a fél éven belül került ki a nyilvántartásból, 28%-uk pedig több mint egy éve. Az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők túlnyomó többsége (87%) pályakezdő fiatal volt, a visszatérők között viszont csak minden 6-7. számított pályakezdőnek. A pályakezdők együttes létszáma néhány híján 2 ezer t tett ki, a megyei kirendeltségekkel kapcsolatba lépett álláskeresők 27,5%-át alkották. A hónap folyamán regisztrált pályakezdők száma 19,5%-kal (326 vel) haladta meg a júniusban regisztráltakét, viszont elmaradt kissé (199 vel, 9%-kal) a tavaly júliusitól. A nem pályakezdőként regisztrált álláskeresők száma 5,2 ezer volt júliusban, közel félszázzal (9%-kal) több, mint egy hónapja, s mindössze 65 vel tért el a 212 júliusitól. A hónap folyamán 671 került ki a nyilvántartott álláskeresők közül, ami 26,5%-kal (2,2 ezer vel) volt kevesebb, mint júniusban, az egy évvel korábbitól pedig 12,5%-kal maradt el. A szezonálisan hullámzó kereslet a nyár derekán alacsonyabb volt, mint az előző hónapokban, ami fékezte a nyilvántartásból való kiáramlást is. A hónap folyamán kikerültek 56%-a elhelyezkedett, további 3%-a munkaerő-piaci képzést, átképzést kezdett, a többiek (41%) egyéb okból szakították meg a kapcsolatot kirendeltségükkel. A járási munkaügyi kirendeltségek területi illetékességét rendező jogszabály (44/212 (XII.22) NGM rendelet) 213. július 1-jei hatállyal módosult, ami a mezőkövesdi kirendeltség kivételével valamennyi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járási hivatal járási munkaügyi kirendeltségének illetékességét módosította. Eddig az időpontig a munkaügyi kirendeltségek illetékessége többé-kevésbé eltért a járások területi lehatárolásától, ami július 1-jétől már megegyezik azzal. Egyetlen kivétel a cigándi járás, ahol egyelőre nincs önálló munkaügyi kirendeltség, az ott élők ügyeit továbbra is a sátoraljaújhelyi járási munkaügyi kirendeltség, illetve annak ricsei kihelyezett ügyfélszolgálata intézi. A változás a megye 6 települését, illetve az ott élő több mint 3 ezer álláskeresőjét érinti, a foglalkoztatással összefüggő ügyeiket ezentúl a korábbitól eltérő munkaügyi kirendeltségen intézhetik. Az illetékesség változása következtében a legnagyobb mértékben a kazincbarcikai, a szerencsi, a sárospataki és az encsi járási kirendeltségek által nyilvántartott álláskeresők száma csökkent, a létszámnövekedés pedig a gönci, a putnoki, a sátoraljaújhelyi és a miskolci járási munkaügyi kirendeltséggel kapcsolatban állók körében volt a legnagyobb. Ezek a változások tehát kisebb-nagyobb mértékben befolyásolták a regisztrált álláskeresők július havi létszámának alakulását, s hatásuk érvényesül a havi, illetve az éves összehasonlító adatokban is. (A bázisadatok az adott időszakban hatályos illetékesség szerinti adatok, tehát nem kerültek átszámításra.) 2 17 5 15 12 5 1 7 5 5 2 5 Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 212. július 213. július 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -1 2-1 4-1 6-1 8-2 -2 2 Az álláskeresők számának változása körzetenként 213. július az előző hónaphoz képest az előző év azonos hónapjához képest A regisztrált álláskeresők számának kirendeltségenkénti alakulása jórészt tehát az illetékesség változásának hatását tükrözi júliusban, amit esetenként felerősített vagy mérsékelt a havi megyei változásra jellemző növekedési tendencia. Így az előző havi több mint kétszeresére (11%-kal, 873 vel) emelkedett a gönci járási kirendeltség által nyilvántartott álláskeresők száma, de jelentősen, 76%-kal (695 vel) nőtt a putnoki kirendeltségi ügyfeleké is. További két járásban, a tokaji (23%-os, 2/9
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július 24 s) és a sátoraljaújhelyi (21%-os, 664 s) járásban tapasztalható még viszonylag nagyobb arányú növekedés. Arányát tekintve ugyan ezeknél kevésbé, de a létszámot tekintve számottevő volt a havi növekedés a miskolci járásban is (636 s, 4,2%-os). Az említettekkel ellentétben több járásban csökkenés figyelhető meg, ezek közül kiemelkedik a sárospataki járás, ahol csaknem negyedével (24%- kal, 537 vel) apadt az álláskeresők száma, s 1% körüli volt még a kazincbarcikai (-751), a szerencsi (-355 ), az encsi (-288 ) és a szikszói (-172 ) járásokban is. Az egy évvel korábbi adatokhoz hasonlítva csak két járásban, a gönci és a putnoki járásban történt növekedés, az előbbiben 42,5%-kal (496 vel), az utóbbiban 49%-kal (528 vel) nőtt az álláskeresők száma, ami teljes egészében az illetékesség változásával áll összefüggésben. A megye többi járásában éves szinten csökkentés figyelhető meg, amelyből az érintettek számát tekintve kiemelkedik a miskolci (-1986 ) és a kazincbarcikai (-1758 ) járásban lezajlott csökkenés. Az illetékesség változása csak a kazincbarcikai járás esetében hatott a csökkenés irányába, így az itt lezajlott változás egy részét ez magyarázza. A körzethatárok átalakulása néhány esetben módosította az álláskeresők számának eddig jellemző megyén belüli eloszlását, növelve elsősorban a gönci és a putnoki járásban élő álláskeresők részesedését. Július végén az álláskeresők relatív többségét, 28,7%-át (16 ezer t) változatlanul a megyeszékhely körzetében, további 11,9, illetve 1,7%-át (6,6, ill. 6 ezer t) és Kazincbarcika térségében tartották nyilván. A megye további három nagyobb körzetében Sátoraljaújhely (6,9%, 3,8 ezer ), (6,6%, 3,7 ezer ), (6,5%, 3,6 ezer ) együttvéve több mint 11 ezer (2%) álláskereső szerepelt a július végi nyilvántartásban. A megye további 9 járási kirendeltsége együttvéve mintegy 16 ezer álláskeresővel (28,7%) állt kapcsolatban, kirendeltségenként 1,1 2,6 ezer vel. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány július végén 19,6% volt, ami az előző hónaphoz képest,4 százalékponttal emelkedett, ellenben az egy évvel korábbitól 2,7 százalékponttal kevesebb volt. A közfoglalkoztatás nagyobb kiterjedtsége következtében 213 folyamán az országost jóval meghaladó mértékű volt a nyilvántartott álláskeresők számának apadása, ami a munkanélküliségi arány átlagost meghaladó csökkenését eredményezte. A kedvező irányú változás azonban nem volt olyan mértékű, hogy a megyei rangsort számottevőbben módosította volna, a megyei mutató továbbra is a harmadik legmagasabb a megyék között. Júliusban országosan az előző havival egyező, 11,2% volt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért aránya, ami egyúttal,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. A megyei és országos arány különbsége az egy évvel korábbi 1,4 százalékpontról 213. júliusban 8,4 százalékpontra mérséklődött. % 25, 2, 15, 1, 5, A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül megyénként, 213. július országos átlag:11,2% % 35, 3, 25, 2, 15, 1, A regisztrált álláskeresők arányának alakulása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban 213. július megyei átlag:19,6%, Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Békés Csongrád 5,, * A megye legkedvezőbb helyzetű járásaiban (, Tiszaújváros és Mezőkövesd térsége) 13-15% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül, de júliusban a sárospataki járásban (16,4%) is a megyei átlag alatt alakult. További öt járásban (Kazincbarcika,,,, Mezőcsát) átlag közeli, 2-23% közötti érték alakult ki, s csak három járásban, az edelényi, az encsi és az ózdi járásban volt 3% körüli. Az egy évvel korábbihoz képest minden körzetben csökkent a mutató értéke, ennek mértéke több járásban meghaladta a 4 százalékpontot is (,,, Sárospatak,, Mezőcsát), a gönci járásban pedig csaknem megfeleződött. A munkanélküliség arányának ilyen nagyarányú csökkenése már a korábbi hónapokban is 3/9
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július megfigyelhető volt, ami a közfoglalkoztatás kiemelkedő mértékű alkalmazásával hozható összefüggésbe. Ezt a tendenciát csak néhány körzetben erősítette vagy gyengítette kissé a júliusi illetékességváltozás. A pályakezdők nagyobb számú bejelentkezése következtében az előző hónaphoz képest átlagost meghaladó mértékben nőtt a 25 év alattiak, a közép- vagy felsőfokú iskolát végzettek, valamint a nők és a szellemi munkát keresők száma a megyében. A július végén nyilvántartott álláskeresők között közel azonos volt a férfiak (5,5%) és a nők (49,5%) részesedése, akárcsak egy éve. Legtöbben 35-44 évesek (23,7%), de alig kevesebb az tíz évvel fiatalabbak (22,4%) és a tíz évvel idősebbek (22,7%) részaránya. A legfeljebb 25 éves álláskeresők létszámsúlya 18,5% volt júliusban, a másik szélső korcsoporté, az 55 évesek vagy idősebbeké pedig 12,6%. 212. júliushoz képest csak a legidősebbek részaránya emelkedett, a középkorosztályokba tartozóké csökkent, a legfiatalabbaké nem változott. Az iskolai összetételt illetően csak havi szinten módosult az álláskeresők megoszlása, éves összevetésben nincs változás. A július végén nyilvántartott álláskeresők legtöbbje alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett (44,3%), őket a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek (28,5%) követték. Az átlagost meghaladó havi növekedéssel együtt továbbra is jóval kevesebb a középiskolát végzett álláskereső, közülük a többség szakközépiskolában, technikumban érettségizett és szerzett szakképzettséget (14,9%), kisebb részük gimnáziumi érettségivel (8,5%) keresett állást. Júliusban ugyan kétszáz vel nőtt a iskolai vagy egyetemi diplomával állást keresők száma is, de részarányuk továbbra is a legalacsonyabb, 3,8%. Az elhelyezkedési esélyeikre tekintettel hátrányos helyzetű csoportok munkához jutási lehetőségei sokat javultak a rendelkezésre álló foglalkoztatási, képzési támogatások hatékony alkalmazása révén, számuk, arányuk csökkenő tendenciájú a megyei álláskeresők között. Az előző évinél jóval több álláskeresőnek munkát kínáló közfoglalkoztatás hatására március óta folyamatosan csökken a tartósan, legalább egy éve megszakítás nélkül álláskeresők száma. Július végén,9%-kal (93 vel) lett kevesebb az előző havitól, viszont 6,9%-kal (1,3 ezer vel) meghaladta az előző évit. Ez annak következménye, hogy a korábbiaktól ellentétben 212-től a közfoglalkoztatásban a hosszabb idejű foglalkoztatásra alapozott programok dominálnak, ami 211-hez képest szűkítette a résztvevők létszámát. Így éves összehasonlításban a tartósan munkanélküliek száma ez évben növekedett. Július végén 19,8 ezer tartozott a tartósan álláskeresők közé, részarányuk 35,7%-ot tett ki, 7 százalékponttal felülmúlva az egy évvel korábbit. A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett álláskeresők száma az előző hónaphoz képest kissé nőtt, éves összevetésben viszont csökkenő trendet követ. Júliusban ötszáz vel 24,6 ezer re nőtt a számuk, de az egy évvel korábbitól 14,4%-kal (4,1 ezer vel) továbbra is kevesebb. A 25 év alattiak számának alakulását már második hónapja alakítja a tanulmányaikat befejezők nagyobb arányú jelentkezése a kirendeltségeken. Július végén 1,3 ezer 25 év alatti álláskeresőt tartottak a megyei kirendeltségek nyilván, 1,4%-kal (965 vel) többet, mint egy hónapja. Ezzel szemben éves szinten jelentős csökkenés (14,3%, 1,7 ezer ) figyelhető meg körükben, számottevően meghaladva az országos átlagot (-3,8%). Az 5 éves vagy idősebb álláskeresők létszáma 13,3 ezer volt július végén, száz vel több, mint júniusban. Az előző év azonos hónapjához képest 8,4%-kal (1,2 ezer vel) voltak kevesebben, részarányuk 24%-ot tett ki, kissé többet, mint egy éve (22,5%). 4 35 3 25 2 15 1 5 212. jan. A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z megyében 212. január - 213. július alacsony iskolai végzettségű tartósan munkanélküli 25 évesnél fiatalabb 5 éves és idősebb 213. jan. 9 8 7 6 5 4 3 2 1 212. jan. Az álláskeresők összetételének alakulása ellátási típusonként B.-A.-Z. megyében, 212. január - 213. július 213. jan. júl FHT Ellátatlan Állásker. ellátás 4/9
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július Második hónapja nő kissé az álláskeresők ellátására jogosultak száma, a szociális támogatásban részesülőké viszont a múlt havi szinten stagnál. Ez utóbbiak közül a legtöbben közfoglalkoztatás révén vagy egyéb módon munkát vállaltak, de sokukat egyéb jogosultsági feltételek megszűnése következtében zártak ki a támogatásból a helyi önkormányzatok. 213. július végén 349 volt jogosult álláskeresési járadékra, 842 pedig a nyugdíj előtt állók álláskeresési segélyére, 38 vel, illetve 23 vel többen, mint egy hónapja. A korábbi munkaviszony alapján álláskeresői járadékra vagy segélyre jogosultak együttes létszáma július végén csaknem 3,9 ezer t tett ki, 1,6%-kal többet, mint egy hónapja. Számuk az egy évvel korábbihoz mérten mindössze 27 s emelkedést mutat, részarányuk viszont a tavalyi 6%-kal szemben most 7%-ot tett ki. A település önkormányzatok által megállapított szociális jellegű támogatásra (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, FHT) jogosultak száma július végén 24,5 ezer volt, mindössze 2 vel tért el a júniusitól, viszont 21,9%-kal (6,9 ezer vel) kevesebb volt, mint egy éve. Az érintettek részaránya 44,1%-ot képviselt az álláskeresők között, kevesebbet, mint egy éve (48,5%). A pénzbeli ellátásra nem jogosult álláskeresők száma júliusban több mint 1,1 ezer vel (4,3%-kal) 27,2 ezer re emelkedett, de továbbra is kevesebb, mint egy éve (2,2 ezer vel, 7,5%-kal). Arányuk is nőtt, júliusban 48,9%-ot tett ki szemben az egy évvel korábbi 45,5%-kal. Kevesebb a pályakezdő álláskereső a megyében, mint egy éve. Az iskolai tanév végeztével minden évben megkezdődik azoknak a pályakezdő fiataloknak a jelentkezése a kirendeltségeken, akik munkát akarnak vállalni, vagy támogatott munkaerő-piaci képzés révén igyekeznek jobb pozíciókat elérni az álláskeresésben. Ennek megfelelően második hónapja emelkedik a pályakezdő álláskeresők száma megyében, de az országossal ellentétben, júliusban sem emelkedett az egy évvel korábbi szint fölé. 213. július végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 8418 pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 13,1%-kal (978 vel) többet, mint egy hónapja. A havi létszámemelkedés mértéke meghaladta az országost (1,2%). Éves összehasonlításban az országosra továbbra is jellemző létszámtöbblettel (4,8%) szemben Borsodban 8,2%-kal (752 vel) kevesebb volt a pályakezdő álláskereső júliusban. Megyénken kívül a júliusi adatok alapján csak Békés és Szabolcs megyében figyelhető meg éves szintű csökkenés. Országosan 66,9 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a kirendeltségek, közülük 12,6% megyei lakos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 14,4%-kal. A kedvezőbb létszámfolyamatok ellenére az álláskeresők megyei összlétszámán belül változatlanul nagyobb a pályakezdők részaránya (15,1%), mint az országban általában (13,5%). 1 5 9 7 5 6 4 5 3 1 5 A pályakezdő álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2 25 2 1 75 1 5 1 25 1 75 5 25 A pályakezdő álláskeresők számának alakulása körzetenként jan. 211 212 213 212. 213. Az előző hónaphoz képest az encsi és a sárospataki járás kivételével a megye többi területén emelkedett a pályakezdőként nyilvántartott álláskeresők száma. A gönci és a putnoki kirendeltséghez tartozó településeken élő pályakezdők száma megkétszereződött, amiben szerepe volt az illetékességi terület növekedésének is. A növekedés mértéke kiemelkedő, 3% körüli volt még a mezőcsáti, a tokaji és a sátoraljaújhelyi kirendeltséggel kapcsolatban állók körében is, szám szerint azonban a megye legnagyobb járásában, a miskolci járásban nőtt leginkább, 27 vel. Az egy évvel korábbihoz mért változásban szintén jelentkezik az egyes kirendeltségekhez tartozó települések körének változása, 5/9
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július mindenekelőtt a putnoki, a gönci, a sátoraljaújhelyi és a miskolci járásban, ahol ez a növekedés irányába hatott, valamint az encsi, a kazincbarcikai, a szerencsi és a sárospataki járásban, ahol csökkentő hatást fejtett ki. Az elmúlt év júliusi létszámhoz képest 5-7%-kal emelkedett a gönci és a putnoki, 7%-kal a sátoraljaújhelyi járási kirendeltség által nyilvántartott pályakezdők száma, a többi kistérségben csökkenés figyelhető meg. Ennek mértéke a sárospataki járásban meghaladta a 3%-ot, a szikszói és az encsi járásban a 2%-ot, de szám szerint a miskolci járásban volt a legtöbb, 265 s a csökkenés. Július végén a pályakezdő álláskeresők 23,1%-át (1941 t) körzetében, 12,5, ill. 1,8%-át (151, ill. 97 t) Kazincbarcika és körzetében tartották nyilván. További három járásban (Sátoraljaújhely: 651, 7,7; : 638, 7,6%; :563, 6,7%) volt még viszonylag sok a pályakezdő álláskereső, a megyei létszám fennmaradó közel harmada a többi járási kirendeltséggel állt kapcsolatban (kirendeltségenként 17-444 ). Júliusban 117 pályakezdő álláskereső került ki a kirendeltségek nyilvántartásából, kevesebb (25%-kal, 341 vel), mint júniusban, tavaly júliushoz képest viszont most is nőtt a számuk, ahogy ez évben csaknem minden hónapban. A nyilvántartásból kikerült fiatalok 56%-a elhelyezkedett, 6%-a munkaerőpiaci képzés résztvevője lett, a többiek (38%) egyéb ok, rendszerint a kapcsolattartás megszakítása miatt kerültek ki a nyilvántartásból. Az elhelyezkedő fiatalok többsége támogatással (4%) - közülük 31% a közfoglalkoztatásban, 9% az elsődleges munkaerőpiacon, az Első munkahely garancia elnevezésű program, valamint az uniós forrásra alapozott TÁMOP 1.1.2 program bérjellegű támogatásával, kisebb része (16%) támogatás nélkül jutott munkához. Júniushoz képest csak a közfoglalkoztatásban elhelyezkedők száma emelkedett, más területen kisebb nagyobb visszalépés figyelhető meg. Az egy évvel korábbihoz képest viszont több mint 11%-kal nőtt az elhelyezkedő fiatalok száma, a képzést kezdőké pedig két és félszerese volt tavaly júliusinak. Július folyamán a középfokú tanulmányaikat befejező fiatalok jelentek meg a legnagyobb számban a kirendeltségeken, de legjobban a diplomás pályakezdő száma nőtt. Ennek megfelelően az előző havi létszámhoz képest a 2 évesnél fiatalabb álláskeresők száma emelkedett a leginkább, s jobban nőtt a nőké is, mint a férfiaké. Július végén a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők között továbbra is a férfiak voltak többen (51%), túlnyomó többségük (71,3%) 2-24 éves, az ennél fiatalabbak létszámsúlya 2,4%, a 25 évesnél idősebbeké pedig 8,2%. A korábbiakhoz képest most csökkent ugyan a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők létszámsúlya, de még így is ők alkották a többséget. Július végén az általános iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya 37,6% (3,2 ezer ) volt, azonban közülük sokan, minden hetedik fiatal nem jutott el a 8. osztályig. A következő két, közel azonos nagyságú csoportjuk szakközépiskolát, technikumot végzett (24,2%, 2 ezer ), illetve szakmunkásképzőben, szakiskolában (2,9%, 1,8 ezer ) szerzett szakmai képesítést. Az említett csoportokhoz képest jóval kevesebben vannak a gimnáziumi érettségivel (11,7%, 989 ), valamint a felsőfokú szakképesítéssel (5,5%,,5 ezer ) rendelkezők. Éves szinten minden réteg létszáma csökkent, leginkább, 1-12%-kal a szakközépiskolát, technikumot és a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzetteké. A hónap végén nyilvántartott pályakezdők 46%-át egy-három hónapja tartották nyilván a kirendeltségek, 21%-uk (1,8 ezer ) pedig tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső volt. A helyi önkormányzatok által megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a pályakezdő álláskeresők több mint negyede (2,3 ezer, 27%) volt jogosult, a többiek pénzbeli ellátásban nem részesültek. Júliusban a nyári diákmunkára irányuló igények növelték a munkaerő-keresletet a megyében. Az elmúlt hónaphoz képest az álláskeresők közvetítésére irányuló kereslet csökkent július folyamán, jelentős volt viszont a közép-és felsőfokú tanulmányaikat folytató diákok július-augusztus folyamán igénybe vehető munkájára vonatkozó igény, melynek foglalkoztatási költségeit országos munkaerőpiaci program finanszírozza. A támogatási igény nélkül bejelentett állásajánlatok száma is kevesebb volt, mint júniusban, ahogy a közfoglalkoztatás keretében felkínált munkalehetőségeké is apadt kissé a hónap folyamán. Országosan hasonló folyamatok érvényesültek, a diákmunkára vonatkozó igények növelték a munkaerő-piaci eszközökkel támogatott álláslehetőségek számát, a bejelentett nem 6/9
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július támogatott állásajánlatok száma szintén csökkent kissé. A korábbiakhoz hasonlóan júliusban is országosan, a megyében egyaránt - a támogatási igénnyel együtt bejelentett állások száma volt a több, de míg ezek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a havi bejelentett munkaerő-kereslet 89%-át tette ki, addig országosan a 7%-át. Júliusban országosan összesen 48,8 ezer állást (támogatott és nem támogatott állás együtt) jelentettek be a munkáltatók, ennek 11,2%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók. Júliusban a megyei munkaadók - a diákmunkára bejelentett igényekkel együtt - összesen 5467 foglalkoztatására vonatkozó álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, ami az előző hónaphoz képest 32%-kal (1321 állással) több volt, a tavaly júliusban bejelentett munkaerőigények számát pedig ennél nagyobb mértékben 37%-kal, 1,5 ezer állással múlta felül. A hónap folyamán az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 8,2 ezer állásra végeztek közvetítést a kirendeltségek, ami mintegy hatszázzal (8%-kal) haladta meg az előző havit, s bő harmadával (38%- kal, 2,2 ezer állással) felülmúlta az egy évvel korábbit. A hónap folyamán bejelentett állások 89%-a, 4882 állás különféle munkaerő-piaci támogatással létrehozott állás volt, másfészer annyi, mint júniusban, illetve egy évvel ezelőtt. Minden száz támogatott állásból 47 a különféle közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, 41 nyári diákmunkát kínált, 12 pedig egyéb formában pl. a TÁMOP 1.1.2 program vagy az ún. Első munkahely garancia program keretében nyújtott bérköltség támogatás, vagy programon kívül biztosított bértámogatás nyújtott támogatással létrejött állás volt a hátrányos helyzetű álláskeresők részére. Ez utóbbiak az elsődleges munkaerőpiacon álltak rendelkezésre. A támogatási igény nélküli állások 583 álláskeresőnek (11%) kínáltak munkát, harmadával kevesebbnek, mint egy hónapja, az egy évvel korábbitól pedig közel ötödével maradt el. 25 22 5 2 17 5 15 12 5 1 7 5 5 2 5 212. jan. A feltárt, bejelentett havi új munkaerő-igény alakulása B.-A.-Z. megyében, 211. január - 213. július Támogatott Nem támogatott 213. jan. db 1 6 1 5 1 4 1 3 1 2 1 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 A bejelentett új állások száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 213. július közfoglalkoztatás egyéb támogatás normál állás A támogatással létesített állások száma több járási kirendeltségen (pl., Tiszaújváros, Sárospatak, ) jelentősen, az előző havi többszörösére nőtt, melyet egyes esetekben a közfoglalkoztatási programokban végrehajtott nagyobb cserék, a diákmunkára bejelentett igények, vagy az illetékességi terület növekedése eredményezett. Csak Kazincbarcika, és térségében volt most kevesebb a támogatással létrehozott álláshely-kínálat, mint egy hónapja, amelyet ként az illetékességi terület csökkenése indokolt. A támogatott álláshelyek 27%-át a megyeszékhely térségében jelentették be, e mellett a sárospataki és az ózdi járásban volt még jelentősebb kínálat (a megyei 8, ill. 1%-a). A nem támogatott állások számának alakulása is nagy különbségeket mutatott, jól érzékelhető növekedés csak térségében történt, máshol az előző havihoz közeli vagy kevesebb volt. Ezeknek az állásoknak több mint fele a miskolci (38%, 222 állás) és a kazincbarcikai (18%, 13 állás) körzetben állt rendelkezésre, illetve Sárospatak és kirendeltségén volt még számottevőbb (5 6 állás), a kirendeltségek többségében nem érte el a húszat sem. A július folyamán bejelentett üres állások 16%-a szakképzett munkavállalóknak szóló állásajánlatot tartalmazott, 84%-a nem igényelt különösebb szaktudást. A támogatott állások többsége segéd- és betanított munkát kínált (75%), míg a normál, nem támogatott állások között kisebb volt a szakképzettséget nem igénylő fizikai jellegű állásajánlat (24%). Szellemi munkára - különféle szakismeretet igénylő vagy kisegítő jellegű munkára szólt a támogatott állások 13%-a, illetve a nem támogatott állások 23%-a. A havi új állások 66%-a teljes munkaidős állás volt, de míg csaknem minden támogatási igény nélküli állás ilyen volt (93%), addig a támogatással létrehozott munkahelyeknek kétharmada volt teljes munkaidős állás. A támogatott állások dominanciája miatt a munkaviszony 7/9
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július időtartamát tekintve ennél is nagyobb eltérés mutatkozik. A támogatott állások 91%-át határozott idejű (a nyári diákmunkát 2-4 hétre szóló) munkalehetőségként jelentették be, a támogatás nélküli állások között ezek aránya lényegesen kevesebb, 15% volt, az állások többsége (85%) tehát határozatlan idejű szerződéssel kínált munkát. A támogatási igénnyel jelzett álláshelyek 73%-át a helyi önkormányzatok és egyéb közigazgatási intézmények, további 11%-át kereskedelmi, víz- és hulladékgazdálkodási, valamint szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek jelentették be, 16%-a egyéb területekről érkezett. Az állások túlnyomó többsége egyszerű segéd- vagy betanított munkát jelentett különféle szolgáltatási, ipari és mezőgazdasági munkaterületeken. Szakképzettséget igénylő munkahelyekre mezőgazdasági és ipari gépkarbantartókat (56 ), bolti eladókat, irodai ügyviteli, adminisztratív munkát végzőket kerestek elsősorban (87, ill. 85 t), s viszonylag sok volt még a munkaszervezők, -irányítók, kőművesek, lakatosok, hegesztők, valamint szakácsok, bútorasztalosok (szakmánként 1-3 ) iránti igény is. Júliusban a legtöbb támogatási igény nélküli üres álláshelyet feldolgozóipari cégek jelentették be (27%), s viszonylag sok ajánlat érkezett még kereskedelmi (22%) és építőipari (16%) területről is. Támogatás nélkül is a legtöbb helyre bolti eladókat (54 t), lakatosokat (26 t), valamint pékeket (21 t) kerestek a munkaadók, de többféle építőipari (pl. festő-mázoló, ács, burkoló) és vendéglátói (pl. szakács, pultos) szakmával is kínáltak munkát. Diplomások számára néhány, különféle mérnöki, technikusi munkára vonatkozó ajánlaton kívül különféle pedagógia, szociális és egészségügyi területre kerestek munkavállalókat a helyi munkáltatók. Júliusban 4,1 ezer álláskereső állt munkába a megyében. A bejelentett állásokra végzett sikeres közvetítések és önálló álláskeresés eredményeként 213. júliusban a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 4135 kezdte meg a munkáját. A többség támogatással (65%, 2,7 ezer ), kisebb részük támogatás nélkül (35%, 1,4 ezer ) jutott álláshoz. Mint általában, a támogatással elhelyezkedők között júliusban is azok voltak a legtöbben, akik közfoglalkoztatási programok keretében kaptak munkát (81%, 2,2 ezer ), míg kisebb részük egyéb bérjellegű támogatással (19%, 59 ) kezdett dolgozni a normál munkaerőpiacon. Az elmúlt hónapban munkába állókhoz képest most 6%-kal (273 vel) kevesebben jutottak kereseti lehetőséghez az álláskeresők közül. A csökkenést a támogatás nélkül elhelyezkedők számának 19%-os (335 s) visszaesése okozta, a támogatással elhelyezkedők száma kissé több volt (62 vel), mint júniusban. Ebben a hónapban az egy évvel korábbihoz képest is csökkenés tapasztalható (-8%, -348 ), a támogatással elhelyezkedők száma 2%-kal, a támogatás nélkül munkába állóké 18%-kal volt kevesebb. Ez év január - július közötti időszakát tekintve azonban pozitív az egyenleg, idén 8 ezerrel (21,5%-kal) több álláskereső jutott munkához, mint 212 azonos időszakában, a növekedést a közfoglalkoztatás kibővítése eredményezte. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további 1165 támogatott munkaerő-piaci képzése kezdődött meg júliusban, számuk ugyan 313 vel elmaradt az előző havitól, de lényegesen több, mint egy éve (12-szer annyi). Az álláskeresők munkaközvetítése mellett a diákok nyári foglalkoztatását támogató országos program megvalósításában is közreműködnek a járási munkaügyi kirendeltségek. Júliusban a közép- és felsőfokú tanintézményekben tanuló, 16-25 éves megyei diákok közül csaknem 22 fiatal támogatott foglalkoztatására kötöttek szerződést, számuk augusztusban várhatóan tovább bővül. 2 18 16 14 12 1 A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 211. január - 213. július 211 212 213 1 2 1 8 6 A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 213. július Támogatás nélkül Támogatással 8 6 4 4 2 2 jan. 8/9
TÁJÉKOZTATÓ, 213. július Minden negyedik, júliusban elhelyezkedő álláskereső közül 1,1 ezer (27%) a miskolci járás munkaügyi kirendeltségével állt kapcsolatban, de számottevő volt még további három nagyobb kirendeltség, a kazincbarcikai (12%, 493 ), az ózdi (8%, 313 ) és a sátoraljaújhelyi (8%, 33 ) kirendeltségek által sikeresen kiközvetített álláskeresők száma is. A mezőkövesdi járás kivételével, ahol a támogatás nélkül elhelyezkedők aránya (62%, 98 ) júliusban meghaladta a támogatással elhelyezkedőkét, a többség mindenütt közfoglalkoztatottként vagy egyéb foglalkoztatási támogatással létrehozott munkahelyen kapott munkát. A támogatás nélkül elhelyezkedők száma csak három járásban haladta meg a száz t (a miskolci, a kazincbarcikai és az ózdi járásban), a támogatással elhelyezkedőké viszont öt térség kivételével mindenütt. A támogatással munkát kezdők száma a miskolci (622 ), a kazincbarcikai (293 ), a sátoraljaújhelyi (254 ) és az ózdi (24 ) volt a legnagyobb. Júliusban egy munkaadó jelentett be csoportos létszámcsökkentést a megyében. A hónap folyamán egy miskolci oktatási intézmény jelentett be csoportos létszámleépítést, melyek következtében 42 (takarítók, kisegítők, ügyintézők, munkaszervezők) veszíti el a munkahelyét. 213- ban megyénkben eddig összesen 612 nek szűnt meg csoportos létszámleépítés keretében a munkaviszonya, számuk 14%-kal (75 vel) haladta meg az előző év első hét hónapjában elbocsátottak létszámát. A csoportos létszámcsökkentést végrehajtó munkaadók száma a tavalyi 11-gyel szemben idén eddig eggyel kevesebb volt. A csoportos elbocsátások következtében minden második munkavállaló feldolgozóipari cégtől került ki, a többiek nagyobb részét adminisztratív szolgáltatást végző szervezetek (24%), oktatási intézmények (15%), illetve kereskedelmi cégek (6%) bocsátották el. Az érintett munkahelyek többsége Kazincbarcika (53%), Tiszaújváros és (18-18%), kisebb része pedig (6%) és (5%) térségében szűnt meg. A járási munkaügyi kirendeltségek egyik kiemelkedő feladata az üres álláshelyek feltárása, a foglalkoztatás bővítésének adott esetben munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, támogatásokkal való ösztönzése. E tevékenység révén folyamatosan megjelennek kirendeltségeinken olyan közvetítési igények is, melyek egy ütemben nagyobb, 1 t meghaladó létszámbővítés tervet tartalmaznak. Júliusban 3 (egy-egy édességgyártó, építőipari és egyházi) munkaadó együttvéve 95 s bővítési szándékáról értesültek a kirendeltségek, melyek megvalósításához álláskeresők közvetítését kérték. Ezekre az új munkahelyekre elsősorban szociális munkások, lakatosok, valamint egyszerű betanított csomagoló munkára vállalkozók közvetítését kérték. Az év folyamán eddig 643 álláshely létesüléséről értesültek kirendeltségeink ilyen módon, ami mintegy 4-nel volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Ezeknek az állásoknak több mint fele a miskolci járásban jött létre, további jó részük (24%) és Kazincbarcika (19%) körzetében létesült, ként feldolgozóipari (3%), építőipari (23%), valamint szociális (14%) és adminisztratív (13%) szolgáltatások területen növelték a munkalehetőségeket., 213. augusztus 3. 9/9