Újfehértó Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció K o n c e p ci ó k é s z í t é sé r ő l T e r ve z ő : URBAN Linea Tervező és Szolgáltató KFT. 2016.
Külzetlap Újfehértó Város Településfejlesztési koncepciójának - készítéséhez Koncepció készítéséről Településrendező tervező: ügyvezető. Labbancz András okl. településmérnök terület-, és településfejlesztési szakértő TT-15-0378 2
Újfehértó Város Településfejlesztési koncepciójának - készítéséhez Koncepció készítéséről Tartalomjegyzék Külzetlap Tartalomjegyzék 1. 2. 3. Előzmények 1.1. A területre jelenleg a következő koncepció és településrendezési eszközök vannak hatályban 1.2. A város általános bemutatása 1.3. A település közigazgatási területének átnézeti térképe Városfejlesztési stratégia 2.1. Átfogó célok 2.2. Tematikus célok A térségi övezeti érintettség 3 4 4 4 5 6 6 8
1. Előzmények Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan új településfejlesztési koncepciót és új településrendezési eszközöket készít. A koncepció és a településrendezési eszközök mind eljárásrendjében, mind tartalmában a 314/2012. (I.8.) sz., a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormány rendelet alapján készül. A település elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiája elérhető a település honlapján, az alábbi linken: http://www.ujfeherto.hu/palyazatok-fejlesztesek/varosfejlesztesi-dokumentumok 1.1. A területre jelenleg a következő koncepció és településrendezési eszközök vannak hatályban 12/2004 (I. 27.) számú határozat, Újfehértó Város módosított Településfejlesztési koncepciójának elfogadásáról 122/2010 (VII. 14.) számú határozat, Újfehértó Város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról 11/2010 (VII. 15.) számú önkormányzati rendelet, Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról 1.2. A város általános bemutatása A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délnyugati részén fekszik, két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között. Megközelíthetősége Közúton a 4-es főúton; vonattal a Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony-vasútvonalon. A település közigazgatási területe 140,88 km2. A Lakónépesség száma a 2015-es évben 12 736 fő, mely egy évtizeddel korábban 13 592 fő volt. A negatív demográfia tendenciák legfőbb kiváltó oka, elsősorban az elvándorlás, amely első sorban a fiatal, képzett munkavállaló korú réteget érinti. Az elvándorlás célterülete a szomszédos megyeszékhelyek, valamint Budapest. A nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálási adatok alapján kisszámú román (13 fő), német 17 fő) és ukrán (14 fő) ajkú lakosság mellett a roma származású (103 fő) lakosok száma. Ez utóbbi jóval alul múlja a megyei átlagot. Az iskolázottsági mutatókban a város lakossága összességében elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei helyzethez képest kedvezőbb a helyzet. Ugyanakkor a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya is igen magas. A két mutató tendenciózusnak és meghatározónak tekinthető. 4
1.3. A település közigazgatási területének átnézeti térképe 5
2. Városfejlesztési stratégia 2.1. Átfogó célok Újfehértó Város 2016-ban elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájának átfogó céljai: - a lakosság életminősége és életfeltételei javuljanak - a város tartósan segíteni tudja a gazdasági szereplőket versenyképességük javításábn - a város fenntartható fejlődési pályára álljon - a társadalmi kohézió és partnerség erősödjön 2.2. Tematikus célok Újfehértó Város 2016-ben elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tematikus céljai: A gazdaság élénkítése és innováció ösztönzése (az üzleti infrastruktúra (ipari területek) fejlesztése,; befektetés-ösztönzési stratégia kidolgozása; a helyi kkv-k versenyképességét javító innovatív fejlesztések támogatása; a vállalkozások munkahelymegtartó képességének erősítése; munkaerő-piaci képzési, foglakoztatási programok szervezése a munkapiacon a kereslet-kínálat összehangolása érdekében). A közszolgáltatások minőségi fejlesztés (nevelési és oktatási intézmények fejlesztése, megújuló energia hasznosítása; az egészséges életmódra nevelés és az egészségi állapot javításához szükséges feltételek fejlesztése; köz- és humán szolgáltatások elérhetőségének biztosítása; szociális ellátórendszer fejlesztése; E-önkormányzat megvalósítása). A közlekedési infrastruktúra és közösségi közlekedés fejlesztése (A helyi közösségi közlekedés terén kiemelt feladat a forgalom újraszervezése a belvárosban a környezetvédelmi és idegenforgalmi szempontokat is figyelembe véve. Szükséges a helyi járatok útvonalainak és menetrendjének folyamatos felülvizsgálata, igény szerinti módosítása, valamint korszerű járműpark beszerzése, mely elősegíti a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférést. A kulturált várakozás érdekében elengedhetetlen a városképhez is illeszkedő fedett buszvárók kialakítása. Szükséges a helyi autóbuszjáratokat összehangolni a helyközi autóbuszjáratok, illetve a vonatközlekedés menetrendjével. A helyközi közlekedés tekintetében folyamatos konzultáció szükséges az érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy javuljanak a térségen belüli közösségi közlekedési kapcsolatok). Az épített természeti környezet megóvása, fejlesztése (A meglévő természetvédelmi területek kezelése, védelme; a zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése; felszíni és felszín alatti vizek védelme; a káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése). A rekreációs, a kulturális és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (a város déli határában felszíni víztározó kialakítása, melyhez azonban a NATURA 2000 területek felülvizsgálata és az előírások könnyítése szükséges; lovas turizmus fejlesztése (oktatóközpont). 6
Az aktív közösségi élet és a társadalmi kohézió erősítése (a hátrányos helyzetűek és a cigány kisebbség felzárkózásának elősegítése; a helyi civil szervezetek, önszerveződések támogatása; testvérváros kapcsolatok szerepének növelése) (Forrás: MTrT Térségi Szerkezeti Terv részlet) 7
3. A térségi övezeti érintettség A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek, valamint az övezetek érintettsége, az alábbiak szerint: 1. A magterület övezet A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2. Az ökológiai folyosó övezet Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3. A pufferterület övezet A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Ssz. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Övezetek megnevezése A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete Erdőtelepítésre javasolt terület A világörökség és világörökség várományos terület övezete Országos vízminőség védelmi terület övezete A Nagyvízi meder és a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete A rendszeresen belvízjárta terület övezete A földtani veszélyforrás területének övezete A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete A honvédelmi terület övezete Övezeti érintettség Közigazgatási területen Földmérési és Távérzékelési Intézet Földmérési és Távérzékelési Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Földmérési és Távérzékelési Intézet Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága Országos Vízügyi Főigazgatóság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 8