t é r sé g i é s m e g ye i

Átírás

1 Sátoraljaújhely Város új Településrendezési eszközeinek készítéséhez Előzetes tájékoztatási és országos, kiemelt t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása dokumentáció T e l e p ü l é s r e n d e z é si eszközök készítése Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő, Építő és K e r e s k e d el m i K f t. (C ) 2017.

2 Külzetlap Sátoraljaújhely Város új Településrendezési eszközeinek készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció és Országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi lehatárolása Településrendezési eszközök készítése Település tervező/ Építész vezető tervező Végh József TT É/ Település tervező / projektvezető: Labbancz András TT Tervező munkatárs: Pánczél Zsófia Ügyvezető igazgató: Végh József 2

3 Sátoraljaújhely Város új Településrendezési eszközeinek készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció és Országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi lehatárolása Településrendezési eszközök készítése Tartalomjegyzék Külzetlap Tartalomjegyzék Előzmények 1.1. A területre jelenleg a következő koncepció és településrendezési eszközök vannak hatályban 1.2. A település általános bemutatása A településfejlesztés célkitűzései A térségi övezeti érintettség

4 1. Előzmények Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan új településrendezési eszközöket készít. A településrendezési eszközök mind eljárásrendjében, mind tartalmában a 314/2012. (I.8.) sz., a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormány rendelet alapján készül A területre jelenleg a következő koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia és településrendezési eszközök vannak hatályban 100/2003/1651 (V. 22.) számú határozat, Sátoraljaújhely Város Településfejlesztési Koncepciójának elfogadásáról 69/2004/1733 (IV. 22.) számú határozat, Sátoraljaújhely Város módosított Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról 8/2005. (V. 2.) számú rendelet, Sátoraljaújhely Város módosított Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról 1.2. A település általános bemutatása A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Miskolctól közúton 82 km-re. Sátoraljaújhely járásszékhely, területe 73,46 km 2, népessége január 1-i adatok szerint fő. Sátoraljaújhely közigazgatása alá tartozik Károlyfalva, Széphalom és Rudabányácska településrészek is. (Forrás: Borsod Abaúj Zemplén Megye Területrendezési terve Térségi szerkezeti terv) 4

5 Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja kapuja. Sátoraljaújhely az észak keleti határ menti kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi vonzerejű, kellemes lakókörnyezetet és jó vállalkozási lehetőségeket biztosító települése, a Zempléni tájegység központja. Kapcsolatrendszere kiterjed járására és a határon túli környékbeli településekre. A város lakásállománya a évben 6710 db. A település infrastrukturális ellátottsága jónak tekinthető. Az 6705 db közüzemi ivóvíz-hálózatba bekötött lakásra 6283 olyan lakás jut, amelyet a szennyvízcsatorna hálózatba is bekötöttek. A es népszámlálási adatok alapján a település lakosságának 93%-a magyar, 6%a cigány és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Kisebb német közösség él a városhoz tartozó Károlyfalva településrészen. A településen a munkanélküliek száma 5,7 %, nyilvántartott álláskeresők száma a 2015-ös évben 893 fő (lakónépesség fő). Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma 199 fő. 5

6 2. A településfejlesztés célkitűzései Sátoraljaújhely város Integrált Településfejlesztési Stratégiája augusztusában készült el. Célrendszere: A stratégiában megfogalmazott célok: 1. stratégiai cél (tematikus): Sátoraljaújhely turisztikai jövedelemtermelő képességének erősítése Sátoraljaújhely jövőjét Kelet-Közép-Európa legnagyobb, egyedülálló adottságokkal rendelkező sportcentruma és a kulturális örökségek, értékek, kultúrtörténeti emlékek, hagyományok határozzák meg. A város kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkezik, jelentős idegenforgalmi vonzerőt biztosít a városnak a Zemplén Kalandpark (libegő, téli-nyári bobpálya, kalandpark, kabinos lanovka, sí-, jég- és korcsolyapálya, falmászó központ). A változatos természeti adottságokban, növény- és állatvilágban gazdag természeti környezet kedvező lehetőséget kínál mind a természetközeli turizmus kihasználására. A turisztikai adottságok teljes körű kihasználása elősegíti a turisztikai vendégforgalom és a tartózkodási idő növekedését, ami az ide látogatók nagyobb és hosszabb idejű költési szándékával párosul. Fontos, hogy a turisztikai fejlesztések hozzájáruljanak a turisztikai kínálat diverzifikációjához, minőségi fejlesztéséhez, kapcsolódó fejlesztésekkel, szolgáltatásokkal elősegítsék a magasabb fajlagos költést, lehetővé tegyék a szomszédos települések kínálatához igazodó, azokat 6

7 kiegészítő komplex programcsomagok kialakítását, s hozzájáruljanak a szezonalitás csökkentéséhez is, ami egyik feltétele a jövedelemtermelő képesség javításának. A turizmus fejlesztése hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez, a népesség elvándorlásának visszaszorításához. A turizmus fejlesztésének következményeként összességében elmondható, hogy fellendül a településen a turisztikai desztinációk látogatottsága, nő a településen eltöltött vendégéjszakák száma, ami maga után vonja a turizmusból származó jövedelmek növelését, a helyi adóbevételek növekedését, miközben csökken az egyes desztinációkhoz kapcsolódó szezonalitás, s nem utolsósorban fellendül a gazdaság, új munkahelyek létesülnek, s egyúttal javul az itt élők életminősége. 1.1 részcél: Hatékony turisztikai desztináció menedzsment és marketing 1.2. részcél: Szálláshelyek diverzifikált fejlesztése 1.3. részcél: Komplex turisztikai programkínálat biztosítása 2. stratégiai cél (tematikus): A helyi gazdaság versenyképességének javítása Sátoraljaújhely az Észak-Magyarországi régió legkeletibb gazdasági és kereskedelemi központjának tekinthető. A megalapozó vizsgálat rámutatott arra a problémára a településen, hogy a gazdaság teljesítőképessége alacsony, hiába üzemel ipari park, működnek nagyvállalatok, a város vezetése igyekszik a befektetéseket ösztönözni, nem képesek a gazdaságot élénkíteni, a foglalkoztatási helyzetet jelentős mértékben javítani. A település gazdasága versenyképességének fokozásához elengedhetetlenül szükséges a vállalkozások gazdasági stabilitásának megteremtése, a befektetést ösztönző eszközök működtetése, a szakképzett munkaerő foglalkoztatási helyzetének javítása, a vonzó üzleti infrastruktúra továbbfejlesztése, valamint a K+F tevékenység, innováció ösztönzése. Az egyes részcélok összeadódva jelentős multiplikátor hatást kifejtve állítják dinamikus pályára a gazdaság egészét, jelentősen növelve annak versenyképességét Vállalkozások gazdasági stabilitásának megteremtése 2.2. Befektetést ösztönző eszközök működtetése 2.3. Szakképzett munkaerő foglalkoztatási helyzetének javítása 2.4. Vonzó üzleti infrastruktúra továbbfejlesztése 2.5. K+F tevékenység, innováció ösztönzése 3. stratégiai cél (tematikus): A társadalmi kohézió erősítése A helyzetfeltárás is rámutatott a munkanélküliség, illetve a lakosság elhelyezkedési problémáira, ami alacsony képzettséggel, illetve a foglalkoztatói kapacitás növekedésének korlátaival jár együtt. A lakosság jövedelemtermelő képessége alacsony, ennek fejlesztéséhez a képzési rendszer hatékonyságának növelése szükséges. Ahhoz, hogy a helyi lakosság, a társadalom szereplői boldoguljanak megélhetésre, munkára van szükségük. A társadalom esélyeit, alkalmazkodóképességét a céltudatos képzés és az életkörülmények javítása is növeli. A társadalmi kohézió erősítésében fontos szerep hárul a szegregátumokban élők helyzetének javítására, a hátrányos helyzetben lévők életkörülményeinek, lakhatási problémáinak megoldására. Ezek a közszolgáltatások elsősorban kapacitásbeli és elérhetőségi fejlesztéseivel javíthatóak. A társadalmi összefogás, összetartás erősítése mindenképpen fontos feladat az elkövetkező években, azért, hogy a társadalmi reintegráció hatékonyabban működjön. Fontos, hogy az emberek közösségben 7

8 értékeket osszanak meg egymással, s egyenlő feltételek mellett közösen próbáljanak megfelelni a kihívásoknak. A társadalom tagjainak egyesülésében nemcsak a civil szervezetek, egyházak klubok, egyesületek, stb. játszanak fontos szerepet, hanem maga a települési önkormányzat is. Sátoraljaújhely népesség megtartó ereje, a településen élők élet minőségének javítása, a szegregáció oldásával, a piaci igényekhez igazodó képzésekkel, a szociális bérlakások számának növelésével, valamint a társadalom önszerveződő, önérvényesítő képességével, összességében a társadalmi kohézió erősítésével érhető el Szegregáció oldása 3.2. Társadalmi, munkaerő-piaci integráció 3.3. Piaci igényekhez igazodó szakképzés 3.4. Szociális bérlakások számának növelése 3.5. A társadalom önérvényesítő, önszerveződő képességének erősítése 4. stratégiai cél (tematikus): Színvonalasabb közösségi élet feltételeinek megteremtése A helyzetfeltárás bemutatta a zöldfelületek, rekreációs és szabadidős terek kiemelkedő szerepét a lakosság jólétének kialakulásában, szabadidejének hasznos eltöltésében. Az utóbbi évek rehabilitációs programjai során több rekreációs tér újult meg, azonban szükséges ezek folytatása. A közösségi terek, sportlétesítmények egy részének állapota fejlesztésre szorul, amelyek fejlesztésének hatására vonzó városkép alakul ki, mely hozzájárul a színvonalasabb közösségi élet feltételeinek megteremtéséhez, növeli a település népességmegtartó erejét. A környezettudatos szemléletformálás, az egészséges életmód erősítése, a rendezett, egységes városkép kialakítása, a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, a lakatlan ingatlanok funkcióval való megtöltése a városban kiemelt jelentőségű prioritást élvez Rendezett, egységes városkép kialakítása 4.2. Szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése 4.3. Lakatlan ingatlanok funkcióval való megtöltése 5. stratégiai cél (tematikus): A közszolgáltatások minőségi színvonalának fejlesztése A település járási székhelyként nemcsak a lakosság, hanem a szomszédos települések számára is nyújt szolgáltatást, így térségi központként funkcionális. A településen számos magas rendű közszolgáltatás, illetve közigazgatási funkció érhető el a lakosság számára, a megnövekedett feladatokból következően azonban a kapacitásbeli korlátok jelentkeznek. Oktatási, kulturális, egészségügyi centrumvárosként fontos, hogy a település intézményei korszerűek legyenek, a mai kor igényeit teljes mértékben kielégítsék, az energetikai hatékonyságuk növekedjen, az üzemeltetési költségeik pedig csökkenjenek, s a szükséges kapacitások hiányát pedig fel kell oldani, bővíteni kell, ahol szükség van rá, pl.: a szociális ellátás területén. Mindezen célok megvalósítása a településen élők helyben maradását szolgálja, a város népességmegtartó erejét fokozza Épületek energetikai hatékonyságának javítása 5.2. Településüzemeltetés hatékonyságának javítása 5.3. Közszolgáltatások hozzáférésének fejlesztése 5.4. Szociális intézmények kapacitásbővítése 8

9 3. A térségi övezeti érintettség A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek, valamint az övezetek érintettsége, az alábbiak szerint: Ssz Övezetek megnevezése A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület A világörökség és világörökség várományos terület övezete Országos vízminőség védelmi terület övezete A Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Magterület övezet Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Pufferterület övezet Erdőtelepítésre javasolt terület Az ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete A rendszeresen belvízjárta terület övezete A földtani veszélyforrás területének övezete A honvédelmi terület övezete A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek Övezeti érintettség Közigazgatási területen Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest Főváros Kormányhivatala Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala Nemzeti Park Igazgatóság Kulturális örökség védelméért felelős miniszter Területi vízügyi igazgatóság Területi vízügyi igazgatóság Honvédelemért felelős miniszter Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatal Területi vízügyi igazgatóság Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Honvédelemért felelős miniszter 9 megyei

10 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/3. sz. melléklet Országos vízminőség - védelmi terület övezete 3/7. sz. melléklet Nagyvízi meder és a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete 3/8. sz. melléklet (Forrás: Országos Területrendezési Terv 10

11 Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei 3.1 sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdő területek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei 3.2 számú melléklet Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete 3.5. számú melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek övezete 3.8 számú melléklet 11

12 Rendszeresen belvízjárta terület 3.11 sz. melléklet Földtani veszélyforrás területe 3.13 számú melléklet (Forrás: Borsod Abaúj Zemplén megye területrendezési terve) 12