A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Hasonló dokumentumok
AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA. Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

Miért van szükség szuperszámítógépre?

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

REGIONÁLIS MODELLFUTTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK ELEMZÉSE AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉKÉN

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

A jövő éghajlatának kutatása

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Operatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

Elszórtan vagy többfelé? Milyen választ adnak a modellek és mi a valóság?

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

1. Regionális projekciók 2. Regionális éghajlati modellezés 3. A regionális modellezés kérdései 4. Hazai klímadinamikai tevékenység 5.

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

Múltbeli időszakra vonatkozó modelleredmények validációja

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

Csapadékmaximum-függvények változása

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

felhasználása a numerikus

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

Numerikus prognosztika: szakmai alapok

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével

Globális változások lokális veszélyek

HAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Az ALADIN-Climate regionális klímamodell integrálási tartományának megválasztására vonatkozó érzékenységvizsgálat

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Felhasználói igények és a tudomány felkészültsége az európai klímaszolgáltatások megteremtésére a DECM projekt

Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok

Az AROME nem-hidrosztatikus korlátos tartományú modell alkalmazása a mezoskálájú, szélsőséges jelenségek előrejelzésénél

Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban

A jövőre vonatkozó projekciók eredményeinek együttes kiértékelése, bizonytalanságok számszerűsítése

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

AMATŐR MODELLEZÉSI HIBÁK A WRF HASZNÁLATA SORÁN. Breuer Hajnalka, Mona Tamás

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

Magyarország éghajlatának jellemzése az ENSEMBLES projektbeli és a hazai regionális modelleredmények együttes vizsgálatával

A rövid- és a középtávú időjárás-előrejelzés gyakorlati módszertana (Hogyan változott az előrejelzés módszertana az elmúlt években?) Dr.

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Nagyfelbontású dinamikai modellezés

2008. november 17. hétfőn 00 UTC-s 15 napos előrejelzés légnyomás valószínűségi előrejelzés Budapest térségére Távolabbi kilátások szerdától szombatig

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

A MŰHOLDAK SZEREPE A NUMERIKUS IDŐJÁRÁS-ELŐREJELZÉSBEN

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

Átírás:

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Szépszó Gabriella Kutatási és Fejlesztési Főosztály, Numerikus Előrejelző Osztály Meteorológiai Tudományos Napok 2005. november 24-25.

TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. A REMO MODELL 3. AZ ADAPTÁCIÓ EREDMÉNYE 4. NYÁRI-SZÁRAZSÁG PROBLÉMA 5. TERVEK

Bevezetés A német kapcsolat az éghajlat dinamikai módon történő előrejelzésére eddig az OMSz-nál nem nyílt mód 2003 novembere az MPI-M igazgatója Budapestre látogat 2004 tavaszán rövid látogatás a hamburgi klímakutató intézetben megállapodás az MPI-M és az OMSz között 2004 nyarán két kutató utazott Hamburgba két-két hónapos tanulmányútra feladatuk: részvétel az ún. nyári-szárazság probléma feltárásában REMO modell megismerése, a budapesti adaptáláshoz szükséges információk megszerzése 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 3

Bevezetés Modell-történet (REMO) Max Planck Intézet, Német Klímaközpont (DKRZ) az ECMWF globális időjárás-előrejelző modellje (IFS) ECHAM általános cirkulációs modell (1988) a parametrizációs csomagok (sugárzás, diffúzió, felhőzet, konvekció, planetáris határréteg) módosításával vált alkalmassá éghajlati előrejelzések készítésére óceáni kényszerek Europa Modell (időjárás-előrejelző) + ECHAM fizikai parametrizációja REMO (1993) 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 4

TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. A REMO MODELL 3. AZ ADAPTÁCIÓ EREDMÉNYE 4. NYÁRI-SZÁRAZSÁG PROBLÉMA 5. TERVEK

REMO REgional MOdel rácsponti modell horizontális térbeli differenciál-operátorok véges különbségekkel történő közelítése elforgatott koordináta rendszer: finomabb felbontás, pólus-probléma megkerülése, tartomány deformálódása, időlépcső 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 6

REMO fázishibák kiküszöbölésére: Arakawa C-rács h h h h h h h h h v v v v v v v v v u u u u u u u u u h u h u h v v v h u h u h v v v h u h u h stabilitási (CFL-) kritérium: felbontás időlépcső maximális horizontális felbontás: 10 km 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 7

Pressure (hpa) REMO hibrid vertikális koordináták: a felszínen felszínkövető, a légkör tetején nyomási rendszer 0.25-5 - 10-50 - 100-300 - 500-700 - 850-1000 - 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 8

REMO hidrosztatikus (nem-hidrosztatikus változat fejlesztés alatt) prognosztikai változók: felszíni nyomás, modellszinteken: hőmérséklet, horizontális szélkomponensek, felhő-víztartalom, vízgőz-tartalom két parametrizációs séma: EM-fizika + globális ECHAM-fizika 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 9

REMO A modellfuttatás lépései elő-feldolgozás: tartomány (rács) definiálása felszíni mezők előállítása az adott rácson az integráláshoz szükséges kezdeti- és peremfeltételek előállítása a rácson a felpörgési idő figyelembevétele / kiküszöbölése integrálás utó-feldolgozás 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 10

REMO Elő- feldolgozás tartomány definiálása 61*51 rácspont, 16 km-es felbontás, 20 vertikális szint felszíni paraméterek előállítása több lépésen keresztül globális műholdas adatállomány a vegetációs adatok felbontása 1km, a domborzat felbontása 30 ív-másodperc az előálló mezők: éves és havi bontású mezők domborzat, vegetáció típusa, érdessége, talajtípusok, talaj víztartó képessége, szárazföld-tenger kontúr LAI, vegetációs index, albedó 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 11

Peremfeltételek REMO regionális klímamodell peremfeltételekre van szükség hamis hullámok kezelése: Davies-séma alkalmazásával Relaxációs zóna Belső zóna peremfeltételek: re-analízisek a modell múltbeli adatokon történő tesztelése céljából (pl. ERA-15, ERA-40, NCEP) globális illetve regionális modellekből 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 12

REMO Interpoláció a kezdeti- és peremfeltételek előállítása az elforgatott koordináta-rendszerben adott felbontású rácson előbb horizontális, majd vertikális interpoláció 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 13

REMO Integrálás 61*51 rácspont, 20 vertikális szint, 16 km-es felbontás csatolás: hatóránként output: hatóránként futási idő: az OMSz IBM-Regatta típusú számítógépén egy 1 éves integrálás 8 processzoron 25 órát vesz igénybe p e r e m f e l t é t e l e k t=0 +6h +12h +18h +24h +30h +36h +42h o u t p u t o k 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 14

REMO Utó-feldolgozás nem elvárás, hogy a modell az adott időszak időjárását pontosan visszaadja statisztikai mennyiségek (átlagok, összegek) származtatása és azok pontosságának ellenőrzése nyomási szintekre történő interpoláció 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 15

TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. A REMO MODELL 3. AZ ADAPTÁCIÓ EREDMÉNYE 4. NYÁRI-SZÁRAZSÁG PROBLÉMA 5. TERVEK

Eredmények Adaptációs kísérletek 61*51 rácspont, 20 vertikális szint, 16 km-es felbontás hamburgi kísérletek (2): 1. peremfeltételek: ECMWF re-analízisek (analízisek), 2. dupla csatolás (ERA-40 50 km 16 km) időszak: 2001. július 2002. december kísérletek Budapesten: cél: a hamburgi eredmények reprodukálása másfél éves teszt megismétlése (dupla csatolás alkalmazásával) 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 17

Eredmények A hamburgi és budapesti eredmények a kísérlet első hónapjára: 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 18

Eredmények A hamburgi és budapesti eredmények a kísérlet első hónapjára: 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 19

Eredmények Az összehasonlítás eredményei az integrálás hetedik hónapjában: 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 20

Eredmények Az összehasonlítás eredményei az integrálás hetedik hónapjában: 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 21

Eredmények Az összehasonlítás eredményei az utolsó hónapban: 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 22

Eredmények Az összehasonlítás eredményei az utolsó hónapban: 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 23

Eredmények Az összehasonlítás eredményei a teljes integrálásra: 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 24

Eredmények Összefoglalás a hőmérséklet, felhőfedettség esetében a különbség a két teszt között mindvégig kicsi marad 0.5 o C illetve 10 %; csapadék: nyáron a különbség néhol az 50 mm-t is eléri, főként a hegységek területén, ahol a havi csapadékösszeg az 500 mm-t is meghaladhatja, télen és ősszel a különbség elhanyagolható (2-5 mm), bár ekkor a csapadékösszeg is kevesebb, a teljes integrálásra vonatkozóan a különbség nem haladta meg a 100 mm-t 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 25

TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. A REMO MODELL 3. AZ ADAPTÁCIÓ EREDMÉNYE 4. NYÁRI-SZÁRAZSÁG PROBLÉMA 5. TERVEK

Nyári-szárazság probléma Nyári-szárazság probléma a nyári hónapokban a Duna vízgyűjtő területén kiszáradás figyelhető meg a modellezett értékekben hőmérséklet fölébecslés, nedvesség-csapadék alábecslés más klíma-modellekben is jelentkezik (MERCURE-projekt) 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 27

Nyári-szárazság probléma A Duna vízgyűjtő-területén lehullott csapadék (mm/hónap) Idő (hónapok) =CRU data =HIRHAM =ARPEGE =CHRM =HadRM3H =REMO =ERA15 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 28

Nyári-szárazság probléma együttműködés a Max Planck Intézet és az OMSz között (2004) a modell-eredmények összevetése megfigyelési adatokkal (Schlanger Vera, OMSz, EMFO/ÉMO) kísérlet: 24 éves REMO-futtatás időszak: 1979-2002, terület: Európa, felbontás: 50 km, szintek száma: 20, kezdeti- és peremfeltételek: ECMWF re-analízisek 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 29

Nyári-szárazság probléma 25 20 15 10 5 0-5 C m egfigyelt hőm érséklet m odellezett hőm érséklet 16 állomás 1979-2002 j f m a m j j a s o n d A felhőborítottságot a modell egész évben szisztematikusan alábecsli. 100 % m egfigyelt felhőzet m odellezett felhőzet 16 állomás 1979-2002 80 A hőmérséklet fölébecslése jellemző a nyári hónapokban. Forrás: Schlanger Vera (OMSz, EMFO/ÉMO) 60 40 20 0 j f m a m j j a s o n d 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 30

Nyári-szárazság probléma 100 80 60 40 % m ért relatív nedvesség m odellezett relatív nedvesség 16 állomás 1979-2002 A nyári hónapokban a havi csapadékösszeg alábecslése jellemző, télen ennek fordítottja. 20 0 j f m a m j j a s o n d A relatív nedvesség alábecslése egész évben jellemző, de legkifejezettebb a nyári hónapokban. mm 140 120 100 80 60 40 20 0 m ért csapadékm ennyiség m odellezett csapadékm ennyiség (nagyskálájú + konvektív) 16 állomás 1979-2002 j f m a m j j a s o n d Forrás: Schlanger Vera (OMSz, EMFO/ÉMO) 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 31

Nyári-szárazság probléma Lehetséges okok: parametrizációs csomag hibája az advekció hibás kezelése Kísérletek (MPI-ben): vertikális szintek számának növelése (20 40) eredmény: a felhőborítottság ugyan nőtt, de a csapadék mennyisége tovább csökkent; a beérkező napsugárzás csökkent, a hőmérséklet viszont emelkedett (átlagos) áramlási kép összehasonlítása (ERA-15 REMO) eredmény: a REMO módosította az áramlást 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 32

Nyári-szárazság probléma Időszak: 1984. augusztus 1 hónapra kiátlagolt mező Forrás: Holger Göttel (MPI-M, Hamburg) M M A A ERA-15 REMO 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 33

TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. A REMO MODELL 3. AZ ADAPTÁCIÓ EREDMÉNYE 4. NYÁRI-SZÁRAZSÁG PROBLÉMA 5. TERVEK

Tervek Tervek az ECMWF (ERA-40) re-analízis adatok alkalmassá tétele a a modell múltbeli időszakra történő tesztelése kezdeti- és peremfeltételként való használatra a nyári-szárazság probléma megoldásában való két-/többoldalú együttműködés hosszútávú tervek: éghajlati projekciók készítése 2005. november 24-25. Meteorológiai Tudományos Napok 35

Köszönöm a figyelmet!