FOGYASZTÓVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS HATÓSÁGI TAPASZTALATOK AZ OFFLINE KERESKEDELEMBEN

FOGYASZTÓVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS HATÓSÁGI TAPASZTALATOK AZ OFFLINE KERESKEDELEMBEN

Készítette: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség www.febesz.eu/www.megfontoltvasarlok.hu Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a fogyasztók érdekében. Kézirat lezárva: 2018. február 28.

TARTALOMJEGYZÉK I. HIBÁS TELJESÍTÉS... 4 II. JÓTÁLLÁS, SZAVATOSSÁG... 5 III. MINŐSÉGI KIFOGÁS... 10 IV. A FOGYASZTÓ TÁJÉKOZTATÁSA ÁRFELTÜNTETÉS... 13 V. PANASZKEZELÉS... 14 VI. BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK... 15 VII. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT... 17 VIII. ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK... 19 IX. TERMÉKBIZTONSÁG... 23 X. FOGYASZTÓVÉDELMI HATÁROZATOK... 26

I. HIBÁS TELJESÍTÉS 1.1. Mikor beszélünk hibás teljesítésről? A hibás teljesítés fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg a 6:157. -ban. Eszerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben megállapított minőségi követelményeknek. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. 1.2. Milyen jogokat érvényesíthet a fogyasztó? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezései (6:157 6:177. ) szerint (továbbiakban: Ptk.): 6:159. (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. 6:159. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint: a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. 6:160. A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. 6:168. (1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól (termék előállítójától, forgalmazójától), hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. 1.3. Milyen határidő vonatkozik a javításra, cserére? A jelenlegi jogi szabályozás nem ír elő javítási határidőt a vállalkozás számára. 4

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet szerint: 5. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. II. JÓTÁLLÁS, SZAVATOSSÁG 2.1. Kit nevezünk fogyasztónak? A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) szerint: 2. (a) az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje; továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A Ptk. szerint: 8:1. (1) a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. 2.2. Mennyi időn belül érvényesíthetők a szavatosságból eredő jogok? Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli. 5

A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. 2.3. Amennyiben a vállalkozás a termék javítását és cseréjét nem tudja vállalni, köteles-e a fogyasztó levásárolni a termék vételárát? Nem, a Ptk. alapján ugyanis a fogyasztó javítást vagy cserét kérhet, vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül nem tud eleget tenni. A hatályos magyar jogrendszer nem ismeri a levásárlás intézményét, így a fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a vételárat a vállalkozásnál vásárolja le, adott esetben olyan terméket vásároljon, melyre nincs szüksége, vagy nem tervezett. Természetesen ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az vállalkozás megegyezzen ebben a fogyasztóval. 2.4. A termék hány alkalommal történő meghibásodását követően kérhető csere? A Ptk. nem határozza meg, hogy mennyi hibajavítás után igényelhető a termék kicserélése, a kialakult gyakorlat szerint viszont, a fogyasztó már kétszeri sikertelen hibajavítás után kérheti, hogy áttérhessen másik szavatossági jogra. A Ptk. 6:160 -a kimondja, hogy a jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Ez esetben az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. (Például a termék többszöri sikertelen kijavítása, illetve azt követően további hibák előkerülése már okot adhat rá, hogy a fogyasztó javítás helyett cserét kérjen.) 2.5. Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között? A jótállás vagy köznapi elnevezéssel garancia, a legáltalánosabb értelemben szerződésben vállalt, a szerződésszegésért való helytállási kötelezettség, mely a szavatossággal sok hasonlóságot mutat. A legfőbb különbség a helytállási időtartamban és a kötelezett (kereskedő/forgalmazó) számára többletteherként jelentkező bizonyítási kötelezettség előírásaiban rejlik. Míg a szavatosságnál a vásárlástól számított első hat hónapban, addig a jótállás esetében annak teljes időtartama alatt a kereskedőnek/forgalmazónak kell bizonyítania a hiba okát, amennyiben a vásárló minőségi kifogását vitatja. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. Korm. rendelet által előírt kötelező jótállás időtartama egy év, de a gyártó/forgalmazó saját elhatározásából, üzletpolitikai megfontolásokból ennél kedvezőbb feltételeket is vállalhat. Amennyiben a gyártó a vásárlóra nézve a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket (például hosszabb jótállási időt) vállal, úgy ezt a jogot a terméket értékesítő vállalkozás köteles átruházni a vásárlóra. Ez tehát azt jelenti, hogy a fogyasztó a jótállási igényeivel, az egy éven túl vállalt jótállás esetében is, elsősorban ahhoz a vállalkozáshoz fordulhat, akitől a terméket megvásárolta, és nem kell a gyártót felkutatnia jótállási jogainak érvényesítése érdekében. 6

A jótállás időtartama a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi az üzembe helyezés napjával kezdődik. A fogyasztó kellékszavatossági igényét ahogyan azt már a 2.2. pontban is kifejtettük a teljesítéstől számított két évig érvényesítheti. A jótállási igény érvényesítésére a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályok vonatkoznak. 2.6. Mely termékekre jár jótállás? Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet értelmében, a Ptk. szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, a Korm. rendelet 1. sz. mellékletben felsorolt, alábbi új tartós fogyasztási cikkekre 1 év jótállási kötelezettség terjed ki: 1. Háztartási készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú; 2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcorn készítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló; 3. gázkészülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa; 4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró; 5. motoros kézi szerszámok 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu; 6. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek 10 000 Ft eladási ár felett; 7. egészségmegőrző termékek és eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz; 8. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó; 9. motoros vízi járművek 10 000 Ft eladási ár felett; 10. gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdatóállvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés; 11. gyermekmegfigyelő berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző; 7

12. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra 10 000 Ft eladási ár felett; 13. világítástechnikai termékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen lámpatest, fényforrás; 14. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft eladási ár felett; 15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék; 16. híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék; műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set; 17. információtechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép; 18. irodatechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép; 19. írásvetítők és filmtechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék; 20. optikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp; 21. hangszerek 10 000 Ft eladási ár felett; 22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett; 23. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok 10 000 Ft eladási ár felett; 24. mérőműszerek, generátorok, tápegységek 10 000 Ft eladási ár felett; 25. lőfegyverek 10 000 Ft eladási ár felett; 26. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök 10 000 Ft eladási ár felett; 27. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva; 28. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett; 29. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett. 2.6.1. Kit terhel a jótállási kötelezettség? Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint a jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, melyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. Ennek értelmében a fogyasztó a jótállásból eredő jogokat (pl. javítást, cserét illetve a vételár visszatérítését) közvetlenül annál a vállalkozásnál érvényesítheti, akitől a terméket vásárolta. 2.6.2. Az európai garanciajegy vagy az ún. blokkgarancia megfelel-e a magyar jogszabályoknak? Nem. A jótállási jegyet a magyar jogszabályok alapján kell kiállítani. 8

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet értelmében a jótállás időtartama egy év, amely a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A jogszabály értelmében a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt külön kérés nélkül jótállási jegyet adni olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Előfordulhat, hogy ezt egyes vállalkozások elmulasztják, vagy, hogy a blokkot pecsételik le jótállási jegyként. Bár a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmulasztása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét, a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében, érdemes odafigyelni, hogy a vásárlás ellenértékének megfizetését igazoló bizonylat (számla, nyugta) mellett átadásra kerüljön a jótállási jegy is. A jótállási jegyet közérthetően, magyar nyelven kell megfogalmazni és rajta az alábbiakat kell feltüntetni: - a vállalkozás nevét és címét, - a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint ha van gyártási számát, - a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, - a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját, - a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá - az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetők. 2.6.3. Hol kell a jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek javítását elvégezni? A fogyasztási cikk javításának módját, illetve az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket a 151/2003. Kormányrendelet 5-6. -a szabályozza. 6. (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket a járművek kivételével az üzemeltetés helyén kell megjavítani. (2) Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén a javítószolgálat gondoskodik. 9

2.6.3.1. Köteles-e a vállalkozás biztosítani az eladott termék javításához szükséges alkatrészt? Nem. Jelenleg nincs ilyen szabályozás, viszont garanciális javításnál a 151/2003. Korm. rendelet 5. (2) bekezdése szerint a kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. Amennyiben a javítás alkatrész hiánya miatt nem lehetséges, a terméket cserélni kell, vagy vissza kell fizetni a vételárat. 2.7. Érvényesítheti-e a fogyasztó a jótállási, szavatossági jogait akciós termékeknél? Igen, az akciós termékre ugyanazok a jótállási, illetve szavatossági jogok vonatkoznak, mint a nem akciós termékekre. A vita legtöbbször abból adódik, hogy milyen árat kell visszatéríteni az akcióban vásárolt termék után. A vásárlónak elállás esetén a kifizetett vételárat kell visszakapnia. Akcióban vásárolt terméknél tehát az akciós árat, attól függetlenül, hogy a termék vételára a minőségi kifogás közlésekor már magasabb. III. MINŐSÉGI KIFOGÁS 3.1. Hogyan jelentheti be a fogyasztó a minőségi kifogását? A minőségi kifogás intézéséért a vállalkozás tehát az, aki a terméket a fogyasztó számára értékesítette a felelős. Amennyiben a fogyasztó javítást szeretne, akkor fordulhat közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálathoz is. Ha viszont úgy dönt, hogy a vállalkozáshoz viszi vissza a terméket, akkor javítás esetén is a vállalkozásnak kell továbbítania a terméket a szervizbe, nem küldheti tovább a fogyasztót. A szerviz kizárólag javítással foglalkozik, tehát ha a készüléket nem lehet kijavítani, esetleg a túl hosszúra nyúlt javítási határidő miatt a fogyasztó szeretne új terméket, akkor már a vállalkozáshoz kell fordulnia, hiszen ő a jótállási igények kötelezettje, nem a javítószolgálat. 3.2. Milyen dokumentumok szükségesek a minőségi kifogás érvényesítéséhez? Minőségi kifogás érvényesítéséhez a fogyasztónak be kell mutatni az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta stb.), jótállási igény pedig a jótállási jeggyel érvényesíthető, amelyet a vállalkozás köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikk megvásárlásakor átadni. Ha nem kap a fogyasztó jótállási jegyet, vagy a vállalkozás azt szabálytalanul állítja ki, ez nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét, tehát ennek hiányában a vásárlást igazoló számla, nyugta bemutatása is elegendő. 3.3. Kit terhel a termék bevizsgáltatásával összefüggő szakértői díj? A Ptk. 6:166. -a értelmében a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A bizonyítási teher a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapjában a vállalkozást terheli. Tehát ha a vállalkozás nem akarja elismerni a fogyasztó igényét, neki kell bizonyítania, hogy a hiba oka a termék átadása után keletkezett. A vállalkozásnak tehát joga illetve kötelezettsége is egyben 10

a fogyasztói állítás ellenbizonyítása, így függetlenül a szakvélemény eredményétől, a vállalkozás annak díját nem terhelheti rá a fogyasztóra. 3.3.1. Lehet-e vitatni a szakvéleményt? Bármelyik fél szerez is be szakvéleményt igaza bizonyítására, azt a másik fél nem köteles elfogadni és figyelembe venni. Ha tehát a vásárló nem ért egyet a szakvéleményben foglaltakkal, akkor azt vitathatja és megtámadhatja, akár az illetékes békéltető testületnél, akár a bíróság előtt. A békéltető testületi gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozások által benyújtott szakvélemények színvonala gyakran nem megfelelő. Az olyan szakvéleményt, amely nem tartalmaz bizonyítékot a hiba okára vonatkozóan, rendszerint figyelmen kívül hagyják. Ugyancsak aggályos az olyan szakvélemény, amelyet a forgalmazó érdekkörébe tartozó szervezet adott ki, ennek pártatlansága ugyanis megkérdőjelezhető. Nem fogadható el a gyártó, vagy a javító szolgálat által kiadott szakvélemény sem. 3.4. Kell-e elismervényt adni a javításra átvett termékről? Igen, a javításra átvett termékről elismervényt kell kiállítani, vagy a jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell: - a fogyasztó nevét és címét, - a dolog azonosításához szükséges adatokat, - a dolog átvételének időpontját, továbbá - azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. Nemcsak a termék javításra való átvételét, hanem a kijavítási igény teljesítését is dokumentálni kell. Ez utóbbi esetben a vállalkozásnak vagy a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie: - a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását, - a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá - a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását. Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját. 3.5. Mit jelent a három napos szabály? A három napos szabály a jogszabályi előírásoktól eltérően, tévesen él a köztudatban. Hibátlan termék esetén a vállalkozásnak a termék visszavételére kötelezettsége nincs. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet értelmében, ha a fogyasztási cikk meghibásodása esetén, a fogyasztó a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 11

3.6. Hogyan kell rögzíteni a minőségi kifogást? A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézését a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet szabályozza. A jogszabály 4. - a előírja, hogy a vállalkozás, a fogyasztó által bejelentett jótállási vagy szavatossági igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, melyben rögzíti: - a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, - a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, - a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, - a hiba bejelentésének időpontját, - a hiba leírását, - szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá - a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény kivéve, ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. Előfordulhat, hogy a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, ez esetben álláspontjáról az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia továbbá arról is, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. 3.6.1. Kell-e jegyzőkönyvet felvenni, ha a vállalkozás elfogadja a fogyasztó álláspontját? Előfordulhat, hogy a forgalmazó elmulasztja felvenni a jegyzőkönyvet. Ha a forgalmazó a hibás teljesítést elismeri, és helyben orvosolja (például a hibás terméket kicseréli, visszatéríti a vételárat, vagy a fogyasztóval egyetértésben levásárlási lehetőséget biztosít), akkor bár a jogszabály a jegyzőkönyv kiállítását kötelezővé teszi a fogyasztói érdek nem sérül. A jegyzőkönyv további eljárás (pl. békéltető testületi, bírósági eljárás) alapjául szolgálhat. Szükséges a jegyzőkönyv a termék javításánál is, mert ezzel igazolható egy bizonyos hibajelenség ismételt előfordulása. Ha a jegyzőkönyv kiállítása elmarad, ennek tényét a fogyasztó bejegyezheti a vásárlók könyvében. 12

IV. A FOGYASZTÓ TÁJÉKOZTATÁSA - ÁRFELTÜNTETÉS 4.1. Milyen szabály vonatkozik az árfeltüntetésre? Az Fgytv. 14. (1)-(7) bekezdései értelmében a fogyasztót a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Az eladási árat és az egységárat, illetve határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, az egységárat is meg kell adni. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. 4.2. Hogyan történik az egységár meghatározása? A termékek közötti választás során az egységárnak döntő szerepe van, mert az azonos vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek esetén az eltérő kiszerelési mennyiségtől függetlenül nyújt támpontot a fogyasztónak a termékek árainak összehasonlításához. Az egységár feltüntetésének megvalósítása során választási lehetőség illeti meg a vállalkozást. A termék egységárát - ha az nem egyezik meg az eladási árral - a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni. Az egységárat a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m 3 ), a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m 2 ), a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. 13

Nem kell feltüntetni az egységárat az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatából értékesített, az egy csomagban lévő, készletben értékesített, a különleges díszcsomagolású, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken. V. PANASZKEZELÉS Az Fgytv. 17/A. (1) és (1a) bekezdései értelmében a vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. 5.1. Hogyan kell jogszerűen eljárni panaszbejelentés esetén? Az Fgytv. 17/A. (2)-(8) bekezdései alapján: (2) A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. (3) A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát - személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni, - telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb a (6) bekezdésben foglalt érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni, - egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a (6) bekezdésben írtak szerint köteles eljárni. (4) A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. 14

(6) Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni, és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. (8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával annak jellege szerint mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. 5.2. Mit kell tartalmaznia a panaszról felvett jegyzőkönyvnek? A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat: - a fogyasztó neve, lakcíme; - a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja; - a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke; - a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges; - a jegyzőkönyvet felvevő személy és telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével a fogyasztó aláírása; - a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje; - telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma. 5.3. Meg kell-e őrizni a panaszról felvett jegyzőkönyvet? Igen. A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. VI. BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK 6.1. Mit tehet a fogyasztó, ha nem sikerül a kereskedővel szemben fennálló vitáját rendeznie? Amennyiben a fogyasztó a kereskedővel szemben fennálló vitáját nem tudja rendezni, jogai érvényesítése érdekében a bírósághoz és békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testületi eljárás egy esetleges bírósági eljárással szemben gyorsabb, hatékonyabb és költségkímélőbb. 6.2. Milyen hatáskörrel rendelkezik a békéltető testület? A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. Feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. 15

6.3. Hol találhatóak a békéltető testületek? Az országban húsz békéltető testület működik, valamennyi megyében, illetve a fővárosban. A békéltető testületek a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testületek. Elérhetőségük megtalálható a www.bekeltetes.hu weboldalon. 6.4. Milyen határozatot hozhat a békéltető testület? Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. Amennyiben nem születik egyezség a felek között, akkor a tanács érdemi döntésként: - kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy - ajánlást tesz, h a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. 6.5. Milyen jogkövetkezménye lehet, ha a vállalkozás nem teljesíti az ajánlásban vagy a határozatban foglaltakat? A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével nyilvánosságra hozza. Az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult. Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. 6.6. Köteles-e együttműködni a vállalkozás a békéltető testületi eljárásban? Igen, a vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára, valamint a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Amennyiben a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. 16

VII. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT 7.1. Mit jelent a kereskedelmi gyakorlat? A kereskedelmi gyakorlat a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja. A fogyasztók döntéseit közvetlenül befolyásoló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok: - A törvény mellékletében, tételesen meghatározott kereskedelmi gyakorlatok, amelyek tisztességtelennek minősülnek. ( Feketelista ) - Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok (megtévesztő tevékenység, megtévesztő mulasztás) - Agresszív kereskedelmi gyakorlatok 7.2. Mit nevezünk tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak? 3. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. 7.2.1. Mit nevezünk megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak? 6. (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termék megnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is, b) az áru lényeges jellemzői, így különösen ba) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartozékai, bb) mennyisége, bc) származási helye, eredete, bd) előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja, be) beszerezhetősége, szállítása, bf) alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek, bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, előnyei, bh) veszélyessége, kockázatai, bi) környezeti hatásai, bj) az egészségre gyakorolt hatása, vagy 17

bk) tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye, c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte, d) az áru igénybevételéhez kapcsolódó adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny, e) az áruhoz kapcsolódóan valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége, f) az áruhoz kapcsolódóan biztosított ügyfélszolgálat és panaszkezelés, g) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, jellemzői és jogai, így különösen az ilyen minősége, a jogállása, társulásokban való részvétele és kapcsolatai, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, engedélye, képesítései, díjai és kitüntetései, h) a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértéke, a kereskedelmi gyakorlat indítékai, az értékesítési folyamat természete, a szponzorálásra, a vállalkozás vagy az áru jóváhagyására vonatkozó bármely állítás vagy jelzés, vagy i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. (2) Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá a) az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet, b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Példák megtévesztő gyakorlatra Megtévesztő például az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet, illetve bizonyos esetekben az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát. Megtévesztő, ha a meghirdetett termék nem kapható az akció időtartama alatt. Félrevezetésnek minősül annak valótlan állítása, hogy a kereskedő felhagy a kereskedéssel, illetve üzlethelyiséget változtat, és ezért egy meghatározott ideig a forgalmazott termékeket olcsóbban, esetleg végkiárusítási áron kaphatjuk meg. Tisztességtelen az is, ha az eladó olyan benyomást kelt, hogy a fogyasztó már vásárlási kötelezettség nélkül is megnyert egy nyereményt, amennyiben a díjat csak akkor kapja meg, ha vásárol egy terméket. Megtévesztő továbbá az a kereskedelmi praktika, amely során a terméket ingyenes, díjtalan, térítésmentes vagy hasonló jelzőkkel írják le, ha a fogyasztónak a termék szállításával, szállíttatásával kapcsolatos díjon felül bármilyen más költséget is fizetnie kell. 18

7.2.2. Mit nevezünk megtévesztő mulasztásnak? Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Jelentős információnak minősül például az adóval növelt ár, vagy az ár kiszámításának módja, a postaköltség, a fizetés, szállítás és teljesítés feltételei, a panaszok kezelésének módja, a kereskedő címe és azonosítási adatai, a termék lényeges tulajdonságai (pl. a termékek gyógyító hatására vonatkozó állításai) stb. 7.2.3. Mit nevezünk agresszív kereskedelmi gyakorlatnak? Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Ilyennek minősülnek a zaklatást, kényszerítést, ideértve a fizikai erőszakot alkalmazó gyakorlatok, a nem megengedett befolyásolás, vagy a kéretlen reklám alapján történő értékesítés. (Például a vásárló felszólítása, hogy addig nem mehet ki az üzletből, amíg nem lép be a klubtagok közé.) 7.3. Melyik hatóság jár el tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megsértésének gyanúja esetén? A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el abban az esetben, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. Amennyiben az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyel, akkor a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jár el. VIII. ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK 8.1. Mit nevezünk üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek? Üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek azt a fogyasztói szerződést nevezzük, a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg; b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között; 19

c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése. 8.2. Miről kell tájékoztatást nyújtani az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötését megelőzően? A vállalkozás köteles világosan és közérhető módon tájékoztatni a fogyasztót: a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben; b) a vállalkozás nevéről; c) a vállalkozás székhelyének postai címéről, és ha azzal rendelkezik a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár; d) a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér; e) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel; f) határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról; g) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; h) az elállási/felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről; i) arról, hogy az elállási/felmondási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését; j) arról, hogy a fogyasztó a 26. szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a 13. vagy a 19. esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a felmondási jogát; k) arról, ha a 29. alapján a fogyasztót nem illeti meg a 20. szerinti elállási/felmondási jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti az elállási/felmondási jogát; l) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; m) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; 20