A MÁSIK OLDALON
A dzsungeldoktor kórháza melletti tábortűznél Daudi egyszer csak ezt kérdezte: Tudjátok-e mit jelent a megtérés?
Egy fiú hangja hallatszott a tűz túloldaláról: A megtérés azt jelenti, hogy a jó irányba fordulsz, és a helyes úton mész tovább. Pontos válasz felelte Daudi. A megtérés teljes irányváltást jelent. Ez először az ember gondolkodását változtatja meg, ami aztán megmutatkozik egész magatartásában is. Hallgassátok meg egy majom és egy ember történetét!
Nyaninak, a majomnak volt egy pompás bozótvágó kése, amelyet pangának nevezett. Igen büszke volt rá, és nagy erővel, ügyesen élesítette a sima kövön a meningafa alatt, amely a nagy gránitszikla mellett nőtt. A kés olyan éles volt, hogy borotválkozni lehetett volna vele.
Ismételten intette a törzséhez tartozó kis majmokat: Hozzá ne nyúljatok a pangához! Ha rajtakapom valamelyikőtöket, hogy hozzáér a késhez, akkor elnáspángolom a lapos felével, ahol legritkább a szőre!
Tabu csavaros eszű kis majom volt. Fecsegett, vakarózott és fellendült egy magas ágra. Mintha ő lenne az, aki Nyaninak, a buyufa legöregebb majmának a késéhez hozzá akar nyúlni. Egy napon Nyani a törzs többi véneivel együtt tanácskozott a szürke gránitsziklák között, a meningafa árnyékában. Tabu a pangára sandított, de gyorsan elkapta a fejét. Gondolatok kavarogtak az agyában.
Újra a kés felé pillantott. Ragyogott, mint a tükör, rozsdamentes és erős volt a pengéje, simára fényezett a markolata. A majom szemei szikráztak. Kezével megérintette a pangát. Valóban olyan sima volt a markolata, amilyennek látszott. Gyöngéden gyűrűzte farkát köréje. Mintha áramütés érte volna testét! A következő pillanatban a kés már a kezében is volt.
Erősen szorongatva a pangát, ugrott fel egy magas ágra. Egy ideig teljes csöndben ült ott, és gyönyörködött a csillogó pengében. Majdnem elejtette a kést, amikor Tviga, a zsiráf feje közvetlen előtte felbukkant.
A dzsungel szokásához hűen, udvariasan köszöntötte Tvigát, s aztán büszke hangon mondta: Ó, Tviga, erős karommal és ezzel a nagy késsel le tudom vágni ezt az ágat! Markába köpött, erősen megmarkolta a pangát, és farkát szorosan az ág köré csavarta. Nagyokat ütött a késsel az ágra, csak úgy röpködött a forgács.
Tviga gyorsan visszahúzta a fejét, és szelíd szemével hunyorgatott. Vigyázz, kismajom! Az ág rossz oldalán vagy! Ülj át a másik oldalra, hogy hátad a fa törzse felé legyen.
De Tabu túlságosan el volt foglalva, és nem hallott semmit. Újra a markába köpött, és még nagyobb erővel vágta az ágat.
A forgácsok magas ívben röpködtek, és Tviga hangja sürgető lett. Változtasd meg a helyedet, kismajom! Hátaddal a fatörzs felé biztonságban lehetsz, de ahol most vagy...
Tabu ragyogó szemekkel sújtott le még egyszer. Egy forgács röpült el Tviga füle mellett. A kismajom diadalmasan fintorgott.
Ilyen késsel... kezdte el, de egy nagy reccsenés torkán akasztotta a szót. Rémületében elejtette a pangát, és remegve húzódott még kijjebb az ágon.
Hé kiáltott Tviga, és hosszú fekete nyelve remegett a felindulástól Tabu gyere vissza! Irányt kell változtatnod! Menj a másik oldalra, ott biztonságban lehetsz a fa törzse mellett.
De Tabu csak reszketett és vacogott, amint az ág ismét recsegett.
Tviga egészen közel ment hozzá, és úgy biztatta: Tabu, okosabb dolog, ha visszajössz. Ha nem látod be, hogy rossz oldalon vagy, nagy baj lesz! Ismét reccsent az ág. Tabu még kijjebb húzódott. Szánd rá magad, és ugorj át a másik oldalra kiáltott Tviga. Ez az egyetlen lehetőség. De Tabu a félelemtől elbódulva rázta meg a fejét, és az ág végére szaladt, amely egyre mélyebbre hajolt. Gyorsan üvöltött Tviga, gyere át gyorsan!
De ebben a pillanatban borzalmas reccsenéssel kettétört az ág.
Tabu lezuhant, és egy nagy kőre esett. Iszonyú csöndesen és mozdulatlanul feküdt a panga, a bozótvágó kés mellett.
Tviga szomorú szemmel nézte őt. Hányszor mondtam neki, hogy forduljon meg; én megmondtam neki, hogy irányt kell változtatnia szólt csendesen a zsiráf.
A rossz oldalon lenni az ember számára még veszélyesebb, mint egy kismajom esetében. Élt egyszer Jerikóban egy alacsony termetű vámszedő, aki mindennél jobban szerette a pénzt. Egy alkalommal a fügefa ágaira kapaszkodott fel, mivel látni szerette volna az arra járó Jézust. Amikor Jézus meglátta őt, azt mondta neki: Jöjj le a fáról Zákeus...,
...mert ma a te házadban kell megszállnom. Ekkor sietve lejött a fáról, és házába fogadta Isten Fiát; és ez a találkozás megváltoztatta egész életét.
Egyszerre átértékelődött számára minden, a pénz szeretetének helyébe Isten és az embertárs szeretete lépett, vagyis egy egészen új élet vette kezdetét. Egy olyan élet, amely nem ér véget soha.
Isten azt ígéri: Újulj meg gondolkodásodban, változtass irányt, járj az én utamon, és fogadd tőlem örömmel bűneid bocsánatát, mert én kész vagyok tökéletesen megtisztítani téged. Jézus azt mondja: Azért jöttem, hogy megkeressem és megtartsam az elveszettet. Mert ő valóban képes megváltoztatni gondolkodásunkat, és segít a jó irányt választanunk.
Jézusom! Vezető: Te is gyermek voltál Együtt: mint én. Vezető: Megszülettél Együtt: mint én. Vezető: Voltak szüleid és testvéreid Együtt: mint nekem! Vezető: Játszottál és tanultál Együtt: mint én. Vezető: Biztosan gyakran nevettél Együtt: mint én. Vezető: Néha talán sírtál is Együtt: mint én. Vezető: Olyan lettél, mint én. Együtt: Add, hogy olyan legyek, min te! Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
VÉGE