Tviga, a zsiráf megéhezett. Végigsétált a dzsungel fái között, és hosszú nyakán ülő fejének magasságában jóízűen fogyasztotta a friss hajtásokat.

Átírás

1

2 A HÁROM SZABÁLY

3

4

5 Tviga, a zsiráf megéhezett. Végigsétált a dzsungel fái között, és hosszú nyakán ülő fejének magasságában jóízűen fogyasztotta a friss hajtásokat. Különösebb veszélytől nem kellett tartania.

6 Jól ismerte a lombok közt rejtőzködő veszélyes állatokat, tudta, hogy mely fák lombjait nem ajánlatos megközelítenie. Ismerte Nzoka, a kígyó rejtekhelyét is, jól emlékezett arra, amikor még ifjú zsiráfként egyszer túl közel merészkedett e lábatlan teremtmény birodalmához.

7 Találkozásukra nem szívesen gondolt vissza. Azóta persze megtanulta már, hogy hosszú és gyors lábaival hogy térjen ki e számára taszító dzsungellakó harapása elől, miközben tudta azt is, hogy Nzoka étlapján nálánál jóval kisebb falatok szerepelnek: madarak tojásai, békák, esetleg fiatal, óvatlan majmocskák.

8 Éppen ezért Tviga felelősségének érezte, hogy ismereteit megossza azokkal, akik számára a tudás életet menthet. Ezzel a céllal oktatta már egy ideje Totót a kismajmot is. Toto szórakozott kis tanítvány volt, időnként fontosabbnak érezte a vakarózást és a pillangókkal való kergetőzést, mint a tanulást, máskor mégis képes volt meglepően pontosan felmondani a korábban tanult leckét.

9 Toto, szeretném, ha végre elkezdhetnénk a mai tanulást próbálta fegyelmezni tanítványát a zsiráf. Figyelek rád, Tviga válaszolta a kismajom. Nem, először én szeretném hallani tőled, hogy mivel foglalkoztunk a múlt órán felelte szigorúan a tanár. Arra nem nagyon emlékszem vallotta be Toto.

10 Tviga felvonta a szemöldökét, volt valami a tekintetében, ami az érzékeny majmok lelkiismeretében enyhe remegést idézett elő. Hangja szigorú volt: Egy költői lelkű elefánt egyszer megjegyezte: 'Nem érdemes engedetlenkedni.' Ez különösen vonatkozik a kismajmokra. Három szabályt állítottam föl. Engedelmeskedj ezeknek, és biztonságban lesz az irhád, de máskülönben...

11 Emlékszel-e a szabályokra Toto? Muszáj azt ennyit ismételgetni? feleselt a kis tanítvány. Bizony muszáj. Ismételni és megint csak ismételni mondta határozottan Tviga. Most már emlékszem kiáltotta Toto, az első szabály, hogyha orrod leopárdot szimatol, akkor sebesen mássz fel a legvékonyabb ágra, ami még megtart, mert a leopárd gyomrában nincs mulatság a majom számára.

12 Helyes bólogatott Tviga, hogyan szól a második? A második úgy szól kezdte kissé bizonytalanul Toto, hogy soha ne állj közel a zebra hátsó lábához. Így igaz, ezt soha ne felejtsd el, barátom okított tovább Tviga.

13 Halljuk hát a harmadik szabályt! Toto erősen összpontosított, hogy felidézze a leckét, aztán egyszerre felcsillanó szemekkel adott számot tudásáról: A harmadik szabály, hogy soha ne nézz a kígyó szemébe.

14 Rendkívül fontos tudnivaló állapította meg Tviga. Ügyes vagy Toto, lám mégiscsak emlékszel mindenre. Mindezt jól vésd az eszedbe, és persze alkalmazd is a gyakorlatban. Ha így teszel, szavamra biztonságban lesz majombőröcskéd.

15 Toto megköszönte a hallottakat, a hosszúnyakú Tviga pedig elsietett, hiszen több tanítványa is várt még rá a dzsungel különböző pontjain.

16 Toto önfeledten ugrándozott egyik liánról a másikra. Boko, a víziló alakja tűnt fel a bokrok mögül, a majomkölyök pedig kíváncsian tekintett le lassú járású barátjára. Köszöntelek, Boko szólította meg vidám mosollyal az arcán. Mondd, láttál már valaha zebrát?

17 Lássuk csak kezdte Boko megfontoltan igen, igen, tudom már, ő az, akinek fehér bőrén fekete csíkok láthatók, vagy inkább fekete bőrén láthatók fehér csíkok? Lehet, hogy egy kissé belezavarodtam. De tudod mit, gyere elviszlek a tóhoz, és megmutatom neked.

18 Így Boko megmutatta Totónak, hogyan is néz ki a zebra, aki mit sem sejtve távolról szemlélődő teremtménytársairól békésen csillapította szomját a tó vizéből. Mond Boko, veszélyes állat a zebra? érdeklődött ravasz módon a kismajom.

19 Nos, mondhatom, meglehetősen gyors és erős állat, de hogy veszélyes-e? Nem, veszélyesnek azért mégsem mondanám morfondírozott a víziló. És vajon csiklandós? firtatta tovább Toto, és meg sem várva a választ folytatta Na, majd mindjárt kiderül! Mégis hogyan? csodálkozott Boko.

20 Kicsit megbirizgálom ezzel a lepényfa-tüskével hangzott a válasz. Toto állj meg, ennek a fele sem tréfa! kiáltotta Boko.

21 De már késő volt. A kismajom letört egy tövises gallyat, előre lopózott, és megszúrta vele a zebra hátsóját.

22 Boko hirtelen csak egy porfelhőt látott felkavarodni, amiből kis barátja emelkedett magasan a levegőbe, és azután iszonyú zuhanással esett le a földre.

23 Toto, egyben vagy? Nézz rám! Hallod? Nézz rám! szólt aggódó hangon Boko.

24 Rendben, csak tudnám hogy kerül ide a családod tapogatta koponyáját a szédült majomkölyök. A családom? De hát csak én állok itt előtted egyedül! csodálkozott a víziló. Mi történt? érdeklődött Toto. Meggondolatlan módon a zebra mögé álltál, ő nagyot rúgott, te pedig bumm és itt landoltál előttem.

25 Jól jegyezd meg a szabályt: Soha ne állj közel a zebra hátsó lábához. Minden esetre örülök, hogy egyben maradtál nekem sóhajtott megkönnyebbülve Boko. Toto bólogatott: Én is örülök, hogy egyben maradtam neked, meg nekem.

26 Azt javaslom húzódj vissza a hűs lombok közé lábadozni, addig én is megmártózom a tóban a nagy ijedség után javasolta Boko, és elbattyogott.

27 Nézzenek oda, csak nem valami baleset történt ezzel a kis majmocskával? szólalt meg egy sziszegő hang Toto háta mögül. Az erős és veszélyes állatok az okai mindennek vádaskodott Toto, mert nem figyelnek eléggé a kisebb és gyengébb társaikra. Majd én csillapítom a fájdalmadat, ne félj, hamarosan semmit sem érzel majd.

28 Csak nézz egyenesen a szemembe, és le ne vedd rólam a tekinteted. Milyen varázslatos nézésed van neked állapította meg Toto, még soha nem láttalak errefelé. Mondd, ki vagy te?! Én vagyok a kígyó Akkor rólad tanultam már valamit Tvigától. De hogy is hangzott a kígyóról szóló szabály?

29 Ne is törődj vele, csak lazíts. Téged baleset ért, ápolásra van szükséged. Csak nézz mélyen a szemembe, és meglátod minden a legnagyobb rendben lesz. Mindjárt egyre álmosabbnak érzed majd magad.

30 A kismajom a kígyó ölelésében kuporgott, a csúszó-mászó pedig hideg tekintetével bűvölte el mit sem sejtő áldozatát.

31 Tviga és Boko az utolsó pillanatban vették észre, hogy barátjuk milyen nagy veszélybe került.

32 Boko a kígyóhoz sietve hatalmasra tátotta száját, és a tőle telhető legnagyobb kiáltással próbált ráijeszteni Nzokára.

33 Terve sikerrel járt. A lábatlan jószág elengedte Totót, és rémülten menekült.

34 Elmúlt a veszély, Toto. Nyisd ki a szemed hajolt le Tviga kis tanítványához. Szervusz Tviga. Mégis, mi történt velem? kérdezte Toto. Az, aminek nem lett volna szabad megtörténnie: belenéztél a kígyó szemébe. Toto sajnálkozva tekintett fel: Ne haragudj Tviga, ez soha többé nem fordul elő.

35 Ez a kismajom nehezen boldogult a szabályokkal. De vajon hogy állunk ezzel mi emberek? Mindennapi életünket számos szabály és előírás határozza meg. Ezekre lépten-nyomon jelzések, táblák, kiírások figyelmeztetnek.

36 Azonban létezik egy mindennél fontosabb és különlegesebb iránymutatás: Isten akarata. Ezt írott formában a Biblia közvetíti számunkra. A Biblia elmondja nekünk, hogy mit higgyünk és hogyan éljünk.

37 Istennek erre a meghívására az egyetlen megfelelő válasz: az engedelmesség. A Biblia arra tanít, hogy aki meg akarja ismerni Istent, de nem engedelmeskedik az ő törvényének, az becsapja önmagát. És minél inkább megtanulunk engedelmeskedni Isten akaratának, ő annál teljesebben módon mutatja meg nekünk kegyelmének titkát. Az engedelmesség a próba.

38 Jézus azt mondta: Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat.

39 Vezető: Dicsérje szám egész nap Isten szeretetét! Együtt: Urunk, legyen meg ma a te akaratod! Vezető: Fülem hallja meg engedelmesen Isten szavát! Együtt: Urunk, legyen meg ma a te akaratod! Vezető: Lábam kövesse egész nap Isten lábnyomát! Együtt: Urunk, legyen meg ma a te akaratod! Ámen.

40 Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

41 VÉGE