1 MAGYAR ŐSTÖRTÉNET (Érvényes: a 2016. őszi félévtől) 1. Az órák rendje és oktatóik 1 4. óra történelem (THOROCZKAY GÁBOR habilitált egyetemi docens, Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék) 5 6. óra régészet (KLIMA LÁSZLÓ habilitált egyetemi docens, tanszékvezető, Finnugor Tanszék) 7 8. óra nyelvészet (KLIMA LÁSZLÓ) 9. óra tárgyi néprajz (PALÁDI-KOVÁCS ATTILA akadémikus, professor emeritus, Tárgyi Néprajzi Tanszék) 10. óra szellemi néprajz (BÁRTH DÁNIEL habilitált egyetemi docens, tanszékvezető, Folklore Tanszék) 11. óra történeti genetika ( MENDE BALÁZS GUSZTÁV tudományos főmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet) 12. óra alternatív őstörténet (KLIMA LÁSZLÓ) 2.Kötelező források és szakirodalom Történelem: a) Források: A Dzsajháni-hagyomány (Ibn Ruszta, Gardézi); Ibn Hajján; VII. Bíborbanszületett Konstantin: De administrando imperio; Fuldai Évkönyv, Regino, Anonymus, 14. századi krónikakompozíció. In: A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7.) Szeged 1995. 29 38., 61 66., 111 136., 188 193., 194 200., 277 347., 356 366. b) Szakirodalom: A honfoglalók viselete. Szerk. Sudár Balázs Petkes Zsolt. (Magyar őstörténet 1.) Bp. 2014. 13 35. Magyarok a honfoglalás korában. Szerk. Sudár Balázs. (Magyar őstörténet 2.) Bp. 2015. [teljes kötet] Magyarok fegyverben. Szerk. Sudár Balázs Petkes Zsolt. (Magyar őstörténet 3.) Bp. 2015. 12 67., 145 194.
2 Honfoglalás és megtelepedés. Szerk. Sudár Balázs Petkes Zsolt. (Magyar őstörténet 4.) Bp. 2016. [teljes kötet] Nyelvészet és régészet: http://klimala.web.elte.hu/ostortindex.htm Tárgyi néprajz: Magyar néprajz I/2. Táj, nép, történelem. Főszerk. Paládi-Kovács Attila. Bp. 2009. 67 71., 72 75., 80 82., 90 97., 102 104. Barabás Jenő Gilyén Nándor: Magyar népi építészet. Bp. 1987. [csak az első fejezet!] Paládi-Kovács Attila: A boza kultúrtörténeti hátteréhez. In: Műveltség és Hagyomány VIII. Debrecen 1966. 71 84. Paládi-Kovács Attila: A magyar állattartó kultúra korszakai. Bp. 1993. 28 66. Szellemi néprajz: Magyar Néprajz I/2. Táj, nép, történelem. Főszerk. Paládi-Kovács Attila. Bp. 2009. 133 136. Voigt Vilmos: A magyar ősvalláskutatás kérdései. Bp. 2003. (Újabban megjelent: Uő: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba. Bp. 2006. 204 294.) (http://docplayer.hu/189114-vallastudomanyi-tanulmanyok.html) 3.Mintadolgozat Történelem: 1. Elemezze Ibn Hajján munkájának idézett részletét! (3p) Köztük [a magyarok] és Lombardia között 8 napi [járóföld] van, szálláshelyeik a Duna mentén vannak, ők maguk pedig nomádok, mint a beduinok. Városaik nincsenek, sem házaik, hanem nemezsátrakban laknak, szétszórt táborhelyeken. Ibn Hajján XI. századi hispániai mór történetíró a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról számolt be, megemlítve a magyarok hét vezérét is is. Itt nomád, azaz nagyállattartó, mozgó életformát folytató népességként beszélt a magyarokról, mint egyéb muszlim, bizánci, nyugati latin és szláv források. 2. Melyik késő középkori magyar történelemmel foglalkozó kutató volt az a XX. század végén, aki a kettős honfoglalás elméletét vallotta? (1p) Engel Pál.
3 3. Melyik XX. századi magyar régész volt az, aki addig a szlávságnak tulajdonított X. századi szegényes mellékletű, nagy sírszámú temetőket a magyar köznép hagyatékaként határozta meg? (1p) Szőke Béla. 4. Róna-Tas András szerint az er tag a magyer (magyar) népnévben milyen eredetre megy vissza? (1p) A magyarokhoz csatlakozott er nevű nép nevét őrizte meg. 5. Hogy hívjuk tudományosan azt a történeti munkát, amely a Budai- és Képes Krónikacsalád kézirataiban maradt fenn? (1p) XIV. századi krónika(kompozíció, szerkesztmény, szerkesztés). 6. Melyik a magyar őstörténettel kapcsolatos fontos írott forrás keletkezett 948 952 között? (1p) Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról (DAI). 7. Ki nem volt az alábbiak közül Anonymus-jelölt: Pál erdélyi püspök, Péter győri püspök, Lukács. Péter esztergomi prépost, Lukács esztergomi érsek? (1p) 8. Mikor kalandozott egyidejűleg egy magyar sereg és a kavarok a mai Ausztria területén? (1p) 881-ben. 9. Két elmélet a közelmúltból: a vezető réteg folyó menti nomadizálása a X. században; törzsi államok a X. századi Kárpát-medencében. Mely tudósokhoz köthetők ezek? (2p) Folyó menti nomadizálás Györffy György. Törzsi államok Kristó Gyula.
4 10. Ki vagy mi nem illik az alábbi felsorolásba, és miért: Mosaburg, Pribina, Keán vezér, salzburgi érsekség, Bajorok és karantánok megtérése? A többi fogalmat mihez kapcsolhatjuk? (3p) Keán vezér. Ő ugyanis bolgár lehetett (cár?, erdélyi vezető?) és nem a Karoling Pannonia történetéhez tartozott. 11. Párosítsa össze az alábbi információkat a térítőpüspökök nevével: a) az erdélyi gyulák törzsi területén térített; b) az Árpádok törzsi területén térített; c) nem jutott el a Kárpát-medencébe. 1) Zacheus; 2) Hierotheos; 3) Szent Gallen-i Brúnó! (3p) Hierotheos az erdélyi gyulák törzsi területén térített. Zacheus nem jutott el a Kárpátmedencébe. Szent Gallen-i Brúnó Az Árpádok törzsi területén térített. Nyelvészet: 12. Melyik 19. századi magyar író mondatta el ezeket a gondolatokat egyik hősével: igenis, a hunok utódai voltunk és maradunk. A dicsőséges hunoké, akik nem kutyák által vontatott szánokon jöttek be ide országot foglalni, nem ittak iramszarvastejet, nem öltözködtek tengeri fókabőrbe, nem volt laposra nyomott orruk, legyező fülük, fülig érő szájuk (1p) Jókai Mór. 13. Melyik magyar költő nevezhető a turanizmus atyjának? (1p) Zempléni Árpád. 14. Kb. hány finnugor eredetű tőszó van a magyar nyelvben? (1p) Kb. 650. 15. A beszélt nyelvnek kb. hány százalékát alkotják a finnugor eredetű tőszavak és képzett származékaik? (1p) Több, mint 50%-át. 16. Milyen életmódra lehet következtetni a magyar nyelv finnugor eredetű szavaiból? (1p)
5 Halászó-vadászó-gyűjtögető életmódra. 17. Hány régi török jövevényszó található a magyar nyelvben? (1p) Kb. 350 400. 18. Soroljon fel hármat a magyar nyelv finnugor alapszókincsének kategóriái közül! (3p) Névmások, testrészek megnevezései, rokonsági terminológia, társadalmi szervezetre utaló szavak, halászó-vadászó-gyűjtögető életmódra utaló szavak, az égitestek és a természeti jelenségek szavai, az idő- és térbeli tájékozódás szavai, a környezet, a növény- és állatvilág szavai, a számlálás szavai, hitvilágra utaló szavak, lakás és ruházkodás szavai, házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai, a táplálkozás szavai, az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai. 19. Soroljon fel két-két állattartásra és földművelésre utaló régi török jövevényszót! (4p) Barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz, arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger. Régészet: 20. Az etelközi magyar jellegű régészeti leletcsoportok közül nevezzen meg egyet! (1p) Szudova Visnya-Krylos-Przemysl-csoport, moldvai/moldáviai leletek, Szubotcahorizont/csoport. Nem. 21. A honfoglalás előtti időkben megszállták-e tartósan a magyarok Etelköz központi részét, a Prut, Szeret, Dnyeszter folyók vidékét? (1p) 22. Mely folyók mentén találhatók a Szubotca-horizont lelőhelyei? (3p) A Dnyeper és mellékfolyói, pl. Ingul, illetve egy temető van a Dnyeszter mellett is.
6 23. Milyen volt a honfoglaló magyarok háztípusa? Nevezze meg két fő jellegzetességét! (3p) Félig földbe ásott, földfalú, kis alapterületű (általában kb. 3x4 m), egyik sarkában k e- mence állt. Néprajz: 24. Milyen nyári és utazószállásai, lakásai voltak a sztyeppén élő ősmagyarságnak? Adja meg nyelvi eredetüket is! (6p) Az írott források (Ibn Ruszta, Gardézi) őseinket sátorlakó népnek írják le. A pásztorkodó néprészek nyári szállásain a jurta típusú, rácsos szerkezetű, nemez borítású sátrak használata valószínű. A nemez iráni, a sátor ótörök jövevényszó a magyarban. A sátrakat, szállásokat övező árok szintén. A jurta borítású szekerek, taligák (mint lakóhelyek), a bennük szállított koporsó formájú ládák hosszú utakon éjszakai fekvőhelyként szolgáltak. 25. Jellemezze a táltos alakját, mit tud a táltoshit és a sámánizmus lehetséges kapcsolatairól? A magyar néphit mely egyéb hiedelemalakjait hozták még kapcsolatba a sámánizmussal? (5p) A táltos egy mediátor, aki transztechnika révén (révül, rejtezik) kerül kapcsolatba a természetfeletti világgal. A kutatás egyértelműen a sámánizmus tágabb fogalmába sorolta, ezzel kapcsolatban Diószegi koncepciója a leginkább maradandó (újabban ezt Pócs Éva cáfolja). A táltos kiválasztottsága testi jegyekben (fölös csonttal születés, burokban születés) és megszerzett képességekben (mezőgazdasági termén y- varázslás, gyógyítás) nyilvánul meg. Jellemzője a negatív szándékú erőkkel (b o- szorkány) szembeni viaskodás. További hiedelemalakok őriznek magukban a sámánizmussal kapcsolatba hozható elemeket: halottlátó, néző, garabonciás, boszorkány, tudósok. Az értékelés szempontjai: 0-22p = elégtelen (1), 23 29p = elégséges (2), 30 36p = közepes (3), 37 43p = jó (4), 44 50p = jeles (5) 4. Tanítási segédletek
7 a) A magyar őstörténet kutatása a 19 20. században (vázlat) Az alábbiak a magyar őstörténet történészi vizsgálatát helyezi előtérbe, természetesen más tudományágakra is figyelmet fordítva. 19. század: 1834: Bene vitéz sírjának megtalálása Ladánybenén, az első honfoglalás-kori régészeti lelet. 1896: HAMPEL JÓZSEF felállítja a honfoglalás-kori régészeti leletanyag két osztályba sorolását (A: gazdag mellékletes sírok, amelyek a magyarokhoz köthetők, B: szegény mellékletes sírok, amelyek az őslakosságé később ez utóbbit nevezik Bjelo-Brdo-i régészeti műveltségnek). 1900: Megjelenik a Magyar honfoglalás kútfői (MHK) c. forrásgyűjtemény; PAULER GYULA országos főlevéltáros, jogász-történész az Árpád-kori politikatörténet összefoglalása után megírja a magyar őstörténetet is Szent Istvánig. 20. század: Horthy-korszak: A magyar őstörténeti kutatást leginkább nyelvészek (magyar nyelvtörténészek, turkológusok, szlavisták stb.) fémjelzik: GOMBOCZ ZOLTÁN a (bolgár)török j ö- vevényszavakkal foglalkozik, NÉMETH GYULA átfogó monográfiát szentel a magyar nép őstörténetének (A honfoglaló magyarság kialakulása, 1930, 1991-ben új, revideált kiadás), MELICH JÁNOS nyelvi vizsgálatok alapján mutatja be a honfoglalás-kori Kárpátmedencét (A honfoglalás-kori Magyarország, 1925 1929), KMOSKÓ MIHÁLY sémi filológus, római katolikus pap pedig nagyszabású munkában foglalja össze a keleti forrásokat (fordításokkal), ez csak 1990 után jelenik meg több kötetben. A kutatásban érdekes módon újból előtérbe kerül Anonymus, hitelesebb forrásként kezelik, mint a 19. század végi tudományosság. 1943: A fiatalabb nemzedék bemutatkozása egy tanulmánykötetben (A magyarság őstörténete), a történeti vonatkozásokat DEÉR JÓZSEF foglalja össze. A pártállami évtizedek: 1949: MORAVCSIK GYULA bizantinológus megjelenteti Bíborbanszületett Konstantin császár A birodalom kormányzásáról c. munkáját kétnyelvű (görög-magyar) kiadásban.
8 Az 1950-es években több okból (politikával átszőtt nyelvészeti viták, a magyar őstörténet Szovjetúnió területén való megtörténte stb.) kevesebb figyelmet kap a téma, később jelentős egyéni és kollektív teljesítmények születnek: LIGETI LAJOS (mongolista, monográfia a magyar nyelv török kapcsolatairól, 1986); CZEGLÉDY KÁROLY (arabista, foglalkozik a muszlím kútfőkkel, a szakrális kettős fejedelemséggel, ír egy steppei néptörténetet is, 1969, VÁSÁRY ISTVÁN turkológus később készít egy modernebb öszszefoglalót, 1993); GYÖRFFY GYÖRGY (történész, fő területe az Árpád-kor, de őstörténeti munkássága is megkerülhetetlen, ír a krónikák és a magyar korai történet kapcsolatáról, 1948, több ízben a honfoglalásról, ő szerkeszti az alábbi, magyar nyelvű forrásgyűjteményt: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról [MEH], 1958, 1975, 1986); SZŐKE BÉLA (régész, megváltoztatja a Hampel-féle felosztást az A-csoportot a magyar elit és katonai kíséret hagyatékaként, a B-csoportot viszont a magyar köznép régészeti emlékanyagaként határozza meg, 1962); SZŰCS JENŐ (történész, a korai magyarság etnikai tudatát próbálja meg rekonstruálni, 1972, 1992-ben jelenik csak meg nyomtatásban), fontos tanulmánykötet 1975-ből: Magyar őstörténeti tanulmányok, a szakma akkori teljessége közöl benne írásokat, népszerű neve Ezüstkönyv (a borító színéről). Jelentős a szegedi tudományegyetemen folyó őstörténeti kutatás, főbb alakjai: RÓNA-TAS ANDRÁS (orientalista, többedmagával szerkeszti a SZŐM-nek hívott többkötetes magyar őstörténeti jegyzetet, ennek anyagára építve jelenteti meg A honfoglaló magyar nép c. monográfiáját, 1996); valamint KRISTÓ GYULA (történész, Györffy vitapartnere, legjelentősebb munkái: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig, 1980, 830-as évektől politikatörténet, törzsek szerepének hangsúlyozása, kalandozások összefoglalása; A magyar állam megszületése, 1995, vitatja Szőke Béla felfogását a régészeti hagyatékról, a magyarok nomád életmódját hangsúlyozza, szerkeszti a ma legteljesebb magyar nyelvű vonatkozó forrásgyűjteményt, A honfoglalás korának írott forrásai [HKÍF] címmel, 1995). 1990-től napjainkig: 1996: A honfoglalás 1100. évfordulója (millecentenáriuma), legjelentősebb produktumai Róna-Tas és Kristó monográfiái mellett egy régészeti katalógus a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában (A honfoglaló magyarság), valamint az idős Györffy által főszer-
9 kesztett A honfoglalásról sok szemmel sorozatcímű, négykötetes tanulmánykötetszéria (régészeti, írott forrásokkal foglalkozó, nyelvészeti és néprajzi kötet). 2005: ZIMONYI ISTVÁN szegedi orientalista monográfiája és szövegrekonstrukciója a Dzsajháni-hagyományról, a munkát sok támadás éri. 2014-ben monográfiát ad közre a magyar őstörténetről (őshaza, keletre szakadt magyar néprész stb.). Jelentős te l- jesítménye még a szegedi Magyar Őstörténeti Könyvtár (1991 ) szerkesztése. 2007: LANGÓ PÉTER régész összefoglalója a honfoglaláskori régészeti kutatások történetéről, címe: Amit elrejt a föld Napjaink: A Magyar Tudományos Akadémia létrehoz egy őstörténeti témacsoportot, népszerűsítő könyvsorozatot adnak ki Magyar őstörténet címmel (viselettörténeti, történeti összefoglaló, valamint fegyverekkel és kalandozásokkal kapcsolatos kötetek jelentek meg idáig), 2013-ban nagyszabású konferencia, az előadásokból készült, 2014-ben kiadott tanulmánykötet a kutatás (történészek, régészek, néprajzkutatók, nyelvészek, sőt az ún. hagyományőrzők) jelenlegi mérvadó állásfoglalásait tükrözi, címe: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. b) A kettős honfoglalás elmélete (vázlat) Lényege: A IX. század végi, Árpád magyarjai által végrehajtott honfoglalás előtt, 670 k. már volt egy magyar honfoglalás a Kárpát-medencében, azaz 895-ben a magyar törzsek már magyarokat találtak itt. Ezek Kuvrat birodalmának felbomlása után, egyik fiának vezetésével költöztek be ide. Részletes kifejtése LÁSZLÓ GYULA nevéhez fűződik. Előzményei: Középkori krónikások: ANONYMUS szerint a székelyek Attila népe, KÉZAI SIMON szerint a hunok = magyarok, akik először az 5. században foglalták el a Kárpát-medencét. MARJALAKI KISS LAJOS: A Kr. e. I. évezred szkítái, ill. a szarmaták között is voltak magyarok. SIMONYI DEZSŐ: Az 5. századi bolgárokkal együtt is bekerültek magyarok a Kárpátmedencébe. NAGY GÉZA: A Kuvrat-féle onogur birodalom felbomlásával, a 7. század végén már megjelentek a magyarok jelenlegi hazájukban.
10 László Gyula elmélete (mérvadó monográfiája: A kettős honfoglalás. Gyorsuló idő. Bp. 1978.): A késő avar ( griffes-indás övveretek ) és a magyar régészeti lelőhelyek (sírok) fő tömbjeikben (országrészenként, tájegységenként) kiegészítik egymást. Ezek együtt kia d- ják a 11. századi magyar nyelvhatárt (KNIEZSA ISTVÁN 1938-as térképe szerint). A középkori magyar népességben az avar kor népessége újul meg ( LIPTÁK PÁL antropológus véleménye). Az írott források is megerősítik a kettős honfoglalást (KÉZAI hun és magyar honfoglalása, a krónikaszerkesztmény 677. évi dátuma, az orosz őskrónika tudósítása a fehér és fekete ugorokról, a 860. évi wangarokat említő oklevél, a Tárihi Üngürüsz beszámolója Hunor nyelvéről). a 670 k. beköltöző népességet onogurnak nevezték, márpedig ebből ered a magyarok idegenek által használt neve. Nyelvünk finnugor, zenei műveltségünk török jellegű. Volt két ősi magyar nyelvjárás. Ellenérvek: A régészeti és embertani leletek az etnikai minősítésben nem használhatóak fel. Nem lehet a magyar régészeti leletanyagot a gazdag mellékletes sírokra szűkíteni (vö. KRISTÓ GYULA: A magyar állam megszületése. Szeged 1995.!). Nincsenek bemutatva a magyarnak minősített késő avarok és Árpád magyarjai közötti összetartozás tudati jelenségei. Az írott forrásos bizonyítékok évszámtévesztéseken alapulnak, a Tárihi Üngürüsz török ízlés szerint meghamisított, átírt krónika a 16. századból stb. A griffes-indás kultúra nem 7. század végi, hanem 8. századi, e század végén és a 9. század elején meg is szűnik. A griffes-indás temetőkből Európában eddig legmongoloidabb embertani leletek kerültek elő, ők nem lehettek finnugor magyarok. LÁSZLÓ GYULA elméletének újdonsága: Régészeti bizonyítékokat szolgáltatott egy 670 k. Kárpát-medencei etnikai váltásról, de az ide beérkezők a török nyelvű onogurok voltak.
11 A kettős honfoglalás László Gyula utáni képviselői: ENGEL PÁL (késő középkori magyar történelem szakértője!) (1990): 700 k. az avarokhoz csatlakoznak a finnugor nyelvű székelyek elődei, akikről a hagyomány egyébként is korábbi honfoglalást tételez fel. A késő avarok = székelyek. MAKKAY JÁNOS (őskoros régész!) (1994): Már a 6. században finnugor nyelvű magyarok jönnek be az avarok vezetésével a Kárpát-medencébe. Árpád magyarjai viszont török nyelvűek voltak. VÉKONY GÁBOR (népvándorlás-koros régész) (2002): A finnugor nyelvű magyarok már a 8. században a Kárpát-medencében élnek. Árpád népe nomád és török nyelvű, kis létszámú etnikum volt. KIRÁLY PÉTER (szlavista!) (2006): 590 k. jönnek be a magyarok a Kárpát-medencébe. Napjaink állásfoglalásai: SZŐKE BÉLA MIKLÓS (régész, a Karoling Pannonia kutatója): A Duna-Tisza közén már a 9. század második felében élnek magyarok. TÜRK ATTILA (népvándorlás-koros régész): A Marostól délre lévő egyes, honfoglaló magyar leletanyagot rejtő temetők rádiókarbonos módszerrel történő datálás alapján korábbiak a 895. évnél. BENKŐ ELEK (régész, a Székelyföld kutatója): a középkori székely népesség nagyobb mértékben köthető a dunántúli avar népességhez, mint a honfoglalás-kori magyarsághoz (vesd össze Engel Pál 1990. évi nézetével!). * * *