Földrajzoktatásunk ma és holnap Dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék teperics@puma.unideb.hu
A földrajztanítás módszertana HATÁRTERÜLET Pedagógia általános didaktika A pedagógiai pszichológia Szaktudomány ( Feladatai: A közoktatási tartalmak kijelölése Ezek sorba rendezése (tartalmi és életkor szerinti optimalizálással) Az oktatás során eredményesen alkalmazható módszerek kidolgozása, terjesztése
A földrajz oktatása Magyarországon TEGNAP MA HOLNAP TEGNAP Ma Helyzetfeltárás Időkeretek Tartalmak Érettségin betöltött szerep Felvételin játszott szerep Holnap?? Lehetséges forgatókönyvek
A FÖLDRAJZOKTATÁS TÖRTÉNETE
Comenius (1592-1670) Comenius (Jan Ámos Komensky) 1650-1654 Sárospatak, Református Kollégium 1653: Didactica Magna 1658: Orbis pictus Önálló földrajztanítás Gyakorlat centrikus Szemléltet
Bél Mátyás (1684-1749) Bél Mátyás (1714-1717) Pozsony, Evangélikus Líceum Notitia Hungariae novae historico-geographica (1735, 1736, 1737, 1742, 1749?) Magyarország (10 vármegye) története és földrajza együtt
Maróthi György (1715-1744) Maróthi György (1738 1744) Debrecen, Református Kollégium) Methodus docendi 1770 - Önálló földrajztanítás - Két elemi és minden felsőbb osztályban - Tankönyvek, atlaszok (Budai Ézsiás)
Losonczi István (1709-1780) Losonczi Hányoki István Magyarország kis tükre Hármas kistükör 1771-1854 között 50 kiadásban Lengyelország szomszéd Árva vármegyével, Hol Árva-vár, Kubin, Velicsna földével, Itt lakik a' Tótság pálinkás népével, És hegyes földének él zabkenyerével. Katekizáló stílus Négysoros versek Leíró történelem, földrajz, közigazgatás, vallás stb DE: Magyarul, Elterjedt, Népszerű.
Földrajz a magyar közoktatás történetében I. I. Ratio Educationis (1777) Minden középiskola, minden évfolyamán tanítják a földrajzot Hasznosság elve Módszerek vonatkozásában modern GONDOK II. Ratio Educationis (1806) Visszalépés a földrajz vonatkozásában Organisations Entwurf (1849-1867) Felülről érkezett
Földrajz a magyar közoktatás történetében II. Eötvös József (1868) Az oktatás minden szintjén kötelező, önálló érettségi tantárgy Enciklopédikus jelleg Történettani tárgynak minősül reális tanszak besorolást kapott Wlassich Gyula (1899) Erős mélypont Földrajzi Reform Bizottság (1908): Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Wargha György XX. század két politikai konjunktúra
A II. világháború utáni időszak heti óraszámváltozásai Magyarországon (forrás: Tantervek alapján történő saját adatgyűjtés)
Az általános iskolai tantervek óraszámai a II. Világháború utáni időszakban 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. összesen 1946-3 3 2 2 10 1950 3 4 4 3-14 1956 2 3 4 3-12 1958 2 2 3 2 2 11 1963-2 2 2 2 8 1978 - - 2 2 2 6 NAT - - - 1,5-2 1,5-2 3-4 Kerettanterv 1,5 1,5 3
Földrajz óraszámok a négyosztályos gimnáziumban a II. Világháború utáni időszakban I.o. II.o. III.o. IV.o. Összesen 1949 2 2 - - 4 1949-51 3 2 2-7 1951-55 3 3 3-9 1955-61 2 3 2-7 1961-65 2 3 - - 5 1965-78 2 2 2-6 1978-tól 2 3 - - 5 NAT 2 2 - - 4 Kerettanterv 2 2 - - 4
A topográfiai névanyag csökkenésének vizsgálata a XX. század során (Szabó T.) I. időszak / 1926-1938 /: MAGYARORSZÁG és a Kárpáti-medence földrajza gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya részére Dr. Lakos Béla és Németh József II. időszak / 1950-es évek /: FÖLDRAJZ az általános gimnáziumok és tanítóképzők III. osztálya számára Markos György és Pécsi Márton, BP., 1956 /harmadik kiadás/ III. időszak / 1990-es évek /: FÖLDRAJZ az általános iskola 8. osztálya számára Nagy Vendelné, Dr. Udvarhelyi Károly, BP., 1992 /nyolcadik kiadás/
A topográfiai névanyag abszolút értékei a kiemelt időszakokban (Szabó T. Nyomán) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 672 545 335 205 1. időszak 2. időszak 3. időszak Kerettant.
A hazánkra vonatkozó topográfiai névanyag 10 tanítási órára számított átlagértéke (Szabó T.) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 71 62 55 51 1. időszak 2. időszak 3. időszak Kerettantanterv
Az általános iskolai tantervek óraszámai a II. Világháború utáni időszakban 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. összesen 1946-3 3 2 2 10 1950 3 4 4 3-14 1956 2 3 4 3-12 1958 2 2 3 2 2 11 1963-2 2 2 2 8 1978 - - 2 2 2 6 NAT Földrajzi alapismeretek 1,5-2 1,5-2 3-4 integrált tantárgyban Kerettanterv történő oktatása 1,5 1,5 3
NAPJAINK FÖLDRAJZOKTATÁSA
Az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és ISCED szint szerint (forrás: OM a jelentés közoktatásról)
A földrajzi ismeretek tantervi meghatározottságai A rendszerváltás utáni tantervek változása: - Szocialista tanterv (1978-1998) - NAT (1998-2002) - Kerettanterv (2002-2010) - 2010 után új kerettanterv, átalakítás (2010- A tantervek felépítése: Lineokoncentrikus A tudományrendszertan elveit követő felépítés.
A földrajzi tartalmak elosztása a közoktatásban Társadalomföldrajz 10. osztály Természeti földrajz 9. osztály Általános földrajz Általános társadalom földrajz Általános természeti földrajz Földrajz Regionális (leíró) földrajz Regionális társadalom földrajz Regionális természeti földrajz Regionális földrajz 7. és 8. osztály
Heti időkeretek az általános iskolában a Kerettanterv szerint A NAT-tól eltérően ezek nem ajánlások (4-7%), hanem előírások ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Környezetismeret 1 1 2 2 - - - - Természetismeret - - - - 2 2 - - Földünk és környezetünk - - - - - - 1,5 1,5 Előzmények: integrált oktatás keretei között.
Földrajz időkeretek az általános iskolában 6. osztály 7. osztály 8. osztály Földrajz 37 óra 55,5 óra 55,5 óra Tartalmak Gazdaság- és településföldrajzi, környezeti alapok Regionális földrajz A természetföldrajz megalapozása a Természetismeret tantárgy (5. osztály) keretei között történik alapvetően. A társadalomföldrajz a Földrajz (vagy Természetismeret) keretei között a 6. osztályban jelenik meg. A regionális földrajzi ismeretek döntően a 7. és 8.osztályra koncentrálódnak.
A Kerettanterv középiskolai időkeretei Gimnázium (Összesen: 148 óra) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.évf. Földrajz (heti 2x2 óra) 74 74 - - Szakközépiskola (Összesen: 111 óra) Földrajz (heti 2, heti 1 óra) 74 37 - - Integrált tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz) 185 185 74 64 Szakiskola (Összesen: 74 óra) Földrajz (heti 2 óra) 74 - - - Integrált tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz) 203,5 129,5
A Kerettanterv középiskolai időkeretei Gimnázium 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.évf. Földrajz 2 2 - - Szakközépiskola Természettudományos tantárgyak (fizika, földrajz, biológia, informatika) 7 7 2 2 Földrajz (gazdasági szolgáltatási szakterület) - - 2 2 Földrajz (humán) 2 1,5 - - Földrajz (műszaki) 2 1 - - Földrajz (agrár) 2 1 - - Szakiskola (Alapműveltségi vizsgára felkészítő) Földrajz 2 - - - Szakiskola (Pályaorientáló) Természetismeret 4 2-4 - -
A földrajzi ismeretek egymásra épülése a Kerettantervben (Makádi M.)
A FÖLDRAJZ SZEREPE AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN
A 10 legnagyobb érettségi vizsgatárgy vizsgaszámai a 2010- es év május-júniusi időszakában (forrás: https://www.ketszintu.hu/publicstat.php?stat=_2010_1) közép szint emelt szint földrajz 14261 218 informatika 28159 795 kémia 3534 723 fizika 4903 604 biológia 10416 3746 német 26399 2031 angol 56302 4510 történelem 85760 5149 magyar 88689 1026 matematika 87422 2467 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 90000 100000
A földrajz súlya az előrehozott érettségi vizsgákon (csak középszint, 2005-2010) (forrás: www.oh.gov.hu/kozoktatas/korabbi-eretsegi) 100% 1242 1695 1815 90% 80% 11244 8231 9185 10128 70% 14055 60% 50% 40% 30% 4969 5112 1201 1239 2281 5645 9089 7318 10229 10988 6795 6943 egyéb angol informatika földrajz matematika magyar történelem 20% 10% 1910 2597 2186 2105 2116 2433 3006 2715 2915 3336 0% 2764 3168 2932 3113 3495 2005 2007 2008 2009 2010
Az előrehozott vizsgaszámok aránya (száma) az összesben a 2010-es nyári érettségi időszakban 100% 90% 80% 70% 7318 17171 60% 46174 50% 82265 85353 84989 40% 30% 20% 6943 10988 10% 0% 10128 3495 3336 2433 történelem magyar földrajz matematika informatika angol előrehozott vizsga összes többi vizsga
Az érettségi vizsgaszámok földrajzból 2006 és 2010 között (forrás: www.oh.gov.hu/kozoktatas/korabbi-erettsegi) 25000 20000 15000 10453 10010 8813 8620 4118 10000 5000 12028 12069 11681 11071 10182 0 2006 2007 2008 2009 2010* nappalis vizsgaszám (földrajz) esti/levelezős vizsgaszám (földrajz)
PROBLÉMÁK
Észlelhető problémák, oksági összefüggések A földrajz tantárgy problémái: Szűkülő időkeretek Választható érettségi tárgy Nem elvárás a továbbtanulásnál sehol a felsőoktatásban A középiskola első két évében kerül oktatásra (nem lehet kihasználni a koncentráció lehetőségeit) Alacsony presztízs Nem tartják fontos tantárgynak Nem tartják hasznos tantárgynak 1) Azért rossz a megítélés, mert problémák vannak a tantárgy pozícióival? 2) Azért van gond a pozíciókkal, mert rossz a tantárgy megítélése?
A közoktatás földrajzi tartalmainak kialakítására ható legfontosabb tényezők Az új szaktudományi eredmények TANANYAG A földrajztanítás és a szaktudomány hagyományai Társadalmi igények
LEHETSÉGES MEGOLDÁS
A társadalomföldrajz helye a földrajztudományban Társadalomföldrajz Természeti földrajz Általános földrajz Általános társadalom földrajz Általános természeti földrajz Földrajz Regionális (leíró) földrajz Regionális társadalom földrajz Regionális természeti földrajz Regionális földrajz
Társadalomföldrajz Emberföldrajz/anthropogeográfia CZIRBUSZ Géza: Anthropo-geographia (1915) BERNÁTH Tivadar (szerk.): Általános gazdasági földrajz (1978) Gazdaságföldrajz Társadalomföldrajz TÓTH József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. II. (2001-2002) A társadalomföldrajz a társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli törvényszerűségeit, valamint a társadalom és a környezet kapcsolatát vizsgálja (Kovács Z. 2001)
A társadalomföldrajz részdiszciplinái/tudományszakágai településföldrajz.. szociálgeográfia politikai földrajz Társadalomföldrajz népességföldrajz kultúrföldrajz gazdaságföldrajz történeti földrajz
Társadalomföldrajzra vonatkozó belépő tevékenységek a gimnáziumi és szakközépiskolai tantervekben (csak a gimnáziumiban jelenik meg) Népesség- településföldrajz Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A demográfiai folyamatok időbeli egymásutániságának bemutatása példák alapján. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Vita és véleményalkotás a nagyvárosi illetve a falusi élet előnyeiről és hátrányairól.
Társadalomföldrajzra vonatkozó belépő tevékenységek a gimnáziumi és szakközépiskolai tantervekben (csak a gimnáziumiban jelenik meg) Gazdaságföldrajz A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Terméklisták összeállítása, poszter kiállítás a különböző multinacionális cégek termékeiből. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. Különböző nyomtatott és elektronikus forrásokból gyűjtött gazdasági-pénzügyi adatok alapján táblázatok, grafikonok, rangsorok, tematikus térképek készítése. Az ábrázolt adatok értelmezése.
Társadalomföldrajzra vonatkozó belépő tevékenységek a gimnáziumi és szakközépiskolai tantervekben (csak a gimnáziumiban jelenik meg) Politikai földrajz ( modern politikai gazdaságtan ) Példák gyűjtése különféle kommunikációs forrásokból különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, a globalizálódó világ jellemző vonásairól. Közgazdasági tartalmak Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről. Egyszerű számítási feladatok megoldása, pl.: árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. A hazai gazdasági-pénzügyi, tőzsdei folyamatok nyomon követése internetes források felhasználásával. A folyamatok jellemzőinek összefoglalása.
Milyen társadalomföldrajzi tartalmak vannak jelen? HAGYOMÁNYOSAN JELENLÉVŐ TARTALMAK Gazdaságföldrajz (a társadalomföldrajz és a regionális földrajz keretei között egyaránt). Népességföldrajz Településföldrajz MODERN ELEMEK Tartalmi vonatkozásban Politikai földrajz, politológia Nemzetközi szervezetek Globalizáció Integrációs folyamatok Közgazdaságtan Szemléletmód váltás Többszintű térszemlélet Történeti szemlélet Közgazdasági szemlélet Módszertani vonatkozásban Képességfejlesztésre koncentráló elvárások NAT Kerettanterv Érettségi követelmények Érettségi feladattípusok
Belső arányok az érettségi követelmények alapján Tartalmak terjedelem arány szakterület Térképi ismeretek 1 3,2% Természetföldrajz 38,6% Kozmikus környezetünk 1 3,2% Természetföldrajz A geoszférák földrajza 8 25,8% Természetföldrajz A földrajzi övezetesség 2 6,4% Természetföldrajz A népesség- és településföldrajz 1,5 4,8% Társadalomföldrajz 25,7% A világ változó társadalmi-gazdasági képe 3,5 11,3% Társadalomföldrajz A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 1 3,2% Társadalomföldrajz Magyarország földrajza 4 13,0% Regionálisföldrajz 35,7% Európa regionális földrajza 4 13,0% Regionálisföldrajz Európán kívüli földrészek földrajza 3 9,7% Regionálisföldrajz A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 2 6,4% Társadalomföldrajz Összesen 31 100% 100%
Az érettségi írásbeli feladatok belső arányai (2005-2010) 100% 90% 80% 22,7 24,1 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 37,6 39,7 Közép szint 27,7 48,2 Emelt szint Természeti földrajz Regionális földrajz Társadalomföldrajz
Az érettségi írásbeli feladatsorok belső arányai (2005-2010) Középszintű feladatsorok (24,1%) Emelt szintű feladatsorok, (22,7%) 100% 100% 90% 90% 80% 80% 70% 70% 60% 60% 50% 50% 40% 40% 30% 30% 20% 20% 10% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Általános társadalmi földrajz Általános természeti földrajz Általános társadalmi földrajz Általános természeti földrajz Regionális földrajz Regionális földrajz
A társadalomtudományokkal történő kapcsolódás Tantárgyi koncentráció lehetőségei: Történelem Előkészítő szereppel Emberismeret és etika Társadalomismeret Társadalomismeret és etika (szakközépiskola) Történelem és társadalomismeret (szakiskola) A társadalomföldrajzban megjelenő (önálló közoktatási formával nem rendelkező) diszciplinák: Szociológia Demográfia Antropológia Településtan, urbanisztika Regionális gazdaságtan Közgazdaságtan Politológia Néprajz
LEHETSÉGES VÁLTOZÁSOK
A közoktatás földrajzi tartalmainak átalakítása a társadalmi igények figyelembevételével Az új szaktudományi eredmények TANANYAG A földrajztanítás és a szaktudomány hagyományai Társadalmi igények Népszerű társadalomtudományok megjelenítése, társadalomföldrajzi tartalmak bővítése
Az oktatáspolitika által vezényelt átalakulás veszélyei A közoktatási törvény átalakításának lehetséges következményei: Kötelező természettudományos érettségi tárgy választás (+;-). +: bekerül a földrajz: konjunktúra -: kimarad a földrajz : erős visszaesés Integrált természettudomány tantárgy bevezetése (-) Csak a természeti földrajz beolvasztásával Integrált társadalomismeret tantárgy térhódítása (-) Csak a társadalomföldrajz beemelésével