A földrajzoktatás helyzete az átalakuló magyar közoktatásban I.

Átírás

1 A földrajzoktatás helyzete az átalakuló magyar közoktatásban I. Dr. Teperics Károly adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

2 A magyar oktatás életkor és ISCED szerinti szintjei

3 A közoktatás földrajzi tartalmainak kialakítására ható tényezők Az új szaktudományi eredmények TANANYAG A földrajztanítás és a szaktudomány hagyományai Társadalmi igények

4 Az általános iskolai tantervek óraszámai a II. világháború utáni időszakban 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. összesen NAT ,5-2 1, Kerettanterv 1,5 1,5 3

5 Földrajz óraszámok a négyosztályos gimnáziumban a II. világháború utáni időszakban I.o. II.o. III.o. IV.o. Összesen tól NAT Kerettanterv

6 A közoktatás törvényi háttere évi LXXIX. többször módosított Közoktatási törvény A szorgalmi időszak 190 nap. A tanulók tanórai foglalkoztatása nem lehet több: 1.-3.: napi 4 óra 10% 4.-6.: heti átlagban 4,5 óra 25% 7.-8.: napi 5 óra 30% : heti átlagban 5,5 óra 35% Középiskolában: napi 6 óra. 50%

7 A tantervek összevetése a szabályozás területei szemszögéből Központi tanterv NAT Kerettanterv FOLYAMAT szabályozás KIMENET szabályozás (, ) Folyamat?Kimenet? Egyensúly

8 A tantervek összevetése a tananyag elrendezése és a tudomány rendszertanának kapcsolata szemszögéből Tematikus tanterv Lineáris tanterv Koncentrikus tanterv Lineokoncentrikus tanterv

9 A tantervek bevezetésének időpontjai Központi tanterv : 1978 (1981) szeptember I. osztályoktól. NAT : 1998 szeptember és 7. osztályban felmenő rendszerben. Kerettanterv : szeptember osztályoktól felmenő rendszerben. NAT 2003 A háromszintű szabályozásban csak elvi iránymutató közötti szakasz.

10 Központi tantervek reformjai 1962: Nyitott általános iskola Alapismeretek + jártasságok között és a gimnázium I-III. között is. 1973: Tananyag csökkentés. Kiegészítő és törzsanyag párhuzama. Nevelési feladatok, munkáltatás. Szemléltető anyagok megjelenése. 1978: Nevelő iskola. Tantárgyi integrációk, fakultációk. Differenciált munka. 1986, 1988: Szabad kéz az óra beosztásnál. Tananyag átrendezés. Természetismeret.

11 A központi tanterv A nevelés és oktatás terve. Olyan központi dokumentum, ami "az oktatás, nevelés tartalmát, módszereit egy adott iskolatípus számára, hosszabb időszakra meghatározza". Iskolatípusonként különböző. Az adott iskolatípusra óraterveket szab meg. Egy tanterv, egy tankönyv, egy tanmenet időszaka. Központi (1978-as) NAT váltás 1998/1999 tanév Tartalmi, szerkezeti reform igények és folyamatos változások. Alkalmazkodási kényszer.

12 A központi tantervek sajátosságai (Makádi M, 2005)

13 A központi tanterv szerkezete Az oktatási-nevelési célok leírása általános iskola: az ismeretek megalapozása a cél középiskola: elmélyítés a cél ideológiai töltés: sokoldalúan képzett szocialista embertípus kialakítása A tanítás anyaga Mit és mennyi idő alatt kell megtanítani? A fejezetcímek felsorolásával. Követelmények Konkrétan a tudandó ismeretekről szól, de az ismeretek mélységéről nem szólnak Általános fogalmak, egyedi fogalmak (topográfia), folyamatok, összefüggések, gyakorlatok felsorolással a tudnivalók Módszertani utasítások, alapelvek A módszertani szabadság miatt ezek már elnagyoltak, nem kötelező érvényűek.

14 A NAT szerkezeti jellemzői I. Műveltségi területek (10 darab) Kereszttantervek Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Kommunikációs kultúra Testi és lelki egészség Tanulás Pályaorientáció Minimum követelmények A mindenki számára szükséges tartalmak (adatok, tények, fogalmak, információk, műveletek, összefüggések, törvények) és fejlesztési követelmények, kompetenciák (kialakítandó jártasságok, készségek, képességek) bontásban. Az optimumot már a helyi tantervek jelenítik meg. A topográfiai követelmények csak térképeken jelentek meg. Feltételek Tankönyvpiac kialakulása. Tanárképzés reformja. Szaktanácsadói rendszer reformja Tanártovábbképzések átalakítása

15 A Nemzeti Alaptanterv kapcsolata a helyi dokumentumokkal I. ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM II. HELYI TANTERV teljes óratervet tartalmazza kötelező és a választható tárgyakat a tantárgyak évfolyamonkénti eloszlását az óraszámokat évfolyamonként és tantárgyanként a tananyag és a követelmények vázlatos felsorolását tanulók értékelésének módját III. TANTÁRGYI TANTERV/PROGRAM TANTÁRGYI TANTERV/PROGRAM - célok-feladatok - részletes követelmények - tananyag - eszközök felsorolása - tanári - tanulói vonatkozásban (pl.: tankönyvek felsorolása)

16 A NAT műveltségi területei és az ajánlott időkeretek %-ban Műveltségi területek 1-4. évfolyamon 5-6. évfolyamon 7-8. évfolyamon évfolyamon Anyanyelv és irodalom (kisebbségi nyelv és irodalom) Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

17 A földrajzi ismeretek egymásra épülése a Nemzeti alaptantervben (Makádi M.)

18 Földrajzi ismeretek a NAT-ban Ember és társadalom (7-10. évfolyamon) Magyarország külkapcsolatai, Európához kapcsolódás, A globális problémák kezelése Földünk és környezetünk (7-10. évfolyamon) Ember és természet Természetismeret (1-6. évfolyamon) Anyagok, változások Felszínformák, tájékozódás, lakóhely, szennyeződések, Időjárás, éghajlat, Magyarország helye, nagytájai A környezeti állapot Ember és társadalom Társadalom ismeret (1-6. évfolyamon) Lakóhely- és országismeret, Lakóhelytől a nagyvilágig Kereszttantervek

19 A földrajzi környezeti ismeretkörök helye a NATban (Makádi M, 2005)

20 NAT Kerettanterv váltás 2001/2002 tanév A szerkezeti változások beállt irányai (8+4). A közös tartalmak utáni igény. A NAT bevezetésének tanulságai. Átvett tantervek. Minta tantervek átvétele, minimális korrekciója jellemezte az innováció helyett a NAT bevezetését. Tantárgyak továbbélése. Hiányzott a tanárképzés reformja. Tartalmi problémák (Magyarország)

21 A Kerettanterv földrajzi jellemzői I. Magtanterv, ami lehetőséget ad a tananyag eltérő szemléletű kibontására, bizonyos mértékű kiegészítésére, de a különböző tantervek tartalmi egységét mégis biztosítja. Meghatározza az egyes tantárgyak minimum óraszámát. Óraszámok: ÁLTALÁNOS ISKOLA Környezetismeret Természetismeret Földünk és környezetünk ,5 1,5

22 A Kerettanterv középiskolai időkeretei Gimnázium 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.évf. Földrajz Szakközépiskola Természettudományos tantárgyak (fizika, földrajz, biológia, informatika) Földrajz (gazdasági szolgáltatási szakterület) Földrajz (humán) 2 1,5 - - Földrajz (műszaki) Földrajz (agrár) Szakiskola (Alapműveltségi vizsgára felkészítő) Földrajz Szakiskola (Pályaorientáló) Természetismeret

23 Tartalmi változások a Kerettantervben I. Az időkeretek, Kerettantervi tartalmak behatárolják a lehetőségeket. Átrendezésre kerület a tananyag: Magyarország visszakerült a 8. osztályba. A regionális földrajz egészében visszaszorult (22 óra a 10. osztályban), emiatt az általános iskolákra maradt ennek a tanítása. Az általános társadalomföldrajz súlya megnőtt, új elemekkel bővült. Szemléleti változás: A lexikális ismeretek helyett a készség-képességfejlesztés került előtérbe. (NAT) Módszertani változások is várhatóak. II. Az érettségi új rendszere is hatással lesz. Az írásbeli ellenőrzés szerepe erősen változik, ennek következményei lesznek.

24 A földrajzi ismeretek egymásra épülése a Kerettantervben (Makádi M.)

25 A háromszintű szabályozási rendszer Nemzeti Alaptanterv I. Szabályozási szint Kerettantervek II. Szabályozási szint Iskolai Pedagógiai program Helyi tanterv III. Szabályozási szint

26 A közelmúlt tanterveinek összehasonlítása Központi tanterv Alaptanterv Kerettanterv Besorolja a kötelező tantárgyakat "Csak" müveltségi területeket sorol fel Tantárgyakat, modulokat nevez meg, de lehetőség van új, integrált tárgyak tanítására is. Kötelező óratervet sorol fel,pontos óraszámokkal Az időkereteket kitölti teljesen. "Csak" hozzávetőlegesen ajánlja az egyes müveltségi területek alakalmazandó idő arányait A felhasználható idő 60 %-ra határozza meg a tananyagot. Kötelező minimum óraszámokat ad meg, de szabadon felhasználható időkeretet is hagy. Az időkeret 80 %-ra határozza meg a tananyagot. Pontosan meghatározza az egyes évfolyamokon elvégzendő tananyagot "Csak" fejlettségi szintenként -4.,6.,8. és 10. évfolyam vége- irja elő a követelményeket A követelményeket évfolyamonként bontja Valamennyi tanítandó követelményt meghatároz "Csak" a továbbépítendő alapokat határozza meg Megfogalmazza a követelményeket.

27 A közelmúlt tanterveinek összehasonlítása Központi tanterv Alaptanterv Kerettanterv Iskolatípusonként külön-külön szabályoz Az egész közoktatási rendszert átfogja A hagyományos es iskolaszerkezetre készült. Lineokoncentrikus tananyag felépítés jellemzi Iskolatípustól függetlenül az évfolyamokon valamennyi magyarországi iskolára kötelező "Csak" a tankötelezettség időszakát (akkor 16 év) fogja át Szabadon variálható iskolaszerkezethez alkalmazkodik ig alapvetően lineáris felépítés jellemzi Iskolatipusonként külön-külön szabályoz Érvényessége: évfolyamon A változásokat túlélő es iskolaszerkezethez illeszkedik alapjaiban. 1-8 lineáris, a középfok pedig koncentrikusan bővít. (lineokoncentrikus inkább)

28 Műveltségi területek a 2003-as NAT-ban (Makádi M, 2005)

29 Az érettségi vizsga reformja I. A tantervi reformokkal párhuzamosan az 1980-as évektől zajló folyamat. I. SZERKEZETI VÁLTÁS NÉLKÜLI TARTALMI REFORM ELKÉPZELÉSEK (1995): "A" variáció -legyen választási lehetőség -ne kelljen mindenkinek sok tárgyból vizsgázni -minimum 6, maximum 8 tantárgyból A tantárgy választás szabályai: Kötelező tárgyak: a verbális kommunikáció miatt -anyanyelv -idegen nyelv kvantitatív kommunikáció -matematika a klasszikus műveltségfelfogás révén -irodalom /anyanyelvhez kapcsolódva/ -történelem Kötelezően választható tárgyak: a reál tárgyak közül egy Szabadon választható tárgyak: bármelyik tantárgycsoportból 1-3 tárgy Tantárgycsoportok: 1.-HUMÁN tárgyak: anyanyelv és irodalom, idegen nyelvek, történelem, filozófia, közgazdaságtan, szociológia stb. 2.-REÁL tárgyak: matematika, fizika, kémia, biológia, FÖLDRAJZ, informatika 3.-SZAKMAI ALAPOZÓ tárgyak: a szakközépiskolák profilja szerint

30 Az érettségi vizsga reformja II. "C" variáns Általában: széles körű informálódás a cél legyen választási lehetőség ne kelljen mindenkinek sok tárgyból vizsgázni 6 tantárgyból A tantárgy választás szabályai: Kötelező tárgyak: nincs Kötelezően választható tárgyak: az 1-2 tantárgycsoportból egy-egy tárgy Szabadon választható tárgyak: bármelyik tantárgycsoportból 4 tárgy Tantárgycsoportok: 1.-ANYANYELV és IDEGEN NYELVEK 2.-MATEMATIKA és INFORMATIKA 3.-TÁRSADALOMTUDOMÁNYI tárgyak történelem, filozófia, közgazdaságtan, szociológia 4.-TERMÉSZETTUDOMÁNYI tárgyak: fizika, kémia, biológia, FÖLDRAJZ, stb. 5.-MŰVÉSZETI tárgyak: irodalom, képzőművészeti tárgyak, stb 6.-SZAKMAI ALAPOZÓ tárgyak: a szakközépiskolák profilja szerint

31 Az érettségi vizsga reformja III. II. TARTALMI ÉS SZERKEZETI REFORM (2005): Jogi háttér: 71/2003 (V. 27.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatról (57/2003 Magyar Közlöny). 14/2003 (V. 27.) Az érettségi vizsga szervezése, menete, felkészülés az érettségi vizsgára (Melléklete: az érettségi vizsgakövetelmények) (57/2003 Magyar Közlöny). 246/2003 (XII. 18.) Kormányrendelet a felvételi eljárás változásáról. (148/2003 Magyar Közlöny) Forrás lehet: ( A gyakorlati tudnivalókat a 1997/100 Kormányrendelet módosítása tartalmazza.

32 A 2005-től működő kétszintű földrajz érettségi vizsga jellemzői Közép- és emelt szinten lehet vizsgát tenni. Szóban (50 pont) és írásban (100 pont) egyaránt vizsgáznak mindkét szinten. Szóban mindkét szinten csak két tétel (Természeti és társadalmi földrajz) lesz, tételenként pontos értékeléssel. Írásban új feladattípusok kerülnek előtérbe, inkább a feladat megoldást ellenőrzik, mint a lexikális ismereteket. Középszint. Írásbeli: félbelső, mert központi feladatlapokat helyben javítanak. Szóbeli : belső, mert saját tanár vizsgáztat, saját tételsorral, amiben a helyi tanterv sajátosságai is érvényesülhetnek. Az írásbeli feladatait két részre osztják, percnyi időtartamra, ebből az első topográfiai ellenőrzés, közben nem használhat a tanuló Atlaszt, utána igen. Emelt szint Teljes egészében külső vizsga, mert az írásbeli feladatok és a javítás is központi és a szóbeli feladatsor és a vizsgáztatók is kívülről érkeznek. Írásbelin Atlaszt nem használhat a tanuló.

33 Az érettségi vizsga teljesítményének átváltása jegyekre emelt- és középszinten Középszintű vizsga: % jeles (5), 60-79% jó (4), 40-59% közepes (3), 20-39% elégséges (2), 0-19% elégtelen (1) Emelt szintű vizsga: % jeles (5), 47-59% jó (4), 33-46% közepes (3), % elégséges (2), 0-19% elégtelen (1).

34 Az érettségi és a felvételi kapcsolata Hozott pontok rendszere: 60 pont 60 pont hozható ebből: 40 pont=4x10 pont a kötelező érettségi tárgyak utolsó két évének jegye 10 pont a választott tárgy utolsó két évvégének jegye 10 pont az érettségi vizsga átlaga duplázva, kerekítve Szerzett pontok rendszere: 60 pont + (2x7) + 10 = maximum : 84 pont 1 tárgy a felvételi akkor 60 pontot szerezhet, ha 2 tárgy, akkor pont szerezhető tárgyanként. Az érettségi vizsgán szerezhető 150 pontot fogják a felsőoktatási intézmények átszámítani pontokká. Ott már a %-os teljesítményt veszik alapul, nem az érettségi jegyet. A nyelvszakok kivételével a középszintű vizsga elég mindenütt. Az emelt szintű vizsgákat (maximum kettőt) +7, +7 pontokkal hozzáadják a pontszámhoz (maximum 14 pont). A nyelvvizsgákért maximum 10 jár felsőfok esetében. Az előzőeknek megfelelően összesen 144 pontot szerezhet az, aki mindent maximálisan teljesít és az összes lehetséges plusz pontot is begyűjti.

35 A topográfiai névanyag csökkenésének vizsgálata a XX. század során (Szabó T.) I. időszak / /: MAGYARORSZÁG és a Kárpáti-medence földrajza gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya részére Dr. Lakos Béla és Németh József II. időszak / 1950-es évek /: FÖLDRAJZ az általános gimnáziumok és tanítóképzők III. osztálya számára Markos György és Pécsi Márton, BP., 1956 /harmadik kiadás/ III. időszak / 1990-es évek /: FÖLDRAJZ az általános iskola 8. osztálya számára Nagy Vendelné, Dr. Udvarhelyi Károly, BP., 1992 /nyolcadik kiadás/

36 Az oktatásból alapszinten kilépő (elemi, általános iskola), illetve a gimnáziumot befejező tanulók földrajz tanulására felhasznált összesített óraszámai (Szabó T.) alapszint gim názium 1. időszak 2. időszak 3. időszak Kerettantanterv 3

37 A három vizsgált időszakban, és a kerettantervben meghatározott, hazánk földrajzára vonatkozó topográfiai fogalmak száma (Szabó T. Nyomán) vízrajzi fogalmak domborzat települések, megyék, régiók ÖSSZESEN: 1. Időszak ( ) (100%) 2. Időszak (1950-es évek) 3. Időszak (1990-es évek) (81,1%) (49,9%) Kerettanterv (30,5%)

38 A topográfiai névanyag abszolút értékei a kiemelt időszakokban (Szabó T. Nyomán) időszak 2. időszak 3. időszak Kerettant.

39 A hazánkra vonatkozó topográfiai névanyag 10 tanítási órára számított átlagértéke (Szabó T.) időszak 2. időszak 3. időszak Kerettantanterv