A hazai szélessávú ellátottság intenzív fejlesztése A HTE munkacsoport javaslata A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Zalakaroson 2008. október 15. és 17. között rendezte a 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szemináriumot és Kiállítást. Megnyitó elıadásában dr. Baja Ferenc kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy megvalósult az információs társadalom, az e-gazdaság és az e- közszolgáltatások területeinek közös kormányzati irányítása, amely módot adhat a szélessávú ellátottság további intenzív fejlesztésére, a hiányosságok pótlására. A szélessávú hálózatok még sok települést nem érnek el, máshol a minıség nem kielégítı, ezért állami feladat lehet az ország minden települését elérı, megfelelı sebességő és minıségő szélessávú hálózat létrehozásának a felkarolása. Kormánybiztos úr felkérte a HTE-t, hogy megalapozott véleményével segítse ennek a folyamatnak a szakmailag perspektivikus irányba terelését, a hálózat-fejlesztési dilemmák eldöntését. Jelen anyag az e célból felállított HTE munkacsoport szakértıi munkájának eredményeit összegzi. A szélessávú ellátottság jelenlegi helyzete A legfrissebb felmérés adatai azt mutatják, hogy a magyarországi települések közel 90%- ában már elérhetı valamilyenfajta szélessávú szolgáltatás 512 kbit/s, vagy nagyobb sebességgel. Ha a minimális sebességet emeljük, akkor például a névleges 1 Mbit/s-os sávszélesség átvitelére alkalmas hálózati infrastruktúra már csak a települések 82%-ában áll rendelkezésre. Azonban még e teljes körőnek mondott felmérés eredményei is félrevezetıek lehetnek, mivel az ellátottság megítélésénél csak azt mutatják, hogy egy adott településen van-e adott sebességő csatlakozási lehetıséggel rendelkezı elıfizetı, azt azonban nem, hogy a település országos hálózathoz való csatlakozása mennyi elıfizetı egyidejő csatlakozását biztosítja, képes-e a hálózat a jelentkezı igényeket kielégíteni és milyen sebességgel. A kielégítı sebességő és minıségő, továbbfejleszthetı szélessávú szolgáltatás nyújtásához a települések nagykapacitású optikai (fényvezetıs) csatlakoztatása és a településen minıségi szélessávú hozzáférési hálózat kiépítése szükséges. Jelenleg hazánkban mintegy ezer olyan település van, amelyet egyáltalán nem ér el optikai hálózat, és bizonyos, hogy szinte nincs település további fejlesztési szükséglet nélkül. Magyarországon a településeken belül az ADSL és a kábelmodemes szélessávú hozzáférési szolgáltatások jelentıs mértékben elterjedtek. Vezetéknélküli Internet hozzáférések ma legnagyobb számban a 2,4 GHz körüli sávban mőködnek. Ezek megbízhatósága, minıségi jellemzıi sokszor ma még nem érik el a vezetékes szolgáltatások értékeit, távlatban alkalmazásuk csak minıségi követelmények teljesítése mellett javasolt. A 2008 októberében módosított FNFT és az ennek nyomán kiírt vezetéknélküli tenderek eredményes lezárása kettıs hatással lehet a vezetéknélküli szélessávú elérési piacra. Egyrészt megjelenik egy CDMA mobil szolgáltató a 450 MHz-es sávban, másrészt a 26 GHz-es sávban vezetéknélküli többpontos elosztóhálózati (LMDS Local Multipoint Distribution System) szolgáltatók belépése várható. E technológiákkal mőködı szolgáltatások is segíthetnek a szélessávú ellátottsági problémák enyhítésében, mindenekelıtt a kis lakássőrőségő térségek alapszintő ellátásában. A szélessávú lefedettség országos megoldása üzleti alapon bizonyosan nem érhetı el belátható idın belül. Az országos szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez állami beavatkozásra, támogatásra van szükség, célszerően közösségi források felhasználásával. Megjegyezzük azonban, hogy a szélessávú infrastruktúra léte az Internet elterjedésének csak egyik feltétele. További olyan kérdésekre is pozitív válaszokat kell tudnunk adni, mint: van-e megfelelı eszköz a háztartásokban, van-e fizetıképes kereslet az eszközökre, meg tudják-e fizetni az
emberek az Internetet, vannak-e olyan alkalmazások az Interneten, amelyek a felhasználók számára értékesek, fontosak, vonzóak. Fel kell oldani az emberek ellenérzéseit (legyen igény az Internet használatára, motiváció), meg kell oldani az információbiztonsággal szembeni természetes elvárásokat, szélesíteni kell a digitális írástudók körét és a szakmai felkészültséget. Az Internet sikeres elterjedésének záloga mindezen feltételek együttes teljesülése, a leggyengébb láncszem határozza meg az elırehaladásunkat. Az állami beavatkozás és az EU-s támogatás feltételei Az Európai Unió (EU) a szélessávú szolgáltatások elterjesztését hosszabb ideje szorgalmazza. Az Európai Bizottság 2008 novemberében nyilvánosságra hozott Európai gazdaság helyreállítási terve külön akcióprogramot szentel a nagysebességő internet infrastruktúra gyorsabb kiépítésének és korszerősítésének. A High-speed Internet for all akció 2010-re teljes lefedettséget céloz meg. A versenypiactól azonban nem várható el a társadalmilag szükséges infrastruktúra és szolgáltatási ellátottság megvalósítása, amennyiben az nem teljesíti a befektetı megtérülési elvárásait. Állami beavatkozásra van szükség a profitabilitási hiányból fakadó probléma megoldására, de a közfinanszírozásnak összeegyeztethetınek kell lennie az EU alapító szerzıdésének, a Római Szerzıdésnek a versennyel kapcsolatos rendelkezéseivel. A szélessávú kommunikációról szóló európai politika szerint: a közfinanszírozást csak ott szabad alkalmazni, ahol a szélessávú infrastruktúra kiépítése a magánvállalkozások számára gazdasági szempontból nem kifizetıdı, a közfinanszírozás nem szolgálhatja a kielégítı szintő szélessávú szolgáltatások biztosítására alkalmas meglévı infrastruktúrák megkettızését, lehetıséget kell adni az európai uniós alapok olyan felhasználására is, amelyek a szélessávú hálózatok korszerősítését vagy lecserélését célozzák, amennyiben azok nem biztosítanak elégséges sávszélességő és minıségő kapcsolatokat, a szélessávú infrastruktúra részére nyújtott állami támogatásnak meg kell felelnie a technológiasemlegesség elvének, pályáztatáson alapuló támogatási rendszerben a kiírónak tekintettel kell lennie arra, hogy elkerülje az infrastruktúra szétaprózódását, illetve ennek ellenkezıjét, a piaci erıfölény monopolizálódását (pl. a pályázó tulajdonosi szerkezetére vonatkozó elıírással), jövıálló, továbbfejleszthetı, kapacitástartalékokkal rendelkezı és bıvíthetı infrastruktúra jöjjön létre. Paradigmaváltás: Egyetemes szolgáltatás helyett Nyílt hálózati hozzáférés Az EU az egyetemes szolgáltatást nem látja megfelelı és hatékony eszköznek a szélessávú Internet ellátottsági probléma megoldásában. Az egyetemes szolgáltatás és a verseny támogatásának követelményei hatékonyan nem egyesíthetık egy politikában. Az EU álláspontja szerint a szélessávú kommunikáció terén a társadalmi igazságosság feltételei nyílt hozzáféréső hálózatok megvalósításával teljesülhetnek. A nyílt hálózati hozzáférés: a piaci szereplık részére megkülönböztetésmentes hozzáférési lehetıség biztosítása a szolgáltatás nyújtásához nélkülözhetetlen korlátos erıforrásokhoz. Az EU álláspontja a nyílt hálózati hozzáférésrıl az alábbiakban összegezhetı: A közfinanszírozásra is támaszkodva az állami beavatkozás felgyorsíthatja a szélessávú infrastruktúra kiépítését a veszteséges vagy kevésbé nyereséges területeken. Az állami beavatkozás versenysemlegessége és piackonform formája az így kiépített hálózatok nyílt hozzáféréső hálózatként történı hasznosításával biztosítható. A közfinanszírozással létesített vagy továbbfejlesztett hálózatokat a nyílt hálózati hozzáférés elvét kielégítı feltételekkel hozzáférhetıvé kell tenni. A hazai szélessávú ellátottság intenzív fejlesztése. HTE mcs. javaslat, 2008. 2
A nyíltság követelményének érvényesülését nem korlátozhatja más követelmény (pl. technológiasemlegesség) teljesítése. Fejlesztési célkitőzés és stratégia A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének célkitőzése, hogy Magyarország mielıbb lefedett legyen és a szélessávú Internet hozzáférés biztosított legyen az ellátatlan vagy nem kellıen ellátott területeken is. Célként a települések megfelelı sávszélességet biztosító optikai bekötését és alkalmas hozzáférési/elosztó hálózat kiépülését tőzhetjük ki. A cél megvalósítása során külön kell kezelni: A) az ellátatlan települések, elszórt kistelepülésekbıl álló térségek bekapcsolását a szélessávú optikai gerinc- és körzethálózatba; B) a szélessávú elosztó hálózatok kiépítését, meglévı hálózatok szükség szerinti korszerősítését a településeken, ill. elszórt kistelepülések térségeiben. A települések jelenlegi optikai elérését az alábbi táblázat összegzi: Optikai elérések száma Lakossági szám kategória Lakosság összesen Részösszeg lakosság Lakosság %-ban Település db 0-400 128 321 593 822 649 8 0 400-80000 694 328 614 1-400 56 220 215 1 990 249 20 1 400-80000 1 934 029 935 több mint 1 400-80000 4 438 314 785 7 365 507 72 több mint 1 80000-2 927 193 10 Összesen 10 178 405 100 3152 Részösszeg település Eszerint: megközelítıen 800 településen, a lakosság 72%-a 1 részére az optikai gerinchálózat többszörösen is elérhetı, megfelelı színvonalú Internet szolgáltatás biztosítható; kereken 1150 kis és közepes mérető településen, a lakosság 20 %-a részére bár az optikai gerinchálózathoz való kapcsolódás biztosított, kívánatos a minıségi továbbfejlesztés (célszerően EU támogatással); mintegy 1200 kis és közepes mérető településen, a lakosság 8%-a részére jelenleg nincs semmiféle optikai hozzáférés, ebbıl o 223 településen a GOP-3.1.1. keretében kiépül az optikai kapcsolat; o kb. 500 településen van valamilyen technikájú Internet szolgáltatás; o kb. 500 településen nincs semmiféle Internet szolgáltatás. Bár országos, vagy közel országos fedéső szélessávú infrastruktúrával négy-öt szolgáltató 2 rendelkezik, látható, hogy mintegy 2350 településnek vagy nincs optikai csatlakozása, vagy csak egy optikai eléréssel rendelkezik. A települések többsége esetén tehát nem beszélhetünk sem kínálati, sem versenypiacról, és kb. ezer település esetén pedig semmiféle kínálatról sem. A mőszaki fejlesztési stratégia lépései mindezek alapján, figyelembe véve, hogy az ország területe 168 területfejlesztési egységre, ún. kistérségre bomlik és kb. 1700 település lakosságszáma 1000 fı alatt, ebbıl kb. 1000 település lakossága 500 fı alatt marad, a következık lehetnek: 1207 1150 795 1 Megjegyzendı, hogy ha egy település több optikai hálózati kapcsolattal rendelkezik, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek független és az országos hálózathoz kapcsolódó csatlakozások. Gyakran elıfordul, hogy egy optikai összeköttetés csak két szomszédos települést köt össze és csak egy nagyobb sziget jön létre, aminek csak egy kijárata van az országos optikai hálózat felé. 2 Antenna Távközlési Szolgáltató Zrt., GTS-Datanet Távközlési Kft., Magyar Telekom Távközlési Nyrt., Pantel Távközlési Kft. (Invitel), Magyar Villamos Mővek Zrt A hazai szélessávú ellátottság intenzív fejlesztése. HTE mcs. javaslat, 2008. 3
A) a gerinc és körzethálózat tekintetében: Elsı lépésben mind a 168 kistérség központi települése legyen az országos optikai gerinchálózatba kapcsolva és multimédia képességgel többszörösen elérhetı, továbbá minden 500 fıt meghaladó lakosságú településen (forrásszőke esetén is legalább minden 1000 fınél nagyobb településen) legyen országos optikai körzethálózati csomópont. Azokra a településekre, ahová az optika nem jut el ebben a fejlesztési lépcsıben, az országos szélessávú hálózathoz való kapcsolódáshoz átmeneti megoldásként mikrohullámú pont-pont vagy más rádiós (pl. WiMAX) összeköttetés, ill. kétirányú mőholdas kapcsolat építendı ki. Második lépésben minden település legyen elérhetı optikával és az csatlakozzon az országos optikai hálózathoz. B) a hozzáférési hálózatok tekintetében: Az ellátatlan vagy nem megfelelı szinten ellátott településeken a helyi sajátosságok figyelembevételével (beleértve az országos optikai hálózathoz való csatlakozás ütemezését) kell döntenie a támogatásra pályázónak a hozzáférési hálózat kiépítéséhez használt technológiáról, amely a közepes mérető településeken általában vezetékes (pl. ADSL, kábelmodemes vagy optikai), a kisebb településeken, elszórt településszerkezetek esetén pedig vezetéknélküli technológia (pl. CDMA450, LMDS, WiMAX, WiFi) lehet. Emelt szintő (multimédia képességő) elérési hálózat kiépítése célszerő mindazon területeken, amelyeken ez a szolgáltatási szint közfinanszírozás nélkül, vagy meghatározott maximális fajlagos közfinanszírozási támogatás mellett megvalósítható. A pályáztatás legkisebb egységének a kistérség javasolt, de elképzelhetı akár régiónkénti pályáztatás is. Számításba vett szélessávú hálózati technológiák A fejlesztési stratégia kialakítása során az alábbi, jelenleg, illetve a közeljövıben rendelkezésre álló szélessávú hálózati technológiákat vettük számításba: Szélessávú gerinc- és körzethálózati technológiák DWDM - nagysőrőségő hullámhosszosztásos multiplexálás (optikai átvitel) Optikai Ethernet linkek (100 Mbit/s, 1 és 10 Gbit/s) SDH - Szinkron digitális hierarchia (optikai vagy mikrohullámú átvitel) Pont-pont mikrohullámú összeköttetés VSAT - Kétirányú mőholdas kapcsolat Vezetékes szélessávú hozzáférési hálózati technológiák DSL technológiák (ADSL, VDSL) - Digitális elıfizetıi vonal KTV Kábelmodemes technológiák FTTx Fényvezetıs technológiák Ethernet hozzáférési technológiák Vezetéknélküli szélessávú hozzáférési hálózati technológiák FWA (fix vezetéknélküli hozzáférés) technológiák (pl. LMDS, WiMAX) WLAN technológiák vezetéknélküli lokális hálózatok (pl. Wi-Fi) CDMA450 (reva, revb) mobil technológia 3G (UMTS) mobil technológia Mőholdas hozzáférési technológiák Az alábbi ún. egyszerő technológiai térkép az egyes településméretek esetén elınyösen alkalmazható hozzáférési technológiákat tünteti fel, általános körülmények között, A hazai szélessávú ellátottság intenzív fejlesztése. HTE mcs. javaslat, 2008. 4
természetesen nem kötelezı jelleggel. Hosszabb távon az optikai hozzáférés elterjedése széles körben várható, még a kis településeken is. A nagyobb települések sőrőn lakott részein a 3G mobil szolgáltatások kiegészítı, kismértékben helyettesítı szolgáltatásként is szóba jöhetnek. Hozzáférési technológiák térképe Települések Wi-Fi LMDS FTTN + KTV ADSL lélekszáma CDMA450 WiMAX VDSL FTTH 1-500 xxx xxxxx 501-1000 xx xxxx 1001-1500 x xxx x 1501-3000 xx xx 3001-5000 x x xxx 5001-10000 xx xxxx 10001-20000 xxx xxxxx 20001-35000 xxxx xxxxx x 35001-50000 xxxxx xxxxx xxx x 50001-500000 xxxxx xxxxx xxxxx xxx Budapest xxxxx xxxxx xxxxx xxxxx Összetettebb (két-dimenziós) technológiai térképek, pl. a hozzáférési hálózattól igényelt sebesség és a hozzáférési hálózat földrajzi kiterjedése függvényében jelölik meg általános körülmények között a leggazdaságosabban alkalmazható hozzáférési technológiát. Összefoglalás Magyarországon mintegy 1000 település nem kapcsolódik az országos szélessávú optikai hálózathoz, amely a korszerő szélessávú Internet szolgáltatások elérésének alapját képezi. Az országos szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez állami beavatkozásra, támogatásra van szükség, közösségi források felhasználásával Az állami beavatkozás fel kell, hogy gyorsítsa a szélessávú ellátottság kiépítését a kevésbé nyereséges területeken. EU támogatások felhasználásával kiépített hálózatok nyílt hozzáféréső hálózatként történı hasznosítása biztosíthatja az állami beavatkozás és a versenyszemlélet összeegyeztetését. Az országos lefedés megvalósítása érdekében elsı lépésben mind a 168 kistérségi központ legyen az országos optikai gerinchálózatba kapcsolva multimédia képességgel és legyen többszörösen elérhetı. Adott lakos szám (pl. 500) feletti településeket optikai, a kisebbeket - átmenetileg - valamilyen szélessávú vezetéknélküli megoldással célszerő az országos szélessávú hálózathoz csatlakoztatni. Második lépésben valósulhat meg az összes település optikai úton történı csatlakoztatása. A hozzáférési hálózat kiépítéséhez használt technológiáról, a megcélzott szolgáltatási szintrıl (alapszint, vagy emelt, multimédia képességő szint) a helyi sajátosságok és a pályázati kiírás figyelembevételével kell döntenie a támogatásra pályázónak. A pályáztatás legkisebb egységének a kistérség javasolt. Budapest, 2008. december Sallai Gyula, a HTE elnöke, Horváth Pál, Abos Imre, Bartolits István, Bódi Antal és Huszty Gábor, a HTE munkacsoport tagjai A hazai szélessávú ellátottság intenzív fejlesztése. HTE mcs. javaslat, 2008. 5