I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos megnevezése, címe elérhetősége: megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály székhelye: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. levelezési címe: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. központi telefonszáma: 06-32-795-188 központi fax-száma: 06-32-795-170 ügyeleti mobilszám: 06-70-504-5990, környezeti káresemény bejelentésére 0-24 óráig központi e-mail címe: zoldhatosag@nograd.gov.hu honlapja: http://www.nmkh.hu 2. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szervezeti felépítése, feladatai 2.1. Feladatkör, illetékesség: a) A Főosztály feladatkörét és illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8/A. (1) bekezdése határozza meg, mely szerint területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyei székhelye szerinti járási hivatala jár el. Illetékességi területe egész Nógrád megyére kiterjed. Különös illetékességét ezen kormányrendelet határozza meg. b) A Főosztály élén főosztályvezető áll. A Főosztályon belül 2 szervezeti egység: a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály I. és a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály II. található. c) A Főosztály ellátja a jogszabályban részére meghatározott elsőfokú és másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatokat, valamint szakhatósági feladatokat. d) Feladatellátása során együttműködik a Kormányhivatal más főosztályaival, a járási hivatalokkal, más kormányhivatal illetékes főosztályával. Illetékességi területén együttműködik az önkormányzatokkal, az ügyészséggel, a rendőrséggel, más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel. e) Ellátja a Főosztály iratkezelésével kapcsolatos feladatokat. f) Összegyűjti és az OKIR rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges feladatkörével összefüggő adatokat. g) Közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában. h) A Főosztály teljesíti az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat (tartós környezeti károsodás tényének feljegyzése, törlése, változás feljegyzése, NATURA 2000 területek jogi jelleg feljegyzése stb.) i) A Főosztály beosztás alapján biztosítja a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben szabályozott ügyelet működését. j) Helyszíni ellenőrzést végez. k) Szakmai véleményt ad a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek, helyi építésügyi szabályzatok, településrendezési tervek, településfejlesztési koncepciók és környezetvédelmi programok véleményezéséhez. 1
l) A Főosztály illetékességi területén, a hatósági feladataihoz kapcsolódó laboratóriumi méréseket az Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala látja el. m) A Főosztály illetékességi területén az országos jelentőségű természetvédelmi területek kezelői a Bükki Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. 2.2. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály működése a) A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály feladataira és működésére a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben, az SZMSZ-ben és az ahhoz kapcsolódó egyéb belső szabályzatokban, a hatályos kormány megbízotti utasításokban, továbbá jelen Ügyrendben foglaltak az irányadóak. b) A főosztályvezető az állandó és az eseti jellegű feladatok meghatározása érdekében havonta értekezletet tart. Az értekezleten részt vesznek az osztályvezetők, valamint a főosztály ügyintézői. Az osztályvezetők az állandó és az eseti jellegű feladatok meghatározása érdekében szükség szerint értekezletet tartanak. Az értekezleten részt vesznek az osztály ügyintézői. c) A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az ügyfelekkel történő személyes ügyintézés érdekében ügyfélfogadási időt biztosít. A Főosztály hivatalos helyiségeiben történik az ügyfelek fogadása. d) Az Ügyfélszolgálat elősegíti az ügyfélközpontú hatósági tevékenység kialakítását és működtetését. e) Az Ügyfélszolgálati idő keretében a Főosztály feladatkörében eljárva: átveszi és érkezteti az ügyfelek beadványait, hivatalos iratait, tájékoztatást nyújt az ügyfelek számára, közreműködik az ügyfelek jogairól és kötelességeiről való tájékoztatásban. 2.3. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szervezeti egységeinek feladatai feladattípusonként 2.3.1. Környezetvédelmi Osztály I. 2.3.1.1. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok a) A NAV-val együttműködve helyszíni és közúti ellenőrzések lefolytatása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. -a alapján. b) Illetékességi területen működő, engedéllyel rendelkező cégek, vállalkozások helyszíni ellenőrzése (tájékozódás, kapcsolatfelvétel) a Ket VI. fejezete alapján. c) Közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálása a 2013. évi CLXV. Tv. (Panasztörvény) szerint. d) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatok 2012. évi CLXXXV. Tv. (Hulladéktörvény) alapján: Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben(OKIR) a hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás felügyelete, adatlapok fogadása (EHIR), minősítése, elfogadása; Hulladékgyűjtő udvar, üzemi gyűjtőhely, hulladéktároló hely, komposztáló telep, átrakó állomás, válogatómű, bio-hulladék kezelő telep engedélyezése; Veszélyes hulladék végzésével kapcsolatos kereskedelem, -közvetítés, -szállítás, -gyűjtés, -előkezelés, -hasznosítás, -ártalmatlanítás engedélyezése, kereskedő, illetve közvetítő nyilvántartásba vétele; 2
Nem veszélyes hulladék végzésével kapcsolatos kereskedelem, -közvetítés, -szállítás, - gyűjtés, -előkezelés, -hasznosítás, -ártalmatlanítás engedélyezése, kereskedő, illetve közvetítő nyilvántartásba vétele; Hulladékgyűjtő udvar, hulladéktároló hely, komposztáló telep, átrakó állomás, válogatómű üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyása, továbbá üzemi gyűjtőhelyekhez kapcsolódó működési szabályzat jóváhagyása; Veszélyes és nem veszélyes hulladék besorolásának megállapítása; Szakhatósági feladatok ellátása; Közérdekű panaszok, bejelentések kezelése, kivizsgálása; Melléktermék besorolása (felhasználhatóságára vonatkozó dokumentáció elbírálása); Hulladéklerakó rekultivációjának, lezárásának, utógondozásának engedélyezése; Hulladéklerakó kategóriájának megállapítása; Társhatóságokkal együtt végzett hatósági ellenőrzések lefolytatása; Munkaterv által meghatározott ellenőrzések lefolytatásával részvétel az ellenőrzési terv végrehajtásában; Főosztályvezető, felettes szerv, vagy külön jogszabály által meghatározott ellenőrzési célprogramok lefolytatása; Engedélyező határozatban (szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményben) előírt feltételek, előírások teljesítésének ellenőrzése; Hatáskörben észlelt okok alapján kötelezési és bírságolási eljárás lefolytatása, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezése; Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, és annak részeként az Országos Megelőzési Program, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok készítésével kapcsolatos szakmai részvétel; Szükség esetén konzultáció az ügyfelekkel. 2.3.1.2. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos feladatok a) Komplex engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos szakértői és hatósági feladatok a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint. b) Ellátja a következő elsőfokú hatásköröket: előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció, környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, teljesítményértékelés alapján környezetvédelmi működési engedély, környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés, környezeti állapotvizsgálat bírálata, bírság megfizetésére kötelezés, tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása ellenőrzés 2.3.1.3. Felszámolási és végelszámolási eljárás környezetvédelmi vonatkozásai Felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó teendők: A felszámolási eljárás és végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX.8.) Korm. rend. alapján 3
felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeteket nyilatkozattételi kötelezettség terhel a feltárt környezeti terhek megszüntetése érdekében, amely nyilatkozatot a Zöldhatóság részére kell megküldeni. 2.3.2. Környezetvédelmi Osztály II. 2.3.2.1 Kármentesítési és szakhatósági ügyek a) Kármentesítéssel kapcsolatos feladatok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rend alapján a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítése, eredeti állapot helyreállítása érdekében: feladat- és hatáskörébe tartozik a kármentesítéssel, földtani közeg védelmével kapcsolatos szakértői, hatósági, továbbá szakhatósági és igazgatási feladatok ellátása, lefolytatja a kármentesítés bármely szakaszához (tényfeltárás, beavatkozás, kármentesítési monitorozás) kapcsolódó eljárásokat, valamint a kármentesítéshez kapcsolódó tervek (tényfeltárási, beavatkozási, kármentesítési monitoring terv) elbírálására irányuló eljárásokat, lefolytatja a felszíni vízzel, felszín alatti vízzel és földtani közeggel kapcsolatos kárelhárítási tervek elbírálására irányuló eljárásokat, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működéséhez szükséges területi feladatok ellátása és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a Felszín alatti víz és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszert (FAVI-KÁRINFO, FAVI-MIR kármentesítési része) a terv szerinti ellenőrzések lefolytatásával részvétel az ellenőrzési terv végrehajtásában, az engedélyező határozatban (szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményben) kármentesítési határozatban, előírt feltételek, előírások teljesítésének ellenőrzése, a főosztályvezető, a felettes szerv, vagy külön jogszabály által meghatározott ellenőrzési célprogramok lefolytatása. b) Szakhatósági ügyekben: az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Korm. rend., a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII:25,) Korm. rend., a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007.(XII.23.) Korm. rend., a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.20.) Korm. rend., Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008.(XII.31.) Korm. rend., a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014.(IX.4.) Korm. rend., a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016 (XII.2.) Korm. rend. alapján szakhatósági állásfoglalások és szakvélemények kiadása. 2.3.2.2. Levegő-, zaj- és rezgésvédelmi ügyek a) Levegőtisztaság-védelemmel és zaj-rezgésvédelemmel kapcsolatos I. és II. fokú szakértői és hatósági feladatok levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény; a környezeti zaj 4
és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján: levegőtisztaság-védelmi bejelentés (LAL) és éves levegőtisztaság-védelmi jelentés (LM) fogadása, feldolgozása az OKIR-ban; határozat feltöltése OKIR-ban (HNYR); KAR adatlapok fogadása és feldolgozása az OKIR-ban, egyedi környezetvédelmi azonosító létrehozása; levegőtisztaság-védelemmel, valamint zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálása, helyszíni ellenőrzése, hatáskör hiányának megállapítása esetén azok áttétele; pontforrás(ok) létesítési vagy működési engedélyének kiadása, módosítása; diffúz forrás levegőtisztaság-védelmi engedélyezése; zajkibocsájtási határérték megállapítása; zajkibocsájtási határérték betartása alóli felmentés engedélyezése; szakvélemény adása levegő és zaj szempontjából a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljáráshoz, előzetes környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz, egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz és építési engedélyezési eljáráshoz. b) Levegőtisztaság-védelemmel, valamint zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolat szakvélemény adása társosztályoknak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint. c) Közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálása (levegő és zaj) a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján. 2.3.2.3. Természetvédelmi ügyek a) Országosan védett és Natura 2000 területekkel, értékekkel kapcsolatos hatósági engedélyezése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet alapján. b) CITES egyezmény bejelentés köteles állatfajainak nyilvántartása, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII:10.) Korm. rendelet szerint. c) a Főosztály természet- és tájvédelmi hatósági, szakhatósági, szakvéleményezői, valamint e szabályzatban meghatározott további feladatainak ellátása: feladat- és hatáskörébe tartozik a természetvédelemi engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása; vízjogi, légi/vasúti közlekedési/hajózási, elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű; építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos engedélyezési, építésügyi, régészeti; eljárásokkal kapcsolatos szakhatóság eljárások lefolytatása, koordinálása; erdészeti, halászati, vadászati, bányászati, talajvédelmi, földhivatali, telekalakítási, építésügyi, villamosenergia-ipari, növényvédelmi tevékenységek engedélyezési eljárásaival kapcsolatos szakvéleményezés. 5
d) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvény szerinti hatósági ellenőrzési feladatok ellátása, e) javaslat tétele laboratóriumi mintavételt és vizsgálatot igénylő esetben a Környezetvédelmi Mérőközponttal történő egyeztetést követően az éves ellenőrzési terv elkészítéséhez a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály vezetője részére, f) részvétel az ellenőrzési terv végrehajtásában, g) az engedélyező határozatban (szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményben) előírt feltételek, előírások teljesítésének ellenőrzése, h) a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása, i) az engedély nélkül vagy szakhatósági hozzájárulás hiányában megvalósított létesítmények és gyakorolt tevékenységek és környezethasználatok felkutatása és feltárása, j) a főosztályvezető, a felettes szerv, vagy külön jogszabály által meghatározott ellenőrzési célprogramok lefolytatása, k) hatósági eljárások és intézkedések kezdeményezésével összefüggésben: a hatáskörében észlelt okok alapján kötelezési és bírságolási eljárás lefolytatása, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezése, l) a természetvédelmi kárelhárítás során a Főosztályra háruló feladatok ellátása. 2.3.2.4. Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok: az itthon nem őshonos inváziós fajok elleni küzdelem jegyében inváziós feladatok ellátása. a) inváziós fajokkal kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, kötelezési és szankcionálási feladatokat az a hatóság látja el, amelynek eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, ezen hatóság hiányában a természetvédelmi hatóság látja el a jogkört. A feladat ellátásában elsősorban a növénytermesztési hatóság, élelmiszerlánc felügyeleti szerv, erdészeti hatóság, vadászati hatóság és halgazdálkodási hatóság közreműködik. 3. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége: Főosztályvezető: Neve: Dr. Ispán Eszter Tel.: 06-32-795-183 Mobil: 06-70-504-5960 E-mail címe: ispan.eszter@nograd.gov.hu Környezetvédelmi Osztály I. osztályvezetője és főosztályvezető helyettese: 6
Neve: dr. Kaszás Beáta Tel.: 06-32-795-186 Mobil: 06-70-504-5963 E-mail: kaszas.beata@nograd.gov.hu Környezetvédelmi Osztály II. osztályvezetője: Neve: Tácsik Boldizsár Tel.: 06-32-795-178 Mobil: 06-70-504-5965 E-mail: tacsik.boldizsar@nograd.gov.hu 4. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály ügyfélfogadási rendje: Az ügyfélfogadás ideje: - hétfő 8 00 12 00 - kedd nincs ügyfélfogadás - szerda 8 00 12 00 és 13 00 16 00 - csütörtök nincs ügyfélfogadás - péntek 8 00 12 00 Az ügyfélfogadás helye: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 5. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály felettes illetve felügyeleti szerve: megnevezése: Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály székhelye: 1016 Budapest, Mászáros út 58/A-B levelezési címe: 1539 Budapest, Postafiók 675. központi telefonszáma: 06-1-224-9100 központi e-mail címe: orszagoszoldhatosag@pest.gov.hu honlapja: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest 6. Számlaszámok Környezetvédelmi és Természetvédelmi igazgatási-szolgáltatási díj befizetésének számlaszáma: Magyar Államkincstár-Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala-10037005-00299547-00000000 7
Illeték befizetésének számlaszáma: NAV Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága: 10032000-01012107 Bírság befizetésének számlaszáma: Magyar Államkincstár-Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala - 10037005-00299547-38100004 II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 1. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény; A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; 14/2015 (III.31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 71/2015 (III.30) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási szervek kijelöléséről levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet; A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet; 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 292/2008. (XII.10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 439/2012 (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről 246/2014 (IX.29.) az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól 8
A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet-és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995 (IX.8.) Korm. rendelet 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 312/2012.(XI.8.) Korm rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 382/2007.(XII.23.) Korm. rendelet villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 382/2016 (XII. 2.) a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 2. Az Ügyintézés határideje: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben az egyes ügyfajtára vonatkozó speciális szabály eltérően nem rendelkezik. a kérelem beérkezését követő naptól számított 21 nap. Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a 70. (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama, 9
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap. Az ettől eltérő különös szabályok az egyes ügyleírásoknál kerülnek meghatározásra. 3. Alapvető eljárási szabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján: A közigazgatási hatóság: Az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. A hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. E törvény alkalmazása során az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el. Az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. Védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg. A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről. A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. 10
A közigazgatási hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálaton, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerinti illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg. A kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével az eljárás hivatalból is megindítható, illetve a kérelemre indult eljárás jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. A hatósági eljárás tartama alatt, illetve a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság az eljárása során, illetve az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a) nevének, b) születési nevének, c) születési idejének, d) születési helyének, e) anyja nevének, f) lakcímének, valamint g) külön törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának kezelésére. 11
A hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére A hatóság az eljárása, illetve szolgáltatása nyújtása során - jogszabályban meghatározott módon és körben - jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére. A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más - a hatóságnál rendelkezésre álló - módra áttérhet. Törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor - az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíteni kell. Ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a hatóság őt is értesíti az eljárás megindulásáról a jogszabályban előírt módon. Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet. A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. 12
Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha a hatóság a) a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja, b) tárgyalást, közmeghallgatást vagy egyezségi kísérletet tart. Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben az eljáró hatóság tárgyalást tart, és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent és távolmaradását nem mentettek ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Az eljáró hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható. Nem sújtható bírsággal az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű. Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges. Ha az ügyfél (vagy képviselője) ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, eljárási bírsággal sújtható. Hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. 13
A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és - jogszabályban meghatározott kivétellel - tanúvallomást tenni. Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Az elsőfokú hatóság megindítja a végrehajtást, ha megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt. A hatóság az eljárás során köteles költségkímélő módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni, az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevői kötelesek eljárási cselekményeiket a célszerűség figyelembevételével teljesíteni. Ha a hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét marasztalja el valamely eljárási cselekmény költségében, azonnal kötelezi a költségek megfizetésére. 14
Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. 4. Az ügyfelet megillető jogok és az ügyfelet terhelő kötelezettségek Az ügyfelet megillető jogok: Az ügyfelet megilleti a tisztességes eljáráshoz és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv, kisebbségi nyelv használatának joga. A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell intézni. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Az ügyfél bizonyítási indítványt terjeszthet elő. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot, ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy ügyfél jogi segítségnyújtást vehet igénybe. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője - törvényben meghatározottak szerint - az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat. A hatóság döntése ellen az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Az ügyfelet terhelő kötelezettségek: A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. 15
Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. Az ügyfél a törvény által meghatározott esetekben eljárási költség viselésére, kérelemre indult eljárásban a bizonyítási eljárással járó költségek megelőlegezésére is köteles. Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. III. Egyes általános hatósági ügyek, ügyleírások 1. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád megyei Kormányhivatal, Salgótarjáni Járási Hivatal Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Nincs szükség semmilyen dokumentumra, okmányra. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Szóban, személyesen ügyfélfogadási időben, telefonon, írásban, postán és elektronikus úton. A névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető. A bejelentő adatait a hatóság bizalmasan kezeli, amennyiben nem nyilatkozik azok nyílt kezeléséről. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: A bejelentés kivizsgálása illeték- és igazgatási-szolgáltatási díjmentes. Az ügyintézés határideje: A bejelentés elbírálására a beérkezéstől számított 30 nap áll rendelkezésre, mely a szükséges mértékben a panaszbejelentő értesítése mellett meghosszabbítható. Ügymenet leírása: Hatáskör és illetékesség megléte esetén a hatóság megvizsgálja a bejelentés megalapozottságát, majd érdemi intézkedést tesz, szükség esetén a panaszbejelentőt tényállás tisztázására szólítja fel, illetve helyszíni szemlét tart. Az érdemi intézkedésről a hatóság a bejelentőt tájékoztatja. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a bejelentést átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és erről tájékoztatja a bejelentőt. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető. Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és közérdekű bejelentésekről 16
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az ügy intézését segítő útmutatók:- Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok:- Igénybe vehető elektronikus programok letöltése:- 2. Hatósági bizonyítvány kiállítása Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Kérelem, melyben az ügyfél megjelöli, hogy milyen célból kéri a hatósági bizonyítványt, mely tény, állapot vagy egyéb adat igazolását kéri a 2004. évi CLX. törvény 83. szerint. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A hatóság elérhetőségein, írásban, postán és elektronikus úton. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdése és Melléklet XIII. fejezete alapján: 5.000 Ft Az ügyintézés határideje: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 8 nap. Ügymenet leírása: A kérelem benyújtását követően a hatóság a kérelmet megvizsgálja és szükség esetén az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a kérelmet a hatóság átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz és erről tájékoztatja a kérelmezőt. Amennyiben a bizonyítvány kiállításához a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, a hiányzó dokumentumokat, adatokat a hatóság bekéri. A rendelkezésre álló tények, bizonyítékok a szükséges dokumentáció megléte esetén a hatósági bizonyítványt ki kell állítani. A hatósági bizonyítvány átadása az ügyfél kérelme szerint személyesen vagy postázás útján történik. Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: 17
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az ügy intézését segítő útmutatók:- Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok:- Igénybe vehető elektronikus programok letöltése:- 3. Közérdekű adatigénylés, környezeti adatok igénylése Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Kérelem, melyben az ügyfél megjelöli, hogy milyen adatot, információt kér. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A hatóság elérhetőségein, írásban, postán és elektronikus úton. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: A kérelem illeték és igazgatási-szolgáltatási-díj mentes. Az igényelt adatok körétől, tárolási módjától függően a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet a hatóság költségtérítést állapíthat meg. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a költségtérítés pontos összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatatni kell. Az ügyintézés határideje: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 15 nap, mely jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adat esetében egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. Ügymenet leírása: Mindenkinek joga van a jogszabályban meghatározott környezeti információkat mint közérdekű adatokat megismerni. A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendő. Az adatigénylésre vonatkozó kérelem benyújtását követően a hatóság a kérelmet megvizsgálja és szükség esetén az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a kérelmet a hatóság átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy más adatkezelőhöz és erről tájékoztatja a kérelmezőt. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. 18
Az igény teljesítésének esetleges megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt megillető jogorvoslati lehetőségekről a hatóság az igény beérkezését követő 15 napon belül írásban vagy elektronikus levélben értesíti az igénylőt. Ha a közérdekű, környezeti adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a meg nem ismerhető adatot a hatóság felismerhetetlenné teszi. A hatóság amennyiben az adatigényléssel kapcsolatban felmerül a költségtérítés pontos összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatja. Az igénylőnek a kapott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy az adatigénylését fenntartja-e. A hatóság az adatigénylésnek közérthető formában és amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes az igénylő által kívánt formában, illetve módon eleget tesz. Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről Az ügy intézését segítő útmutatók:- Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok:- Igénybe vehető elektronikus programok letöltése:- 4. Szóbeli konzultáció Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: 19
Kérelem, melyben az ügyfél megjelöli a szóbeli konzultáció témáját, a számára alkalmas időpontot és az igényelt szakterületek körét, valamint minden olyan információt, mely a konzultáció eredményes lefolytatásához megítélése szerint szükséges. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A hatóság elérhetőségein, személyesen ügyfélfogadási időben, írásban, postán és elektronikus úton. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: Igazgatási szolgáltatási díj, melynek mértéke a a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 5. számú melléklete alapján 6.000 Ft/óra/fő. Az ügyintézés határideje: A kérelmezett szóbeli konzultáció egyeztetett időpontja. Ügymenet leírása: A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt, általános tájékoztatási kötelezettségén túlmenően, a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel, továbbá egyes tevékenységek, beruházások környezetvédelmi szempontú tervezésével kapcsolatos kérdésekben az ügyfél kérelmére szakmai konzultációt tart. Nem kezdeményezhető szakmai konzultáció a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás vagy a 314/2005 (XII.25.) kormányrendelet szerinti előzetes konzultáció alatt, az eljárás vagy előzetes konzultáció tárgyát képező kérdést illetően. A szakmai konzultáció nem pótolhat közigazgatási hatósági eljárás során hozandó hatósági döntést vagy előzetes konzultáció során adott véleményt, továbbá a környezetvédelmi hatóság véleménye a hatósági eljárás vagy az előzetes konzultáció tekintetében nem rendelkezik kötőerővel. A konzultáció során adott vélemény nem mentesíti a kezdeményezőt a törvény szerinti felelősség alól. A hatóság az igényelt konzultáció lefolytatásának helyéről, kitűzött időpontjáról, valamint a konzultáció tárgyára és a megjelölt szakterületekre figyelemmel tájékoztatást küld az ügyfél részére. Minden esetben legalább két ügyintéző egyidejű jelenléte mellett van lehetőség szakmai eszmecserére, azonban a konzultációs díjat csak akkor kell külön-külön minden ügyintéző után felszámítani, amennyiben a konzultáció egynél több szakterületi ügyintéző jelenlétét igényli. Kizárólag egy szakterületről zajló konzultáció esetén két ügyintéző részvétele mellett is csak egyszer kell a díjat megfizetni. A hatóság a szóbeli konzultáción elhangzottakat kérésre jegyzőkönyvbe foglalja és az igénybe vevőnek átadja. Díjfizetési kötelezettséget a szóbeli konzultáció befejezését és a számla kiállítását és postázást követően kell a hatóság számlaszámára befizetni. Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: 20
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az ügy intézését segítő útmutatók:- Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: kérelem Igénybe vehető elektronikus programok letöltése:- 5. Egyedi környezetvédelmi azonosítók (KÜJ, KTJ) létrehozása Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád megyei Kormányhivatal, Salgótarjáni Járási Hivatala Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Kérelem, melyben az ügyfél megjelöli, hogy milyen adatot, információt kér. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Elektronikus úton (Okir). Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: A kérelem illeték és igazgatási-szolgáltatási díj mentes. Az ügyintézés határideje: Az egyedi környezetvédelemi azonosító adat létrehozására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 3 nap. Ügymenet leírása: Az egyedi környezetvédelmi azonosító adat (KÜJ természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata) az ügyfél környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás, továbbá az Okir-al kapcsolatos környezetvédelmi adatszolgáltatás során való azonosítására szolgál. Az egyedi környezetvédelmi azonosító adatot a hatóság hivatalból vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre hozza létre. Az egyedi környezetvédelmi azonosító adat hiányában környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelem nem nyújtható be, továbbá környezetvédelmi adatszolgáltatás nem teljesíthető. KÜJ azonosítót az a környezetvédelmi hatóság hozza létre, amelyhez az ügyfél kérelmével fordul; ha a KÜJ azonosítóval már rendelkező ügyfél KTJ azonosítót, vagy a KÜJ azonosítóval még nem rendelkező ügyfél a KÜJ azonosító mellett KTJ azonosítót is igényel, az azonosítók létrehozását az objektumok jellemző pontja szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnál kell kezdeményezni. Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: 78/2007. (IV.24.) Korm. rend. a környezeti alapnyilvántartásról 21
Az ügy intézését segítő útmutatók: KAR adatlapok útmutatói Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: KAR adatlapok Igénybe vehető elektronikus programok letöltése: ÁNYK IV. Egyes környezetvédelmi hatósági ügyek, ügyleírások 1.Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád megyei Kormányhivatal, Salgótarjáni Járási Hivatala Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Kérelem, mely tartalmazza a kérelmező adatait, környezetvédelmi azonosítóit, az új tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély iránti kérelmét ha volt a kérelmezett eljárásra vonatkozóan előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció vagy hatásvizsgálati eljárás, annak adatai, a dokumentációt, melynek tartalmi követelményeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 75., a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. számú melléklete, továbbá a a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, közérthető összefoglalót a végezni kívánt tevékenységről, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A kérelmet és mellékleteit min. 2, nyomtatott és elektronikus (CD) példányban kell benyújtani személyesen vagy postai úton. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló14/2015. (III. 31.) FM rendelet 3. számú melléklete szerint, mely kiegészülhet a 2. számú és/vagy 4. számú mellékletben szereplő összegekkel a vizsgált tevékenységtől függően. Az ügyintézés határideje: 22