BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR TÁNCOS TANÉVEK Szemelvénygyűjtemény a Magyar Táncművészeti Egyetem történetéhez 1950 2017
TÁNCOS TANÉVEK
Bolvári-Takács Gábor TÁNCOS TANÉVEK Szemelvénygyűjtemény a Magyar Táncművészeti Egyetem történetéhez 1950 2017 Budapest, 2017
A száz éve született Lőrinc György (1917 1996), az Állami Balett Intézet alapító igazgatója emlékének. A szövegeket válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt, a fejezetek előszavait és a jegyzeteket írta, a kötetet szerkesztette: Bolvári-Takács Gábor Lektorálta és a kötet előszavát írta: Szakály György Bolvári-Takács Gábor, 2017 a szemelvények szerzői ISBN 978-615-80297-7-3
ELŐSZÓ Egy intézmény életében de az emberi létben is hatvanhét év nem olyan átláthatatlan, hogy ne lehetne néhány oldalon összefoglalni a legfontosabb pillanatait. Különösen olyan művészképző iskolák esetében, amelyek szinte minden előzmény nélkül jöttek létre, és az oktatók majdnem együtt tanulták, alakították a tananyagot, mint annak idején az Állami Balett Intézet esetében. Mégis ez a hatvanhét év a magyar táncművészet és táncoktatás üstökösszerű szárnyalását mutatja be, olyan fejlődést rajzolva a Balett Intézettől a Táncművészeti Főiskolán át a friss egyetemi rangig, amely példa nélküli a magyar oktatásban, de a világ táncművészképző intézeteiben sem fordult elő. A ma már Táncművészeti Egyetemként működő egykori Balett Intézet fejlődése a magyar, de nemzetközi összehasonlítást nézve más művészetoktatási iskolákkal összemérve is kiemelkedő eredmény. Meggyőződésem, hogy ez a szokatlanul gyors előrelépés volt az alapító oktatók eredeti szándéka, amely röpke hatvanhét év alatt, 2017. február 1-jén megvalósult. Bizonyára felfigyelnének erre a nagyszerű eredményre elődeink, ahogy biztosan tudom, hogy a még velünk élő alapító szakemberek is nagyon büszkék, hogy a tőlük tanultak alapján sikerült az álmaikat valóra váltani. A Táncos tanévek lapozgatása közben teljes képet kaphatunk az intézmény fejlődéséről, a volt és jelenlegi képzési formákról, a kritikai beszámolók alapján pedig megállapíthatjuk, hogy a képzés befejezése korántsem jelenti a tanulmányok végleges befejezését, hiszen számtalan példa mutatja, hogy a kevésbé sikeres vizsga ellenére is lehet kimagasló eredményeket elérni, ha nem adjuk fel terveinket, ha képesek vagyunk következetesen harcolni álmainkért. Büszke vagyok, hogy részese lehetek ennek a fejlődésnek és hálával gondolok mindazon szakemberekre, akik valaha itt tanítottak, vagy akikkel most is együtt készítjük fel a fiatalokat, hogy a mozdulatokból történetek legyenek, hogy az egyszerű lépések érzelmeket tudjanak közvetíteni a nézőknek. Kívánom, hogy a mostani fiatalok, a hagyományokat megőrizve, képesek legyenek a tanultakat továbbfejleszteni és átadni majd az utánuk következő generációknak. Szakály György 7 Táncos tanévek
I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSÁNAK ÉS KÉPZÉSI SZERKEZETÉNEK FEJLŐDÉSE (bevezető tanulmány)
1950 szeptemberében nyílt meg az Állami Balett Intézet, amely 1990. július 1-jétől a Magyar Táncművészeti Főiskola, 2017. február 1-jétől a Magyar Táncművészeti Egyetem nevet viseli. Az 1983 óta főiskolai jogállású, alapításától kezdve saját általános iskolát, majd (utóbb nyolcosztályos) gimnáziumot, továbbá középiskolai kollégiumot fenntartó intézmény a hazai művészeti felsőoktatásban egyedülálló modellt honosított meg. A megszerezhető végzettségi szintek folyamatosan emelkedtek: 1950-től középfokú, 1975- től felsőoktatási jellegű intézmény, 1983-tól főiskola, 2006-tól alap- és mesterképzést folytató főiskola, 2017-től alap- és mesterképzést folytató egyetem. Az intézmény történetéről monográfia eddig nem készült, visszatekintő kiadványok rendszerint az alapítási évfordulók kapcsán jelentek meg. A Lőrinc György igazgató által szerkesztett, A balettművészet felé című kötet az Állami Balett Intézet alapításának tizedik évfordulójára készült, népszerűsítő céllal, sok fényképpel, publicisztikai stílusban. 1 A harmincadik évfordulóra tették közzé az Állami Balett Intézet című, prospektusszerű kiadványt. 2 A Mozaikok a Magyar Táncművészeti Főiskola első ötven évéről című tanulmánykötet a főiskola fennállásának ötvenedik évfordulóját köszöntötte, intézménytörténeti fejezetekkel, igazgatói visszaemlékezésekkel és személyi adattárral. 3 A 65. évfordulóra napvilágot látott a főiskola utóbbi másfél évtizedét áttekintő összeállítás. 4 Egy iskolatörténeti monográfia elkészítését széles körű forrásfeltárásnak kell megelőznie, ez azonban az említett kiadványok egyikénél sem valósult meg, illetve nem volt szempont. Ezen a hiányon óhajtok segíteni a jelen kötettel. A dokumentumokban történő eligazodás megkönnyítése végett a bevezető tanulmányban az intézmény jogállásának és képzési rendszerének fejlődését tekintem át. Elemzésem alapját elsősorban a korabeli jogszabályok jelentették. 5 Felhasználtam továbbá néhány saját korábbi munkámat. 6 1 A balettművészet felé. Szerkesztette: Lőrinc György. Gondolat Kiadó, Budapest, 1961. 2 Állami Balett Intézet. Szerkesztette: Manherz Károly. Budapest, 1981. 3 Mozaikok a Magyar Táncművészeti Főiskola első ötven évéről. Összeállította: Fodor Antal. Planétás Kiadó, Budapest, 2001. 4 Magyar Táncművészeti Főiskola Tizenöt év története 2000 2015. Összeállította: Schanda Beáta. Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest, 2016. 5 A lábjegyzetekben forrásként hivatkozott törvények és törvényerejű rendeletek a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye éves köteteiben hozzáférhetők. A rendeletek és határozatok címében szereplő dátum (hónap, nap) megegyezik a közzétevő Magyar Közlöny dátumával. Egyéb jogforrások esetében a lelőhelyet 11 Táncos tanévek
Táncos tanévek 12 Az önálló művészeti egyetemek történeti fejlődése A hazai művészeti felsőoktatás alapjait a 19. század második felében vetették meg. A ma önálló művészeti egyetemek (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem) eredete erre az időszakra nyúlik vissza. Az intézményalapításhoz kedvező politikai környezet kellett, nem véletlen tehát, hogy csak a politikai konszolidáció kezdetét jelentő 1860/61. évi országgyűlés, de még inkább az 1867-es osztrák magyar kiegyezés után indult meg a folyamat. Elsőként a színészképzés kapott iskolát. Az 1863. május 10-én kelt királyi leirat a Nemzeti Színház utánpótlásának nevelése érdekében létrehozta az Országos Színészeti Tanodát, amely 1865. január 2-án nyílt meg. Az országgyűlésen először 1871. december 8-án, az 1872. évi költségvetés tárgyalásakor került napirendre az Országos Zene- és Énekakadémia létrehozása, ám az indítványt akkor elvetették. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia végül 1875. november 14-én kezdte meg az oktatást. Létrehozását a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítással rendelte el, miután az országgyűlés megszavazta a pénzügyi fedezetet, s ez alapján az uralkodó jóváhagyta a javaslatot. 1887-ben a kormányzat a két intézmény összevonásával megalapította az Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémiát, amely 1893-ig létezett így. A szétváláskor a Zeneakadémia visszakapta az egyesülés előtti nevét, a színésziskola pedig immár Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia néven működött tovább. A Magyar Képzőművészeti Egyetem történetében az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1859. évi megalakítása tekinthető közvetlen előzménynek, mert a társulat alapszabályai tartalmazták egy művészeti akadémia létesítésének tervét. Ez alapján 1866-ban képviselőházi javaslat is született. A képzőművészek oktatása végül 1871 októberében, a miniszteri rendelettel 1871. május 6-án felállított Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében indult meg. (1908-tól neve: Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola.) A Mintarajztanoda keretén belül avatták fel 1880. november 14-én a Magyar Királyi Iparművészeti Tanodát, amely 1896-ban önállósult Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola néven. A századfordulóra tehát kialakult a négy, egymástól jól elkülöníthető művészetoktatási ág, négy önálló intézményhez rendelve, magas fokú szakmai és szervezeti autonómiával. A képzési szintek eltérése miatt azonban az iskolák jogállása nem volt azonos. Bár az intézmények elnevezései és működési szabályai a 20. század első felében többször módosultak, a művészeti felsőoktatás egységes szabályozására 1948-ig várni kellett. Jogszabályban ekkor említették először művészeti főiskolák néven a négy intézményt. 7 A művészeti egyetemek fent vázolt fejlődési folyamata a hazai táncművészképzésben jelentős fáziskéséssel zajlott le. Az Állami Balett Intézet 1950. évi létrehozása válasz volt a kor kultúrpolitikájának egyik nagy kihívására. A második világháború után az Operaház balett-repertoárjának átalakulása, elsősorban a szovjet balettek megjelenése olyan balettkart igényelt, amelyet a korábbi módszerekkel sem minőségben, sem elegendő létszámban nem lehetett kiképezni. Magyarországon a táncművészet terén önálló, állafeltüntettem. Az utóbbi egy-két évtized jogszabályai internetes adatbázisokban is kereshetők: www.njt.hu, www.kozlonyok.hu. 6 Vö.: Múzsák a ködben. Tanulmányok a művészet és a hatalom viszonyáról a 20. században. Eredeti Kiadó, Budapest, 2008; A művészet megszelídítése. Folyamatok és fordulatok a művészetpolitikában, 1948 1956. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011; Táncosok és iskolák. Fejezetek a hazai táncművészképzés 19 20. századi intézménytörténetéből. Gondolat Kiadó, Budapest, 2014; Tánctudományi kutatások a Magyar Táncművészeti Főiskolán 1990 2015. Keretek, fórumok, eredmények. Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest, 2016. 7 Lásd a művészeti főiskolák tanárainak és oktatószemélyzetének fizetési osztályokba és fokozatokba való besorolása tárgyában kiadott 100/1948. (I.8.) Korm. számú rendeletet. A következő évben a pártállam felszámolta az addigi autonómiákat, és az intézmények számára egységes szervezeti és képzési rendet írtak elő. 8 1956 februárjában a típusszabályzatokat az egész felsőoktatásra nézve egységesítették. 9 Az oktatási rendszer első, átfogó törvényi szabályozása 1961-ben történt meg. 10 Ekkor vezették be az egyetemi jellegű főiskola mint intézménytípus fogalmát, amelynek a művészeti felsőoktatás számára később jelentősége lett. 1971. szeptember 1-jei hatállyal ugyanis ennek alapján szervezték át egyetemi jellegű főiskolává a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát, a Magyar Iparművészeti Főiskolát, a Magyar Képzőművészeti Főiskolát és a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 11 Tekintve, hogy az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák jogállása között a doktori cím odaítélési lehetősége és a képzés rövidebb időtartama kivételével érdemi különbség nem állt fenn, a szóban forgó intézmények elérték a legmagasabb képzési lehetőséget. Az egyetemi jellegű főiskolát, mint intézménytípust 1986. szeptember 1-jei hatállyal megszüntették és kimondták, hogy ezek az intézmények egyetemként folytatják működésüket. 12 A jogállás módosulása azonban nem jelentette számukra a főiskola megnevezés elhagyását, sőt ezen az 1993. szeptember 1-jén hatályba lépett felsőoktatási törvény sem változtatott. 13 A négy egyetemi jogállású, de továbbra is főiskola elnevezésű művészeti egyetem 2000. január 1-jétől lett Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Iparművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, illetve Színház- és Filmművészeti Egyetem. 14 Az Iparművészeti 2005-től Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik. Az Állami Balett Intézet megalakulása és működése a főiskolai rang eléréséig (1950 1983) 8 Lásd a Magyar Képzőművészeti Főiskola, a Magyar Iparművészeti Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Színház- és Filmművészeti Főiskola szervezeti szabályzata és tanulmányi rendje tárgyában kiadott 4.304/1949. (XI.5.) M.T., 4.305/1949. (XI.5.) M.T., 4.306/1949. (XI.5.) M.T. és 4.307/1949. (XI.5.) M.T. számú rendeleteket. 9 Lásd a felsőoktatási intézmények szervezeti kérdéseiről szóló 1956. évi 4. számú törvényerejű rendeletet. 10 Lásd a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvényt. 11 Lásd a művészeti főiskoláknak egyetemi jellegű főiskolákká átszervezéséről szóló 1971. évi 20. számú törvényerejű rendeletet. 12 Lásd az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényt, valamint az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépéséről szóló 1985. évi 17. számú törvényerejű rendeletet. 13 Lásd a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt. 14 Lásd a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvényt. 13 Táncos tanévek
mi alapítású iskola 1945 előtt nem létezett. Az 1884-ben megnyílt és mindvégig saját balettiskolát működtető Magyar Királyi Operaház 1937-ben Nádasi Ferenc vezetésével gyökeresen újjászervezte saját utánpótlás nevelését. Az ő balettmesteri munkássága meghatározó jelentőségűvé vált a hazai balettművészet történetében: az 1965-ig Kossuth-díjjal kitüntetett balettművészek a koreográfus Harangozó Gyula kivételével valamenynyien Nádasi-növendékek voltak. A szakmai képzés mellett az Operaház gondoskodott a négy évfolyamos elemi oktatásról, állami tanítónő alkalmazásával. A polgári vagy ennél magasabb iskolai végzettséget azonban a növendékek csak magánúton szerezhették meg. A kihívásra adott válasz tehát egyfajta művészetoktatási modellváltásban rejlett, s ehhez mintául szovjet metodika szolgált: az Agrippina Vaganova leningrádi balettmester által kidolgozott balettmódszertan. A hazai táncművészképzés intézményesítésében fontos szerepet játszott az 1949-ben létrehozott Népművelési Minisztérium, és annak vezetője, Révai József, aki mind a táncos képzés megalapozásában, mind a táncegyüttesek működtetésében lépni kívánt. A miniszter döntése alapján 1950. január 15-én megnyílt a Táncművészeti Iskola, amely szovjet metodikájú tananyaggal hétéves képzési idejű alapfokú táncművészeti és hároméves képzési idejű középfokú táncoktató-képző tagozatból állt volna. 15 Végül csupán fél tanévet élt meg, ugyanis 1950 szeptemberében, pártutasítás alapján, megnyitotta kapuit az Állami Balett Intézet. 16 Az intézet működési szabályait hivatalosan 1951 februárjában fektették le. 17 Ezekben kimondták, hogy a klasszikus balett legfelsőbb fokú oktatására, az Operaház balettiskolájának és a Táncművészeti Iskolának egyesítésével, a népművelési miniszter felügyelete alatt, Állami Balett Intézetet kell létesíteni, amelynek feladata a szakmailag jól képzett, haladó szellemű táncművészek nevelése, akik művészetükkel a dolgozó nép ügyét szolgálják. Meghatározták azt is, hogy a növendékek szakmai gyakorlatukat az Operaházban teljesítik. A tanulmányok végén képesítő oklevél szerezhető, amely bármilyen táncos színpadon való alkalmaztatásra és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán való továbbtanulásra képesít. Az intézet s előtte a Táncművészeti Iskola alapító igazgatója Lőrinc György volt. Nádasi Ferenc balettmesterként és a klasszikus balett munkaközösség vezetőjeként dolgozott tovább. Az intézet alapfeladatát jelentő klasszikus balettművész képzésben a Vaganova-metodikán alapuló kilencéves képzési idő és a táncművész pálya speciális életkori sajátosságai szükségessé tették, hogy az intézetben olyan általános és középfokú iskola működjön, amelynek tananyaga és tanmenete összhangban áll mind a táncművészeti oktatás követelményeivel, mind a közismereti képzés céljaival. Ezt a művészképzés és a közismereti oktatás párhuzamosságával valósították meg (1. ábra). A párhuzamos oktatás a növendékek számára értelemszerűen délelőtti és délutáni elfoglaltságot jelentett. 1950 szeptemberétől az intézetben az általános iskola 3 8. osztályai működtek, az intézeti felvétel alsó korhatára a 8. életév volt. A kilencéves szakmai képzés első éve tehát az általános iskola harmadik osztályával esett egybe. A szakmai képzés utolsó három évében a növendékek középfokú, de érettségit nem adó tanulmányaikat az ún. képző -ben folytatták, szintén az intézet keretein belül. A IX. évfolyam végén a növendékek termi képesítővizsgát tettek, majd nyilvános vizsgaelőadáson adtak számot az elsajátított tananyagról és művészi munkájukról. Erre először az 1953/54-es tanév végén került sor, az intézet ekkor bocsátotta ki első végzős évfolyamát. A népművelési miniszter ez alkalomból szabályozta az intézet növendékeinek táncművészeti és közismereti képesítővizsgáit. 18 Az ekkor diplomát szerző növendékek tanulmányaikat még az operaházi balettiskolában kezdték, így csupán négy tanévet kellett teljesíteniük a képesítővizsgáig. 1953-tól az intézet saját kollégiummal rendelkezett, a nagyszámú vidéki növendék megfelelő elhelyezésére. Tekintettel a táncművészképzés fokozott fizikai igénybevétellel járó folyamatára, az egészségügyi miniszter 1954-ben intézkedett a növendékek kötelező sportorvosi vizsgálatáról. 19 1. ábra A művészképzés szerkezete 1950 1954 életkor 8 9 10 11 12 13 14 15 16 balettművész szak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. általános iskola 3. 4. 5. 6. 7. 8. középfokú képző 1. 2. 3. 1954-ben az intézet keretén belül a középfokú képző helyett csökkentett óra- és tantervű általános gimnáziumot hoztak létre. 20 Ezzel érettségit biztosító oktatási intézmény létesült az Állami Balett Intézeten belül, amely maga is középfokú szakképesítést adott. Az 1954/55-ös tanévtől tehát az intézetben az általános iskola 4 8. osztályai működtek, ezáltal a felvétel alsó korhatára a 9. életév lett. A szakmai képzés első éve ettől kezdve az Táncos tanévek 14 15 Lásd a Táncművészeti Iskola szervezése, szervezési szabályzata és tanulmányi rendje tárgyában kiadott 8.399/1949. (XII.10.) Np.M. számú rendeletet. Közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor: A Táncművészeti Iskola létrehozása 1949-ben = Tánctudományi Közlemények, I. évf. 2009. 2. szám, 51 60. o. 16 Lásd a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága 1950. június 29-ei ülésének e tárgyú határozatát. Közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor: Az Állami Balett Intézet létrehozásának politikai körülményei = Kritika, XXIX. évf. 8. szám, 2000. augusztus, 26 28. o. 17 Lásd az Állami Balett Intézet létesítéséről szóló 54/1951. (II.25.) M.T. számú, valamint az Állami Balett Intézet szervezeti szabályzata és tanulmányi rendje tárgyában kiadott 1.011 5 57/1951. (II.25.) Np.M. számú rendeleteket. (A következő fejezetben mindkettőt közlöm.) 18 Lásd az Állami Balett Intézet növendékeinek képesítővizsgáiról szóló 11 1 50/1954. (Np.K.8 9.) Np.M. számú utasítást. Közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor: Iratok a balettművész-képzés történetéhez (1951 1956). In: Források a magyar színpadi táncművészet történetéhez II. Szerkesztette: Tóvay Nagy Péter. Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest, 2014. 189 200. o. 19 Lásd a balettiskolák növendékeinek és a hivatásos tánccsoportok tagjainak kötelező sportorvosi vizsgálatáról szóló 8300 2/1954. Eü.M. számú utasítást. (A következő fejezetben közlöm.) 20 Lásd az Állami Balett Intézet létesítéséről szóló 54/1951. (II.25.) M.T. számú rendelet módosításáról szóló 64/1954. (X.5.) M.T. számú, valamint az Állami Balett Intézet szervezeti szabályzata és tanulmányi rendje tárgyában kiadott 1.011 5 57/1951. (II.25.) Np.M. számú rendelet módosításáról szóló 1/1954. (X.24.) Np.M. számú rendeleteket. (A következő fejezetben mindkettőt közlöm.) 15 Táncos tanévek
Táncos tanévek 16 általános iskola negyedik osztályával állott párhuzamban (2. ábra). A IX. balettévfolyam így egybeesett az érettségi évével, a szakmai megmérettetés mellé tehát komoly elméleti vizsga is társult, erősítve a művészképzés értelmiségképző funkcióját és a növendékek általános műveltségét. Az első érettségi vizsgákra 1958-ban került sor. 2. ábra A művészképzés szerkezete 1954 1963 életkor 9 10 11 12 13 14 15 16 17 balettművész szak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. általános iskola 4. 5. 6. 7. 8. gimnázium 1. 2. 3. 4. Az igazgatói tanács 1955-ben látott hozzá az első iskolai rendtartás kidolgozásához. Előtte öt éven át alakították ki a szokásokat, valamint a körlevelekben, ideiglenes házirendben és ügyrendben lefektetett szabályokat. Az iskola működésének minden szegmensét, elsősorban a növendékek, valamint a tanárok és dolgozók munkáját részletesen szabályozó dokumentumból kitűnik, hogy az ötvenes évek közepére kikristályosodott az intézet szervezeti, működési, fegyelmi és tanulmányi rendje. A rendtartás az egész tantestület észrevételeinek figyelembevételével 1956 márciusában készült el és lépett hatályba. 21 Nem hallgatható el, hogy 1956 57-ben viharfelhők gyülekeztek az intézet felett. Egyrészt 1956 októberében az Operaház forradalmi bizottsága követelte az intézmény bezárását, másrészt 1957 elején kormányzati körökben merült fel szándék az intézet megszüntetésére, legalábbis az Operához csatolására. A feszültségek mögött az a tény állt, hogy addig csupán egyetlen végzős osztályt bocsátottak ki. Ráadásul 1957-ben nem tartottak felvételi vizsgát, így nem indult új első évfolyam. Ezt sokan az intézményvezetés szakmai alkalmatlanságának tulajdonították. Mivel azonban az 1956-os forradalom nyomán negyvennél több operai táncművész, köztük vezető szólisták hagyták el Magyarországot, s az ő státuszaikat jórészt az 1957-ben sikerrel diplomázott balettévfolyam tagjaiból töltötték be, a politikai helyzet konszolidálódásával elhárult a megszüntetés veszélye. Eközben az intézet feladatokat kapott a pedagógusképzés területén is. Azt már az alapításkor meghatározták, hogy a népi tánccsoportok vezetőinek képzésére, 14. éves felvételi korhatárral, esti tanfolyam szervezhető, amelynek ideje három év. E szakon azonban csak 1953-ig folyt oktatás, mert a néptáncoktatók képzésére később az 1951-ben létrehozott Népművészeti Intézetet jelölték ki. A hivatásos néptáncművészek szervezett 21 Lásd: Az Állami Balett Intézet első rendtartása, 1956. Közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor: Iratok a balettművész-képzés történetéhez (1951 1956). In: Források a magyar színpadi táncművészet történetéhez II., i. m. 201 232. o. formában történő oktatására az Állami Balett Intézet 1959-től többször tett kezdeményező lépéseket. 1962-ben kísérleti jelleggel néptáncos képzés indult két növendékkel, a négyéves gimnáziummal párhuzamosan, de ennek 1966-tól nem volt folytatása. (Az állandó néptánc tagozatot csak 1971-ben sikerült létrehozni.) 1955-ben a népművelési tárca előírta a balettoktatók működésének felülvizsgálatát és továbbképzését. E szerint 1960. szeptember 1-jétől csak az foglalkozhatott balettoktatással, aki az Állami Balett Intézet keretén belül szervezett továbbképző tanfolyamot elvégezte és ennek alapján oklevelet nyert. 22 Az ügy előzményéhez tartozik, hogy 1952- től kizárólag azok oktathattak balettet, akik a népművelési miniszter által kiállított ideiglenes alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkeztek. 23 E bizonyítvány további érvényességének kimondása vagy elutasítása lett az intézet feladata. A hároméves időtartamú tanfolyam 1956 szeptemberében indult, tagjai 1959-ben végeztek. 1960-ban és 1961-ben két további évfolyam lépett ki. 1961-ben az intézet saját volt növendékei elsősorban operaházi táncművészek részére indított balettmester-képzést, ők 1963-ban kaptak diplomát. 1958-ban az intézet a Művelődésügyi Minisztériumtól megkapta a balettoktatás országos szakfelügyeletének feladatát, amely további jelentős szakmai sikernek volt tekinthető. A tapasztalatok összegzésére 1963-ban szakfelügyelők és balettoktatók részvételével rendezték meg az első országos balettpedagógus konferenciát. A balettoktató-képző tanfolyam alkalmat nyújtott arra, hogy 1959-ben az intézet balettmesterei is szakképesítést szerezhessenek. Ők az 1955-ös jogszabály alapján olyan oklevelet kaptak, amely szerint eredményes balettművészi és az Állami Balett Intézetben, illetve az Állami Operaházban végzett balettpedagógiai munkásságuk alapján a balett-tánc tanítására alkalmasnak nyilváníttatnak. Az oklevelet a minisztérium színházi és zenei főigazgatóságának vezetője, valamint az intézet és az Operaház igazgatói írták alá. A balettművész szakon, 1963. szeptember 1-jén, ismét módosított képzési rend lépett életbe. Ettől kezdve a felvétel alsó korhatára a 10. életév lett, így az első balettévfolyam az általános iskola ötödik osztályával esett egybe. Az intézet iskolája immár csak felső tagozattal (5 8. osztályok) működött tovább. Ezáltal a gimnáziumi érettségi időpontja a szakmai képzés viszonylatában a IX-ről a VIII. évfolyam végére került. Az életkori ugrást arra használták fel, hogy az 1963/64. tanévben kétéves, ún. művészképző kezdje meg működését, amely a VIII. balettévfolyamot elvégzett, érettségizett növendékek felsőfokú elméleti továbbképzését szolgálta (3. ábra). (A művészképzőre néptáncos és artistanövendékeket is felvettek.) Ez a képzési szerkezet amelyet a minisztérium 1965. szeptember 1-jével véglegesített biztosította később a főiskolává válás alapját. 22 Lásd a balettoktatók működésének felülvizsgálatáról és továbbképzéséről szóló 6/1955. (XI.15.) Np.M. számú rendeletet. (A következő fejezetben közlöm.) 23 Lásd a társastánctanítás egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1.011 3 38/1951. (X.25.) Np.M. számú rendelet kiegészítéséről szóló 11 2 65/1952. (Np.K.23.) Np.M. számú utasítást = Népművelési Közlöny, II. évf. 23. szám, 1952. december 11. 188. o. 17 Táncos tanévek
Táncos tanévek 18 3. ábra A művészképzés szerkezete 1963 1983 életkor 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 balettművész szak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. néptánc tagozat (1971-től) I. II. III. IV. általános iskola 5. 6. 7. 8. gimnázium 1. 2. 3. 4. művészképző I. II. Ami a pedagógusképzést illeti, a balettmester-tanfolyam 1964-től szünetelt, ugyanakkor 1967-ben kétéves társastánc-pedagógus szak indult, hallgatói 1969-ben végeztek. Új feladatokat kapott az intézet Általános Iskolája és Gimnáziuma is. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a különleges tehetségű növendékek képzésére az 1968/69-es tanévben Előkészítő Tagozatot állítottak fel, amelynek diákjai közismereti tanulmányaikat az intézet iskolájában végezték. 24 A kijelölés nem volt előzmény nélküli: 1950 óta ide jártak az Állami Artistaképző Iskola középiskolás korú növendékei is, s ezt a kapcsolatot 1980-ban, a jogutód Állami Artistaképző Intézet megalakulásakor jogszabályban is megerősítették. 25 24 Lásd a kivételes tehetségű fiatalok képzéséről szóló 128/1968. (M.K.11.) számú utasítást = Művelődésügyi Közlöny, XII. évf. 11. szám, 1968. június 1. 184 185. o. 25 Lásd az Állami Artistaképző Intézetről szóló 6/1980. (VI.4.) KM számú rendeletet. 26 Lásd az Állami Balett Intézet szervezeti szabályzata és tanulmányi rendje tárgyában kiadott 1011 5 57/1951. (II.25.) Np.M. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 5/1975. (IX.14.) KM számú rendeletet. (A következő fejezetben közlöm.) Bár a négy művészeti főiskola 1971 óta egyetemi jelleggel működött, az Állami Balett Intézet ez idő tájt még mindig csupán érettségit és felsőfokú szakmai képesítést adott igaz, e területen az országban ennél magasabb szintű képzés nem létezett. 1971 szeptemberében azonban elindult a néptánc tagozat, amelynek első végzős évfolyamára tekintettel a miniszter 1975-ben szabályozta az intézet képzési szerkezetét. 26 Egyrészt az 1963-ban bevezetett szabályok szerint a balettművész szakra történő jelentkezést a 10. életév betöltéséhez, illetve az általános iskola negyedik évfolyamának elvégzéséhez kötötte, másrészt a kilencéves szakmai képzésen belül két szintet állított fel: a IX. tanév végén felsőfokú balettművész oklevél szerezhető, míg a VI. balettévfolyam befejezésével középfokú táncművész oklevél jár. Ez utóbbinak eleinte a gimnázium II. évfolyamának elvégzése volt feltétele, később előírták az érettségi vizsgát. Így formálisan is megvalósult az intézet felsőfokú intézménnyé minősítése, hiszen a balettművész szakon kibocsátott szakképesítés immár egyértelműen felsőfokú szakmai ismereteket igazolt. A differenciálással az intézet a felsőoktatási intézményrendszer számára is kezelhetőbbé vált. A középfokú táncművész végzettség és szakképesítés a későbbiekben a vidéki táncművészeti szakközépiskolákban (Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) szerezhető végzettségi szintnek felelt meg, mert bár a szakmai képzés ezekhez képest életkorilag két évvel hamarabb lezárult, az 1983-as főiskolává történt átszervezés után a középfokú oklevél kiadásához már kötelező volt az érettségi vizsga. Az 1975-ös szabályozás során rögzítették a néptáncművész szak és a színházi táncművész szak megalapítását, négyéves tanulmányi idővel, a gimnáziumi tanulmányokkal párhuzamosan. E szakok további felsőfokú képzést nem biztosítottak, középfokú végzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárultak. A szakképzettségek megjelölésénél azonban a jogalkotó nem volt következetes, hiszen oklevelet írt elő mind a felső-, mind a középfokú képzés végén, jóllehet ez utóbbi esetben a bizonyítvány kifejezést kellett volna használnia. A néptánc tagozat 1971-től folyamatosan működött, az évfolyamok négyévente váltották egymást. Színházi táncművész képzés 1991-ig nem indult. Az intézet a 70-es évek elejétől erőteljesen törekedett pedagógus tanszak újbóli felállítására. Ennek eredményeként az 1974/75-ös tanévben újraindulhatott a táncpedagógusok képzése, hároméves esti tagozat formájában, klasszikus balett, néptánc és társastánc szakirányokban, illetve ezek párosításával. A végzetteket megillető, a szakirányt is feltüntető táncpedagógusi oklevelet táncpedagógus munkakörben azonos értékűnek nyilvánították a Színház- és Filmművészeti Főiskola táncfőtanszakán szerzett diplomával. 27 Az első táncpedagógus évfolyam 1977-ben végzett, s a szak folyamatosan tovább működve 1980-ban, 1983-ban és 1984-ben bocsátott ki végzős évfolyamokat. A miniszter lehetőséget adott nappali tagozatos pedagógusképzésre is, erre azonban a kilencvenes évekig nem került sor. Az Állami Balett Intézet 1975. évi, ténylegesen felsőfokú intézménnyé történő átminősítése maga után vont munkaügyi rendelkezéseket is. Míg az intézetre 1970-ben még nem terjedtek ki a felsőfokú intézményekre vonatkozó szabályok, 28 addig 1977-ben már egyéb, felsőoktatási jellegű intézményként határozták meg, amelynek felsőoktatási tagozatán az oktatókat a főiskolákra érvényes munkakörökbe kellett besorolni. 29 Ez azonban csupán formai megerősítés volt, hiszen az intézetben egyedi miniszteri engedéllyel az alapítás óta főiskolai oktatói besorolások léteztek. 27 Lásd a táncpedagógusok szakosító képzéséről szóló 4/1975. (IX.14.) KM. számú rendeletet. (A következő fejezetben közlöm.) 28 Lásd pl. a felsőoktatási intézmények oktatói és egyéb alkalmazottai munkabérének megállapításáról szóló 201/1970. (M.K.5.) MM MüM. számú együttes utasítást = Művelődésügyi Közlöny, XIV. évf. 5. szám, 1970. február 28. 73 82. o. 29 Lásd a felsőoktatási intézmények oktatói és egyéb dolgozói munkabéréről szóló 7/1977. (VII.27.) OM MüM. számú együttes rendelet II. számú mellékletét = Művelődésügyi Közlöny, XXI. évf. 15. szám, 1977. augusztus 1. 629. o. 19 Táncos tanévek
Táncos tanévek 20 Táncművész- és táncpedagógus-képzés főiskolai szinten (1983 2006) Az Állami Balett Intézet számára a főiskolai jogállást nagymértékben Dózsa Imre igazgató erőfeszítései nyomán az 1983-as esztendő hozta meg. Az intézményt szeptember 1-jei hatállyal nevének változatlanul hagyása mellett (!) főiskolává szervezték át. Az igazgató munkaköre főigazgatóra változott. A vonatkozó jogszabályok 30 kimondták, hogy az intézet feladata balettművészek, koreográfusok, táncpedagógusok és táncelméleti szakemberek, továbbá középfokú tagozat keretében színházi táncművészek és néptáncművészek képzése. A sikeres államvizsgát tett balettművész, koreográfus, táncpedagógus, valamint táncelméleti szakos hallgatók a képzés szakirányát feltüntető főiskolai oklevelet, a színházi táncművész és a néptáncművész tagozaton végzők pedig a képzés szakirányát feltüntető bizonyítványt kapnak. A jogszabály tehát valamennyi létező szakot megerősítette, egyben két új főiskolai szakot alapított (koreográfus, táncelmélet). A főiskolai képzési időt a nappali tagozaton tehát lényegében a balettművész szakon négy évben határozták meg. Emellett koherencia teremtő módosításokat hajtottak végre más jogszabályok szövegében, hiszen az Állami Balett Intézet mint főiskola specialitásait a hazai felsőoktatás intézményrendszerében is el kellett helyezni. 31 A felsorolt, nehezen túlbecsülhető jelentőségű változások közül mindenekelőtt a balettművész szak sorsa lényeges. Az újonnan alapított szakok ugyanis értelemszerűen érettségihez kötöttek voltak, a régebben létező pedagógusképzés szintén, a balettművész szakon azonban meg kellett oldani az életkori párhuzam kérdését. Ehhez az 1963-ban felállított művészképző továbbfejlesztésével találták meg azt a megoldást, amely a hazai felsőoktatás történetében a mai napig páratlan. A kormány lehetővé tette, hogy a balettművész szakon a főiskolai képzés első két évében a hallgatók a főiskolai tanulmányok mellett gimnáziumi tanulmányokat folytassanak. Másképpen fogalmazva: a növendékek a szakra a gimnázium második osztályának elvégzése után nyertek főiskolai felvételt, s a 3 4. gimnáziumot már leckekönyvvel rendelkező főiskolai hallgatóként végezték el. Az immár kettős jogviszony keretében egyes főiskolai tantárgyakat (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet, idegen nyelv) gimnáziumi órakeretben tanultak, s az így szerzett osztályzatok egyben főiskolai kollokviumnak vagy gyakorlati jegynek, az érettségi tárgyak pedig egyben szigorlatnak számítottak. (Az esetleg sikertelen érettségi vizsga természetesen a főiskolai tanulmányok megszakításával járt.) Ugyanakkor az addig kilenc éves szakmai képzés kiegészült további egy elméleti képzésre és szakmai gyakorlat folytatására szolgáló tanévvel. A négy főiskolai év tehát a kilencéves szakmai képzés VII 30 Lásd az Állami Balett Intézetről szóló 1983. évi 18. számú törvényerejű rendeletet, valamint az Állami Balett Intézet irányításáról, szervezetéről és képzési rendjéről szóló 1037/1983. (IX.1.) M.T. számú határozatot. (A következő fejezetben mindkettőt közlöm.) 31 A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvénybe bekerült, hogy főiskolán főiskolai végzettségnél alacsonyabb szintű felsőfokú szakképesítés is szerezhető, és hogy felsőoktatási intézményekben kivételesen középfokú szakképesítést is lehet szerezni. A középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendelet, illetve az alsófokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 14. számú törvényerejű rendelet kiegészült azzal, hogy a kivételes művészi tehetségű fiatalok oktatása céljából gimnáziumot, illetve általános iskolát felsőoktatási intézmény is fenntarthat. IX. évfolyamait, valamint az új X. évfolyamot foglalta magában (4. ábra). Ezzel helyére került a középfokú táncművész bizonyítvány is, hiszen a VI. balettévfolyam befejezésével a növendék ténylegesen főiskolai felvételi vizsgát tett. Ha a felvételi sikeresnek bizonyult, a VII. évfolyamon már hallgatóként tanult tovább. Ha nem, akkor az érettségi megszerzése után középfokú táncművész bizonyítványt kapott. 4. ábra A művészképzés szerkezete 1983 1999 Az országgyűlés, többéves előkészítő munka után, 1985-ben átfogóan újraszabályozta az oktatásügyet. Az 1986. szeptember 1-jén hatályba lépett oktatási törvény szövegébe az intézet főiskolai átszervezésekor lefektetett szabályok más megfogalmazásban ugyan, de lényegükben változatlanul bekerültek. 32 A szakok alapítását, indítását, megszüntetését az irányító miniszter hatáskörébe utalták. 33 A felsőoktatási intézmények felsorolását külön jogszabály tartalmazta, az intézet a főiskolák között szerepelt. 34 Mindezek folyományaéletkor 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 balettművész szak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. néptánc tagozat I. II. III. IV. általános iskola 5. 6. 7. 8. gimnázium 1. 2. 3. 4. főiskola I. II. III. IV. Összegezve tehát, a szakra felvett művészjelöltek tanulmányaik során ettől kezdve a következő fordulópontokkal találkoztak: a VI. balettévfolyam végén főiskolai felvételi vizsga, a VIII. évfolyam befejezésével egyidejűleg gimnáziumi érettségi vizsga, a IX. évfolyam végén képesítővizsga és vizsgaelőadás, a X. évfolyam (4. főiskolai év) végén a szakdolgozat megvédése és elméleti jellegű államvizsga. A főiskolává történt átszervezéssel egyidejűleg a kormány engedélyezte a balettművész szak előkészítő tagozatát is, amely kísérletképpen már 1976-ban elindult. Az ide felvételt nyert, nyolc-kilenc éves korú gyermekek általános iskolai tanulmányaikat továbbra is eredeti intézményükben folytatták, csak szakmai oktatásra jártak, délutánonként. A kezdeményezésben nem nehéz felismerni az intézet 1950 63 közötti, nyolcéves életkorban kezdődő képzési rendjének életkori elemeit. 32 Ezek: alsó- és középfokú oktatási intézményeket a tanácsok tarthatnak fenn, de a minisztertanács kivételt tehet; felsőoktatási intézményben kivételesen középfokú szakképesítés is szerezhető; a felsőoktatási felvételi eljárásban az iskolai végzettség, illetve a felvételi vizsga alól jogszabály felmentés adhat. Lásd az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényt. 33 Lásd az az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 41/1985. (X.5.) MT számú rendeletet. 34 Lásd a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 13. számú törvényerejű rendeletet. Ez utóbbi jogszabály szövegében hibásan Állami Balettintézet elnevezés szerepelt. 21 Táncos tanévek
Táncos tanévek 22 ként felsőoktatási dereguláció keretében az egyes intézményekre, így az Állami Balett Intézetre vonatkozó valamennyi korábbi egyedi jogszabályt hatályon kívül helyezték. 35 Az 1990-es politikai rendszerváltozás előestéjén szavazta meg az országgyűlés az oktatási törvény módosítását. 36 Úgy döntöttek, hogy az egyetemek felsorolását országgyűlési határozatban, a főiskolák felsorolását minisztertanácsi határozatban kell megtenni. Ennek nyomán a kormány 1990. március 21-én (július 1-jei hatályba lépéssel) közzétette a főiskolák névsorát. 37 Ebben az Állami Balett Intézet elnevezés helyett a Magyar Táncművészeti Főiskola elnevezés jelent meg. A névváltozást az intézmény örömmel fogadta, hiszen azt korábban maga kezdeményezte, egyrészt a főiskolai jogállás egyértelmű feltüntetése, másrészt az alapítás óta lényegesen kibővült képzési kínálat miatt. 38 1991-től a néptánc tagozat, bővített tananyaggal, néptánc-színházi tánc tagozatként működött tovább. Az 1975 óta létező, de addig nem indult színházi tánc szak tehát nem önállóan, hanem a néptáncos képzéssel párhuzamosan nyert létjogosultságot, figyelembe véve a táncegyüttesek részéről felmerült új igényeket. 1993. július 13-án az országgyűlés önálló felsőoktatási törvényt (Ftv.) alkotott, amely 1993. szeptember 1-jén lépett hatályba. 39 A jogalkotók igyekeztek figyelembe venni a művészeti felsőoktatás egyedi vonásait, ám ez nem sikerült maradéktalanul, s hamarosan gondokat okozott. Figyelmen kívül hagyták a művészeti főiskolák felvételi rendszerének sajátosságait, amikor az érettségi bizonyítványt általános bemeneti követelményként határozták meg. Ezzel ex lex állapotba került a balettművész szak. Nem szabályozták a művészeti főiskolák által fenntartott közoktatási intézmények jogállását. A főiskola Általános Iskolája és Gimnáziuma elsősorban finanszírozási szempontból került lehetetlen helyzetbe, mert nem gyakorló iskolaként működött. A problémák az Ftv. 1996. szeptember 1-jei hatályú módosítása nyomán oldódtak meg. 40 Ebben kimondták, hogy a művészeti főiskolák és egyetemek nappali tagozatára, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) egyetértésével meghatározott művészeti szakokra a művésznövendék intézményi döntés alapján az érettségi bizonyítvány megszerzését megelőzően is felvehető, továbbá, hogy közoktatási intézményt fenntarthatnak felsőoktatási intézmények is, s az itt tanulók jogállása és képzésük finanszírozása megegyezik a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekével. 35 Lásd az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépéséről szóló 1985. évi 17. számú törvényerejű rendeletet. 36 Lásd az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról szóló 1990. évi XXIII. törvényt. 37 Lásd a főiskolákról szóló 1048/1990. (III.21.) MT. számú határozatot. (A következő fejezetben kivonatosan közlöm.) 38 A jogalkotó mulasztás követett el, mert nem rögzítette, hogy a főiskola az Állami Balett Intézet jogutóda. Ez a későbbiekben problémák forrásává vált. Így pl. öt éven át nem lehetett lezárni egy korábban indult bírósági eljárást, mert nem tudták jogszabállyal alátámasztani, hogy a két intézmény azonos. A patthelyzetet végül a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja oldotta fel, amikor 1995. március 9-én 80.058/95. számú ügyiratában igazolta a jogutódlást. 39 Lásd a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt. 40 Lásd a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvényt. Megfogalmazásához több helyen a főiskola által készített szövegezést használták fel. Ugyanekkor a jogalkotó elősegítve az újonnan bevezetett intézményi akkreditáció szempontrendszerének kialakítását egyértelműsítette a művészeti felsőoktatás működési feltételeit. E szerint művészeti egyetem vagy főiskola akkor működhet, ha egy művészeti és egy tudományterületen, vagy két művészeti területen legalább két művészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas alapképzésre. A művészeti területek fogalmát az Ftv. három kategóriában határozta meg: alkotó, alkalmazott és előadó művészetek. A Magyar Táncművészeti Főiskolán a MAB 1998 folyamán folytatta le az első intézményakkreditációs eljárást. Ennek során megállapítást nyert, hogy a képzési és művészeti tevékenység a minőségi követelményrendszernek eleget tesz, viszont a főiskola csak egy művészeti területen és egy művészeti ágban felel meg a törvényi követelményeknek. Emiatt a MAB az intézmény 2000. június 30-ig szóló, ideiglenes akkreditációját támogatta. 41 Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási integrációra vonatkozó kormányzati elképzelések a művészeti felsőoktatás intézményhálózatát nem érintették, az ellentmondás feloldása érdekében szükségessé vált a jogszabályi környezet újabb megváltoztatása. Ennek megfelelően az Ftv. 2000. január 1-jei hatályú módosítása kimondta, hogy főiskola abban az esetben létesíthető, illetőleg működhet, ha egy tudományágban vagy művészeti területen több szakon képes és alkalmas legalább hároméves főiskolai alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre. 42 Ennek alapján a főiskolát 2000-ben, ún. közbülső eljárás keretében, sikeresen akkreditálták. 2002-ben valamennyi szakon áttértek a kreditrendszerre. 43 Szólni kell egy jogi értelemben is érdekes történetről, a kötelező sorkatonai szolgálattal összefüggésben. Számos előadóművészi igénynek helyt adva, az országgyűlés 1994. január 1-jétől kezdődően biztosította, hogy mások mellett nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki a Magyar Táncművészeti Főiskolán művészeti diplomát szerzett, és művészi hivatását gyakorolja. 44 A döntés kétségkívül méltányos volt, hiszen elismerte a táncos pálya sajátosságait. Ugyanakkor jogalkalmazási problémát is magában rejtett, mert a diploma fogalmát sem a felsőoktatási, sem a közoktatási törvény nem ismerte: az előbbi az oklevél, az utóbbi a bizonyítvány kifejezést használta. Az értelmezési zavar következtében a honvédség a főiskolán szerezhető középfokú szakképzettségeket is felmentési oknak fogadta el. Ezzel azonban megvalósult az Alkotmányba ütköző hátrányos megkülönböztetés, hiszen hátrányos helyzetbe hozták mindazokat, akik nem a főiskolán, hanem táncművészeti szakközépiskolában szereztek hasonló szintű szakképesítést. Az ellentmondást az Alkotmánybíróság is megvizsgálta és 1994 októberében kimondta, hogy a szóban forgó mentesség alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy azokra is vonatkozzon, akik a megnevezett művészeti diplomákkal 41 Lásd a Magyar Akkreditációs Bizottság 1998/8/IV/1. számú határozatát. (A következő fejezetben közlöm.) 42 Lásd a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvényt. 43 Lásd a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. számú, valamint a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV.13.) Korm. számú rendeletet. 44 Lásd a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényt. 23 Táncos tanévek
Táncos tanévek 24 jogszabály szerint azonos értékű diplomával rendelkeznek. 45 A jogalkotó feltehetőleg jó szándékú jogi pongyolasága tehát alkotmányellenes helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság kiterjesztő értelmezése viszont olyan szélesre tárta a felmentési lehetőségeket, amely már meghaladta a korábban tervezett pozitív diszkrimináció mértékét. Ezt felismerve az országgyűlés 1997. szeptember 1-jei hatállyal teljes egészében megszüntette a mentességet. 46 A táncművészek a továbbiakban 2004-ig, amíg létezett sorkötelezettség a közérdekű szolgálathalasztás lehetőségével élhettek. Sokéves előkészítő munka után a kormány 1998-ban szabályozta a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeit. 47 A terjedelmes jogszabály első ízben foglalta össze a teljesség igényével valamennyi művészeti egyetemi és főiskolai szak követelményrendszerét, a képzési időket félévekben, óraszámban és kreditekben egyaránt meghatározva. A táncművészeti szakok az 1983-ban megállapítottakhoz képest csak annyiban változtak, hogy a táncelmélet szak neve táncelméleti szakíró szakra módosult. A jogszabály további érdeme a régebben szerzett szakképesítések ekvivalenciájának kimondása volt. A közalkalmazotti törvény 1992. július 1-jei hatályba lépésétől kezdve ugyanis számos probléma forrásává vált, hogy a hat, 1996. február 1-jétől nyolc, majd 1997. január 1-jétől tíz fizetési osztályba történő besorolás szempontjából a művészeti egyetemeken és főiskolákon szerzett oklevelek még azonos szakokon belül is a kibocsátás évétől függően más-más képzési szintet jelentettek. 48 A probléma megoldása végett tételesen felsorolták azokat a szakképesítéseket, amelyek korábban a ma megszerezhetőnél alacsonyabb végzettségi szinttel jártak együtt, és kimondták e szakoknak a jelenleg létező szakokkal való egyenértékűségét. A jogszabály pontot tett az Állami Balett Intézetben szerzett végzettségek meghatározása körüli vitákra is, amennyiben rögzítette, hogy alkalmazás és munkakör betöltése szempontjából főiskolai szintű balettművész szakképzettséggel egyenértékű az 1954-től kiadott táncművészeti képesítő oklevél, illetve az 1975 után szerzett balettművész oklevél, továbbá főiskolai szintű táncpedagógus szakképzettséggel egyenértékű az 1959-től kibocsátott balettmesteri oklevél, illetve az 1977-től szerzett táncpedagógus oklevél. Ezzel egyidejűleg az oktatási miniszter meghatározta, hogy az újraszabályozott művészeti szakokon folyó képzést a rendelet megjelenésének időpontjában mely intézmények folytathatják. Főiskolai szintű balettművész, koreográfus, táncelméleti szakíró és táncpedagógus szakokon továbbra is kizárólag a Magyar Táncművészeti Főiskola kapott 45 Lásd a 46/1994. (X.21.) AB számú határozatot. 46 Lásd a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXV. törvényt. 47 Lásd a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V.23.) Korm. számú rendeletet. (A következő fejezetben kivonatosan közlöm.) 48 Lásd a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXVIII. törvényt; valamint a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvényt. képzési engedélyt. 49 Élve a lehetőséggel, a korábban nem működő koreográfus szakon 2001 2008 között öt évfolyam, az addig elvétve indított táncelméleti képzésben 2001 2009 között négy évfolyam kapott diplomát. Az 1998/99. tanévben a néptánc-színházi tánc tagozaton is nagy változás történt: főiskolai szakká alakult át. 50 Szerkezete a balettművész szak gyakorlatát követte: a növendékek a gimnázium második osztályának elvégzése után főiskolai hallgatókká váltak, az eredetileg négyéves szakmai képzés pedig további két elméleti képzésre és szakmai gyakorlatra szolgáló tanévvel bővült, összesen tehát hat év időtartamú lett. Ezzel szinte egy időben (1997-ben) a főiskola Általános Iskolája és Gimnáziuma nyolc évfolyamos gimnáziummá vált és felvette a Nádasi Ferenc Gimnázium nevet. Ezzel a balettművész szak első nyolc éve és a gimnázium évfolyamszámozása azonos lett. A párhuzam azonban csak rövid ideig tartott, mert az egységes iskolai évfolyamszámozás bevezetésével az osztályok 5 12. évfolyamokká váltak (5. ábra). 5. ábra A művészképzés szerkezete 1999 2006 életkor 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 balettművész szak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. néptánc színházi táncművész szak gimnázium (1997- től), majd egységes évfolyam-számozással 1. 5. 2. 6. 3. 7. I. II. III. IV. V. VI. főiskola I. II. III. IV. 1998-ban kísérleti jelleggel rövid életű modern tánc osztály létesült, az önálló szakként való elismerésre 2006-ig várni kellett. A pedagógusképzés vonatkozásában az 1983-ban történt főiskolává átszervezés mint láttuk azt jelentette, hogy a főiskolai táncpedagógus szak felváltotta az addig működő képzést, és 1984-től négyéves idejűvé vált. Az első főiskolai évfolyam 1988- ban, a következő 1992-ben végzett. 1996-tól az alapfokú művészetoktatás nagyarányú országos fellendülése következtében évente indultak képzések. Az addig létező balett, néptánc és társastánc szakirányok gyermektánc, moderntánc, modern társastánc, divattánc szakirányokkal, továbbá kihelyezett képzési helyszínekkel Budapesti Tanítóképző 49 Lásd: Határozat a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjain folyó képzésről = Művelődési Közlöny, XLII. évf. 33. szám, 1998. november 16. 3359 3362. o. Egyetemi szintű koreográfusképzést a Színház- és Filmművészeti Főiskola folytathatott. 50 Lásd a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. számú rendelet módosításáról szóló 131/1999. (VIII. 26.) Korm. számú rendeletet. 4. 8. 5. 9. 6. 10. 7. 11. 8. 12. 25 Táncos tanévek