EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.7.11. C(2017) 4988 final NYILVÁNOS VÁLTOZAT Ez a dokumentum a Bizottság belső dokumentuma, melyet kizárólag tájékoztatási céllal tett hozzáférhetővé. Tárgy: SA.44076 sz. állami támogatás Magyarország A megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termeléshez (METÁR) nyújtott támogatás Tisztelt Külügyminiszter Úr! 1. AZ ELJÁRÁS (1) A bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt követően Magyarország 2017. április 10-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikke (3) bekezdésének megfelelően a megújuló energiaforrásból nyert energiából termelt villamos energia termelésének támogatását célzó új működési támogatási programot jelentett be. Magyarország 2017. május 23-án és 2017. június 2-án további adatokat szolgáltatott. 2. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA 2.1. Nemzeti jogalap (2) A program nemzeti jogalapja különböző rendeleti jellegű jogi aktusokból és jogi aktusokból áll: a) 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról; b) 2016. évi LXXXII. törvény a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról; c) 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról; Őexcellenciája SZIJJÁRTÓ Péter Külgazdasági és külügyminiszter Bem rakpart 47 H 1027 Budapest Commission européenne/europese Commissie, 1049 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË - Tel. +32 22991111
d) 62/2016. (XII. 28.) NFM rendelet a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelési támogatás korlátairól és a prémium típusú támogatásra irányuló pályázati eljárásról; e) 63/2016. (XII. 28.) NFM rendelet a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról; f) 17/2016. (XII. 21.) MEKH rendelet a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatásának mértékéről a prémium típusú támogatásokból kizárt kérelmezőkre vonatkozóan és a demonstrációs projektté nyilvánításról. 2.2. A bejelentett program háttere és célkitűzései (3) A támogatási program célja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia termelésének elősegítése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EU irányelvben 1 meghatározott cél elérése érdekében, mely szerint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának 2020-ra 20 %-os részarányt kell elérnie az EU teljes bruttó energiafogyasztásában. Az említett irányelvben határozták meg a Magyarország által 2020-ra elérendő nemzeti célt, mely szerint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának 13 %-os részarányt kell elérnie a nemzeti bruttó végső energiafelhasználásban. (4) A legfrissebb rendelkezésre álló Eurostat-adatok alapján 2015-ben Magyarországon a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a teljes bruttó végső energiafelhasználásban 14,5 % volt, míg a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a teljes villamosenergiatermelésben 7,3 % volt. Továbbra is új beruházásokra van szükség a megújuló energiaforrások további ösztönzése és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, fent említett nemzeti cél megvalósítása érdekében. (5) Az ilyen beruházások kiegészítő finanszírozást igényelnek, mivel Magyarországon a jelenlegi és előre jelzett villamosenergia-árak nem elegendőek a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiába való beruházások támogatásához. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelési költségei és a villamosenergia-piac jelenlegi, a magyar hatóságok által kb. 10 HUF/kWh-ra becsült árszintje miatt nem valószínű, hogy pénzügyi támogatás nélkül sor kerülne beruházásokra megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát termelő létesítményekbe. A magyar villamosenergia-piac (6) A magyar villamosenergia-piac jelenlegi struktúrája 1995 körül öltött formát, amikor privatizálták a nagy erőműveket, a közüzemi szolgáltatókat, valamint az elosztó vállalatokat. Az államnak továbbra is megvan az ágazatban az erőfölénye 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.). 2
az állami tulajdonú, vertikálisan integrált energiaipari vállalat, az MVM Csoport révén. (7) Magyarországon a leggyakoribb nagykereskedelmi ügyleteket kétoldalú villamos energia adás-vételi megállapodásokkal kötik. Ezekben a termelők vállalják, hogy előre meghatározott minimális mennyiséget értékesítenek a nagykereskedőknek, a kereskedők pedig kötelesek minimális mennyiséget vásárolni. A villamos energia adás-vételi megállapodások többségét az Energiakereskedők Európai Szövetsége (EFET) által meghatározott normák szerint kötik meg. (8) A másnapi nagykereskedelmi piacként szervezett magyarországi villamosenergiapiacot (a továbbiakban: HUPX DAM) 2010-ben hozták létre, majd 2016. márciusától napon belüli piacot (a továbbiakban: HUPX IDM) is bevezettek. 2016-ban a HUPX DAM piacon 17 720,7 GWh mennyiséget kereskedtek, a napi átlagos kereskedési volumen 48,4 GWh volt. 2016 márciusa és 2016 decembere között 11,11 GWh-t kereskedtek a HUPX IDM piacon. (9) A szervezett másnapi piacon és napon belüli piacon kívül a HUPX együttműködési megállapodásokat kötött két brókercéggel, melyek az ügyfelek nevében ügyleteket nyújtanak be OTC klíringre. (10) A nem a HUPX által szervezett másnapi aukciókon kívül a villamos energiával uniós tőzsdéken vagy OTC-platformokon, valamint közvetlen kétoldalú ügyleteken keresztül is kereskednek [lásd a (7) preambulumbekezdést]. 2.3. Kedvezményezettek (11) A bejelentett intézkedés kedvezményezettjei olyan új létesítmények, amelyek megújuló energiaforrásokból állítanak elő villamos energiát. A pályázati eljárásban azok a már működő létesítmények vehetnek részt, amelyek jelentős az eredeti kezdeti beruházási költség 50 %-át meghaladó költségű felújításon vagy fejlesztésen esnek át. A biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműegységek jogosultak prémium típusú támogatásra is. (12) A bejelentett intézkedés keretében támogatásra jogosult technológiák azok a megújuló energiaforrások, melyek a meghatározás szerint nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrások, amelyekből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázból) nyert energiát állítható elő. Biomassza a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része. (13) Magyarország megerősítette, hogy a kis vízerőműveknek történő támogatásnyújtáskor teljes mértékben tiszteletben tartja a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 (a víz-keretirányelv) rendelkezéseit. Az összes vízenergiai fejlesztés esetében még a támogatás nyújtása előtt meg kell szerezni a vonatkozó környezetvédelmi engedélyeket, többek között a vízgyűjtő kerület 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). 3
hatáskörrel rendelkező hatóságának jóváhagyását, mely szerint a vízerőműveket a víz-keretirányelv 4. cikke (7) bekezdésének megfelelően fejlesztették. (14) A bejelentett program keretében a hulladékból származó, megújuló tüzelőanyagokat felhasználó erőműveknek nyújtott támogatás tekintetében Magyarország megerősítette, hogy tiszteletben fogja tartani a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 3 (a hulladék-keretirányelvben) meghatározott hulladékhierarchiát. Nehéz helyzetben lévő vállalkozások, vagy olyan vállalkozások, akikkel szemben visszafizettetési felszólítás van érvényben (15) Magyarország vállalta annak biztosítását, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásban 4 meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások, vagy azok a vállalkozások, akikkel szemben a támogatási intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, nem jogosultak támogatásra a bejelentett intézkedés keretében. 2.4. A támogatás formája és mértéke 2.4.1. A számítási paraméterek (16) Magyarország becsléseket nyújtott be a projektfejlesztés költségeire, valamint a berendezések beszerzésének és felszerelésének költségeire (CAPEX, millió HUF/MW), a fix és változó működési költségekre (OPEX, millió HUF/MW a működés első évére, ezt követően a költségek az inflációval együtt alakulnak), a várható villamosenergia-termelésre, és minden egyéb műszaki és számviteli paraméterre vonatkozóan, amelyek meghatározzák az adott, megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát előállító erőműegységek költségeit és bevételeit. Magyarország szerint a jellemző költség- és teljesítményparaméterek reprezentatív képet adnak a megújuló energiaforrást felhasználó jelenlegi technológiákról, és tükrözik az érintett technológiák élettartamát, a hálózati rákötési költségeket és a magyarországi létesítmények működési jellemzőit. A számításokban alkalmazott feltételezéseket az 1. táblázat foglalja össze. 3 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). A Bizottság közleménye, HL C 249., 2014.7.31. 4
1. táblázat: Jellemző költség- és teljesítmény-paraméterek. Biomassza Biogáz Hulladéklerakóból származó gáz Napelem Beépített teljesítmény [kw] CAPEX [millió HUF/MW] OPEX [millió HUF/év] Technológia létesítménykategória Kihasználtsági tényező AZ ENERGIATERMELÉS TELJES ÉLETTARTAMRA VETÍTETT KÖLTSÉGEI (LCOE) (HUF/kWh) 490 2 308 174,6 31 % 66,74 990 1 419 178,5 78 % 44,41 490 1 307 88,4 77 % 43,86 990 1 242 178,4 77 % 42,66 490 551 42 86 % 17,72 990 497 85,9 86 % 12,60 495 333 2,7 16 % 34,25 990 312 8,4 16 % 34,27 (17) A támogatás kötelező átvételi támogatás formáját öltheti az 500 kw alatti teljesítőképességű létesítmények (a szélerőművek kivételével) és a demonstrációs projektek esetében. 1 MW alatti teljesítőképességű létesítmények részesülhetnek adminisztratív úton meghatározott, prémium formájában nyújtott támogatásban. A prémium alapú támogatáshoz kapcsolódó támogatott árat versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kell megállapítani a szélerőművek és a legalább 1 MW névleges teljesítőképességű létesítmények esetén. (18) A támogatás időtartama 25 év a kötelező átvételi támogatásban vagy prémium típusú támogatásban részesülő, biogázból vagy szilárd biomasszából termelő létesítmények esetén, 20 év a kötelező átvételi támogatásban vagy prémium típusú támogatásban részesülő naperőművek esetén, 6 év a kötelező átvételi támogatásban részesülő, hulladéklerakóból származó gázból termelő erőművek esetén és 5 év a prémium típusú támogatásban részesülő, hulladéklerakóból származó gázból termelő erőművek esetén. (19) A kötelező átvételi támogatás és a prémium típusú támogatás mértékének és a támogatás időtartamának kiszámításához használt belső megtérülési ráta (IRR) értéke 6,94 %. E megtérülési rátát a magyar hatóságok számították ki, figyelembe véve a 15 éves futamidejű, forintban denominált magyar államkötvények átlaghozamát az elmúlt évben, a villamosenergia-ágazat volatilitását és szisztematikus kockázatát mérő ágazati bétát, valamint az érett piacra vonatkozó piaci kockázati prémiumot. (20) A kötelező átvételi támogatást és a nem versenyeztetéses (adminisztratív) prémium típusú támogatást minden egyes év január 1-jén aktualizálják, és a következő tényezők szorzataként kell meghatározni: a tárgyévet megelőző évben alkalmazott érték és a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan havonta közzétett, az előző év azonos hónapjaihoz viszonyított fogyasztói árindex 1 % pontos hatékonyságjavítási tényezővel csökkentett értékének átlaga. 5
2.4.2. Kötelező átvételi támogatás (21) 500 kw alatti teljesítőképességű létesítmények és demonstrációs projektek részesülhetnek kötelező átvételi támogatás formájában nyújtott támogatásban. Szélerőművek nem részesülhetnek kötelező átvételi támogatásban. (22) Demonstrációs projektek esetében a MEKH egyedileg értékeli az egyes kérelmeket és eldönti, hogy a projekt demonstrációs projektnek minősül-e. A demonstrációs projekt egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt. (23) A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárát (HUF/kWh) a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisára [HUF/kWh]. Napenergia 31,77 Összes megújuló energiaforrás a napenergia kivételével Csúcsidőszak 35,50 Völgyidőszak 31,77 Mélyvölgyidőszak 12,96 (24) A napszakok időtartamát a 165/2016. Korm. rendelet 2. melléklete rögzíti, az időtartam függ a nap órájától, az érintett elosztási területtől (ÉDÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, DÉMÁSZ, ÉMÁSZ és ELMŰ), attól, hogy a nap a téli vagy a nyári időszámításba esik-e, és hogy a nap munkanap-e vagy sem. (25) A támogatás időtartamát és az éves, támogatásban részesülő maximális villamosenergia-mennyiséget a kötelező átvételi támogatásban részesülő létesítményekre vonatkozóan a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A támogatás maximális időtartama és a támogatás alá eső villamos energia maximális mennyisége a kötelező átvételi támogatásban részesülő létesítményekre vonatkozóan Technológia Időtartam [év] Maximális villamos energia [kwh/kw év] Biogáz 25 6 750 Hulladéklerakóból 6 7 500 származó gáz Napelem (fix) 20 1 100 Napelem (napkövetős) 20 1 500 Szilárd biomassza 25 6 900 (26) A havi elszámolási villamosenergia-mennyiség az elszámolási mérési időegységenkénti mennyiségek meghatározott napszakok (zónaidők) időtartama szerinti összegzésével kerül meghatározásra. (27) Ha az erőműegység villamosenergia-termelése ugyanazon technológiai folyamatban különböző energiaforrásokból történik, mint például a vegyes tüzelés 6
esetében, minden egyes hónapra kiszámított energiaforrás-arányokat minden elszámolási-mérési időegységre azonosan kell alkalmazni. 2.4.3. Prémium típusú támogatás (28) 1 MW alatti teljesítőképességű létesítmények (a szélerőművek kivételével) részesülhetnek adminisztratív úton meghatározott, prémium formájában nyújtott támogatásban. (29) Azok a létesítmények, amelyek kötelező átvételi támogatásban részesülhetnek (vagyis az 500 kw alatti teljesítőképességű létesítmények), választhatják a prémium típusú támogatást. A prémium típusú támogatást választó erőművek a későbbiekben nem kérelmezhetik a kötelező átvételi támogatás formájában nyújtott támogatást. (30) A prémium típusú támogatás mértékét a támogatott ár és a referencia piaci ár különbségeként kell kiszámítani. A termelők bevétele abból származik, hogy eladják az általuk termelt villamos energiát a piacon, de abban az esetben, amikor a referencia piaci ár alacsonyabb a támogatott árnál, a termelők prémiumot is kapnak a különbözet fedezésére. Ha ez a különbözet negatív, akkor a támogatott termelőnek vissza kell fizetnie a különbözet összegét. (31) Biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműegységek jogosultak prémium típusú támogatásra (barna prémiumra). A barna prémiumra való jogosultságról a MEKH határoz a termelő kérésére. (32) A biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő, barna prémiumban részesülő erőművek esetén a támogatás mértéke (i) az erőműegységben történő fosszilis, illetve a biomassza vagy biogáz alapú termelés költségei közötti különbség alapján, vagy (ii) az erőműegység működési költségei és a folyamatos működéshez szükséges kiegészítő beruházási költségei alapján állapítandó meg. A prémiumot legfeljebb 5 éves időszakra nyújtják, mely időszak alatt a támogatás mértékét évente egyszer felül kell vizsgálni. 2.4.3.1. Kiegyenlítési feladatok (33) A prémium alapú támogatás alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti vonatkozó szerződést megkötni az átviteli rendszerirányítóval. Magyarország megerősítette, hogy a prémium alapú támogatásban részesülő erőművek feladatai ugyanazok, mint bármely más erőmű esetében. Ezek az erőművek kötelesek mérlegkörhöz csatlakozni és teljesíteniük kell a menetrenddel kapcsolatos feladatokat a mérlegkör-felelősökkel megkötött megállapodásaiknak megfelelően, valamint fizetniük kell a menetrendtől való eltérések esetén megszabott pótdíjat. A mérlegkör-felelősök a menetrend MAVIR-nak (a magyar átviteli rendszerirányító) való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladataikat a kereskedelmi szabályzatnak megfelelően végzik, és megfizetik a mérlegkörük menetrendtől való eltérései esetén megszabott pótdíjat. 2.4.3.2. A referencia piaci ár (34) A referencia piaci ár alapja a HUPX (magyarországi szervezett villamosenergiapiac) másnapi piacán mért ár. 7
(35) A referencia piaci ár a variábilis (napenergiát és szélenergiát felhasználó) és a nem variábilis létesítmények szerint kerül meghatározásra: a) napenergiát felhasználó erőműegységek esetén a hazai szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árainak a napenergiát felhasználó kötelező átvételben vagy prémium típusú támogatásban részesülő erőműegységek tárgyhónap egyes óráira összesített termelésével súlyozott havi átlagára, b) szélenergiát felhasználó erőműegységek esetén a hazai szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árainak szélenergiát felhasználó kötelező átvételben vagy prémium típusú támogatásban részesülő erőműegységek tárgyhónap egyes óráira összesített termelésével súlyozott havi átlagára, c) nem napenergiát vagy szélenergiát felhasználó erőműegységek esetében a hazai szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árainak havi számtani átlaga. (36) A referencia piaci árat HUF/kWh-ban kell meghatározni, az EUR/kWh érték kiszámításához a Magyar Nemzeti Bank adott hónapra közzétett napi középárfolyamainak számtani átlagát kell alkalmazni. (37) A referencia piaci árak konkrét értékét a MAVIR határozza meg és a honlapján közzéteszi az azon hónapot követő hónap 5. munkanapján, amelyben a referenciaárat meghatározták. 2.4.3.3. A támogatott ár (38) Az adminisztratív úton meghatározott, prémium típusú támogatásban részesülő valamennyi, megújuló energiából nyert energiával villamos energiát termelő létesítmény esetén a támogatott bázisár 31,77 HUF/kWh. (39) A támogatás időtartamát és az éves, támogatásban részesülő maximális villamosenergia-mennyiséget az adminisztratív úton meghatározott, prémium típusú támogatásban részesülő létesítményekre vonatkozóan a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: A támogatás maximális időtartama és a támogatás alá eső villamos energia maximális mennyisége az adminisztratív úton meghatározott, prémium típusú támogatásban részesülő létesítményekre vonatkozóan Technológia Időtartam [év] Maximális villamos energia [kwh/kw év] Biogáz 25 6 750 Hulladéklerakóból 5 7 500 származó gáz Napelem (fix) 20 1 100 Napelem (napkövetős) 20 1 500 Szilárd biomassza 25 6 900 8
2.4.4. Negatív árak (40) Ha a HUPX másnapi órás árai legalább 6 egymást követő órában negatívak, nem fizethető prémium a negatív árak első órájától kezdődően. (41) A (6) preambulumbekezdésben említettek szerint a HUPX napon belüli piacán kereskedett villamos energia volumene jóval kisebb a HUPX másnapi piacán kereskedett villamos energia volumenénél. A napon belüli piacot Magyarországon 2016 márciusában hozták létre. A magyar hatóságok vállalták, hogy a megfelelőség értékelését a valós idejű működéshez közelebb álló piaccal fogják végezni, referenciát nyújtva a negatívár-szakaszok meghatározásához, amint elegendő tapasztalat gyűlt össze a napon belüli piaccal kapcsolatban. 2.4.5. Saját célra termelők (42) A támogatási program csak a hálózatba betáplált villamos energiára alkalmazandó. Az önfogyasztásra termelt villamos energia nem jogosult támogatásra. Önfogyasztás az erőműegység telephelyének teljes villamosenergia-fogyasztása, beleértve az erőműegység villamosenergia- és hőenergia-termelésének, a termelőeszközök üzemének és üzemeltetésének fenntartására a saját termelésből vagy a hálózatból felhasznált villamos energiát, valamint az erőműegységet tulajdonló gazdasági társaságnak a telephelyen történő minden egyéb célú villamosenergia-fogyasztását is. 2.4.6. Vegyes tüzelés (43) Vegyes tüzelés esetén a kötelező átvételi támogatás vagy prémium típusú támogatás szempontjából figyelembe veendő villamosenergia-mennyiségek kiszámítása arányosan, az adott hónapban bevitt tüzelőanyag-mennyiség (felhasznált tüzelőhő) energiaforrások szerinti összetétele alapján megbontva történik. (44) A vegyes tüzelésű erőművek részletes információt nyújtanak be a MEKH számára a költségekről és a bevételekről minden egyes tüzelőanyag tekintetében, valamint benyújtják a kötelező átvételi támogatás vagy a prémium típusú támogatás céljából figyelembe vett villamosenergia-mennyiség meghatározásához használt számítást is. 2.4.7. Nyomon követés (45) Az ellentételezés mértékét évente november 1. előtt felülvizsgálják. (46) A naperőművekre vonatkozó paramétereket félévente, május 1. és november 1. előtt felülvizsgálják. (47) További felülvizsgálatok végezhetők jelentős gazdasági, jogszabályi vagy egyéb releváns változások esetében. 2.4.8. Támogatáshalmozódás (48) A MEKH minden kérelem esetében ellenőrizni fogja a bármely egyéb forrásból kapott támogatás összegét. Az egyéb támogatás értékét az eredeti kezdeti beruházás idején le kell vonni a beruházás értékéből a nettó jelenértékének kiszámításakor. 9
(49) A hálózati rákötési díjakra adott engedményeket is támogatásnak tekintik. (50) A támogatás időtartamának módosítása a következő képlet szerint történik: = 1 1, a támogatás időtartama a módosítás előtt;, a támogatás időtartama a módosítás után;, az egyéb támogatás jelenértékének az indokolt beruházási költséghez viszonyított aránya a módosítás előtt;, az egyéb támogatás jelenértékének az indokolt beruházási költséghez viszonyított aránya a módosítás után. (51) E megközelítés révén biztosítják, hogy a megújuló energiából nyert energiával villamos energiát termelő létesítményeknek nyújtott beruházási támogatással egyenlő összeggel csökken a működési támogatás, amelyre a létesítmény jogosult. (52) A magyar hatóságok megerősítették, hogy az eredetigazolásokat árazzák, és figyelembe veszik a támogatás időtartamának megállapítása során. Az alkalmazott érték 0,2 EUR/MWh. 2.5. Versenyeztetéses ajánlattételi eljárás (53) A prémium alapú támogatáshoz kapcsolódó támogatott árat versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kell megállapítani a legalább 1 MW névleges teljesítőképességű létesítmények és a szélerőművek esetén. (54) A pályázati eljárásban új létesítmények és azok a már működő létesítmények vehetnek részt, amelyek jelentős az eredeti kezdeti beruházási költség 50 %-át meghaladó költségű felújításon vagy fejlesztésen esnek át. (55) A hirdetmény elkészítését és közzétételét, a kiírási dokumentáció kidolgozását, valamint a pályázatok értékelését a MEKH látja el. (56) A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy technológia-semleges tendereket szerveznek. A pályázati kiírásban kerülnek meghatározásra a legfontosabb elemek, különös tekintettel az alábbiakra: a) kiírandó mennyiség és esetlegesen a hozzá kapcsolódó, kiosztható éves új támogatásra vonatkozó korlát; b) a kereskedelmi üzem kezdetére vonatkozó határidők valamennyi pályázóra vagy az egyes technológiákra vonatkozóan. (57) A pályázati eljárásban csak a pályázati kiírásban meghatározott korlátok eléréséig fogadhatók el az ajánlatok, a pályázatokhoz megadott ajánlati árak sorrendjében. A legmagasabb ajánlati árnál magasabb ajánlatok nem vehetőek figyelembe. 10
(58) A versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nyertesei az ajánlati árukkal azonos induló támogatott ár alapján jogosultak támogatásra. Ajánlattételi eljárásokban való részvételi lehetőség nem hazai, megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát előállító termelők számára (59) Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az esetleges hátrányos megkülönböztetés az EUMSZ 30. vagy 110. cikke értelmében, Magyarország vállalta, hogy a nem magyarországi állandó telephellyel rendelkező ajánlattevőknek engedélyezi a versenyeztetéses ajánlattételi eljárásokban való részvételt. (60) A külföldi termelők által megpályázható támogatás mértékének kiszámítása során figyelembe veszik a minden egyes szomszédos országból (EGT-országok vagy azon országok, amelyekkel az EU szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött az energia területén) származó éves villamosenergia-importot, a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia részarányát ezekben az importokban a valamennyi szomszédos ország megújuló energiaforrásból nyert villamos energiájának részaránya alapján, valamint az éves villamosenergia-ellátást Magyarországon. A külföldi termelők által a támogatási program keretében megpályázható támogatás minimális mértéke a következő hányados: az importok összege és a valamennyi szomszédos ország megújuló energiaforrásból nyert villamos energiája részarányának szorzata, osztva a magyarországi éves villamosenergia-ellátással. (61) Az adatok az előző évre, vagy a rendelkezésre álló utolsó évre vonatkoznak. (62) Az importált, megújuló energiaforrásból nyert villamos energia végső ellentételezése a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia fizikai importját alátámasztó bizonyítékok (pl. a termelővel vagy az importőrrel kötött kétoldalú szerződések, rendszerösszekötő kapacitással kapcsolatos jogok, import a másnapi menetrendben) alapján történik, amennyiben az ilyen bizonyítékok bemutatása megvalósítható. (63) A külföldi telephelyen termelt villamos energia támogatásának feltétele kormányközi megállapodások megkötése. (64) E módszer alapján és figyelembe véve a 2015-re vonatkozó adatokat, a megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát előállító külföldi termelők a becslések szerint várhatóan a teljes éves új megújulóenergiaforrás-kapacitás kb. 12 %-át pályázhatják meg. A külföldi termelőknek megnyitandó kapacitás százalékos arányát Magyarország évente felülvizsgálja a (60) preambulumbekezdésben leírt módszertan alapján. 2.6. Kérelmezés (65) Azoknak a kedvezményezetteknek, akiket nem versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében választottak ki, sztenderd kérelmezési formanyomtatványt kell benyújtaniuk, mely a következőket tartalmazza: i. nyilatkozat arról, hogy a kivitelezés még nem kezdődött meg, ii. információ a vállalkozás méretéről, iii. a szükséges támogatás összege, iv. az elszámolható költségek és v. kontrafaktuális forgatókönyv, melyet nagyvállalkozások esetében dokumentumokkal kell 11
alátámasztani. A benyújtott információk hitelességét értékelni fogják annak megerősítése céljából, hogy a támogatás rendelkezik az előírt ösztönző hatással. (66) A magyar hatóságok megerősítették, hogy támogatás nem adható abban az esetben, amikor a projekttel kapcsolatos munkálatok már megkezdődtek a támogatási kérelem előtt. 2.7. Finanszírozás, költségvetés és időtartam (67) A bejelentett program időtartama 10 év (2017 2026). (68) A megújuló energiából nyert energiával villamos energiát termelő létesítményeknek a bejelentett program alapján nyújtandó támogatás maximális költségvetése a becslések szerint évente 45 milliárd HUF 2017 2026 között. A magyar hatóságok további felső határokat állapítottak meg a támogatási programhoz csatlakozó létesítményekhez allokált éves összegre. E felső határt a kötelező átvételi támogatásban részesülő létesítmények esetén 1 milliárd HUFban, az adminisztratív úton meghatározott, prémium típusú támogatásban részesülő létesítmények esetén 0,5 milliárd HUF-ban, és a versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban résztvevő létesítmények esetén )kivéve a biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműveket) 1 milliárd HUF-ban állapították meg. A biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőművek esetében a maximális költségvetést évente 20 milliárd HUF-ban állapították meg a program teljes időtartamára. (69) A támogatási programot egy olyan díjból finanszírozzák, melyet kizárólag egyetemes szolgáltatás igénybevételére nem jogosult fogyasztók viselnek. A magyar hatóságok megerősítették, hogy az egyetemes szolgáltatásokra jogosult végfelhasználók a következők: a) Lakossági fogyasztók és a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók. b) Külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén, jogosultak egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni közszolgáltatási kötelezettség keretében. (70) Állami tulajdonú gazdasági vállalatok vagy önkormányzatok nem jogosultak egyetemes szolgáltatás igénybevételére. (71) A működési támogatás időtartama az összes, megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát termelő létesítmények esetében 25 év, kivéve a hulladéklerakóból származó gázból termelő erőműveket és a naperőműveket, előbbiek esetében a támogatás időtartama 5 vagy 6 év, utóbbiak esetében a támogatás időtartama 20 év. 12
2.8. Átláthatóság (72) A magyar hatóságok vállalják, hogy az új támogatási program hatálybaléptetése után adatot tesznek közzé a központi állami támogatási honlapon. Ezek az adatok a következők: a jóváhagyott támogatási programak és a végrehajtási rendelkezéseinek teljes szövege vagy arra mutató hivatkozás, a támogatást nyújtó hatóság megnevezése, az egyedi kedvezményezettek személyazonossága, az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatások formája és összege, a támogatás nyújtásának időpontja, a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás), a kedvezményezett helye szerinti régió (NUTS II szinten), valamint a kedvezményezett tevékenysége szerinti elsődleges gazdasági ágazat (NACEosztály szerint). 2.9. A program és az általános csoportmentességi rendelet (73) Magyarország előadja, hogy a bejelentett program prémium típusú támogatásra (barna prémiumra) jogosult, biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműegységekre, valamint demonstrációs projektekre nem vonatkozó része 2017. januárja óta hatályos, amiről tájékoztatták a Bizottságot az SA.47331 (2017/X) sz. állami támogatás kapcsán az általános csoportmentességi rendeletnek 5 megfelelően. 3. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE 3.1. Az állami támogatás fennállása (74) Valamely intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (75) A bejelentett program keretében a megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát előállító termelők támogatást kapnak a magyar kormánytól a termelt villamos energiáért. A bejelentett program a kiválasztott kedvezményezettek által, megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát támogatja. A villamos energia tagállamok közötti kereskedelme jelentős mértékű, és ezért a bejelentett program torzíthatja a versenyt a villamosenergia-piacon, és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. A bejelentett intézkedések az EUMSZ 107. cikke értelmében ezért állami támogatásnak minősülnek. 3.2. A támogatás jogszerűsége (76) Magyarország megerősítette, hogy a program csak azt követően lép hatályba, hogy a Bizottság meghozta jogerős döntését, melyben a programot a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánítja. (77) A (73) preambulumbekezdésben említettek szerint, a program egyes részeit, melyek nem vonatkoznak prémium típusú támogatásra jogosult, biomasszát vagy 5 A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (EGTvonatkozású szöveg) (HL L 187., 2014.6.26., 1 78. o.). 13
biogázt felhasználó, már működő erőműegységekre, Magyarország 2017. január 1-jével hatályba léptette a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 6 42. és 43. cikke alapján. (78) A Bizottság megállapítja, hogy Magyarország eleget tett az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésében foglalt felfüggesztési kötelezettségnek. 3.3. A támogatás összeegyeztethetősége (79) A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett program célja a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének előmozdítása. Következésképpen a bejelentett program a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014 2020) hatálya alá tartozik 7. (80) A program keretében termelésen alapuló támogatást nyújtanak a kedvezményezetteknek egy bizonyos időtartamon belül az eredeti beruházás után. A Bizottság ezért a bejelentett intézkedéseket a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás általános megfelelési rendelkezései (az iránymutatás 3.2. szakasz), valamint a megújuló energiaforrásból származó energiatermeléshez nyújtott működési támogatás megfelelési kritériumai (az iránymutatás 3.3.2. szakasza) alapján értékelte. 3.3.1. A közös érdekű célkitűzés (81) A bejelentett támogatási intézkedés célja az, hogy segítse a Magyarországot az EU által a megújuló energiára vonatkozóan az EU 2020 stratégia részeként meghatározott célok elérésében, nevezetesen abban, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ra 13 %-os részarányt érjen el a nemzeti bruttó végső energiafelhasználásban [lásd a (3) preambulumbekezdést], továbbá hogy biztosítsa Magyarország hozzájárulását az EU-nak a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó, 2030-ig elérendő célkitűzései teljesítéséhez. (82) A Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett program egyértelműen közös érdekű célkitűzést szolgál a Szerződés 107. cikk (3) bekezdésének megfelelően. 3.3.2. Az állami támogatás szükségessége és a megfelelő eszköz (83) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 107. pontjában a Bizottság elismeri, hogy adott körülmények között az állami támogatások megfelelő eszközként hozzájárulhatnak az uniós célkitűzések és a kapcsolódó nemzeti célok megvalósításához. (84) A bejelentett programot illetően Magyarország igazolta, hogy a támogatás nélkül nem történnének további beruházások a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiával történő energiatermelésbe, mivel a költségek magasabbak a villamos energia piaci áránál. A működési támogatás amiatt is szükséges hogy biztosítsa az EU 2020 stratégia részeként meghatározott, a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó célok elérését, 6 7 HL L 187., 2014.6.26., 1. o. HL C 200., 2014.6.28., 1. o. 14
valamint Magyarország hozzájárulását az EU-nak a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó, 2030-ig elérendő célkitűzései teljesítéséhez. A megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban 2015-ben 14,5 % volt. Új beruházásokra van szükség ahhoz, hogy tovább lehessen növelni a megújuló energiaforrások részesedését a magyar piacon, illetve, hogy 2020-ra teljesüljön a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cél. Magyarország számításokat nyújtott be, amelyek igazolják, hogy továbbra is szükség van a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatására [lásd a (16), (17) és (19) preambulumbekezdést]. (85) E becslések alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a fennálló negatív externáliák miatt pénzügyi szempontból nem volna életképes a megújuló energiából nyert energiával villamos energiát termelő létesítmények nagyszabású kiépítése állami támogatás nélkül. (86) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 27. pontjának c) alpontja előírja, hogy összeegyeztethetőnek tekinthetők az állami támogatási intézkedések, amennyiben azok a közös érdekű célkitűzés megvalósítását szolgáló megfelelő szakpolitikai eszközök. (87) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 116. pontja szerint ahhoz, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye a nemzeti energetikai és éghajlati céljaik megvalósítását, a Bizottság valamennyi egyéb feltétel teljesülése esetén feltételezi, hogy a megújuló energiából nyert villamos energiának nyújtott támogatások megfelelőek, és torzító hatásuk korlátozott. (88) A minden egyéb feltétel betartásának értékelését a lenti 3.3.3 3.3.6 szakasz tartalmazza. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett program tekintetében a támogatás szükséges, és hogy megfelelő eszköz a közös érdekű célkitűzés megvalósításához. 3.3.3. Ösztönző hatás (89) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 49. pontjának megfelelően ösztönző hatás akkor jön létre, amikor a támogatás miatt a kedvezményezett a közös érdekű célkitűzés elérése érdekében megváltoztatja magatartását, amit a támogatás hiányában nem vállalna. (90) A Bizottság a magyar hatóságok által benyújtott számítások alapján megjegyzi, hogy a támogatás hiányában a megújuló energiából nyert energiával villamos energiát termelő létesítmények nem építhetők ki a szükséges mértékben és ütemben, mivel a támogatás nélkül az ilyen projektek pénzügyi szempontból nem lennének életképesek. A támogatásnak ezért ösztönző hatása van, mivel azt eredményezi, hogy a kedvezményezettek megváltoztatják magatartásukat és megújulóenergiaforrás-projektekbe fektetnek be. (91) A (65) preambulumbekezdésben említettek szerint Magyarország megerősítette, hogy abban az esetben, amikor a támogatást nem versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélik oda, a kérelmezőknek formanyomtatványt kell kitölteniük a támogatás igénylésére, a kérelmeket pedig a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt kell benyújtani. A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett 15
program megfelel a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 50. és 51. pontjában kifejtett rendelkezéseknek. 3.3.4. Arányosság (92) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 69. pontja szerint a környezetvédelmi és energetikai támogatás arányosnak tekinthető, ha a támogatás kedvezményezettenkénti összege a tervezett környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához szükséges minimumra korlátozódik. (93) A Bizottság értékelte a támogatás arányosságát a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás megújuló energiaforrásból származó energiatermeléshez nyújtott működési támogatásról szóló 3.3.2. szakaszának rendelkezései alapján. (94) A (28) (33) preambulumbekezdésben említettek szerint a támogatási program keretében a legalább 500 kw és az 1 MW alatti teljesítőképességű létesítményeknek adminisztratív úton meghatározott prémium típusú támogatást nyújtanak. Ez megfelel a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 124. pontjának a) alpontjában foglalt követelménynek. (95) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 124. pontjának b) alpontja szerint a kedvezményezetteknek szokványos kiegyenlítési feladataik vannak. A (33) preambulumbekezdésben említettek szerint a bejelentett program biztosítja, hogy a prémium típusú támogatásban részesülő létesítményeknek szokványos rendszerkiegyenlítési feladataik vannak. (96) A prémium típusú támogatásban részesülő létesítmények esetében nem fizethető támogatás abban az esetben, amikor a HUPX másnapi órás árai legalább 6 egymást követő órában negatívak (lásd a fenti (40) és (41) preambulumbekezdést). A Bizottság szerint ez megfelel a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 124. pontja c) alpontjának. (97) A (21) (27) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint az 500 kw alatti teljesítőképességű létesítményeknek és a demonstrációs projekteknek kötelező átvételi támogatás formájában nyújtanak támogatást, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 125. pontjának megfelelően. (98) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 127. pontja szerint versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül nyújtható támogatás az 1 MW-nál alacsonyabb kiépített villamosenergia-kapacitással rendelkező létesítményeknek, valamint a demonstrációs projektekhez. A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 128. pontja szerint versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában a Bizottság a támogatás arányosságát a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 131. pontjának rendelkezései alapján értékeli. (99) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 131. pontjának a) alpontja szerint az energiaegységenkénti támogatás nem haladja meg az érintett technológiával történő energiatermelés teljes élettartamra vetített költségei és az érintett energiaforma piaci ára közötti különbséget. Magyarország 16
becslése szerint a villamos energia piaci ára körülbelül 10 HUF/kWh a létesítmények élettartama alatt. (100) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 131. pontjának b) alpontja szerint az energiatermelés teljes élettartamra vetített költségei a normális tőkemegtérülést is tartalmazhatják. A (19) preambulumbekezdésben említettek szerint Magyarország 6,94 %-os IRR-t számított ki. Ez összhangban van a Bizottság által a közelmúltban jóváhagyott, megújulóenergiaforrás-projektek belső megtérülési rátájával (IRR) 8. (101) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 131. pontjának c) alpontja szerint a termelési költségeket rendszeresen, legalább évente aktualizálják. A fenti (45) (47) preambulumbekezdésben említettek szerint Magyarország létre fog hozni egy nyomonkövetési mechanizmust, melynek segítségével legalább évente felülvizsgálja a termelési költségeket valamennyi kategória esetében, és ennek megfelelően aktualizálja az alkalmazandó referenciaértékeket. (102) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 131. pontjának d) alpontja szerint támogatást kizárólag az üzem teljes értékcsökkenése értékéig nyújtanak. A (71) preambulumbekezdésben említettek szerint a működési támogatás időtartama a megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát termelő létesítmények esetében 25 év, kivéve a hulladéklerakóból származó gázból termelő erőműveket és a naperőműveket, előbbiek esetében a támogatás időtartama 5 vagy 6 év, utóbbiak esetében a támogatás időtartama 20 év. A magyar hatóságok jelezték, hogy a támogatás időtartama nem haladja meg az erőművek a rendes számviteli szabályok értelmében vett értékcsökkenési időszakát. (103) A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az 1 MW alatti teljesítőképességű létesítményeknek nyújtott ellentételezés teljesíti a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 131. pontjának a), b), c) és d) alpontjában meghatározott feltételeket és ezért arányos a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 69. pontja értelmében. (104) A (31) preambulumbekezdésben említettek szerint a biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműegységek jogosultak prémium típusú támogatásra (barna prémiumra). A biomasszát felhasználó, már működő erőműveknek az üzem értékcsökkenését követően nyújtott támogatást a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.3.2.3. szakasza szerint kell értékelni. (105) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 133. és 134. pontja szerint a Bizottság a biomassza-erőműveknek az erőmű értékcsökkenését követően nyújtott működési támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti, ha a tagállam bizonyítja, hogy a kedvezményezett által az erőmű értékcsökkenését követően viselt működési költségek továbbra is meghaladják az érintett energiaforma piaci árát vagy azt, hogy a fosszilis 8 Lásd pl. az SA.38758, az SA.38759, az SA.38761, az SA.38763, az SA.38812, az SA.38796 és az SA.43756 ügyekben hozott határozatokat. 17
tüzelőanyagok bemeneti forrásként történő felhasználása gazdasági szempontból előnyösebb a biomassza felhasználásánál, a támogatást kizárólag a megújuló energiaforrásból származó energia alapján nyújtják, az intézkedést úgy dolgozták ki, hogy kompenzálja a biomasszát felhasználó kedvezményezett működési költségei és a piaci ár közötti különbséget vagy az alternatív fosszilis tüzelőanyagok felhasználásához képest felmerülő működési költségeit, hiteles bizonyíték áll rendelkezésre abban a tekintetben, hogy a támogatás hiányában a szóban forgó erőműben a biomasszáról a fosszilis tüzelőanyagok felhasználására térnének át, valamint nyomonkövetési mechanizmus működik annak ellenőrzése céljából, hogy a működési költségek továbbra is meghaladják-e az energia piaci árát vagy hogy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása előnyösebb-e a biomassza felhasználásánál. A nyomonkövetési mechanizmusnak a költségekkel kapcsolatos naprakész információkon kell alapulnia, és ezt legalább éves rendszerességgel alkalmazni kell. (106) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 1.3. szakaszának alkalmazásában biomassza a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból többek között a haltenyészetekből és az akvakultúrákból származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint a biogázok és az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része. Következésképpen a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 133. és 134. pontjának rendelkezései a biogázra is kiterjednek. (107) A (32) preambulumbekezdésben említettek szerint a barna prémiumban részesülő létesítmények esetén a prémium típusú támogatás mértéke az erőműegységben történő fosszilis és biomassza vagy biogáz alapú termelés költségei közötti különbség vagy az erőmű működési költségi alapján állapítandó meg. A támogatás összege a MEKH engedélye alapján kerül meghatározásra, azt követően, hogy elemezte a lehetséges kedvezményezett által rendelkezésre bocsátott adatokat. A MEKH ennek során figyelembe veszi az üzleti tervet, és vizsgálatot végez a felhasznált energiaforrások, a névleges teljesítőképesség, a technológiai sajátosságok, a legjobb elérhető technológia és a létesítmény más releváns paraméterei figyelembe vételével. Magyarország megerősítette, hogy az intézkedés célja annak elkerülése, hogy ezeket az erőműveket bezárják. A (43) preambulumbekezdésben említettek szerint Magyarország megerősítette, hogy vegyes energiaforrások használata esetében a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás tárgyát képező villamosenergia-mennyiség a tüzelőanyagok összetétele és típusa alapján kerül kiszámításra, míg a hőtermelés esetében azonos tüzelőanyag-összetételt alkalmaznak. Magyarország megerősítette, hogy a támogatás mértékének meghatározásához az erőműnek be kell mutatnia a fosszilis és biomassza alapú működés költségeit, és részletesen indokolnia kell az ettől eltérő költségeket. Magyarország megerősítette, hogy a támogatást 5 évig nyújtják, és évente egyszer felülvizsgálják. 18
(108) A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműveknek az üzem értékcsökkenését követően nyújtott ellentételezés teljesíti a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.3.2.3. szakaszában meghatározott feltételeket (elsősorban annak 133. és 134. pontját), és ezért arányos a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 69. pontja értelmében. (109) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 126. pontja előírja, hogy 2017. január 1-jétől a megújuló erőforrásokból villamos energiát termelő létesítményeknek szóló valamennyi támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás során, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek alapján kell nyújtani. Továbbá, amikor az ilyen versenyeztetéses ajánlattételi eljárás megkülönböztetés nélkül nyitva áll az összes, megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát előállító termelő előtt, feltételezhető, hogy a támogatás arányos. (110) A fenti (53) preambulumbekezdésben említettek szerint a legalább 1 MW beépített teljesítőképességű létesítmények és a szélerőművek esetében a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtják. Ezek az eljárások megkülönböztetés nélkül nyitva állnak majd az összes, megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát előállító termelő előtt. A Bizottság úgy véli, hogy ez az indokolás elfogadható a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 126. pontja tekintetében. 3.3.5. A verseny torzulása és a mérlegelési teszt (111) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 90. pontja szerint a környezetvédelmi célú támogatások esetében azok természetéből fakadóan jellemzően a környezetbarát termékeket és technológiákat részesítik előnyben más, szennyezőbb megfelelőikkel szemben. Továbbá, a támogatás hatása elvben nem tekinthető a verseny indokolatlan torzulásának, mivel az szervesen kapcsolódik annak célkitűzéséhez. (112) A környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 116. pontja szerint a Bizottság valamennyi egyéb feltétel teljesülése esetén feltételezi, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának nyújtott támogatás torzító hatása korlátozott. (113) Jelen esetben a Bizottság úgy véli, hogy a megújuló energiaforrásból nyert energiával villamos energiát termelő létesítményeknek nyújtott támogatásnak nincs indokolatlan torzító hatása a versenyre és a kereskedelemre, mert teljesülnek a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.3.2.1. szakaszában meghatározott, alkalmazandó feltételek [lásd a (92) (103) preambulumbekezdéseket]. (114) Továbbá, a (15) preambulumbekezdésben említettek szerint, a magyar hatóságok vállalták, hogy nem nyújtanak támogatást nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagy azoknak a vállalkozásoknak, akikkel szemben a támogatási intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 16. és 17. pontjának megfelelően. 19