Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. október 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0272 (NLE) 13773/17 FISC 239 N 43 ECOFIN 894 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. október 26. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 621 final Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és az adókövetelések behajtásáról az Európai Unió és a Norvég Királyság között létrejött megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 621 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 621 final 13773/17 DG G 2B HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.26. COM(2017) 621 final 2017/0272 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és az adókövetelések behajtásáról az Európai Unió és a Norvég Királyság között létrejött megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről HU HU
1. A JAVASLAT HÁTTERE A javaslat indokai és céljai INDOKOLÁS A 904/2010/EU tanácsi rendelet 1 és a 2010/24/EU tanácsi irányelv 2 megteremti a héa területén a csalás megelőzése és felszámolása, valamint a követelések behajtása céljából folytatott együttműködés jogi keretét a tagállamok számára. A tagállamokban szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az adócsalók gyakran a harmadik országokban letelepedett vállalkozások közreműködésével bonyolított tranzakciók ellenőrzésének hiányosságait aknázzák ki. Ezért a harmadik országokkal való együttműködés a héacsalások elleni küzdelem létfontosságú kérdése. Norvégia tagja az Európai Gazdasági Térségnek, héarendszere meglehetősen hasonló az EU-ban alkalmazotthoz, és a héa területén az idők folyamán kiváló együttműködést alakított ki az uniós tagállamokkal. 2009-ben Norvégia kulcsfontosságú szerepet vállalt, amikor információkat adott át a tagállamoknak a szén-dioxid-kreditek kereskedelme terén a csalárd kereskedők által elkövetett héacsalásokról. 2009 és 2012 között a norvég adóhatóság összesen 2 703 millió euró összegű csalárd tranzakciókkal kapcsolatban szolgáltatott információkat a tagállami hatóságok részére. Norvég tisztviselők egyes tagállamokkal közösen részt vettek az energetikai ágazatban végzett többoldalú ellenőrzésekben, illetve megfigyelőként meghívást kaptak a héa-megyfigyelőközpontba is (az Eurofisc 4. tevékenységi területe 3 ). Emellett Norvégia több tagállamot értesített csalárd kereskedők által bonyolított tranzakciókról, melyekhez a norvég alternatív fizetési platformokat használták. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a Norvégiával való együttműködés számos előnnyel jár a tagállamokra nézve. Ugyanakkor a jelenlegi jogi keretek között a Norvégiával folytatott közigazgatási együttműködés alkalmi jellegű, és alapját kizárólag a Norvégia és az egyes tagállamok között létrejövő kétoldalú megállapodások, a skandináv egyezmény, illetve Norvégiának a héa-megfigyelőközpontba megfigyelőként való esetenkénti meghívása képezik. Az EU és Norvégia közötti kétoldalú megállapodás végre szilárd jogi keretet teremt a Norvégia és az egyes tagállamok közötti megbízható együttműködéshez. Ez az együttműködés az uniós tagállamok között jelenleg érvényben lévő együttműködési struktúrával azonos módon épül fel, és ugyanolyan eszközökre például elektronikus platformokra és e-formanyomtatványokra támaszkodik. 1 A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és a csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.). 2 A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.) 3 Az Eurofisc az célzott információk uniós tagállamok közötti többoldalú és gyors cseréje céljából létrejött hálózat. Munkáját tematikus bontásban, ún. tevékenységi területek szerint végzi. Működését a 904/2010/EU rendelet X. fejezete szabályozza. HU 2 HU
A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja A Bizottság a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. április 7-i COM (2016) 148 final közleményben bejelentette, hogy a héával kapcsolatban az Unión kívüli országokkal való jobb együttműködés révén ki kell terjeszteni a közigazgatási együttműködés uniós rendszerét nem uniós országokra, különösen az elektronikus kereskedelem hatékony adóztatásának biztosítása érdekében. 2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG E javaslat Tanács részére történő benyújtásának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke (6) bekezdésének b) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben értelmezett 113. cikke. Az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az ugyanazon cikk (1) bekezdésében felsorolt, kizárólagos uniós hatáskörbe eső területek mellett az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. A Bíróság AETR-, avagy ERTA-ügyben hozott ítélete nyomán egy megállapodás akkor tartozik az EU kizárólagos hatáskörébe, ha tárgya bizonyíthatóan a belső közös szabályok hatálya alá vagy egy olyan területhez tartozik, amelyre már nagymértékben kiterjednek ilyen szabályok, vagy amennyiben szabályokat fogadtak el a közös szakpolitikák közé nem tartozó területeken, különös tekintettel a harmonizációs intézkedések által érintett területekre. A tervezett megállapodás tárgyát képező terület, azaz a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködés, a héacsalás elleni küzdelem és a héából eredő követelések behajtása a belső közös szabályok nevezetesen a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és a csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet és az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv hatálya alá tartozik. Következésképpen az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a héa területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és a követelések behajtásáról Norvégiával létrejövő megállapodás megkötésére. Ennek megfelelően a Tanács 2014. december 9-i határozatával felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen a kérdésről Norvégiával. A megállapodás tartalma tükrözi az Európai Unió és Norvégia közötti, a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és az adókövetelések behajtásáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére a Bizottságnak adandó felhatalmazásról szóló, 2014. december 9-i tanácsi határozat függelékében foglalt tárgyalási irányelveket. A megállapodásba belefoglalt együttműködési eszközök megegyeznek az uniós keretek között megállapított eszközökkel, az adatbázisokhoz való hozzáférés kivételével. Ez utóbbit a felek kizárták a megállapodás hatóköréből, mert álláspontjuk szerint nem arányos annak HU 3 HU
célkitűzéseivel. A héa-információcsere-rendszer (VIES) 4 a tagállamok számára hozzáférést biztosít az Unión belüli tranzakciókra vonatkozó információkhoz, melyek azonban a Norvégiával való együttműködés szempontjából nem relevánsak. 3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk A megállapodás hatálya a héa területén az uniós tagállamok és Norvégia adóhatóságai között létrejövő együttműködésre terjed ki. Megszövegezéséről a Bizottság 2015 és 2016 folyamán tárgyalásokat folytatott a norvég hatóságokkal. A tárgyalási folyamat során a Bizottság folyamatosan tájékoztatta a Tanács adóügyekkel foglalkozó munkacsoportját (CWPT) a tárgyalások állásáról, és konzultációt folytatott vele azok eredményeiről. 4. EGYÉB ELEMEK A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata I. cím Általános rendelkezések E rendelkezések célja kialakítani a héacsalások elleni küzdelem és a héakövetelések behajtásához való segítségnyújtás terén folytatott közigazgatási együttműködés kereteit (1. cikk). A fogalommeghatározások (3. cikk) összhangban vannak a vonatkozó uniós jogszabályokéval. A megállapodás ennek megfelelően átvette a megkereső hatóság II. cím szerinti, a közigazgatási együttműködés és csalás elleni fellépés összefüggésében használt (a 904/2010/EU tanácsi rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerinti), illetve a megkereső hatóság III. cím szerinti, a behajtásra irányuló segítségnyújtás összefüggésében említett (a 2010/24/EU tanácsi irányelvben szereplő fogalommeghatározás szerinti) fogalmát. A tagállamok által a közigazgatási együttműködés uniós kerete alapján jelenleg használt e-formanyomtatványokban ugyanezek a fogalommeghatározások tükröződnek. Ennek megfelelően az azonos fogalommeghatározások alkalmazása lehetővé teszi, hogy a Norvégiával való együttműködés során ugyanazok az e-formanyomtatványok kerüljenek felhasználásra, lényeges alaki változtatás nélkül. Hasonlóképpen a szervezeti struktúra (4. cikk) is a 904/2010/EU tanácsi rendelet és a 2010/24/EU tanácsi irányelv által létrehozott struktúrák mintáját követi. Ennek kapcsán megemlítendő, hogy mivel a megállapodás kizárólag a héára alkalmazandó, szövege nem rendelkezik a különböző adótípusokért felelős, a 2010/24/EU irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében említett kapcsolattartó irodák létrehozásának lehetőségéről. A feleknek biztosítaniuk kell az információcseréhez szükséges kommunikációs rendszerek megfelelő működését. Ezért a kommunikációs és információcsere-rendszerek működésére vonatkozó műszaki minőségi és mennyiségi előírások megállapítása érdekében a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kell kötniük (5. cikk). Ez utóbbi nem 4 VIES: VAT Information Exchange System (héa-információcsere-rendszer). A VIES rendszerén keresztül hozzáférhető információkra és a rendszer használatára irányadó szabályokat a 904/2010/EU tanácsi rendelet V. fejezete állapítja meg. HU 4 HU
hivatkozik a VIES rendszerre, amely a megállapodásban nem szerepel a Norvégiával való együttműködés eszközei között. A feleknek biztosítaniuk kell a titoktartást és a személyes adatok védelmét, a vonatkozó uniós jogszabályok előírásainak megfelelően (95/46/EK irányelv). A 6. cikk a következőkre vonatkozó feltételekről rendelkezik: az adatszolgáltatás korlátozása a héajogszabályok alkalmazásában érintett nemzeti hatóságokra és az adatok meghatározott célokra történő felhasználására; az egyéb célokra való felhasználás korlátozása arra az esetre, ha azt az adott állam jogszabályai lehetővé teszik, illetve az adatot szolgáltató állam előzetesen engedélyt adott rá; az egymásnak átadott adatok felhasználása; az információk átadása harmadik állam vagy harmadik ország részére; a harmadik országoktól kapott információk továbbítása. II. cím Közigazgatási együttműködés és a csalás elleni küzdelem A II. cím a 904/2010/EU tanácsi rendeletben felsorolt együttműködési eszközökkel azonos eszközökről rendelkezik (információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkeresés, előzetes megkeresés nélküli információcsere, visszajelzés, automatikus információcsere, kézbesítési megkeresések, jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban, egyidejű ellenőrzések és Eurofisc), az adatbázisok VIES rendszeren keresztüli hozzáférésének kivételével. Az információk szolgáltatására rendelkezésre álló határidők is megegyeznek az európai jogi keretekben szereplőkkel. Ami a megkeresés alapján történő információcserét illeti, a 7. cikk (4) bekezdése utal azokra az esetekre, amikor a termék a megkereső hatóság székhelye szerinti államban adóköteles, de az adófizetésre kötelezett adóalany a megkeresett hatóság székhelye szerinti államban telepedett le. Ilyen esetekben a megkereső hatóság számára a héakötelezettség értékelésének egyetlen módja, ha segítséget kér a megkeresett hatóságtól. Az említett cikk ezért előírja, milyen minimális információkat köteles átadni a megkeresett hatóság ilyen esetekben a megkereső hatóságnak. Az e rendelkezés hatálya alá eső a megállapodás 1. mellékletében felsorolt kategóriák az elhanyagolható értékű behozatal, az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások, a távközlési szolgáltatások, a rádiós és televíziós műsorszolgáltatások és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. Ami az automatikus információcserét (11. cikk) illeti, a létrehozandó vegyes bizottságban (41. cikk) képviselt felek állapítják meg, ez mely információkategóriákra vonatkozik. Norvégia Eurofisc-ban való részvétele (15. cikk) nem teszi lehetővé az egyik részes állam illetékes hatósága által kinevezett Eurofisc-kapcsolattartó számára, hogy hozzáférjen a másik részes állam adatbázisaihoz. Emellett Norvégia Eurofisc-kapcsolattartója nem tölthet be elnöki tisztet vagy a tevékenységi területek koordinátori szerepét, továbbá nem rendelkezik szavazati joggal. A 17. cikk értelmében egy adóhatóság megtagadhatja a közigazgatási vizsgálatok elvégzését, amennyiben az erre irányuló megkeresés aránytalanul nagy adminisztratív terhet róna a megkeresett hatóságra, és amennyiben a megkereső hatóság nem merítette ki a saját belföldi információforrásait. A megkeresett hatóság nem tagadhatja meg a közigazgatási segítségnyújtást banktitokra hivatkozva. Az információcserére szolgáló formanyomtatványokat a vegyes bizottság fogadja el. A tagállamok által a 904/2010/EU tanácsi rendelet és a 2010/24/EU tanácsi irányelv alapján használt e-formanyomtatványok e megállapodás céljára is felhasználhatók, kisebb nyelvi módosításokkal. Az e-formanyomtatványok jelenlegi változata kizárólag a tagországokra, illetve Közösségen belüli tranzakciókra hivatkozik. III. cím Behajtás HU 5 HU
A III. cím a behajtásra irányuló segítségnyújtás terén a 2010/24/EU irányelvben felsoroltakhoz hasonló eszközökről rendelkezik. Ezek a következők: információcsere (ideértve a közigazgatási hivatalokban való jelenlétet és a megkereső állam közigazgatási vizsgálataiban való részvételt is), a dokumentumok kézbesítéséhez nyújtott segítség, illetve a behajtási vagy biztosítási intézkedések. A behajtásra irányuló segítségnyújtás e típusaira irányadó feltételek és előírások szintén összhangban vannak a 2010/24/EU irányelvben előírt feltételekkel. A megállapodás hatálya ugyanakkor a héakövetelésekre, valamint az e követelésekhez kapcsolódó közigazgatási szankciókra, bírságokra, díjakra és pótdíjakra, illetve kamatokra és költségekre korlátozódik (a megállapodás 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően). A 2010/24/EU irányelvvel ellentétben a megállapodás nem terjed ki az egyéb adókra, vámokra és illetékekre. E korlátozott hatály megfelel a Tanács részéről kapott tárgyalási meghatalmazásnak. Ugyanakkor az egyéb adókhoz és vámokhoz kapcsolódó, behajtásra irányuló segítségnyújtás elősegítése, illetve az adminisztratív terhek könnyítése érdekében a 40. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megállapodás végrehajtása céljából elfogadott elektronikus kommunikációs hálózat és formanyomtatványok (mely utóbbiak megfelelnek az uniós tagállamok között jelenleg a behajtásra irányuló segítségnyújtás keretében használt formanyomtatványoknak) egyéb követelések esetében is felhasználhatók a behajtásra irányuló segítségnyújtás céljára, ha az érintett államok között létrejött egyéb, a közigazgatási együttműködést segítő kétoldalú vagy többoldalú, jogilag kötelező eszközök lehetővé teszik ezt a segítségnyújtást. A kommunikációs hálózatoknak és a formanyomtatványoknak az egyéb adók és vámok esetében való felhasználására vonatkozó lehetőség nem pedig kötelezettség a gyakorlatban hasznosnak bizonyulhat, mivel az adófizetés elmulasztása általában nem korlátozódik a héaadósságokra. Ezért a megállapodás úgy rendelkezik, hogy a behajtásra irányuló segítségnyújtás egyetlen formanyomtatvánnyal kérhető (a megállapodás alapján) a héakövetelések, illetve (egyéb megállapodások alapján) a más adók és illetékek tekintetében. Az egyes tagállamok maguk döntik el, Norvégiával konzultálva, hogy kívánnak-e élni és milyen módon a 40. cikk (4) bekezdésében felkínált lehetőséggel. A megállapodás 23. cikke az előzetes megkeresés nélküli információcserére vonatkozik. E rendelkezés alapján egy állam tájékoztathatja a letelepedés helye vagy a tartózkodási hely szerinti államot a másik államban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyt érintő, folyamatban lévő adó-, vám- vagy illeték-visszatérítésről. Ez a rendelkezés hasonló a 2010/24/EU irányelv 6. cikkének rendelkezéséhez, amely az előzetes megkeresés nélküli információcserét szabályozza a várható adó-, vám- vagy illeték-visszatérítések esetében, a hozzáadottérték-adó kivételével. A 2010/24/EU irányelvben (8. és 12. cikk) bevezetett egységes okiratok (a megkeresett tagállamban végrehajtást engedélyező egységes formanyomtatvány és egységes okirat) a megállapodásban is helyet kaptak (25. és 29. cikk). Az uniós tagállamok között már használatban lévő formanyomtatványok Norvégia viszonylatában is bevezetésre kerülnek kézbesítési és behajtási célokra. A formanyomtatványok automatikus fordítása kiterjed a norvég nyelvre is. A behajtásra irányuló, Norvégiával megvalósítandó segítségnyújtás gyors és zökkenőmentes végrehajtásának elősegítése céljából a megállapodás 40. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mindaddig, amíg a vegyes bizottság nem fogad el részletes rendelkezéseket a III. cím végrehajtása céljából, az illetékes hatóságok a HU 6 HU
2010/24/EU tanácsi irányelv végrehajtására elfogadott szabályokat alkalmazzák, köztük a formanyomtatványokat is. IV. cím Végrehajtás és alkalmazás A 41. cikk rendelkezik egy, a felek képviselőiből álló vegyes bizottság felállításáról. A vegyes bizottság feladata gondoskodni a megállapodás megfelelő működéséről és végrehajtásáról. Döntéseit egyhangúlag hozza, és elfogadja saját eljárási szabályait. Norvégia e megállapodás végrehajtásának céljára az elektronikus formanyomtatványokat és a CCN/CSI 5 hálózatot használja, amelyek az 1286/2013/EU (Fiscalis 2020) rendelet 6 mellékletének A. pontjában említett európai információs rendszerek uniós elemei. A vegyes bizottság annak függvényében határoz a Norvégia által az Európai Unió általános költségvetésébe befizetendő összeg mértékéről, hogy a felek milyen műszaki megoldást választanak Norvégia CCN/CSI hálózatra való csatlakozásának megvalósítására. A vegyes bizottságban az Európai Uniót a Bizottság képviseli, de a tagállamok is részt vehetnek munkájában. Ugyanakkor a vegyes bizottság határozatainak elfogadását megelőzően a tagállamoknak az EUMSZ 113. cikkében lefektetett szabályoknak megfelelően (egyhangúlag) el kell fogadniuk az Európai Unió álláspontját. A Bizottság a vegyes bizottság munkája során e határozatot követi és az abban foglalt álláspontot védi. V. cikk - Záró rendelkezések E megállapodás része lesz az uniós vívmányoknak, és elsőbbséget élvez a közigazgatási együttműködésről azonos területen megkötött egyéb, jogilag kötelező érvényű kétoldalú vagy többoldalú eszközökkel szemben. Ez azt jelenti, hogy összeegyeztethetetlenség esetén e megállapodás rendelkezései alkalmazandók. 5 Közös kommunikációs hálózat és közös rendszerinterfész (CCN/CSI) 6 Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.). HU 7 HU
2017/0272 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és az adókövetelések behajtásáról az Európai Unió és a Norvég Királyság között létrejött megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének b) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament véleményére 7, mivel: (1) Az (EU) XXX/XXX határozat alapján a Felek xxxx.xx.xx-án/-én aláírták az Európai Unió és a Norvég Királyság között a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és a követelések behajtásáról létrejött megállapodást. (2) A megállapodásnak a tárgyalások eredményeképpen létrejött szövege hűen tükrözi a Tanács által kiadott tárgyalási irányelveket. (3) A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal. (4) A megállapodást az Unió nevében jóvá kell hagyni, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni közdelemről és az adókövetelések behajtásáról az Európai Unió és a Norvég Királyság között létrejött megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja. A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz. 2. cikk A megállapodás 44. cikkének (2) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg. 7 HL C [ ]., [ ], [ ] o. 8 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.). HU 8 HU
3. cikk Az Uniót a tagállamok képviselőinek támogatásával a Bizottság képviseli a megállapodás 41. cikke által létrehozott vegyes bizottságban. Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a Tanács részéről az elnök HU 9 HU