A társaság erőforrásainak rövid bemutatása:

Hasonló dokumentumok
A társaság erőforrásainak rövid bemutatása:

BAKANCSOS BARANGOLÁS BAKONYTÓL A BALATONIG BAKONYERDŐ ZRT.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A Keszthelyi-hegység ökoturisztikai fejlesztése Darnay-Dornyai Béla öröksége nyomán

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:


A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron március 20.

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

GYALOGSZERREL FELFEDEZNI A BUDAPEST KÖRNYÉKI HEGYSÉGEK ÉS A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TURISZTIKAI TERMÉKKÍNÁLATÁT PILISI PARKERDŐ ZRT.

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.

AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE


Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

A Keszthelyi-hegység ökoturisztikai fejlesztése

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Az erdő-környezetvédelmi támogatások és a Natura 2000 kompenzációs kifizetések alakulása az új Vidékfejlesztési Programban

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Minisztériumi szervezeti felépítés

Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései

Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások. FAGOSZ Fakonferencia április 22.

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

Új kihívások az uniós források felhasználásában

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Hazai akác kínálat alakulása

5f!J. számú előterjesztés

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

for a living planet "zöld energia"?

Fás szárú energetikai ültetvények

A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra

nak kapcsolata Magyarországon

2013. október 4. Galambos Annamária

Európai Innovációs Partnerség. Agrár-, élelmiszer-feldolgozási-, és erdészeti innovációs projektek

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében május 16. Túrkeve

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. J a v a s l a t közfoglalkoztatási programokban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalára

A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Erdészetek természetvédelmi szerepe, közjóléti tevékenysége

Gyorsító pályán a Vidékfejlesztési Program pályázatai

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Az alföldi erdőgazdálkodás, erdőtelepítés jövője. Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Helyettes Államtitkárság június 02.

Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia november 29.

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Vidékfejlesztési Program ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében. 1.

Erdei élőhelyek kezelése

Az erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai. Előadó: Jákli Csaba 6 x 6 TRANS Kft ügyvezetője

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

- emberi szükségleteket akar kielégíteni, - gyarapodni, fejlődni akar. - és a jövedelem szerzés is a céljai között szerepel.

KÉRDŐÍV MAGÁNERDŐ-GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A vidékfejlesztési miniszter../... (..) VM rendelete

A PASSZÍV HÁZAKHOZ IS MEGFELELŐ 8 LÉGKAMRÁS NYÍLÁSZÁRÓK GYÁRTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ A LIMAKER KFT-NÉL

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Átírás:

A társaság erőforrásainak rövid bemutatása: Gazdálkodási terület: Megnevezés Terület (ha) Összes földterület 63 947 Ebből: erdő 60 621 Természetvédelmi területek az erdőterületből: Megnevezés Terület (ha) nemzeti park 11.078 tájvédelmi körzet 7.421 egyéb természetvédelmi terület 2.359 erdőrezervátum (magter. + védőzóna) 1.411 helyi védettség 110 Összesen: 22.379 Fafajok megoszlása: T CS B Gy A EKL Ny ELL Fe Össz. Terület % 16 27 20 9 5 8 1 4 10 100 Élőfakészlet % 14 24 32 7 2 5 0 5 11 100 Összes fakitermelés (%) 12 23 34 8 4 4 1 4 10 100 A társaság missziója A Bakonyerdő Zrt. küldetését, filozófiáját az Európai Unió erdészeti stratégiájával, a Nemzeti Erdőstratégiával és Erdőprogrammal, továbbá az erdővel kapcsolatban álló társadalom igényeivel összhangban, a vonatkozó szabályozásokra, előírásokra tekintettel fogalmazta meg; kiegészítve ezeket a feldolgozóipari tevékenység, a világpiaci versenyhelyzet kihívásaira adandó válaszokkal. A Bakonyerdő Zrt. a társadalom, a tulajdonos javát szolgálva és üzleti partnerei elvárásainak eleget téve gondoskodik a kezelésében lévő erdővagyon megfelelő használatáról, védelméről, gyarapításáról és gazdasági hasznosításáról, betartva a természeti-környezeti, biztonsági és üzleti normákat. Az alapanyag közvetlen értékesítése mellett fűrészüzemi és késztermékgyártó kapacitást működtet, magas fokon biztosítva ezzel a hozzáadott érték előállítását. A Bakonyerdő Zrt. alapfeladata a vagyonkezelési szerződés alapján rábízott erdőterületek szakszerű kezelése. A kezelést tartamosan, az erdőtervi előírásoknak megfelelően a társadalom erdővel szemben támasztott védelmi és szociális igényeivel összhangban végzi a gazdálkodási és jövedelmezőségi szempontok, követelmények teljesítése mellett. Elsődlegesnek tekintjük az erdők gazdasági célú hasznosítását az erdőtervi lehetőségek kihasználásával és a kitermelt fa, illetve a versenyképes fatermékek piaci értékesítésével és feldolgozásával. Kiemelt célunk a társaság jövedelmezőségének javítása, és ezáltal az erdő javára visszaforgatható eszközök növelése, magas hozzáadott értékű, magas szinten feldolgozott termékek előállítása és versenyképes értékesítése révén.

A Társaság üzleti tervének bemutatása A Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban továbbra is alapvető stratégiai cél, hogy a szakmai alapfeltételek betartása mellett a társaság folyamatosan eredményesen gazdálkodjon, a likviditást biztosítsa, és a munkahelyeket megőrizze. A Bakonyerdő Zrt. üzleti terve alapvetően a Társaság 2016-2018. évi stratégiai tervében megfogalmazott főbb célokhoz, irányokhoz illeszkedik, azonban a középtávú terv elkészülte óta eltelt években olyan fajsúlyú és mértékű változások következtek be a Társaság működését döntően befolyásoló anyagi és humán erőforrásokat illetően, amelyek alapvetően meghatározzák a gazdálkodást, az eredményességet és a jövedelmezőségi mutatókat. A szaporítóanyag előállítás és beszerzés az erdőgazdálkodás egyik kiemelt feladata. 2018. évre a nagy magvú fafajok magjait saját forrásból és vásárlásból biztosítottuk a vetésekhez. Az erdeifenyő és feketefenyő magokat saját forrásból (pergetés), a vörösfenyő és duglászfenyő magot vásárlásból kívánjuk biztosítani csemetekertjeink részére. Továbbra is fő cél, hogy elsősorban a Társaság saját szaporítóanyag szükségletét termeljük meg ezekben a csemetekertekben, így a termelés során a fafaj összetétel nem tér el jelentősen az elmúlt évek összetételéhez képest. A megnevelt csemeteféleségek 70%-ban lombos, elsősorban tölgyfélék és bükk fafajokból kerülnek ki, 30%-át pedig a fenyőfélék adják, elsősorban erdeifenyő, feketefenyő és vörösfenyő. Új fafajként a duglászfenyőt kívánjuk termesztésbe vonni, mert klímaváltozás miatt a lucfenyő helyett alkalmas lehet a hegy- és dombvidéki a lombos főfafajú erdőkben értéknövelő elegy fafajként. Az erdőfelújítási ágazat termelési költségeinek jelentős növekedését a vállalkozói díjak további emelkedése okozza. Ez főként a jelentős fizikai munkával járó ápolási tevékenységek terén jelent többletköltséget. Ezekre a tevékenységekre egyre nehezebb vállalkozót találni. Mindemellett törekszünk a költségtakarékos technológiák fokozottabb alkalmazására is, így a gépi ápolások nagyobb területen történő végrehajtására saját, illetve vállalkozói kapacitás bevonásával -, illetve növeljük a vegyszeres gyomszabályozással érintett területek nagyságát is. Folyamatosan nyomon követjük az erdőgazdálkodással kapcsolatos pályázati kiírásokat. A Vidékfejlesztési Program pályázatai közül az erdészeti potenciálban okozott károk megelőzése és helyreállítása, a genetikai erőforrások megőrzése és fejlesztése intézkedések a Társaságunk számára elérhető pályázati lehetőségek. Az erdőfelújítás naturáliáit tekintve elmondható, hogy az aktuális kötelezettség alávont terület növekedése megáll, és várhatóan stagnálni fog. A befejezett területek nagysága növekszik. A cél mindenképpen a kötelezettség alávont területek csökkentése. A felújításokban továbbra is kiemelt szerepet szánunk a makkal végzett erdősítéseknek, ill. a természetes újulatoknak. A természetes felújítások érdekében a fakitermelések besorolását mindenekelőtt a meglévő újulatokra, ill. azok létrehozására kell alapozni. A természetes erdőfelújítások esetében jelentős kockázatot jelent a makktermések ciklikussága, ezért a természetes újulat kiegészítése, a makkvetés helyetti csemeteültetés, a közeljövőben is nehezen prognosztizálható költségtöbbletet jelenthet. Az elmúlt évek tapasztalatai, az elvégzett részletes termőhely-feltárások, termőhelytérképezések, az agrár-klíma kutatások igazolják, hogy a felújítások során alkalmazott eddigi célállományokat át kell gondolni.

A tervezett terület- és talajelőkészítéseket a mesterséges erdősítések, valamint a természetes újulatok megtelepedése, megmaradása érdekében tervezünk. Bozótirtást pedig a természetes újulat megtelepedése érdekében végzünk. A folyamatos ápolások területét az aktuális alávont kötelezettség mértékével arányosan határoztuk meg. Az erdőfelújítási ágazatnál célunk a szakmai elvárásoknak megfelelő, költséghatékony munkavégzés, a fahasználati lehetőségek feltételeinek biztosításával, és a védelmi elvárásoknak megfelelve. A Társaság tevékenységét minden évben alapvetően határozza meg fahasználati ágazatunk, ill. fakitermelési lehetőségeink mind mennyiségét, mind fafaj összetételét, minőségét tekintve. A Bakonyerdő Zrt. által vagyonkezelt erdőrészletekben az erdőgazdaság 2018. évi fakitermelési terve a bázis évit megközelíti. A Társaság által kezelt erdők esetében több erdőtervezési körzetben folyamatban van az erdőtervezés. A tervezés során a jogszabályi keretek közt részletes javaslatokat adunk át a hatóságnak. A 2017. évi tervhez képest a használati módok megoszlása szinte nem változik, az előhasználatok aránya növekszik, a véghasználatok aránya pedig csökken 1-2%-os mértékben. A szálalások aránya 1%-kal növekszik. A 2017. évi tervhez képest a tűzifa aránya növekszik a rostfa rovására. Ezt a hazai igények növekedése indokolja, ami pedig várhatóan a tűzifa értékesítésében fog jelentkezni. A fakitermelés költségei között az igénybe vett szolgáltatás esetén a fajlagos fakitermelési díjak emelkedésével tervezünk. A díjemelést a fakitermelést végző vállalkozóknál jelentkező munkaerőhiány és az abból következő béremelési igény teszi szükségessé. A Bakonyerdő Zrt. a 2018. évi értékesítési stratégiájának kialakításakor a 2017. évhez hasonlóan a hazai és külföldi rost és energetikai célú választékok értékesítése helyett előtérbe helyezi a hazai tűzifa értékesítést. A választék tervezés során már ezeket a megváltozott piaci igényeket is figyelembe vettük, ezért a 2017. évi tervhez képest a vastag tűzifa aránya tovább növekszik a rostfa, energetikai tűzifa rovására. Az ágazat igénybevett szolgáltatási költségein belül a fuvarozási díjak, (beleértve a vasúti szállítást is) emelkedésével számolunk. Terveink szerint azonban az erdei rakodóról történő értékesítés tovább fog emelkedni, ezért összességében a fuvarozási díjtömeg nem fog nőni. Az erőművekbe szállítandó mennyiség az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent, ez a tendencia prognosztizálható 2018. évre is. Az erőművek alapanyag beszállítását a hagyományos hengeres energetikai vastag tűzifa csökkenő mennyisége mellett, a koronarészek leaprításából keletkező apríték beszállításával egészítjük ki. 2018-ban a lakossági tűzifa, illetve a hazai tűzifa kereskedők számára értékesített faanyag tekintetében a 2017. évi nagyságrenddel számolunk. A 2018. évi szociális tűzifa mennyiségét a 2017. évi mértékkel tervezzük. A 2018. évre a fűrészáru gyári rönk feldolgozást a bázis évivel megegyező mennyiségre tervezzük. A tervezett feldolgozás összetételében kisebb korrekcióval számolunk, azaz a bükk fafaj rovására kicsit erősödik a tölgy, stagnál a hárs és ismét megjelenik a kőris fafaj. A rönk szükségleteinket saját erdészeteinkből és más társerdőgazdaságoktól tervezetten, szerződéses formában kívánjuk jövőre is beszerezni. Minden törekvésünk az, hogy lehetőségeink szerint fokozzuk a BEFAG Parkettagyár számára a lamella gyártást és átadást. Továbbá felkészülünk arra, hogy amennyiben nem sikerül megfelelő minőségben és kellő mennyiségben tölgy lamella rönköt beszerezni évközben, akkor a kapacitás kihasználása érdekében újabb szortimentként a bükk fafajt is bevezetjük a lamella

gyártásba. Ez a kapcsolat mindkét gyár részére előnyős, és a gazdálkodásunk finanszírozását is javíthatja. Parkettagyárunkban a 2018-as év gyártás tervezésénél az idei teljesítést vettük alapul. Várhatóan a 2017-es évet terhelő, a beruházás megvalósításával járó hátráltató tényezők ugyan megszűnnek és az új fedőréteg gyártó sor hatékonysága növekedni fog, de a technológia többi része a préselés, a lakkozó kapacitás és különösen a tapasztalt munkaerőhiány reálisan gátakat szab a nagyobb volumenű termelés elérésében. A termelés nagyságából adódóan továbbra is nagy gondot kell fordítani az alapanyagok beszerzésére és ezt kiemelten kell kezelnünk. A termelés zökkenőmentes biztosítását szem előtt tartva a készletszintek megőrzése, elfekvő készletek kezelése szintén nagy odafigyelést követel az érintett munkatársaktól. Fontos a kereskedelmi munka még tudatosabb szervezéssel történő támogatása, valamint a gyártási idők lerövidítése, a rugalmasabb kiszolgálásra való törekvés, és a minőség egyenletes biztosítása a technológiai fegyelem betartásával. Közös cél a kiállításokon történő impozáns megmutatkozás és új kereskedelmi partnerek, eladási csatornák megszerzése. A 2018. évre tervezett árbevétel elérését az értékesítés volumenének növelése mellett a termékstruktúra változásától reméljük. A Bakonyerdő Zrt. vadászterületein az öt nagyvadfaj mindegyike vadászható, legnagyobb jelentőséggel a gímszarvas és a vaddisznó bír. Társaságunk a Bakonyszentlászlói, Balatonfüredi és a Keszthelyi Erdészetek területein összesen három vaddisznós kertet is üzemeltet, melyek együttes nagysága meghaladja az ezer hektárt. A vadászati ágazatban a törzsvendégkör megtartására, a vendégkör bővítésére közvetlen értékesítéssel, bérvadászati hányad növelésére, magasabb minőségű szolgáltatás nyújtására és az ökoturizmus felé történő nyitásra helyezzük a hangsúlyt. A Zrt. stratégiájának fontos része az erdő közjóléti szerepének kiemelt helyen való kezelése. Ennek szellemében közjóléti tevékenységünket továbbra is fontosnak tartjuk, így az erdei iskolák és a Természet Háza Látogatóközpont működtetését, az Önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal való együttműködést, a közjóléti objektumok karbantartását, a pályázatokon való részvételt. Ennek szellemében tevékenykedünk, s keressük terveinkhez az anyagi forrásokat, lehetőségeket. Elsődleges feladatunk a Látogatóközpont, a két, szállással rendelkező erdei iskola, a kupi egynapos erdei iskola, valamint a két állatpark működtetése. Az elmúlt években a Bakonyerdő Zrt. több, nagy volumenű beruházást hajtott végre a turisztikai ágazat fejlesztésére. Ezek közül a jelentősebbek: a KEOP által támogatott erdei iskolai fejlesztés a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolában, önerőből Ugod-Huszárokelőpusztán a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola, Keszthelyen a Festetics Imre Állatpark, Balatonfüreden a Koloska-völgyi Vadaspark létrehozása. Három ökoturisztikai pályázatban is részt vettünk, amik során a Keszthelyi-hegységben, valamint a Kékkör mentén valósultak meg jelentős fejlesztések (Természet Háza, több kilátó, tanösvény, turistaházak, pihenők). A Nemzeti Kulturális Alap részbeni támogatásával több, különféle rom régészeti feltárására és állagmegóvására került sor (Salföld, Dabos, Szigligeti Óvár). Legutóbb, 2016-ban a Bakonyszentjakabi pálos kolostorrom I-II. ütemének (templomhajó és sekrestye) kivitelezési munkáit végeztük el. A további ütemekre (kolostor és udvar), a teljes feltáráshoz is szeretnénk pályázni. Kilátót építettünk a Keszthelyi-hegységben (Padkű - EMVA), Pápán az Öreghegyen (önerő), valamint 2016-ban Tihanyban az Apáti-hegyen (Őrtorony - önerő, ill. tulajdonosi támogatás).

2018 legnagyobb ökoturisztikai fejlesztése a GINOP 7.1.2-15. sz. felhívására beadott pályázat, melynek címe Bakancsos barangolás Bakonytól a Balatonig. A pályázatot konzorciumban valósítjuk meg, konzorcium vezető a Magyar Természetjáró Szövetség, konzorciumi tag még a Verga Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség. A projektnek köszönhetően a beavatkozási helyszíneken az erdő látogatóit fogadó közjóléti berendezések a kor elvárásainak megfelelő módon, hosszú távon is fenntartható, magas színvonalú kivitelben újulhatnak meg, a mindezidáig kevésbé frekventált, ám fejlesztésre méltó területeken új attrakciók jöhetnek létre. A fejlesztés során erdei védőházak, erdei bútorgarnitúrák, erdei tűzrakóhelyek, erdei padok, tájékoztató táblák, erdei tornaszerek, játszóeszközök felújítása, cseréje, ill. kihelyezése valósul meg, néhány egyéb biztonsági elem (korlát, lépcső) mellett. Ezen felül gyalogos útvonal profiligazítása, nyomvonal tisztítása, erdei pihenőhelyek, tisztások tereprendezése, valamint egy négy évszakos menedékház megépítése szerepel a projektben. Folytatjuk Pápán a Külső-Várkertnél megkezdett rekonstrukciós munkákat, kiegészítve egy kisebb lombkorona tanösvénnyel. Az erdei iskolákkal, a Természet Házával valamint a keszthelyi állatparkkal rendszeresen szervezünk akciókat, nyílt napokat, kitelepüléseket.