A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának feltételei, a szén-monoxid-érzékelők jellemzői, a megfelelő termék kiválasztása, felülvizsgálata és elhelyezése. Stieber József Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt. Előadó: Fazakas Miklós fejlesztési igazgató MPF-FÉG Kft Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17.
2.1. A szén-monoxid fizikai és kémiai tulajdonságai, élettani hatása, a mérgezés tünetei Vízben rosszul oldódó, színtelen, szagtalan, íztelen, erősen toxikus gáz Éghető anyagok tökéletlen égésekor keletkezik Sűrűsége 1,145 g/l (25 C-on és 1013 hpa-on). Öngyulladási hőmérséklete 609 C Robbanási határai: 12,5 tf% (ARH), 75 tf% (FRH) Hatásai: - Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése és az elhatározó képességhiánya. - Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, hozzájárulva a koszorúér-elmeszesedéshez, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. - Tévhitek: a szénmonoxid a helyiség alján koncentrálódik
A szén-monoxid 250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén CO koncentráció (ppm) Hatás 200 2-3 óra után enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger 400 1-2 óra után homloktáji fejfájás, életveszély 3 óra után 800 3/4 óra után fejfájás, rosszullét, 2-3 óra után halál 1600 20 perc után ájulás, egy-két óra után halál 3200 5-10 perc után ájulás, 15-20 percen belül halál 6400 1-2 perc után ájulás, 10-15 perc után halál 12800 1-3 perc alatt halál
2.2 A szénmonoxid-mérgezések kialakulásának műszaki háttere Gáztüzelés és szilárd tüzelés összehasonlítása a szénmonoxid mérgezés veszélye szempontjából A szénmonoxid mérgezés eltérő kockázata az égési levegőellátás és égéstermék kivezetés szempontjából különböző osztályba sorolt A, B és C típusú tüzelőberendezések esetén. A B típusú tüzelőberendezések esetében a balesetek kialakulásához hozzájárul - a jól záródó, hatásos tömítéssel ellátott nyílászárók elterjedése - a helyiség légterében nyomáscsökkenést okozó elszívó berendezések - a gyorsan lehűlő külső szerelt kémények elégtelen induló huzata - a gyújtóégő nélküli tüzelőberendezések kéményeinek elégtelen induló huzata - a kémény kitorkollás helyének helytelen megválasztása - több tüzelőberendezés égéstermék-elvezetésének kedvezőtlen egymásra hatása (mesterséges-természetes, természetes-természetes kémények - több tüzelőberendezés égéstermékét vezető szerkezetekben kialakuló túlnyomás kedvezőtlen hatása a tüzelőberendezések üzemére. - az égéstermék kiáramlás elleni védelemmel el nem látott régi gázfogyasztó készülékek jelentős aránya és a visszaáramlás elleni védelem hiánya az európai szabványoknak megfelelő gázfogyasztó készülékekben. - Az épület átalakítása a jóváhagyott gáztervhez képest.
2.2 A szénmonoxid-mérgezések kialakulásának műszaki háttere Alapprobléma: A korszerű épület és a B típusú tüzeléstechnika mára, a korszerű épülettechnológiák (fokozott légzárású nyílászárók, elszívó-berendezések, stb.) elterjedése következtében egymással összeférhetetlenné váltak. A mérnök olyan technikákat kell alkalmazzon, amelyek a mai körülmények között biztonságosak. A használókat viszont olyannak kell elfogadnunk, amilyenek. Például az emberek szagelszívókat szoktak beszerelni a konyhájukba, akkor is, ha ezt a gázipari szabályzat tiltja. Az emberek megváltoztatására tett kísérletek eredményességébe vetett hit nem lehet a biztonság záloga. A meglévő épületek nagy hőigényét, tömegesen csak a meglévő gázhálózat képes kielégíteni. Ezért a meglévő épületek esetében a megoldás a zárt égésterű tüzelési technológiákra történő átállás. Számos esetben ez csak a gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati elvezetésével oldható meg. Ezért hibás az EN 15287-nél lényegesen szigorúbb magyar szabályozás (OTÉK), mert az OTÉK nagyon sok eseten megakadályozza, hogy a veszélyes nyílt égésterű fűtést, biztonságos zárt égésterű tüzelőberendezésekkel váltsák ki, amely ráadásul átlagosan 20%-al kisebb energiafelhasználású is. Minden egyes nyílt-égésterű tüzelés megszüntetésével eggyel csökken szénmonoxid mérgezés szempontjából potenciálisan veszélyes lakások száma. A magyar szabályozás hibája, hogy a meglévő épületek esetében nem az európai szabályozásnak megfelelő mértékben engedi a meglévő állapotnál biztonságosabb és gazdaságosabb technológiára történő átállást. Ebben az estben Nem érvényesül az más esetekben általánosan alkalmazott szabály, hogy ha az új megoldás jobb, mint a meglévő, akkor az akkor is létesíthető, ha nem teljesíti az új létesítésekre vonatkozó előírásokat. Bár az MBSZ szerint felmentést kell adni, ha a kérelmező egy európai szabványnak való megfelelőségre hivatkozva kéri a vonatkozó szabályozás alóli felmentést. Azaz, ha egy homlokzati égéstermék kivezetési ügyben
2.2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere. Kéményáramkör elzáródása, 3 perc alatt halálos lehet, ha a gázkészülék nincs karbantartva és sok az égéstermékében a szénmonoxid. Ha karban van tartva akkor 6 perc. A tüzelőberendezés égéstermék csonkján a kéményhuzat által biztosítandó huzat. Minimális égéstermék hígítási tényező 1,5 + 0,7 légfelesleg az előírt minimális égéstermék hígítási tényező MBSZ, ha van áramlásbiztosító. Ha nincs áramlásbiztosító, akkor λ=min. 1,5 A jobb oldali ábrán látható, hogy az áramlásbiztosító nyílásának felső részénél égéstermék áramlik ki a gázkészülékből, míg a nyílás alsó részeinél levegő áramlik be a gázkészülékbe. Átlagosan λ=1-nek megfelelő mennyiségű levegő kell beáramoljon az áramlásbiztosító nyílásán ahhoz, hogy a nyílás felső sarkainál egyáltalán ne legyen égéstermék kipipálás. A tűztérbe a hagyományos készülékek esetén λ=1,5-öt azaz így összesen λ=2,5 szükséges a gázkészülék számára a helyiségbe bevetetni. Gázkonvektorok esetén λ=3,5 ös légszükséglet is előfordul.
2.2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere. - távoli levegőelszívó veszélyesebb! - a kéményáramkör megfelelőségének gyakorlati ellenőrzése valamennyi nyílászáró jól be legyen zárva. max. terhelés egyidejű szilárd és gáztüzelés másik kémény - Tévhitek: - ha a fürdőszobai vízmelegítőt kapcsolják be először - megoldás-e a gyakori szellőztetés vagy egy nyitva hagyott ablak? - páratartalomra nyíló légbevezető. - bezárt fürdőszoba ajtó megvéd a fürdőszobai vízmelegítő kéményében kialakuló visszaáramlásának kialakulásától, ha egy távoli konyhában szagelszívót használok. FejérMegyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
2. 2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere Miért egyre gyakoribbak a szénmonoxid mérgezések? gyújtóégő nélküli készülékek külső szerelt kémények Ablak, ajtó tömítés levegő elszívók szilárd és gázüzemű nyílt égésterű gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezések egyidejű használata. Ma sokan nem ismerik a biztonságos szilád tüzelés feltételeit, akik nemrég elkezdek szilárd tüzeléssel fűteni. A hagyományos épület jól működött, a mai korszerű épülettechnológiákkal nem egyeztethető össze a hagyományos kéménytechnológia! Az emberek megváltoztatásában bízunk.
2.3 A CO-riasztók alkalmazása a veszélyhelyzetek jelzése érdekében Hogyan kerülhetjük el a szén-monoxid-mérgezést? Ha tehetjük, cseréljük le tüzelőberendezésünket zárt égésterűre. Nyílt égésterű tüzelőberendezést használjuk a jóváhagyott gázterv szerint, Ha nincs beépített égéstermék kiáramlás érzékelő, vagy nagy a fajlagos légtérterhelés alkalmazzunk igazolt minőségű (NFH) szénmonoxid riasztókat, beavatkozó szerkezeteket. Vizsgáltassuk meg kéményünket, és a gyártó ajánlása szerint tartassuk karban tüzelőberendezésünket, az előírt gyakorisággal!
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése Hol kötelező a szén-monoxid-riasztók felszerelése? A 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 9.. szerint: nyitott égésterű berendezés a közösségi terében vagy a légtérösszeköttetésben lévő terekben bölcsőde, óvoda, iskola, vendégéjszaka, idősek otthona és hasonló, fekvőbeteg, zenés, táncos rendezvények, a tüzelőberendezés a riasztó használtba vételi feltétel is a szén-monoxid riasztók olyan hordozható vagy telepített készülékek, melyek az MSZ EN 50291-1 szabvány pontjait kielégítve riasztó hang és fényjelzést adnak a szén-monoxid mérgezés elkerülése érdekében.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése A 12/2014 BM rendelet szén-monoxid-riasztókra vonatkozó előírásainak ismertetése 2. A berendezésnek meg kell felelnie az 1. melléklet szerinti alapvető funkcionális követelményeknek. 3. Ha a berendezés az MSZ EN 50291-1 szabványban (Villamos gyártmányok szén-monoxid érzékelésére lakóhelyiségekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények) foglalt követelményeknek megfelel, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyúttal eleget tesz az 1. melléklet szerinti követelményeknek. Az 1. melléklet szerinti követelmények az ezen szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldással is teljesíthetőek.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése Azokat a legfontosabb jellemzőket, információkat és használati útmutatásokat, amelyek ismeretétől és figyelembevételétől a rendeltetésszerű használat függ, a berendezésen vagy a csomagolásán, és a hozzá mellékelt magyar nyelvű használati utasításban meg kell adni. A berendezés bekapcsolt állapotát, esetleges meghibásodását és - amennyiben ilyen funkcióval is ellátták - élettartamának végét egyértelmű, egymástól megkülönböztethető jelzésnek kell mutatnia.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése Az MSZ EN 50291-1 szabványban rögzített riasztási szintek és időtartamok COkoncentráció (ppm) Riasztás 30 120 percen belül NE riasszon 50 60 percig NE riasszon, 60 90 perc között IGEN 100 10 percig NE riasszon, 10 40 perc között IGEN 300 3 percen belül riasszon! 600 1 percen belül riasszon!
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése Mit ellenőrizhet a 2012. évi XC. törvény szerint a kéményseprő a szén-monoxid-riasztókkal kapcsolatban? A készülék fizikai ellenőrzése (megtalálható-e az ingatlanban a CO-riasztó, a tüzelőberendezés közelében, vagy azzal légtér-kapcsolatban?) Ha van a készüléken a szenzor élettartamára vonatkozó jelölés, az ellenőrzéskor még határidőn belüli dátumot tartalmaz-e? Amennyiben van a készüléken funkció-ellenőrző gomb, annak megnyomása után hang- és fényjelzés tapasztalható?
. Gyártók és termékek a bevizsgálások tükrében Egy független, kalibráló-laboratórium már 2013 augusztusában az akkor még csak EN 50291-1:2001 szabványnak megfelelően vizsgálta meg 11 Gyártó 33 db termékét. Vizsgálatuk szomorú megállapítása volt, hogy a készülékek 80%-a nem teljesíti a szabvány előírásait! 2013 szeptemberében a VGF szaklap közzétette 6 oldalas jelentését 33 db CO-riasztó bevizsgálásáról. További 3 labor, hasonló vagy rosszabb eredményt mutatott ki. A Fogyasztóvédelem nagy szabású vizsgálatba kezdett, melynek eredményeként létrejött az NFH honlapján megtekinthető pozitív lista, és a negatív lista Mindkét lista folyamatosan bővül..
Az MSZ EN 50292:2013 szabvány a CO-riasztók felszerelésére, elhelyezésére vonatkozik, melynek számos pontja nem életszerű előírásokat mutat (pl. a készüléket fürdőszobában ne használja) A BM OKF irányvonala, hogy a CO riasztók megfelelő működésén túl a felszerelés/üzembe helyezés kontroll alá kerüljön és legyen szabályozva a készülékek időszakos karbantartása, kalibrálása..
2.4 Szénmonoxid riasztók elhelyezése, ellenőrzése Hova helyezzük a szén-monoxid-riasztót? 150 cm magasan helyezzük el, a gázkészüléktől 100 150 cm vízszintes távolságba. Kivétel ez alól a tüzelőberendezés tápellátását megszakító hálózatos készülék, ahol a fali táp-csatlakozó aljzat elhelyezkedése adott. Zuhany esetén a zuhanytól, párától a lehető legtávolabb. A belépő levegőáram útjába ne. Ha elemes készüléket kell vennünk, azokból kettőt vegyünk: egyet a tüzelőberendezés felállítási helyiségébe, egyet pedig a lakószobába. 0.
2.4 Szénmonoxid riasztók elhelyezése, ellenőrzése A készülékek többsége érzéketlenné válik, ha komolyabb szén-monoxid koncentrációnak van kitéve (1000-3000 ppm) vagy csak cigarettafüsttel, gépjármű kipufogó gázzal házilag ellenőrizzük. 3-5-szörös túlterhelés éri az érzékelő szenzort, a készülék biztosan riasztani fog: először és utoljára! A diffúz-érzékelők általában kereszt-érzékenyek alkoholokra, öblítőkre, vegyszerekre, melyek jelenlétében téves riasztást adnak.
Összefoglalás: Mi a szakma felelőssége a szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében? Megértetni a felhasználókkal, hogy életüket nem bízhatják csak egy szén-monoxid-riasztóra, Megértetni, hogy a meglévő épületek esetében át kell állni a biztonságot nyújtó zárt égésterű tüzelési technológiákra, Enyhíteni kell a túl szigorú magyar homlokzati égéstermék kivezetés szabályozáson, és a vonatkozó európai szabvány szerinti szabályokat szükséges alkalmazni, mert minden egyes zárt égésterűre átalakított fűtéssel csökken a potenciális szénmonoxid mérgezésesek lehetősége. Ha már szén-monoxid-riasztót vásárolnak, azt válasszák ki alaposan. Ellenőriztessék készüléküket legalább 2 évente
2.5. A szakterület újdonságai Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17.
A CEN/TR 1749-ben jelenleg a C(15)-ös típus a legnagyobb indexű típus. A zárójel az jelenti, hogy az első index kétszámjegyű. Az ábrákon vékony vonal azonosítja a gázkészüléket és vastag fekete vonal azokat az építési termék rendelet hatálya alatt forgalomba hozott szerkezeteket, amelyek nem részei a gázkészüléknek, de közvetlenül részt vesznek a gázkészülék égési-levegőellátásában, vagy égéstermék-elvezetésében. Az összes típus ábráját lásd www.mgve.hu A CEN/TR 1749-et rövidesen az EN 1749 európai szabvány váltja fel. A C(15) típusnak egy olyan égési-levegő égéstermék terminálja van, amelyhez több elkülönült égéstermékvezető csatlakozik. Azaz az ábrán látható két készülék, valójában egyetlen gázkészüléket képez, amelynek több készülék-modulja van. Az égéstermék-vezetőt és a terminált a gázkészülék irányelv hatálya alatt, a gázfogyasztó készülék részeként hozzák forgalomba..
Az ábrán látható készülék-modulok, égéstermék-vezetők, égési-levegővezető csövek és a terminál egyetlen gázkészüléket képeznek, amelyet a GAD hatálya alatt hoztak forgalomba. A hazai telepítési szabályozás a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatali rendjével azonosan határozza meg a gázfogyasztó készülékek típusát: 11/2013(III.21.) NGM rendelet 2. mellékletének 4.1.2.1. c) pontja szerint. Ez az a jogszabályi hely, amelyre hivatkozhatunk, ha megkérdőjelezik, hogy egy gázfogyasztó készüléknek részét képezik-e az égéstermék-vezető szerelvények! Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17.
Az ábrán vékony fekete vonal jelöli a gázfogyasztó készüléket és vastag fekete kitöltés jelöli a gázfogyasztó készüléktől függetlenül forgalomba hozott szerelvényeket
Alapvetések: -A gázfogyasztó készülék CEN/TR1749 szerinti típusát a gázfogyasztó készülék telepítését tervező mérnök határozza meg, azzal, hogy a terven feltünteti a gázkészülék típusát. A típust az egyszerűsített készülék-csere bizonylaton feltüntetett típus is azonosíthatja. A létesítést követően a megvalósult felhasználói berendezés megfelelőségét a telepítés tervéhez képest kell kiértékelni. -Azaz egy gázfogyasztó készülék telepítése esetén a megfelelőséget a gázfogyasztó készülék telepítésének tervén, vagy az egyszerűsített készülék-csere bizonylaton feltűntetett típus feltételezésével kell ellenőrizni. A rendszert képező, helyszínen készre szerelt gázfogyasztó készülék típusának a telepítési terv szerinti megfelelőségét a gázfogyasztó készülék gyártója által üzembe helyezésre feljogosított gázkészülék szerelő igazolhatja. Olyan nincs, hogy egy gázfogyasztó készülék típusát a kéményseprőnek kell megállapítania. A kéményseprő feladata, hogy 4. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez szerint a kéményseprő feladata, hogy a nyilvántartásába átvezesse a gázfogyasztó készülék terven, vagy az egyszerűsített készülékcsere bizonylaton feltüntetett típusát és egyéb adatait a következő táblázat szerint:. Azaz a kéményseprőnek minden esetben ismernie kell a gázfogyasztó készülék típusát! Tüzelőberendezés Tüzelőanyag: földgáz (G), propán-bután (PB), szén (C), fa (F), olaj (O), egyéb (E) Jellege / db szám Égéstermék-elvezetés szerinti besorolása Bxx, Cxx Gyártmánya Típusa Névleges bemenő hőterhelése (kw th ) Füstcsonk mérete (mm) Fejér Megyei Mérnöki Telepítési Kamara szakmai helyisége továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
A gázfogyasztó készüléket, mint rendszert a telepítés helyszínén az EK típus-megfelelőség tanúsításhoz kapcsolódó azonosítási dokumentációnak megfelelően kell összeszerelni és működőképes állapotban a használónak az üzembe-helyezésnek nevezett eljárás keretében, műszakilag átadni. A telepítés tervezése nem a gázfogyasztó készülék konstrukciójára, hanem a gázfogyasztó készülék és az azt befogadó épület viszonylatára vonatkozik. Ugyanis a tagállami telepítési jogszabályok nem is tartalmazhatnak a gázfogyasztó készülék konstrukciójára vonatkozó előírásokat, mert a Gázkészülék irányelv, nálunk a 22/98 IKIM rendelet hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készülék konstrukciója a forgalomba hozatalra vonatkozó, azaz a 22/98 IKIM rendelet hatálya alatt meghatározott, a gázfogyasztó készülék átalakítása, például mérőnyílás fúrása, vagy az azonosítási dokumentációban nem szereplő tisztítónyílás beépítése a gázkészülék illegális átalakításával egyenlő! Semmilyen CE minősítés hatálya alatt forgalomba hozott szerkezet nem fúrunk, meg és nem alakítunk át. Ha a jogszabály előírja mérő, vagy tisztítónyílások alkalmazását, akkor ezek a szerkezetek meg kell feleljenek az azonosítási dokumentációnak, azaz csak az adott berendezés gázfogyasztó készülék, égéstermék-elvezető (mint rendszer) részeként forgalomba hozott szerkezetek lehetnek.
Látható, hogy a C4-es típus esetén a felállítási helyiség légterén átvezető égéstermék-vezető a gázfogyasztó készülék része, és nem a vastag fekete vonallal jelölt égéstermék-elvezető része. Azaz a C4 esetében nincs összekötőelem, mert az összekötő elem a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény szerint, csak abban az estben értelmezhető, ha égéstermék-elvezető része. Tehát a szoba légterén átvezető csőre a kéményseprő nem kérhet tisztító nyílást, mert az égéstermék-vezető nem tartozik a kéményseprő tevékenységi területébe. A szobán átvezető szerelvényeknek a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott szerkezeteknek kell lenniük! Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
Ezt a táblázatot a CEN/TC 166 Kémények európai szabványosító műszaki bizottság készítette, hogy annak a tervezett szabványnak legyen a része, amely szabványosítja a gázfogyasztó készülékek és az égéstermék-elvezetők csatlakozásának geometriáját. Azaz ma még a gázkészülékek és a független égéstermék-elvezetők összekapcsolhatóságára nincs garancia. Az összekapcsolhatóságot a tervezőnek kell ellenőriznie!
Az EK típus-tanúsítás szerint a gáztüzelő berendezések részeként tanúsított égésterméket vezető részegységek nem feletethetők meg a kéményseprő-ipari törvényben közölt égéstermék-elvezető definíciójának, mert a definíció szerinti égéstermék-elvezető ott kezdődik, ahol a tüzelőberendezés véget ér! Ezért a meghosszabbított gáztüzelő berendezések hosszabbító szerelvényei nem tartoznak a kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá..
Az ATB-knek helye lehetne a C 6 típusú telepítések elősegítésében, különösen az egyszerűsített gáztüzelő berendezés cserék esetén, annak igazolására például, hogy egy C 6 gáztüzelő berendezés és egy égéstermék elvezető berendezés mechanikailag megfelelően összekapcsolható, sőt a két szerkezet összekapcsolhatóságát hő és áramlástani szempontok szerint előzetesen méretezni is lehetne, amely alapján táblázatra alapozott telepítés is elképzelhető. Azonban az ATB nem alkalmazható a C1, C3, C5, C9, C(11), C(13), C(14), C(15) típusok esetén annak igazolására, hogy a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott égéstermék-vezető szerelvények, kiválthatók idegen szerkezetekre, mert az ilyen átalakítások, csak annak a gázkészülék tanúsító intézetnek a hozzájárulásával és tudtával hajthatók végre, amelynek négyjegyű azonosító száma a gázkészülék adattábláján a CE jelet követően fel van tüntetve. Az ismert ATBK-et pedig nem gázkészülék tanúsító intézet, hanem egy építési termékek tanúsítására kijelölt intézet állította ki, amelynek azonosítója nem szerepel az adott gázfogyasztó készülékek adattábláján. Tehát az ismert ATB-kel az a gond, hogy nem a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott (22/98 IKIM rendelet) tanúsító intézet állította ki őket. Fontos változás az új helyzetben, hogy szakterületünkön a gázkészülék szerelők és a kéményseprők tevékenységi területét a felelősségi mátrixban most már egyértelműen az határozza meg, hogy a terméket CPR (európai építési termék rendelet) vagy a GAD európai gázkészülék irányelv, illetve 2018-ban az utóbbi helyébe lépő GAR (európai gázkészülék rendelet) hatálya alatt hozták-e forgalomba. Tehát azok a szerelvények, amelyeket a GAD vagy GAR hatálya alatt hoztak forgalomba, egyértelműen a gáztörvény hatálya alá tarozó szerelvények, amelyek a gázkészülék szerelők tevékenységi területébe tartoznak. A kéményseprőkhöz taroznak a CPR rendelet hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-elvezetők. A létesítéskor a légellátás nem tarozik a kéményseprők tevékenységi területébe, csak a sormunkák során. Ez a világos elhatárolás nagymértékben egyszerűsíti a szakterületek tevékenységének összehangolását. (Mert így megszűntek az átfedések)
EU RENDELET SZÁMA 2015/1185 /EU 2015/1186 /EU 2015/1187 /EU 2015/1188 /EU 2015/1189 /EU Tárgya Hatálya Alkalma zás első időpont ja Szilárd tüzelésű kályhák környezettudatos tervezése Lokális (egyedi) helyiségfűtők címkézése Szilárd tüzelésű kazánok Lokális (egyedi) helyiségfűtők környezettudatos tervezése Szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezése max 50kW közvetlen < 6%; Kizárva: kültéri, nem fás biomassza, légfűtő, szauna max: 50 kw kizárva: elektromos egyedi, kompresszoros, vagy szorpciós, nem fás biomassza, nem emberi komfortot biztosító, házi gyártmányok, sugárzók, légfűtő és szauna Víz hőhordozó közeg. Kizárva: csak szaniter vízmelegítők, gázüzemű hőhordozót melegítő: gőz, levegő, 50kW feletti elektromos, nem fás biomassza tüzelés Max 50 kw illetve 120 kw kereskedelmi. légfűtő, szauna kályha, Kizárva Max 500 kw. Kizárva szaniter meleg-víz, gáznemű hőhordozó, 50kW feletti kapcsolt elektromos, nem fás biomassza. 2022.01. 01 2018.01. 01 2017.04. 01 2018.01. 01 2020.01. 01
MBSZ várható újdonságok -Alapvető változás: Az égéstermék-elvezető és égéstermék-vezető megkülönböztetése: GAD és CPR szerint történt forgalomba hozatal alapján. Ha általánosságban beszélünk akkor égéstermék kivezetés. -A gázkészülékek európai osztályba sorolási rendje szerinti típusok telepítési ábrái. Nem a CEN/TR 1749 ábrái, hanem a típusok telepítési ábrái. C6-os típusok ábrái is szerepelni fognak az MBSZ-ben. Csak B1, B2 és C6 típusoknak nincs a felállítási helyiségen átvezető meghosszabbító szerelvénye. Az indító idom a gázfogyasztó készülék részét kell képezze a B1, B2 és C6 típusok estén is, ha a készülékhez melléklet dokumentáció szerint az indító idom a gázfogyasztó készülék részét képezi. Azaz csak a gázfogyasztó készülék gyártója által forgalomba hozott, vagy azonosított indító idomot használhatunk. Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
Példák az új ábrákra Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
Mindezek ellenére az ábrák csak példák. A meghatározó az adott típushoz a CEN/TR 1749-ben közölt definíció! Ezért lehet a C5 típus égéstermék kivezetése a levegőterminálhoz képest 90 fokra elhelyezkedő homlokzaton is, nemcsak a tetőn. Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
- A felhasználói berendezés Különböző CE jel hatálya alatt forgalomba hozott részeinek megfelelő összekapcsolhatóságát az épületgépész mérnöknek kell igazolnia a tervezés során. Az üzembe helyezőnek kell igazolnia, hogy a fogyasztói berendezés különböző CE jel hatálya alá tartozó részeinek megfelelő kapcsolatát. - Az égési levegő oldalon is szükség van egy minimális tömörségre, különben nem C típus, hanem B. - Az égési levegő bevezetés megfelelőségének ellenőrzése akkor sem feladata a kéményseprőnek, ha cső a csőben rendszerű az égéstermék-elvezető berendezés. - Az egyes gázfogyasztókhoz vezető gázvezetékek esetében 1 db. menetes kötés megengedett lesz. - A bukóablak nyitott állapotának érzékelése esetén a szagelszívó hatását nem kell figyelembe venni, például egy fürdőszobai B típusú vízmelegítő esetében. - Ismét szükség lesz 12m3/kW levegőellátásra az A típusok esetén. - Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
09. 26.-án változott 21/2016 BM rendelet Egyértelmű, hogy a kéményseprőknek a hatályos kéményseprő-ipari szabályozás szerint kell ellenőrizni és e szerint jelenetnek a Katasztrófavédelem felé is. A használóknak viszont a létesítéskor hatályos előírások szerint kell fenntartaniuk a műszaki berendezésük megfelelő műszaki állapotát. Ez ütközéseket hoz létre. 12. (1) Au ingatlan használója: b) az összekötőelem tisztíthatóságát elsősorban annak bonthatóságával vagy tisztítónyílások kialakításával kell biztosítsa. A szabványok önkéntes alkalmazásnak elve: Szabvánnyal a nem-megfelelőség nem támasztható alá és nem alkalmazható visszamenőlegesen! Szabvány kizárólag önkéntesen alkalmazható, ha a kérelmező ezt az eljárást választja a jogszabálynak való megfelelőség igazolás módszeréül! -A felhasználói berendezés Különböző CE jel hatálya alatt forgalomba hozott részeinek megfelelő összekapcsolhatóságát az épületgépész mérnöknek kell igazolnia a tervezés során. Az üzembe helyezőnek kell igazolnia, hogy a fogyasztói berendezés különböző CE jel hatálya alá tartozó részeinek megfelelő kapcsolatát. Fejér Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 17. 06.
Köszönöm a figyelmüket! Fazakas Miklós 30 9779594