Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com Felnőtt hittan 1.17. Jézus galileai működése 11. (Mk 6,14-16. 17-29) BEVEZETÉS: a mostani alkalommal elsősorban Keresztelő Jánossal és a heródes családdal fogunk foglalkozni. TÉMA KIFEJTÉSE Vélemények Jézusról; Keresztelő János lefejezése Események elhelyezése térben és időben: az idő tekintetében nem tudunk pontos időszakot mondani. A helyszín esetében annyit állapíthatunk meg a Mk 6,1.6. alapján, hogy Jézus valahol Galileában jár. A Mk 6,14-15-ben elővételeződik az, amit majd a Mk 8,27-30-ban olvasunk. Ott Jézus teszi fel önmagával kapcsolatos kérdését tanítványainak. A kapott válaszok megegyeznek az ebben a szakaszban olvasható válaszokkal: Keresztelő János, Illés, próféta. Mk 6,14-16 Mk 8,27-30 Heródes és emberei beszélgetnek Jézusról. Jézus kérdez a tanítványaitól. Keresztelő János támadt fel. Keresztelő János. Illés. Illés. Egy a próféták közül. Egy a próféták közül. Heródes lezárja azzal, hogy a lefejezett (Keresztelő) János támadt fel. Jézus rákérdez tanítványainak a véleményére. Péter megvallja hitét. Jézus hallgatást parancsol.
Heródes azt gondolja, hogy Keresztelő János feltámadt. Mire alapozza ezt a kijelentését? Hogyan gondolhat a feltámadásra, hiszen Jézus még nem támadt fel. Mit tudhatott Heródes a feltámadásról? Jézus egy embert már feltámasztott: Jairus leányát (Mk 5,21-43). Az ószövetségi könyvek általában nem beszéltek a feltámadásról. Mindössze annyit tudtak ebben az időben, hogy Isten képes életre kelteni a megholtakat. Ezt mutatják Isten kiváltságos embereinek halott feltámasztásai (Illés: 1Kir 17,17-24; Elizeus: 2Kir 4,20.32-37; 13,20-21), továbbá a nép felemelkedésének a halottak feltámasztása képében történő ábrázolása (Oz 6,2-3; 13,14; Ez 37,1-14; Zsolt 85,7). Első ízben a bölcsességi irodalom korában találkozunk a mai értelemben vett feltámadással (Dán 12,1-3; Bölcs 4,20-5,14; 2Makk 7 több verse; 12,43-44). Ez a késői ószövetségi hit szólal meg Lázár nővérének Jézushoz intézett szavaiban: Tudom, hogy feltámad, majd a feltámadáskor, az utolsó napon (Jn 11,23-24). Ezzel a hittel szálltak szembe a szadduceusok, amikor tagadták a feltámadást (Mt 22,23; Mk 12,18 stb.). Jézus néha úgy beszél, mintha csak az igazak támadnának fel. Például:... az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat (Lk 14,14); Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon (Jn 6,40); aki eszi az én testeimet..., feltámasztom az utolsó napon (Jn 6,54). Máskor Krisztus kifejezetten hirdeti a gonoszok feltámadását is. Például: egész tested a kárhozatra jusson (Mt 5,29-30);... két lábbal az örök tűzre kerülnöd (Mt 18,8-9); inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is (Mt 10,28); a sírokban mindnyájan meghallják..., és előjönnek. Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra (Jn 5,28-29). 2
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy Heródesnek lehetett fogalma a feltámadásról. Ugyanakkor érdekes az a felvetése, hogy Jézusban János jelent meg, hiszen ők kortársak voltak, együtt mutatkoztak. Így nehéz elgondolni azt, hogy János Jézusba költözzön. Mi módon tehette volna ezt meg? Ki volt Illés? Az Ószövetségben Mózes után a második legjelentősebb próféta. Személye azért is nagyon fontos, mert életének bizonyos eseményei párhuzamba állíthatók Jézus néhány tettével. (De erre most nem térünk ki részletesebben.) Keresztelő János lefejezése Elfogadta Jánost : Miért fogadta el Heródes Keresztelő Jánost? A válasz már ebben a 17-18. versben megtalálható: Fülöpnek a felesége, Heródiás miatt, akit feleségül vett. János tudniillik figyelmeztette Heródest: Nem szabad testvéred feleségével élned. Nézzük meg, hogy mi is volt a probléma ezzel a házassággal, s hogy ki kicsoda ebben a történetben. Heródes itt Heródes Antipász, akinek volt egy mostohatestvére Fülöp. Apjuk volt közös Nagy Heródes. Heródes Antipász tehát elszöktette Fülöp feleségét Heródiást, bár neki már volt egy felesége Aretas arab király leánya, akit ő előbb elbocsátott. Az is figyelemre méltó, hogy Heródiás pedig Nagy Heródes unokája, s így Heródes Antipásznak az unokahúga. A táncoló lány pedig Salome, Heródiás lánya, aki Fülöptől született. Kicsit részletezzük a Heródes család tagjait. Nagy Heródes (Askelon, Kr. e. 73. Jerikó, Kr. e. 4. ápr. 11. előtt): Júdea királya. o Nevében a 'nagy' eredetileg 'idősebb'-et jelentett. o Nem volt zsidó. 3
o Bátyjával, Phaszaellel együtt megkapta a Júdea negyedes fejedelme címet. Octavianus ajánlására a szenátus megtette Júdea királyává. Bevette Jeruzsálemet, s uralkodni kezdett. o Célja a rómaiak kegyeinek keresése, Hellász ragyogásának utánzása, s a zsidóság anyagi jólétének növelése, nacionalizmusuk megtörése volt. Erődítményrendszert építtetett ki: pl. a Holt-tenger Ny-i oldalán Maszada. Jeruzsálemben felépíttette palotáját, az Antonia-várat, s 19-től a Templomot. o Egymás után 10 felesége volt: az idumeai Dorisz, a Hasmoneus Mariamné, a II. Mariamné, a szamariai Malthaké, a jeruzsálemi Kleopátra és 5 másik nő. o Pályája megtört, gyanakvó, hatalomféltő zsarnok lett. Megölette anyósát, Alexandrát és saját 3 fiát köztük Arisztobuloszt, akinek a lánya Heródiás volt. o Jézus Krisztus születésének évében megöletett 6000 farizeust, akik megtagadták a hűségesküt. o Amikor a napkeleti bölcsektől hírét vette a zsidók újszülött király -ának születését, elrendelte a betlehemi gyermekgyilkosságot (Lk 1,5; Mt 2). Utolsó napjait Jerikóban töltötte. Herodeion várában temették el; sírját a mai napig nem találták meg. Országát Augustus császár felosztotta a fiai között: Archelausz Júdea, Szamaria és Idumea etnarchája, Antipász Galilea és Perea negyedes fejedelme, Fülöp Gaulanitisz, Batanea, Trachonitisz és Auranitisz fejedelme lett. Heródiás: Atyja Arisztobulosz, Nagy Heródes Kr. e. 7-ben kivégzett fia, anyja Berniké volt. o Első házasságában atyja féltestvérével, Fülöppel élt Rómában. o Lánya Szalóme volt, aki Fülöptől született. 4
Szalóme: Először a nála mintegy 30 évvel idősebb Fülöp negyedes fejedelemhez ment nőül (ZsidTört 18,5,4), később Arisztobulosznak, Nagy Heródes unokájának lett a felesége. Heródes Agrippa. Két zsidó király. o I. Marcus Julius Heródes Agrippa (Kr. e. 10/9-Cézárea, Kr. u. 44 nyara). Nagy Heródes unokája, Arisztobulosz és Berniké fia (Heródiás testvére). Az Úsz-ben Heródes király. Rómában Tiberius rábízta fia, Gaius nevelését is, akin keresztül I. Marcus Julius Heródes Agrippa összeesküvést szőtt a császár ellen, bebörtönözték. Kr.u. 37-ben Gaius Caligula néven császár lett (37-41), kiszabadította a börtönéből, Fülöp utódaként kinevezte negyedes fejedelemmé Palesztina É-i részén. I. Marcus Julius Heródes Agrippa a sógorát, Heródes Antipászt a rómaiak elárulásával vádolta, jutalmul megkapta területét, Galileát és Pereát, majd 40/41-ben Claudiustól (41-54) a római prokurátorok vezetése alatt lévő tartományokat, Júdeát és Szamáriát is. Így 41-44-ben valóban Palesztina királya lett. Színleg törvénytisztelő, a keresztények vezetőit üldözte. Az idősebb Jakabot megölette (ApCsel 12,1-3), Pétert bebörtönöztette (12,4-11). Kr.u. 44-ben váratlanul meghalt, az ApCsel 12,21-23 szerint mert istenként tiszteltette magát, férgek vagy valami gyomorbaj emésztette el. o II. Marcus Julius Heródes Agrippa (Róma, Kr. u. 27 k. 93/100). I. Marcus Julius Heródes Agrippa fia. Az Úsz őt is Agrippa királynak nevezi (ApCsel 25,13). 5
Rómában nevelkedett. Nero (54-68) nagy területeket adományozott neki Galileában és Pereában. Pál apostol perében szerepel (ApCsel 25,13-26,32). Fesztusz helytartó terjesztette eléje az ügyet, annál inkább, mivel II. Marcus Julius Heródes Agrippa személyesen is hallani akarta azt az embert (26,2-23: Pál védekező beszéde), és szabadon is engedte volna Pált, ha az nem föllebbez a császárhoz (26,24-32). Nagy építtető volt, a jeruzsálemi templomot 62-64-ben, az ő ideje alatt fejezték be. Testvére feleségével, Berenikével élt (Kr. u. 64), akinek ő volt a 4. férje. Jeruzsálem eleste, 70 után Rómába költözött, élete végéről keveset tudunk. Fülöp: o Heródes és Kleopátra fia (Kr. e. 4-Kr. u. 34) Trachonitisz (Lk 3,1), Gaulanitisz, Batanea és Auranitisz tartományok negyedes fejedelme, amely tartományok a Jordán felső folyásától és a Genezáreti-tótól K-re estek; jobbára pogányok lakták őket. Rómában tanult, s mindvégig lojális volt. Mint apja, ő is sokat építkezett; így kiépítette Betszaidát, és Augustus császár lányának tiszteletére Juliásznak nevezte el; az ő alapítása Fülöp Cezáreája (Mt 16,13). Élete vége felé elvette Heródiásnak nála kb. 30 évvel fiatalabb lányát (vö. Mt 14,11). Gyermektelenül halt meg. o Heródes és II. Mariamne fia; 6
Heródiásnak volt a férje, mielőtt az elhagyta és hozzáment volna Heródes Antipászhoz (14,3; Mk 6,17). Magánszemélyként Rómában élt, ott is halt meg. Börtönbe vetették Jánost. A kutatások alapján János Machaerus várában, a Holt-tengertől keletre fekvő határerősségben volt bebörtönözve, ahol, vagy a környékén akkor, úgy látszik, Heródes Antipász udvarával együtt tartózkodott. János fellépése, kritikája. Ezt akkor értjük meg, ha a heródesi családfán túl ismerjük Jézus tanítását a házasságról, válásról. Mt 5,31-32: Ezt is előírták: Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét hacsak nem paráznasága miatt -, okot ad neki a házasságtörésre. S aki elbocsátottat vesz feleségül, házasságot tör. Tehát János fellépett a házasságtörés ellen. Ugyanakkor fellépett egy másik probléma miatt is, ami a Lev 20,21-ben található: Ha valaki nőül veszi testvére feleségét, ez tisztátalanság, mivel testvérének meztelenségét fedi föl, ezért haljanak meg gyermek nélkül. Heródiás ármánykodása. Erős, irányító személyiség, aki mindenképpen eléri célját. Heródes szerette hallgatni János, tudta róla, hogy igaz ember. Gyenge, befolyásolható, meggondolatlan ember. Nem tud döntést hozni. Lehet, elengedné Jánost, de nem mer szembeszállni feleségével Heródiással. Heródes születésnapi lakomája. Heródiás csőbe húzza Heródest. Előre megfontolt szándékkal öleti meg Heródiás Keresztelő János. Ebben segítségére van lánya. 7
Szalóme szintén irányítható típus. Saját akarata nincs, anyjához fut vissza tanácsot kérni. Heródes pedig o Felelőtlen, meggondolatlan, hiszen olyan felajánlást tesz, aminek beláthatatlan következményei vannak. o Próbál nagyvonalú lenni, megmutatni, hogy korlátlan ura a világnak, miközben észre sem veszi, hogy más Heródiás irányít a háttérből. o S végül gyáva is. Nem meri visszavonni ígéretét. Sérti a büszkeségét és nem meri felvállalni Jánoshoz fűződő furcsa kapcsolatát. Inkább megöleti őt. IMA: zsolozsma: évközi idő 1. hete, kedd, ED 8