Endresz Brigitta 1. PhD Debreceni Egyetem - Finnugrisztika endresz.brigi@gmail.com Első óra Téma: Bemutatkozás Nyelvtani rész: finn ábécé, személyes névmások, létige, igei személyragok, magánhangzó-harmónia, tagadó segédigék, létige tagadása Finn ábécé: (CD: Hyvin menee! harjoitus 1 7. oldal) A (aa) G (gee) M (äm) S (äs) Y (yy) B (bee) H (hoo) N (än) T (tee) Z (tset) C (see) I (ii) O (oo) U (uu) Å (ruotsalainen oo) D (dee) J (jii) P (pee) V (vee) Ä (ää) E (ee) K (koo) Q (kuu) W (kaksoisvee) Ö (öö) F (äf) L (äl) R (är) X (äks) Hallgasd meg a finn női és férfineveket! Női nevek: Férfinevek: Sari Soile Laila Mika Jouko Kimmo Saara Tuija Ella Mikko Tuomo Mauno Eeva Päivi Säde Elias Kyösti Kari Iiris Sirpa Vuokko Jorma Seppo Karri Irene Asta Juho Matti Juuso Noora Minna Yrjö Timo Jussi Hallgasd meg és írd le a helyneveket! (CD: Hyvin menee! harjoitus 2 8. oldal) Személyes névmások: minä (én) sinä (te) hän (ő) me (mi) te (ti) he (ők) Létige: (alapalakja az olla, ebből képezzük a többi alakot; a finn igéknek mindig a főnévi igeneves alakját találhatjuk meg a szótárakban: olla = lenni) minä olen (én vagyok) sinä olet (te vagy) hän on (ő van) me olemme (mi vagyunk)
te olette (ti vagytok) he ovat (ők vannak) Pótold a hiányzó személyes névmásokat!.. olet suomalainen. (Te finn vagy.).. olemme Unkarissa. (Mi Magyarországon vagyunk.).. on opiskelija. (Ő diák.).. ovat Suomessa. (Ők Finnországban vannak.).. olette kotona. (Ti otthon vagytok.).. olen unkarilainen. (Én magyar vagyok.) (!!! Igazából nem kell mindig kimondani, hogy minä olen, sinä olet. A létige ragozott alakjain ott vannak az igei személyragok, amelyek megmutatják, kiről is van szó. Tehát elég annyit mondani, hogy Olen suomalainen., és így is tudom, hogy magamról beszélek. Azonban most a kezdetekkor érdemes egyelőre a hosszabb formát használnunk, hogy a személyes névmások is rögzüljenek a fejünkben.) Pótold a hiányzó létige megfelelő, ragozott alakját! Minä.. opettaja. (Én tanár vagyok.) Me.. englantilaiset. (Mi angolok vagyunk.) Te.. saksalaiset. (Ti németek vagytok.) Hän. mies. (Ő férfi.) He.. ranskalaiset. (Ők franciák.) Sinä.. nainen. (Te nő vagy.) Igei személyragok: (a létige ragozásánál már láthattuk őket) E/1 -n E/2 -t E/3 -V (V=vokaali=magánhangzó; tehát egyes szám harmadik személyben a tővégi magánhangzó, vagyis a szó utolsó magánhangzója nyúlik meg) T/1 -mme T/2 -tte T/3 -vat/-vät (a magánhangzó-harmónia dönti el, melyik ragot kell a szóhoz kapcsolni a kettő közül; de mi is az a magánhangzó-harmónia?) Pótold a hiányzó igei személyragokat! Sinä asu Debrecenissä. (Te Debrecenben laksz.) Hän rakasta.musiikkia. (Ő szereti a zenét.) Me mene.. kauppaan. (Mi boltba megyünk.) Minä puhu Espanjaa. (Én beszélek spanyolul.) He pitä. talvesta. (Ők kedvelik a telet.) Te kirjoita kirjettä. (Ti levelet írtok.) Magánhangzó-harmónia: - a finnben vannak magas: y, ä, ö mély: a, o, u semleges: e, i magánhangzók
- ha egy szóban csak magas magánhangzók vannak, akkor magas hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá (magas hangrendű=egy vagy több magas, és csak magas magánhangzó van benne) - ha egy szóban csak mély magánhangzók vannak, akkor mély hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá - ha egy szóban van magas magánhangzó, de mellette semleges is, a semleges nem számít, és magas hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá (gyakorlatilag figyelmen kívül hagyjuk a hangrend eldöntésekor a semleges magánhangzókat) - ha egy szóban van mély magánhangzó, de mellette semleges is, a semleges nem számít, és mély hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá - amikor egy szóban csak semleges magánhangzók vannak, akkor mindig magas hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá A -vat vagy a -vät rag kapcsolódik a szavakhoz? Döntsd el a magánhangzóharmónia alapján! Tagadó segédigék: E/1 en E/2 et E/3 ei T/1 emme T/2 ette T/3 eivät asu... (laknak) mene... (mennek) halua... (akarnak) istu... (ülnek) luke.. (olvasnak) kirjoitta (írnak) itke.. (sírnak) osta.. (vásárolnak) syö... (esznek) juo... (isznak) etsi... (keresnek) Pótold a megfelelő tagadó segédigét! Sinä ole saksalainen. Te ole kurssilla. Minä ole kirjastossa. Me... ole torilla. Hän.. ole lapsi. He ole vanhat. (Te nem vagy német) (Ti nem vagytok a kurzuson.) (Én nem vagyok könyvtárban.) (Mi nem vagyunk piacon.) (Ő nem gyerek.) (Ők nem őregek.) Tagadás során mindig az ige elé tesszük a tagadó segédige megfelelő alakját. Lássuk, hogyan tagadjuk a létigét!
Először kiteszem a tagadó segédigét, majd a létige egyes szám első személyű alakjáról levágom az -n ragot: olen ole, és ezt teszem a tagadó segédige mellé. en ole (én nem vagyok) et ole (te nem vagy) ei ole (ő nincs) emme ole (mi nem vagyunk) ette ole (ti nem vagytok) eivät ole (ők nincsenek) Röviden tehát így mutatkozhatunk be: Kérdés: Kuka sinä olet? (Ki vagy te?) Válasz: Minä olen Brigitta. (Én Brigitta vagyok.) Minä olen unkarilainen nainen. (Én magyar nő vagyok.) Minä olen opiskelija. (Én tanuló vagyok.) Minä en ole lapsi (Én nem vagyok gyerek.) Most pedig tudjunk meg egy kicsit többet Finnországról! Finnország 1. rész Finnország természeti jelképei a hattyú, a medve, a nyírfa, a gyöngyvirág, a sügér és a gránit. A szent hattyú: - Finnország nyugati részén vadásztak rá, keleti részén szent állatként tisztelték. - Az 1950-es évek végére a vadászat miatt az énekes hattyú szinte teljesen kihalt. - Yrjö Kokko Laulujoutsen (Az énekes hattyú) című könyvében felhívta a figyelmet a hattyúk kihalásának veszélyére. A védelmezés és odafigyelés folytán mára már országszerte újra megtalálhatók. - Március-áprilisban érkeznek meg Finnországba, amikor még be van fagyva a tó vize. Amikor elolvad a jég, megkezdik a fészekrakást. - A hattyú ma a hirdetések egyik kedvelt állatfigurája: az északi országokban a környezetbarát termékek jelölésére használják. A medve: - Az ősi időkben törzsi jelkép, totemállat volt. A finnek szentként tisztelték, azonban mégis vadásztak rá, és leterítése hatalmas hőstettnek számított. Miután megölték, hosszú szertartásokkal igyekeztek kiengesztelni a halott állat szellemét. - A medve neve tabunak számított, számos jelzővel, körülírással illették helyette. Például: mesikämmen (mézesmancs). Nyírfa: - A luc és az erdei fenyő mellett a finn erdők leggyakoribb fája. - Tavasszal egészséges italként fogyasztották a fa nedvét, de felhasználták még tetőfedéshez, kosárfonáshoz, tárolóedények, cipők, bútorok, szerszámok készítéséhez, építkezéshez, tüzelésre. - A lombos gallyakból szaunavirgácsot kötöttek. - Mára felfedezték, hogy kiváló rostos alapanyag válik belőle. Egyre többen használják a nyírfacukrot, mivel ez a cukor más típusától eltérően jótékony hatással van a fogakra.
Az 1. óra szószedete: minä én rakastaa szeretni, szerelmesnek lenni sinä te mennä menni hän ő puhua beszélni me mi pitää kedvelni te ti kirjoittaa írni he ők musiikki zene olla van, lenni kauppa bolt suomalainen finn Espanja Spanyolország (nemzetiségű) Suomi Finnország talvi tél unkarilainen magyar kirje levél (nemzetiségű) Unkari Magyarország haluta akarni opiskelija tanuló, diák istua ülni opettaja tanár lukea olvasni kotona otthon itkeä sírni englantilainen angol ostaa venni, vásárolni (nemzetiségű) saksalainen német syödä enni (nemzetiségű) mies férfi juoda inni nainen nő etsiä keresni ranskalainen francia kurssi kurzus, tanfolyam (nemzetiségű) asua lakni, élni kirjasto könyvtár tori piac Kuka sinä olet? Ki vagy te? lapsi gyerek vanha öreg, idős, régi
Endresz Brigitta 1. PhD Debreceni Egyetem - Finnugrisztika endresz.brigi@gmail.com Kérdő mondat: Második óra Téma: Számok, köszönési formák Nyelvtani rész: kérdő mondat Mint ahogy a magyarban, a finnben is két fő kérdéstípus létezik: 1. kiegészítendő kérdés Ezekben a kérdő mondatokban a mondat elején valamilyen kérdőszó szerepel. Például: Kuka sinä olet? (Ki vagy te?) Fontosabb kérdőszavak: Kuka? (Ki?) Mikä? (Mi?) Mitä? (Mit?) Missä? (Hol?) Mistä? (Honnan?) Mihin? / Minne? (Hová?) Miten? (Hogyan?) Millainen? (Milyen?) Milloin? (Mikor?) Kenen? (Kié?) Kuinka? (Hogyan?/Hány?/Mennyi?) Kumpi? (Melyik?) 2. eldöntendő kérdés Erre a kérdéstípusra Igen./Nem. válasz adható. A finnben az eldöntendő kérdéseket -ko/-kö partikulával alkotják, amelyet bármelyik mondatrészhez hozzákapcsolhatunk, attól függően, mit szeretnénk kihangsúlyozni. Például: Tuletko sinä huomenna? (Jössz holnap?) Huomennako sinä tulet? (Holnap jössz?) Sinäkö tulet huomenna? (Te jössz holnap?) Eldöntendő kérdő mondatot nemcsak állító, hanem tagadó mondatból is alkothatunk: Hän on nuori. (Ő fiatal.) Onko hän nuori? (Ő fiatal?) Hän ei ole nuori. (Ő nem fiatal.) Eikö hän ole nuori? (Ő nem fiatal?) Ilyenkor a tagadó segédigéhez kapcsoljuk a -ko/-kö partikulát, és ez a mondat elejére kerül. A kérdő mondat intonációja a finnben megegyezik a kijelentő mondatéval, tehát nincs kérdő hangsúly. Alakítsd át a következő kijelentő mondatokat eldöntendő kérdő mondatokká! Mindig az igéhez kapcsold a -ko/-kö partikulát! Te olette virolaiset. (Ti észtek vagytok.) - Hän on kotona. (Ő otthon van.) - Minä asun Helsingissä. (Helsinkiben lakok.) - Me menemme asemalle. (Az állomásra megyünk.) - Sinä istuvat huoneessa. (Te a szobában ülsz.) - He syövät leipää. (Ők kenyeret esznek.) -
Számok: 1 yksi 11 yksitoista 2 kaksi 12 kaksitoista 3 kolme 13 kolmetoista 4 neljä 20 kaksikymmentä 5 viisi 21 kaksikymmentäyksi 6 kuusi 22 kaksikymmentäkaksi 7 seitsemän 35 kolmekymmentäviisi 8 kahdeksan 47 neljäkymmentäseitsemän 9 yhdeksän 100 sata 10 kymmenen 111 satayksitoista 222 kaksisataakaksikymmentäkaksi 1000 tuhat 1563 tuhatviisisataakuusikymmentäkolme 2000 kaksituhatta 2365 kaksituhattakolmesataakuusikymmentäviisi 100000 satatuhatta 1000000 miljoona 2000000 kaksi miljoonaa - Tehát 1-től 10-ig meg kell tanulni a számokat. - 11-től 19-ig leírjuk a számot, és hozzákapcsoljuk a toista elemet. - 21 felett először leírjuk hány tízes, majd hány egyes. 21, vagyis 2 tízes, 1 egyes. - A tíz kymmenen, ha egynél több van belőle, akkor kymmentä alakot írunk. - A száz az sata, de ha több van belőle egynél, akkor már a sataa alakot használjuk. - Az 1000 a tuhat, de ha egynél több van belőle, a tuhatta elemet használjuk. - A 1000000 miljoona, de ha egynél több van belőle, akkor a miljoonaa alakot használjuk. - A finn számokat mindig egybeírjuk, bármilyen hosszú alakot kapunk is így. Természetesen, ha nem fér ki a szám, nyugodtan elválaszthatjuk a szótagokat. - Ha valamiből egy van, mint ahogy a magyarban, a finnben sem kell kiírni. Például egyszáz helyett, mi százat mondunk, a finnek pedig yksisata helyett csak sata alakot használnak. 18 54 79 113 167 245 689 1001 3456 8567 145243 Írd le a következő számokat finnül! Mely számokat jelentik a finn leírások? kahdeksankymmentäneljä kuusituhattakolmetoista neljäsataaseitsemänkymmentä
kuusi satakymmenentuhattaviisikymmentäkaksi kuusimiljoonaakaksisataayhdeksäntoista neljätuhattakahdeksansataakaksikymmentäkolme seitsemänkymmentä Köszönési formák: Hei! Moi! Terve! Heippa!/Moikka! Hyvää huomenta!/huomenta! Hyvää päivää!/paivää! Hyvää iltaa!/iltaa! Hyvää yötä! Näkemiin! Nähdään! Nuku hyvin! Kuulemiin! Hei hei! Moi moi! Hauska tutustua. Samoin. Miten menee? Hyvin, kiitos. Hyvin. Ihan okei. Ei kovin hyvin. Mitä kuuluu? Kiitos hyvää. Eipä erikoista. Vähän huonoa. Ei kovin hyvää. Olen vähän väsynyt. Entä sinulla? Szia! Helló! Szervusz! Szióka! (fiatalokra jellemző a használata) Jó reggelt!/reggelt! Jó napot!/napot! Jó estét!/estét! Jó éjszakát! Viszontlátásra! Viszlát! Aludj jól! Viszonthallásra! Szia! (elköszönéskor kétszer mondják, találkozáskor egyszer) Helló! (elköszönéskor kétszer mondják, találkozáskor egyszer) Örvendek a találkozásnak! Szintúgy. (ha nem akarod megismételni, amit a másik mondott, ezt is mondhatod) Hogy megy?/mi újság? Jól, köszi. Jól. Elég jól. Nem olyan jól. Hogy vagy?/mi újság? Köszi, jól. Semmi különös. Kissé rosszul. Nem olyan jól. Kissé fáradt vagyok. És te (hogy vagy)?/neked (hogy megy)? Dolgozzatok párban, és alkossatok párbeszédet, amelyben a köszönési formákat használjátok! Ismerkedő kérdések: Mikä sinun nimesi on? Kuinka vanha sinä olet? Minkämaalainen sinä olet? Mitä kieltä sinä puhut? Mistä sinä olet kotoisin? (Mi a neved?) (Hány éves vagy?) (Milyen nemzetiségű vagy?) (Milyen nyelven beszélsz?) (Honnan származol?) Minta a válaszokra:
Minun nimeni on Brigitta. (Az én nevem Brigitta.) Minä olen kaksikymmentaneljä vuotta vanha. (Én 24 éves vagyok.) Minä olen unkarilainen. (Én magyar vagyok.) Minä puhun unkaria, englantia ja suomea. (Magyarul, angolul és finnül beszélek.) Minä olen kotoisin Unkarista. (Magyarországról származom.) Most saját adataitok alapján válaszoljatok a kérdésekre teljes mondatokkal! Most pedig tudjunk meg egy kicsit többet Finnországról! Finnország 2. rész Finnország természeti jelképei a hattyú, a medve, a nyírfa, a gyöngyvirág, a sügér és a gránit. Gyöngyvirág: - Finnország egyik legmérgezőbb növénye. Szinte mindenütt előfordul. - Júniusban virágzik, finom, bódító illata van. - Termése ősszel érik. A kék mag és a piros gyümölcs erősen figyelemfelkeltő, intő jel arra, hogy mérgező. Sügér: - Finnország legelterjedtebb halfaja. Csak a Lappföld hegyes vidékein, a 450 méteres tengerszint feletti magasságban lévő tavakban nem fordul elő. - A horgászok leggyakoribb és legkedveltebb zsákmánya. - Húsa fehér és ízletes. Viszont kisméretű és a növekedési üteme is lassú. Az egykilós súlyt húszéves koruk táján érik el. Gránit: - A finn felszín alatti kőzetréteg Európa legősibb rétege. A gránit legnagyobb része körülbelül 1800-2800 millió évvel ezelőtt jött létre. A gránit a kőzet mélyén, a gyűrt hegységek gyökereinél keletkezett. - A gránitban található főbb ásványok a földpát, a plagioklász, a kvarc és a csillámkő. - Felhasználják az építkezésben, szobrok készítéséhez, papírgyártó gépek hengereihez. A 2. óra szószedete: huomenna holnap Mikä? Mi? tulla jönni Mitä? Mit? nuori fiatal Missä? Hol? virolainen észt (nemzetiségű) Mistä? Honnan? asema állomás Mihin?/Minne? Hová? istua ülni Miten? Hogyan? huone szoba Millainen? Milyen? leipä kenyér Milloin? Mikor? nimi név Kenen? Kié? kieli nyelv Kuinka? Hogyan?/Hány?/Mennyi? kotoisin származni Kumpi? Melyik? jostakin valahonnan Kuka? Ki? + számok és köszönési formák