Kállai Krisztina 1 Bodnár Károly 2

Kállai Krisztina 1 Bodnár Károly 2 A Csongrád megyei vadgazdálkodási tájegységek vadjai és vadászati turizmusa Games and hunting tourism in the wildlife management regions of Csongrad county kallai.krisztina5@gmail.com 1 Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15., hallgató 2 Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3., főiskolai tanár Bevezetés A vadászatban épp annyira elengedhetetlen a turizmus színvonala, mint a megfelelő vadászfegyver, vagy a jó minőségű vadállomány. Megfelelő infrastruktúra, szállás, étkeztetés nélkül élvezhetetlen az adott területen való tartózkodás, főleg, hogy a vadászterületek elhagyatott, eldugott területen találhatóak, melyektől csak távol vannak nagyobb szállodák, éttermek, különféle szolgáltatások. A vadászvendégek a minőségi turizmus körét szélesítik, hiszen magas jövedelemmel rendelkeznek, általában messziről érkeznek, és sokat költenek itt tartózkodásuk során. Ezért fontos, hogy mindent egy helyen találhassanak meg, ne kelljen kilométereket autózniuk a szálláshelytől az étteremig, majd vissza a vadászterületre. Fontosnak tartjuk foglalkozni a vadászati turizmussal, hiszen magas potenciál rejlik egy jól felszerelt, első osztályú vadászházban, vonzóbbá teheti azt a települést, amelynek közelében található, annak ellenére, hogy lehet, a településen jelentős látnivaló nincs. Kifejezetten a Csongrád megyében található tájegységek gazdagok apróvadállományban, így vonzóak a külföldi és belföldi vadászvendégek számára, de ehhez társulnia kell a megfelelő turizmusnak is. Vadgazdálkodási tájak, tájegységek 2017. március 1-től bevezették hazánkban az új vadgazdálkodási tájegységeket. Előtte 6 tájat lehetett elkülöníteni, melyek a körzeti vadgazdálkodási terv keretében voltak irányítva: 1. Duna-Tisza közi és tiszántúli apróvadas vadgazdálkodási táj 1/1. Szolnok és dél-hevesi apróvadas körzet 1/2. Dél-Pest megyei apróvadas körzet 1/3. Hajdú-bihari apróvadas körzet 1/4. Csongrádi apróvadas körzet 1/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet 1/6. Északkelet-Bács-kiskuni apróvadas körzet 1/7. Békési apróvadas körzet (1) 205

1. ábra: Vadgazdálkodási tájak és körzetek Ezeket váltották fel a tájegységek, melyek irányításáért a tájegységi fővadászok felelnek, jelenleg 5 táj és ezen belül 52 tájegység van Magyarországon, Csongrád megyében pedig 2 tájegységet lehet elkülöníteni (305, 102). 206

2. ábra: Vadgazdálkodási tájak, tájegységek A tájegységek kialakításában a vadak számára nehezen áthidalható képződmények (tavak, folyók, autópályák, stb.), illetve a megyehatárok játszottak szerepet, kialakításában pedig az OVA (Országos Vadgazdálkodási Adattár) segített. Csongrád megyét 2 táj szeli ketté és így 2 tájegység található itt: 1. Vagdazdálkodási tájba tartozó tájegységek 101 Tiszazugi Vadgazdálkodási tájegység 102 Maros-Csongrádi Vadgazdálkodási tájegység 103 Békési Vadgazdálkodási tájegység 104 Szarvasi Vadgazdálkodási tájegység 105 Körös-Berettyói Vadgazdálkodási tájegység 106 Nagykunsági Vadgazdálkodási tájegység 107 Hajdúsági Erdõspuszták Vadgazdálkodási tájegység 108 Hajdúsági Löszhát-Hortobágy Vadgazdálkodási tájegység 109 Nyírségi Vadgazdálkodási tájegység 110 Felsõ-tiszavidéki Vadgazdálkodási tájegység 111 Tiszamenti Vadgazdálkodási tájegység 112 Sárrét-Bihari Vadgazdálkodási tájegység 3. Vagdazdálkodási tájba tartozó tájegységek 301 Pesti-síksági Vadgazdálkodási tájegység 207

302 Észak-Bács-Kiskuni Vadgazdálkodási tájegység 303 Illancs-Bugaci Vadgazdálkodási tájegység 304 Közép-Bács-Kiskuni Vadgazdálkodási tájegység 305 Alsó-tiszamenti Vadgazdálkodási tájegység 306 Kiskunsági Vadgazdálkodási tájegység 307 Közép-Pesti Vadgazdálkodási tájegység 308 Tápió-vidéki Vadgazdálkodási tájegység 309 Jászsági Vadgazdálkodási tájegység 310 Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási tájegység 311 Tiszatavi Vadgazdálkodási tájegység (2) Azáltal, hogy az egy egybefüggő igazgatási egységből, tájból 2 lett, egyrészt talán sokkal specifikáltabb lesz a tervek elkészítése az adott területekre, másrészt félő, hogy sokkal megosztottabbá is teszi azt. Az új tájegységi rendszer még ismeretlen, nem lehet tudni, milyen következményekkel jár, de teljesen új területeket alakított ki, 10 évről 20 évre bővült a tervezési időszak, így sokkal hosszabb távban lehet gondolkodni. Az idő fogja eldönteni, hogy mennyire lesz eredményes az új rendszer. 3. ábra: Csongrád megye tájegységei, vadászterületei 208

Összesen 76 db vadászterület található Csongrád megyében, ebből 45 db a 305-ös tájegységben, és 31 db a 102- esben. A térképen pirossal jelölt területek különleges rendeltetésűek, mely azt jelenti, hogy valamilyen kiemelkedő tevékenységet végeznek ott, például a 06-803010-2-3-3 és a 06-803110-2-3-4 kóddal rendelkező Derekegyház- Tompaháton található DALERD Zrt. (Délalföldi Erdészeti Zrt.) tulajdonában álló részen a fogolyprogram miatt különleges rendeltetésű a terület. Vadászható fajok, teríték adatok Csongrád megye területe jellemzően apróvadasnak mondható, a fő vadászható fajok közé tartozik az őz (Capreolus capreolus), a mezei nyúl (Lepus europaeus), a fácán (Phasianus colchicus), a tőkés réce (Anas platyrhynchos) és a balkáni gerle (Streptopelia decaocto). Előfordul még a vaddisznó (Sus scrofa), a dámszarvas (Dama dama), az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus), a fogoly (Perdix perdix), a nagy lilik (Anser albifrons), az erdei szalonka (Scolopax rusticola), a nyári lúd (Anser anser) és az örvös galamb (Columba palumbus). Szőrmés kártevők közül elterjedt a vörös róka (Vulpes vulpes), a borz (Meles meles) és a nyest (Martes foina), tollas kártevők közül a dolmányos varjú (Corvus cornix), a szarka (Pica pica) és a szajkó (Garrulus glandarius). Betelepülő szőrmés kártevő az aranysakál (Canis aureus), továbbá nagy problémát jelent a térségben a kóbor kutyák és macskák száma (3). őz Faj mezei nyúl (lelövés + befogás) fácán tőkés réce röptetett réce (nevelt tőkés réce) balkáni gerle vaddisznó dámszarvas üregi nyúl fogoly nagy lilik erdei szalonka nyári lúd örvös galamb vörös róka borz nyest dolmányos varjú szarka Teríték nagysága 7960 db (bak 3217 db) 16509 db 31855 db 2742 db 18932 db (kibocsátás 25140 db) 7413 db 1186 db 142 db 931 db 392 db (kibocsátás 1900 db) 606 db 276 db 211 db 307 db 5172 db 535 db 158 db 1932 db 4043 db 209

szajkó aranysakál kóbor kutya kóbor macska 1. táblázat: 2016. évi teríték adatok Csongrád megyében 1717 db 131 db 447 db 944 db Magyarországon a legjobb 50 őzbak közül 7 db Csongrád megyében esett: 1966 Szőreg: 644 g, 1976 Tiszasziget: 719 g, 2000 Árpádhalom: 682 g, 2002 Földeák: 843 g, 2008 Árpádhalom: 650 g, 2011 Makó: 700 g, 2015 Hódmezővásárhely: 700 g. A földeáki 843 grammos bak továbbá az 50 legjobb bak közül a legnagyobb tömegű, a ranglistán 7. helyen szerepel 207,80 CIC ponttal. Ezt megelőzi az ugyan kisebb tömegű, de magasabb, 208,13 CIC ponttal rendelkező, 2000-ben elejtett árpádhalmi bak, mely a 6. a ranglistán (4). 4. ábra: a 2000-es árpádhalmi (balra) és a 2002-es földeáki (jobbra) bakok trófeája 210

A vadászati turizmus helyzete A Dél-alföldi régió Magyarország egyötödét teszi ki, azonban a turisták körében nem annyira kedvelt célterület, mint például a Balaton, vagy Budapest. 2009-ben a kereskedelmi szálláshelyek közül kilenc hazai régióból a hatodik helyet érte el ez a régió a vendégszám és vendégéjszakák számát tekintve. Az ország vendégéjszakáiból ez a régió 5,8 %-ban részesül. Ezek az eredmények leginkább a nem megfelelő infrastruktúrának köszönhetőek. 3 település jelentős ebben a régióban, ha turizmusról van szó, ezek Szeged, Kecskemét és Gyula, melyek a vendégéjszakák 50 %-át adták (5). Szabó és Lengyel (1912) szerint a vadászturizmus a természethez kötődő, illetve a természetben végezhető turizmusforma, melynek fő motivációja a vad megfigyelése és/vagy elejtése, lelövése. A vadászati turizmus önálló piacképes turisztikai termék (6). A turizmus fejlődésében meghatározó szerepet tölthet be a vadászat, hiszen a vidéki fejlődéssel, vidéki turizmussal és ökoturizmussal összhangba tud kerülni. A vidéki fejlesztési céloknak részét képezheti a vadászati turizmus és vadgazdálkodás, ezért fontos, hogy a fejlesztési tervekbe is kerüljenek bele. A vadászati turizmus csak kis részét képezi a mai turizmusnak, mivel ezeknek szervezését javarészt a vadászok intézik. Bár a vadászati turizmus szakmai és szervezeti keretrendszere már kialakult, a marketing és a minőség tovább fejleszthető. A magyarországi vadászati turizmus egész Európában meghatározó. Mivel a vad élőhelye erdei és mezőgazdasági területekből tevődik össze, ezért az erdőtelepítés, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás nélkülözhetetlen. A turizmus, és maga a vadászati turizmus hozzá járulhat a hátrányosabb térségek gazdasági stabilizációjához, új munkahelyeket teremthet, és bevételeket hozhat. Fejleszteni kell a vadászati lehetőségeket, és be kell vonni a földtulajdonosokat annak érdekében, hogy elérjük a potenciális célcsoportokat. A külföldi vadászok száma 23-25 ezer körül van évente, akik 3-5 napot töltenek Magyarországon, mely közel 100 ezer vendégéjszakát jelent évente. A vadászvendégek döntő többsége ősszel és télen érkezik, melyek alapvetően gyengébb időszakok a turizmust tekintve. A külföldi vadászok a minőségi turizmus körét szélesítik, mivel számos éjszakát töltenek itt, sokat költenek a szállásra, az étkezésre, stb. továbbá kifizetik a nagy értékű trófeás vadat is. A hivatásos vadászoknak turisztikai csomagokat kellene kínálni, illetve ösztönözni kellene őket, hogy vegyenek igénybe egyéb csomagokat, például termálfürdők látogatása, ökoturizmus, egészségmegőrzés. Fontos a marketing, melynek részét képezheti például prospektusok, röpiratok, CD-k és videók biztosítása a külföldi utazási irodák részére, vadászati kiállítások, konferenciák és előadások szervezése a potenciális ügyfeleknek, a Tourinform irodák tájékoztatása bizonyos régiók vadászati lehetőségeiről, a vidéki turizmus és vadászati turizmus megvitatása konferenciákon, továbbá a célcsoport vizsgálata, és az eredmények megosztása a megfelelő üzleti stratégiák segítése érdekében (7). Bár a vadászatból származó bevételi források a turizmusban elenyészőnek nevezhetőek, mivel exkluzív szolgáltatásokat is igénybe vesznek, fontos figyelembe venni őket. Továbbá az is jelentős, hogy nem csak ismertebb településeket keresnek fel az ilyen célból utazók, hanem kevésbé látogatott helyeket is, melyek így tudnak részesülni a turizmus ezen ágának bevételéből. Ami fontos egy vadász számára a helyszín választásánál, hogy legyen megfelelő vadállomány, jól megközelíthető szállás, külföldi látogatók esetén nyelvtudás a személyzet részéről, illetve az egyéb kiegészítő szolgáltatások, például bórkóstolás, lovaglás, lövészverseny, különleges fogások, stb. Csongrád megyében 76 vadásztársaság található, de szálláshellyel csupán kevés rendelkezik, főleg olyannal, mely jól felszerelt, igényes megjelenésű és esetleg még különféle szolgáltatásokat is tud nyújtani. A DALERD Zrt. (Délalföldi Erdészeti Zártkörű Részvénytársaság) rendelkezik a megyében jól kiépített szálláshelyekkel. Állami tulajdonban lévő erdészet, központja Szegeden található, 5 területből tevődik össze: Derekegyház-Tompahát, Ásotthalom, Gyula, Biharugra, Ladány-erdei, melyekből a derekegyház-tompaháti és ásotthalmi terület található Csongrád megyében. Az összterület 22581 ha. Derekegyház-Tompahát 5220 ha (nettó 4714,1 ha), jellemzően mezőgazdasági terület (85,5 %), de erdőfoltok is tarkítják (3,3 %). Tompaháton zajlik az Országos Fogoly Fajvédelmi Program 500 ha-on. Ásotthalom 5195,5 ha (nettó 4755,6 ha), jellemzően homoki terület, fenyvesekkel, nyarasokkal, akácosokkal, 61 %-a erdő, 28,3 %-a mezőgazdasági terület. Gyenge a terület vadeltartó 211

képessége, ezért 1997-ben kialakításra került egy 337,6 ha-os vaddisznós kert, melyben vaddisznó és dámszarvas vadászata megoldott. 2006-ban kibővítették a kertet, így jelenleg 687,3 ha (8). A szálláshelyeket tekintve Derekegyházon található vadászház 15 szobával rendelkezik, melyek mind külön tusolóval és fürdőkáddal vannak felszerelve. Található itt továbbá 2 apartman is, mely a családosok igényeinek megfelel, illetve 2 darab egyágyas szoba. A többi szoba kétágyas. 2015-ben felújítások kezdődtek, melynek keretében 6 szobát már korszerűsítettek. A vadászházban a fűtés fával történik, ezzel állítják elő a meleg vizet is. A magas fenntartási költségek miatt 2016-ban a nyílászárók cseréje kezdődött meg, ezzel pedig a hőszigetelés javítása. Tágas, szép vendéglő várja a vendégeket reggeltől estig, ahol a vadételtől a vegetáriánus étkezésig terjedő, minden igényt kielégítő kínálatból lehet választani. Igény szerint kemencében készült ételeket is készítenek. Az idelátogató vendégeket hangulatos borozó is várja. A vadászházhoz tartozik egy 150 férőhelyes faház is, ahol lakodalmak, céges rendezvények lebonyolítását is vállalják. Ezt a rendezvényház 2010-ben épült, és nagymértékben javítja a ház kihasználtságát, hiszen ezt az épületet leginkább tavasztól késő őszig van használva vadászidőszakon kívül. A vadászházat festői park veszi körül, ahol lehetőség van helyszíni esküvő valamint kerti partik megrendezésére is. A vadászház alkalmas egy vagy több napos találkozók, üzleti megbeszélések illetve továbbképzések lebonyolítására is, de közkedvelt családi rendezvények megrendezésére is. Vadászati lehetőséget is tud a hely biztosítani, a Károlyi és Weiss Manfréd által tradicionálisan kialakított és méltán híres területeken, őzre, nyúlra, fácánra valamint vadkacsára. A terítéket a vadászház kertjében, a Hubertus kereszt előtt adják át, megadva a végtiszteletet a vadnak. A vadászvendégek között nagyon sok a visszajáró vendég, akik a világ minden részéről érkeznek. Volt már amerikai, afrikai vendég is, illetve Európából svájci, olasz, szlovák, francia, orosz, belga, dán, román csoportok érkeznek. A pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégek a környék kulturális és idegenforgalmi látnivalóit, nevezetességeit is élvezhetik. Az alföldi táj szépségei között kiemelkedő a közelben megtalálható mártélyi üdülőkörzet, ahol a Tisza holtág fürdési, csónakázási és horgászási lehetőséget biztosít. A közelben található gyógyfürdők közül kiemelendő a szentesi gyógyfürdő illetve a méltán híres Gyopárosfürdő, mely a vadászháztól mindössze 20 km-re található. A fentiek mellett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, benne a Feszty Körkép, a panoptikum és a skanzen feledhetetlen kikapcsolódási lehetőséget nyújt, mely autóval 30 perc alatt elérhető (9). Ásotthalmon van egy kétszemélyes apartman és 3 kétágyas, fürdőszobás, első osztályú szoba található. Az emeleten egy kisebb, a földszinten pedig egy nagyobb, kandallós társalgó várja a vendégeket. 35 fős rendezvények lebonyolítása is megoldható. Teljes ellátás biztosított, illetve a térségben különféle szabadidős programokat szerveznek a vendégeknek. Az erdőkben kirándulást (gyalogosan, vagy lóháton), lovas programokat, fotószafarit tudnak szervezni. Az ásotthalmi Csodarét, a Kiss Ferenc emlékerdő, a Nagy Sziksós tó, a Bach kápolna és még más érdekességek várják a látogatókat a környéken. Az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark is könnyedén elérhető innen. A környező városokban gyógyfürdők, illetve számos látnivaló található (Szeged, Kiskunmajsa, Mórahalom, Ásotthalom). A vadaskertben található egy pihenőház, mely mellett van egy horgásztó is (8). A térségben a legjelentősebb vadfaj az őzbak a bevételeket tekintve, azonban az utóbbi években egyre inkább visszaszorul ez a bevételi forrás. Ennek az oka az, hogy azok a külföldi vadászok, akik korábban évekig hazánkba jártak, hogy őzbakra vadászhassanak, vagy kiöregedtek a vadászatból, vagy olcsóbb helyeket választanak, ugyanis Magyarországon a környező országokat tekintve kiemelkedően drága az őzbak vadászat. Érthető, hogy a külföldi vendég olyan országba megy tehát őzbakot vadászni, ahol olcsóbban, ugyanazt a minőségű bakot tudja terítékre hozni. Ennek következtében, ha az árak nem változnak, és mivel a térségben gímszarvas, dámszarvas és vaddisznó csak kis mértékben, elvétve fordul elő, az apróvad állománynak kellene egyre inkább előtérbe kerülnie, azon belül is a mezei nyúlnak és a fácánnak. Ezzel az a probléma, hogy ezek a fajok, főleg a mezei nyúl rendkívül érzékeny a környezeti változásokra. Ha nincs megfelelő élőhely kezelés, a száraz és forró nyár, illetve a csapadékos, hideg időszakok megtizedelik az állományt. Az árkülönbségek miatt több apróvadat kell terítékre hozni annak érdekében, hogy a kieső őzbak vadászatokból származó bevételeket pótolhassák a társaságok (ha 212

egyáltalán ez lehetséges lenne). A vadfajok terítékre hozási árát a DALERD Zrt. derekegyház-tompaháti terület árlistája szemlélteti: Őzbak: 150 g alatt 80 EUR 150-199 g 110 EUR 200-249 g 170 EUR 250-299 g 200 EUR (grammonként + 3 EUR) 300-349 g 350 EUR (grammonként + 5 EUR) 350-399 g 600 EUR (grammonként + 9 EUR) 400-449 g 1050 EUR (grammonként + 15 EUR) 450-499 g 1800 EUR (grammonként + 30 EUR) 500 g felett 3300 EUR (grammonként + 40 EUR) (10) Ebből kiszámolható, hogy ha például a vendég egy 360 grammos agancstömeggel rendelkező bakot szeretne lőni, mely közepesnek mondható, ezen a területen jellemzően e körüli bakok vannak, annak az ára [600 EUR + (10 x 9 EUR)]=690 EUR, mely átszámolva körülbelül 210 ezer Ft. Mezei nyúlnál egy darab 46 EUR -ba kerül, mely átszámolva körülbelül 14 ezer Ft, fácánnál egy darab 22 EUR, mely 6500 Ft körül van. Jól látható tehát, hogy nagy problémát jelenthet egy apróvadas jellegű területen az őzbak vadásztatásból származó bevétel csökkenése. Erre megoldást jelenthet a környező országok árlistájához való igazodás. Összehasonlításképpen egy román árlistában ezek az árak szerepelnek az őzbaknál: 300 g alatt 235 EUR 301-350 g 315 EUR (grammonként + 3,2 EUR) 351-400 g 475 EUR (grammonként + 7,3 EUR) 401-450 g 840 EUR (grammonként + 8,4 EUR) 451-500 g 1260 EUR (grammonként + 12,6 EUR) 501-550 g 1890 EUR (grammonként + 26,2 EUR) 550 g felett 3200 EUR (grammonként + 36,7 EUR) (11) Itt a 360 g ára [475 EUR + (9 x 7,3 EUR)]=540,7 EUR, mely 165 ezer Ft körül van. Látható, hogy jóval olcsóbb, mint a magyar ár, és ez nem csak ennél a társaságnál, hanem országos szinten jelen lévő probléma. Megbeszélés Összességében elmondható, hogy ahhoz, hogy növeljük a hazai vadászati turizmus forgalmát, főleg a külföldi, fizetőképes vendégekét, össze kell egyeztetnünk az árakat a környező országok áraival. A Csongrád megyei térség csupán az őzbakra és az apróvadra tudja alapozni vadászati bevételeit, így fontos alkalmazkodni. Szálláshelyeket tekintve a térség nem rendelkezik elegendő mennyiségű és minőségű vadászházzal, bár a tíz évvel korábbi időszakhoz képest fejlődés tapasztalható (12). Több ponton kellene olyan vadászházakat létrehozni, mint például a derekegyházi, hiszen a megfelelő szálláshely javít a vadászat élményén is. Hátránya mind a két említett 213

szálláshelynek, hogy nincs önálló honlapjuk, így nehezebb róluk információkat találni, azonban szállásközvetítő oldalakon, illetve a DALERD Zrt. honlapján elérhetőek, előnyük azonban, hogy első osztályú, jól felszerelt, kényelmi szempontból kiemelkedő szálláshelyek, közel a vadászterületekhez, és így Derekegyház és Ásotthalom forgalmát is fellendíthetik, nem csak a vadászvendégek révén. Sőt, azt lehet mondani, hogy ha egy vendég valamiért a környező vadászterületeken akar vadászni, akkor is sokszor ezeket a szálláshelyeket választják, mivel kiemelkedően jók, és egy szálloda nem biztos, hogy olyan rugalmasan tudja kezelni a vadászvendégeket, mint egy kifejezetten erre kialakított vadászház. A vadászati turizmusnak sokkal fontosabb részét kellene, hogy képezze a turizmusnak, hiszen akárcsak a falusi turizmus, ez a típusú vendéglátás is fel tud zárkóztatni elmaradottabb településeket, falvakat, munkahelyeket tud biztosítani, és a külföldi vadászok is szívesebben keresik fel az ilyen szálláshelyekkel rendelkező településeket. Irodalomjegyzék 1. ábra: http://ova.info.hu/vgtajak.html (letöltés: 2017.06.22.) 2. ábra: http://ova.info.hu/ujvgtajak.html (letöltés: 2017.06.22.) 3. ábra: http://www.csmkh.hu/hu/vadaszteruletek-megyei-eloszlasa (letöltés: 2017.09.01.) 4. ábra: http://vadasz.info.hu/otbb/otbb_ozbak_magyar.html (letöltés: 2017.09.01.) 1. táblázat: http://ova.info.hu/vg_stat/va-2015-2016m.pdf (letöltés: 2017.06.22.) (1) CSÁNYI S. PAPPNÉ NAGYPÁL J. MAJZINGER I. (2013): Vadgazdálkodási tervezés, jegyzet vadgazda mérnök alapképzési szakos hallgatók részére. SZIE MKK, Vadvilág Megőrzési Intézet és SZTE MGK Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, Gödöllő Hódmezővásárhely, pp. 14-16 (2) http://ova.info.hu/ujvgtajak.html (letöltés: 2017.06.22.) (3) http://ova.info.hu/vg_stat/va-2015-2016m.pdf (letöltés: 2017.06.22.) (4) http://ova.info.hu/trofeab/oz_ranglista.pdf (letöltés: 2017.09.01.) (5) NAGY G. (2009): Dél-Alföld. Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, pp. 263-270 (6) SZABÓ A. LENGYEL A. (2012): Fenntartható vadászturizmus Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Szolnoki tudományos közlemények XVI., Szolnok, pp. 481-483 (7) MARSELEK S. FÁBIÁN GY. (2008): The possibilities of rural development and the potential role of hunting tourism in rural development. Gazdálkodás, vol. 52. spec. edition, (22): 87-93. (8) http://www.dalerd.hu/szallashelyeink.html (letöltés: 2017.06.22.) (9) TÓTH ANGÉLA (2016): Személyes közlés. DALERD Zrt. (10) DALERD Zrt. vadászati árjegyzék (11) http://blaser-safaris.com/wp-content/uploads/engl-romania-2017.pdf (letöltés: 2017.09.01.) (12) SKOBRÁK BODNÁR, E. BAJORHEGYI, T. (2007): Hunting services in the Hungarian South Great Plain Region. Lucrari Stiintifice, seria I, vol. IX(1), pp. 551-556. 214