SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 7

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

A KISEPIKA ALAKVÁLTOZATAI Tanulói munkatankönyv Fejlesztő Pethőné Nagy Csilla

A KISEPIKA ALAKVÁLTOZATAI ELBESZÉLÉSMÓDOK A TÁGAN ÉRTETT MODERNSÉGBEN A szépprózában a 19. század végétől visszaszorul a nagyepika, és egyre népszerűbbé válnak a rövidebb prózafomák: az elbeszélés, a novella, a rövidtörténet. Az is megfigyelhető, hogy a terjedelem csökkenése mellett egyre kisebb szerepet játszik a történet, a cselekmény helyett fokozatosan a szövegszerűség, a sűrítés (hiány, elhagyás), a jelképezés eljárásai és az elbeszélhetőség kérdései felé fordul a szerzők figyelme. Ezek a prózapoétikai változások az olvasótól is másfajta befogadói magatartást igényelnek. A következő hét tanórában 20. századi magyar szerzők elbeszéléseit olvassuk és értelmezzük. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogyan kötődnek ezek a művek a korábbi magyar prózahagyományhoz, illetve miben újítják meg ezt a hagyományt. Milyen prózapoétikai sajátosságok mentén válnak maguk is követhető hagyománnyá, hivatkozási alappá a modern magyar széppróza alakulástörténetében. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az elbeszélésmódok tanulmányozására. Arra, hogy a történetmondás mellett, illetve helyett hogyan alakul, milyen sajátosságokat mutat az elbeszélésnek mint tevékenységnek a mikéntje, a diszkurzivitás.

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M AZ EMLÉKEZÉS MINT NYELVI STRUKTÚRA KRÚDY GYULA: A HÍDON 1. Mnemoszüné előzetes házi feladat Ian Marke digitális képvariációiban (2006) ilyennek képzeli Mnemoszünét, az emlékezet istennőjét. Mnemoszüné a görög mitológiában Uranosz és Gaia lánya, titanisz. Zeusztól fogant gyermekei a Múzsák. a) Mi minden jut eszedbe az emlékezetről, az emlékezés természetéről a képek láttán? Képzettársításaidat rögzítsd a képek melletti jobb oszlopban! b) Válassz néhányat az alábbi képekből, és írd le, miért lehetnének az emlékezés, illetve az idő metaforái! Keress vagy rajzolj néhány további, az emlékezés, illetve az idő metaforájaként is olvasható képet!

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 7 c) Mire jó, miért fontos szerinted az emlékezet, az emlékezés, illetve a felejtés? d) Tapasztalatod szerint hogyan működik, milyen tudati munkát végez az emlékezeted, ha egy régebbi emléket idézel fel vagy idéződik fel benned valaminek a hatására? e) Mit gondolsz, hogyan lehet a próza közvetítő közege, médiuma az emlékezésnek mint a tudat tevékenységének? Szerinted milyen nyelvi eszközökkel lehetne megalkotni egy elbeszélés szereplőjének az emlékezését? 2. Szindbád, a hajós előzetes házi feladat a) Mit tudsz Szindbádról, a mesehősről? Ha nincs vagy kevés a tudásod róla, nézz utána a világhálón vagy lexikonban!

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Melyik mesevilágban szerepel? Milyen jellegű, témájú történetekben? Ki ő? Mi karakterének lényege? Ki meséli a történeteket? Kinek és miért? Kiket sorolnál Szindbád rokonai közé eddigi olvasmányélményeid alapján? Miért? b) Tegyél fel magadnak néhány előzetes kérdést a Krúdy-elbeszélésre vonatkozóan, annak a tudásnak a birtokában, hogy a főszereplőt ebben is Szindbádnak hívják! c) Olvasd el az elbeszélést! KRÚDY GYULA: A HÍDON Negyedik út Szindbád, a hajós, midőn közeledni érezte halálát, elhatározta, hogy még egy utolsó utazásra indul, mielőtt elhagyná a sztambuli bazárt, ahol egy régi szőnyegen üldögélve, pipáját szívogatta. Eszébe jutott fiatalkorából egy város völgyben és piros háztetőkkel, ahol a barna híd ódon ívei alatt színes kavicsok felett vágtat egy tiszta kis folyó, és Szindbád a híd kőpárkánya mellől álmodozva nézte a messziségben alvó kék erdőket... Ide kívánkozott még egyszer Szindbád, mielőtt utolsó pipáját kiszívta volna a régi szőnyegen; a kék erdőket látni a messziségben és a híd lusta ívei alatt serényen utazgató folyót. Egy kőszent áll valahol a hídon, látni lehet onnan a kis cukrászboltot dohányszínű függönyeivel, valamint kopott aranyos betűivel. A. Marchali, mondják a töredezett betűk a boltocska felett, ahol Szindbád egykor sarkantyúját pengette, és a háromlábú biliárdasztal felett dákójára támaszkodva, kecsesen, könnyedén és ábrándosan álldogált, mert a cukrásznénak barna szeme volt, barna haja volt. Sárgaborítékos regényt olvasott a kassza mellett, és midőn a tekegolyók futkározásukban megcsörrentek a zöld posztón, álmodozva, szórakozottan felpillantott a cukrászné a regényből. Ezért állott Szindbád dákójára támaszkodva minden délután a biliárd felett, és dús, puha haját titkon megigazította a kassza tükrében. Vajon él-e még Amália? kérdezte Szindbád a sztambuli bazárban, és nemsokára útra kelt a piros tetők felé, ahol egy folyó szeli keresztül a várost, és a hídról álmodó erdőket látni.

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 9 A városka (amelyben Szindbád egykor katonáskodott) mintha mit sem változott volna. Némely vidéki város, a hegyek között, völgyekben, mintha századokig aludna, ha egyszer elalszik. A régi királyok okozták ezt, akik egyszer valamiért megharagudtak e helyre, és kegyes, termékeny pillantásukat levették a városkáról. Mit csináljon a városka, ha a király többé nem néz rá? Bánatában elalszik, és álomba merülve várja, amíg valamely királynak ismét odatéved a tekintete, hogy a városka megrázkódjon és felébredjen. A királyok még mindig haragudtak arra a városra, ahová Szindbád elutazott, mert a toronyórák is megállottak itt. Valami olyan időt mutattak az órák, amilyen talán soha sincs. A kapuk, amelyek többnyire a falba vésettek, az ajtók, amelyek halkan és csöndesen nyílnak sötétes folyosókra: bezárva. A sárkányfejű esőcsatornák felmondták a szolgá latot, az esővíz másfelé csurog alá az ereszekről, és a kis boltok előtt ugyanazon fakó ostornyeleket rázogatja a szél. Egy téren valahol egy boltajtó nyikorgott, és egy kis csengő csilingelt, és Szindbádnak úgy tűnt fel, hogy huszonöt év előtt sötét estéken ugyanígy sírdogált az ajtó, csengett a kis csengő gyertyákért, kőolajért járó cselédleányok keze alatt. Majd ablakokra bukkant, amelyeken már akkor is sarkantyús legény korában lezárt szemű zsalugáterek foglaltak helyet. Már akkoriban eltűnődött ezeken a halott ablakokon, amelyeket sohasem nyit fel senki, és a por vastagon rakódik a zsalukra. Vajon mi lehet az ilyen ablakok mögött? Talán egy halott fekszik ott ravatalán, és sárga viaszgyertyák bágyadt, kékes párák közepette lobognak a koporsó körül. Vagy egy asszony alszik odabenn csöndesen, és valakiről hosszasan és édesdeden álmodik. Vagy talán egy kép függ a falon, a bezárt ablak mögött, valakinek a képe, akinek kedvéért örökös homályba borult a szoba... Szindbád így bandukolt végig a csöndes városon, és egy utcasarkon hirtelen megállott, mert a közelben megszólalt egy öreg, pohos toronyka harangja, és mély hangon beleszólt a délutáni csöndbe. És mindjárt ezután valahol, valamerre katonák trombitáltak, és Szindbád sétapálcáját, mint egy kardot, hóna alá kapta, és bokázó, friss lépésekkel indult most már az A. Marchali-féle cukrászbolt felé, mint egykor hajdanában... Hátranézett, hogy miért nem csörögnek sarkantyúk a sarkán. A. Marchali... A betűk aranyozása persze lekopott régen, de a dohányszínű függönyök az ablakon még a régiek. A sáros út a régi híd felé kanyarodik, és a hídon csöndesen gurul egy szamaraskordé. Nagyfülű, kis szürke csacsi vékony lábszáraival serényen bandukol a kordé előtt és piros szalag van a nyakában. Szindbád tűnődve áll a cukrászbolt előtt, vajon bemenjen-e dicsősége, boldog szerelme színhelyére? Majd megnyomta a kilincset. Szivarfüst és pörköltkávé szaga fogadja odabent. Biliárdgolyók koccanását hallja, mintha az ő tiszteletére csörrentek volna össze a golyócskák, és egy fiatal tiszt nyurgán, hanyag előkelőséggel, nyakánál kigombolt zubbonyban áll dákóra támaszkodva az asztal felett. Öreg, pápaszemes ember hajlik egy kávéfoltos újságlepedő fölé, és kis kalitkában valamely fekete madár gunnyaszt az ablak mellett. A kis kassza a régi helyén, és a Makart-csokrok ott állanak színes tartóikban, mintha azóta emberi kéz sem nyúlt volna hozzájuk. Szindbád csöndesen, szinte visszafojtott lélegzettel ült helyén, és csodálkozott, hogy a piros és fehér golyócskák mily fürgén szaladoznak az új posztóval bevont biliárdasztalon. A görbe padlón megcsörren a fiatal tiszt sarkantyúja, és a kályha mellett halkan ketyeg egy faházikóba rejtett óra. Most már csak Amália hiányzik gondolta magában Szindbád. És a kassza mellett a piros függöny mintegy varázsszóra szétnyílott, és Amália fekete kötényben, kezében kávéscsészével a cukrászboltba lépett. A félcipőcskéje némileg kopott volt, de a szalagja friss és széles, a köténye pirossal volt beszegve, és frissen fésült barna hajában egy ezüstfésű villogott. Könnyed, alig hallható lépésekkel hozta a kávét Szindbád asztalához, és barna szemében kellemes kíváncsiság csillant meg a furcsa idegen láttára. Halkan, kedveskedve, simulékony, mély hangon kérdezte Szindbádot: Nos és hogyan tetszik önnek városunk?

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Szindbád csöndesen mosolygott, és kávéját kevergette. Igen, csakugyan ő az: Amália vagy legalábbis a lánya... A kassza melletti asztalkán kis kézimunkakosár áll, és amint a cukrászné elfoglalja helyét a kosár mellett, a függöny mögül óvatos, hosszúkás lépésekkel jön elő egy nagy szürke macska, amely, miután körülsétálta a biliárdasztalt, elfoglalta helyét úrnője lábánál, és bajuszát megpödörte. Igen, ő az! ismételte Szindbád magában, és furcsa melegség szalad végig a mellén, és valami diadalmas örömet érez a szívében, mit talán akkor érzett, midőn sarkantyút pengetett a lábán, és a barna kis cukrásznét először keblére szorította. A barna nőcske kezében piros és kék rózsákkal hímzett szövetdarab mozog, és a frissen fésült hajból mintha valami könnyű illat áradna szerteszéjjel. A kicsiny és rózsaszínű fül mellett göndörkés fürtöcskékben libeg a barna haj, míg a finom, fehér orr tájékán, a hosszúpillájú szemek mellett könnyű kékes árnyék borong. A domború mell a selyemkötény alatt lágyan emelkedik, és a finom nyakon vékony aranylánc látszik. A nyurga tiszt széles mozdulattal öltötte magára bő köpenyegét, sarkantyús lépései elzörögnek. A kopasz, pápaszemes emberke már előbb eltűnt észrevétlenül az újságlepedő mögül. Szindbád egyedül marad a cukrásznéval... Asszonyom, nem mutatná meg nekem azt a medaillont közelebbről, amelyet a nyakában visel? kérdezte Szindbád egy darab idő múlva. A cukrászné könnyen elpirult. Anyámtól örököltem, uram. Megboldogult édesanyámtól... Éppen azért kérem, mert Marchaliné asszony egykor nagyon jó ismerősöm volt. Némi vonakodás után a Szindbád kezébe kerül a medaillon. Igen, megösmeri. Ez volt az, amit a cukrásznénak egykoron ajándékozott. Vajon benne van-e a régi kép... Az ujja reszket, midőn némi erőlködéssel felnyitja a medaillont. Odabent egy fakó arckép. Fiatal, mosolygó katona arcképe... Az apám képe. Katona korából való képe mondja a barna kis cukrászné. Szindbád hosszasan, elmerengve, álmodozva nézte a saját képét a medaillonban. Nini, milyen furcsa bajusza volt akkor, és a haja milyen hullámos, mint egy fodrászé... Kérem mondja a cukrászné. Szindbád egy másodpercig fogva tartja a kis barna nőcske puha, bársonyos kezét a kezében. Férjes már? kérdi. Igen, és két gyönyörű gyermekem van. Szindbád szeretné a gyermekeket látni, de nem merészeli. A barna nőcske idegenkedve, haragosan húzódik az öreg idegentől, és borús homlokkal ül kézimunkája fölött. Szindbád tehát ezután nemsokára elbúcsúzott A. Marchali cukrászboltjától, és a régi hídra ment, ahonnan sokáig elgondolkozva nézte az alkonyatban álmodozó messzi erdőségeket. A folyó fürgén futott a híd álmos ívei alatt. 3. A hídon és más Szindbád-novellák A) Hagyomány és újítás a) Ki ebben az elbeszélésben Szindbád? Milyen korban, időben és milyen térben mozog? Mi kölcsönöz énjének osztottságot? 1911

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 11 b) Jellemezzétek az alaphelyzetet! c) Milyen esemény, mozzanat hogyan billenti ki a nyugvópontról az alaphelyzetet? d) Mennyiben követi A hídon a klasszikus novella szerkezeti konvencióit, miben különbözik tőle? e) Olvassátok el az alábbi novellaindításokat, és hasonlítsátok össze A hídon című elbeszélésével! Mi a közös bennük? (1) Szindbád, az ezeregyéjszakabeli hajós történetünk előtt körülbelül huszonöt esztendővel kis diák volt a határszéli algimnáziumban, a Kárpát alatt, valamint a legjobb valcer-táncos a városka tánciskolájában. ( ) Szindbád akinek ez az álneve még abból az időből eredt, midőn az algimnázium növendékei az ezeregyéjszaka tündérmeséit olvasgatták, és maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból megnövekedett, széles vállú, deresedő férfiú lett, midőn egyszer eszébe jutott, hogy elmegy megkeresni ifjúkora emlékeit. Vonatra ült, éjjel-nappal utazott vasúti kocsiban, végül szánon, melyet három ló vont, mert hiszen nem messzire volt ide az orosz határ. A csengők csörögtek a lovak szerszámján, amint az öles hóval borított országúton, a széles fennsíkon Szindbáddal nyargaltak. (Szindbád, a hajós Első utazás) (2) Szindbád, Szindbád! mondta a Hang egy éjszakán. Voltál-e már azon a helyen, ahol a temető a hegyoldalban van, és a temetőben valaki fekszik, akinek azt ígérted, hogy sohasem hagyod el?

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Szindbád az álomtalan álomból felébredve, megdörzsölte a szemét, és nyomban tudta, hogy kire céloz a múltból jövő hang. Szindbád ugyanis elérkezett életének ahhoz a korszakához, amidőn körülbelül már mindent megpróbált, ami az életben kellemes vagy kellemetlen. Vitorlázott a meszszi tengereken, és érintett ismeretlen szigetországokat... (Szindbád második útja) (3) Esős tavaszi délután a liget fái messzire ködben, árnyban úsznak, alkonyat felé Szindbádnak levelet hozott a posta. Hegyes, apró betűk, mint megannyi kanárikörmök a borítékon, odabévül fehér kartonlap, aranyozott sarkokkal, amilyen papiroson a grófnők vagy a nagyon szegény varrókisasszonyok leveleznek. A madárkakörmök e szavakat jelentették: Kedves Szindbád, harmincadik születésnapja alkalmából fogadja szerencsekívánatait Lenkének. Szindbád kétszer-háromszor megforgatta kezében a levelet, megnézte a postabélyegzőt, egy felsővidéki városka neve a bélyegen, megnézte az aláírást, és mert nem volt feledékeny ember, egyszerre mindenre emlékezett. Lenke tíz esztendő előtt, lánykorában egyik szent és érintetlen szerelme volt az ifjú Szindbádnak. Fekete szemű, fekete hajú és illatos szájú hölgy volt. De legelsőbben mégis inkább kis kezére emlékezett, amelyet esti sétákon gyakran tartott a felöltője zsebébe dugva. Puha és finom ujjaival sokat játszadoztak Szindbád ujjai, a kabátzseb sötétségében, sőt többször szájon is csókolta egy régi templom mögött (ahonnan a ködbe borult temető látszott árnyékszerű kőoszlopaival), mielőtt az esti sétáról hazáig kísérte volna Lenkét. ( ) Szindbád, a hajós abban az időben még nagyon szeretett utazgatni. Tehát aznap este vagy másnap de semmi esetre sem későbben vonatra ült, a hálófülkében lefeküdt, és éjfélig csendesen aludt amaz ismeretlen, messzi városka felé utazva, ahol Lenke lakott. (Női arckép a kisvárosban A harmadik út) f) Krúdy novellái jellemzően egy anekdotikus történetre épülnek rá. Melyik lehet, kihez, mihez kapcsolódik A hídon című elbeszélés anekdotikus eleme? g) Mit tud meg az olvasó, és mit nem tud meg erről az anekdotikus elemről?

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 13 h) Milyen anekdotikus elemre épül rá a három másik Szindbád-novella az olvasott idézetek alapján? Húzzátok alá az anekdota lehetőségét rejtő mondatokat! i) Válasszatok ki a három (tag)mondatból egyet, és írjátok anekdotává! A VÁLASZTOTT, ANEKDOTÁVÁ ÍRHATÓ MONDAT: KIVONAT BETÁJOLÁS A CSELEKMÉNY BONYOLÍTÁSA ÉRTÉKELÉS EREDMÉNY VAGY MEGOLDÁS ZÁRLAT j) Mennyiben más a szerepe Krúdy elbeszélésében az anekdotának a hagyományoshoz, a megszokotthoz képest? k) Megtalálható-e, újraélhető-e Szindbád számára az emlék? Igazoljátok állításotokat szövegrészletekkel!

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M B) Toposzok, időszerkezet, identitás a) Mit jelent, hányféleképpen értelmezhető az út-utazás toposz ebben az elbeszélésben? Melyik jelentéshez milyen idősík társul az elbeszélt idő szempontjából? b) Aláhúzással emeljétek ki az elbeszélésből az összes olyan szövegrészt, amelyben megismétlődik a cím hídmotívuma! c) A szövegkörnyezetet is figyelembe véve vizsgáljátok meg, melyik részletnek mi a szerepe az elbeszélés egészében! Milyen jelentései lehetnek a híd motívumának? d) Milyen más, jelképesen is értelmezhető és ismétlődő-variálódó motívumok kapcsolódnak a kiemelt részletekben a hídhoz? Emeljetek ki és értelmezzetek néhányat! e) Vizsgáljátok meg, hogy a kiemelt részletekben milyen nyelvi eszközök hogyan alkotják meg az emlékezés sajátos időszerkezetét! IDÉZET Eszébe jutott fiatalkorából egy város Ide kívánkozott még egyszer Szindbád AZ EMLÉKEZÉS IDŐ SZERKEZETE ÉS ENNEK NYELVI ESZKÖZEI

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 15 a híd kőpárkánya mellől álmodozva nézte a meszsziségben alvó kék erdőket a kék erdőket látni a messziségben a hídról álmodó erdőket látni kőszent áll valahol a hídon, látni lehet onnan a kis cukrászboltot A sáros út a régi híd felé kanyarodik a régi hídra ment, ahonnan sokáig elgondolkozva nézte az alkonyatban álmodozó messzi erdőségeket f) Olvassátok el a két értelmező-elemző szöveget, amely a Krúdy-szöveg eltérő emlékezésértelmezéseinek összjátékát világítja meg. Vizsgáljátok meg az ezekben olvasottak segítségével az alábbi részleteket! Figyeljetek a narrátor és a szereplő nézőpontjából kiolvasható válaszokra egyaránt! (1) Az emlékezés egyik oldalról a múlt»megelevenedéseként«, változatlan visszatéréseként értelmezhető. Ez a sor mindenekelőtt a jelenbeli eseményeket a múltbeli történések változatlan ismétlődésként elénk állító szövegegységekből hozható létre, illetve azokra a leíró szakaszokra támaszkodhat, melyek a változatlanságot sugallják.. Másik oldalról viszont az emlékezés rálátást enged az Én két szituációja közötti különbözőségre, ami megkérdőjelezi a múltbeli Én és a jelenbeli Én azonosságát. (Gintli Tibor) (2) A jelen a múlt felől, a múlt a jelen felől, egymás tükrében tételezi magát, ismer magára, válik olvashatóvá. Szindbád tudata ezek nyomán úgy lép elő, mint a különbségek által lehetővé váló imaginatív [képzeletbeli] önmegragadás, mely mindig egy másik jelentésre tekintve (vágyakozva) érzékeli magát. (Eisemann György) ALÁHÚZÁSOK, KIEMELÉSEK ÉRTELMEZŐ MEGJEGYZÉSEINK Egy téren valahol egy boltajtó nyikorgott, és egy kis csengő csilingelt, és Szindbádnak úgy tűnt fel, hogy huszonöt év előtt sötét estéken ugyanígy sírdogált az ajtó, csengett a kis csengő gyertyákért, kőolajért járó cselédleányok keze alatt. Majd ablakokra bukkant, amelyeken már akkor is sarkantyús legény korában lezárt szemű zsalugáterek foglaltak helyet. Már akkoriban eltűnődött ezeken a halott ablakokon, amelyeket sohasem nyit fel senki, és a por vastagon rakódik a zsalukra. Vajon mi lehet az ilyen ablakok mögött? Talán egy halott fekszik ott ravatalán, és sárga viaszgyertyák bágyadt, kékes párák közepette lobognak a koporsó körül. ( ) Szindbád így bandukolt

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M végig a csöndes városon, és egy utcasarkon hirtelen megállott, mert a közelben megszólalt egy öreg, pohos toronyka harangja, és mély hangon beleszólt a délutáni csöndbe. És mindjárt ezután valahol, valamerre katonák trombitáltak, és Szindbád sétapálcáját, mint egy kardot, hóna alá kapta, és bokázó, friss lépésekkel indult most már az A. Marchali-féle cukrászbolt felé, mint egykor hajdanában... Hátranézett, hogy miért nem csörögnek sarkantyúk a sarkán. Most már csak Amália hiányzik gondolta magában Szindbád. És a kassza mellett a piros függöny mintegy varázsszóra szétnyílott, és Amália fekete kötényben, kezében kávéscsészével a cukrászboltba lépett. ( ) Halkan, kedveskedve, simulékony, mély hangon kérdezte Szindbádot: Nos és hogyan tetszik önnek városunk? Szindbád csöndesen mosolygott, és kávéját kevergette. Igen, csakugyan ő az: Amália vagy legalábbis a lánya... ( ) Igen, ő az! ismételte Szindbád magában, és furcsa melegség szalad végig a mellén, és valami diadalmas örömet érez a szívében, mit talán akkor érzett, midőn sarkantyút pengetett a lábán, és a barna kis cukrásznét először keblére szorította. g) A szövegkörnyezet elemzésével mutassátok be, hogyan vonják össze és választják szét a múlt és a jelen idősíkját, illetve a múltbeli Én-t és a jelenbeli Én-t az alábbi motívumok ismétlődései! A MÚLT ÉS A JELEN IDŐ SÍKJAINAK ÖSSZE- KAPCSOLÓDÁSA MOTÍVUM a betűk aranyozása A MÚLT ÉS A JELEN IDŐ SÍKJAINAK SZÉTVÁLASZTÁSA sarkantyú biliárdasztal cukrászné

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 17 medalion saját példa (1) saját példa (2) h) Elemezzétek az alábbi részletet abból a szempontból, hogy mi a szerepe az érzékelésnek az emlék felidézésében, a jelen és a múlt időjátékában! Miért mondhatjuk, hogy az emlékezés a szinesztéziához hasonlóan működik a szövegben? Valaki valahol csiklandósan, hosszan, vígan felnevetett a félhomályban, mintha egérke szaladt volna végig a combján... A különös, izgató és titkos kacagás Szindbád füléhez ért, és a hajós meglepetten, csodálkozva emelte fel a fejét. Ezt a kacagást ő már hallotta valahol, valaha... Igen, így kacagott Anna, a szép, telikeblű és kövérkés Anna, ott abban a szűk, csöndes utcácskában, amikor estenden a fiatal tanárokkal sétálgatott. A félhomályos utcácskában ugyancsak így csendült fel az a régen hallott női viháncolás, és Szindbád képzeletében megjelent két gömbölyű és fehér női térd, amelyet hajdanában a fehér függöny mögül látott. (Szindbád, a hajós Első utazás) i) Keressetek példákat A hídon című elbeszélésből a színeknek, illatoknak, hangoknak, ízeknek és a tapintásnak az emlékezésben, az emlékezés nyelvi megalkotásában betöltött szerepére! SZÍNEK HANGOK ILLATOK ÍZEK TAPINTÁS

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M j) Hogyan működik, milyen hatást kelt az e) h) feladatban megvizsgált időkezelés? k) Olvassátok el és saját meglátásaitokkal összefüggésben értelmezzétek Eisemann György tanulmányrészletét! [N]em valamilyen meghatározott időpontnak, a régmúltban elszigetelt eseménynek originális tartalmú visszaidézéséről van szó, hanem az elbeszélésben az idő értelmezéseként előálló szemantikai viszonyokról. Nem valamilyen eleve adott eredet és kései visszatekintés szilárd pontjainak kapcsolatáról, nem a régmúltat a felidézésben uraló, izoláltan reflektáló jelenbéli pillanat önkényes gesztusáról, hanem az időiség nyelvi létesüléséről. ( ) A művészi beszéd időjelei nem leképezik, hanem megalkotják e struktúrákat: a nyelv így ezúttal sem tükrözője, hanem hordozója, letéteményese és felnyitója az időiség alapvető lét-tapasztalásának. 4. Reciproktanítás (Eisemann György: Az emlékezés ízei) a) Alakítsatok új csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyen olyan pár, amelyik az A), és legyen olyan, amelyik a B) feladatsoron dolgozott! b) Osszátok meg egymással kutatásaitok eredményét! c) A tanított páros reflektáljon az elhangzottakra: Tegyetek föl tisztázó kérdéseket, vagy ha szükséges, vitassátok az elhangzottakat! Fogalmazzatok meg a tanító páros munkájáról méltató véleményt! Éljetek fejlesztő célú kritikai észrevétellel! 5. Írás magamnak a) A hídon, az olvasott részletek és az alábbi részlet alapján foglald össze, milyen világlátás és léttapasztalat állhat a Szindbád-novellák emlékezés-központúságának hátterében! ( ) Így múlott Szindbádnak, a hajósnak az élete, amíg végre elérkezett ahhoz az időszakhoz, midőn sem a jelen, sem a jövő már nem izgatta gondolkozásra, álmodozásra, hanem a múlt, a régen elmúlt ifjúsága. Mint a messzi tengereket bejárt hajós, nem találván többé ismeretlen országokat: kifeszíti vitorláját, hogy hazájába visszatérjen úgy indult el Szindbád keresni az ifjúkori emlékeit. Mintha még egyszer akarná kezdeni élete regényét... Mintha új és ismeretlen érzéseket keresne... (Szindbád második útja)

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 19 b) Szerinted milyen olvasóra számítanak a Szindbád-novellák? Tudsz-e, szeretnél-e jó olvasójuk lenni? c) Olvasd el jelöléstechnikával az alábbi ismeretközlő szöveget! Krúdy Gyula (1878 1933) a modern magyar széppróza egyik legeredetibb forma-, stílus- és témateremtő alkotója. Írói fellépése megelőzte a nyugatosokét, a folyóirat köréhez később sem csatlakozott, de nem tartozott a konzervatív irodalmi csoportosuláshoz és a szerveződő avantgárdhoz sem. Rendkívül termékeny szerző volt, teljes életművének feltárása napjainkban is tart. Prózaművészetét ma egyre jelentősebbnek értékelik. Azt a sajátos elbeszélésmódot, melynek központi problémája a felidéző emlékezet és ennek elbeszéléstechnikai (nyelvi) megformálhatósága, az 1910-es években alakította ki. E prózapoétika jegyében jelent meg Szindbád ifjúsága című novelláskötete (1911), melynek központi figurája az Ezeregyéjszaka ismert hajósára utal, aki csillapíthatatlan kalandvágyból száll újra és újra hajóra. Ez a nyughatatlanság Krúdy alterego-hősére is érvényes, de Krúdy Szindbádjának utazásai többnyire az emlékezés hajóján, azaz időben visszafelé történnek. Szindbád alakja, hasonmás figurája végigkíséri Krúdy prózáját. A Szindbád ifjúsága kötetet a Szindbád utazásai (1912), a Szindbád: A feltámadás (1916), a Szindbád megtérése (1925) című novelláskötetek, majd a Purgatórium (1933) című kisregény követi. Krúdy prózapoétikai eljárásai azért is rendkívüli jelentőségűek a magyar epika alakulástörténetében, mert 19. századi epikánk jórészt olyan befogadói elvárással találkozott, amely elbeszélésen nem pusztán fiktív történetalkotást értett, hanem valaminek a megörökítését, krónikáját is. Ezért prózairodalmunkban olyan fikciós eljárások rögzültek, amelyekben sokkal inkább a világvagy a mítoszszerűség (Jókai, Mikszáth, Móricz), mint a szövegszerűség vált meghatározóvá. (Kulcsár Szabó Ernő) Ezzel szemben Krúdy elbeszéléstechnikája a magyar prózának abba a vonulatába tartozik, amely különbséget tesz a történet és annak elbeszéltsége közt, hangsúlyozza a szövegszerűséget. Ebből fakad, hogy Krúdyt olvasva a befogadónak az elbeszélésmódra, illetve a szövegszerűségre figyelő befogadói magatartást kell kialakítania.

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M EGYMÁSBA ÍRT HISTÓRIÁK MÉSZÖLY MIKLÓS: TÉRKÉP ALISCÁRÓL 6. Tájékozódás Olvasd el a neked jutó szövegrészt! Beszéljétek meg pároddal a kérdésekre adható válaszokat, majd ismertessétek a szöveget és gondolkodásotok eredményét másik két, más-más szöveggel dolgozó párossal! (1) A panorámakép A panoráma elnevezés a görög pan ( minden ) és horama ( látvány ) szavakból származik, Robert Baker nevezte el így azt az eljárást, aminek hátterében annak a sajátos látványélménynek a tapasztalata van, amikor egy magas tereppontról, például egy kilátóról 360 fokban körbetekintünk. Baker miniatűr- és porcelánfestő volt, s 1787-ben szabadalmaztatta találmányát, ami egy körfestmény volt. A körfestmény elhelyezésére épített speciális épületben a néző egy elsötétített folyosón és/vagy lépcsőn jut fel az épület közepén lévő kilátó teraszra, ahonnan körbefordulva, körbejárva nézheti a körfestményt. Erre példa Feszty Árpád Ópusztaszeren látható honfoglalási körképe. A panoráma fényképezési stílus is. A panorámaképeket általában több darabból rakják össze. A panorámakép a fényképezésben általános elnevezés azokra a képekre, melyek legalább kétszer olyan szélesek, mint magasak, és amelyek nagy látószöget (360 -ig) igénylő témákhoz megfelelőek. Az általános panoráma technológiával rendelkező digitális fényképezőgép fotózás közben körbefordul a saját tengelye körül, majd összeilleszti a képeket. Alább Szekszárdról látható két panorámakép, melyet a Kálvária-hegyről készített az alkotó. (http://hu.wikipedia.org/wiki/panor%c3%a1ma és http://www.fotoonline.hu/dictionary.php? letter=p és http://www.csatolna.hu/hu/panorama/kalvaria.htm felhasználásával) a) Szerintetek milyen művészi szándék állhat a panorámafotó készítése mögött? b) Miben valósághű és miben szükségszerűen megcsinált egy több darabból összerakott panorámafotó? Az egészet vagy az egymás mellé illesztett részeket mutatja? c) Milyen benyomásokat szereztetek a fotók alapján Szekszárdról?

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 21 (2) Alisca Szekszárd Alisca római táborhely Alsó-Pannóniában, a Duna jobb partján. A Duna-parti limesút fontosabb állomásait jelölő egyetlen fennmaradt római úttérkép, a Tabula Peutingeria minden közelebbi meghatározás nélkül helyezi Lugio (Duna Szekcső) és Alta Ripa (Tolna) közé ilyenformán: Alisca ad latus. A legvalószínűbb, hogy Szekszárd helyén állott. Aliscában mint a pannóniai határszéli út mentére eső városban erődítménye is volt az itt koncentrált katonaságnak. E római védmű feltehetően a mostani Kálvária-hegy oldalán állt. Szekszárd ma 36 ezer lakosával és otthonosságával a korszerű kisváros kényelmét nyújtja. Bármely irányból közeledünk a városhoz, megkapó látvány a lankás domboldalakról lekúszó utcák, terek képe. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. Története az I. Béla király által 1061-ben alapított bencés apátsághoz kötődik. Szekszárd az 1063-ban elhalt Béla temetkezési helye. A tatárjárás nagy pusztításai után ismét virágzásnak induló apátság lassan kiemelte Szekszárdot a környező települések sorából. 1485 körül mezőváros rangot nyert, öt híres vásárt tartott évente, ahova messze földről Pozsonytól Szabadkáig jöttek a jószágkereskedők. A Tabula Peutingeria Pannóniát ábrázoló részlete http://www.szekszard.hu/ Kaczián János szövege alapján a) Milyen célközönségnek szólhatna a fenti szöveg, milyen könyvkiadványban vagy internetes oldalon jelenhetne meg? Miért? b) Milyen időrendben tárgyalja az ismertető a település történetét? c) Milyen benyomásokat szereztetek a szöveg alapján Szekszárdról?

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M (3) A térkép A térkép egy rajz, mely felülnézetből ábrázol egy területet. A föld felszínének egyes tárgyait nem eredeti alakjukban, hanem különböző, jellegük és rendeltetésük szerint megállapított jelekkel ábrázolja, ami könnyűvé teszi a tájékozódást és a térkép olvasását. A térkép nélkülözhetetlen eszköze a turistának. Mielőtt kimenne a természetbe, már otthon leterítheti maga elé, és végigmehet gondolatban azon az úton, melyen majd a valóságban is végigmegy. Kiszámíthatja útjának hosszát, elhatározhatja, hogy hol fog pihenni, kikeresheti az útjához közel eső forrásokat, megkeresheti az útjába eső menedékházat szóval összeállíthatja a túráját úgy, mintha már bejárta volna a területet. A jó térképolvasó még ennél is sokkal többet olvashat ki a térkép jeleiből. Meglepő dolgokat, amiken elcsodálkozik az, aki nem ismeri a turistának ezt a leghasznosabb útitársát. (Zubor István: Levelek egy kezdő turistához, http://www.fsz.bme.hu/mtsz/ szakmai/kezdo08.htm alapján) Szekszárd térképe http://www.vingis.hu/image/ maps/szekszard_640.jpg a) Milyen szerepet tulajdonít a fenti szöveg szerzője a térképnek a valóság és a képzelet szempontjából? b) Mit tudtok leolvasni Szekszárd térképéről? c) Milyen átvitt értelmű jelentéseket kapcsolnátok a térképhez, a térképolvasáshoz? d) Mit vártok egy olyan szépirodalmi szövegtől, amelyik önmagát a címben térképként nevezi meg?

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 23 7. Egy térképkülönlegesség a) Olvasd el lassan, figyelmesen Mészöly Miklós elbeszélését! MÉSZÖLY MIKLÓS: TÉRKÉP ALISCÁRÓL Úgy lehetne elképzelni, ahogy a valóságban is volt a keselyűsi gátőrháztól eperfás út vezet a szekszárdi templomtérig (tizenegy kilométer), s ha már ott vagyunk, meg is érkezünk Aliscába, amit még a rómaiak alapítanak, s csak később lesz Szegzárd a neve rejtély, hogy miért. Persze, az se világos, hogy miért Aliscát találják a legalkalmasabb névnek a rómaiak. Mégis, ez lehet a legotthonosabb név azoknak, akik akkoriban születnek a Bartinában, Kis-Bödőben, Lisztesben, kint a Remetén vagy a Baktában, vagy a Kálvária-domb alatt. A Kopasz-hegy azonban már akkor se hasonlítható máshoz. Inkább farkasok tanyája sokáig, míg rá nem jönnek, hogy a nyíl gyorsabb, mint ők, s akkor elköltöznek más erdőkbe, ahol kevesebb az ösvény; aztán onnét is továbbvándorolnak, mikor rájönnek, hogy a golyó még gyorsabb, mint a nyíl. A rómaiak a Kopasz-hegy csúcsán gyújtják meg a messze világító jelzőtüzeket. Az észak déli hadiúton, amely a mai templomtéren vezet keresztül, rézpikkelyes lovak húzzák a harckocsikat, a tankokból később itt fogy ki a gázolaj, itt gyújtják meg a zsákmányt, ha hirtelen menekülni kell, itt eszik meg a saját lovaikat, ha éppen nincs más. S közben mindvégig süt a nap és felkel a hold, ahogy azóta is. Ezt jó észben tartani, ha az ember a templomtérről elindul a Kopasz-hegy felé, felkapaszkodik a Bati-keresztig, a gerincen balra fordul, és lőtávolból szemügyre veszi a csatári síkságot. A véres ütközeteknek már nincs nyoma, bár a Porkoláb-völgyben a víz még mindig csontokat mos ki, csupán megkülönböztetni nem lehet őket egymástól. Azóta főképp rókák kölykeznek errefelé, s csak télen, mikor a hó eltorlaszolja a völgyeket és szurdikokat, s a présházakban tűz ég, csak akkor lehet az ablak alatt elügető ködkutyákat újra összetéveszteni a farkasokkal. Ha Fekete hegypásztor élne még, ő biztos többet tudna a részletekről, de már több mint negyven éve nem mutatkozik, így azzal kell megelégednünk, amit nélküle is tudni lehet. Ha Alisca városkapujából keletre fordulunk, a Duna felé, ahol még nincs gátőrház és eperfás út, csak nádasok, fekete nyárfás szigetek, a folyó áthatolhatatlan árterülete egy keskeny földnyelvet követhetünk, amit a későbbi sárközi halászok emelnek, hogy a vizet elrekesszék s a halakat befogják. Innét pedig már nincs messze az útkaparóház, ahonnét pár lépés a Paradicsom-pusztai téglaszárító. Nem nevezetes hely, de annyi mégis eszünkbe juthat, hogy Podrács, a felsőiregi betyár, több hetes bujkálás után itt pihen néhány napig, s mert túlságosan unja magát, vályogból egy csikót tapaszt össze, s rátűz egy cédulát, hogy idáig ezen lovagolt, de most már gyalog folytatja útját, mint a többi szegény, hiszen ő is az. A csikót még sokáig őrzik a községházán, később a városházán, még később a vármegyeházán, de mire a városi múzeum fölépül, elporlad. Azóta sincs lovas szobor Szekszárdon; s ami meg Alisca főterén állhatna (valamelyik császáré) arról még ennyit se tudunk. IV. Béla királyról (véletlenül) már valamivel többet. Az egyik hadi útján erre vonult át a csapataival akiket hamarosan a mongolok öldösnek le, de ezt még nem tudják most, s a király az apátság épületében száll meg, és megdicséri a friss forrásvizet, amely azóta kiapadt, a helyére sem emlékszünk. Csak Káldi, a másik csősz esküszik rá, hogy a Vár-közben lehetne ez a forrás, ha a víz csakugyan fölfakadna. Most jegelt halakkal van tele a keskeny köz, ahová csak délben egy és kettő között süt be a nap. Ennyi forróság azonban kevés, hogy a nyálkás jégmáz leolvadjon a harcsákról, sügérekről; csak a piacoló halászok izzadnak, és fönt hasalnak a gyékénnyel letakart szekereken. S közben ide is áthallatszik a Rendás-műhelyből a szaggatott motorzúgás. Ezerkilencszázharmincnégy augusztusában itt szednek apró darabokra egy kiöregedett, piros Alfa Romeót. Rendás úr éjszaka újra visszamegy a műhelybe, s az udvaron újra számba veszi a ponyvával letakart alkatrészeket. Ezek az éjszakai

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M szemlék hozzátartoznak Rendás úrhoz, s nem lehet véletlen, hogy még Pestről is érkeznek hozzá a beteg Fordok és Mercedesek. A műhely hátsó udvara különben fontos ártéri kompkikötő a maga idejében, pontosan nem tudni, mikor; de ha a Dunán emelkedik a víz, a talajvíz itt is azonnal feltör. Így az is bizonyos, hogy ez a hely már kívül esik az egykori városkapun. Alisca lakói Lombardiából települnek ide, így az árvíz s az árterület nekik se szokatlan látvány, a Pó azóta is kiönt évenként, elúsztatja a barmokat, azelőtt a faragott járomfákat is, s a menyasszonyok fémtükreire ott is csak rászárad az agyag, mikor a víz partra dobja őket. A Csörge-tótól északra pár éve szintén találnak néhány ilyen tükröt, de az utolsó, nagy háború miatt abbamarad az ásatás; pedig ahonnét egy tükör előkerül, ott biztos több is hever. Perczel úr, a múzeum portása azonban nem nyugtalan; s még tetszik is neki a gondolat, hogy a föld tele van ilyen tükrökkel, és őrzik a menyasszony arcát. Mi egy másfajta tükörre emlékszünk a Harangi-féle cukrászdából; s ezt a következőképpen lehetne szavakkal leírni (ami egyébként úgyis reménytelen) azt a keskeny ajtót, például, ahonnét a habos tortát az ovális ezüsttálcán kihozzák. Ezt az ajtót nemcsak egy példányban lehet látni, hanem legalább tíz változatban, aszerint, hogy éppen hol ül az ember, s milyen szögből pillant fel a bolthajtásos mennyezetre, amelyet zöldeskék tükörsor borít. Vagyis egyszerre tíz ajtón tíz habos torta tíz ezüsttálcán közeledik az asztalhoz, ha az ember nem feledkezik meg a mennyezetről. Az ilyesmi azonban csak mellékes csoda, ami átmenetileg tartozik hozzá egy város múltjához és jövőjéhez. (A jelenről nem is beszélünk, hiszen ki tudja, hogy éppen most mi történik?) Fontosabb lehetne megemlíteni annak az ezernyolcszázhétben kidőlt diófának a maradék fél törzsét, melyet az erre vándorló céhlegények emlékezésül, hogy erre jártak nagy fejű szögekkel vernek tele. S a fából utóbb már nem is látszik semmi, a szögfejek úgy elborítják. Zelenka matematikatanár úr egy alkalommal megszámoltatja a diákjaival a szögeket, de nincs kettő, aki ugyanarra az eredményre jutna. Később bonyolult számításokat végeznek a matekórán, hogy mi a valószínűsége a Szekszárdon megfordult céhlegények számának, ha a különböző számolási eredményeket összehasonlítják; majd ugyanezeket a műveleteket a következő év diákjai is elvégzik. Figyelemre méltó, hogy soha nem jön ki ugyanaz az eredmény, hanem mindig más. Aztán egy téli reggel Zelenka tanár úr is meghal, és végső akarata szerint a céhlegények fáját is melléje szándékoznak temetni, miután előbb-utóbb úgyis ki kell vágni: ugyanis épp azon a sarkon állítanak fel egy transzformátoros, magasfeszültségű villanyoszlopot, amelynek másutt nem találnak helyet. (Az igazság persze az, hogy a fa és a tanár úr végül mégse kerülnek közvetlenül egymás mellé, mert a tavaszi Sió-áradás már előbb kidönti a korhadt csonkot, és elsodorja, senki se tudja, hová.) A villanyoszlopot azonban baj nélkül betonbölcsőbe süllyesztik, s még ma is a helyén áll. Persze, kérdés, hogy száz év múlva is ott fog-e állni, és emlékezni lehet-e rá, mint Zelenka tanár úrra vagy a nagy fejű szögekre? De nem az a dolgunk, hogy olyasmit találgassunk, amit nem tudunk eldönteni. Ami biztosabb, és a hangja is olyan, hogy Aliscában is hallani lehetne, ha fölébrednének: az óriás-hegyi viharágyú. Szomju Mózes néhai nazarénus lakatos a megalkotója. Maga a tömzsi ágyútest török eredetű kézimozsár, amely már rég több darabban fekszik a Benedek-szurdikban, amikor Szomju Mózes rátalál, és megszerkeszti belőle a viharágyút. Helyét a városi tanács jelöli ki az Óriás-hegyen egy bedőlt borospincében, amelyet újra kiköveznek, és dorongfa ajtóval látnak el. Ha Sárpilis, Sióagárd vagy Bonyhád felől jeges viharfelhő közeledik, a tanács két embere kivonul Szomju Mózessel az Óriás-hegyre, megfelelő lőpormennyiséget tömnek a csőbe, lefojtják, meggyújtják a kanócot, és célba veszik az eget, illetve a felhőket. Az eredmény csak akkor marad el, ha valami okból késve érkeznek; különben nincs rá eset, hogy jég esne Szekszárdra, legfeljebb Sárpilisre, Sióagárdra vagy Bonyhádra. Az Óriás-hegy egyébként háromszáz méter magas, s régebben se lehetett sokkal több (több ezer év alatt néhány méter a kopás, ha nagyobb földrengés vagy földcsuszamlás nem jön közbe) s ha így tart, továbbra se lesz alacsonyabb vagy magasabb. A szurkozott gerendákból épített háromszögelési pont tehát ami egyúttal alkalmi kilátó is még

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 25 hosszú évekig megbízható támpontot nyújt azoknak, akik Pest-Budáról közelednek Alisca felé, hogy a mezei ünnepségeket ne mulasszák el, és Mars Silvanus szent állatainak, az ökörnek, farkasnak és harkálynak a feláldozásánál jelen lehessenek. Ugyanakkor gondolni kell rá, hogy az Óriás- és a Kopasz-hegy már akkor és azóta is farkasszemet néznek egymással, s már akkor is ott terül el mindkettő mögött a sötét-völgyi erdő, ahol később a virágok és fák napján rendezik meg a szokásos évi kirándulást és majálist. S minthogy éppen nyár jön (mondják), így valószínűleg most is időszerű lesz egy ilyen kirándulás. Tanácsként a következőkre lehetne felhívni a figyelmet. A Csurgó-forrás ugyan más irányba esik, de a kitérő megéri, hogy az üveget itt töltsük meg vízzel. (IV. Béla is ennek a forrásnak a vizét dicsérhette meg; vagy esetleg egy másikét.) Utána a Kis-Bödőn keresztül közelítjük meg a Kápolna teret a Remete-kápolnával, és nem térünk el jobbra, a Rövid-völgy felé, ami csakugyan rövid, s a dombok annyira szorosan veszik körbe, hogy a televíziókészülékek majdnem használhatatlanok, a csillagok viszont zavartalanul láthatók tehát, nem fordulunk el jobbra, hanem útba ejtjük a Kápolna-kertet, ahol ezerkilencszázharmincnégyben még él és dolgozik Balinkó Vendel takácsmester (más néven szövőiparos). Itt igazában nincs sok látnivaló, de könnyű elképzelni Balinkót a maga készítette szövőszékkel a két diófa között, a kék nemez süvegét, a háromlábú kutyáját, amelyik pontos szimattal ki tudja választani az összekuszálódott szálak közül a megfelelőt; vagy a virágórát a kút mellett, ami után a ketyegős órát is nyugodtan be lehet állítani. És csak ezután érdemes nekivágni a Kopasz-hegynek. Az út, amely fölvezet a csúcsra, legalább öt szekérnyom széles, és inkább mélyút, két emeletmagas part között kanyarog. Ezek az agyagos falak már az aliscai telek idején is jó szolgálatot tesznek, felváltva a farkasoknak és katonáknak: aki előbb tud idemenekülni a hóvihar elől, az jár jobban. (Mint ahogy a csontok itt is árulkodó módon keverednek egymással, emberé, állaté.) Fönt a csúcson, a Batikeresztnél, nem vesszük figyelembe, hogy az Óriás-hegy (átellenben) harminc méterrel magasabb; megelégszünk azzal a magassággal, ahová felkapaszkodunk. S innét, a sötét-völgyi erdőig már kevesebb szó fog esni, mint eddig. Pedig úgy illenék, hogy virágok és fák napján vidám és beszédes legyen az ember, s tulajdonképpen azok is vagyunk, csak valahogy mégis kevesebb szó esik már, mint eddig. Persze, igaz, hogy ez az erdő tényleg sötét, és nem is hasonlítható a Dunaerdőkhöz, ahol a víz is beszél és a lombok is hangosabbak; de azért lehetőleg nem pihenünk meg az úticélunkig, s már délelőtt fél tízre elérjük az első erdészházat, amelyet vastag vesszősövény véd a vaddisznók ellen. Az erdész szűkszavú, nem kérdezi, miért jöttünk, csak megmutatja a fegyvereit, a kitömött sasokat, héjákat, baglyokat, harkályokat; s azt ajánlja, hogy lehetőleg kettesével vágjunk neki az erdőnek, ne egyedül, s majd a szénapadláson kerít nekünk szállást. Időnk van, semmi se sürget mondja, s bőven elég, ha hét végére megyünk vissza Aliscába, csak akkor kezdődnek a nagy farkasáldozatok, érkeznek Rómából is vendégek, Pestről a filléres gyorssal, mert éppen holdtölte várható, s lehet, hogy a jelzőtüzeket is újra meggyújtják... b) Fejezd be az alábbi mondatokat! Az elbeszélésben szokatlan volt számomra, hogy Az olvasásban, megértésben nehézséget okozott, hogy A panorámaszerűség ebben az elbeszélésben szerintem úgy értelmezhető, hogy

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Az útikalauzra emlékeztet engem az, hogy Az elbeszélés címében szereplő térkép találó, mert A legérdekesebbnek azt tartom, hogy 8. Turistaútvonalak A) Turistaútvonal sárga jelzéssel: Műfajok, szövegfajták Példázzátok a szövegből és magyarázzátok meg, hogyan kapcsolódik az alábbi műfajok bizonyos konvencióihoz Mészöly elbeszélése! M Ű FAJ PÉLDÁK MAGYARÁZAT TÉRKÉP ÚTIKALAUZ HELYTÖRTÉNET (ÉS/VAGY ANEK- DOTASZERŰSÉG) ESSZÉ B/1) Turistaútvonal kék jelzéssel: Idősíkok, időjelek a) Gyűjtsétek ki és nagyjából helyezzétek el az idődiagramon az Alisca Szekszárd történetéből megemlített történelmi időket, korokat!

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 27 b) Keressetek a szövegben példát az alábbi idővonatkozásokra! MÍTOSZI IDŐ TÖRTÉNELMI IDŐ TERMÉSZETI IDŐ SZEMÉLYES (EMBERI) ÉLETIDŐ K TÁRGYAK AZ IDŐ BEN B/2) Turistaútvonal sötétkék jelzéssel: Idősíkok, időjelek a) Vizsgáljátok meg, mi a szerepe az idő megformálásában az alábbi időjelöléseknek! IDÉZET akik akkoriban születnek a Bartinában a Kopasz-hegy azonban már akkor se hasonlítható máshoz. Inkább farkasok tanyája sokáig, míg rá nem jönnek közben mindvégig süt a nap és felkel a hold, ahogy azóta is Ha Fekete hegypásztor élne még, ő biztos többet tudna a részletekről, de már több mint negyven éve nem mutatkozik Fontosabb lehetne megemlíteni annak az ezernyolcszázhétben kidőlt diófának a maradék fél törzsét ( ) előbb-utóbb úgyis ki kell vágni: ugyanis épp azon a sarkon állítanak fel egy transzformátoros, magasfeszültségű villanyoszlopot AZ IDŐ JELÖLÉS NYELVI ESZKÖZEI AZ IDŐ JELÖLÉS SAJÁ- TOSSÁGA, JELENTÉS- BELI KÖVETKEZMÉNYE

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M b) Jellemezzétek a kiemelt mondatok időszerkezetét! MONDATOK JELLEMZÉS, MAGYARÁZAT Mégis, ez lehet a legotthonosabb név azoknak, akik akkoriban születnek a Bartinában, Kis-Bödőben, Lisztesben, kint a Remetén vagy a Baktában, vagy a Kálvária-domb alatt. Az észak déli hadiúton, amely a mai templomtéren vezet keresztül, rézpikkelyes lovak húzzák a harckocsikat, a tankokból később itt fogy ki a gázolaj, itt gyújtják meg a zsákmányt, ha hirtelen menekülni kell, itt eszik meg a saját lovaikat, ha éppen nincs más. Időnk van, semmi se sürget mondja, s bőven elég, ha hét végére megyünk vissza Aliscába, csak akkor kezdődnek a nagy farkasáldozatok, érkeznek Rómából is vendégek, Pestről a filléres gyorssal, mert éppen holdtölte várható, s lehet, hogy a jelzőtüzeket is újra meggyújtják... c) Mi teszi lehetővé, hozza létre az idősíkok egyidejűsítését? C) Turistaútvonal szürke jelzéssel: Valószerűség és képzelet a) Keressetek a valószerűség hatását keltő és az elképzeltet hangsúlyozó példákat az elbeszélésből! A VALÓSZERŰ SÉG HATÁSÁT KELTI AZ ELKÉPZELTET HANGSÚLYOZZA

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 29 b) Foglaljátok össze, mi ennek a billegtetésnek a hatása, következménye! c) A kettéosztott napló bal oszlopában olyan idézeteket olvashattok, amelyek az elbeszélhetőség kérdéskörét érintik. Fűzzetek az idézethez a jobb oszlopba értelmező-magyarázó megjegyzéseket! IDÉZET ÉRTELMEZŐ MEGJEGYZÉS Azóta sincs lovas szobor Szekszárdon; s ami meg Alisca főterén állhatna (valamelyik császáré) arról még ennyit se tudunk. ezt a következőképpen lehetne szavakkal leírni (ami egyébként úgyis reménytelen) (A jelenről nem is beszélünk, hiszen ki tudja, hogy éppen most mi történik?) Persze, kérdés, hogy száz év múlva is ott fog-e állni, és emlékezni lehet-e rá, mint Zelenka tanár úrra vagy a nagy fejű szögekre? De nem az a dolgunk, hogy olyasmit találgassunk, amit nem tudunk eldönteni. d) Értelmezzétek a múlt, a történelem megragadására való törekvés és az elbeszélhetőség közti ellentét példázataként Zelenka tanár úr történetét! D) Turistaútvonal zöld jelzéssel: Panoráma, mozaik, motívumismétlés a) Keressetek érveket a mellett, hogy Mészöly elbeszélése törmelékekből, mozaikokból (fragmentumokból) építkezik, illetve hogy ennek ellenére a mozaikokból összeáll egy panorámaszerű, önazonosságot hordozó kép Alisca Szekszárdról, Magyarországról, a közép-európai térségről!

30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M ÉRVEK A TÖREDÉKESSÉG MELLETT ÉRVEK A PANORÁMASZERŰ SÉG (EGÉSZÉLMÉNY) MELLETT b) Értelmezzétek az elbeszélt szöveg metaforájaként a Harangi-féle cukrászda tükréről szóló részt! c) Aláhúzással kövessétek nyomon az elbeszélés néhány ismétlődő motívumát! Mi a szerepe az ismétlődésnek az egészélmény, illetve a töredékesség megteremtésében? AZ ISMÉTLŐ DÉS SZEREPE AZ EGÉSZÉLMÉNY KIALAKÍTÁSÁBAN AZ ISMÉTLŐ DÉS SZEREPE A TÖRE- DÉKESSÉG KIALAKÍTÁSÁBAN 9. Közzététel Összefoglalóan tegyétek közzé elemzésetek-értelmezésetek eredményét! 10. Érvelés Válassz két állítást! Az elbeszélés alapján bizonyítsd vagy cáfold a választott állításokat! a) A törmelékek, szilánkok számbavétele a teljesség megteremtésének vágyáról árulkodik. b) A múlt maradandósága a táj változatlanságában mutatkozik meg. c) Az idő térbeli kiterjedést nyer, az emlékezet együtt láttatja az időrétegeket az alig változó helyszínen. d) A megjelenő helyszíneket nem jelenkori látványuk, hanem múltjuk egymásra rétegződő képei és eseményei jellemzik.

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 31 e) A motivikus ismétlődések egyrészt megteremtik a szerkezet egységét, másrészt a töredezettség, a mozaikos szerkezet képszerű kifejezői a szövegben. f) A valós szerepeltetése nem a valószerűt, hanem az elképzeltet hitelesíti, az elbeszélés pedig nem megjeleníti vagy rekonstruálja, hanem képviseli a múltat, azzal, hogy kiegészíti valós töredékeit a képzelet fikcióival. (1) (2) 11. Metonimikusság A Térkép Aliscáról Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa című elbeszéléskötetének (1989) nyitó darabja lett. Mészöly egyébként Szekszárd szülötte. a) Az elbeszéléskötet címe és az életrajzi vonatkozás alapján mi indokolhatta szerinted Mészöly Miklós választását?