2. A radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag forrásoldalának és tárolási lehetõségeinek elemzése

A Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság hatodik közép- és hosszú távú terve a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységekre PAKS, 2006. MÁJUS 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag forrásoldalának és tárolási lehetõségeinek elemzése... 4 2.1. Definíciók... 4 2.2. Tárolt anyagmennyiségek és kapacitások... 5 2.3. A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várható alakulása. 8 2.3.1. Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, az új végleges kapacitásának becslése... 8 2.3.2. Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges szükséges kapacitásának becslése... 11 2.3.3. A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása az atomerõmûben... 11 2.3.4. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése... 12 2.3.5. A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása... 12 3. közepes aktivitású radioaktívhulladékok végleges elhelyezése... 14 3.1. Elõzmények... 14 3.2. közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése az RHFT-ben... 17 3.2.1. Stratégiai cél... 17 3.2.2. A feladatok ütemezése... 17 3.2.3. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez... 18 3.3. Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése... 19 3.3.1. Stratégiai cél... 19 3.3.2. Feladatok ütemezése... 19 3.3.3. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez... 20 4. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése és a kiégett nukleáris üzemanyag kezelése... 21 4.1. Elõzmények... 21 4.1.1. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése... 21 4.1.2. A kiégett nukleáris üzemanyag kezelése... 22 4.1.3. A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag kezelése... 23 4.2. Stratégiai cél... 24 4.3. Feladatok ütemezése... 24 4.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez... 25 4.4.1. A kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének költsége... 25 4.4.2. Összefüggések... 26 5. A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása... 27 5.1. Elõzmények... 27 5.2. Stratégiai cél... 27 5.3. Feladatok ütemezése... 27 5.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez... 28 6. A paksi atomerõmû és az egyéb nukleáris létesítmények leszerelése... 29 6.1. Elõzmények... 29 6.2. Stratégiai cél... 30 6.3. Feladatok ütemezése... 30 6.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez... 30 7. Egyéb feladatok... 31 7.1. Bevezetés... 31 7.2. Az RHK Kht. mûködtetése... 31 7.3. Az Alapkezelõ költségei... 31 7.4. A lakossági támogatás rendszere... 31 8. A KNPA-ba való 2007. évi befizetések számítása... 32 8.1. A számítások módszere... 32 8.2. Lényegesebb változások az ötödik közép- és hosszú távú tervben foglalt számításokhoz képest... 32 8.3. A KNPA-ba történõ befizetés mértéke... 38 8.4. A költségvetési intézmények várható kiadásai és azok idõzítése... 39 2

1. Bevezetés Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban: atomtörvény) 40. -a szerint a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggõ feladatok elvégzésérõl a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik, mivel ezek megoldása országos érdek. Az atomtörvény 62. -ának (1) bekezdése szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (továbbiakban: KNPA vagy Alap) elkülönített állami pénzalapként finanszírozza a feladatok végrehajtását. Az Alappal az Országos Atomenergia Hivatalt (továbbiakban: OAH) felügyelõ miniszter rendelkezik, az OAH az Alap kezelõje. A Kormány megbízta az OAH-t, hogy a feladatok ellátására alapítsa meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaságot (továbbiakban: RHK Kht.). A 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. -ának (1) c) pontjában pedig a tervezési és beszámolási feladatok körében elrendelte az Alapból finanszírozandó tevékenységek és a bevételi források közép- és hosszú távú terveinek elkészítését és azok évenkénti felülvizsgálatát. A közép- és hosszú távú tervek és a költségbecslés rendszeres felülvizsgálatát az indokolja, hogy a távoli jövõben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson a KNPA. Így valósul meg az az alapelv, hogy az atomenergetikát felhasználó generáció fizesse meg a felhasználásból fakadó, jövõben esedékes tevékenységek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következõ generációkra. Az RHK Kht. hatodik közép- és hosszú távú terve szervesen illeszkedik a korábban kialakított költségbecslésekhez, amelyeket elõször a Paksi Atomerõmû Részvénytársaság (továbbiakban: PA Rt.), azt követõen pedig az RHK Kht. készített. A KNPA-ból finanszírozandó tevékenységekre vonatkozó közép- és hosszú távú terv legfontosabb célkitûzése az Alapba történõ befizetések mértékének megalapozott, átlátható, egyértelmû meghatározása. A következõ néhány évben olyan változásokra számítunk, amelyek jelentõs hatást gyakorolnak a KNPA-ba történõ befizetések mértékére. A változást okozó tényezõk közé soroljuk az erõmû üzemidejének meghosszabbítását, a nagy aktivitású hulladék és kiégett üzemanyag elhelyezésére vonatkozó ország-specifikus költségtényezõk figyelembe vételét, az általános forgalmi adó mérséklõdését, a lakossági támogatási rendszer újragondolását, illetve a számítás során figyelembe vett diszkontráta aktualizálását. Fenti változások egymástól eltérõ idõpontban következnek be, így hatásuk az Alapba történõ befizetéseket is több lépcsõben, lökésszerûen változtatná. A nagymértékben változó (növekvõ és csökkenõ) befizetések jelentõsen módosíthatnák a villamos energia fogyasztói árát. Ennek elkerülése érdekében a fenti hatásokat az uniós fizetõeszköz magyarországi bevezetésekor, illetve az üzemidõ hosszabbítással kapcsolatos engedélyezési eljárás lezárulásakor veszi figyelembe Társaságunk. Az egyes változások hatását az RHK Kht. folyamatosan elemzi. Ha az elemzések végleges formát öltenek, lépésrõl lépésre beépíti a közép- és hosszú távú tervekbe úgy, hogy a változások befizetésre gyakorolt hatása elõször 2010-ben jelentkezzen. Ennek következtében az erõmû befizetései közel állandóak maradnak 2009-ig. Az elõzetes becslések alapján a felsorolt tényezõk együttes figyelembevétele várhatóan egyenletes átmenetet biztosít az erõmû által befizetendõ összeg tekintetében 2010-tõl, így a villamos energia fogyasztói ára sem változik jelentõs mértékben. A közép- és hosszú távú terv külön tárgyalja a költségvetési intézmények által üzemeltetett nukleáris létesítményekben (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének BME NTI oktatóreaktora és a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének KFKI AEKI kutatóreaktora) képzõdõ kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével és a létesítmények leszerelésével kapcsolatos kérdéseket, mivel ezen létesítmények esetében a forrást az Alapba történõ befizetéssel a központi költségvetés biztosítja a költség felmerülésének évében. 3

2. A radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag forrásoldalának és tárolási lehetõségeinek elemzése 2.1. Definíciók Radioaktív hulladék: az atomtörvény 2. -ának m) pontja szerint további felhasználásra már nem kerülõ olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzõk alapján nem kezelhetõ közönséges hulladékként. Kiégett üzemanyag: az atomtörvény 2. -ának l) pontja szerint atomreaktorban hasznosított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrahasznosíthatósága miatt nem minõsül hulladéknak. A radioaktív hulladékok besorolása a 47/2003 (VIII. 8.) ESzCsM rendelet 2. számú melléklete alapján történik. közepes aktivitású radioaktív hulladéknak minõsül az a radioaktív hulladék, amelyben a hõfejlõdés az elhelyezés (és tárolás) során elhanyagolható. 1 Rövid élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje 30 év, vagy annál rövidebb, és csak korlátozott koncentrációban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyûjtõcsomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva). Hosszú élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladékokra vonatkozó határértékeket. Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hõtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és üzemeltetés során figyelembe kell venni. 2 A hatóság a fenti osztályozáson belül részletesebb felosztást is elõírhat a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékokra. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok osztályozásánál az alábbi szempontok érvényesülnek: A radioaktív hulladék kis és közepes aktivitású osztályba sorolását a benne lévõ radioizotóp aktivitás-koncentrációja és mentességi aktivitás-koncentrációja (MEAK) alapján kell elvégezni (2.1.1. táblázat). Az egyes izotópokra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció értékeket a 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet tartalmazza. Ha a radioaktív hulladék többfajta radioizotópot is tartalmaz, akkor az osztályozást a 2.1.2. táblázat szerint kell elvégezni. 2.1.1. táblázat A radioaktív hulladékok besorolása Kis aktivitású Közepes aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció (Bq/g) 1 MEAK 10 3 MEAK > 10 3 MEAK Megjegyzés: Ahol MEAK: mentességi aktivitás-koncentráció Ha a hulladék transzuránumokat tartalmaz, akkor egyedi osztályozás szükséges. 1 A hazai szabályozásban a 2004-ben újra kiadott MSZ14344-1 szabvány ad útbaigazítást meghatározva azt, hogy milyen mértékû az a hõtermelés, amit figyelembe kell venni a tárolás (elhelyezés) során. Ezek szerint ha a hulladék hõtermelése kevesebb, mint 2 kw/m 3, akkor kis és közepes aktivitású hulladékként lehet elhelyezni. 2 A hazai szabályozásban a 2004-ben újra kiadott MSZ14344-1 szabvány ad útbaigazítást meghatározva azt, hogy milyen mértékû az a hõtermelés, amit figyelembe kell venni a tárolás (elhelyezés) során. Ezek szerint ha a hulladék hõtermelése több mint 2 kw/m 3, akkor nagy aktivitású hulladékként lehet elhelyezni. 4

2.1.2. táblázat A radioaktív hulladékok besorolása többfajta radioizotóp elõfordulása esetén Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitáskoncentráció-viszonyítás i AKi 10 3 MEAKi Közepes aktivitású i AKi MEAKi 10 3 Ahol AK i a radioaktív hulladékban elõforduló i-edik radioizotóp aktivitás-koncentrációja, míg a MEAK i az i-edik radioizotóp mentességi aktivitás-koncentrációja. Jelen dokumentumban a nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladékok mivel azok azonos kezelést igényelnek hosszú távon egyszerûen nagy aktivitású hulladékokként szerepelnek. 2.2. Tárolt anyagmennyiségek és kapacitások Az országban csak a Püspökszilágyon üzemelõ Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (továbbiakban: RHFT) létesítményben van véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék. A paksi atomerõmû területén átmenetileg tárolnak kis, közepes és nagy aktivitású hulladékokat, továbbá kiégett fûtõelemeket. Az energiatermelés során elhasznált üzemanyag-kazetták minimum 3 évre a pihentetõ medencékbe, majd ezt követõen a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (továbbiakban: KKÁT) kerülnek 50 éves átmeneti tárolásra. A Szovjetunióba, ill. Oroszországba 1998-ig 2331 db kazetta került visszaszállításra. Az országban ezen kívül az izotóp- és sugárforrás alkalmazók létesítményeiben is tárolnak elhasznált sugárforrásokat ideiglenesen, ám ezekkel mivel elõbb vagy utóbb az RHFT-be kerülnek a jelen összeállítás nem foglalkozik. Az RHFT területén véglegesen és a PA Rt. területén átmenetileg elhelyezett radioaktív hulladékok, valamint a kiégett üzemanyag mennyiségét és a létesítmények kapacitását mutatja be a 2.2.1. táblázat a 2006. január 1-jei állapotnak megfelelõen. Tárolás helye RHFT (szilárd hulladék) PA Rt. telephely (szilárd hulladék) PA Rt. telephely (folyékony hulladék) PA Rt. pihentetõ medencék 2.2.1. táblázat Az RHFT és a PA Rt. területén tárolt radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag mennyisége (2006. január 1.) közepes aktivitású hulladék Tárolási kapacitás bruttó db 200 m 3 l-es hordó Tárolt mennyiség bruttó db 200 m 3 l-es hordó Nagy aktivitású hulladék Tárolási kapacitás Elfoglalt tárolási kapacitás Kiégett nukleáris üzemanyag Tárolási kapacitás Tárolt mennyiség m 3 m 3 db tu* db tu* 5040 5040 7852 6903 222,8 63,3 9950 5465,4 2600 301,6 2117 245,6 Paks KKÁT 4950 574,2 4267 495,0 * A kiégett üzemanyag nehézfém-egyenértékét kazettánként 116 kgu nehézfémmennyiséggel számoltuk. 5

Észrevételek a 2.2.1. táblázathoz: A) A püspökszilágyi RHFT kapacitása bruttó térfogattal van megadva. Ebben a ban különféle alakú csomagokat helyeztek el (pl. 200 l-es hordó, 400 l-es hordó, speciális konténer, zsákos csomag, stb.). A nem tökéletes térkitöltés miatt az elhelyezett hulladék több helyet foglal, mint a hulladék valóságos térfogata. A táblázat külön nem jelzi, hogy az RHFT esetében rendelkezésre áll a beérkezõ hulladék átmeneti tárolására az átalakított üzemi épület, melyben 800 db 200 l-es hordó helyezhetõ el. B) A PA Rt. telephelyén szilárd halmazállapotú kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére megvalósított átmeneti esetében a kapacitás mértéke 200 l-es hordókban van megadva, mivel ez a csomagolásforma a legelterjedtebb az erõmû gyakorlatában. Ezen belül a következõket kell megjegyezni: l A PAE szilárd állapotú hulladék kapacitásának kismértékû változása az elõzõ évben közölt értékhez képest technológiai változásokkal magyarázható. l A táblázat nem ad számot az alábbi kapacitásokról, mert ezeket nem 200 l-es hordók befogadására tervezik az erõmû üzemeltetõi: l VK 302/I helyiség azon medencéje, ahol cementezett folyékony hulladék tárolására készülnek, ennek kapacitása 336 db 400 l-es hordó befogadását tenné lehetõvé. (Ezen helyiség átalakítása a késõbbiekben szóba kerülhet. Az így keletkezõ kapacitás kb. 730 db 200 l-es hordót fogadna be, de elveszne a késõbbiekben szükséges cementezett hulladék kapacitása.) l VK 302/I helyiség azon része, ahol 20 db cézium-szûrõ oszlop konténer helyezhetõ el. l VK 302/I helyiség 5 8 11 m-es medencéje, amit a nagy méretû hulladékokat tartalmazó hulladékcsomagok tárolására tartanak fenn. C) A PA Rt. telephelyén folyékony halmazállapotú kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására kialakított tartályokra vonatkozó adatokhoz az alábbi megjegyzések fûzendõk: l A megadott tárolási kapacitás (9950 m 3 )az üzemszerûen igénybe vehetõ térfogatra vonatkozik. l Az üzemzavari tartályok térfogata ezen felül további (580 + 400 + 550) 1530 m 3. (Az üzemzavari tartályok névleges kapacitása ennél kevesebb: 550 + 380 + 550 = 1480 m 3.) l Ez a tartálykapacitás a 2003. évi üzemzavart követõen megtörtént bõvítés következtében alakult ki 2005-ben. l A tárolt teljes mennyiség nem tartalmazza a gyanták szállítására használatos transzportvizek térfogatát. A transzportvizek mennyisége kb. 500 m 3, de ezeket a késõbbiekben nem kell teljes mértékben hulladékként kezelni, hiszen a késõbbi bepárlás során ezekbõl a vizekbõl csak néhány m 3 hulladék keletkezik. (A korábbiakban a transzportvizek teljes térfogata is hulladékként volt nyilvántartva.) D) A PA Rt. telephelyén nagy aktivitású hulladékok tárolásával kapcsolatban az alábbiakat kell megjegyezni: l A feltüntetett kapacitás a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére kialakított ún. csõkutakra vonatkozik. l A táblázatban feltüntetett hulladékmennyiség bruttó térfogatban (azaz elfoglalt -térfogatban) jelenik meg. l A csõkutakban méretük miatt el nem helyezhetõ nagy aktivitású hulladékok tárolása más helyiségekben található ólom gyûjtõkonténerekben történik, ahol jelenleg 11 db Ø 500 700 mm (egyenként 0,137 m 3 ) térfogatú kimerült szûrõpatront tárolnak. l A táblázat adataiban a megelõzõ adatszolgáltatáshoz képest változások (csökkenés) tapasztalhatók. A csökkenés a nyilvántartási rendszer megváltoztatásakor jelentkezett. Az elvégzett ellenõrzések az új adatok valódiságát erõsítik meg. E) A kiégett üzemanyag mennyiségével kapcsolatban megjegyezendõ, hogy az nem tartalmazza a 2003. évi üzemzavar során megsérült 30 db besugárzott üzemanyag-kazettát számszerûen, mivel ezek külön bánásmódot igényelnek. A nem energetikai célú reaktorokban alkalmazott fûtõelemek minden paraméterükben különböznek a paksi atomerõmûben használatos fûtõelemektõl. A kutató- és oktatóreaktorokban valaha felhasznált, most használatos és a jövõben bevezetni tervezett fûtõelemek paramétereit tartalmazza a 2.2.2. táblázat. Megjegyez- 6

2.2.2. táblázat A KFKI AEKI kutatóreaktorában és a BME NTI oktatóreaktorában felhasznált és a jövõben felhasználandó üzemanyag-kazetták jellemzõi Intézmény KFKI AEKI BME NTI Felhasználás idõtartama Típus Dúsítás [%] Névleges U tömeg [gu] (U 235 +U 238 ) Kiégetés szintje [%] Kiégett (besugárzott) kazetta átlagos nehézfém tartalma [g] 1959-1966 EK 10 10 1250 25 1220 1967-2010 (?) VVR-SZM 36 111 50 91 1992-2010 (?) VVR-M2 36 122 60 96 2010 (?)- Üzemidõ végéig Egész üzemidõ során VVR-M2 20 250 60 220 EK 10 (módosított) 10 1250 < 1% 1249 zük, hogy az összes VVR típusú kazetták egy részét hármasával mechanikailag összefogva, másik részét egyenként használják. Az egyszerûség kedvéért az összes VVR típusú kazetta esetében a nehézfém tömeg becslésekor a hármasával összefogott kazetták egyedülálló kazettákra lettek átszámolva. A KFKI AEKI telephelyén a kiégett üzemanyagot vízzel feltöltött medencékben tárolják. Két ilyen medence áll az intézet rendelkezésére, a reaktor mellé telepített belsõ kiégett üzemanyag- és az épületen kívül megvalósított külsõ kiégett üzemanyag- medence. A KFKI AEKI telephelyén található átmeneti k kapacitását, az ott tárolt kiégett üzemanyag mennyiséget, az ennek megfelelõ nehézfém mennyiséget, a k kihasználtságát a 2006. január 1-jén érvényes betöltöttségi állapotnak megfelelõen a 2.2.3. táblázat mutatja. Az átmeneti tárolás biztonságának növelése céljából 2002-ben megkezdték a kiégett üzemanyagkötegek hermetikus tokozását. A tokokat nitrogénnel töltötték fel, így biztosítva a kiégett üzemanyag-kazetták korrózióvédelmét. Egy-egy tokban vagy egy darab EK-10-es, vagy pedig három darab VVR típusú fûtõelemet helyeztek el. A három darab VVR fûtõelem vagy egy darab összefogott, vagy pedig három önálló kazettaként került a tokba. 2004-ben a tokozási mûveletek befejezõdtek és ezzel az 1986 elõtt felhasznált fûtõelemek tokozása megtörtént. A további kiégett fûtõelemek tokozásáról a KFKI AEKI a késõbbiekben dönt. A külsõ medencében a kiégett fûtõelemeket korábban tokozás nélkül, ma pedig részben tokozva, részben anélkül tárolják. Ezen létesítmény alkalmas 752 db tok, vagy pedig 3 752 db VVR típusú fûtõelem befogadására. A teljes külsõ kapacitásból 2006. január 1-jén el volt foglalva 1179 : 3 + 82 = 475 tok pozíció. Ez hozzávetõlegesen 63,2%-os kihasználtságot jelent. A belsõ medence 260 tok, vagy 260 3 db VVR típusú fûtõelem befogadására alkalmas. Hatósági elõírás szerint 76 pozíciót, vagy 228 db VVR típusú fûtõelem helyét szabadon kell hagyni, így a zóna mindenkori üzemzavari kirakását biztosítani lehet. A felhasz- 2.2.3. táblázat A KFKI AEKI kiégett üzemanyag létesítményeinek jellemzõi és kihasználtságuk 2006. 01. 01-jén Teljes kapacitás tok [db]/egyes kazetta [db] Tárolt kazetták száma [db] Elfoglalt pozíciók (tokok) száma [db] Tárolt nehézfém mennyiség [kgu] Kihasználtság [%] Külsõ 752/2256 1179 (VVR) 82 (EK-10) 1179:3+82=475 237,9 Belsõ 184/552 323 (VVR) 323:3=107+1 58,7 Összesen 582+1 63,2 7

nálható kapacitása tehát 184 toknyi. A belsõ ban 2006. január 1-jén 323 db VVR típusú kazettát tároltak, ami kerekítve 108 tok helyét foglalja el, így a kihasználtsága durván 41,5%-os. A BME NTI oktatóreaktorát magába foglaló tömb tartalmaz 25 megfelelõ biológiai védelemmel ellátott csövet, melyet kiégett fûtõelemek elhelyezésére terveztek, de ezeket a csöveket még nem használták kiégett fûtõelemek tárolására. A BME telephelyén kiégett fûtõelemeket nem tárolnak. 2.3. A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várható alakulása 2.3.1. Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, az új végleges kapacitásának becslése Az atomerõmû üzemeltetése során keletkeznek szilárd és folyékony kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok. Ezen hulladékokat az atomerõmûben a végleges kialakításáig átmenetileg tárolják. A szilárd halmazállapotú hulladékok többségét 200 l-es acélhordókban, tömörített formában helyezik el. A folyékony hulladékokat tartályokban gyûjtik. A hulladékokat csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a folyékony hulladékok szilárdítására is sor kerül az atomerõmûben a végleges ba történõ elhelyezést megelõzõen. Az atomerõmû lebontásakor is keletkeznek ilyen típusú hulladékok, melyeket feldolgozott állapotban, szilárd halmazállapotban véglegesen el kell helyezni, együtt az üzemviteli hulladékokkal. A 2.3.1.1. táblázat az atomerõmû üzemeltetésével és leszerelésével kapcsolatban keletkezõ kis és közepes aktivitású hulladékokról ad áttekintést. A táblázat elsõ oszlopa bemutatja a 2006. január 1-jén meglevõ hulladékok mennyiségét, elkülönítve egymástól a szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív hulladékokat. Az elsõ oszlop mennyiségi adatai összesítve a 2.2.1. táblázatban is megjelennek. Az erõmû területén tárolt nagyméretû hulladékokat még nem helyezték el a VK 302/1 helyiségben, így a nagyméretû hulladékok 2006 elején kumulált mennyiségét nem tartalmazza a táblázat. A táblázat második oszlopa az atomerõmû normál üzemvitelébõl adódó hulladékmennyiségek éves keletkezési ütemét vázolja. Ebbõl látható, hogy éves rendszerességgel 190 m 3 tömörített, szilárd hulladék (kb. 950 db 200 l-es hordó) keletkezik. A szilárd hulladékok között jelennek meg a nagyméretû szilárd hulladékok is. Ezen hulladékokat nem lehet (vagy nem célszerû) 200 l-es hordókban elhelyezni. Ezen hulladékfajta éves keletkezési ütemét nem lehet érdemben meghatározni. A szilárd hulladékok körében szerepelnek a céziumszûrõ-patronok, amiket speciális körszelvényû konténerekben helyeznek el, ezen hengeres betonkonténerek mérete kb. 0,7 m 3 (átmérõ és magasság 1300 mm). Ezen hulladékokból kevés keletkezik a teljes üzemidõre vetítve, ezért az éves keletkezési mennyiség nincs meghatározva. Éves gyakorisággal 280 m 3 folyékony halmazállapotú hulladékkal kell számolni, melynek nagy része (250 m 3 /év) bepárlási maradék (sûrítmény), de a folyékony hulladékok körében vannak nyilvántartva az evaporátor savazó oldatok, az ioncserélõ gyanták (transzportvíz nélkül), az iszapok és a dekontamináló oldatok is. A táblázat harmadik oszlopa a 2003. évi üzemzavar következtében keletkezõ többlethulladékok mennyiségét foglalja össze 2007-ig. Az üzemzavar következtében a korábbiakban (2006. január 1-ig) keletkezett hulladékok mivel azokat a normál üzemviteli hulladékokkal együtt tárolják nem jelennek meg külön. A táblázat negyedik oszlopa az atomerõmû 30 éves üzemeltetését feltételezve összegzi a szilárd és folyékony hulladékok mennyiségét. Ebben az oszlopban kerül összegzésre külön-külön a tömörített, a nagyméretû és nem tömöríthetõ, valamint a céziumszûrõ-patronokat tartalmazó konténerek térfogata a 30 éves üzemeltetési idõtartamot feltételezve. A hátralévõ üzemidõ az egyes reaktorblokkok 8

2.3.1.1. táblázat Az újonnan kialakítandó végleges, kis és közepes aktivitású hulladék szükséges térfogatának becslése 2006. 01. 01. [m 3 ] Keletkezés évente [m 3 ] Üzemzavar miatt 2006-2007 [m 3 ] Üzemidõ végéig keletkezik [m 3 ] Kezelés Elhelyezendõ szilárd hulladék [m 3 ] Hulladékcsomagok Hordók [db] Egyéb [db] Tömörített 1381,4 190 160 3251,4 Nincs 3251,4 16257 (200 l) S Z I L Á R D Nagy méretû Cs-oszlop konténer nincs központosítva nincs megbontva nincs megbontva 600 Nincs 600,0 2,1 2,1 Nincs 2,1 Leszerelési hulladék 1 Nincs 17864 87845 (200 l) 150 (4 m 3 konténer) 3 (0,7 m 3 konténer) 113 (3,675 m 3 konténer) F O L Y É K O N Y Gyanta 134,6 5 40,5 220,1 Cementezés 60 l/200 l Bepárlási maradék 4831 250 300 7381 Cementezés 182 l/400 l E g y é b Dekontamináló oldat Evaporátor savazó oldat 400 400 250 15 385 Bepárlás: VR=20 és Cementezés 182 l/400 l Bepárlás: VR=20 és Cementezés 182 l/400 l 733,7 16222,0 44,0 42,3 3668 (200 l keverõs) 42639 (400 l) Iszap 250 10 340 Cementezés 182 l/400 l 747,3 Üzemvitel 21642,8 Leszerelés 17864,0 Összes 39506,8 1 A leszerelés során keletkezõ folyékony hulladékok szilárdított állapotban együtt vannak feltüntetve ebben a sorban az egyéb szilárd leszerelési hulladékokkal. üzemidejének átlagából számolva 9 évnek feltételezhetõ. Ezek szerint az atomerõmû 30 éves üzemidejének végéig 3251,4 m 3 200 l-es hordóban elhelyezhetõ tömörített, kb. 600 m 3 -nyi nagyméretû hulladék és mindössze 2,1 m 3 térfogatot kitevõ céziumszûrõ-patron keletkezik. Ezek a szilárd hulladékmennyiségek magukba foglalják a 2003. évi üzemzavar következtében keletkezõ hulladékokat is. Ez az oszlop ad áttekintést a teljes üzemidõ során keletkezõ folyékony hulladékmennyiségekrõl is. Ezek körében a legnagyobb mennyiséget a sûrítmények jelentik (7381 m 3 ), de megjelenik az összes többi folyékony hulladék járuléka is a teljes üzemidõre kivetítve. A gyanták térfogata itt is transzportvíz nélkül jelenik meg. 9

A táblázat ötödik oszlopa jelzi különbözõ típusú kis és közepes aktivitású hulladékok esetében alkalmazott kezelési eljárásokat. A táblázat mutatja, hogy a szilárd halmazállapotú hulladékok esetében további kezelési eljárást nem tervez Társaságunk. A folyékony hulladékok tekintetében nem tételezhetõ fel a folyékonyhulladék-feldolgozási (FHF) technológia üzembevétele a paksi atomerõmûben. Ezen technológia sikeres alkalmazása a hulladékok mennyiségét tekintve kisebb térfogatú elhelyezendõ szilárd hulladékot eredményezne, de mivel az FHF technológia üzembevétele még nem történt meg, az új hulladék létesítmény kialakítása tekintetében a konzervatívabb megközelítést jelentõ (nagyobb hulladékmennyiség keletkezése) hulladékmennyiségekbõl indul ki az RHK Kht. Mivel az FHF technológia alkalmazását nem kell figyelembe venni, a 30 éves üzemidõ során mindössze három céziumszûrõ-patron keletkezik. Ebben az oszlopban jelenik meg, hogy melyik hulladékfajta esetében milyen eljárást (bepárlás és/vagy cementezés) kell figyelembe venni, és az adott eljárás milyen jellemzõ paraméterekkel történik (VR: a bepárlás térfogat-csökkentési tényezõje; a cementezés esetében pedig, hogy az illetõ folyékony hulladék mekkora térfogata kerül szilárdítás során adott térfogatú végtermékké). A táblázat hatodik oszlopa már csak a szilárd, illetve a megszilárdított hulladékmennyiségeket ábrázolja. Ebben az oszlopban jelenik meg elõször leszerelési hulladékmennyiség. Az erõmû lebontásakor keletkezõ hulladékok mennyiségét a 6.4. fejezetben megjelölt tanulmány rögzíti. Ez az oszlop nettó hulladékmennyiségeket ábrázol. Ehhez az oszlophoz tartozó összegzés szerint az atomerõmû teljes üzemi és leszerelési hulladékmennyisége 33751,8 m 3. A táblázat utolsó két oszlopa azt mutatja be, hogy az atomerõmû üzemeltetése és leszerelése során együttesen keletkezõ kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére milyen hulladékcsomagokban kerül sor és az egyes hulladékcsomagokból milyen mennyiséggel lehet számolni. Ezek az oszlopok adnak lehetõséget a hulladék teljes bányászati térfogatának becslésére. A 2.3.1.1. táblázatban összefoglalt adatok arra használhatóak, hogy megvizsgálható legyen a hulladékok ideiglenes elhelyezhetõsége a paksi atomerõmû területén az új végleges megépüléséig, valamint az építendõ új szükséges mérete megbecsülhetõ legyen. A paksi atomerõmûben végrehajtott tartálypark-bõvítés (lásd 2.2. pont) és az FHF technológia üzembe vétele lehetõvé teszi a folyékony hulladékok gyûjtését és tárolását az erõmû tervezett élettartamának végéig. Az FHF technológia üzembe vétele nélkül a jelenleg kiépített tartálypark kapacitása 2012-ig elegendõ. Ez egyben arra is lehetõséget teremt, hogy a térfogatnövelõ hatású szilárdítás a végleges üzembe lépése után kerüljön végrehajtásra. A szilárd hulladékok tekintetében a jelen pillanatban 949 db hordó elhelyezésére elegendõ kapacitás áll az erõmû rendelkezésére (lásd 2.2. pont). Egy az atomerõmû területén létesítendõ új átmeneti kapacitás megépítése csak úgy kerülhetõ el, ha 2007. III. negyedévében Bátaapátiban sikerül átadni egy legalább 3000 db 200 l-es hordó befogadására alkalmas létesítményt. Az erõmû eddig az idõpontig képes a hordós hulladékokat a területén tárolni, ha igénybe veszi a VK302/I helyiség födémszinti kapacitását is (lásd 2.2. pont). A bátaapáti létesítmény kialakítására vonatkozó ütemezést a 3.3.2. pont tartalmazza. Az újonnan építendõ méreteit a 2.3.1.1. táblázatban foglalt számokkal jó összhangban a közepes aktivitású atomerõmûvi hulladékok végleges elhelyezése a Bátaapáti térségében tervezett felszín alatti ban címû beruházási javaslat határozza meg pontosan. Ezek szerint az üzemviteli hulladékok elhelyezésére összesen 2275 m hosszúságú, 72 m 2 szabad szelvényû kamrákban kerülhet sor, melyek össztérfogata 163800 m 3. A leszerelési hulladékok elhelyezése pedig 2067 m hosszúságú, és ugyanúgy 72 m 2 szabad szelvényû kamrarendszer kialakítását teszi szükségessé. Ezen kamrarendszer térfogata 148824 m 3. 10

2.3.2. Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges szükséges kapacitásának becslése A paksi atomerõmû üzemeltetése során az erõmû adatszolgáltatása szerint, éves szinten viszonylag kis mennyiségben (nettó 5 m 3 /év) keletkezik nagy aktivitású radioaktív hulladék, melyet az erõmû területén átmeneti jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csõkutakban. A becsült éves keletkezési mennyiség kellõen konzervatívnak látszik. (A 2005. évben összesen kb. nettó 0,7 m 3 nagy aktivitású hulladék keletkezett.) A 2.2.1. táblázat szerint 222,8 m 3 -es tárolási kapacitásban 2006. január 1-jén 63,3 m 3 -nyi hulladékot tárolnak. Az üzemidõ végéig (amit most is 9 évben állapít meg Társaságunk) további 45 m 3 hulladék keletkezésével kell számolni. Ezt a hulladékot a végsõ elhelyezés érdekében konténerekben gyûjtik össze és betonnal öntik ki. Arra való tekintettel, hogy a csõkutakban elhelyezett hulladék térkitöltése nagyon rossz, a konténerezett és tárolásra elõkészített hulladék térfogata ugyanannyinak tekinthetõ, mint amennyit a hulladék jelen állapotában a csõkutakban elfoglal. Az elhelyezhetõ hulladék méretét korlátozza a csõkutak geometriája. Egy-egy csõ jellemzõ méretei: átmérõ 183 mm, magasság 6880 mm. A kutakban el nem helyezhetõ nagyméretû hulladékokat ólomkonténerekben gyûjtik. Jelenleg 11 db egyenként 0,137 m 3 (nettó) térfogatú kimerült szûrõpatront tárolnak ilyen módon. Egy-egy szûrõpatron biológiai védelemmel együtt kb. 0,2 m 3 térfogatú. Egy-egy ilyen szûrõpatron végleges elhelyezéséhez 1,75-ös térkitöltési tényezõt figyelembe véve 0,35 m 3 tér kialakítására van szükség. A nagy aktivitású és nagyméretû hulladékok által igényelt összes bruttó hulladék-hely igény becsült mértéke ezért 3,85 m 3. Az atomerõmû késõbbi lebontása során további 247 m 3 nagy aktivitású hulladék keletkezésével kell számolni. Ez a hulladékmennyiség a 6.4. fejezetben hivatkozott irodalom szerint bruttó mennyiségnek minõsül, azaz a leszerelésbõl származó nagy aktivitású hulladék elhelyezéséhez ilyen térfogatú megépítése szükséges. A jövõben megvalósítandó nagy aktivitású hulladék szükséges kapacitása az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású hulladékok befogadására tehát 63,3 + 45 + 3,85 + 247 359 m 3. A nagy aktivitású hulladékok keletkezési ütemét figyelembe véve, a végleges elhelyezést a mûszaki tervben foglaltak szerint csak a leszerelés fázisában kell megoldani, hiszen a kapacitás a leszerelésig rendelkezésre áll, kapacitása megfelel az igényeknek. A fenti mennyiségi megfontolások nem tartalmazzák a 2. blokki üzemzavar elhárításából a késõbbiekben keletkezõ szokásosnál nagyobb mennyiségû nagy aktivitású hulladékok mennyiségét, mivel erre vonatkozó tényszámokkal a sérült fûtõelemek eltávolítását követõen fog rendelkezni Társaságunk. 2.3.3. A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása az atomerõmûben A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása az erõmû szomszédságában létesített KKÁT-ban történik 50 éves idõtartamra. Az erõmû normál üzemvitele során keletkezõ kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták száma jól becsülhetõ. Mai ismereteink szerint az erõmû tervezett 30 éves élettartamának végéig keletkezett, hazánkban maradt kiégett nukleáris üzemanyag kazetták száma 11122 db lesz. A normál üzemvitel során keletkezõ éves átlagos mennyiség 372 db. A teljes mennyiség a további Oroszországba történõ visszaszállítás lehetõségével nem számolva az alábbi összetevõket tartalmazza: 2117 db pihentetõ medencékben (2006. 01. 01.) lásd 2.2.1. táblázat, 4267 db KKÁT-ban (2006. 01. 01.) lásd 2.2.1. táblázat, 4738 db 2006 és 2017 között keletkezõ kiégett kazetta mennyiség, beleértve a blokkok leállításából adódó teljes zóna kirakásokat is. 11

Az összesen keletkezõ 11122 db kazetta a KKÁT megfelelõ bõvítésével elhelyezhetõ és átmenetileg tárolható. A PA Rt. adatszolgáltatása alapján a teljes kiégett üzemanyag-mennyiség az üzemanyag beszerzési forrást tekintve orosz típusú. Egy-egy üzemanyag-kazetta nehézfém tömege 116 kgu, így az üzemidõ végéig keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége 1290152 kgu (azaz 1290,152 tu) nehézfém vagy urán mennyiséget ér el. 2.3.4. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése A mûködõ atomerõmûvön kívül radioaktív hulladékok képzõdnek kutatóintézetekben, egészségügyi, ipari, mezõgazdasági intézményekben és laboratóriumokban. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezésének mennyisége 20 30 m 3 /évre növekedett az elmúlt években. Ezt a hulladékot a püspökszilágyi RHFT-ben helyezik el. A 2.2.1. táblázatból látható, hogy az RHFT szabad kapacitása kimerült. A végleges téren végrehajtandó kapacitás-felszabadítás elvégzéséig megoldást jelent a feldolgozó épület átalakításával kialakított központi átmeneti hulladék épület, ahol 800 db 200 l-es hordó átmeneti tárolására van lehetõség. (A részleteket a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.) Magyarországon az ipari, mezõgazdasági és gyógyászati tevékenységek végzése éves szinten nagyon kis mennyiségû hosszú élettartamú radioaktív hulladék keletkezésével jár. Ezen hulladékokat ebben a pillanatban az RHFT telephelyén tárolják, vagy pedig még a keletkezés helyén találhatók. Nem lehet ma ezen anyagfajták keletkezését illetõen korrekt éves mennyiségi adatot megadni, de Társaságunk úgy tekinti, hogy konzervatív felsõ becsléssel a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok teljes mennyisége nem fogja meghaladni összességében a 100 m 3 -es mennyiséget. Ezt az anyagfajtát együtt kell elhelyezni az erõmûvi eredetû nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékokkal, így az elhelyezésre kerülõ összes mennyiséget ezzel a 100 m 3 -rel növelni kell. 2.3.5. A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása A KFKI AEKI kutatóreaktora a Budapesti Kutatóreaktor (továbbiakban BKR) 1959 óta mûködik. Az 1986-ban megkezdett rekonstrukciót követõen a reaktor 1992 óta mûködik újra. Az 1993-ban határozatlan idõre kiadott üzemeltetési engedélyt tízévente idõszakos biztonsági felülvizsgálat keretében meg kell újítani. Az elsõ felülvizsgálatra 2003-ban került sor. A KFKI adatszolgáltatása szerint a reaktor tervezett üzemideje a rekonstrukciótól számított 30 év, tehát a reaktor leállítására a tervek szerint 2023-ban kerül sor. A KFKI adatszolgáltatása szerint évente a felhasznált üzemidõ függvényében átlagosan 70 db (VVR típusú) kazetta cseréjére kerül sor. A KFKI AEKI 2006. január 1-jén 441 db friss VVR típusú üzemanyaggal rendelkezik (415 db VVR-M2 és 26 db VVR-SzM). Ezen fûtõelemek dúsítása 36%-os. Világszerte érvényes tendenciákat követve a KFKI AEKI is új üzemanyag bevezetését tervezi. A 20%-os dúsítású új VVR-M2 üzemanyagkötegek bevezetésére legkésõbb akkor kerülhet sor, amikor a ma rendelkezésre álló friss kazetták elfogynak (ez 2010-ben esedékes). Elvileg szóba kerülhet az új üzemanyag bevezetése elõbb is. A KFKI adatszolgáltatása alapján a 2.3.5.1. táblázat bemutatja a BKR-ben keletkezett és a jövõben várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag mennyiségét az üzemidõ végéig. A táblázat a jövõben keletkezõ kiégett üzemanyag mennyiséget két részletben tekinti át. Az elsõ periódus (feltételezve, hogy az üzemanyag típusának cseréjére a ma meglévõ friss fûtõelemek elfogyásakor fog sor kerülni) 2005-tõl 2010-ig tart. A második periódus átöleli a 2010 után fennmaradó várható teljes üzemidõt. A táblázatból látszik, hogy az alacsonyabb dúsítású üzemanyag bevezetése jelentõsen megnöveli a keletkezõ nehézfém mennyiséget. Az intézet nem rendelkezik akkora kapaci- 12

2.3.5.1. táblázat A KFKI AEKI által üzemeltetett BKR-ben keletkezett és várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége Típus kiégett kazetta [db] 1959-2006. 01. 01. 1959-2010 1959-2023 szükséges pozíció [db tok] Idõ, Mennyiségek nehézfémtömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges pozíció [db tok] nehézfémtömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges pozíció [db tok] nehézfémtömeg [kgu] EK-10 82 82 100,04 82 82 100,04 82 82 100,04 VVR-SzM 1210 109,83 1293 117,66 1293 117,66 500+1 690 690 VVR-M2(36) 292 28,03 777 74,59 777 74,59 VVR-M2(20) 900 300 198,00 Összesen 582 + 1 237,9 772 292,3 1072 490,3 tással, hogy a reaktor üzemeltetésébõl a keletkezõ kiégett kazettákat a tervezett üzemidõ végéig el lehessen helyezni, hiszen a teljes kapacitás 936, a szükséges pedig 1072 lenne. A BME NTI oktatóreaktorában 1971 óta 24 db részben módosított EK-10-es kazetta üzemel. Ezen kazetták névleges betöltési nehézfém-tömege 30 kg volt, amibõl idáig kb. 0,02 kg U-235 fogyott. Technológiai okok miatt elképzelhetõ, hogy az oktatóreaktor 2027-ig történõ üzemeltetése során az aktív zóna részleges vagy teljes átrakására sor fog kerülni. A BME NTI adatszolgáltatása szerint az átrakásra 2008-ig szükség lenne, amit elsõsorban a folyamatosan csökkenõ reaktivitás-tartalék indokol. Így a teljes üzemidõ során maximum 59,96 kg nehézfém-tömegû kiégett üzemanyagra lehet számítani. Ezeket az adatokat foglalja össze a 2.3.5.2. táblázat. A két intézményi reaktor tervezett élettartamának végéig 490,3 + 59,96 550,3 kg U mennyiségû kiégett üzemanyag keletkezik. Az együttes igény feltételezve, hogy a BME NTI üzemanyagát is betokozzák 1072 + 48 = 1120 tok elhelyezésére terjed ki. 2.3.5.2. táblázat A BME NTI által üzemeltetett oktatóreaktorban keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége Típus kiégett kazetta [db] 1971-2006. 01. 01. 1971-2008 1971-2027 szükséges pozíció [db tok] Idõ, Mennyiségek nehézfémtömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges pozíció [db tok] nehézfémtömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges pozíció [db tok] nehézfémtömeg [kgu] EK-10 0 0 0 24 24 29,98 48 48 59,96 13

3. közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése 3.1. Elõzmények A radioaktív hulladékok az izotóptechnika hazai alkalmazásával egyidejûleg jelentek meg. Ezeket kezdetben az alkalmazásban élen járó KFKI területén tárolták. 1960-ra készült el a solymári kísérleti izotóptemetõ. Az elkészült létesítményt az Országos Atomenergia Bizottságtól (továbbiakban: OAB) a Fõvárosi KÖJÁL 1960-ban vette át. Így a radioaktív hulladékok országos összegyûjtése 1960-ban kezdõdhetett meg. Elkészültek a tevékenységet szabályozó rendelkezések (10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet és ennek végrehajtási utasítása az 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet is). Az elsõ, kísérleti radioaktív hulladék létesítmény helykiválasztása nem volt kellõen megalapozott és a létesítmény mûszaki megoldásai (betongyûrûvel bélelt kutak) is hiányosak voltak. A kísérleti kapacitása hamar kimerült, így a létesítést követõ tíz év elteltével, 1970 januárjában az OAB határozata alapján a Fõvárosi Tanács VB és a Fõvárosi KÖJÁL megbízást kapott egy új radioaktív hulladék (az RHFT) létesítésére. Az új létesítmény Püspökszilágyon készült el 1976. december 22-én 3540 m 3 kapacitással. A t mûszakilag a földfelszín közelében épített medencés, illetve csõkutas kialakítással valósították meg. Az elsõ szállítmányt az RHFT 1977 márciusában fogadta. A létesítmény végleges üzemeltetési engedélyét 1980-ban adta ki az Egészségügyi Minisztérium. Ellenkezõ rendelkezés hiányában az RHFT elhelyezésre átvett majd minden radioaktív hulladékot, ami a nukleáris technika alkalmazása során keletkezett. Ez alól csak a zárt rádiumforrások és hasadóanyagot is tartalmazó egyéb elhasznált sugárforrások, illetve készítmények egy része jelentett kivételt, melyeket ideiglenes jelleggel más helyen tároltak és tárolnak még ma is. A paksi atomerõmû elsõ reaktorának üzembelépése megsokszorozta az éves szinten keletkezõ kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyiségét. A Paksi Atomerõmû Mûszaki Tervében leírt koncepció szerint az erõmû üzemidejére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolását az erõmû segédépületében irányozták elõ. Hangsúlyozni kell azonban a tárolás ideiglenes jellegét, mivel a hulladékok végleges elhelyezése az erõmû területén mûszaki és biztonsági szempontokat figyelembe véve kizárt. Természetes elképzelésként adódott, hogy a paksi atomerõmû üzemeltetése és lebontása következtében keletkezõ hulladékot Püspökszilágyon lenne célszerû véglegesen elhelyezni, hiszen itt mûködött az ország egyetlen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére kijelölt létesítménye. A paksi atomerõmû igényeinek megfelelõ bõvítést az RHFT területén felszínközeli megoldást figyelembe véve különbözõ, korábban elvégzett vizsgálatok szerint nem lehetett megvalósítani. A paksi hulladék püspökszilágyi elhelyezése ellen szólt a hosszú szállítási útvonal is. A paksi atomerõmû kis aktivitású szilárd hulladékainak Püspökszilágyra történõ szállításaira ezért csak átmeneti megoldásként került sor. Ennek keretében 1983 és 1989 között az RHFT kapacitásából az erõmû 1230 m 3 -t foglalt el 854 m 3 hulladék beszállításával. Ezzel párhuzamosan a paksi atomerõmû erõfeszítéseket tett arra, hogy az erõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését egy önálló ban megoldja. Ezek a törekvések 1990 januárjában megbuktak, amikor a tervezett ófalui val kapcsolatban a lakosság ellenállása miatt véglegesen negatív döntés született. 1990 és 1991 között a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok beszállítása az RHFT-be lakossági tiltakozás miatt szünetelt. Ezzel egyidejûleg megtörtént a püspökszilágyi RHFT kapacitásának kibõvítése az erõmû 14

finanszírozásával. A létesítmény bõvített kapacitása összesen 5040 m 3. A bõvítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás során a Magyar Geológiai Szolgálat megkérdõjelezte a telephely alkalmasságát, ezért a továbbiakban a bõvítményre csak ideiglenes üzemeltetési engedélyeket adtak ki négy ízben is. A lakossági tiltakozás megszûntével 1992 és 1996 között további atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású szilárd hulladék került Püspökszilágyra, így ott kb. 2500 m 3 térfogatban 1580 m 3 atomerõmûbõl származó hulladékot helyeztek el. Az utóbbi években az erõfeszítések az RHFT vonatkozásában arra irányultak, hogy a létesítmény üzemeltetési engedélyét a hatóság meghosszabbítsa. Ennek érdekében megkezdõdött az RHFT létesítményeinek rekonstrukciója. A munka a hulladék biztonságának teljes körû értékelésével kezdõdött. A szükséges adatgyûjtést követõen 2000-2001-ben két biztonsági elemzés készült. Az elemzések arra keresték a választ, hogy milyen javító intézkedések végrehajtása garantálja a hosszú távú biztonságot. A 2002-ben elvégzett pontosított biztonsági elemzés megerõsítette a korábbi értékeléseket, és ennek ismeretében kimondható, hogy az RHFT üzemeltetése és a környezet biztonsága az intézményes ellenõrzési idõszak végéig megfelelõen garantált. A pontosított biztonsági elemzés alapján határozták meg azokat a tennivalókat, amik a létesítmény hosszú távú biztonságának biztosításához szükségesek, és ennek alapján készült az Alappal rendelkezõ miniszter által 2002. augusztus 29-én jóváhagyott A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja 2002-2005 címû dokumentum is. Ennek keretében a munkálatok az üzemeltetési engedély megszerzésére, a biztonságnövelõ intézkedések elõkészítésére és megkezdésére irányultak. A biztonságnövelõ intézkedések sikeres végrehajtása hozzájárul további hulladék-elhelyezési kapacitások biztosításához is. Az üzemeltetési engedély megszerzéséhez a sugárvédelmi feltételeket és a telep fizikai állapotát kellett javítani. Elkészült és bevezették a hulladék-átvételi kritériumokat. A fentiek és az itt fel nem sorolt rekonstrukciós munkák eredményei alapján az illetékes hatóság az üzemeltetési engedélyt megadta, az új engedély 2015. február 28-ig érvényes. A biztonságnövelõ intézkedések elõkészítéseként készültek el a fentebb említett biztonsági értékelések, valamint a tevékenység terveit körvonalazó megvalósíthatósági tanulmány. Ezek alapján a tevékenység megkezdéséhez szükségessé vált egy tömörítõ prés és forrókamra beszerzése. Ide sorolható az üzemi épület átalakítása és ideiglenes (5 éves) ként történõ engedélyeztetése, a III. és IV. sz. medencesor környezetének helyreállítása, a csapadékelvezetõ rendszer felújítása. A figyelõ kutakban az utóbbi években megemelkedett trícium aktivitás eredetének vizsgálata és a kiegészítõ földtani vizsgálatok elvégzése is a biztonságnövelõ intézkedések elõkészítésének tekinthetõ. 2005-ben elkészült a A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja, II. ütem (2006-2010) címû dokumentum, amelyet az Alappal rendelkezõ miniszter 2005. december 21-én hagyott jóvá, meghatározva a telep további rekonstrukciós feladatait. A rekonstrukciós feladatok felügyeletére, valamint a szerteágazó mûszaki rendszerekkel rendelkezõ telephely üzemeltetésének segítésére 2007-tõl generáltervezõ iroda alkalmazása válik szükségessé. Miután a püspökszilágyi létesítmény oly mértékû bõvítése, ami az atomerõmû teljes igényét kielégítené, lehetetlen, 1993-tól útjára indult a Tárcaközi Célprojekt (késõbb Nemzeti Projekt), melynek célkitûzése az erõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésének megoldása lett. Ennek keretében megkezdõdött a telephely-kiválasztás elõkészítése. Szakirodalmi adatok alapján az ország teljes területét áttekintették, majd az ígéretes térségekben ahol azt a lakosság is támogatta elõzetes helyszíni kutatásokat végeztek a felszíni és felszín alatti elhelyezésre alkalmas földtani objektumok azonosítása érdekében. 1996-ban a földtani, mûszaki biztonsági és gazdasági vizsgálatok záródokumentuma Üveghuta térségében javasolt további vizsgálatokat a felszín alatti, gránitban történõ elhelyezésre, tartalékban tartva felszíni létesítésére alkalmasnak látszó telephelyeket. Kedvezõnek minõsül ez a terület abból a szempontból 15

is, hogy az atomerõmûtõl nem messze, a Duna ugyanazon partján helyezkedik el. Így az OAB egyetértésével az a döntés született, hogy a részletesebb kutatások 1997-ben Üveghuta térségében kezdõdjenek meg. 1998 végén, az 1997-1998-ban végzett földtudományi munkákról szóló kutatási zárójelentésben a Magyar Állami Földtani Intézet (továbbiakban: MÁFI) javaslatot tett arra, hogy az üveghutai kutatási területen kezdõdjenek meg az engedélyezést és létesítést megalapozó részletes geológiai és telephely-jellemzési munkák. A kutatási zárójelentést a programot felügyelõ szakértõk elfogadásra javasolták. A program ezen a ponton szakmai és politikai viták középpontjába került. Ezért az OAH kezdeményezésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértõi felülvizsgálták a program keretében elvégzett tevékenységeket, és az eddigi eredményekkel egyetértve a kutatások folytatását javasolták. A Magyar Geológiai Szolgálat szintén szakvéleményezte az elvégzett kutatásokat, és azzal egyetértett. A kutatási eredményekre támaszkodó biztonsági elemzések igazolták, hogy a területen a biztonságosan üzemeltethetõ. Fentiek alapján az Alappal rendelkezõ miniszter 2001 májusában aláírta a négyéves kutatási programot. A kutatásokra vonatkozó szerzõdések elõkészítése közbeszerzési eljárás keretében folytatódott. 2001 decemberében a kutatási program végrehajtására megalakult a Bátatom Kft. a legjelesebb hazai intézetek (ETV-Erõterv Rt., Mecsekérc Környezetvédelmi Rt., Golder Associates Hungary Kft.) összefogásával, és a MÁFI mint alvállalkozó támogatásával. A 2002. év során a Bátatom Kft. a kutatáshoz szükséges elõkészítési munkákkal párhuzamosan összeállította a földtani kutatási tervet. Az engedélyezett terv alapján végrehajtott földtani kutatásokról zárójelentés készült 2003. év végén, melynek fõ megállapítása a következõ: A Bátaapáti (Üveghuta) telephely a rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. Ezt a dokumentumot az illetékes földtani hatóság, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala véleményezte, és határozattal elfogadta. Mivel a fellebbezési idõn belül a határozat ellen kifogást nem emeltek, így az 2003. év végén jogerõre emelkedett. 2004-ben elkészült a 2007-ig érvényes föld alatti kutatás terve, amelyet a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala véleményezett, majd jóváhagyott. E kutatási terv végrehajtása esetén lehetõvé válik a t befogadó kõzettérfogat kijelölése 2007 második felében. Az Alappal rendelkezõ miniszter 2004 végén jóváhagyta ezt a kutatási programot, amelynek kivitelezõje közbeszerzési pályázaton került kiválasztásra. A föld alatti kutatási munkák 2005 februárjában a lejtaknák mélyítésével megkezdõdtek. Az év végére mindkét akna hossza meghaladta a 330 m-t és elkészült az elsõ összekötõ vágat is. A föld alatti kutatási tevékenységekkel párhuzamosan elkészült a Elõzetes Környezeti Tanulmánya, melyet az illetékes hatósághoz Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség benyújtottak. Két további fontos esemény történt 2005-ben. Bátaapáti képviselõtestülete kezdeményezésére véleménynyilvánító népszavazást tartottak a községben. Magas (75%-os) részvétellel a szavazók közel 90,7%-a egyetértett azzal, hogy Bátaapátiban kis és közepes aktivitású hulladék épüljön. A magyar Országgyûlés 2005. november 21-én az Atomtörvény 7. (2) bekezdése alapján elõzetes, elvi hozzájárulást adott a földtanilag már korábban alkalmasnak minõsített területen kis és közepes aktivitású hulladék létesítését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez. Az Országgyûlési határozatot a jelenlévõ képviselõk döntõ többsége (339 fõ, 96,6%) támogatta. A fenti elõzmények alapján a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó stratégia megfogalmazását, a feladatokat és azok ütemezését célszerû különválasztani a püspökszilágyi RHFT és az atomerõmûvi eredetû hulladékok befogadására készülõ új létesítmény szerint. 16

3.2. közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése az RHFT-ben 3.2.1. Stratégiai cél Tekintettel arra, hogy a hazai szabályozás szerint csak határozott ideig érvényes üzemeltetési engedélyek birtokában üzemel a püspökszilágyi RHFT, kiemelt jelentõsége van a létesítmény 1998 óta folyamatban lévõ korszerûsítésének és az üzemeltetési engedély idõrõl idõre történõ meghosszabbításának. Meg kell vizsgálni a medencéken belüli térfogat-felszabadítás lehetõségeit jogi, mûszaki, gazdasági és lakossági elfogadási szempontokat is figyelembe véve. Elemezni kell minden olyan lehetõséget, ami olyan mértékû szabad tárolási kapacitást eredményez, mely hosszú távon megoldja a hazai izotóp-felhasználók radioaktív hulladékainak a telephelyen történõ fogadását. Az RHFT vonatkozásában a folyamatos üzemeltetés a cél. Az RHFT a továbbiakban kizárólag a nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését szolgálja. A hosszú élettartamú hulladékok tárolását csak átmenetileg oldja meg az RHFT. A kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére vonatkozó feladat ellátása szabad tárolási kapacitás nyerésével válik lehetségessé a jövõben, ezért ez kiemelt célnak minõsül. 3.2.2. A feladatok ütemezése 2007 l Hulladékcsomagok tesztelése, hulladékformák megfelelõségének igazolása. l Aszfaltozott utak és a világítási rendszer felújítása. l Diszpécser központ korszerûsítése, ellenõrzõ pont kiépítése, tárgyaló és raktárhelyiségek kialakítása. l Szennyvíztisztító felújításának és a régi rendszer elbontásának megkezdése, környezeti mintavételi gépjármû beszerzése. l Kapacitás-felszabadítás (biztonságnövelés) 1. (demonstrációs) fázisának befejezése (A11, 12, 13, 14 medencékben), az 1. fázis tapasztalatainak összegzése, a 2. fázis elõkészítése. l A létesítmény üzemeltetése és karbantartása. 2008-2010 l A külsõ kerítés felújítása és a két kerítés közötti térrész tereprendezése. l A szennyvíztisztító rendszer felújításának befejezése. l A kapacitás-felszabadítás (biztonságnövelés) 2. fázisának engedélyeztetése és végrehajtása (20-24 medencében). l Az I-II. számú medencesor környezetének helyreállítása. l A létesítmény üzemeltetése és karbantartása. 17

2011 2047 l A létesítmény üzemeltetése és karbantartása. 2048 2050 l A létesítmény üzemen kívül helyezése, a létesítményben tárolt hosszú élettartamú radioaktív hulladékok elõkészítése és átszállítása a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges jába. 2051 2101 l A létesítmény õrzött felügyelete és a környezet sugárvédelmi ellenõrzése (aktív intézményes ellenõrzés). 2101-tõl l Az aktív intézményes ellenõrzés folytatása (amennyiben a hatóság ezt elõírja) l Hosszú távú, passzív intézményes ellenõrzés. 3.2.3. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A 2007-2010-ben esedékes feladatok költségvonzatait A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja II. ütem (2006-2010) címû dokumentum határozza meg. A létesítmény õrzött felügyelete és a környezet sugárvédelmi ellenõrzése, valamint a létesítmény lezárása vonatkozásában mértékadó az ETV-Erõterv, 1995, Paksi Atomerõmû 1-4 blokk A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése Telephely-független Összehasonlító Költségbecslés címû tanulmánya. Periodikusan ismétlõdõ adatot jelent a létesítmény üzemeltetési költsége, melyet a 7. fejezet részletez. Ez az összetevõ tartalmazza 2048 és 2050 között, három évre elosztva a létesítményben tárolt hosszú élettartamú hulladékok kondicionálási költségét is mûszaki becslés alapján. A hulladék bezárását követõ intézményes felügyelet magába foglalja a létesítmény aktív és passzív felügyeletét, és a létesítményre vonatkozó adatok megõrzését. Az ezzel kapcsolatos költségeket a létesítmény bezárásának évéhez kapcsolva jelenítjük meg mûszaki becslés alapján. A püspökszilágyi üzemeltetése függ a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok jának projektjétõl is, mivel a létesítmény lezárásának legkorábbi idõpontját az határozza meg, hogy mikor nyílik meg az a létesítmény, amibe az átmenetileg Püspökszilágyon tárolt hosszú élettartamú radioaktív hulladékokat át lehet szállítani. A püspökszilágyi kapacitás-felszabadításával reális esély van az üzemidõ ilyen mértékû meghosszabbítására. 18

3.3. Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése 3.3.1. Stratégiai cél Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére beleértve az atomerõmû lebontásából származó hulladékokat is egy, valamennyi mûszaki és biztonsági szempontnak megfelelõ, új létesítményben kerül sor. A már földtanilag alkalmasnak minõsített területen új t kell létesíteni. A létesítmény tervezését, méretezését, megvalósításának és üzemeltetésének idõbeli ütemezését a lehetõségek szerint hozzá kell igazítani a paksi atomerõmû követelményeihez, de figyelembe kell venni tervezési szinten a bõvíthetõséget is. 3.3.2. Feladatok ütemezése A feladatok ütemezésekor megjegyzendõ, hogy a korábbi tervekben leírt elképzelésekhez képest elõbb (a 2006. évben) fejezõdnek be az engedélyezési eljárások. Társaságunk feltételezi, hogy a 2006. év végén a ra vonatkozó létesítési engedélyt kiadják. Ezekre a változásokra azért van szükség, hogy megvalósítható legyen a felszíni létesítmények kivitelezése 2007 IV. negyedévében (lásd 2.3.1. pont). 2007 l A felszíni létesítményekkel kapcsolatos tenderdokumentáció összeállításának befejezése, a közbeszerzési eljárás végrehajtása, szerzõdéskötések. l Felszíni létesítmények kivitelezése olyan terjedelemben, ami lehetõvé teszi 2007 IV. negyedévében 3000 db 200 l-es hordóba csomagolt szilárd hulladék fogadását; a technológiai épület üzembe helyezése. l A felszín alatti létesítményekkel kapcsolatos tenderdokumentáció összeállításának megkezdése és a tendereztetési folyamat elindítása. l A felszín alatti létesítmények építése a tér szállítóvágatának befejezésével és az 1-4. kamrák kialakításának megkezdésével. l A felszín alatti kutatások befejezése. l Földtani zárójelentés. l Biztonsági értékelés. l Közmûépítések. l Monitoring üzemeltetése. l Kivitelezési tervek készítése. 2008 l A felszín alatti létesítményekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárás befejezése. l Az 1-4. kamrák kiépítésének befejezése. l Üzembe helyezési engedély beszerzése. l Üzemi próbák és az üzembe helyezés megkezdése. l Az 5-18. kamrák kiépítésének megkezdése. l A létesítmény üzemeltetése (üzemi hulladék beszállítása). l Monitoring üzemeltetése. 2009-2013 l Nemzetközi peer-review. 19

l Az 5-18. kamrák kiépítésének befejezése. l Az 5-18. kamrák üzembe helyezése. l A létesítmény üzemeltetése (üzemi hulladék beszállítása). l Monitoring üzemeltetése. 2014-2019 l A létesítmény üzemeltetése (üzemi hulladék beszállítása). l Monitoring üzemeltetése. 2020-2094 l Pihentetés, állagmegóvás. 2093-2094 l A létesítmény bõvítése. 2095-2104 l A létesítmény üzemeltetése (leszerelési hulladék beszállítása). 2105-2107 l A létesítmény lezárása. 2108-tól l Hosszú távú felügyelet. A stratégiai cél és a felsorolt feladatok határidõre történõ megvalósításának feltétele a szükséges pénzeszközök rendelkezésre állása is. 3.3.3. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására alkalmas létesítmény megvalósítására irányuló feladatok költségeinek becslése a közepes aktivitású atomerõmûvi hulladékok végleges elhelyezése a Bátaapáti térségében tervezett felszín alatti ban; BERUHÁZÁSI JAVASLAT címû dokumentumban foglalt költségekbõl indul ki. Az elhelyezendõ hulladék mennyiséget az erõmû üzemeltetése és lebontása során keletkezõ kis és közepes aktivitású kondicionált radioaktív hulladékból számolta ki az RHK Kht. A kis és közepes aktivitású hulladékokra vonatkozó szállítási költség hazai vállalkozói árára 30 000,- Ft/m 3 -t határozott meg Társaságunk. A mennyiségi adatok egy részének frissítése évente történik. Ezen adatok tükrözik a paksi atomerõmû üzemeltetésébõl eredõ hulladék keletkezési tényszámokat és a radioaktív hulladékkezelés technológiájában történt fejlesztések eredményeit. A mennyiségi adatokat döntõen befolyásolja az erõmû lebontásából adódó kis és közepes aktivitású hulladékmennyiség. Ezen adatok felülvizsgálata a 6. fejezetben leírtak szerint történik. A szállítási költségadatok felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a nemzetközi szakirodalomban közölt becslések jelentõsen megváltoznak, vagy ha hazai adatok rendelkezésre állnak. A hulladék bezárását követõ intézményes felügyelet magába foglalja a létesítmény aktív és passzív felügyeletét, és a létesítményre vonatkozó adatok megõrzését. Az ezzel kapcsolatos költségeket a létesítmény bezárásának évéhez kapcsolva jelenítjük meg mûszaki becslés alapján. Az atomerõmû lebontásának technológiája és ütemezése alapvetõen befolyásolja a kis és közepes aktivitású hulladékok jának bõvítését, annak üzemeltetését és lezárását. 20

4. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése és a kiégett nukleáris üzemanyag kezelése 4.1. Elõzmények Magyarországon ilyen típusú hulladékok az 1960-as évektõl kezdõdõen keletkeznek. Az intézményi hulladékokat ellenkezõ (tiltó) rendelkezések hiányában korábban Püspökszilágyra szállították, míg a kutató reaktor kiégett fûtõelemeit a KFKI területén tárolják. A nagy aktivitású radioaktív hulladékokkal azonos fejezetben kerülnek tárgyalásra a kiégett üzemanyag kezelésének kérdései, mivel az üzemanyagciklus reálisan figyelembe vehetõ változatai nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezéséhez vezetnek. 4.1.1. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése A paksi atomerõmû üzembe helyezése új helyzetet teremtett, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az erõmû üzemeltetése és lebontása jelentõsen hozzájárul a hazai nagy aktivitású radioaktív hulladékok mennyiségéhez. Társaságunk kezdettõl fogva arra készül, hogy ezen hulladékfajta kezelésének minden problémáját az országnak önállóan kell megoldania, függetlenül attól, hogy a szakmai szempontból azonos kategóriába sorolható kiégett nukleáris üzemanyag kezelése miképpen történik. Az 1993-ban megindított Nemzeti Projekt (lásd 3. fejezet) a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésének megoldásán kívül a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatban, az IKIM kezdeményezésére, kibõvült a Bodai Aleurolit Formáció (BAF) korábban megkezdett kutatásainak folytatásával. Ez a tevékenység 1995 márciusában lezárult, így a magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok elhelyezésének megoldására önálló program indult, melyet az OAB az 1995. novemberi ülésén hagyott jóvá. Ez a program már vázolt hosszú távú elképzeléseket, de középpontjában a kanadai AECL és a Mecseki Ércbányászati Vállalat által 1100 m mélységben 1996-1998 között végzett vizsgálat állt, a BAF térségében a formáció alapos felmérése céljából. A három éves programnak idõben az szabott határt, hogy a bánya bezárását akkor 1998-ra prognosztizálták, tehát a létezõ infrastruktúra gazdaságos kihasználására ennyi idõ állt rendelkezésre. A vizsgálatok ennek alapján 1998 végén dokumentáltan befejezõdtek. A zárójelentés szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok BAF-ban történõ végleges elhelyezését szolgáló létesítmény kialakítását lehetetleníti. A zárójelentés eredményei hatására elõterjesztés készült egy föld alatti kutatóbázis létesítésére, a BAF minõsítésére és további kutatására. Az OAB 1999. áprilisi ülésén tárgyalták az elõterjesztést. A döntést ezzel kapcsolatban a gazdasági miniszter hozta meg 1999 nyarán, elvetve a javaslatot. Ezzel egyidejûleg az uránbánya eredeti terv szerinti bezárásának folytatására is döntés született. Az RHK Kht. kutatási programot készített a magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas telephely kutatására. A programot az Alappal rendelkezõ miniszter 2003-ban elfogadta. Ennek alapján közbeszerzési eljárás keretében kiválasztásra került a vállalkozó, akivel megbízási keretszerzõdés készült a kutatási program végrehajtására. A munka 2003-ban megindult. Azóta a szerzõdés tartalma minden évben aktualizálódik. A program célja egy új föld alatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölése. E program keretében 2004-ben földtani és geofizikai térképezésre, sekély- és mélyfúrásos kutatásra, valamint elméleti-módszertani fej- 21

lesztésekre került sor. Az Ib-4 fúrást a kutatási terv alapfúrásaként 2005-ben 710 m-ig mélyítették. A jelentõs mértékben csökkentett pénzügyi erõforrások miatt a 2005. évben az Ib-4 fúrással összefüggõ tevékenységeken kívül a munkák felszíni geofizikai vizsgálatokra, terepi dokumentálásokra, adatbázis feltöltési és térinformatikai tevékenységre, valamint a környezeti monitoring végzésére korlátozódott. A környezeti monitoring is folyamatosan üzemelt. 4.1.2. A kiégett nukleáris üzemanyag kezelése A paksi atomerõmû üzembe helyezése következtében megkezdõdött a nukleáris üzemanyag kiégetése. A kiégett üzemanyag-kazetták ezt követõen átkerültek a reaktorokból a reaktorok melletti pihentetõ medencékbe. A paksi atomerõmû Mûszaki Tervének elfogadásakor érvényes elõirányzat az volt, hogy az erõmû pihentetõ medencéiben tárolt kiégett üzemanyag-kazettákat 3 éves pihentetés után a Szovjetunió térítésmentesen visszafogadja. Az elõirányzat szerint a kiégett üzemanyagot a Szovjetunióban újra feldolgozzák (reprocesszálás), de a feldolgozás minden végterméke a Szovjetunióban marad. Világviszonylatban is egyedülálló szolgáltatást kínált tehát az erõmû építõjének a szovjet partner, hiszen az ebben az idõben már mûködõ kereskedelmi reprocesszálási eljárások elõirányozták a végtermékek (urán, plutónium, kis, közepes és nagy aktivitású kondicionált hulladékok) visszaszállítását a kiégett üzemanyag származási országába. A szovjet visszaszállítási szolgáltatás igénybe vétele egyben azt is jelentette, hogy Magyarország a nukleáris üzemanyagciklus zárása (back end) tekintetében a zárt üzemanyagciklus opcióját alkalmazta a fentiekben részletezett háttérszolgáltatással. Az erõmû elsõ blokkjának üzembe helyezését követõen a visszaszállítási feltételeket a Szovjetunió egyoldalúan módosította. Ezek szerint a szükséges pihentetési idõt öt évre emelték és a visszaszállítás fogadásáért mint szolgáltatásért, egyre növekvõ árat kértek. A Paksi Atomerõmû Rt. annak érdekében, hogy az új feltételeknek eleget tegyen, a pihentetõ medencék kapacitását megkétszerezte a rácsosztás sûrítésével, a visszaszállítást pedig magánjogi szerzõdések keretében bonyolította. 1989-1998 között 2331 db kiégett üzemanyagköteg került vissza a Szovjetunióba (késõbb Oroszországba). A visszaszállítás elsõ éveiben az Európában, illetve a Szovjetunióban bekövetkezett politikai és gazdasági változások miatt felmerült, hogy a kiégett kazetták visszaszállításának gyakorlata a fenti feltételek fenntartásával nem folytatható sokáig. Döntés született arról az OAB 1991. 22

szeptemberi ülését követõen, hogy a Szovjetunióba történõ kiégett üzemanyag visszaszállítás lehetõségének megtartása mellett valóságos hazai alternatívát kell elõkészíteni. Ennek érdekében engedélyeztetni kell egy paksi telephelyen megvalósítandó, kiégett kazetták átmeneti tárolására alkalmas létesítményt, amit szükség esetén hamar meg lehet valósítani. Egy évvel késõbb, az OAB 1992. novemberi ülését követõen eldöntötték, hogy a KKÁT létesítésével összefüggõ konkrét elõkészületeket meg kell kezdeni. Az OAB tudomásul vette, hogy a KKÁT létesítésére a GEC Alsthom MVDS (Modular Vault Dry Storage: moduláris, aknás, száraz ) típusát választották az erõmû szakemberei. Az 1993. decemberi OAB ülés a KKÁT létesítését, engedélyezését és üzembe helyezését kiemelt prioritású feladatként vette figyelembe. A KKÁT létesítését a paksi atomerõmû finanszírozta. A tervezés, engedélyezés és az építés 1992-tõl 1996 végéig tartott. Az OAB 1997. februári ülésén kiadott engedéllyel a KKÁT üzembe helyezése megtörtént, feltöltése még 1997-ben megkezdõdött. A KKÁT elsõ három modulját 1999 végére kiégett üzemanyaggal feltöltötték és megépítették a következõ négy modult. Az új kamrák feltöltése 2000 februárjában elkezdõdött, az RHK Kht. pedig átvette a létesítmény engedélyesi szerepkörét. Felépült 2002 végére a 8-11. modul, és 2003-ban megtörtént az új kamrák üzembe helyezése, ezt követõen pedig megkezdõdött üzembe vételük is. A további bõvítésre vonatkozó beruházási program és a vonatkozó engedélyezési tervdokumentáció elkészült. Mivel az eredeti engedélyeket az 1-11. modulra adták ki, a további bõvítéshez szükségessé vált egy új engedélyezési eljárás lefolytatása. Megtörtént az engedélyezési tervek alapján a KKÁT környezetvédelmi és telephelyengedélyének módosítása. Az illetékes hatóság kiadta a KKÁT II. ütemére vonatkozó (12-16. modul) létesítési és építési engedélyeket. Az érvényes engedélyek és a sikeres tendereztetési eljárás után 2005-ben megkezdõdtek a KKÁT II. ütemének építési munkái. Az OAB 1999. márciusi ülésén foglalkozott újra az üzemanyagciklus stratégiájával. A ciklus zárására vonatkozó elképzelés a kialakult helyzetet tükrözte. Ezek szerint a kiégett fûtõelemek 50 évre a KKÁT-ba kerülnek, így végsõ kezelésük tekintetében a döntés elhalasztható, de célszerû egy átfogó felkészülési terv a cikluszárási döntés megalapozására. A nukleáris üzemanyagciklus lezárására való felkészülés jegyében készült el 2001-ben A kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelési stratégiák meghatározása és értékelése, egy munkaprogram és menetrend összeállítása címû anyag, melyet az RHK Kht. spanyol társszervezete, az ENRESA véleményezett. Az Országgyûlés döntése alapján 2001-2002. évben egyéb célirányos munkák végrehajtására a forrás megvonása miatt nem került sor. 2003-ban elkészült egy tanulmányterv, ami a szóba kerülõ stratégiák értékeléséhez szükséges tevékenységeket határozza meg. A stratégia kialakítása ennek alapján a következõ évek feladata. 2003-ban a magyar és az orosz kormány képviselõi felújították a kiégett üzemanyag oroszországi visszaszállítására vonatkozó tárgyalásokat, amelyek a két ország között korábban megkötött kormányközi jegyzõkönyv átgondolására irányultak. Végül egy olyan megállapodás megkötése történt meg 2004. április 29-én, ami az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunk után is fenntartja Magyarország számára a kiégett kazetták oroszországi visszaszállításának jogi lehetõségeit. 4.1.3. A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag kezelése Mint az a 2.3.5. fejezetben bemutatásra került, a KFKI AEKI-ben üzemeltetett kutatóreaktor (BKR) és a BME NTI oktatóreaktorában keletkezõ kiégett üzemanyag kezelésének kérdése megoldásra vár. A KFKI adatszolgáltatása szerint a kiégett fûtõelemek elsõ részletének Oroszországba történõ visszaszállítása 2007 és 2011 között valószínûleg megoldódik. A BKR üzemidejének végéig képzõdõ további kiégett fûtõelemek átmeneti tárolására az oroszországi visszaszállítás figyelembe vételével elegendõ hely szabadul fel, illetve áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha az oroszországi kiszállításra mégsem kerül sor, akkor a hazai el- 23

helyezés megalapozása és végrehajtása válik szükségessé. A következõ években az Oroszországba tervezett kiszállítási tevékenység után a Magyarországon képzõdõ, illetve az 1. visszaszállításból kimaradt kiégett üzemanyag-kazetták késõbbi oroszországi kiszállítását, vagy ugyanezen kazetták hazai végleges elhelyezését a továbbiakban kell elõkészíteni, illetve megvalósítani. A BME NTI tekintetében ki kell dolgozni a kiégett üzemanyagkötegek épületbõl történõ kiszállítási technológiáját. Célszerûnek látszik a reaktorból kiemelésre kerülõ besugárzott üzemanyagkötegek oroszországi kiszállítása a KFKI kiégett fûtõelemeivel együtt. Ha az oroszországi visszaszállítás nem történik meg, akkor a kiégett kazettákat célszerûen a KFKI AEKI tokozási megoldását felhasználva betokoznák, és így kerülnének átmeneti tárolásra. Ahhoz, hogy az átrakás következtében a zónából kikerülõ besugárzott fûtõelemeket átmenetileg tárolni lehessen, szükség van az eljárás megtervezésére, engedélyeztetésére. A BME NTI besugárzott fûtõelemei így a továbbiakban együtt kezelhetõk a KFKI AEKI kiégett fûtõelemeivel. A tárolásra vonatkozó döntés vagy megegyezés még nem született meg. 4.2. Stratégiai cél A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mély geológiai formációban kialakítandó létesítésére kell felkészülni. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen felhasználható a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, de alkalmas a kiégett üzemanyag reprocesszálási hulladékainak befogadására is. A referencia szcenárió az üzemanyag-ciklus lezárására a kiégett üzemanyag-kazetták közvetlen elhelyezése. Ha egy mûszaki megoldást több elképzelhetõ alternatíva közül referencia szcenáriónak választunk, az azt jelenti, hogy az eljárás megvalósítható, a megvalósítás valószínûsége nagy, és a fentiek miatt a gazdasági számolásokat ésszerû a kiválasztott alternatívára alapozni. Ezt erõsítik azok a nemzetközileg is elfogadott elemzések, amelyek a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésének, illetve újra feldolgozásának költségeit elemezve a közvetlen elhelyezést gazdaságosabbnak tekintik. Nyilvánvaló azonban, hogy a végleges üzemanyagciklus zárási stratégia kialakítására vonatkozó tevékenységeket nem lehet elkerülni. A stratégia kialakításakor kerülhet sor a referencia szcenárió véglegesítésére, illetve esetleges revíziójára. 4.3. Feladatok ütemezése 2007 l BAF térségének felszíni kutatása egy föld alatti kutatólaboratórium felépítése érdekében, I szakasz. A helyszínminõsítõ vizsgálati program végrehajtása. l A kutatási környezet folyamatos monitorozása. l Megalapozás készítése a BME NTI besugárzott üzemanyagának kiszállítására és betokozására. 2008 l BAF térségének felszíni kutatása egy föld alatti kutatólaboratórium felépítése érdekében, I szakasz. A helyszíni vizsgálatok befejezése, a kutatólaboratórium végleges helykijelölése. A helyszínminõsítõ vizsgálati program földtani kutatási zárójelentésének készítése és hatósági engedélyeztetése. l Minõségbiztosítási tervek készítése és jóváhagyása. l A kutatási környezet folyamatos monitorozása. l A kutató- és oktatóreaktori kiégett üzemanyag hazai átmeneti tárolásának megalapozása. 2008-2011 l KFKI (esetleg BME) kiégett fûtõelemeinek visszaszállítása Oroszországba (1. szállítás). 24

2009 l Az információk összegzése a nemzeti stratégia kialakítása érdekében. l BAF térségének felszíni kutatása egy föld alatti kutatólaboratórium felépítése érdekében, II szakasz. A potenciális telephely részletes kutatási tervének elkészítése, hatósági engedélyeztetése. l A kutatási környezet folyamatos monitorozása. l Biztonsági elemzések készítése. l Elõzetes Vizsgálat Dokumentáció készítése és hatósági engedélyeztetése. l Rendezési terv, mûszaki tervek és engedélyezési dokumentációk elkészítése. 2010-2016 l BAF térségének felszíni kutatása egy föld alatti kutatólaboratórium felépítése érdekében, II szakasz. A potenciális telephely részletes kutatási programjának végrehajtása. A potenciális telephely részletes kutatási programjának befejezése. A potenciális telephely földtani kutatási zárójelentésének elkészítése. l Hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások beszerzése. l A stratégia megfogalmazása és jóváhagyatása. l A kutatás környezetének folyamatos monitorozása. l Biztonsági elemzések készítése. l Nemzetközi peer-review. l A kutatólaboratórium kialakításának megkezdése. l Kutatási terv kidolgozása. 2017-2032 l A kutatólaboratórium felépítése. l A kutatási program végrehajtása és a beruházás elõkészítése. l Biztonsági elemzések készítése. 2027-2028 l KFKI (esetleg BME) kiégett fûtõelemeinek visszaszállítása Oroszországba (2. szállítás). 2033-2046 l A nagy aktivitású radioaktív hulladékok jának létesítése. 2047-2069 l A nagy aktivitású radioaktív hulladék üzemeltetésének elsõ szakasza. l A KKÁT-ban tárolt kiégett üzemanyag átszállítása az új létesítménybe. 2047 l A Püspökszilágyban tárolt hosszú élettartamú radioaktív hulladékok átszállítása az új létesítménybe. 2070-2094 l A nagy aktivitású radioaktív hulladék üzemeltetése, várakozás a lebontási hulladék beszállítására. 2093-2094 l A nagy aktivitású radioaktív hulladék kapacitásának bõvítése a lebontási hulladék befogadására. 2095-2104 l A nagy aktivitású radioaktív hulladék üzemeltetésének második szakasza. l A paksi atomerõmû lebontásából származó hulladékok átszállítása és lerakása a ban. 2105-2108 l A nagy aktivitású radioaktív hulladék lezárása. 2108-tól l Hosszú távú intézményes felügyelet. Megjegyzés: A fentiekben bemutatott ütemezések a nem atomerõmûvi üzemanyagok tekintetében csak az oroszországi visszaszállítási tevékenységeket tükrözik. 4.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez 4.4.1. A kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének költsége A kiégett atomerõmûvi és egyéb üzemanyagkötegek, valamint a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének költsége A magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok, valamint kiégett üzemanyag-kazetták végleges elhelyezését biztosító mélygeológiai hulladék koncepcióterve és költségbecslése címû, TS(R)/6/25 jelû dokumentum alapján számolható. A koncepcióterv lehetõséget biztosít a nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag hazai végleges elhelyezési költségeinek elkülönített meghatározására is. Ezeket a költségeket mutatja be a 8.4.1. táblázat. 25

A hazai végleges elhelyezési költség rendszeresen felülvizsgálandó bemenõ adatait a PA Rt., a BME NTI és a KFKI AEKI adatszolgáltatására épülõ 2.3. fejezet foglalja össze. A költségbecslés nem terjed ki a püspökszilágyi RHFT-ben átmenetileg tárolt nagy aktivitású hulladék kondicionálásával kapcsolatos tevékenységekre. Ezek a költségek a püspökszilágyi üzemeltetési költségei között vannak nyilvántartva. A költségbecslés nem terjed ki a nem atomerõmûvi eredetû kiégett nukleáris üzemanyag oroszországi visszaszállítási költségeire. 4.4.2. Összefüggések A nagy aktivitású radioaktív hulladékok végsõ elhelyezésére és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó tervek szorosan kapcsolódnak: l a KKÁT bõvítéséhez, meghatározva a bõvítés szükséges mértékét; l a KKÁT üzemidejéhez, ami meghatározza a nagy aktivitású radioaktív hulladékok befogadására kialakítandó hulladék üzembe helyezésének határidejét; l az erõmû lebontásának idõpontjához, ami meghatározza a nagy aktivitású radioaktív hulladék létesítmény pihentetési, újra üzembe állítási és lezárási idõtartamait, illetve idõpontjait. 26

5. A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása 5.1. Elõzmények Az atomerõmûvi eredetû kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolására vonatkozó elõzményeket a 4.1.2. fejezet mutatja be. Az elmúlt idõszakban felújultak a tárgyalások a kiégett üzemanyag oroszországi visszaszállításáról, de mivel erre vonatkozó megállapodás még nem született, a közép és hosszú távú tervekben a hazai átmeneti tárolás lehetõségeit készíti elõ Társaságunk. Az RHK Kht. engedélyezési eljárást kezdeményezett két, egymástól eltérõ kiégett üzemanyag átmeneti tárolási módszer hazai bevezetésére. Az egyik az MVDS technika, illetve annak továbbfejlesztett változata, a másik pedig egy száraz betonkonténeres megoldás. A soron következõ 5 modul (12-16. modul) építése az MVDS technika szerint valósul meg. A további bõvítés típusának kiválasztása az engedélyezési eljárás befejezése után esedékes. A paksi üzemzavar következtében 30 db besugárzott üzemanyagköteg megsérült, ezért fel kell készülni a sérült üzemanyag hazai végleges elhelyezésére. Ennek érdekében koncepcióterv készül, megalapozva a sérült kazetták hazai átmeneti tárolását és végleges elhelyezését. A koncepcióterv abból indul ki, hogy a sérült fûtõelemeket kezdetben a pihentetõ medencében, nedves körülmények között tárolják. A koncepcióterv megvizsgálja, hogy mikor és milyen követelmények teljesülése esetén kerülhetnek a sérült üzemanyag-kazetták száraz tárolási körülmények közé. Ilyen körülmények között kell a további átmeneti tárolást biztosítani mindaddig, amíg végsõ elhelyezésükre sor kerül együtt a többi kiégett üzemanyagkötegekkel. A koncepcióterv alapján döntés születik a sérült kazettákra vonatkozó átmeneti tárolási módszerrõl is. A nem atomerõmûvi kiégett üzemanyag hazai átmeneti tárolásának kérdését a 4.1.3. fejezet tárgyalja. 5.2. Stratégiai cél A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolását a létesítmény bõvítésével és folyamatos üzemeltetésével biztosítani kell. 5.3. Feladatok ütemezése 2007 l Az üzemi inhermetikus kazetták átmeneti tárolására vonatkozó megoldás megtervezése és engedélyezése (folytatás). l Az alternatív száraz átmeneti tárolási módszer engedélyeztetése (folytatás). l 12-16 kamramodul elkészítésének folytatása. 2008-2011 l A sérült kazetták átmeneti tárolásának megvalósítása. l 17-20 kamramodul elkészítése. 2012-2017 l 21-25 kamramodul elkészítése. 2047-2069 l A feltöltött kamramodulok kiürítése, a kiégett üzemanyagok elszállítása a nagy aktivitású hulladékok jába. 2007-2069 l Folyamatos üzemeltetés. 2070-2088 l Védett õrzés a leállított atomerõmûvel együtt. 2089-2104 l Leszerelés az erõmû leszerelésével együtt. 27

5.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A KKÁT bõvítésére vonatkozó költségadatokat az MVDS technika alkalmazását feltételezve a korábban megkötött szerzõdések alapján lehet számolni. A bõvítési költség magában foglalja a felmerülõ engedélyezési és tájékoztatási költségeket is. A KKÁT modulárisan bõvíthetõ létesítmény. A szükséges kapacitás bõvítése a PA Rt. igényeinek felel meg. Ebben a pillanatban az erõmû tervezett üzemidejét, és éves szinten keletkezõ kiégett üzemanyag mennyiségét, valamint a pillanatnyilag a helyszínen tárolt kiégett üzemanyag mennyiségét figyelembe véve összesen 25 kamra felépítése van betervezve. A KKÁT tervezett üzemeltetési és karbantartási költségeinek egy részét a PA Rt. adatszolgáltatása határozza meg, amelyet évente rendszeresen megújít. A kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és egyéb hulladékkezelési feladatok között érdemi összefüggések az alábbiak szerint állnak fenn: l A KKÁT területérõl 2047 és 2069 között kiszállítják a kiégett üzemanyagot a nagy aktivitású hulladékba. A tárolási és szállítási költségeket és ezek felülvizsgálatát a 4. fejezet tartalmazza. l Az üzemen kívül helyezett KKÁT a leállított atomerõmûvel együtt felügyelet melletti elzárásban vár a leszerelésre 2070 és 2089 között, továbbá a KKÁT leszerelése és a hulladék elszállítása 2090-tõl az atomerõmû lebontásával együtt történik. A vonatkozó költségeket a 6. fejezet tartalmazza, a forrásadatok tervezett felülvizsgálatával együtt. 28

6. A paksi atomerõmû és az egyéb nukleáris létesítmények leszerelése 6.1. Elõzmények A paksi atomerõmû elsõ blokkját 1982-ben kapcsolták az országos hálózatra, a negyedik blokk üzembe helyezésére pedig 1987-ben került sor. Az atomerõmû tervezett üzemideje 30 év, ebbõl vezethetõ le az a feltételezés, hogy az erõmû negyedik blokkját várhatóan 2017-ben állítják le, ha az élettartam meghosszabbítására irányuló erõfeszítések nem vezetnek eredményre. Az erõmû leszerelésére vonatkozó elsõ tanulmányt a DECOM Slovakia Ltd. készítette 1993-ban. Ebben a tanulmányban a vizsgálat tárgyát csak az elsõ kiépítés (1-2. blokk) képezte. Az 1997-ben készített új változat már kiterjedt mind a 4 blokk és a KKÁT leszerelése is. Nagy elõrelépésnek számít, hogy 2003-ban a DECOM Slovakia Ltd. és a TS-ENERCON Kft. elkészítették a paksi atomerõmû és a KKÁT elõzetes leszerelési tervének elsõ változatát. A paksi atomerõmû elõzetes leszerelési terve ugyanazokat a leszerelési változatokat vizsgálja, mint az 1997-es tanulmány, de ez már terv mélységû, és messzemenõen figyelembe veszi a NAÜ ide vonatkozó ajánlásait. A KKÁT elõzetes leszerelési terve csak egy, az erõmû felügyelet melletti elzárás 70 évre leszerelési változatához szorosan illeszkedõ leszerelési változatot vizsgál. Az 1997-es tanulmány, illetve az erõmû 2003-as elõzetes leszerelési terve összesen öt különbözõ leszerelési változatot vizsgált. Ezek közül a minden tekintetben legkedvezõbb változat a felügyelet melletti elzárás 70 évre, és ezért ez a referencia-szcenárió is. Ezek szerint a kiégett fûtõelemek KKÁT-ba történõ kiszállítása után az erõmû szekunder részei lebontásra kerülnek, míg a radioaktív anyagokat és berendezéseket tartalmazó részek lezárt, és folyamatosan õrzött-ellenõrzött állapotban maradnak 70 évig. A BME oktatóreaktorát 1971-ben helyezték üzembe, a hazai nukleáris szakemberképzés oktatási igényeinek kielégítésére. A reaktor ma 100 kw névleges fõteljesítménnyel mûködik, és 2007-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel. A reaktor jó mûszaki állapota valószínûvé teszi, hogy 2007-ben az idõszakos biztonsági felülvizsgálat (IBF) után a létesítmény még akár 2 10 évig is kapjon további üzemeltetési engedélyt. A paksi atomerõmû tervezett üzemidõ-hosszabbítása és így további erõmûvi személyzet kiképzése ennek szükségességét kifejezetten alátámasztja. Fentiek alapján a létesítmény leszerelésével 2027 után kell számolni. A leszerelési terv elkészítése folyamatban van. Ez az anyag a 2007-ben megújítandó üzemeltetési engedélyhez szükséges, így véglegesítése csak késõbb válik esedékessé. A KFKI AEKI kutatóreaktorát 1959-ben építették. A zóna módosítására 1967-ben került sor, új fûtõelem bevezetésével. 1986 és 1992 között a létesítményt felújították, új tartályt építettek be és a hõteljesítményt 10 MW-ra növelték. A létesítmény kutatási és izotópgyártási feladatokat lát el, amihez 2,2 1014 n/cm 2 s neutronfluxus áll rendelkezésre. A kutatóreaktor idõszakos biztonsági felülvizsgálata 2003-ban lezajlott, amelynek alapján az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága visszavonásig való érvénnyel kiadta az üzemeltetési engedélyt. A következõ idõszakos biztonsági felülvizsgálatra 2013-ban kerül sor. Tekintettel arra, hogy a reaktor tervezett üzemideje 30 év, az üzemeltetést 2023-ig tervezik. A reaktor leszerelésével kapcsolatos tanulmányt a PHARE Projekt keretében az AEA Technology és az INITEC 1997-ben készítette. Egy másik leszerelési tanulmány a Belgoprocess, az SCK CEN és a STUDSVIK RADWASTE közremûködésével 1998-ban készült. 29

6.2. Stratégiai cél A paksi atomerõmû leszerelésére a felügyelet melletti elzárás 70 évre verzió figyelembevételével kell felkészülni. Annak érdekében, hogy a világban végbemenõ mûszaki fejlesztések és a felszaporodó tapasztalatok beépüljenek a felkészülésbe, periodikusan felül kell vizsgálni az elõzetes leszerelési tervet. 6.3. Feladatok ütemezése 2006-2007 l A végleges leszerelési terv elkészítéséhez szükséges számítógépes adatbázis létrehozása. l Az elõzetes leszerelési terv felülvizsgálata. 2010-2022 l A leszerelési terv véglegesítése és engedélyeztetése. l A blokkok szakaszos leállítása. l A kiégett üzemanyag-kazetták átszállítása a KKÁT-ba. l Az erõmû inaktív részeinek lebontása. l Az erõmû aktív részeinek elõkészítése a felügyeletre. 2022-2082 l Az erõmû aktív részeinek felügyelete (2070 után a KKÁT-val együtt). 2082-2104 l Az erõmû aktív részeinek leszerelése. l A KKÁT leszerelése. 6.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez Az erõmû leszerelésére vonatkozó költségadatok a 2003-ban elkészült A paksi atomerõmû elõzetes leszerelési tervének válogatott fejezetei megnevezésû, STD/PAKS/VD/06-02 azonosítójú, valamint a KKÁT elõzetes leszerelési terve megnevezésû, STD/PAKS/VD/ 07-02 azonosítójú dokumentumokból származnak. Az elõzetes leszerelési tervet rendszeresen aktualizálni kell, míg a leszerelési terv végsõ változata elkészül. Az erõmû leszerelése mint a törvényben nevesített feladatok idõben legkésõbb esedékes mozzanata érdemi összefüggésben áll más hulladékkezelési feladatokkal: l Az erõmû leszerelésébõl jelentõs mennyiségû különbözõ aktivitású hulladék származik, így a különféle k kapacitásának tervezésekor ezt figyelembe kell venni, ugyanakkor a k zárásának idõzítését szintén a leszereléséhez kell igazítani. l Az erõmû és a KKÁT leszerelése egyidejûleg történik, így a KKÁT felügyeletét is ehhez kell igazítani. 30

7. Egyéb feladatok 7.1. Bevezetés 7.2. Az RHK Kht. mûködtetése Az RHK Kht. 1998. június 2-án alakult meg. A Társaság mûködését és így finanszírozását a hosszú távú tervben foglalt utolsó feladat végrehajtásáig kell figyelembe venni. A Társaság éves mûködési költsége 2007. júliusi árszinten 2718,8 M Ft. Ez a költség magában foglalja a 7.3. Az Alapkezelõ költségei A [67/1997. (XII. 18.) IKIM] 41/2004. (VII. 7.) BM rendelet 3. (2) bekezdése szerint Az Alap kezelésével kapcsolatban az OAH által ellátott feladatokat, valamint a szakértõk és szakértõi csoportok igénybevételét az Alap terhére kell finanszírozni. 7.4. A lakossági támogatás rendszere Az atomtörvény 10. (4) bekezdése szerint Az atomerõmû, valamint a radioaktív hulladékok jának és a kiégett fûtõelemek átmeneti és végleges jának engedélyese a létesítmény, illetve a létesítmény létesítését szolgáló telephely-kiválasztási kutatások környezetében lévõ települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elõsegíti önkormányzati ellenõrzési és információs társulások létrehozását. A megalakuló önkormányzati ellenõrzési és információs társulásoknak, továbbá az itt létrejövõ területfejlesztési önkormányzati társulásoknak, valamint a társulásokat alkotó települési önkormányzatoknak az engedélyes támogatást adhat - a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból is -, amely tájékoztatási, mûködési, terület- és településfejlesztési célokra használható fel. Az atomtörvényben és végrehajtási utasításaiban megfogalmazott fõ szakmai feladatokkal összefüggõ terveket az elõzõ fejezetek tartalmazzák. Ebben a fejezetben azok a tevékenységek szerepelnek, amelyek a fõ feladatok ellátásához szükségesek és a hosszú távú tervekbe pénzügyileg is beépülnek. Ide tartozik az RHK Kht. mûködtetése, az Alapkezelõ finanszírozása, a hatósági felügyeleti díj és a lakosság támogatása. püspökszilágyi RHFT üzemeltetési költségeit, a KKÁT üzemeltetésének egy részét, a hatósági felügyeleti díjat, a bátaapáti hulladék I. ütemének fél éves mûködési költségét beleértve az elsõ 3000 hulladékhordó beszállítási költségeit is. Ennek megfelelõen 2007. évben az Alapkezelõ mûködési célra 104 M Ft-ot használ fel. Ezzel a mûködési költséggel az Alapból finanszírozott utolsó feladattal bezárólag számolni kell. Az Alapkezelõ mûködési költségeinek felülvizsgálata évenként indokolt. Az Atomtörvény 67. -a alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: o) a radioaktív hulladékok ja és a kiégett fûtõelemek átmeneti és végleges ja, illetve ezen létesítmények létesítését szolgáló telephely-kiválasztási kutatások környezetében lévõ települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében létrejött önkormányzati ellenõrzési és információs társulások, továbbá az itt létrejövõ területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint a társulásokat alkotó települési önkormányzatok Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatásainak szabályait, figyelemmel a 10. (4) bekezdésében foglaltakra. A fenti kormányrendelet megjelenéséig az önkormányzati társulások támogatásának mértéke a kialakult gyakorlathoz és a térségben folyó munkák jellegéhez igazodik. 31

8. A KNPA-ba való 2007. évi befizetések számítása 8.1. A számítások módszere A számítások az OAB Szakbizottságának 2000. január 18-i ülésén elfogadott A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek hosszú távú terveinek és a vonatkozó költségbecslés kialakításának szabályai -ban leírt számítási algoritmus szerint készültek. 8.2. Lényegesebb változások az ötödik közép- és hosszú távú tervben foglalt számításokhoz képest l A kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének költségeit a korábbi közép- és hosszú távú tervekben az ETV-Erõterv által 1995-ben készített Paksi atomerõmû 1-4. blokk A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése Telephely-független Összehasonlító Költségbecslés címû tanulmány alapján becsültük a mindenkori infláció figyelembevételével. Mint azt a 3.3.3. fejezetben bemutattuk, jelen tervünk költségbecslését a közepes aktivitású atomerõmûvi hulladékok végleges elhelyezése a Bátaapáti térségében tervezett felszín alatti ban; BERUHÁZÁSI JAVASLAT címû dokumentumban foglaltak alapján végeztük. A két egymástól eltérõ dokumentum által prognosztizált költségek eltérése, valamint az üzemeltetési költségek ma már jobban becsülhetõ csökkenõ mértéke együttesen okozza a projekt jelenértékének csökkenését. Ezt a csökkenõ tendenciát tovább erõsíti az a körülmény, hogy a projektköltségbõl levonódnak a korábbi években elköltött pénzösszegek. l A nagy aktivitású hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére vonatkozó tevékenységeket és ennek megfelelõen a szükséges tevékenységek költségbecslését A magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok, valamint kiégett üzemanyag-kazetták végleges elhelyezését biztosító mélygeológiai hulladék koncepcióterve és költségbecslése címû, TS(R)/6/25 jelû dokumentum alapján számoljuk. Ez a megközelítés a korábbiakban alkalmazott 500 USD/kg urán elhelyezési költségnél magasabb értékekre vezet. Tekintettel arra, hogy ezek az értékek a magyarországi hulladék-elhelyezés realitásaiból kiindulva készültek, feltétlen pontosabb költségbecslést tesznek lehetõvé, mint a nemzetközi irodalomból származó korábbi adatok. l Az önkormányzatok támogatását új rendszer szerint számítja az RHK Kht. Az önkormányzati társulások részére folyósított támogatás mértéke a 2007. évben 900 M Ft. Az egyes társulások támogatása alapvetõen a térségben elhelyezett létesítmény üzemidejéhez igazodik. A számításokat a 8.2.1. táblázat tartalmazza. A KNPA-ból finanszírozott tevékenységek költségeinek összefoglalását a 8.2.2. táblázat tartalmazza, és a pénzkiáramlás idõbeli eloszlását szemlélteti a 8.2.3. ábra. 32

8.2.2. sz. táblázat KNPA-ból finanszírozott tevékenységek költségeinek összefoglaló táblázata Millió Ft-ban 2007 évi bázisáron közepes aktivitású hulladékok tárolása Nagy aktivitású hulladékok tárolása Kiégett kazetták átmeneti tárolása Püspökszilágyi RHFT Létesítés, bõvítés Üzemeltetés 1, 2 Pihentetés Szállítás 1,2 Lezázás, intézményes felügyelet Elõkészítés Létesítés Üzemeltetés 1, 2 Pihentetés Szállítás 1,2 Lezázás, intézményes felügyelet Létesítés, bõvítés Felújítás KKÁT üzemeltetés Biztonságnövelés Üzemeltetés Lezárás, intézményes felügyelet 57 402,8 26 170,9 16 205,4 8 759,6 870,8 5 396,1 284 255,0 98 988,1 45 705,6 79 000,3 10 014,1 28 935,1 21 611,8 55 794,1 22 163,8 2 111,9 31 518,3 20 133,3 3 322,2 15 300,0 1 511,1 PAE és KKÁT felszámolása 331 589,5 Egyéb költségek Önkormányzatok támogatása, Felügyeleti díj RHK Kht. mûködési költsége Alapkezelõ 212 039,7 80 100,0 38 807,8 82 523,8 10 608,0 Mindösszesen 961 214,3 33

8.3. A KNPA-ba történõ befizetés mértéke A számítás szerint 2007-ben a PA Rt. 22827,5 M Ft befizetést teljesít a KNPA-ba. A 8.3.1. táblázat tartalmazza a KNPA-ba történõ 2007. évi be- és kifizetésekre vonatkozó szakmai javaslatot. A 8.3.2. táblázat összefoglalja a KNPA-ból finanszírozott projektek 2007. évi fõ feladatait és annak költségeit. 8.3.1. táblázat. Tervezet a 2007. évi költségvetésrõl szóló törvényben megjelenõ adatokról: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap közepes aktivitású hulladékk létesítésének elõkészítése közepes aktivitású hulladékk létesítésének elõkészítése Püspökszilágyi RHFT beruházásai Kifizetés MFt 5 500,0 639,2 Nagyaktivitású hulladék telephely kiválasztás 5 066,0 Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bõvítése,felújítása Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bõvítése 1 980,8 Nukleáris létesítmények leszerelésének elõkészítése Paksi atomerõmû leszerelésének elõkészítése 212,7 Hulladékk és az RHK Kht. üzemeltetési kiadásai 2 718,8 Társadalmi ellenõrzési és információs társulások támogatása 900,0 Alapkezelõnek mûködési célra 104,0 Befizetés MFt Nukleáris létesítmények befizetései Paksi Atomerõmû Rt. 22 827,5 Radioaktív hulladékok végleges eseti elhelyezése 6,5 Költségvetési támogatás 6 000,0 Állomány vált. MFt 17 121,6 28 834,0 11 712,4 8.3.2. táblázat A KNPA-ból finanszírozott projektek 2007. évi fõ feladatai és költségei M Ft-ban 1. közepes aktivitású hulladék létesítése 1.1. Felszín alatti kutatási munkák 1 219,7 1.2. Létesítési munkák 3 700,3 1.3. Kutatási munkák minõség-felügyelete 170,0 1.4. Mérnöki elõkészítõ munkák 340,0 1.5. Engedélyezési eljárások 70,0 Összesen: 5 500,0 34

2. Nagy aktivitású hulladék létesítésének elõkészítése 2.1. Kutatási program végrehajtása 4 956,0 2.2. Kutatási program minõség-felügyelete 85,0 2.3. Mérnöki kiegészítõ tevékenységek 25,0 Összesen: 5 066,0 3. KKÁT bõvítése 3.1. Építészeti kivitelezési munkák 520,0 3.2. Technológiai szerelés kivitelezési munkái 881,4 3.3. Technológiai váltás engedélyeztetése 300,0 3.4. Generáltervezési munkák 66,0 3.5. Mérnöki kiegészítõ tevékenység 30,0 Összesen: 1 797,4 4. KKÁT felújítás 4.1. Üzemi tapasztalatok utáni módosítások elvégzése 191,9 5. Püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja 5.1. Kiegészítõ földtani kutatások 75,0 5.2. Mérnöki elõkészítõ munkák 110,0 5.3. Biztonságnövelõ program végrehajtása 454,2 Összesen: 639,2 6. PAE felszámolása 6.1. Adatbázis létrehozása 39,0 6.2. PAE leszerelési terv felülvizsgálata 108,7 6.3. KKÁT leszerelési terv felülvizsgálata 65,0 Összesen: 212,7 8.4. A költségvetési intézmények várható kiadásai és azok idõzítése A 8.4.1. táblázat összefoglalja a költségvetési intézmények kiégett üzemanyag kezeléssel és leszereléssel kapcsolatos költségeit. Mint az korábban szerepelt, ezeket a kiadásokat a költségvetés a felmerülés évében fizeti. A költségek itt is 2007. évi áron jelennek meg. A táblázattal kapcsolatban megjegyzendõ, hogy a kiégett üzemanyag-kazetták tervezett oroszországi visszaszállítására vonatkozó költségek mértéke és a költségek ütemezése is ismeretlen jelen pillanatban. Információink szerint ezen költségek felmerülésére azonban legkorábban 2008-ban lehet számítani, így ezek pontosítására a következõ közép- és hosszú távú tervben kerül sor. 35

8.4.1. táblázat A költségvetési intézmények várható kiadásai a kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével és a létesítmények leszerelésével kapcsolatban 2007. évi áron KFKI AEKI BME NTI Kiégett üzemanyag hazai elhelyezésének megalapozása Kiégett üzemanyag hazai elhelyezése Kutatóreaktor lebontása Kiégett üzemanyag kiszállításának és betokozásásnak megalapozása Kiégett üzemanyag hazai elhelyezése Oktatóreaktor lebontása Esedékes: oroszországi visszaszállítás meghiúsulása esetén (2010 után) Költség: 10-10 MFt Esedékes: oroszországi visszaszállítás meghiúsulása esetén (2047 után) Költség: 8083,65 MFt Esedékes: 2023 után Költség: 766,61 MFt Esedékes: 2007 Költség: 14 MFt Esedékes: 2047 után Költség: 351,46 MFt Esedékes: 2027 után Költség és módszer: késõbb kerül meghatározásra Megjegyzés: A fenti táblázat nem veszi figyelembe a kiégett üzemanyag-kazetták esetleges oroszországi visszaszállítását, illetve annak költségeit. 36

Év köz. lét. bõvítés köz. üzem 1. köz. pihentetés köz. üzem 2. köz. száll. 1. köz. száll. 2. köz. lezárás * Nagy hull. elõkészít. Nagy hull. létesítés Nagy tár. üzem 1. Nagy tár.pihentetés Nagy tár. üzem 2. Nagy hulladékszállítás 1. Nagy hull. szállítás 2. Nagy hull.- lezárás * 8.2.1. táblázat KKÁT felújítás 2007 5 500,0 195,9 12,4 5 066,0 1 797,4 183,5 830,3 349,3 990,9 340,0 639,2 212,7 104,0 900,0 17 121,6 17 121,6 107 897,0 22 827,5 130 724,5 130 724,5 2008 5 600,0 372,3 5 066,0 162,4 143,2 830,3 376,3 990,9 340,0 594,3 280,0 104,0 900,0 15 759,6 15 300,6 22 827,5 22 827,5 22 162,8 2009 2 000,0 753,6 12,4 5 066,0 1 167,4 148,2 830,3 405,5 990,9 340,0 1 001,2 367,9 104,0 900,0 14 087,4 13 278,7 22 827,5 22 827,5 21 517,1 2010 1 500,0 753,6 12,4 8 557,0 2 782,3 132,6 830,3 432,5 990,9 340,0 1 087,4 317,9 104,0 900,0 18 740,9 17 150,6 37 969,8 37 969,8 34 747,7 2011 2 000,0 753,6 12,4 11 455,1 4 820,8 148,5 830,3 461,8 990,9 340,0 317,9 104,0 900,0 23 135,2 20 555,3 37 969,8 37 969,8 33 735,6 2012 2 500,0 753,6 12,4 11 015,1 119,3 147,1 830,3 488,8 990,9 340,0 235,7 104,0 900,0 18 437,3 15 904,1 37 969,8 37 969,8 32 753,1 2013 500,0 753,6 12,4 6 159,4 201,8 232,0 830,3 518,0 990,9 340,0 4 476,3 104,0 900,0 16 018,7 13 415,4 37 969,8 37 969,8 31 799,1 2014 753,6 12,4 10 860,4 1 459,2 132,6 830,3 545,0 990,9 340,0 4 640,8 104,0 900,0 21 569,2 17 537,8 28 477,3 28 477,3 23 154,7 2015 753,6 12,4 5 381,8 3 477,9 164,4 830,3 574,3 990,9 340,0 9 072,6 104,0 900,0 22 602,1 17 842,3 18 984,9 18 984,9 14 986,8 2016 753,6 12,4 1728,9 6 026,0 132,6 830,3 601,3 990,9 340,0 9 520,3 104,0 900,0 21 904,2 16 815,3 18 984,9 18 984,9 14 550,3 2017 753,6 12,4 1 480,0 149,2 239,9 830,3 635,0 990,9 340,0 9 293,9 104,0 900,0 15 729,3 11 704,0 9 492,4 9 492,4 7 063,3 2018 753,6 12,4 1 480,0 159,1 830,3 668,8 990,9 340,0 13 270,6 104,0 900,0 19 509,6 14 094,2 2019 753,6 12,4 1 480,0 148,5 830,3 702,5 990,9 340,0 10 203,3 104,0 900,0 16 465,4 11 548,5 2020 116,8 1 480,0 830,3 736,3 990,9 340,0 11 790,9 104,0 900,0 17 289,2 11 773,1 2021 116,8 3 959,6 830,3 770,0 990,9 340,0 6 688,0 104,0 900,0 14 699,7 9 718,2 2022 116,8 1 480,0 830,3 803,8 990,9 340,0 8 719,9 104,0 900,0 14 285,7 9 169,4 2023 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 339,9 104,0 900,0 5 464,2 3 405,1 2024 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 451,3 3 298,1 2025 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 451,3 3 202,1 2026 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 451,3 3 108,8 2027 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 451,3 3 018,3 2028 116,8 2 495,8 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 6 467,1 3 476,4 2029 116,8 2 937,1 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 6 908,5 3 605,5 2030 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 451,3 2 762,1 2031 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 451,3 2 681,7 2032 116,8 1 480,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 451,3 2 603,6 2033 116,8 3 714,4 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 7 685,7 3 563,8 2034 116,8 2 047,8 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 6 019,1 2 709,7 2035 116,8 990,2 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 4 961,6 2 168,6 2036 116,8 1 075,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 046,4 2 141,4 2037 116,8 990,2 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 4 961,6 2 044,1 2038 116,8 990,2 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 4 961,6 1 984,6 2039 116,8 990,2 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 4 961,6 1 926,8 2040 116,8 3 077,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 7 048,4 2 657,4 2041 116,8 1 692,6 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 5 663,9 2 073,2 2042 116,8 4 613,5 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 8 584,9 3 050,9 2043 116,8 3 943,5 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 7 914,8 2 730,9 2044 116,8 10 285,9 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 14 257,3 4 775,9 2045 116,8 9 258,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 13 229,3 4 302,5 2046 116,8 2 037,0 358,0 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 6008,4 1 897,2 KKÁT üzemelt. KKÁT létesítésbõvítés Felügyeleti díj KhT mûködés * Püspökszilágyi mûködtetése Püspökszilágyi * PAE és KKÁT felszámolás Alapkezelõ Önkormányzatok támogatása Összes költség Összes költség diszkontálva Bevétel II.: egyenleg elõzõ évbõl Bevétel III.: befizetés 1998 2017. Összes bevétel Összes bevétel diszkontálva

Év köz. lét. bõvítés köz. üzem 1. köz. pihentetés köz. üzem 2. köz. száll. 1. köz. száll. 2. köz. lezárás * Nagy hull. elõkészít. Nagy hull. létesítés Nagy tár. üzem 1. Nagy tár.pihentetés Nagy tár. üzem 2. Nagy hulladékszállítás 1. Nagy hull. szállítás 2. 2047 116,8 1 876,9 966,0 419,2 834,6 990,9 340,0 327,0 104,0 900,0 6 875,5 2 107,7 Nagy hull.- lezárás * KKÁT felújítás KKÁT üzemelt. KKÁT létesítésbõvítés Felügyeleti díj KhT mûködés * Püspökszilágyi mûködtetése Püspökszilágyi * PAE és KKÁT felszámolás Alapkezelõ Önkormányzatok támogatása Összes költség Összes költség diszkontálva Bevétel II.: egyenleg elõzõ évbõl Bevétel III.: befizetés 1998 2017. Összes bevétel Összes bevétel diszkontálva 2048 116,8 1 871,5 999,7 419,2 797,1 990,9 340,0 459,5 327,0 104,0 900,0 7 325,8 2 180,4 2049 116,8 1 871,5 999,7 419,2 759,6 990,9 340,0 151,0 327,0 104,0 900,0 6 979,7 2 016,9 2050 116,8 2 939,8 999,7 419,2 722,1 990,9 340,0 147,9 327,0 104,0 900,0 8 007,5 2 246,4 2051 116,8 2 939,8 999,7 419,2 684,6 990,9 340,0 752,7 327,0 104,0 900,0 8 574,7 2 335,5 2052 116,8 2 939,8 999,7 419,2 647,1 665,5 327,0 104,0 900,0 7 119,1 1 882,6 2053 116,8 2 939,8 999,7 419,2 609,6 665,5 327,0 104,0 900,0 7 081,6 1 818,1 2054 116,8 2 939,8 999,7 419,2 572,1 665,5 327,0 104,0 900,0 7 044,1 1 755,8 2055 116,8 2 939,8 999,7 419,2 534,6 665,5 327,0 104,0 900,0 7 006,6 1 695,6 2056 116,8 2 938,4 999,7 419,2 497,1 665,5 327,0 104,0 900,0 6 967,7 1 637,1 2057 116,8 2 938,4 999,7 419,2 459,6 665,5 327,0 104,0 900,0 6 930,2 1 580,8 2058 116,8 2 938,4 999,7 419,2 422,1 665,5 327,0 104,0 900,0 6 892,7 1 526,5 2059 116,8 2 938,4 999,7 419,2 384,6 665,5 327,0 104,0 900,0 6 855,2 1 474,0 2060 116,8 2 938,4 999,7 419,2 347,1 665,5 327,0 104,0 900,0 6 817,7 1 423,2 2061 116,8 2 938,4 999,7 419,2 309,6 665,5 327,0 104,0 900,0 6 780,2 1 374,1 2062 116,8 2 938,4 999,7 419,2 272,1 665,5 327,0 104,0 900,0 6 742,7 1 326,7 2063 116,8 2 938,4 999,7 419,2 234,6 665,5 327,0 104,0 900,0 6 705,2 1 280,9 2064 116,8 2 938,4 999,7 419,2 197,1 665,5 327,0 104,0 900,0 6 667,7 1 236,7 2065 116,8 2 938,4 999,7 419,2 159,6 665,5 327,0 104,0 900,0 6 630,2 1 193,9 2066 116,8 2 933,1 999,7 419,2 122,1 665,5 327,0 104,0 900,0 6 587,3 1 151,6 2067 116,8 1 991,3 999,7 419,2 84,6 665,5 327,0 104,0 900,0 5 608,0 951,9 2068 116,8 1 991,3 999,7 419,2 47,1 665,5 327,0 104,0 900,0 5 570,5 918,0 2069 116,8 1 976,5 999,7 419,2 9,6 665,5 327,0 104,0 900,0 5 518,2 882,9 2070 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 333,9 2071 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 324,2 2072 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 314,7 2073 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 305,6 2074 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 296,7 2075 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 288,0 2076 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 279,6 2077 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 271,5 2078 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 263,6 2079 116,8 336,4 665,5 327,0 104,0 600,0 2 149,7 255,9 2080 116,8 336,4 665,5 357,8 104,0 600,0 2 180,4 252,0 2081 116,8 336,4 665,5 438,3 104,0 600,0 2 260,9 253,7 2082 116,8 336,4 665,5 716,5 104,0 600,0 2 539,1 276,6 2083 116,8 336,4 665,5 802,4 104,0 600,0 2 625,1 277,7 2084 116,8 336,4 665,5 11 041,6 104,0 600,0 12 864,2 1 321,0 2085 116,8 336,4 665,5 19 992,8 104,0 600,0 21 815,5 2 175,0 2086 116,8 336,4 665,5 18 676,7 104,0 600,0 20 499,3 1 984,3 2087 116,8 336,4 665,5 12 202,5 104,0 600,0 14 025,1 1 318,0 2088 116,8 336,4 665,5 11 631,8 104,0 600,0 13 454,4 1 227,6

Év köz. lét. bõvítés köz. üzem 1. köz. pihentetés köz. üzem 2. köz. száll. 1. köz. száll. 2. köz. lezárás * Nagy hull. elõkészít. Nagy hull. létesítés Nagy tár. üzem 1. Nagy tár.pihentetés Nagy tár. üzem 2. Nagy hulladékszállítás 1. Nagy hull. szállítás 2. 2089 116,8 336,4 665,5 12 204,6 104,0 600,0 14 027,3 1 242,6 2090 116,8 336,4 665,5 12 094,5 104,0 600,0 13 917,1 1 196,9 2091 116,8 336,4 665,5 7 492,5 104,0 600,0 9 315,2 777,8 2092 116,8 336,4 665,5 11 710,3 104,0 600,0 13 532,9 1 097,0 2093 3 285,5 116,8 1 941,5 665,5 10 878,9 104,0 600,0 17 592,1 1 384,6 2094 3 285,5 116,8 336,4 665,5 8 173,8 104,0 600,0 13 281,9 1 014,9 2095 734,8 72,3 1 478,6 110,3 665,5 12 545,0 104,0 600,0 16 310,5 1 210,0 2096 734,8 72,3 1 477,3 322,9 665,5 11 735,8 104,0 600,0 15 712,5 1 131,7 2097 734,8 72,3 1 477,3 497,8 665,5 11 722,5 104,0 600,0 15 874,1 1 110,0 2098 734,8 72,3 1 477,3 807,3 665,5 11 174,5 104,0 600,0 15 635,6 1 061,5 2099 734,8 72,3 1 477,3 807,3 665,5 10 314,1 104,0 600,0 14 775,1 973,9 2100 734,8 72,3 1 477,3 807,3 665,5 9 964,7 104,0 600,0 14 425,7 923,2 2101 734,8 72,3 1 477,3 968,7 665,5 5 320,4 104,0 600,0 9 942,9 617,8 2102 734,8 72,3 1 477,3 955,3 665,5 4 753,7 104,0 600,0 9 362,7 564,8 2103 734,8 72,3 1 477,3 511,3 665,5 6 261,5 104,0 600,0 10 426,6 610,6 2104 734,8 72,3 1 477,3 188,4 665,5 1 319,7 104,0 600,0 5 161,8 293,5 2105 439,9 672,7 4 709,0 665,5 104,0 600,0 7 191,2 397,0 2106 439,9 672,7 4 709,0 665,5 104,0 600,0 7 191,2 385,4 2107 2 004,2 672,7 6 647,8 665,5 104,0 600,0 10 694,2 556,4 2108 2 512,0 672,7 5 545,9 665,5 104,0 600,0 10 100,1 510,2 Nagy hull.- lezárás * KKÁT felújítás Össz.: 26 170,9 8 857,8 8 759,6 7 347,6 148,2 722,6 5 396,1 98 988,1 45 705,6 61 535,1 10 014,1 17 465,2 22 958,6 5 976,4 21 611,8 22 163,8 2 111,9 31 518,3 38 807,8 82 523,8 15 300,0 4 833,3 331 589,5 10 608,0 80 100,0 961 214,3 367 194,8 107 897,0 296 301,1 404 198,1 367 194,8 KKÁT üzemelt. KKÁT létesítésbõvítés Felügyeleti díj KhT mûködés * Püspökszilágyi mûködtetése Püspökszilágyi * PAE és KKÁT felszámolás Alapkezelõ Önkormányzatok támogatása Összes költség Összes költség diszkontálva Bevétel II.: egyenleg elõzõ évbõl Bevétel III.: befizetés 1998 2017. Összes bevétel Összes bevétel diszkontálva

8.2.3. KNPA-ból finanszírozott tevékenységek költségei