Munkabiztonsági, Foglalkozás-egészségügyi, Tűz- és Környezetvédelmi Egyesület 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 17. ALAPSZABÁLY

Munkabiztonsági, Foglalkozás-egészségügyi, Tűz- és Környezetvédelmi Egyesület 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 17. ALAPSZABÁLY

2 ALAPSZABÁLY 1. Név: Munkabiztonsági, Foglalkozás-egészségügyi, Tűz- és Környezetvédelmi Egyesület 2. Rövidített név: MFTK Egyesület 3. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 17. 4. Az Egyesület célja: A mindennapi életünk biztonságának elősegítése a munka-, tűz-, környezetvédelem és foglalkozás-egészségügy eszközeivel Szervezi és összefogja a fenti fő cél elérése érdekében a munka-, tűz-, környezetvédelem és foglalkozás-egészségügy területén tevékenykedő személyeket és szervezeteket Nevelési, oktatási, ismeretterjesztési, tudományos és kutatási feladatokat lát el a munka-, tűz-, környezetvédelem és foglalkozás-egészségügy területén Oktatást szervez Konferenciákat tart Kiadványokat jelentet meg Elősegíti az egyesület tagjainak szakmai fejlődését, klubfoglalkozásokon keresztül folyamatos információval látja el az egyesület tagjait Szakmai segítséget nyújt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő intézmények, vállalkozások munka-, tűz-, környezetvédelmi és foglalkozásegészségügyi feladatainak ellátásához A lehetőségein belül érdekérvényesítő tevékenységet végez az egyesület tagjainak érdekében Ingyenes szakmai tanácsadást biztosít a lakosság és a megyében működő minden szervezet részére.

3 5. Az Egyesület tagsága: Tag lehet rendes vagy pártoló tag 5.1. Rendes tag lehet a munka-, tűz-, környezetvédelem és foglalkozás-egészségügy területén működő magánszemély, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, amennyiben az egyesület alapszabályát és etikai szabályzatát magára nézve kötelezőnek fogadja el és tagdíj folyamatos befizetését vállalja. 5.2. Pártoló tag lehet minden magánszemély, jogi személy és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, aki az Egyesület célkitűzéseit elfogadja és pártoló tagdíjat fizet. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik. 6. Az Egyesületbe a belépés az elnökséghez intézett írásbeli kérelemmel történik, amelyben a belépő tag vállalja, hogy az Egyesület alapszabályát, etikai kódexét magára nézve kötelezőnek ismeri el és kötelezettséget vállal a tagdíj befizetésére. A tagság az elnökség elfogadó határozatával és a tagdíj befizetésével jön létre. A tag kilépési szándékát ugyancsak az elnökséghez köteles írásban bejelenteni, a tagsági jogviszony a nyilatkozat elnökség általi kézhezvételének napján szűnik meg. A tagdíj mértékét és esedékességét a közgyűlés határozza meg. Tagsági jogviszony megszűnése esetén a már befizetett tagdíj érvényesen nem követelhető vissza. Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik és részt vehet az Egyesület közgyűlésének döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.

4 Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és az Egyesület rendes tagja. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni a célok megvalósítása érdekében. 7. Az Egyesület szervei: 7.1. Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a plusz 1 fő jelen van. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot napirend közlésével kell meghívni, úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt írásban igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, azonban szavazati joggal csak rendes tagok rendelkeznek. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, beleértve az éves beszámoló jóváhagyását is. A közgyűlés a tisztségviselőket úgyszintén nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg, a közgyűlés által nyílt szavazással, egyszerű többséggel választott három fős jelölőbizottság javaslata alapján.

5 Többes jelölés esetén írásbeli szavazást kell tartani és a legtöbb szavazatot kapott tisztségviselőt kell megválasztottnak tekinteni. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály megállapítása, módosítása, az etikai szabályzat elfogadása más társadalmi szervezettel való egyesülés kimondása és, az Egyesület feloszlásának kimondása, továbbá, számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ide értve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést), az elnökség éves beszámolójának elfogadása, az éves költségvetés meghatározása, döntés a tagdíj összegéről, döntés minden olyan ügyről, amit az elnökség a közgyűlés elé terjeszt, illetve döntés minden olyan kérdésről, amelyet jogszabály vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. a közgyűlés dönt a tag kizárásáról is, kizárási okok: alapszabályba ütköző magatartás, etikai szabályok megsértése, kötelezettségek megszegése, ide értve a tagdíj fizetés elmaradását is. Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés időpontját követő egy órával későbbi időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

6 A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ppk. 685. b, pont), élettársa a határozat alapján a, kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy b, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b, pont esetében nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével kívánja. 7.2. Elnökség A közgyűlés öt évre, hét főből álló elnökséget választ. Az elnökség tagjai között van az ugyancsak a közgyűlés által megválasztott elnök és elnökhelyettes. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról beszámolási kötelezettség mellett dönteni, gyakorolja a munkáltatói jogokat, irányítja és felügyeli a gazdálkodást, elkészíti az éves beszámolót és azt a közgyűlés elé terjeszti. Az elnökség minimum öt tag jelenléte esetén határozatképes, akik közül az egyik határozatot hozónak mindig az egyesület elnökének kell lennie. Az elnökség szükséghez képest de évente legalább négyszer tart ülést, amelyet az elnök hív össze.

7 Az elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább három nap időköznek kell eltelnie. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b), élettársa a határozat alapján a, kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b, pont esetében nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az elnökség ülésén állandó meghívottként részt vesz: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Felügyelőségének mindenkori igazgatója a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mindenkori igazgatója a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mindenkori első számú tűzvédelmi szakágazat vezetője a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság mindenkori parancsnoka a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei ÁNTSZ mindenkori képviselője - az ÁNTSZ területi Intézeteinek mindenkori Tisztifőorvosa

8 7.3. Felügyelőbizottság A felügyelőbizottság négy tagból áll, tagjait és elnökét a közgyűlés választja nyílt szavazással öt éves időtartamra a közgyűlés által választott háromfős jelölőbizottság javaslata alapján. Ügyrendjüket maguk határozzák meg. A felügyelőbizottság határozatképes, ha a három tagja jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a, az elnökség elnöke, elnökhelyettese vagy tagja, Nem vehet részt a szavazásban az a felügyelői bizottsági elnök illetve tag, aki a, az egyesület célszerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve b, az a, pontban meghatározott személyek hozzátartója. A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő biztosság elnöke az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. A felügyelő bizottság köteles az egyesület elnökét tájékoztatni és a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a, az egyesület működése során olyan jogszabály sértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé, b, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az egyesület elnöke a közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül hívja össze. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

9 Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 7.4. Etikai Bizottság Felelős a közgyűlés által elfogadott etikai kódexben foglalt normák betartásáért. Az etikai bizottság négy tagból áll, elnökét és tagjait a közgyűlés választja nyílt szavazással ötévi időtartamra, a közgyűlés által választott három fős jelölőbizottság javaslatára. A bizottság eljár mindazokban az ügyekben, ahol az etikai kódex szabályai megsértésének gyanúja merül fel. Szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Ügyrendjüket maguk határozzák meg. Határozatképességhez három tag jelenléte szükséges, határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Üléseit az etikai bizottság elnöke hívja össze az ülés előtt legalább három nappal meghívó formájában. Nem lehet az etikai bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a, az elnökség vagy a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja Nem vehet részt a szavazásban az az etikai bizottsági elnök illetve tag, aki a, az egyesület célszerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve b, az a, pontban meghatározott személyek hozzátartója. Az etikai bizottság eljárást indíthat: saját elhatározásából az elnök, az elnökhelyettes vagy az elnökség bármely tagjának kérésére a felügyelő bizottság kérésére bármelyik tag kérésére bármely külső személy kezdeményezésére.

10 Az etikai bizottság az eléje került ügyekben köteles állást foglalni. Az etikai bizottság döntése ellen az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. Az etikai bizottság minden évi rendes közgyűlésen beszámol a tagságnak a végzett munkájáról. 8. Az Egyesületi szervek működésére vonatkozó közös szabályok Mind a közgyűlés, mind az elnökség, mint a felügyelő bizottság és az etikai bizottság minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, a közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag, valamint a jegyzőkönyvvezető, aki kívülálló személy is lehet. A felügyelő bizottság és az etikai bizottság jegyzőkönyvét aláírja ezen testületek minden jelenlévő tagja. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását napra készen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és az ellenzők számaránya. Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított három napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni. Fenti szabályok értelemszerűen alkalmazandók a felügyelő bizottság és az etikai bizottság üléseire is.

11 9. Az Egyesület képviselete Az Egyesület képviseletére az elnök, akadályozatása esetén az elnökhelyettes vagy más elnökségi tag jogosult. Az Egyesületre kötelezettséget létesítő jogviszonyról, továbbá az Egyesület bankszámlájáról a rendelkezés úgy történik, hogy az elnök az elnökhelyettessel, az elnök egy más elnökségi taggal vagy az elnökhelyettes egy más elnökségi taggal együtt ír alá. 10. Az egyesület vagyona, gazdálkodás Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, amelyet úgyszintén a közgyűlés fogad el. Az egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak képezik: tagsági díjak, amelyet a közgyűlés állapít meg, magán- és jogi személyek támogatásai, az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel, egyéb bevételek. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért a befizetett tagdíjakon túlmenően nem felelnek. Az egyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Egyesület a vállalkozási tevékenységet akkor folytathat, ha azt az Elnökség minden tagja egyhangúlag elfogadta.

12 Az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 11. Egyéb rendelkezések Az Egyesület által meghirdetett tanfolyamok, rendezvények, kiadványok, kutatási eredmények az Egyesület székhelyén bárki részére rendelkezésre állnak. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el. Az Egyesület országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem ajánl. Az Egyesület politikai tevékenységet a jövőben sem folytat. 12. Vegyes rendelkezések Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az 1959. évi IV. tv., az 1989. évi II. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. Jelen alapszabályt az Egyesület 2005. november hó 24-én megtartott alakuló közgyűlése fogadta el. Nyíregyháza, 2005. november hó 24.. közgyűlés levezető elnöke. jegyzőkönyv vezető. jegyzőkönyv hitelesítő. jegyzőkönyv hitelesítő Készítette és ellenjegyezte: Nyíregyháza, 2005. november hó 24. / Dr. Vass Péter :/ ügyvéd