Achatina fulica afrikai óriáscsiga



Hasonló dokumentumok
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

Azonosság-különbözıség: 1., 2., 3., 4. Irányok, téri tájékozódás: 6., 7., 13. Szintézis: 6. Számfogalom, bontás: 7. Következtetés: 5.

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Az éghajlati övezetesség

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

Rózsa katalógus Tearózsa hibridek tel

Amazónia varázslatos állatvilága

III. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökológia alapjai NICHE

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Ökológia alapjai 9. előadás Valkó Orsolya. Az inváziós fajok

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában

A kabakosok betegségei

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

2. forduló megoldások

Igényeim: Napos vagy félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. Meszes talajokat is jól viselem

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

4. osztályos feladatsor I. forduló 2015/2016. tanév

Származása, elterjedése

A vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága?

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?

A vízi ökoszisztémák

Paracelsus (Einsiedeln, Svájc, november 11. vagy december 17. Salzburg, Ausztria, szeptember 24.) orvos, csillagjós, ezoterikus bölcselő,

Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK 12 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE. ... a tanuló neve.

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr :28. ápr :51. ápr.

Iskola neve:. Csapatnév: Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny. I. levelezős forduló. 3. évfolyam november 20.

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

ERDÉSZET. Erdővédelem. 1. Erdészet, erdıgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

Rendszertan - Összefoglalás -

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP

4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai

Távoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

A fagyal növényvédelme

Corylaceae mogyorófélék családja

Parazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010.

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM

Csorba György természettudományos feladatmegoldó verseny

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE

Populáció A populációk szerkezete

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK


Háztűznéző a bogaraknál

INTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ

Környezeti Nevelési Program. Arcus Környezetvédı Egyesület. Topolya

ugyanazt a legyet 15-ször a könyvben! De vigyázz, akad köztük szélhámos is!

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

Apróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai

FÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos

Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló

Vakondok: az önkéntes kertész. Előadó: Takács Marianna

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

SZKB_102_03. Tóban és tóparton

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Káposztabolhák (Phyllotreta spp.)

Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására

Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam II. forduló

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

Az energia áramlása a közösségekben

Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély

Szalamandrák és gőték

Takácsatkák (Tetranychidae)

SUBIECTELE Limba maghiar

MIKROORGANIZMUSOK ÉS GOMBÁK AZ ÉLET ALAPJAI

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE

Átírás:

Achatina fulica afrikai óriáscsiga Testhossz: 5-10 (24) cm, keskeny, kúpos ház: vörösesbarna, vékony sárga csíkokkal İshazája: Kelet-Afrika Betelepítették: Ázsia, világszerte trópusi és szubtrópusi területeken Károkozása: honos növényfajokat és kultúrnövényeket nagy mennyiségben fogyaszt, növényi és emberi betegségeket terjeszt, honos csigákat veszélyeztet, megváltoztatja a táplálékláncot és az élıhelyet

Haszna: a világ számos helyére gyógyászati-, étkezési- és kutatási célból behozták Elıfordul: mezıgazdasági területek, városok, természetes erdık, ültetvények, folyó- és tópartok, nedves élıhelyek, magas hımérsékletet (9-29 ºC ) és nedvességet igényel Tápláléka: zöldségek, banán, bab, káposzta, karfiol, sütıtök, uborka, borsó, burgonyafélék Szaporodása: hermafrodita, évente 100-500 petét rak Szabályozás: ragadozó csigákkal és hengeresférgekkel, ezek a honos fajokat is veszélyeztethetik

Szabályozás: győjtéssel és méreggel is Egyéb: -Védekezés hiányában az általa okozott kárt 1969-ben, Floridában 11 millió dollárra becsülték -Szabályozása: 60000-700000 dollárba kerülhet (Florida) -Az utakon balestet okozhat -Terjesztése mezıgazdasági termékekkel, növényekkel, talajjal, vagy házi kedvencként is történhet -Egy egyed éjszakánként 50 m-t is haladhat -Egy megtermékenyített egyed létrehozhat egy populációt -9 évig is elélhet

Asterias amurensis Testhossz: 50 cm, sárga, piros vagy lilás mintázattal, a karok vége felkunkorodik İshazája: Japán, É-Kína, Korea, Oroszország Betelepítették: DK-Ausztrália Károkozása: sokféle táplálékot fogyaszt, elhullott állatokat is, rátelepszik kagylókra, rákokra, visszaszorítására milliókat költenek Haszna: megszárítva dísz

Elıfordul: tengerekben, sekélyebb, partközeli vizekben, 7-10 ºC-t kedvel, de alkalmazkodott Ausztráliában a 22 ºC-hoz is. Tápláléka: kagylók, puhatestőek, rákok, férgek, tüskésbırőek Szaporodása: ivaros és ivartalan úton, 20 millió petét rakhat Szabályozás: más csillagfajok és rákok fogyasztják, mivel széleskörően elterjedt teljes megsemmisítése lehetetlen, megelızés: a ballasztvízzel történı behurcolás megakadályozása, vegyszerekkel irtható, de ezek nem specifikusak, a győjtés, csapdázás mérsékelten hatásos (komposztnak)

Bufo marinus óriás varangy Testhossz: 15-24 cm, erıteljes felépítéső, rövid lábú, barna, zöldes vagy feketés, hívóhangja telefonra hasonlít İshazája: D-Amerika északi része, Közép-Amerika, szubtrópusi erdık Betelepítették: világszerte: É-Afrika, Ázsia, Ausztrália biológiai kontrolként Károkozása: a honos békafajokat kiszorítja (élıhely és táplálék), szinte mindent megeszik:, rovarok, csigák, ízeltlábúak, férgek, rákok, kisebb gerincesek (madarak, emlısök, hüllık, kétéltőek)

Haszna: a cukornád és egyéb kultúrnövények rovarkárosítóit és egereket, patkányokat is fogyaszt, toxinját Japánban afrodiziákumként, az indiánok nyílméregként használták, régen terhességi tesztként alkalmazták Elıfordul: mezıgazdasági területek, városok, kertek, természetes erdık, ültetvények, folyó- és tópartok, nedves élıhelyek (sótőrı) Egyéb: -a békát fogyasztó honos állatok és háziállatok elpusztulnak a méregtıl, a mérget 1 m-re is kifecskendezi, -évente 55 km-t is megtehet, - max. életkorát 10-40 évre becsülik - az 1800-as évek közepétıl terjesztik, 1932: A békák megmentik a cukornádat Szaporodása: évente 8000-35000 petét rak Szabályozás: megelızés, győjtés, a kertek elkerítése, (zacskóban kidobás), feromonok használata

Cryphonectria parasitica szelídgesztenye kéregrák Morfológia: sárga-narancssárga gombostőfejnyi piknidiumot képez, a kéregráknál a szár megduzzad, felhasadozik, a fák ágai, törzse elhalnak, a fák a gyökérsarjakkal regenerálódhatnak İshazája: Ázsia Betelepítették: Európa, Észak- Amerika Károkozása: az Észak-Amerikában domináns Castanea dentata kéregrákját, a fák pusztulását okozta, más fafajok (tölgy, juhar, hikori) váltak dominánssá, megváltoztatta az erdık állatvilágát

Elıfordul: természetes és mesterséges erdıkben, más fafajokat is megtámadhat (tölgy, éger, gyertyán) Szaporodása: a spórák a meleg, esıs idıben a széllel terjednek (tavasz - nyár -ısz) Szabályozás: rezisztens szelídgesztenye létrehozása, elterjesztése, biológiai kontrol: a gombát károsító vírus kutatása Egyéb: Japánból hurcolták be a Castanea crenata-n 1904 körül, a Spulerina simploniella lepkefaj elısegíti a kórokozó terjedését (Görögország)

Dreissena polymorpha vándorkagyló Testhossz: 3 cm, fekete vagy barna sárga csíkokkal, változatos İshazája: Fekete-tenger, Azovitenger, Kaszpi-tenger Betelepítették: Ny-Európa, É- Amerika Károkozása: szerves és szervetlen táplálékot is fogyaszt, verseng a honos fajokkal, növeli a víztisztaságot, egyes növények elszaporodását, ez egyes halfajok számára kedvezıtlen, honos kagylókra telepszik, éhezést, halált okozva, a honos kagylófajok populációját drámai mértékben csökkenti

Elıfordul: tavakban, lassan folyó folyókban 29 ºC-ig, ballasztvízzel, vízi jármővekkel, madarakkal terjed Szaporodása: váltivarú, évente 1,5 millió petét rakhat, 3-5 évig is elélhet Szabályozás: zárt, mesterséges rendszerben könnyő elpusztítani, de ezek az eljárások a természetben nem alkalmazhatók (mechanikai eltávolítás, kémiai kontrol (klór és brómvegyületek, csökkentett oxigéntartalom), természetes fogyasztó: récék, rákok, halak

Eichornia crassipes vízijácint Morfológia: 0,5 m-es nagyságot elérı, lebegı növény, levélnyele felfújt, levelei vastagok, viaszosak, kerekdedek, 4-25 liláskék virágból álló virágzat, gyöktörzse elérheti az 50 cm-t İshazája: Brazília Betelepítették: trópusi vizekben (5 kontinens 50 országába) Károkozása: sőrő állományokat képez, csökkenti a víz oxigéntartalmát, növeli a tápanyagtartalmát, veszélyezteti a honos növény- és állatfajokat, hajózási, halászati problémákat okoz

Haszna: nehézfémek és szennyezıdések eltávolítása, takarmány (Kenya, Kína), dísznövény Elıfordul: meleg- és mérsékelt édesvizekben, lassan folyó folyó- és állóvizekben, fagyérzékeny, a sótartalom korlátozza elıfordulását Szaporodása: vegetatív és generatív úton, hosszú magtúléléső, számos megporzója ismert, vegetatív szaporodása jelentısebb Szabályozás: a szerves anyagok (mőtrágya) csökkentése a vizekben, eltávolítás, learatás, biológiai kontrol: mikoherbicidekkel, rovarokkal

Felis catus házimacska Testhossz: 40-50 cm, 1,5-3 kg, változatos színő, mintázatú İshazája: Afrika, afrikai vadmacska (F. silvestris lybica) Betelepítették: világszerte Károkozása: hatékony ragadozó, ezért veszélyeztetheti a honos madár- és egyéb állatfajok populációit, különösen a szigeteken, ill. a zsákmányállatok honos ragadozóit is, a veszélyeztetett madárfajok visszatelepítését is akadályozza Ausztrália, Új-Zélandon 6 endemikus madárfajt veszélyeztet, betegségeket terjeszthet

Haszna: káros rágcsálókat pusztít, háziállat, gyógyhatású Elıfordul: mezıgazdasági területek, települések, erdık, füves, cserjés területek, folyópartok Táplálkozás: ízeltlábúak, gerincesek Szaporodása: évente 2-3-szor, 3-5 (1-7) utód születik Szabályozás: ha háziállat: csengı, éjszakai bezárás, ivartalanítás, etetés, szigeteken: csapdázás, nem etetés Egyéb: kb. 3000 éve domesztikálták Egyiptomban, a 18.-19. sz.-ban a hajókon a rágcsálok irtása miatt tartották, 15 évig is elélhet (2-3 év)

Gambusa affinis Testhossz: 40-70 mm, viszonylag nagy szem, lekerekített hátúszó, hosszú farokúszó, hasa ezüstös, háta zöldes, sárgás vagy barnás İshazája: USA déli része, Mexikó Betelepítették: édesvizekbe szinte világszerte a szúnyogok szabályozására Károkozása: agresszív, más halakat megtámad, alig pusztítja jobban a szúnyogokat, mint a honos halak, kihat a plankton, rovar- és rákfaunára, betegséghordozó

Haszna: élıeledel akváriumi halaknak, szúnyogirtás Elıfordul: tavakban, lassú folyású folyóvizekben, 12-29 ºC között, de túléli a 42 ºC-t és a kevés O 2 -t is Tápláléka: zooplankton, apró rovarok, detritusz Szaporodása: elevenszülı, az ivadékokat az anya gondozza, számuk: 60-300 Szabályozás: oxigénhiányt okozó mérgekkel, (a többi halat el kell távolítani)

Lymantria dispar (erdei) gyapjaslepke Teljes hossza: 18-35 mm, a nıstény fehéres barnásszürke foltos, a hím barna sötétebb rajzolattal, csápja fésős İshazája: Európa, É-Afrika, Ázsia Betelepítették: É-Amerika Károkozása: ált. nem okoz jelentıs károkat, de elszaporodva a gazdanövény teljes lombozatának elvesztését okozza, különösen más tényezıkkel (pl. szárazság, már rovarok, gombák) együtt veszélyes, a fák pusztulását okozhatja, a lárvák szıre egyes embereknél allergiát okozhat, a fákon élı, táplálkozó állatokat is veszélyezteti

Elıfordul: településekben, ültetett és természetes erdıkben, cserjésekben, folyópartokon Tápláléka: 500 fa- és cserjefajon táplálkozik Szaporodása: a narancssárga petecsomókat (100-15000 pete) a nıstény fatörzsekre, sziklákra, emberi létesítményekre rakja, ragadós váladékkal összetömöríti Szabályozás: fürkészlegyekkel és darazsakkal fertızött európai bábokat helyeztek ki Amerikában, Bacillus thuringiensis szuszpenzió, peték eltávolítása, rovarirtó szerek, csapdák Egyéb: a populáció 1-5 év alatt szaporodik el, É-Amerikába Európából hurcolták be, a hernyókat szél szállítja el a fa tetejérıl

Mnemiopsis leidyi Testhossz: 100 mm, oldalirányban lapított, áttetszı vagy tejszerő, éjszaka zöldes İshazája: É- és D-Amerika mérsékelt és szubtrópusi partjainál Betelepítették: Fekete-tenger, Azovi-tenger, Égei-tenger, Kaszpitenger Károkozása: zooplanktont, lebegı halikrát és fiatalabb halakat, rákokat, csigákat fogyaszt, megváltoztatja a táplálékláncot (ragadozó halak és delfinek eltőnése), jelentısen csökkentette a biodiverzitást

Elıfordul: tágtőréső a víz sótartalmával (3-39%), hımérsékletével (4-31 ºC ) és minıségével szemben Szaporodása: naponta 3000 petét is rakhat, önmegtermékenyítésre képes Szabályozás: a teljes kiirtása lehetetlen, természetes élıhelyén számos fogyasztója van, véletlenül egy másik medúzát (Beroe ovata) szintén behurcoltak a tavakba, amely sikeresen visszaszorította a M. l.-t, és az ökoszisztéma regenerálódása elkezdıdött. Egyéb: ballasztvízzel terjedt el

Ophiostoma ulmi, Ophiostoma novo-ulmi szilfavész Morfológia: 4 spóratípusa van, tünetei: levélsárgulás, barnulás, száradás, hullás, elszínezıdés a xylémben, ágelhalás, szétterjed a koronában, az érzékeny fa elpusztulhat egy éven belül İshazája: Ázsia Betelepítették: Európa (1910), Észak-Amerika (1930) Károkozása: az 1900-as évek közepén járvány Európában és Észak-Amerikában, a szilek érzékenysége: mezei, hegyi, vénic, a fertızést szíjácsszúk (Scolytus) is terjesztik

Elıfordul: természetes és mesterséges erdıkben, településeken Szabályozás: rezisztens klónok és hibridek létrehozása, a fertızött fák eltávolítása, elégetése, a vektorok visszaszorítása, fungicidek alkalmazása megelızésképpen is Egyéb: Amerikában károsított fajok: U. americana, U. rubra, U. crassifolia, U. thomasii, a Scotylus scotylus mellett Hylurgopinus rufipes is terjeszti a gombát, a betegséget elıször Hollandiában detektálták: Dutch elm disease

Oryctolagus cuniculus üregi nyúl Testhossz: 35-45 cm, sárgásbarna, füle 6-7 cm, lekerekített, hátsó lába 7,5-9,5 cm İshazája: Ibériai-félsziget Betelepítették: Ázsia és Antarktisz kivételével minden kontinensre Károkozása: komoly eróziós problémákat okoz túllegeléssel és üregkészítéssel, a honos fajokkal és a háziállatokkal verseng, számos honos növény- és állatfaj egyedszámát csökkenti, nem honos ragadozók (róka, macska) elszaporodását okozhatja

Haszna: már a rómaiak háziasították Tápláléka: főfélék, gyökerek, gabona, zöldségek, fakéreg Szaporodása: évente 5-7-szer, max. 7 utóddal, évente 30 utódot is nevelhet Elıfordul: mezıgazdasági és bolygatott területeken, természetes erdıkben, ültetvényekben, cserjés és füves élıhelyeken, sivatagokban, repülıtereken, parkokban Szabályozás: megelızés, kerítés, csapdázás, kilövés, vegyszer (mérgezett répa), biológiai kontroll: mixomatózis, vírus: nem ajánlott Egyéb: a középkorban böjti eledel volt a fiatal nyúl

Sciurus carolinensis szürke erdeimókus Testhossz: 20-28 cm, farokhossz: 22 cm, háta szürke, hasa fehér, fülén nincs pamacs İshazája: Észak-Amerika Betelepítették: Angliába 1889- ben 350-t, Olaszországba, Dél- Afrikába Károkozása: elsısorban a síksági lombos erdıkbıl, városi parkokból szorította ki a közönséges erdeimókust, lehántja a kérget a hajtásokról, valószínőleg a parapoxvírus hordozója

Tápláléka: magvak, termések, virágok, rügyek, háncs, gomba, rovarok, madártojások, kukorica Szaporodása: évente 3 almot rak, 2-3 utóddal Elıfordul: mezıgazdasági területeken, városokban, természetes erdıkben, ültetvényekben, cserjésekben, Szabályozás: Angliában megpróbálták kiirtani, sikertelenül (csapdázás, vadászat, jutalom felajánlása)

Fallopia sps. japánkeserőfő fajok Morfológia: 100-300 cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár, szórt, tojásdad, 10-30 cm hosszú levél, összetett bugavirágzat, fehér lepel (júliusszeptember), makkocska İshazája: Kelet-Ázsia Betelepítették: Európa, É- Amerika, Ausztrália, Új-Zéland Károkozása: folyók mentén, nyílt területeken sőrő állományokat képez, megakadályozza a honos fajok regenerációját, csökkenti a növény- és állatfajok diverzitását

Fallopia sps. japánkeserőfő fajok Haszna: díszcserje, rekultiváció, erózióvédelem, méhlegelı, a fiatal hajtások ehetık, levelébıl szivart készítettek Elıfordul: folyó- és állóvizek mentén, bolygatott és nedves területeken, településeken, fényigényes, a talajjal szemben tágtőréső Szaporodása: vegetatív úton, gyöktörzzsel (238 hajtás/m 2 ), a magok széllel terjednek Szabályozás: mechanikai szabályozás csak hosszú távon és kis állományok esetén hatásos, glifozát

Fallopia sps. japánkeserőfő fajok

Fallopia sps. japánkeserőfő fajok

Fallopia japonica ártéri japánkeserőfő

Fallopia x bohemica hibrid japánkeserőfő

Fallopia sachalinensis óriás japánkeserőfő

Fallopia sachalinensis óriás japánkeserőfő

Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis

Sturnus vulgaris seregély Teljes hossza: 22 cm, télen és kora tavasszal: zöldesen csillogó fekete, szürkepettyes, nyáron: fekete, a fiatalok szürkésbarnák İshazája: Európa, DNy-Ázsia, É- Afrika Betelepítették: É-Amerika (díszmadár), D-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland (biológiai kontrol) Károkozása: több száz millió dollár kárt okoz a mezıgazdaságban, a honos madárfajokat táplálékszerzési és fészkelési esélyeit csökkenti, más madárfajok fészkét foglalja el, a városi létesítményeket is károsíthatja

Haszna: rovarpopulációkat szabályoz, díszmadár Elıfordul: mezıgazdasági területeken, városokban, természetes erdıkben, ültetvényekben, folyópartokon, füves és nedves élıhelyeken Egyéb: gyakran több mint 3000- es csoportot alkot, városokban, nádasakban éjszakáznak, vadon 21 évet is megélhet, jó hangutánzó Tápláléka: mindenevı, magok, rovarok, termése, gerinctelenek, növények Szaporodása: költési idı: áprilismájus, 4-6 kékeszöld tojást rak Szabályozás: vadászat, csapdázás, riasztás hanggal, Észak-Afrikában mérgezik, vagy hálóval fogják, piacokon árulják

Tamarix ramosissima odesszai tamariska Morfológia: rózsaszín virágú díszcserje, pikkelylevelekkel, virágai végálló füzérekben nyílnak İshazája: D-Európa, Ázsia Betelepítették: É-Amerika Károkozása: a honos fa- és cserjefajokat (főz- és nyárfajok) kiszorítja, rovar- és madárfaunája szegény, a talaj tekintetében rendkívül tágtőréső, megváltoztatja a folyók szélességét, vízhozamát, kiszárítja a talajt, gyúlékony

Haszna: díszcserje, szélfogó, erózióvédelem, méhlegelı, régen bútorként és tőzifaként hasznosították, egyes madárfajoknak fészkelési lehetıséget biztosít Elıfordul: folyó- és állóvizek mentén, 2100 m-es magasságig Szaporodása: magvai széllel terjednek, rovarmegporzású, szára könnyen meggyökeresedik Szabályozás: a kisebb egyedek kézzel eltávolíthatók, a kivágás után a gyökfıt érdemes roncsolni, a vegyszeres visszaszorítás is hatásos (triclopyr, glifozát, stb.), égetés, kecskék és levélbogarak is fogyasztják

Trachemys scripta elegans vörösfülő ékszerteknıs Teljes hossza: 15 cm, vörös foltos fej, háta zöld alapon fekete és krémszínő csíkokkal, hasa krémszínő fekete rajzolattal, a nıstények mellsı lábain rövidebb a karom İshazája: USA Betelepítették: Ausztrália, Ázsia, Európa, D-Afrika Károkozása: közkedvelt díszállat, ezért sokhelyütt megtelepedett, verseng a honos teknısfajokkal, mindenevı: rovarok, rákok, férgek, kétéltőek, csigák, halak, növények, madárfiókák, szeret madárfészkekben sütkérezni

Elıfordul: tavaknál, nedves területeken, kedveli a napos ágakat, köveket Szaporodása: 3-11 tojást rak Szabályozás: úszó csapdákkal elfogható, a tojások összegyőjthetık Egyéb: 1970 óta nagy mennyiségben tenyésztik az USAban, importálják

Paravespula vulgaris kecskedarázs Teljes hossza: 11-19 mm, a potroh fekete-sárga csíkos, a dolgozók szeme mögött fekete folt található İshazája: Holarktikus Betelepítették: Ausztrália, Új- Zéland Károkozása: csípése fájdalmas, a honos rovar- és madárfajokkal verseng (rovarokat és nektárt fogyaszt), gyümölcsöket eszik, fészkét föld alatt, fák odvában vagy épületekben készíti

Elıfordul: településekben, ültetett és természetes erdıkben, cserjésekben Tápláléka: nektár, mézharmat, gyümölcsök, ízeltlábúak (kétszárnyúak, lepkék, pókok) Szaporodása: a megtermékenyített királynı áttelel és tavasszal létrehozza az új kolóniát, a dolgozók ısszel elpusztulnak Szabályozás: vegyszeres proteincsapdával, parazita fürkészdarazsakkal (Új-Zéland) Egyéb: a királynı 30-70 km-t repül évente.