A kultúrnövényeinket károsító atkák közül a takácsatkák és a gubacsatkák a legjelentısebbek. Az atkák (Acari) apró maximum 1 mm nagyságú váltivarú állatok. A fitofág atkák táplálkozásuk során a növény szöveteibe mélyesztik csáprágóikat, s ezen keresztül szívják fel a növényi nedvet. A növény szövetének pusztulása után újabb, egészséges szövetet támadnak meg. Populációdinamikájuk fı szabályzó elemei az idıjárási tényezık mellett a predátor atkák. Takácsatkák (Tetranychidae) Az apró szabad szemmel még éppen látható pókszabású, szúró-szívó szájszervő állatok általában a levelek fonáki részén szívogatnak (1.ábra). A levél színén csak nagy egyedszám esetén találhatóak. Túlszaporodáskor a virágzaton és a termésen is elıfordulhatnak. A megtámadott levél színén kezdetben apró, halvány foltok tőnnek fel, késıbb a levél torzulhat, bronzosodik, vörösödik és lehullik. A leveleken kívül a termırész is lehullhat. A fás növényeknél mérséklıdik a termırügyek differenciálódása, s ezzel a következı évi termés is csökken. A levél transpirációja fokozódik, a klorofill-tartalom csökken, a fotoszintézis lelassul. A takácsatkák egyik jelentıs képviselıje a piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi Koch). Elsısorban fás szárú növényeken károsít (alma, ıszibarack, cseresznye, meggy, szılı stb.). Nem telepekben élı faj, ezért szívásnyomai elszórtan jelentkeznek. Nagy egyedszám esetén a levéllemez egységesen színezıdik el, kezdetben általában csak a korona belsejében. Szövedéket nem képez. Koratavaszi jelenléte igen káros lehet, a levelek fejlıdésben leállnak, kanalasodnak, s akár 20-50 %-kal is csökkenhet a termés kötıdése. A többnemzedékes (általában 4) faj tojás alakban telel a fák kérgén, a vesszıkön és az ágvillákon. A lárvák kelése április második felétıl várható. Május végétıl június elejétıl általában minden fejlıdési alak (tojás, lárva, nymfa, adult) megtalálható egyidıben. A közönséges takácsatka (Tetranychus urticae Koch) az elızı fajnál ellenállóbb, szélsıséges ökológiai körülmények között is megél, de a száraz meleget kedveli. Nagyon sok tápnövénye van: lágy- és fásszárú növényeket egyaránt károsít (2. ábra). Különösen kedveli a babot, uborkát, paprikát és a szóját. A többnemzedékes faj (üvegházi körülmények között 10-12) valamennyi mozgó alakja szívogatása során nyálával mérgezi a növényt, s ezzel súlyos elváltozásokat okoz a növény anyagcseréjében. A levél fonáki részén él sőrő szövedék alatt (3. ábra). A fák kéregrepedéseiben, vagy növényi maradványokban tele. Szabadföldön egyedszáma általában a nyár közepén, vagy második felében éri el a csúcsát. Csak fás szárú növényeket károsít a galagonya-takácsatka (Tetranychus viennensis Zacher). A levél színén 1-2 cm átmérıjő sárgásfehér folt utal jelenlétére. A levél fonákán sőrő szövedék található. Ugyanilyen sőrő szövedék lepheti el a gyümölcsöt is. Virágzás elıtti tömeges megjelenése esetén a fakadó rügyeket is bevonhatják szövedékkel. A 6-8 nemzedékő faj megtermékenyített nıstényei telelnek át a fák kéregrepedéseiben. Gubacsatkák (Eriophyidae) Két pár lábukról és féregszerően megnyúlt testükrıl ismerhetjük fel a parányi 0,08 0,32 mm nagyságú állatokat. A növényi nedvekkel táplálkozó kártevık a gazdanövényeiken
fajra jellemzı elváltozásokat okoznak. Egy részük a károsítás nyomán képzıdött gubacsokban, más részük a levél fonákán szabadon él. A szılı-levélatka (Caleptrimerus vitis Nalepa) a szılı jelentıs kártevıje. Valamennyi borvidékünkön minden évben elıfordul. A monofág (csak szılıt károsító) faj jelenléte kora tavasszal a legveszélyesebb. Nagy számú áttelelı egyed károsítása rügyelhalást okozhat. Fakadás után a károsított hajtás vagy elvékonyul, vagy megvastagszik, az egészségestıl rövidebb lesz, a levelek fodrosak lesznek (4.ábra). A leveleken kivilágosodott pontok láthatók. Nyáron a károsított tıke alsó levelei barnulnak, vagy lehullnak, melynek következtében késik a vesszı beérése, s így a következı évi termés mennyiségére is kihat a kártétele. A többnemzedékes faj nıivarú egyedei telelnek a kéregrepedésekben, a kéreg vagy a rügypikkelyek alatt. A száraz, meleg ısz és tavasz kedvez a faj fejlıdésének. A többnemzedékes, monofág szılı-gubacsatka (Colomerus vitis Pagenstecher) jelentısége egyre nı. Az általa okozott szöszösödés erıs fertızés esetén a levelekrıl a fürtre is átterjedhet. A rügyatka rassza jelentıs kárt okozgat a fakadás meggátlásával, a levélsodró rassz egyedei a levelek fonáki részén szívogatva a hajtáson lefelé haladva okozza a levélsodródást. Az atkák elleni sikeres védekezés legfontosabb feltételei: a helyes metszés, növényápolás és tápanyag-utánpótlás, zárt termesztı berendezésekben a növényi maradványok megsemmisítése a kártevı (és a ragadozó) fajok jelenlétének és fejlıdési stádiumainak helyi megfigyelése a készítmények hatásspektrumának, hatásmechanizmusának és hatástartamának ismerete átlagosnál nagyobb permetlémennyiség alkalmazása (fıként a Tetranychus fajok elleni védekezésnél) az idıjárási körülmények figyelembe vétele a permetezés során a Tetranychus fajok ellen az engedélyezett magasabb dózis használata szerrotáció alkalmazása lehetıség szerint nem csak az adott évben, de egymást követı években is. a hasznos élı szervezeteket (5.ábra) kímélı készítmények alkalmazása. Ez utóbbi követelményeknek megfelelhetünk, ha a Summit Agro Hungaria Kft. atkaölı szereit alkalmazzuk. A III. forgalmi kategóriába tartozó, 10% hexitiazox hatóanyagú NISSORUN 10 WP teljesen szabad utat kap az integrált növényvédelmi technológiákban. Melegvérőeket, hasznos rovarokat (köztük a méheket is!), ragadozó atkákat kíméli, vizekre nem veszélyes. A permetlé beszáradása után már lehet munkát végezni a területen (0 nap m.v.i.). 7 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idıvel biztonságosan alkalmazható almaterméső és csonthéjas gyümölcsösökben, valamint szılıben károsító takácsatkák ellen 0,3-0,5 kg/ha dózisban. A hatóanyag az atkákat meggátolja abban, hogy az elızı fejlıdési stádiumból a következı stádiumba lépjenek. A kezelést az áttelelt téli tojások keléséhez közeli idıpontban (amikor a tojáshéjon keresztül már látszik a lárva piros szeme) tanácsos elvégezni. A készítménynek jó tojás-, lárva- és nymfaölı hatása van, a kifejlett egyedeket azonban nem pusztítja el. Ez utóbbi ok miatt a nyári permetezések alkalmazásával megelızendı az imágó kártételt más készítményekkel kombinálva célszerő használni. A két atkaölıszer
kombinálása az imágó alakban áttelelı Tetranychus fajok elleni tavaszi védekezésre, valamint a rezisztencia kialakulásának meggátlására is szolgálhat. A Nissorun 10 WP hosszú hatástartamú: a kezelt levelekre lerakott tojásokat még 60 nap elteltével is elpusztítja. Zöldségféléknél a gyakori termésszedés nem teszi lehetıvé hosszabb várakozási idejő atkaölı szerek alkalmazását. A Nissorun 10 WP-t bab (0,35 kg/ha) és uborka (0,4 kg/ha) kultúrákban alkalmazhatjuk a közönséges takácsatka tömeges tojásrakásakor, évente maximum két alkalommal. A készítmény a növények virágzása idején is használható, babban 7, uborkában 3 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idı betartásával. A védekezés akkor lesz eredményes, ha nem várjuk meg a kárkép kialakulását, hanem a növények alsó leveleinek 3-4 naponkénti vizsgálata során észlelt fertızéskor azonnal permetezünk. Az ORTUS 5 SC (50 g/l fenpiroximát) folyékony atkaölıszer II. forgalmi kategóriába tartozik, méhekre nem, vizekre azonban kifejezetten veszélyes. Elınye a 0 napos munkaegészségügyi várakozási idı és az integrált besorolás során kapott sárga szín. Almatermésőek ás ıszibarack kultúrákban károsító piros gyümölcsfa-takácsatka és közönséges takácsatka ellen alkalmazható (é.v.i. 4 nap). Szılıben (é.v.i. 14 nap) a piros gyümölcsfa-takácsatka mellett a gubacsatkák ellen is használható. Gyümölcsösökben a készítményt tavasszal a takácsatkák 60-70 %-os lárvakelésének idején, nyáron 3-5 db atka/levél esetén tanácsos kijuttatni 0,7 1,0 l/ha dózisban. Szılıben a gubacsatkák (szılılevélatka, szılı-gubacsatka) és a piros gyümölcsfa-takácsatka ellen 3-6 leveles állapottól elırejelzésre alapozva célszerő felhasználni 1,0 l/ha dózisban. A rezisztencia megelızése érdekében évente egy alkalommal célszerő használni. A készítmény kontakt hatású, ezért jó kijuttatás-technikát igényel. Esıállósága kiváló, hatása a hımérséklet emelkedésével párhuzamosan enyhén növekszik. A mozgó alakokra azonnal hat, tojásölı hatása azonban csak közvetetten érvényesül. Külföldi tapasztalatok szerint a lárvákat és a nymfákat az engedélyezett dózistól alacsonyabb dózisban is elpusztítja a kezelést követı néhány napon belül. Valószínőleg ez a tulajdonsága adja hosszú hatástartamát. A Summit-Agro Hungaria Kft. által forgalmazott atkaölı szerek jó védelmet biztosítanak a kártevı fajok ellen, ugyanakkor kímélik a hasznos élı szervezeteket (5.ábra), így jól beilleszthetıek az integrált növényvédelmi technológiákba mind gyümölcs, mind zöldség kultúrákban. Somogyi Tamás - szaktanácsadó Summit-Agro Hungaria Kft www.summit-agro.hu