Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya

Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya Budapest TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM - A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE

2010. augusztus 31. Az előtanulmányt a Telakka Bt az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából a TÁMOP 5.5.5: A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése c. projekt keretében készítette. A tanulmány szerzője: Simonovits Bori A kérdőívek kidolgozásában résztvevő szakértők: Berki Erzsébet, Boda Dorottya, Neumann László, Sik Endre és Soltész Anikó A kvalitatív vezérfonalakat készítette: Simonovits Bori 2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezetés... 4 2. A kutatás előzményei és módszertani háttere... 5 2.1 Hazai előzmények... 5 2.2. Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden... 6 2. 3. Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól... 7 3. A mintavétel és kutatási design... 9 3.1 Kvantitatív mintavétel... 9 Versenyszféra... 9 Civil szféra... 12 A közszféra... 12 3.2. A kvalitatív kutatás designja... 14 A fókuszcsoportos beszélgetések... 15 Félig-strukturált interjúk... 15 5. A kutatás főbb témakörei... 17 5.1 Kérdőívek... 17 5.2. A kvalitatív kutatás... 18 Felhasznált irodalom... 21 1. Függelék: EBH által meghatározott mintaválasztási szempontok a civil- és közszférában. 22 2. Függelék: A nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR)... 24 3. Függelék: A közszféra intézményeinek gazdasági forma és TEÁOR kódok szerinti megoszlása... 31... 33 4. Függelék: Szűrőkérdőívek a fókuszcsoportok toborzásához... 35... 40 Mellékletek... 41 1. Melléklet: A kvalitatív kutatáshoz használt vezérfonalak... 42 2. Melléklet: A kvantitatív kutatás kérdőívváltozatai... 86 3

1. Bevezetés Jelen tanulmány célja az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából végzett Esélyegyenlőség a munka világában c. kvalitatív és kvantitatív módszertant ötvöző, 2010. szeptembere és decembere között megvalósuló kutatássorozat adatfelvételének módszertani előkészítése. A kutatássorozat a TÁMOP 5.5.5: A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése c. projekt keretében valósul meg. Az empirikus adtafelvétel célja, a munkaerő-piacon tapasztalható diszkriminatív munkaerőpiaci gyakorlatok feltérképezése, valamint az esélyegyenlőség eléréséért tett intézkedések megismerése kvantitatív (kérdőíves adatfelvétel) és kvalitatív (interjú és fókuszcsoport) eszközökkel. A kérdőíves kutatás továbbá kiemelten foglalkozik majd az esélyegyenlőség szempontjából hangsúlyos, rugalmas munkavégzési lehetőségekkel is, továbbá kitér a vizsgált szervezetek főbb pénzügyi jellemzőire, a munkaügyi kapcsolatokra, és a munkaerő-felvételi gyakorlatokra is. Rákérdezünk továbbá a munkahelyi kommunikációt és a bérezést érintő legfontosabb kérdésekre, valamint a panasz- és fegyelmi eljárásokra és végül a pénzügyi válság szervezeti legfontosabb hatására is. A kvantitatív kutatás módszertana, az ún. kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy ugyanazon témákról megismerhessük mindkét fél véleményét, mely az esélyegyenlőség és az esetlegesen előforduló diszkriminatív gyakorlatok feltérképezése szempontjából különösen fontos. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkáltatóktól és munkavállalóktól gyűjtött információk alapján, két sokszor gyökeresen eltérő nézőpontot ismerhetünk meg, így lehetőségünk nyílik a válaszok összehasonlítására, és a kutatási kérdések sok-szempontú elemzésére. Ugyanezt az elvet tartottuk szem előtt a kvalitatív kutatási modul kidolgozáskor is: a fókuszcsoportok egy része a munkáltatói oldalt (HR szakemberek, multinacionális cégek vezetői stb.), másik része pedig a különböző védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalói oldalt (kisgyermekes anyák és 45 éven felüli munkavállalók) valamint a pályakezdőket, egyetemistákat szólaltatja meg, így lehetőséget teremtve a különböző nézőpontok, munkaerő-piaci tapasztalatok összevetésére. A félig-strukturált interjúk alanyai, a témánk szempontjából kiemelten fontos, hátrányos helyzetű munkavállalókból rekrutálódnak: 4

interjú alanyaink között lesznek azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók, akik feltételezésünk szerint, alulreprezentáltak lesznek a kvantitatív adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek (romák, kisgyermekesek, 45 évnél idősebbek valamint fogyatékossággal élők). 2. A kutatás előzményei és módszertani háttere 2.1 Hazai előzmények Jelen kutatás, mind témájában mind módszertanában, szorosan kapcsolódik a Társadalmi Párbeszéd Központ megbízásából a TÁMOP 2.5.2: A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása elnevezésű projekt keretében végzett Munkahelyi Foglalkoztatási viszonyok című átfogó kutatáshoz, melynek során 1000 versenyszférában működő telephely került lekérdezésre 2010-es év folyamán. Az 1000 versenyszférában tevékenykedő telephelyi kérdezést egészíti ki a 100 közintézmény és 90 civil szervezet körében tervezett adatfelvétel, valamint a tíz fókuszcsoportot és 30 interjút magában foglaló kvalitatív kutatási modul. Az esélyegyenlőség témája szempontjából legfontosabb kutatási előzmény, a SEED Alapítvány 2006-os kutatása 1, mely kérdőíves és fókuszcsoportos eszközökkel vizsgálta a munkahelyi esélyegyenlőség kérdéseit. A projekt kiemelt témája volt a férfi-női esélyegyenlőség, de érintette az egyéb (nem társadalmi nemi alapú) egyenlőtlenségeket is. A kutatás során összesen 400 profit-orientált és non-profit cég, illetve közintézmény vezetőjét kérdezték meg, valamint tíz fókuszcsoportos beszélgetést szerveztek. A szervezetek vezetőinek zöme úgy vélte, hogy a fogyatékossággal élők, a romák és az idősekkel szemben szinte általános (80% feletti) a hátrányos megkülönböztetés, de a társadalmi helyzet, a bőrszín és a nemi alapú diszkrimináció is, a megkérdezettek több mint kétharmada szerint hat a munkaerőpiacon. Szervezettípus szerint elmondható, hogy a vállalkozásokban dolgozók 55%, a közalkalmazottak 64%, a civil szervezetekben pedig a foglalkoztatottak 75%-a szerint a nők hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A fókuszcsoportos beszélgetések során az érintettek különböző csoportjait szólaltatták meg: vállalkozások férfi és női vezetőit, 1 A projekt az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Gender Mainstreaming EWIV osztrák civil szervezet, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, valamint lengyel és észt esélyegyenlőségért felelős kormányzati szervezetek együttműködésében valósul meg. 5

kisgyerekes anyákat, egyetemistákat, HR-szakembereket, köztisztviselőket, multinacionális cégek vezetőit, segítő civil szervezetek képviselőt, valamint a Strukturális Alapok operatív programjainak horizontális témafelelőseit kérdezték meg a munkahelyeken tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és az esélyegyenlőség témájában. 2.2. Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden Az ún. kapcsolt kérdőíves módszert a foglalkoztatási viszonyok témájában az elmúlt években számos nyugat-európai országban (Franciaországban, Angliában, Németországban és Svédországban), valamint Kanadában és az Egyesült Államokban is alkalmazták már. A többnyire reprezentatív adatfelvételek során a munkáltatókra, a munkavállalókra és a munkahelyekre vonatkozó releváns kérdésekről, úgymint bérezési gyakorlat, munkahelyi körülmények, munkaidő kérdései, munkahelyi rugalmasság, esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés vagy a munkavállalók munkához való viszonya témakörökben kérdezték meg a munkavállalói és a munkáltatói oldalt. A munkavállalók és a munkáltatók szempontjait egyaránt feltáró kérdőíves kutatások közül számunkra példaértékű vizsgálat az Egyesült Királyságban a nyolcvanas évek óta rendszeresen megismételt Workplace Employment Relations Survey (WERS), melynek során a munkavállalói és a munkáltatói oldal mellett, a szakszervezetek és érdekképviseletek képviselőit is megkérdezték. A WERS kutatás elemzési egysége a munkahely (pontosabban a vállalati telephely), és országosan reprezentatív adatokkal szolgálnak a kis- és középvállalkozások öt főnél többet foglalkoztató munkahelyeinek foglalkoztatási viszonyairól. Emellett a kutatás lehetőséget teremtett időbeli összehasonlításra: a longitudinális kutatássorozat részben tekinthető panel kutatásnak, mivel a kutatássorozat indulásakor, 1998-ban résztvevő munkahelyek 77%-a vett részt a 2004-es kutatásban, a fennmaradó 23%-ot pedig újonnan megkeresett munkahelyek jelentették. 6

2. 3. Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól A kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy a különböző munkaerő-piaci szereplők válaszait összehasonlító elemzés valósulhasson meg. A speciális adatfelvételi technika nemzetközi kutatási tapasztalatiról a MEADOW projekt módszertani tanulmányában 2 olvashatunk részletesen. A MEADOW projekt alapvető célja, olyan megbízható statisztikai adatokra és kutatási eredményekre épülő módszertan kialakítása, amely az Európai Uniós szakpolitikai kezdeményezések számára nyújt segítséget, annak érdekében, hogy azok valóban hozzájárulhassanak a munkahelyi rugalmasság és a szervezetek alkalmazkodó képességének, valamint a munka minőségének javításához. A projekt során nagy mintás adatfelvételre ugyan nem került sor, de a kialakított módszertani irányelvek tesztelésére igen. A módszer tesztelése 2009. második felében zajlott, a résztvevő országok nyelvére lefordított munkáltatói- és munkavállalói kérdőívek lekérdezésével. A szerzők alapvető különbséget látnak aközött, hogy a munkáltatóból vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt. A MEADOW projekt kutatói a rendelkezésre álló információk alapos tanulmányozása és a módszerek különböző szempont szerinti csoportosítását követően, összehasonlítják a kapcsolt kérdőívek módszerének alkalmazási és megvalósítási lehetőségeit: alapvető különbséget tesznek aközött, hogy a kutatás során a munkáltatóból, vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt, majd mindent összevetve az előbbi mellett teszik le a voksukat. A bemutatott kutatások többségénél a munkáltató jelenti az elsődleges elemzési egységet, melynek számos előnye van. Először is a munkáltató beazonosítása után, a munkavállalók azonosítása és bevonása a kutatásba viszonylag egyszerű; a klaszterezett minta könnyen és olcsón kezelhető, és kevesebb kontakt-személlyel (munkáltatók) kell felvenni a kapcsolatot. Másrészt, ha nem áll rendelkezésre a munkáltatókat és munkavállalókat együttesen kezelő regiszter, egy longitudinális survey során, könnyebben nyomon követhetők a munkáltatók, mint a munkavállalók. Harmadrészt, a minta reprezentativitása is könnyebben biztosítható, ha a munkáltató az elsődleges mintavételi egység, mint ha a munkavállaló. 3 Végül pedig egy pragmatikus érv: ez a kutatási design költséghatékonyabb, mint a fordítottja. 2 N. Greenan, K. Kraan, 2009. 7

A felsorolt előnyök ellenére természetesen számos nehézséggel és módszertani problémával állunk szemben a munkáltatókra vonatkozó mintavételi eljárás kialakításakor is. A legnagyobb probléma, hogy többnyire nem áll rendelkezésünkre egy egységes munkáltatói regiszter, sem egy naprakész adatbázis, amely alapján a különböző telephelyek beazonosíthatók lennének. Vannak ugyan elérhető üzleti regiszterek, de általában ezek nem terjednek ki például a közszférára. Az egyes nemzeti statisztikai hivatalok által előállított adatbázisok pedig csak korlátozottan hozzáférhetők. A legalapvetőbb torzítási probléma abból fakad, hogy ha a munkáltató jelöli ki a válaszadókat egy előre elkészített lista alapján, akkor valószínűsíthető, hogy felülreprezentáltak lesznek a munkáltatójukkal és a munkájukkal általában elégedettebb munkavállalók (ez a szakirodalomban social climate bias -ként ismert jelenség). De még ha véletlenszerűen választjuk is ki a munkavállalókat, akkor is fennáll a torzítás esélye, ha a munkáltató állította elő a kiválasztás alapjául szolgáló mintavételi keretet. A mi esetünkben alapvető problémát csak a civil szféra esetében jelent a szükséges adatbázishoz való hozzáférés hiánya. A mintavételi keret kialakításához rendelkezésünkre áll a KSH által nyilvántartott, csaknem 70 000 szervezet adatait tartalmazó Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR), ez azonban nem tartalmaz foglalkoztatottak számára vonatkozó információt. 3 Ha a mintavételi keretből vett minta csak az elsődleges mintavételi szintjén van meghatározva, akkor a mintavételi arányok szóródása mindig magasabb a második szinten. Ezen a szinten ugyanis kétféle nemválaszolásból adódó torzítással kell számolnunk. 8

3. A mintavétel és kutatási design 3.1 Kvantitatív mintavétel A 2010. őszi kvantitatív adatfelvétel 90 civil szervezet és 100 közintézmény országos mintáján kapcsolt kérdőíves technikával történik. A kvantitatív mintavétel során jelen kutatásban csakúgy mint a versenyszférát vizsgáló adatfelvétel során is a munkáltatóból indultunk ki. Annak érekében azonban, hogy megfelelő számú nagy foglalkoztató kerüljön be a mintába, melyek nagyobb eséllyel rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel és érdekképviselettel, a foglalkoztatottak számára vonatkozó reprezentativitástól eltekintettünk, és ehelyett az ún. irányított mintavételi technikát alkalmaztuk, mind a versenyszféra mind a közszféra adatfelvétele során. Míg a versenyszféra esetében a telephely szolgált a mintavételi egységként, a közintézmények és a civil szféra esetében ez nem volt megvalósítható: ezekben a csoportokban az elemzés alapegysége az adott szervezet vagy intézmény. A civil szféra mintavétele során az ún. telefonos előszűrést alkalmazzuk majd, mivel a rendelkezésünkre álló adatbázis nem tartalmazza a mintavételhez szükséges alapvető információt, a foglalkoztatottak számát. Versenyszféra A versenyszféra esetében a KSH nyilvánosan elérhető cégadatbázisa szolgált a mintavétel kiindulópontjaként 4. A KSH céginformációs adattára, mely Magyarország összes jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társaság vállalkozásának adatait, valamit azok tevékenységeinek TEÁOR-kódjait tartalmazza.. Az adatfelvétel 2010. júniusa és szeptembere között zajlik. Az adatbázis nagyjából 300 ezer cég részletes cégadatát tartalmazza: KSH-törzsszám, alakulás dátum, a név, cím, telefonszám, faxszám, gazdálkodási forma, létszám- és árbevételkategória, a tevékenység TEÁOR-kódja szerint. Mivel a versenyszféra mintavételi alapegysége a telephely volt, a KSH céginformációs adatbázisát telephelyes adatbázisának adataival egészítettük ki, melynek alapja a Gazdasági Szervezetek Regisztere, mely gyakorlatilag a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem 4 2009/III. negyedévi frissített adatbázis 9

rendelkező gazdasági szervezetek telephelyeit tartalmazó leválogatás. A leválogatás 2010 márciusában történt. A több, mint 50 ezer telephelyet tartalmazó adatbázis tartalmazza a cég KSH-törzsszámát, nevét, a telephely sorszámát, nevét, létszám-kategóriáját tevékenysége TEÁOR-kódját valamint településkódját. A vizsgálatba vont 1000 cég alatt valójában 1000 telephelyet értettünk, tehát, ha egy cégnek több 20 főnél nagyobb telephelye is van, akkor annak a cégnek maximum három ilyen telephelyét kell lekérdezni, és minden egyes telephely egy-egy esetet jelent az 1000 cégből. A kutatás sajátos igényeinek megfelelően hogy minden fontosabb alpopulációban statisztikai elemzésre alkalmas mennyiségű telephely kerüljön lekérdezésre nem véletlen, hanem irányított mintával dolgozunk. A kutatás során három rétegképző változót használtunk, a foglalkoztatotti létszámot, az ágazatot és a régiót. Mivel a három szempont együttes kezelése egy háromdimenziós kereszttáblában történő gondolkozást igényelt, az előre meghatározott mintanagyság (N=1000) az egyes rétegképző változók esetében felhasználható kategóriák száma komoly korlátot jelent az adatfelvétel során. Mivel a háromdimenziós kereszttábla bizonyos celláiban egy túl részletes kategóriarendszer mellett nem maradna elég telephely, amit valószínűsíthetően le lehetne kérdezni. Ezért először arról született megegyezés, hogy három területi régiót, és három létszámkategóriát fogunk használni a felmérés során. Egy következő lépésben az ágazati besorolás kategóriának meghatározásáról hoztunk döntést annak figyelembevételével, hogy ne legyenek olyan kis ágazati kategóriák, amelyek esetében a telephelyméret és a régió szerint történő bontás során az alpopulációba tartozó telephelyek száma olyan alacsonyra süllyed, hogy az már reális veszélyt jelent a lekérdezhetőséget illetően. Ezért egyrészt az élelmiszeripar és a könnyűipar, másrészt a szolgáltatást és a személyi és közösségi szolgáltatás kategóriáit a mintavétel során összevontuk. 10

A rétegképző változók szerinti kategóriák tehát a következők voltak: 1. Foglalkoztatottak létszáma (a telephelyen): a. 20-49 fő b. 50-249 fő c. 250 fő és több 2. Ágazat (TEÁOR-kód alapján) a. alaptevékenység (mezőgazdaság, bányászat, energetika) b. élelmiszer- és "könnyűipar" c. "feldolgozó nehézipar" c. kereskedelem d. szállítás, távközlés e. szolgáltatás 3. Régió (KSH-régiók alapján) a. Közép-Magyarország (Közép-Magyarország) b. Nyugat-Magyarország (Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) c. Kelet-Magyarország (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) A mintakeret definiálása során a legfontosabb rétegképző változó azaz a foglalkoztatotti létszám megoszlását az elemezhető nagyságú alminták elérése érdekében a úgy határoztuk meg, hogy a 20-49 fős telephely tegyék ki a minta 35, a 50-249 fős telephelyek az 50 és a 250 vagy annál több főt foglalkoztató telephelyek a 15%-át. (1. táblázat) 1. Táblázat: A telephelyek valós és mintabeli megoszlása foglalkoztatottak száma szerint foglalkoztatottak száma N Valós arány(%) Megcélzott elemszám Mintabeli arány 20-49 fő 11531 64% 350 35% 50-249 fő 5554 31% 500 50% 250 fő vagy annál több 922 5% 150 15% Összesen 18007 100 1000 100% 11

Az összevont régió és ágazati kategóriákban az alkalmazotti létszám kategóriáknak megfelelő populációbeli eloszlás elérését tűztük ki célul a mintában. Civil szféra 5 Mivel a kutatás alapvető célja, az esélyegyenlőség helyzetének feltérképezése a munka világában, ezért a kiválasztás alapvető kritériuma volt, hogy csak olyan civilszervezetek kerüljenek a mintába, melyek munkáltatók. Ezáltal a nem valódi munkáltatóként funkcionáló, hanem különböző hobby- és egyéb szabadidős tevékenységre szakososodott kis szervezeteket (pl. horgászegyesületek és egyéb sportkörök, melynek tagjai önkéntesként vannak bejelentve) kizártuk a mintavételi keretből. Alapvető problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésünkre a foglalkoztatottak számára vonatkozó információ. Ennek a hiányosságnak az áthidalására, az NSZOR 6 lista alapján vett mintából (kivéve a pártok), az ún. telefonos előszűrés módszerével fogjuk kiszűrni azokat a szervezeteket, melyek nem működnek foglalkoztatóként. Az EBH útmutatásának megfelelően azon civil szervezetek kerülnek a mintába, melyek vagy nonprofit gazdasági társaságként, vagy civil szervezetként vagy társadalmi szervezetként működnek. A közszféra A közszféra körében végzett kutatás a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket és közalkalmazottakat foglalkoztató, 20 főnél nagyobb szervezetekre terjed ki. Ez a kérdőívek adaptációja szempontjából azt jelenti, hogy külön kérdőívcsomagot dolgoztunk ki a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók és munkavállalók kérdezésére és külön változatot a kormány- és köz tisztviselőkre. A három típusú munkáltató mintába kerülési valószínűségének meghatározásakor az alapelvünk az volt, hogy körülbelül ugyanolyan arányában kerüljenek a mintába közalkalmazottak, mint kormány- és köztisztviselők együttesen: Így a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók mintába kerülési aránya 50%, a kormánytisztviselőket foglalkoztatóké 15-20% közötti, és a köztisztviselőket foglalkoztatóké 30-35% közötti 5 Az EBH útmutatását a mintaválasztásra a 1. Függelék tartalmazza 6 Az NSZOR listát a 2. Függelék tartalmazza. 12

arányban került meghatározásra. A különböző típusú foglalkoztatók elkülönítése a 3. Függelékben található gazdasági forma és TEÁOR kódok alapján kerül meghatározásra a mintavétel során a KSH Intézményi adatbázisa alapján. A foglalkoztattak szerinti megoszlás szintén nem reprezentálja a valós megoszlást, a cél a fent leírt szempontok alapján az volt, hogy megfelelő számú nagy foglalkoztató kerüljön be a mintába, melyek nagyobb eséllyel rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel és érdekképviselettel, éppen ezért irányított mintavétellel dolgoztunk ebben az esetben is. 2. táblázat: a közszféra intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása Létszám kategória Elemszám (N) Százalék (%) ismeretlen 2894 20,1% nincs munkavállaló 646 4,5% 1-4 fő munkavállaló 1088 7,6% 5-9 fő munkavállaló 1622 11,3% 10-19 fő munkavállaló 1776 12,3% 20-49 fő munkavállaló 2905 20,2% 50-99 fő munkavállaló 2023 14,0% 100-199 fő munkavállaló 875 6,1% 200-249 fő munkavállaló 154 1,1% 250-299 fő munkavállaló 92 0,6% 300-499 fő munkavállaló 167 1,2% 500-999 fő munkavállaló 96 0,7% 1000-x fő munkavállaló 62 0,4% Összesen 14400 100% Mivel a kiválasztási kritérium a közszféra esetében hasonlóan a versenyszférához, a 20 főnél nagyobb foglalkoztatók voltak, az első négy létszám kategóriát illetve az ismeretlen foglalkoztatotti számú kategóriát is ki kellett zárnunk az alappopulációból, és a fennmaradó 44% maradt a mintavételi keretként szolgáló populáció, melyet három kategóriába vontunk össze. (3. táblázat) 3. táblázat: a 20 főnél többet foglalkoztató közszférába tartozó intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti valós megoszlása és a mintába kerülési aránya Létszám kategória N Valós megoszlás Mintába kerülési arány 20-49 fő munkavállaló 2905 45,6% 33, 3% 50-249 fő munkavállaló 3052 47,9% 33, 3% 250- főnél több 417 6,5% 33, 3% 13

munkavállaló Összesen 6374 100% 100% A közszférába tartozó szervezetek regionális megoszlása a hét régió szerint az alábbi megoszlást mutatja. (4 táblázat), melyet a mintavétel során három nagy kategóriába vontunk össze az alacsony minta-elemszámok miatt (5. táblázat). 4. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása (N,%) Százalékos megoszlás KSH régió Elemszám (N) 1 KÖZÉP-MAGYARO. 2886 20,0% 2 KÖZÉP-DUNÁNTÚL 1745 12,1% 3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 2102 14,6% 4 DÉL-DUNÁNTÚL 1831 12,7% 5 ÉSZAK-MAGYARO. 2207 15,3% 6 ÉSZAK-ALFÖLD 2166 15,0% 7 DÉL-ALFÖLD 1463 10,2% Összesen 14400 100,0% 5. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása, összevont kategóriákban (N, %) Létszám kategória Elemszám (N) Százalékos megoszlás Közép-Magyarország 2886 20,0% Nyugat-Magyarország 5678 39,4% Kelet-Magyarország 5836 40,5% Összesen 14400 100 % 3.2. A kvalitatív kutatás designja A kvalitatív kutatási modul a kvantitatív adatokból nyert eredmények árnyalására és kiegészítésére, valamint az esélyegyenlőséggel kapcsolatos vélemények alaposabb megismerésére szolgál. A munkáltatók és HR szakemberek körében szervezett fókuszcsoportos beszélgetések egyrészt az esélyegyenlőség témájával kapcsolatos vélemények, nézetek ütköztetésére, másrészt az esetleges jó gyakorlatok feltérképezésére ad lehetőséget. 14

A munkavállalói interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések pedig lehetőséget teremtenek a munkahelyi esélyegyelőség kérdéseivel és rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos vélemények és igények feltárására. A munkaerőpiacról kiszorult hátrányos helyzetű csoportokkal készülő interjúk segítségével feltárhatók a munkaerőpiacra való belépés fő akadályai a különböző védett tulajdonsággal rendelkező csoportok esetében. A fókuszcsoportos beszélgetések A vélemények nyílt vállalása és kötetlen megfogalmazása érdekében a kutatás során homogén munkavállalói és munkáltatói csoportokat szervezünk, a nem és életkor tekintetében azonban a kutatási téma megengedte a heterogén összetételt. Fókuszcsoportok száma: 10 fókuszcsoport (csoportonként 6-8 fő) Fókuszcsoportok helyszínei: Budapest, egy kelet-magyarországi (pl. Nyíregyháza) és egy nyugat-magyarországi (pl. Győr) város. A fókuszcsoportok résztvevőinek tervezett összetételére a 4. Függelék két szűrőkérdőíve tartalmaz részletes információt. A három munkáltatói csoportokban vállalkozások és multinacionális cégek vezetői illetve HR-szakemberek vesznek részt, férfiak és nők vegyesen. Egy-egy csoport Budapesten, Győrben és Nyíregyházán Az összesen hét munkavállalói csoportból háromban kisgyermekes anyák, kettőben pályakezdők és háromban 45 éven felüliek vesznek majd részt az alábbi területi megoszlásban: Kisgyermekes anyák: Egy-egy csoport Budapesten és Győrben; Pályakezdők és egyetemisták (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten és Nyíregyházán; 45 éven felüliek (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten, Nyíregyházán és egy Győrben. Félig-strukturált interjúk Az interjúalanyok azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók lesznek, akik feltételezésünk szerint alulreprezentáltak lesznek a telephelyi kérdőíves adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek. Az összesen 30 db félig strukturált interjú Budapesten készül majd el az alábbi megoszlásban (6. táblázat). 15

6. Táblázat: 30 db félig strukturált interjú megoszlása Munkavállalók Inaktívak és munkanélküliek roma nők és férfiak 2 fő 6 fő kisgyermekes anyák 1 fő 6 fő 45 éven felüli nők 1 fő 6 fő fogyatékossággal élő nők és 2 fő 6 fő férfiak összesen 6 fő 24 fő 16

5. A kutatás főbb témakörei 5.1 Kérdőívek A kutatás során kidolgozott kérdőívek leghangsúlyosabb témaköre az esélyegyenlőségi tapasztalatok és gyakorlatok, emellett az alábbi témaköröket dolgozzák fel hosszabb-rövidebb kérdésblokkok (zárójelben jelezve ha csak az egyes kérdőívek tartalmazzák az adott témát): a telephely és a szervezet főbb jellemzői (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza) személyzeti ügyek és munkaügyi kapcsolatok (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza) munkaerő-felvétel, képzés, munkaszervezés konzultáció és kommunikáció munkahelyi képviselet bérezési rendszerek és bérmegállapítások esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés a munkahelyen kollektív viták és vitarendezési eljárások (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza) panaszeljárás és fegyelmi eljárás rugalmasság és telephelyi teljesítmény változások és válság hatása a munkahelyen (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza) A kvantitatív kutatás során az alábbi kérdőívek kidolgozására került sor az előbb vázolt témaköröket érintve. (2. Melléklet) A munkavállalók, a munkáltatók és az érdekképviseleti vezetők párhuzamos kérdezése lehetővé teszi a munkahely különböző szereplőinek véleményének összehasonlító elemzését. Az esélyegyenlőség témájának esetében ez azt jelenti, hogy a munkaerő-piacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésről információt kapunk a munkáltatói (potenciális elkövetők ) és munkavállalói (potenciális áldozatok ) oldalról egyaránt. (7. táblázat) 17

7. táblázat: Telephelyi kérdőív típusok, jellemzésük és tervezett elemszámok: jellemzés 1. dolgozói profil 8 oldalas önkitöltős kérdőív az intézményvezetővel a telephely alapadatairól 2. vezetői kérdőív kb. 1 órás kérdőív az intézmény valamelyik (feltehetően HR-es) vezetőjével 3. érdekképviseleti kérdőív 4. munkavállalói kérdőív (kérdezőbiztossal) kb. 45 perces kérdőív egy helyi szakszervezeti vezetővel és/vagy üzemi tanács vezetővel (kérdezőbiztossal) 8 oldalas önkitöltős kérdőív Tervezett elemszám (db) versenyszféra civil szervezet Közintézmény (közalkalmazottak kormány- és köztisztviselők) 1000 90 100 1000 90 100 Telephely függő Kb. 8000-9000 (válaszadói hajlandóságtól és telephelymérettő l függ) Nem releváns, (esetleg Kht.- nál) 250 (válaszadói hajlandóságtól és cégmérettől függ) Intézményfüggő 900 (válaszadói hajlandóságtól és cégmérettől függ) 5.2. A kvalitatív kutatás Annak ellenére, a hogy a kvalitatív kutatás célja a hátrányos megkülönböztetés munkahelyi, és tágabb értelemben munkaerő-piaci gyakorlatának megismerése a potenciális áldozatok és elkövetők részéről, sem az interjúk, sem a fókuszcsoportok bevezetőszövege nem tartalmaz információt erre vonatkozóan. A kutatási téma megjelölésénél a tágan értelmezhető munka világa és foglalkoztatási viszonyok állnak, ezzel elkerülve az esetleges torzítás veszélyét. Mindkét módszer a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok saját tapasztalatainak és nehézségeinek feltárását tűzi ki célul, a munkáltatói fókuszcsoportok pedig a munkáltatók esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseire, az esetlegesen fellelhető jó gyakorlatokra és az esélyegyenlőségi terv meglétére illetve értékelésére kérdeznek rá. A kvalitatív kutatás során készülő interjúk és fókuszcsoportok az következő témaköröket ölelik fel. 18

8. táblázat: A félig strukturált interjúk témakörei Inaktív és munkanélküli interjúk: Munkavállalói interjúk: 1. Munkaerő-piaci és anyagi helyzet Munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet 2. Munkaerő-piaci tervek, kilátások Munkahelyi biztonság és elégedettség 3. Hátrányos megkülönböztetés Család- és munka összeegyeztetése 4. Család- és munka összeegyeztetése Esélyegyenlőség 5. Esélyegyenlőség Munkahelyre vonatkozó zárt kérdések 6. Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések) Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések) Az interjúk első öt kérdésblokkja javarészt nyitott kérdéseket tartalmaznak, az utolsó két kérdésblokk alapja a kvantitatív kutatásból ismert önkitöltős munkavállalói kérdőív munkahelyre és személyes adatokra vonatkozó kérdésblokkja. 9. táblázat: A fókuszcsoportok tervezett témakörei (megvitatására tervezett időtartam) Munkavállalói csoport: Munkáltatói csoport: 1. Bevezető kérdések (10 perc) Bevezető kérdések (10 perc) 2. Esélyegyenlőség Magyarországon, Esélyegyenlőség Magyarországon, diszkrimináció típusai ( védett diszkrimináció típusai ( védett tulajdonságok ) (10-15 perc) tulajdonságok ) (10-15 perc) 3. Kiválasztási gyakorlat esélyegyenlőségről ismeretek (20-25 perc) 4. Munkaerőpiac és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) Kiválasztási gyakorlat (15-20 perc): Munkáltatói attitűdök és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) 5. Személyes tapasztalatok (20-25 perc) Esélyegyenlőség megvalósulása a munkahelyen (kb. 15 perc) 6. Esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos (jogszabályi) ismeretek és vélemények (20-25 perc) A fókuszcsoportok az egyes témakörök kötetlen megvitatása mellett, különböző gyakorlatokkal és ún. eszközökkel segítik elő a témánk fókuszában álló esélyegyenlőség témakörének minél alaposabb körüljárását. Mivel az esélyegyenlőségi jogszabály ismeretére tételesen nyilvánvalóan nem kérdezhetünk rá, ezért van szükség a különböző fókuszcsoportos szituációban jól működő módszertani segédeszközök például hirdetési újságból kivágott diszkriminatív tartalmú álláshirdetések megvitatása alkalmazására. Ezekhez hasonló 19

gyakorlatokkal a közvetlenül nem mérhető ismeretekre és benyomásokra, vagy a burkolt, de ki nem mondott (vagy ki nem mondható) előítéletekbe is bepillantást nyerhetünk.(a kvalitatív vezérfonalakat az 1. Melléklet tartalmazza) 20