Veszélyforrások Megyénkben (teendők veszély esetén) Mit is kell értenünk veszélyeztetettség alatt? Egy bizonyos objektum, település, térség mellett, környezetében olyan veszélyforrás van jelen melynek hatása az ott élő lakosságra és az anyagi javakra veszélyeztető tényezők lehetnek. Szűkebb lakókörnyezetünk veszélyforrásai: 1., Folyóvizek - Árvízi elöntés 2., Rendkívüli csapadékmennyiség - Belvíz kialakulása 3., Rendkívüli havazás, hófúvás - járhatatlan utak, közlekedés, ellátás kiesése 4., Nukleáris veszély, Paksi Atomerőmű balesetének hatásai 5., Veszélyes anyagot tároló, felhasználó üzemekben történő baleset - veszélyes anyag szabadba jutása 6., Szélsőséges időjárás, szélvihar, orkán - lakóépületek károsodása földrengés - épületek, közművek rongálódása 7., Veszélyes anyag szállítása során bekövetkező baleset - veszélyes anyag szabadba jutása 8., Földrengés - épületek, közművek rongálódása 9., Nagyobb kiterjedésű erdő és üzemi tüzek A felsorolt veszélyforrások nagy részt előre jelezhetőek van felkészülési idő a területen élő lakosságfigyelmeztetésére, tájékoztatására. Amennyiben a preventív felkészítés eléri célját nagyban csökkenteni lehet a károk mértékét és a veszteségeket. Számos példát tudunk erre felsorakoztatni az emberiség történelméből, míg a mai kor társadalmának rendelkezésre állnak korszerű, megbízható műszerek, eszközök. Minden településen a jogszabály alapján a polgármester a helyi katasztrófavédelem vezetője. Bármilyen veszélyhelyzet bekövetkezése esetén,mely veszélyezteti a lakosok életét, vagyoni értékeit alkalmazhatja a településen létrehozott polgári védelmi szervezetet a védekezéshez / Előre kijelölt személyek és eszközök / Ezen kívül igénybe veheti a településen található bármely eszközt. Tehergépkocsi, műszaki gép, személygépkocsi, szivattyú stb. / infrastruktúrát és objektumot, épületet, mely a védekezést szolgálja. Vészhelyzetek szirénajelzései: K a t a s z t r ó f a r i a d ó: Változó hangmagasságú, 2 perces folyamatos jel. Ezt a jelzést hallja, ha lakóhelye környezetében valamilyen ipari, vagy természeti katasztrófa következett be. L é g i r i a d ó: Változó hangmagasságú jel, 3x30 másodpercig 30 másodperces szünetekkel. Ezt a jelzést hallja, ha az országot vagy lakóhelye körzetét légitámadás fenyegeti. V e s z é l y e l m ú l t: Állandó hangmagasságú jel, 2x30 másodpercig 30 másodperces szünettel. Ezt a jelzést hallja, ha a veszély elmúlt, vagy a fenyegetettség megszűnt. 1
Árvízi veszélyeztetettség: Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medréből és elönti a környező területeket, településeket. Hazánk vízkészletét tekintve sajátos helyzetben van a szomszédos országokhoz viszonyítva: - az éves teljes vízkészlet 96 %-a a szomszédos országokból érkezik, - az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át, - az árvizek nagy része a hó olvadását követően az esőzések hatására következik be, hazánkban a folyók mentén 4220 km töltés, gát van kiépítve, - hazánk árvízveszélyes helyei: Felső-és Közép- Tisza-vidék, a Sajó és a Bodrog völgye, a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna, - az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján hazánkban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával lehet számolni. 1838-ban Budapesten volt a legnagyobb árvíz. Belvízi veszélyeztetettség: Mit értünk ez alatt? -A talajvíz szintjének a földfelszínre vagy annak szintje fölé való emelkedése, amelyet általában hosszantartó esőzések idéznek elő, általában minden feneklő vagy fölfakadó egyes földterületeket időszakonként elborító kártékony víz. Veszélyeztető hatás: A belvíz megjelenése lakott településen elsősorban az épületek állékonyságának romlását a közművek / víz, gáz, telefon, csatorna / sérülését idézi elő. A régebbi építésű (vályogfalú) épületekre különösen veszélyes mivel a falazat anyaga víz hatására elveszti tartóképességét így ez a ház teljes megsemmisüléséhez vezethet. Védekezés: A belvíz elleni védekezés alapvető módszere a települési csapadékelvezető rendszer karbantartottsága, tisztasága, a lefolyás biztosítása. Minden ingatlantulajdonosnak érdeke és jogszabályi feladata az előtte húzódó árokrendszer tisztántartása, karbantartása. Földrengés: Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások, hullámzások keletkeznek. A kitörési helyet epicentrumnak nevezzük. Jó tudni: a földrengések erősségét a Richter -skála (9 fokozat) és a Marcali skála (12 fokozat) adják meg. Hazánk történetének legnagyobb földrengése 1763-ban Komáromban, 1911-ben Kecskeméten 9-es erősségű földrengések voltak Legutóbb a Balaton -felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985.08.25-én Berhida és Peremarton térségében következett be. 2
Teendők földrengés esetén: az épület mielőbbi elhagyása, lehetőleg két rengés szünetében, az épületben maradva lezuhanó, ránk szakadó tárgyak előli menedék keresése, ha nincs védelmet nyújtó berendezési tárgy legerősebb falakkal határolt sarokba kuporodni és a fejet összefont karjainkkal vagy több rétegben összehajtott ruhával (pl. kabát, pulóver) védhetjük Az előrengések általában 10-30 másodpercig tartanak és néhény perces esetleg néhány tízperces szünetekkel követik egymást. Ezen időszakok alatt érdemes kimenekülni. Épületből kimenekülés esetén ne foglalkozzunk értéktárgyaink kimentésével Hűvös idő esetén lehetőleg gyorsan vegyünk magunkhoz meleg ruházatot Épületekből kimenekülés esetén menjünk kellő távolságra az épülettől, fáktól és különféle vezetékektől. Magas épületből kimenekülni lift használata nélkül fegyelmezetten. Amennyiben egy épületben sokan tartózkodnak, minden kijáratot használjunk a torlódás elkerülése végett. Célszerű magatartási formák földrengés után : leszakadt elektromos vezetéket megérinteni vagy megközelíteni nem szabad. kerülni kell azokat a helyeket, ahol kiterjedt tűz ég, de a kisebb lakáson belüli tüzeket, lokalizáljuk, oltsuk el, az épületekben és az utcákon keletkezett tüzek oltásával senki ne kísérletezzen, a közművek sérüléseinek helyét a lehetőségekhez képest el kell kerülni, ezek ugyanis veszélyesek lehetnek a földrengés sújtotta területről történő kimenekülés legbiztonságosabb módja a gyalogosan történő közlekedés, a romok alá rekedt személyek kimenekítése komplex eszközöket igénylő feladat amennyiben vegyi anyag kiáramlását érzékeljük legfontosabb a környék azonnali elhagyása, lehetőleg szélirányban haladva és egyéni arc és bőrvédő eszközt / szükségvédőeszközt / alkalmazva, földrengés által érintett területre visszatelepülni csak akkor célszerű, ha azt már javasolják a hatóságok Veszélyes anyaggal kapcsolatos balesetek A veszélyes anyagok azonosítása: A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül jelezni kell valamilyen módon, ha veszélyes anyagokat szállítanak. Ilyenkor egy vagy több 30x40 cm nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármű elejére és hátuljára is. Ha a táblán nincs szám, ez azt jelenti, hogy a jármű darabos árut szállít, vagy többféle veszélyes anyag van rajta. Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. 3
Mivel gyakran előfordul ezeknek a járműveknek a balesete, jó tudni, mit is jelenthetnek ezek a számok. A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el. Felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítő szám áll. Mit jelentenek ezek a számok? Az első szám a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi. Az alsó mezőben lévő négyjegyű szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármű. Nekünk elég, ha közelebbről megismerkedünk a felső mezőben lévő két számmal (néha három), ami megmondja, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe. Veszélyt jelölő számok jelentése: A veszélyt jelölő szám első számjegyének (fő veszély) jelentése: 2 Gáz kiáramlása nyomás vagy vegyi reakció következtében. 3 Gyúlékony folyadékok (gőzök) és gázok 4 Gyúlékony szilárd anyag 5 Gyújtó(oxidáló)hatású anyag,vagy szerves peroxid 6 Mérgező anyag 7 Radioaktivitás 8 Maró anyag 9 Környezetre ártalmas Ha ezeket a számokat tudjuk, minden elhaladó járműnél megállapíthatjuk a veszély mértékét. Ha az első számjegyet megkettőzik, azt jelenti, hogy az adott veszély nagyon erős. A számok előtt néha X-et is láthatunk ez a tűzoltónak nagyon fontos jelzés. Azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármű tüzét vízzel oltani tilos. 4
5
Veszélyes anyag: Bármely olyan anyag, amely érintve van egy balesetben és elegendő mennyiségben kiszabadul, veszélyeztetheti az emberek egészségét, a biztonságot és/vagy a vagyonát. Ebbe a csoportba tartoznak a robbanó anyagok, a radioaktív anyagok, a gyúlékony, folyékony és szilárd anyagok az éghető folyékony és szilárd anyagok, a mérgek, az oxidáló, toxikus és maró anyagok. Veszélyes anyagot szállító járművek balesete: Az ilyen jármű elején, oldalain és hátulján több db 30*40 cm-es tábla jelzi a veszélyes anyag fajtáját és jellemzőit ábra és számjelölésekkel. a veszélyes anyagok azonosítóinak visszakeresésére a SIX veszélyes anyagok gyorsinformációs kézikönyve szolgál. Teendők a veszélyes anyagot szállító jármű balesete esetén: Ne közelítsük meg a helyszínt, ha veszélyt jelző táblát látunk a sérült jármű oldalán. Ha látjuk, figyeljük meg sérült-e a szállítmány csomagolása, megállapítani az anyag halmazállapotát, megjegyezni és felírni a veszélyességi bárcán és táblán látható jelöléseket és számokat, és kerüljük a vegyszerrel történő érintkezés bármely formáját. Megjegyezni és felírni a veszélyességi bárcán és táblán látható jelöléseket, ezt telefonon jelezni a Tűzoltóság felé: 1. a bejelentő nevét, telefonszámát 2. esemény pontos helyét 3. az esemény jellegét (mi történt? ) 4. van-e veszélyes anyag kiáramlás 5. van-e tűz, történt-e robbanás 6. veszélyeztet-e másokat Radioaktív anyag szabadba jutása: Lehetséges formái: Nukleáris energiát felhasználó létesítmény balesete (pl. Paksi vagy szlovákiai atomerőmű) Nukleáris anyag közúti vagy vasúti szállítása során bekövetkezett baleset Távoli atomreaktor esetleges hatása Radioaktív sugárforrás elvesztése, ellopása Radioaktív anyag csempészete Nukleáris meghajtású műhold visszazuhanása a földfelszínre 6
Radioaktív sugárhatás elleni lakossági védekezés módszerei, eszközei: Legrövidebb időn belül sugárhatás ellen védett helyre húzódni, elzárkózni Ne legeltesse jószágait, takarmányukat azonnal fedje le Saját készleteit tartalékolja, csak ellenőrzött ivóvizet-élelmiszert fogyasszon Csak legszükségesebb esetben hagyja el otthonát Szabadban való mozgás esetén használjon szükségvédő eszközöket (arc és bőrvédő) A kiosztásra kerülő sugárkárosodást gátló készítmények, gyógyszerek beszedése Ne szedjen, és ne fogyasszon frissen szedett zöldségeket Kitelepítésnél ne használja saját járművét Szennyezett ruhában ne menjen be az elzárkózás helyére, ruhacsere A leülepedett radioaktív port nem felkavarni járműhasználattal Szélsőséges időjárási viszonyok: A szélsőségesebb időjárási jelenségek hátterében a globális felmelegedés áll, amelynek kiváltó okai között első helyen az emberi tevékenységet, konkrétan az üvegházhatást fokozó gázok légkörbe bocsátását találjuk. Térségünkben az időjárás szélsőségesebbé válásának tendenciája tapasztalható és e jelenségek ismétlődésére gyakoribbá válására számítanunk kell. Ezek viszonylag ritkán válnak regionális méretűvé és néhány napnál tartósabbá a szó szoros értelmében nem okoznak katasztrófát, de a lakosság nagy tömegeinek normális életvitelét súlyosan akadályozhatják. 1., Rendkívüli havazás: Hófúvások keletkeznek, közúti közlekedési zavarok majd fennakadások, közlekedési dugók, Élelmiszer,- árú szállítás akadozása, tömegközlekedés leállhat, Energiaellátás, fűtési rendszerek zavarai, Üzemekben leállhat a termelés Egyes települések elszigetelődhetnek, Egészségügyi ellátás zavarai 7
Lakossági teendők : saját gépkocsi használatának mellőzése élelmiszerkészletezés lakáson szükségvilágító eszközök beszerzése hatóságok iránymutatásainak végrehajtása környezetünk megtisztítása a hótól, tájékoztató eszközök / TV, rádió / figyelemmel kísérése 2., Szélviharok, rendkívüli csapadék: közúti, vasúti közlekedési zavarok, villámlás okozta károk energiaellátás megszakadása épületkárok (kémények ledőlése pincék, mélygarázsok, földfelszín alatti létesítmények elöntése, fontos objektumok víz alá kerülése, átázása Lakossági teendők: Tartózkodjunk fedett helyen, Vihar esetén áramtalanítás Szükségvilágító eszközök, élelmiszertartalék képzése TV, rádió, híradások figyelemmel kísérése, Hatóságok iránymutatásainak végrehajtása, Vihar elmúltával környezetünk megtisztítása Alapvető védelmi rendszabályok: Bármelyik katasztrófa bekövetkezése esetén ha más módon nem lehetséges az emberi élet védelme, akkor a következő lakosságvédelmi rendszabályokat kell bevezetni, elrendelni: 1., Elzárkóztatás 2., Kimenekítés, kitelepítés 1., Az érintett lakosságot az épületekben való maradásra szólítják fel az alábbi utasítások betartásával: Az ablakok és az ajtó réseihez tegyen vizes plédet vagy törölközőt (fóliával lezárás) Figyelje a helyi rádió, televízió, hangosbemondó-kocsik közleményét Lehetőleg ne használja hosszan a telefont, ne hívja a védelmi szolgálatokat Csukják be a redőnyöket, spalettákat Mindig készítsen vizet az edényekbe Készítsen elő néhány gyertyát, elemlámpát Vegye számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljön fel a túlélőcsomag összeállítására, az esetleges kitelepítésre Kövesse a hatóságok utasításait 8
2., A veszélyeztetett lakosság, illetve kitelepítés esetén az állatállomány, takarmány is kiköltöztetésre egy előre meghatározott biztonságos területre. Ez egy ideiglenes védelmi intézkedés a veszélyeztető hatás elmúltával azonnal el kell rendelni a visszatelepítést. Hogyan készüljünk fel a kitelepülésre? A lakásból való távozáskor: Ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket, a világítást El kell zárni a víz és gázvezetéket, berendezéseket, El kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket, Be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redőnyöket, A lakásajtót kulcsra zárni, A mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik Mi legyen a túlélő csomagban? Személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya, Két - háromnapi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy literivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje.) Az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű Tisztálkodási eszközök Kisrádió 9