A Paksi Atomerőmű 2000. évi biztonságának értékelése Bevezetés Az elmúlt néhány évhez hasonlóan a 2000. évre vonatkozóan is összeállításra került a Paksi Atomerőmű biztonsági eredményeit, tevékenységeit összefoglaló anyag. Ahogy eddig, most is blokkjaink múlt évi biztonságára vonatkozó legfontosabb adatokat, az ellenőrzésekre, a tapasztalatok felhasználására, az egyéb biztonsági tevékenységekre vonatkozó legjelentősebb információkat lehet szándékunk szerint itt áttekinteni. Jelen kiadványunk az adatok összehasonlíthatóságának érdekében hasonló információkat közöl, mint eddig: biztonsági mutatók, események, ellenőrzések, tapasztalatok stb. Ugyanakkor a teljesség, jobb áttekinthetőség érdekében a biztonsági mutatókat korszerűbb, a jövőben alkalmazni kívánt struktúrában foglaljuk össze. A fejlődés másik területe a biztonsági ellenőrzések szélesebb körű, átfogóbb bemutatása. Reményeink szerint a szakemberek jelen kiadvány által meggyőződhetnek a Paksi Atomerőmű megfelelő biztonságáról. Az erőmű működésének értékelése biztonsági mutatók A biztonsági mutatók rendszere az erőmű különböző tevékenységeit jellemző olyan mutatók összessége, amelyek valamilyen mértékben, ha csak áttételesen is, hatással vannak a biztonságra, vagy jellemzik azt. Ezek között a mutatók között vannak olyanok, amelyek csak egy szűk tevékenységi területet jellemeznek, de vannak olyanok is, amelyek az erőmű biztonságát átfogóan jellemzik. Az alábbi értékelésben bemutatjuk a mutatók 2000. évi értékeit, amelyek összehasonlításra kerülnek a korábbi évek mutatóival és egyes esetekben az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) szerinti nemzetközi adatokat. Mivel a mutatók teljes köre nem azonos időben került bevezetésre, a vizsgálat időszaka különböző. A WANO mutatók jellemzője, hogy az átlagszámítás a szervezet által alkalmazott medián alapján történik. A biztonsági mutatók ez alkalommal új struktúrában kerülnek bemutatásra. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján összeállított új rendszer legfelső szinten három attribútumot tartalmaz. Ezek mindegyike általános mutatók, azokon belül pedig stratégiai mutatók szerint csoportosítja a jellemző mutatókat. Jelen fejezetben az egyes jellemző biztonsági mutatókat az első két szint szerinti csoportosításban adjuk meg. Normál üzemmenet Üzemeltetés Rendelkezésre állás (WANO mutató) A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása igen jó, s évek óta a világátlag feletti. 2000-ben a mutató értéke korábbiakhoz képest tovább nőtt, amihez hozzájárult a főjavításra fordított idő és a kényszerkiesések illetve nem tervezett leállások számának csökkenése. A mutató értéke világviszonylatban is javulást mutatott az elmúlt években.
Nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató) A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya. (A nem tervezett termeléskiesés egyáltalán nem volt tervezve, vagy tervbe vétele és a termelés kiesés időpontja között nem telt el legalább 4 hét.) Mértéke a karbantartási és üzemeltetési tevékenységek hiányosságára utal. A múlt évben értéke csökkent, így 1992 óta a legjobb értéket érte el. Állapot fenntartás Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok
2000-ben az összes vizsgálatok száma 4473 volt, ebből 147 vizsgálat (3,3 %) volt sikertelen. A mutató közel állandó értéket mutat, és a tavalyi érték jelentős javulás az előző évekhez képest. Vegyészeti mutató Ez a mutató a vegyészet eredményességét jellemzi. A számítás figyelembe veszi a legfontosabb szennyeződések koncentrációját a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben, és egyesíti egy univerzális mutatóban. A mutató értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el, illetve lépi túl a számításhoz használt határértékeket. 1999-től a vegyészeti mutató számításának egy új formája került bevezetésre, amely már nem hagyja figyelmen kívül a VVER típusú atomerőművek sajátosságait. Az új számítási módszer alkalmazásával 2000-ben mind a négy blokkot az 1 érték jellemezte, vagyis a korlátok nem kerültek túllépésre. Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, tehát az üzemanyag inhermetikusságának mértékét fejezi ki.
A mutató értéke leszámítva 1995. évit, amikor a rosszabb eredményt az 1993-as feltételezett tömörtelenség, valamint az 1994. évi rövid idejű jód aktivitás kikerülése okozta, mindig jobb volt a világátlagnál. (1995-ben a feltételezett tömörtelen kazetták kikerültek a reaktorból). A paksi mutató az előző négy év viszonylatában néhány idegen test bekerülésével járó esemény ellenére csökkenő tendenciát mutatott, ami az üzemanyag kiváló megbízhatóságáról tanúskodik. 2000-ben a mutató jelentéktelen mértékben nőtt az előző évi értékhez képest. Az 1., 2. és 4. blokkon a primerköri hűtőközegben lévő hasadási termékek trendje egyenletes volt, nem volt tapasztalható a fűtőelemek meghibásodására utaló növekedés. A 3. blokkon fennálló és először az előző kampányban tapasztalt magasabb jód aktivitást egy-két hibás fűtőelem pálca okozza, amelyek életkora kevesebb, mint 3 év, így a tavalyi átrakáskor bent maradtak a zónában. A 0,2 érték azonban a korábbi évek adatainál és a nemzetközi átlagnál még így is jelentősen alacsonyabb. Boxi tömörségvizsgálatok eredménye A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörségvizsgálatoknál mért szivárgásértékeket a megengedett szivárgásértékek százalékában. A megengedett érték minden egyes blokkra 14,7 %/nap. A 2000. évi mért értékek az alábbiak: 1. blokk 10,99 %/nap, a mutató: 0,75 2. blokk 9,79 %/nap, a mutató: 0,67 3. blokk 5,68 %/nap, a mutató: 0,39 4. blokk 5,32 %/nap, a mutató: 0,36. Az eddigi integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a 2., a 3. és a 4. blokkra vonatkozó értékek elegendő biztonsággal megfelelőek. Az 1995 óta tapasztalt 2. blokki szivárgásban lassú csökkenés észlelhető. Az 1. blokk esetében a szisztematikus és tervezett hibahely feltárási és elhárítási tevékenység következtében jelentősen javult a hermetikus tér szivárgási értéke a korábbi évi eredményhez képest (14,3 %-ról 10,98 %-ra).
Események Társasági szinten kivizsgált események száma 2000-ben 52 esemény került társasági kivizsgálásra, mint a Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat 1.25 számú irányelve szerinti jelentésköteles esemény. Ez a szám több, mint 30 %- os csökkenést jelent az 1999-es értékhez képest, amely csökkenésnek egy része a tavaly év elején bevezetett hatósági jelentési kritérium változás eredménye. A blokkok közötti megoszlás (blokkonként rendre: 14, 15, 8, 10, közös: 5) a korábbi években megszokotthoz hasonló, abban a tekintetben, hogy a blokkhoz köthető eseményeknél az 1. és 2. blokk aránya magasabb. Új jelenség a blokkhoz nem köthető, illetve több blokkot is érintő események viszonylag nagy száma. Az egyik esemény (Két biztonsági rendszer üzemképtelensége) valószínűségi szempontból is értékelésre került, ám az aktív zóna sérülésének kockázata elhanyagolható (10-9 nagyságrendű) volt. Az érintett rendszerek élén a reaktorvédelem szerepel a leggyakrabban (8 db), szemben az előző évvel, amikor a tápvíz és üzemzavari tápvíz rendszer dominált. Ennek nagy valószínűséggel az 1. blokkon bekövetkezett négy szintméréssel összefüggő hiba az oka.
2000-ben a másik két leggyakrabban érintett rendszer a biztonsági szünetmentes áramforrás (6 db), illetve a biztonsági hűtővíz rendszer (4 db) volt. A többi rendszer előfordulási gyakorisága (3 ill. kevesebb) a korábbi évekhez hasonló képet mutatja. A meghibásodások jellegében a korábbi időszakokhoz hasonlóan a berendezés meghibásodás volt a domináns (23). Közöttük a gépészeti volt a legnagyobb számban, de szintén jelentős volt az irányítástechnikai hibák száma is. Észrevehető növekedés látható a nem megállapítható okú események arányában. Ezek jelentős részénél többnyire berendezés meghibásodás történt. Négy esemény az 1. blokki GF szintmérések hibája miatti védelmi működések, négy esemény szennyeződés vagy idegen test miatt került kivizsgálásra. A többi nem ilyen esemény alacsony olajhőmérséklet jel miatti dízel üzemképtelen jel képződése, keverőtéri hőmérsékletmérő vezetőcsövének deformálása, az emelőkosárban levő nagy aktivitású fémlemez, a pneumatikus armatúrák vízállóságának kérdéséhez kapcsolható. A tavalyi évben 44 db szakterületi kivizsgálás történt, a szám 1997 óta 127-ről folyamatos csökken. Az üzemeltetés biztonsága Biztonsági rendszerek és berendezések Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma A WANO mutató (7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések száma) alacsony értéke azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termo-hidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. (A megadott üzemidő a legtöbb erőmű esetében megközelítőleg egy üzemévet jelent.) Mivel 2000-ben nem történt automatikus 1. fokozatú működés, a WANO mutatónk értéke 0. A WANO szerinti világátlag még nem áll rendelkezésre. Az általános mutató az ÜV-1 működések blokkonkénti számtani átlagát adja meg kritikus állapotban, a fenti mutatóval ellentétben azonban nem csak az automatikus, hanem a kézi működtetéseket is figyelembe véve. 2000-ben összesen egy kézi ÜV-1 működtetés történt az erőműben (1. blokk) kritikus reaktorüzem alatt, ami jelentős javulás az egy évvel korábbi öthöz képest. A mutató értéke újra az eddigi üzemelése alatt elért minimum értékre csökkent (0,25), és jóval az éves célkitűzés alatt maradt.
Az egy teljesítményen bekövetkezett ÜV-1 működés részletei: 2000. március 30-án az 1.-2. blokkra közös, (a háromból az) Y ági biztonsági hűtővíz rendszer leürített állapota miatt beadták a szükséges Y ZÜHR üzemképtelen jelet. Az Y rendszeri dízelgenerátor (DG) átforgatását követően az X rendszeren Nem indítható jel képződött. Két biztonsági rendszer üzemképtelensége miatt 3. (alacsonyabb) fokozatú védelmi működés történt. Az 5. szabályzó rúdcsoport alacsony helyzete, illetve a primer és szekunderköri paraméterek egyensúly hiánya miatt az ÜV-1 nyomógombot megnyomták. A védelmi működés rendben lefutott. A dízel nem indíthatóságát amely hiba már a DG üzeme alatt lépett fel, és így akkor nem okozott üzemképtelenséget, gerjesztő köri meghibásodás okozta. Az esemény valószínűségi modellel értékelt kockázata (feltételes zónasérülési valószínűség) 7,4 10-8 volt, vagyis nem jelentős. Az esemény a helyszíni munkavégzők és a blokkvezénylői irányító személyzet közötti kommunikáció hiányosságára, valamint a tesztelési utasítás be nem tartására volt visszavezethető. Az egy szubkritikus állapotban bekövetkezett ÜV-1 működés a 3. szabályzó és védelmi csoport 3. rúdjának vezérlés ellenőrzése alatt történt az 1. blokk felfűtése alatt. Zóna üzemzavari hűtőrendszeri (ZÜHR) működések száma Évenként és blokkonként adja meg a valós tranziensek okozta a zóna üzemzavari hűtő rendszer működéseinek számát. A tárgyévet megelőző három évhez hasonlóan 2000-ben sem történt ZÜHR működés. Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A biztonsági villamos betáplálási rendszer mutatója (berendezés üzemképtelenség/kritikus órák/dg szám) a korábbi néhány év folyamán javuló tendenciát mutatott. 2000-ben a rendelkezésre állás némileg romlott, de még a korábbi néhány év átlagán maradt, és nem nőtt a világátlag fölé sem.
2000-ben a blokkokon a kisnyomású ZÜHR rendszereken és a sprinkler rendszeren néhány olyan próba volt, amely során üzemképtelenséget tártak fel, illetve volt olyan meghibásodás, amely üzemképtelenséget okozott. Így a mutató értéke nem jelentősen, de romlott az egy évvel korábbi nulláról mindkét rendszernél 1,7 10-4 (berendezés üzemképtelenség/kritikus órák/ágak) értékre. Az ellenőrzések által feltárt hibák Az események felderítésének körülményénél a beszámolási időszakban az ellenőrzések során feltárt hibák aránya 33 % volt (a jelentéskötelesként kivizsgált események között), ami az utóbbi évek legalacsonyabb értéke. (58 % és 43 % után). Ez feltehetően összefüggésben van azzal, hogy a jelentési kötelezettség alá eső események összetételében az ellenőrzés során feltárt események aránya csökkent. Dízelgenerátorok és biztonsági rendszerek indítási megbízhatósága A dízelek mutatójánál fontos megjegyezni, hogy az az indítás sikeres, mely során az indítást követő 1 órán belül a DG nem áll le. A diagramon szereplő értékek azonban a tényleges nem indulásokat tartalmazzák. Ezek alapján a dízelgenerátorok sikeres indításának aránya jónak mondható. Az 1.-2. blokki dízel gépcsoport esetében az elmúlt hat év adatait figyelembe véve kisebb ingadozások kíséretében hosszú távon javuló tendencia figyelhető meg. A 3.-4.
blokki dízeleknél a sikeres indítások aránya a korábbi évek során folyamatosan 100 %-os vagy ahhoz közeli értéket mutatott, de a 2000. éves érték már némileg csökkent, melynek oka a 3. blokkon történt két sikertelen DG indulás volt. 2000-ben a ZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága 100 %-os volt, a korábbi két év szintjének (99,6-100 %) megfelelően. Felkészültség Az oktatási mutatók annak jellemzésére szolgálnak, hogy az erőmű milyen eredményességgel valósítja meg a képzettségi szinttel kapcsolatos, valamint a tudás szinten tartása és növelése érdekében, továbbá a tapasztalatok hasznosítása terén elvárt (elvárható) követelményeket. Kockázat Képzettségi szint: 2000-ben a diplomás dolgozók részaránya 26,9 % volt. Ez nem jelent szignifikáns változást a korábbi évek átlagához képest. Az elmúlt évben megszerzett új felsőfokú képesítések/diplomák száma 16 volt. A mutató 1999-ig tartó csökkenése megállt. A 2000-ben elvégzett tanfolyamok egy főre jutó száma 0,42 volt, ami a korábbi évek folyamatos csökkenését követi. (Értéke 1997-ben 1 volt.) Magyarázatot erre részben a kevesebb újonnan felvett munkavállaló, a korábbi dolgozók meglévő tudása, tapasztalata jelenthet. Lemorzsolódási arány a beszámolási időszakban 3,47 % volt, tehát a tanfolyamokat a beiskolázottak 96,53 %-a végezte el. Oktatás hatékonysága: Tavaly a sikeresen teljesített vizsgák aránya 99,19 % volt, ami az előző évek adatainak felel meg. 2000-ben az oktatott órák részaránya az összes ledolgozott órához képest 3 % volt. Ez az érték megegyezik az 1999. évivel, kissé alacsonyabb az 1998-asnál. MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma
A Műszaki Üzemeltetési Szabályzat (MÜSZ) korlátozás hatálya alá kerülésnek nevezünk minden olyan eseményt, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. Az ilyen történések az 1995-ben módosult szabályozás szerint kerültek rögzítésre a jegyzőkönyvekben, így az erre vonatkozó adatok teljes mértékben 1996-tól állnak rendelkezésre. A MÜSZ hatálya alá kerülés korábban csak a társasági szinten kivizsgált eseményekre vonatkozott, ám az 1998-tól terjedő időszakra bemutatásra kerül a jelentésköteles és a közvetetten jelentésköteles eseményeknél tapasztalt MÜSZ hatály alá kerülés is. 2000-ben összesen 239 alkalommal került ilyen állapotba valamely blokk. Az események jellemzően a biztonsági rendszerek és a villamos biztonsági rendszerek üzemképességével kapcsolatos MÜSZ pontokat érintették. (Egy eseménynél több MÜSZ hatály alá kerülés is bekövetkezhetett.) A mutató növekedése feltehetőleg inkább a MÜSZ hatálya alá kerülés felismerésének, tudatosulásának változását jelzi. Ennek vezénylői dokumentálása most már szabályozott keretek között történik. Vagyis a számokból érzékelhető változás a szemléletváltozást jelzi. MÜSZ sértések száma 2000-ben is csakúgy, mint 1999-ben, 2 alkalommal történt MÜSZ sértés. A mutató értéke nagyjából az 1998-at megelőző néhány év átlagának felel meg. Az 1998-as évi kiugróan magas érték a hatósággal lefolytatott értelmezési viták után alakult ki. (MÜSZ korlátozásai alól a múlt évben nem kellett felmentést kérni.) A MÜSZ sértés eseteinek üzemeltető és a hatóság általi azonos megítélését nagy mértékben elősegítette, hogy az NBSZ új 1.25 irányelvében a vonatkozó meghatározások is pontosításra kerültek.
Az első esetben későneutron-fluxusmérők meghibásodása kapcsán a hatóság határozatában megállapította, hogy a meghibásodott mérések hétvégi karbantartás alatti javítása kapcsán PA Rt. elmulasztotta a MÜSZ előírásainak időben való teljesítését. A másik esetben a helytelen következtetés alapján döntést hozó blokkügyeletes elmulasztotta az ügyeletes mérnök tájékoztatását. Zónasérülési gyakoriság A mutató a számszerűsíthető, várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) csökkenés mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. Az 1996-98 között megvalósított biztonságnövelő intézkedéseknek köszönhetően az erőmű blokkjain várható CDF (névleges teljesítményen, belső, technológiai kezdeti eseményekre) 5 10-4 1/év értékről kb. 4 10-5 1/év-re csökkent. 1999-ben az 1. és a 2. blokkon a CDF nem változott, a 3. és 4. blokki érték pedig tovább csökkent a mesterséges feszültségmentesítés megszüntetésének eredményeképpen. 2000-ben az előbbi 1.-2. blokki elemzési eredmények 65 %-os javulása volt megfigyelhető. Ez főleg az RVR és a primerköri betáplálás-leürítés átalakításoknak köszönhető, míg a 3.-4. blokki eredmények kisebb (kb.13 %) mértékű javulása nagyrészt a szabályozórúd kilökődés eseményfára, és a primerköri tömörtelenség esetén a ZÜHR-re, hidroakkumulátorokra vonatkozó pontosításoknak köszönhető.
Névleges teljesítményen a tűzből és elárasztásból eredő éves várható zónasérülési gyakoriság 2000-ben 1,68 10-5 1/év, a főjavítás kockázata (a zónasérülés ez idő alatti valószínűsége) 2,9 10-5 volt egy blokkra. Biztonság iránti elkötelezettség Emberi tevékenység Dokumentációs hiba miatti események Az előfordult dokumentációs hibára visszavezethető eseményeknél a megoszlás közel egyenletes volt, és számuk a korábbi éveknek megfelelően nem túl nagy. Személyi hiba miatti események A korábbi néhány évhez képest a személyi hibás események aránya nőtt (bár számuk változatlanul 13 db), de a korábbi években már fordult elő ennél magasabb arány is. Megoszlásukban a korábbi évekhez hasonlóan az üzemviteli és karbantartó személyzet által okozott hibák aránya meghatározó.
Kollektív dózis (WANO mutató) A mutató erőmű összes dolgozója (beleértve a külső munkavállalókat és a látogatókat is) által elszenvedett egésztest besugárzásból eredő külső sugárterhelés blokkonkénti mediánja. Megmutatja az erőműben dolgozók által kapott sugárterhelés optimalizálására irányuló erőfeszítések sikerességét. A kollektív és egyéni sugárterhelés több, mint 90 %-a a főjavítások alatti munkákból származott. Az elmúlt év folyamán a mutató értéke 1999-hez képest a kétszeresére nőtt, ami a főjavítások alatt elvégzett, nem tervezett többletmunkákból (pl. GF tápvízkollektor cserék, magnetit lerakódások eltávolítása a gőzfejlesztőkből) származó sugárterheléssel magyarázható. (Az 1998. évi magasabb érték a 2. és 3. blokk nem tervezett teljes zónakirakásának, valamint a földrengésvédelmi megerősítések végrehajtásának volt a következménye.) Ez a mutatónk feltehetően 2000-ben is jobb volt a világátlagnál. A főjavítások alatti sugárvédelmi ellenőrzés néhány kiemelkedően sugárzó forró pontot is azonosított. Ezek kialakulása a pangó vízterekben a felületekre történő kiülepedésből eredő
aktivitásnövekedéssel magyarázható. A forró pontokat a Dozimetriai Szolgálat minden esetben jelölte, illetve indokolt esetben megtörtént azok árnyékolása is. Az éves egyéni maximális sugárterhelés 2000-ben 20,59 msv volt, a belső sugárterhelés egy dolgozónál sem érte el a 0,1 msv-t. Folyékony radioaktív kibocsátások A mutató a stroncium, a trícium és az összes béta aktivitást mutatja a hatósági korlát százalékában. A folyékony radioaktív kibocsátások értéke a korábbi évekhez hasonlóan alacsony szinten maradt. 1999-hez viszonyítva csökkent a trícium (61,2 %), és a radiostroncium (1,3 %) kibocsátás mértéke. Az összes béta számlálással mért korróziós hasadási termékek kibocsátása 7,7 % volt, nem változott. Légnemű radioaktív kibocsátások A mutató a radioaktív nemesgázok és a radioaktív jód kibocsátását mutatja a hatósági korlát százalékában. A mutató az erőművi blokkok eddigi üzemideje alatt folyamatosan nagyon kis érték, és 2000-ben is jóval a hatósági korlát alatt volt, sőt tovább csökkent. A radioaktív nemesgázok kibocsátása 0,6 %, a radioaktív jód izotópoké (I-131 egyenértékben): <0,1 %, a radiostronciumé 0,4 % volt.
Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok térfogata (WANO mutató) A mutató köbméterben megadja a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok mennyiségét (beleértve a konténert) az eltelt időszak alatt. A keletkezett radioaktív hulladékok mennyisége az elmúlt évek folyamán kis ingadozásokkal, de állandó értéket mutatott, és mindig a világátlag alatt maradt. 2000-ben a kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok keletkezésénél kisebb mértékű, nem szignifikáns növekedés volt tapasztalható a megelőző évhez képest. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak mennyiségét.
Az 1999-ben keletkezett nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok mennyiségének növekedését az okozta, hogy kétszer annyi (összesen 44 db) elnyelő kazettát és Grádel-szűrőt helyeztek el a kutakban, mint 1998-ban. 2000-ben a mutató visszacsökkent a korábban megszokott értékre. Munkavédelmi mutató (WANO mutató) A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Megmutatja az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságát. Míg a világátlag folyamatos javulást mutat, addig nálunk a mutató mérőszáma az elmúlt néhány évben folyamatosan romlott: 1999-ben hozzávetőlegesen másfélszeresére ugrott, s majd háromszorosa volt a világátlagnak. 2000-ben ugyan észlelhető valamilyen javulás a mutatóban, de értéke (0,98) még mindig nem csökkent az 1999-et megelőző évek szintjére. Tavaly 80 %-uk a főjavítások alatt következett be.
Tűzvédelmi mutatók Az összes tűzriasztások száma mutatójának kedvező trendje 2000-ben is folytatódott, sőt a mutató értéke jelentősen csökkent az 1999. évihez képest. A változás az 1998-ban a 3. blokki és 1999-ben a 2. blokki tűzjelző rendszereken elvégzett rekonstrukció eredménye. Tavaly jelentősen csökkent a tényleges tűzesetek száma a megelőző évekhez képest. A tűzesetek jellemző keletkezési körülményei: tűzveszélyes munkavégzés során, fedélzeti olajtűz. 2000-ben mindössze két tűzeset volt hatósági jelentésköteles. Az egyik esemény engedélyezett tűzveszélyes tevékenység során keletkezett tűzzel kapcsolatos, a másik pedig technológiai rendszerből kiszivárgott olaj öngyulladásából eredt. 1999-ben 8 alkalommal került sor tűzvédelmi szabálysértési felelősségre vonásra, tavaly pedig 7 alkalommal, ami továbbra is kiemelkedően magas szám. A tűzesetek által okozott anyagi kár 1998-ban kiugróan magas értéket mutatott, amelynek oka a 120 kv-os szabadtéri alállomáson bekövetkezett megszakító berobbanás és feszültségváltó berobbanás volt. 1999-ben már tapasztalható volt csökkenés a mutató értékében, tavaly pedig sikerült elkerülni az anyagi kárral járó tűzesetek bekövetkezését. Javulásra törekvés Belső auditok során rögzített eltérések száma is folyamatosan javuló tendenciát követett 1999-ig, de a tavalyi 17 eltérés stagnálást mutat 1999-hez viszonyítva. Késésben levő javító intézkedés 2000-ben nem volt. Ez a mutatónk folyamatos javulást jelez.
A kivizsgáltak közül a legjellemzőbb ismétlődő események a következők voltak: 1. blokki reaktorvédelem meghibásodása (1 ismétlődés), 1. blokki GF folyás (PRISE) jel kialakulása mérési hiba miatt (4), motorgenerátor üzemképtelenség csapágyhőmérséklet emelkedés miatt (2). 2000-ben 132 korrekciós intézkedés teljesítésének határideje járt le. A korrekciós intézkedések közül 34 határidőre teljesítésre került. Ez az összes lejárt korrekciós intézkedés 25,8 %-a. A többi korrekciós intézkedés teljesítése nem történt meg határidőre. Az átlagos késési idő 21,23 nap az összes korrekciós intézkedést alapul véve. A leghosszabb késés 105 nap volt. A teljesítések megoszlása viszonylag kedvező képet mutat, mivel a nem késő és a 10 nappal a határidő lejárta után készre jelentett feladatok aránya viszonylag magas. A 31-40 napos késésnél tapasztalható következő csúcs nagy valószínűséggel a havonta küldött figyelmeztetések, értesítések miatt alakult ki. Biztonsági ellenőrzések és felügyeleti tevékenységek Az üzemeltetés biztonsági ellenőrzése és felügyelete Üzemelő blokkon végrehajtott ellenőrzések Ellenőrzések A Biztonsági Főosztály jegyzőkönyvvel lezárt ellenőrzéseinek száma 2000-ben 143 volt. Az ellenőrzések számának az ellenőrzött területek szerinti eloszlását az alábbi ábra mutatja be.
Az üzemi próbák ellenőrzéseinek az összes ellenőrzéseken belüli súlyát alapvetően a hatóság által tervezett ellenőrzések száma, míg a blokkállapot ellenőrzések súlyát a vonatkozó utasítás előírása (1 ellenőrzés/hó/blokk) határozta meg. A hiányosságok felszámolásának visszaellenőrzései részben a negyedéves átfogó ellenőrzések keretében végzett ellenőrzések, részben pedig az eseti (nem ütemezett) ellenőrzések során történt. Viszonylag alacsony számban került sor az üzemviteli programok végrehajtásának ellenőrzésére. A 2 % jelzi az adott területnek az összes ellenőrzéseken belüli kisebb súlyát. Kicsit kedvezőbb helyzetet mutat az ellenőrzött és a nem ellenőrzött programok aránya. Az elmúlt évben összesen 41 db üzemviteli program került végrehajtásra. Ebből az ellenőrzött programok száma 3 db volt. Az üzemviteli utasítások ellenőrzése eseti (nem tervezett) ellenőrzésként van szabályozva, ezért 2000-ben mutatója nem jellemzi a tervezést. A fentiek alapján kijelenthető, hogy az üzemi próbák és a blokkállapot ellenőrzések 2000-ben túl nagy súllyal szerepeltek az ellenőrzések között. A következő évben növelni célszerű az üzemviteli programok és az üzemviteli utasítások szerinti állapotok ellenőrzésének arányát. Ellenőrzési eredmények Az ellenőrzések tárgya az ellenőrzött területre vonatkozó szabályozási (megfelelő dokumentumokban megfogalmazott) követelmények teljesülésének a vizsgálata. A 32 ellenőrzési jegyzőkönyvben feltárt rendellenességek többsége az előírásoktól való eltérést jelzi, kisebb hányada pedig az előírások hibáit tárja fel. Az alábbi táblázat az adott ellenőrzési fajtán belül a rendellenességgel zárultak arányát jelzi. Ellenőrzött terület Rendellenességek megnevezése száma (db) aránya (%) Blokkállapot 1 2 Üzem közbeni próbák 11 17
Üzemviteli program 2 67 Üzemviteli utasítás 3 27 Oktatási folyamat - - Blokkok negyedéves átfogó ellenőrzése 15 79 Az üzemviteli program ellenőrzés és a blokkok negyedéves átfogó ellenőrzés esetén a rendellenességek aránya kiugróan magas értékű. Csökkentése végett a két tevékenységi kör a jövőben mind az üzemvitel, mind pedig a biztonság részéről nagyobb odafigyelést igényel. Főjavításon levő blokkok ellenőrzése A főjavítás alatti biztonsági ellenőrzések egy hányada a főjavítás alatti tevékenységek szerves része, másik nagy részük (technológiai próbák) kötelező végrehajtását a szabályozás írja elő. A 2000. évi főjavítás alatti ellenőrzéseknek így csak mintegy 4 %-a volt tervezett ellenőrzés. A jegyzőkönyvvel zárult ellenőrzésekről (4 %) megállapítható, hogy nem tártak fel sem intézkedést igénylő, sem pedig egyéb észrevételeket. Oktatás ellenőrzés 2000. évben a biztonsági szervezet négy szintentartó képzés és egy szakmai képesítő tanfolyami (turbinagépész) képzés ellenőrzését jegyzőkönyvezte. Az ellenőrzéseken felvett jegyzőkönyvek sem intézkedést igénylő észrevételt, sem pedig egyéb megjegyzést nem tartalmaztak. Az operatív üzemviteli személyzet szimulátoros képzésének és hatósági vizsgáztatásának ellenőrzésein nem került sor jegyzőkönyv felvételére. Az oktatás ellenőrzések időbeli eloszlásáról megállapítható, hogy az első negyedévben történtek, így az oktatási folyamatról az év nagy részében nem érkezett információ. A jövőben az oktatási folyamat ellenőrzését egyenletesebb eloszlásban kellene megvalósítani. A karbantartás és a minőség ellenőrzése A tevékenység egyrészt az erőmű különböző szervezeti egységei működésének a Minőségbiztosítási Szabályzat szerinti vizsgálatát és a beszállítók tevékenységének ellenőrzését, másrészt az erőmű blokkjain végzett karbantartási tevékenységek előkészítésének, a karbantartás végrehajtásának, illetve a karbantartási folyamat tisztaszerelési követelményeinek betartásával kapcsolatos ellenőrzését, valamint a nagyrészt a főjavításokra eső minőségellenőrzési felülvizsgálatokat fedi le. Minőségbiztosítási felülvizsgálatok Az éves tervnek megfelelően 13 témakörben került végrehajtásra belső minőségbiztosítási audit a különböző szervezeti egységeknél. A folyamatok, tevékenységek ellenőrzésének eredménye megfelelő volt. Az auditokon 28 eltérés megállapítására és 27 javító célú javaslat megtételére került sor. A feltárt eltérések kiküszöbölésére az érintett területek a szükséges szervezési és egyéb intézkedéseket megtették, melyeknek eredményességét az elkövetkező időszakban rendszeresen ellenőrizzük.
A beszállítóknál összesen 67 minősítésre került sor, amelyekből 6 audit nélkül történt. A minősítések többnyire sikeresek voltak. A kivételek közé egy sikertelen és négy feltételesen sikeres eredmény tartozik. Az auditok során tapasztaltunk eltéréseket a vállalkozók korrigálják. Karbantartás és minőségellenőrzés A blokkok főjavítási karbantartási terveinek ellenőrzése az előírásoknak megfelelő módon megtörtént, lényeges eltérések nem voltak, így a hatósági engedély időben kiadásra került. A karbantartások végrehajtása alatt 44 alkalommal történt ellenőrzés, melyekről jegyzőkönyv is készült. A munkavégzők előírásoknak megfelelő képzettségével kapcsolatosan a korábbi évekhez viszonyítva lényeges javulást észleltünk. Az általános rend és tisztaság javításához az ellenőrzéseket tovább kell sűríteni. A továbbiakban fokozottan kell ügyelni a karbantartási technológiák érvényessége felülvizsgálatának rendszerességére, időben történő elvégzésére. A minőségellenőrzési vizsgálatok nagy része a főjavítások időtartamára esik. Ez 3754 vizsgálatot jelent. Az ezen időszak alatt végzett vizsgálatok közül 133 zárult sikertelen minősítéssel, ami az adott időszak alatt végzett vizsgálatok 3,54 %-a. Ez az eredmény közel azonos az évi összes vizsgálatból számított sikertelen minősítési aránnyal. Megállapítható, hogy a nagy eseménysűrűség nem okozott a minőségi szintben romlást. 1999-hez viszonyítva a sikertelen vizsgálatoknál javulás tapasztalható. 2000-ben végrehajtott vizsgálatok típus szerinti eloszlása: Vizsgálati típus Darabszám Vizsgálati típus Darabszám Beállítás 700 Nyomáspróba 487 Egyéb 25 Szemle 123 Feltöltéses próba 72 Szemrevételezés 83 Gyártóművi átvétel 3 Szerelés ellenőrzés 14 Hegesztés ellenőrzés 3 Szerkezeti vizsgálat 2265 Hivatalos próba 452 Tisztaság ellenőrzés 27 Méretellenőrzés 9 Tömörségpróba 30 Működési próba 161 Üzembe helyezés 19 Munka- és tűzvédelmi ellenőrzések A Munka- és Tűzvédelmi Osztály felügyeleti tevékenysége során ellenőrzéseket, bejárásokat tart. Részt vesz tervek véleményezésében, ill. zsűrizésében. Egy-egy módosítást, átalakítást, vagy új beszerzést követően részese az üzembe helyezési eljárásnak. A biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása érdekében részt vesz a területen munkát végző személyek vizsgáztatásában. E tevékenységek összefoglaló adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Ellenőrzés fajtája Munkavédelem Tűzvédelem Emelőgép Összesen
Ellenőrzés 272 258 393 923 Bejárás 326 292 189 807 Vizsgáztatás (fő) 2305 4335 1015 7655 Üzembe helyezés 227 55 4 286 A saját szervezetünk által végzett ellenőrzéseken kívül hatósági ellenőrzésekre is sor került. A tűzvédelmi előírások betartását feladatmegosztásuknak megfelelően részben a Paksi Önkormányzat Hivatásos Tűzoltósága ill. részben a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakemberei ellenőrizték. A munkavédelmi szabályok betartását az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Tolna Megyei Felügyelősége ellenőrizte. A hatósági ellenőrzések nyomán a társaságot pénzbírsággal egyetlen esetben sem sújtották, sőt hatósági határozat kiadását szükségessé tevő hiányosság megállapítására sem került sor. Sugárvédelmi ellenőrzések Az atomerőműben végzett sugárvédelemi ellenőrzés 2000-ben is alapvetően két fő területre, a munkahelyi sugárvédelemre és a nukleáris környezetvédelemre terjedt ki. Munkahelyi sugárvédelem A munkahelyi sugárvédelmi ellenőrzés legfontosabb feladatai az elmúlt évben is a személyi sugárterhelés, a sugárveszélyes munkavégzés és az ellenőrzött zóna sugárzási, illetve kontaminációs viszonyainak ellenőrzéséhez és felügyeletéhez kötődtek. A külső forrásból származó sugárterhelés ellenőrzésére 28469 db film-dózismérő, több, mint 30000 db termolumineszcens-dózismérő (TLD), 556 db munkaszintű neutron-dózismérő és 101 db lokális-dózismérő került kiadásra. Emellett az operatív személyi dozimetriai ellenőrzés is folyt elektronikus személyi doziméterek felhasználásával. A belső sugárterhelés ellenőrzésére az atomerőmű 5267 egésztest számlálást és ugyanennyi vizelet trícium aktivitás-koncentráció mérést végzett az elmúlt évben. Fontos kiemelni, hogy az érzékeny és nagyszámú belső sugárterhelés ellenőrzés egyetlen esetben sem mutatott 0,1 msv effektív lekötött dózisnál nagyobb sugárterhelést. A sugárveszélyes munkavégzés engedélyezését és ellenőrzését alapvetően a sugárvédelem műszakos személyzete a Dozimetriai Szolgálat hajtotta végre. Ha a munkavégzésből származó egyéni sugárterhelés előzetes becslés szerint elérhette a 0,2 msv-et, a tevékenységet csak dozimetriai engedéllyel lehetett végrehajtani. A kiemelten sugárveszélyes munkák végrehajtásához a dozimetriai engedély mellett a sugárvédelmi védőintézkedéseket részletező munkaprogram is szükséges volt. 2000-ben a Dozimetriai Szolgálat 4965 db dozimetriai engedélyt adott ki, bár ezek jelentős hányadánál végül a személyi sugárterhelés egyetlen munkavállaló esetében sem érte el a 0,2 msv-et. A sugárveszélyes munkavégzés helyszíni ellenőrzése a kiemelten sugárveszélyes munkák teljes körére, az egyéb dozimetriai engedéllyel végzett munkák döntő hányadára kiterjedt az elmúlt évben is. Az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak ellenőrzése egyrészt a sugárvédelmi ellenőrző rendszer folyamatos távméréseivel, másrészt helyszíni mérésekkel történt. A négy blokkon telepített 1000 távmérés biztosította a főbb technológiai rendszerek működésének, illetve az ellenőrzött zóna egyes területeinek folyamatos sugárvédelmi ellenőrzését. A helyszíni mérések célja a telepített mérőrendszerrel kapott adatok pontosítása
és kiegészítése volt. A helyszíni mérések alapján összeállított és a munkavállalóknak kiadott dózistérképek, illetve a szintén helyszíni mérések során azonosított lokálisan magasabb dózisteljesítményű területek ismerete nagyban segítette a sugárterhelés optimalizálását. Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmet 2000-ben is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzés távmérési adatokat a mintavételezésen alapuló izotópszelektív, és a radioaktív izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérések egészítették ki, illetve pontosították. A kibocsátás-ellenőrzés az atomerőműből feltételezetten kibocsátásra kerülő összes radioaktív izotópra kiterjedt függetlenül attól, hogy azok kibocsátására vonatkozik-e hatósági kibocsátási korlát. A folyékony és légnemű kibocsátásokból kb. 4000 mintavétel történt, amely a különböző méréseket figyelembe véve közel 7000 mérési adatot eredményezett. A környezetellenőrzés keretében a kibocsátás-ellenőrzésnél már ismertetett megközelítést alkalmazva az atomerőmű 30 km-es környezetből vett kb. 4000 minta feldolgozása és mérése történt meg. Környezetvédelmi ellenőrzések A Környezetvédelmi Csoport 62 helyszíni ellenőrzést végzett az év során. Sor került 328 talajvíz-minta és 106 felszíni vízből vett minta laboratóriumi ellenőrzésére is. Az Alsó- Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség az év során 5 helyszíni ellenőrzést tartott, amelyek az általános szempontokon túl a veszélyes hulladékok kezelésének, a kommunális szennyvíz tisztításának, a vegyszeres medence leürítésének ellenőrzésére, ill. korábbi előírások teljesítésének ellenőrzésére terjedtek ki. A hatóság egy alkalommal szabott ki jelentéktelen pénzbírságot a dízelgenerátorok határértéket meghaladó légköri kibocsátása miatt. (Ilyen jellegű bírságot évek óta fizetünk, mivel a csak rövid időre üzemeltetett berendezések kibocsátását a folyamatos üzemű berendezésekre vonatkozó kibocsátási normák alapján ítélik meg.) Az év során folyamatos feladatot jelentett a részleges környezetvédelmi felülvizsgálat során feltárt problémák kezelése. Összességében elmondható, hogy a PA Rt. a jogszabályi kötelezéseket, a hatósági előírásokat az egy, pénzbírságos esettől eltekintve maradéktalanul teljesítette. A nemzetközi tapasztalatok hasznosítása Általános információk 2000-ben a WANO számítógépes rendszerén keresztül 150 eseményjelentés jutott el a Paksi Atomerőműhöz, amelyek a társaság Intranet hálózatán keresztül terjesztésre kerültek. Az előzetes szűrést követően 20 eseményjelentés került feldolgozásra. 2000-ben négy SER (jelentős esemény) jelentést kaptunk, amelyek feldolgozása folyamatban van. A NAÜ IRS rendszerén keresztül a múlt évben 72 eseményjelentés érkezett, melyek közül hat került terjesztésre. A viszonylag alacsony számot az magyarázza, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a külföldi erőművekben történt események feldolgozására irányuló tevékenység erőművünkben elsősorban a WANO rendszerére támaszkodik, amellyel folyamatos Internet kapcsolatban vagyunk.
A tapasztalatok felhasználása Tavaly megtörtént az 1999. évből származó SOER (fontos üzemviteli tapasztalat) 99-01 (hálózat kiesés) és SER 99-01, 02, 03 (főgőz biztonsági szelepek üzemképtelensége, téves sprinkler működés, remanens hő elvonó rendszeri hiba) eseményjelentések feldolgozása. A feldolgozásról készült jelentéseket az Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság értékelte, és összesen 10 javító intézkedésről határozott. A 2000. évi őszi szimulátoros képzésen a SER 1999-02 jelentés alapján készült a Téves sprinkler befecskendezés ütemterv szerinti LIP próbán gyakorlat. Az esemény tapasztalatait felhasználjuk a februárban induló állapot-orientált kezelési utasítás oktatása során is. A WANO SOER 98-01 egy általános problémakört ( Biztonsági rendszerek állapotának ellenőrzésére irányuló tevékenység hiányosságai és ezek következményei ) elemez több esemény tükrében. A jelentés társasági szintű feldolgozása és terítése 1998-ban megtörtént, a javasolt intézkedések alapján 1999-ben intézkedéseket hoztak. Ezek közül a múlt évre vonatkozóan a legfontosabbak: a próbák továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok megvalósulásának és tapasztalatainak ellenőrzése bekerült az OSART intézkedési tervbe; belső kezdeményezés történt a biztonsági rendszerek állapotára vonatkozó ellenőrzések hatékonyságának növelésére. Összefoglalás A szakterületi információs megbízottak visszajelzése azt tükrözi, hogy a kapott információk felhasználásának legelterjedtebb formája az érintett személyzet illetve szakemberek tájékoztatása. Összességében elmondható, hogy a WANO által is kiemelten kezelt SOER és SER jelentéseket Paks is súlyuknak megfelelően kezeli. Az események feldolgozása az érintett szakterületek bevonásával történik, az értékelésért valamint a javító intézkedések meghozataláért és végrehajtásuk ellenőrzéséért a bizottság felelős. Egyéb biztonsági tevékenységek Biztonságnövelő intézkedések A biztonságnövelő intézkedések (BNI) az 1.-2. és a 3.-4. blokki Időszakos Biztonságtechnikai Felülvizsgálat által tartalmazott javító intézkedések alapján megfogalmazott hatósági határozatok feladataiként vannak nyilvántartva. Az 1986-ban elfogadott részletes BNI program teendői az ütemtervnek megfelelően kerülnek végrehajtásra. A reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciója az 1. blokk után 2000-ben a 2. blokkon is megtörtént. Az emberi tevékenység megbízhatóságának növelése állapot orientált balesetkezelési utasítások bevezetésével folyamatban van. Az oktatási anyagok készítése, majd validálása az ütemezésnek megfelelően befejeződött 2000 áprilisáig, az oktatás 2000. év végén megkezdődött. Megtörtént a szakhatósági engedélyezés és a független felülvizsgálat. A blokkok földrengésállóságának növelése keretében a primerköri megerősítések megtörténtek.
Bleed and feed" (töltés-ürítés) technológia bevezetése, az 1. és a 2. blokk főjavítása alatt elkészült a túlnyomásvédelmi rendszer rekonstrukciója. Az átalakítások tartalmazzák a reaktor hideg állapotban való túlnyomás elleni védelmét is. Az +5,40 szintű kábelterek burkolásának befejezésével megfelelő szintre csökkent annak kockázata, hogy az irányítástechnikai berendezések, villamos galériák helyiségeiben belső elárasztás, tűzoltás miatt odakerülő víz távadók, redundáns biztonsági rendszerek üzemképtelenségét okozhatja. A mesterséges feszültségmentesítés megszüntetése átalakítás a 2. blokkon az új reaktorvédelmi rendszerben, a blokk főjavítása során végrehajtásra került. A gőzfejlesztő tömörtelenség (PRISE: átfolyás a primerkörből a szekunderkörbe) következményeinek csökkentése terén a következő részfeladatok zárultak le: 1.-2. blokk 2000. évi főjavítása alatt elkészült a TH-térfogatkiegyenlítő befecskendező vezeték; a főjavítások megkezdése előtt a 2., majd 1. blokkon elkészült a lokalizációs torony tálcák vízkészletének felhasználhatóságát biztosító átalakítás a tervezésen túli üzemzavarok kezeléséhez; jelenlegi Bopp & Reuther biztonsági szelepek vízre illetve kétfázisú közegre történő minősítéséről EdF jelentés és ERŐTERV kiegészítő vizsgálat készült a hatóság számára. A redundáns rendszerek és hozzájuk tartozó kábelek sérülésének kockázata tűzkockázat elemzés keretében került meghatározásra. Az elemzés tartalmazza a végrehajtandó feladatokat is. Felkészülés a NAÜ átfogó (OSART) vizsgálatára 2001 őszén a NAÜ által végrehajtandó átfogó OSART felülvizsgálatra kerül sor. Az erre való felkészüléshez a felelős biztonsági osztály szervezésében intézkedési terv került kidolgozásra a szükséges teendők pontos meghatározása érdekében. A felülvizsgálatot megelőzően 2000 novemberében Pakson egyhetes tanfolyamra került sor a NAÜ képviselőjének részvételével. Az erőmű valamennyi műszaki szervezetét képviselő szakemberek megismerkedtek az ilyen felülvizsgálat céljával, módszereivel, végrehajtási technikájával, az eredmények szokásos bemutatásával. A tanfolyam befejezéseként kétnapos próba-ellenőrzés került végrehajtásra. A tanfolyam és az ellenőrzés eredményei alapján a Biztonsági Igazgatóság kezdeményezésére az intézkedési terv további feladatokkal került kiegészítésre. Vezetői biztonsági kultúra felmérés A PA Rt. felkérésére a Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék (BME EPT) a biztonsági kultúra 1994-es és 1999-es, munkavállalói felmérése után 2000-ben elvégezte a PA Rt. biztonsági kultúrájának értékelését a vezetők körében is. A felmérésbe 77 vezetőt vontak be írásos kérdőív segítségével, és közülük 22 fővel személyes interjúra is sor került. A kapott adatokat a BME EPT statisztikai hipotézisvizsgálatok útján dolgozta fel főleg a jelentős egybeesések és eltérések irányában. Az eredményeket írásos jelentés, valamint szóbeli tájékoztató formájában kapta meg a PA Rt. A BME EPT a féléves munka eredményéről jelentést állított össze, és a főbb megállapításokról decemberben tájékoztatta a PA Rt. vezetőit. Akárcsak a munkavállalói, a vezetők bevonásával végzett biztonsági kultúra felmérés fő célja is olyan független és tudományos módszerrel történő munka volt, amely hiteles, megbízható adatokat szolgáltat egyfelől az erőmű biztonsági kultúrájának általános szintjére vonatkozóan,
másrészt rámutat a bevont szakterületek és vezetői szintek közötti jellegzetes különbözőségekre és a biztonsági szempontból esetlegesen javítandó területekre. További cél volt a két korábbi általános felmérés adataira támaszkodva az 1994. óta eltelt idő alatti bizonyítható változások bemutatása, a nem vezető beosztású dolgozók és a vezetők véleményeiben található jellegzetes különbségek azonosítása, és lehetőség szerinti értelmezése. A jelentés és a tájékoztató alapján elmondható, hogy a munkavállalói felmérés szerinti biztonsági kultúra szint növekedést (az 1994. évi 61 %-ról 1999-ben 77 %-ra) alátámasztja a vezetői vizsgálatban kapott 76 %-os mérték. A számszerű eredmények mellett lényegesebbek azok a megállapítások, amelyek alátámasztják a biztonsági kultúra javulását. Nem kevésbé fontosak azok a kritikai észrevételek sem, melyek által érintett hiányosságok korrekciójával a szervezet működésének hatékonyságát lehet növelni, és a biztonsági kultúrát tovább lehet javítani. A felmérés eredményeit a vezetés áttekintette, az azok összefoglalása alapján tett javaslatokról döntést hozott, melynek értelmében a szükséges területeken a még nem kezelt hiányosságokat a vezetők hathatós támogatásával korrigálni kell. Az eredmények azért is fontosak a PA Rt. számára, mert az OSART felülvizsgálat előtt több területen segíthetnek meghatározni azokat a területeket, illetve tevékenységeket, ahol fejlődésre van szükség. Összefoglalás A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a PA Rt. 1.-4. blokkjai 2000-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemeltek. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. A műszaki kérdések mellett nagy hangsúlyt kapott az emberi tényező értékelése, hatékonyságának javítása, képzése is. A saját és külföldi tapasztalatok hasznosítása segített a javító szándékú intézkedések meghozatalában. Az erőmű általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési kockázat az elemzések szerint 2000-ben tovább csökkent. Az atomerőmű radioaktív kibocsátásai a tavalyi évben is jelentősen a hatósági korlát értékei alatt maradtak. Az atomerőmű működéséből származó, a kritikus lakossági csoport tagjait érő többlet sugárterhelés az elmúlt évben is néhány órányi természetes háttérsugárzásból származó sugárterheléssel egyenértékű volt. A blokkok főjavításról történő visszaindításakor elvégzett integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy az 1. blokk esetében a szisztematikus és tervezett hibahely feltárási és elhárítási tevékenység következtében jelentősen javult a hermetikus tér tömörsége a korábbi évi eredményhez képest. A 2. blokk esetében is bekövetkezett javulás, a többi blokk eredményei pedig a megszokott jó értéket mutatták. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles események száma 2000-ben jelentősen csökkent. Ez a javulás részben az eseményszám valós csökkenésének, részben a hatósággal szembeni jelentési kötelezettség változásának következménye. A reaktorvédelmi működések
száma szempontjából a tavalyi eredmény jelentős javulás a megelőző évhez viszonyítva. A MÜSZ sértések terén az 1999-es csökkenés után a kedvező folyamat folytatódott 2000-ben is. Az év folyamán nem következett be olyan esemény, amely akár a személyzet, akár a lakosság egészségét veszélyeztette volna, vagy radioaktív anyagok környezetbe történő rendkívüli kikerülésével járt volna. A fentebb bemutatott statisztikákat és értékelést is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, az erőmű blokkjainak és a létesítmény egészének biztonsága a 2000. évben is megfelelő volt, néhány mutató viszonylatában pedig figyelemre méltó javulást sikerült elérnünk.