A ½ és 1 krajcáros címlet papír-, fog- és alnyomat-változatai (összesített felár az alapértékre)

Átírás

1 A négyszögletes középrészű (½ és 1 krajcárosok) zöld színnel előforduló alnyomat-típusai oldal hirdetvénybélyeg alnyomat A ½ és 1 krajcáros címlet papír-, fog- és alnyomat-változatai (összesített felár az alapértékre) Papír Fog alnyomat-típus: I. II. IV. V. 1z G 0,5 kr vastag kénsárga papír 8,- 1y G vastag kékes papír 10,- 1x G vékony fehér papír 6,- 1w G vajsárga papír x 1n H C vj. RRR 2z G 1 kr vastag kénsárga papír -,60 2y G vastag kékes papír -,60 2x G vékony fehér papír x 2w G vajsárga papír -,30 2x' A-F góliátfogazás kincstári papíron 1,- 2s A-F hártyapapír 1,50 -,30 1,50 1,- 2s H hártyap.13.fog? -,30 2r H A vj. 15,- -,30 2n H C vj. -,55 A kör-középrészű többi krajcáros címlet (zöld alnyomattal előforduló) típusai 67 A hagyományos jelölés szerinti III. típus csak a barna alnyomatú bélyegeknél jelent meg. A táblázatban az 1876-os félkrajcáros a korábbi kiadásokhoz képest I. helyett a helyes II. alnyomat-típussal és R jelzés helyett RRR-re szerepel (mivel mindössze 5 regisztrált példányról van tudomásunk. Ld. Kaptay o.)

2 68. oldal Pénzügyi bélyegek a Habsburg birodalomban és Magyarországon, 4. kiadás A további krajcárosok papír-, fog- 68 és alnyomatváltozatra azonosítva (összesített felár az alapértékre) Papír Fog Címlet Jellemzők Ia Ib II. 3z G 2 kr vtg. sárga papír -,60 3y G kékes papír -,60 -,75 3x G vékony fehér p. -,30 1,- 3w G sárga papír -,30 -,45 3x' A-F kincstári papír, góliátfog 2,50 3s A-F hártyapapír, ritkafog x -,70 3s H hártyapapír, sűrűfog 3,50 3r H A vj. -,55 3n H C vj. -,75 4z G 3 kr vtg. sárga papír 4y G kékes papír 1,50 4x G vékony fehér p. -,75 -,30 4w G sárga papír -,30 -,30 4x' A-F kincstári papír, góliátf og 1,- 4s A-F hártyapapír, ritkafog x -,70 4s H hártyapapír, sűrűfog 4,- 4r H A vj. -,30 -,75 4p H B vj. 5,50 R 5z G 4 kr vtg. sárga papír 5y G kékes papír 2,- 2,- 5x G vékony fehér p. 1,- -,40 5w G sárga papír -,40 -,40 5x' A-F kincstári papír, góliátf og 1,- 5s A-F hártyapapír, ritkafog x -,70 5s H hártyapapír, sűrűfog 6,50 5r H A vj. -,45 -,60 6z G 5 kr vtg. sárga papír 6y G kékes papír 1,- -,90 6x G fehér papír -,30 1,- 6w G sárga papír -,15 -,15 6x' A-F kincstári papír, góliátf og 6,50 1,- 6s A-F hártyapapír, ritkafog -,35 -,70 6s H hártyapapír, sűrűfog 3,- 6r H A vj. x 3,- 6p H B vj. 2,50 R 6n H C vj. 1,- -,30 7z G 7 kr vtg. sárga papír 7y G kékes papír 2,- 7x G vékony fehér p. 1,50 -,35 7w G sárga papír -,35 -,35 7s A-F hártyapapír, ritkafog -,25 -,50 7s H hártyapapír, sűrűfog 8,- 7r H A vj. x 4,- 7n H B vj. 3,- -,60 8z G 10 kr vtg. sárga papír 8y G kékes papír 1,- 8x G vékony fehér p. -,50 x 8w G sárga papír -,20 -,20 8x' A-F kincstári papír, góliátf og 1,- 8s A-F hártyapapír, ritkafog x -,50 8s H hártyapapír, sűrűfog 1,50 8r H A vj. x 8n H B vj. -,85 9z G 12 kr vtg. sárga papír 9x G vékony fehér p. -,75 -,30 9w G sárga papír x x 9s A-F hártyapapír, ritkafog -,45 -,90 9 H hártyapapír, sűrűfog 4,- 9r H A vj. 1,- 9p H B vj. RR 9n H C vj. 15,- 2,50 Papír Fog Címlet Jellemzők Ia Ib II. 10z G 15 kr vtg. sárga papír 10y G kékes papír -,65 10x G vékony fehér p. -,25 -,65 10w G sárga papír -,25 -,25 10s A-F hártyapapír, ritkafog -,20 -,40 10s H hártyapapír, sűrűfog 7,- 10r H A vj. x -,60 10n H B vj. 4,50 -,35 11s A-F 20 kr hártyapapír, ritkafog -,60 11r H A vj. x 12z G 25 kr vtg. sárga papír 12y G kékes papír -,50 12x G vékony fehér p. -,40 12w G sárga papír -,20 -,20 12x' A-F kincstári papír, góliátfog 6,50 1,- 12s A-F hártyapapír, ritkafog -,20 -,40 12s H hártyapapír, sűrűfog 2,- 12r H A vj. -,25 12n H B vj. -,65 13z G 36 kr vtg. sárga papír 13y G kékes papír -,55 2,- 13x G vékony fehér p. x x 13w G sárga papír x x 13s A-F hártyapapír, ritkafog -,50 1,- 13r H A vj. 4,- 13n H B vj. 4,50 14z H 50 kr vtg. sárga papír -,45 -,15 14y G kékes papír -,45 -,75 14x G vékony fehér p. x x 14w G sárga papír x 14x' G kincstári papír, góliátfog 1,50 -,30 14s A-F hártyapapír, ritkafog -,20 -,40 14s A-F hártyapapír, sűrűfog -,60 14r H A vj. x 3,- 14p H B vj. 300,- 14n H C vj. 2,- -,20 15z H 60 kr vtg. sárga papír -,75 15y G kékes papír 2,- 3,- 15w G sárga papír 1,- 15x G vékony fehér p. 4,50 x 15s G hártyapapír x 15r a A vj. -,95 1,- 15n H C vj. 20,- 2,- 16z H 75 kr vtg. sárga papír 2,- 16y G kékes papír 3,50 5,- 16x G vékony fehér p. x x 16w G sárga papír 2,- 16s G hártyapapír 4,- 16r a A vj. 9,- 16n H C vj. 8,- 17z H 90 kr vtg. sárga papír x 17y G kékes papír 3,- 17x G vékony fehér p. 3,- x 17w G sárga papír 2,- 17s G hártyapapír 3,50 17r a A vj. 10,- 17n H C vj. 15,- 68 A fogazatfajták részletes ismertetését lásd később a 70. oldaltól.

3 Pozíció A változat jellemzője Ia Ib Ic Id Ie II IIIa IIIb IIIc 1 a széltől távolabb indul ki X X X X X Baloldali mellékér kissé belülről indul ki X a főérből a bélyegszélen indul ki X X X széles, bal alsó sarkában törés X széles, saroktörés nélkül X X X X 2 Baloldalon a lemezrész keskeny X igen keskeny X X X 3 4 a bélyegszélől indul ki X Jobboldalt a a bélyegszélen belülről indul ki X X X X X mellékér jóval a szélen belülről indul ki X X X a bélyegszélen fekszik X Jobboldalt a két négyszög közül az alsó nem fekszik rá a szélre X X X X X nem fekszik rá a bélyegszélre X X X 5 6 Alul a mellékér Alul a rombusz szétnyílva ér a bélyegszélhez X X X X X jóval a bélyegszél felett ágazik ketté X X érinti a bélyegszélt X X X X X X X alsó sarka a bélyegszél fölött X X A bal felső érinti a bélyegszélt X X X X 7 sarokban a felső sarkát a bélyegszél levágja X X X X sokszög lejjebb van a bélyegszélnél X 8 a bélyegszélen belül találkozik X X X X X Fenn középtől a bélyegszélhez igen közel találkozik X X X jobbra a két ér a bélyegszélehez képest a lejjebb van X Jobboldalt fenn a bélyegszélen találkozik X X 9 két ér bélyegszélen belül találkozik X X X X X a felfelé ágazó bélyegszélen találkozik egy másikkal X mellékér mélyen a szélen belül találkozik X A bélyegképet 28,5 cm X X X X X X 10 körülvevő kör 29,5 cm X X X 69. oldal A forintos címletek zöld alnyomattal előforduló típusai

4 70. oldal Pénzügyi bélyegek a Habsburg birodalomban és Magyarországon, 4. kiadás A forintos címletek papír-, fog- és alnyomatváltozatra azonosítva (összesített felár az alapértékre) P apír Fog Címlet Jellem zők Ia Ib Ic Ie II IIIa I IIb 18y G 1 Ft vtg. kéke s pa pír -,30 -,60 3,- 18x G vék on y feh ér p. -,45 -,30 -,75 4,50 18w G vajsár ga p ap ír -,30 -,30 18s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g x 18s H há rtyap ap ír, sű rűfo g 6,50 18r H A vj. 100,- 18p H B vj. -,70 -,70 18m H D vj. -,70 19y G 2 Ft vtg. kéke s pa pír -,85 8,50 19x G vék on y feh ér p. 2,- -,85 8,50 19w G vajsár ga p ap ír 2,- -,85 4,50 19x ' A-F kinc stá ri pa p ír, g ó liát fo g 1,- 19s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g x 19p H B vj. -,90 19m H D vj. 10,- 20y G 2,5 Ft vtg. kéke s pa pír 9,50 2,50 15,- 15,- 20x G vék on y feh ér p. 2,50 -,95 5,- 10,- 20w G vajsár ga p ap ír 2,50 -,95 9,50 20x ' A-F kinc stá ri pa p ír, g ó liát fo g 2,- 20s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g x 20p H B vj. -,75 15,- 20m H D vj. -,75 21y G 3 Ft vtg. kéke s pa pír 2,- 6,- 21x G vék on y feh ér p. 3,- x 10,- 21w G vajsár ga p ap ír 3,- x 6,- 6,- 21x ' A-F kinc stá ri pa p ír, g ó liát fo g 4,50 21s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g 2,50 21p H B vj. x 5,50 7,50 21m H D vj. x 22y G 4 Ft vtg. kéke s pa pír 6,- 10,- 22x G vék on y feh ér p. x 6,- 10,- 22w G vajsár ga p ap ír 4,- x 10,- 10,- 22s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g 4,- 22p H B vj. 5,- 22m H D vj. 5,- 23y G 5 Ft vtg. kéke s pa pír 2,50 4,50 23x G vék on y feh ér p. 6,- 4,50 3,- 23w G vajsár ga p ap ír 1,50 6,- 6,- 23x ' A-F kinc stá ri pa p ír, g ó liát fo g 4,50 23s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g x 23p H B vj. x 23m H D vj. x 24y G 6 Ft vtg. kéke s pa pír 35,- 20,- 35,- 24x G vék on y feh ér p. 20,- 15,- 24w G vajsár ga p ap ír x x 24s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g 100,- 25y G 7 Ft vtg. kéke s pa pír 55,- 55,- 95,- 25x G vék on y feh ér p. 25,- 25w G vajsár ga p ap ír x 20,- 95,- 75,- 95,- 25s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g R 26y G 10 Ft vtg. kéke s pa pír 8,- 8,- 26x G vék on y feh ér p. 15,- 6,- 26w G vajsár ga p ap ír 20,- 20,- x 26s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g 2,50 26p H B vj. 3,- 4,- 27y G 12 Ft vtg. kéke s pa pír 250,- R 27x G vék on y feh ér p. 100,- 50,- R 27w G vajsár ga p ap ír x R 28y G 15 Ft vtg. kéke s pa pír 100,- 40,- 28x G vék on y feh ér p. 50,- 150,- 40,- 28w G vajsár ga p ap ír 100,- x 28s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g 150,- 28p H B vj. R 29y G 20 Ft vtg. kéke s pa pír 25,- 55,- 29x G vék on y feh ér p. 10,- 9,- 29w G vajsár ga p ap ír x 55,- 29s A-F há rtyap ap ír, ritkafo g 6,- 29p H B vj. 15,- 29m H D vj. 15,- Megjegyzés: forintos címletek előfordulása vastag sárga papíron nem ismeretes. Fogazás Összefüggő vegyes típusok 12-es fogazással 25 kr Ia+II (sárga papír) 20 1 ft Ib+Ic vagy Ib+IIIb (fehér papír) 10 5 ft Ie+IIIa (fehér papír) 20 A zöld alnyomatú bélyegek még kizárólag kézi meghajtású sorfogazó gépekkel készültek, melyek fogsűrűsége a gyártási körülmények gyakori változása miatt sokféle. Vegyesfogazatok előfordulása általános, melyek az értékesebb oldali fogazat szerint értékelendők. Az esetleg felbukkanó újabb változatok legalább az adott címlet eddig ismert legmagasabb értékének feleltethetők meg. Három oldalon eltérő fogazat (kimaradt fogazat pótlása másik fogazógéppel) esetén a táblázatokból a fogazatokhoz tartozó három ár összeadható.

5 a) Osztrák gyártású bélyegek, Au-III vízjellel, kezdetben 12-es (G) sorfogazással ben erről a sokkal ritkább ún. góliátfogazásra tértek át, mely többféle fogsűrűségű volt 8½ 11-ig (A F). Az elsőként rendelt mennyiséget 1868 folyamán 1969 elejéig a bécsi állami nyomdában 12-es fogazással, hónapról-hónapra folyamatosan gyártották. Ez a fogazás a leggyakoribb, amelyre az alapárak alkalmazandóak. A magyarországi gyártás megindulásáig történt kisebb utánrendelések miatt, 1869-től jelennek meg a 10½ 11 közti fogazatfajták, majd a következő évben még ritkább fogsűrűségek is. 69 Valamennyi címlet utángyártására Bécsben már nem került sor, és egyelőre a címletösszetétel is csak részben ismeretes. Az eddig ismert változatok értékelése (teljes érték): Bécsi góliátfogazatok A B C D E F 8½ 9 9½ 10 10½-¾ kr 2,- 2,50 1,- 1, kr 15,- 2, kr 5,- 5,- 1, kr 1, kr 1,- 1, kr 10,50 2,50 3,50 2,50 1,- 1, kr 3,50 1,- 1, kr 3,- 3,50 3,- 1,- 1, ft 1,- 2, ,5 ft 2, ft 4, ft 4,50 b) Magyarországon gyártott bélyegek, osztrák hártyapapíron, 70 sorfogazással: 8½ (A), 9 (B), 9½ ¾ (C), 10 (D), 10½ ¾ (E), 11 (F), ~13 ingadozó (H). A Magyar Államnyomda elődei természetesen nem rendelkeztek a bélyeggyártáshoz szükséges fogazógépekkel. Ezért a nyomda létrehozása során (a az eredetileg előirányzott ft helyett) a bécsi nyomdától átvettek a góliátfogazó gépek közül egy 16 (kb. 42 cm) széleset százötven forintért, és egy rövidebb 11 -os (kb. 29 cm) gépet száz forintért, melyek Gotthard egyedi készítményei voltak. 71 A gépekhez több különböző sűrűségű fogazóléc tartozott, melyeknek az igénybevétel miatti cseréit jelzi az általánosan előforduló, sokféle vegyesfogazás. Ismert, hogy az első hazai gyártásból származó okmánybélyegek alnyomata sárgászöld színű volt, míg a későbbiek kékeszöldek. A korai gyártású sárgászöld bélyegek oldalain eddig csak 9 és 9 ½-es fogazást találtunk, ami arra utal, hogy a két fogazóléc A és B fogazatú volt. 72 A gyártás során később felbukkanó többi fogazatsűrűség valószínűleg teljesítménynövelő javítások következménye. Míg abban az időben a bécsi nyomda 15 fogazógéppel dolgozott, a magyar fogazóműhely két géppel. Az ívméretekből következően a kisebb fogazógépet csak az ívek egyik irányú fogazásához lehetett használni. Ennek javítása alatt a másik gép egyedül dolgozott, fordított esetben viszont ki kellett várni a javítást. A fogazatokon ma is láthatóan jól látszik, hogy a kívánatosnál több ívet kényszerültek velük egyidejűleg átlyukasztani. A gépek erőltetésének következménye a rossz minőségű fogazás és a gyakori javítás. Emiatt olyan nehéz szépen fogazott hártyapapírosú példányokat találni első felében jelent meg a 13-as sűrűség körüli, ún. ingadozó fogazás (H). Ezt, a korábbinál nyilvánvalóan nagyobb teljesítményű gépet a lipcsei Friedrich Hogenfrost cég szállította. A fogazólécen 10 cm-en 64 tű helyezkedett el állítólag egyenetlenül, ami átlag 12,8-es fogsűrűségnek felel meg. A gépet a beérkezését követően a hártyapapír fogazásához azonnal használatba vették és párhuzamosan a 9-es fogazás használatát az okmánybélyegeknél 73 teljesen be is szüntették. Az egyenetlen fogsűrűség 69 [15.] 7. old. 70 Mayr Hanus szerint ( old.) az első magyar gyártás a bécsi állami nyomdától kapott, 1870-es vastag és kékes osztrák papíron kezdődött. Koczyński szerint (346.old.) viszont hártyapapírra készültek. A Hanus által valószínűleg tévesen feltételezett papirosú első magyar gyártmányok a gyártóeszközök azonossága miatt az osztrák gyártású bélyegektől elvileg sem lennének megkülönböztethetők. 71 MBK III , és 613. Gotthard a bécsi nyomdai mechanikusa volt, aki a fogazógépeket Auer megbízására készítette. 72 E feltételezéseket megerősíti Koczyński, 346. old.: die Statsdruckerei nach Ungarn die Perforierungsapparate mit der gröbsten Zähnung abgab. 73 MBK III. 614 A góliátfogazó"-gépet a távirdabélyegek 1874-es és 1874-es gyártására és talán az ugyancsak 1874-es réznyomású krajcárosok első példányaihoz- használták utoljára. 71. oldal ezeknél a legkorábbi fogazatoknál különös módon még egyáltalán nem tapasztalható, tehát a szakirodalomból leírt ingadozás oka csak olyasmi lehet, amely a hártyapapíron ekkor még nem jelentkezett. A nagyon ritka 8 ½-es, valamint a ritkábban előforduló 9-es, 10-es és 11-es fogazatokra felárak számíthatók (a 9½ és 10½-re nem.) Magyarországi A B D F H fogazatok 8 ½ ~ kr -,90 -,60 1,- 4, kr 1,- -,70 1,50 3, kr 1,- -,70 1,50 4, kr 10,- 1,- -,70 1,50 6, kr 5,50 -,60 -,40 -,80 3, kr 7,- -,75 -,50 1,- 8, kr -,75 -,50 1,- 1, kr 4,- 1,50 -,90 2,- 4, kr -,60 -,40 -,80 7, kr 2,- 1,- 2, kr -,60 -,40 -,80 2, kr 7,- 1,50 1,- 2, kr 5,50 -,60 -,40 -,80 2, kr 3,- 2,- 4, kr 10,- 8,- 15, kr 10,- 7,- 15, ft -,60 -,40 -,80 6, ft 1,50 1,- 2, ,5 ft 1,50 1,- 2, ft 2,50 1,50 3, ft 10,- 8,- 15, ft 1,50 1,- 2, ft 150,- 100,- 200, ft R 900,- RR ft 7,50 5,- 10, ft 250,- 150,- 300, ft 20,- 10,- 25,- Vegyesfogazatok előfordulása gyakori, mert a bélyegek vízszintes és függőleges oldalát általában két különböző gépen fogazták. A változatokhoz az alnyomat színváltozatát is figyelembe véve, és a hártyapapírosú bélyegek alapértékére számított alábbi szorzószámok alkalmazhatóak: sárgá szöld vízszintes oldali fogazat 9 9 ½ ½ ½ 4 x ½ x kékesszöld vízszintes oldali fogazat 9 9 ½ ½ ½ 2 x ½ Az esetlegesen felbukkanó három oldalon eltérő fogazatú példányok esetén a fenti táblázat szerint értékesebb két oldal szerinti vegyesfogazás árának duplája irányadó. c) Vízjeles magyar papírra készült bélyegek fogazatváltozatai A levélboríték-rajzú krajcáros postabélyegek előkészületei során rendeltek meg a párizsi Pierron et Dehaitre cégtől egy további - Payer szerint három fogazóléccel is rendelkező gépet. 74 A fogazólécen állítólag cm-en 68 tű helyezkedett el, ami 13,6-es fogazásnak felel meg. Az e gépről származó fogazás jelenlegi ismereteink szerint a 12,8 átlagos fogsűrűségű Hogenfrost gépétől nem elkülöníthető, ezért a két fogazógéptől származó fogazást a magyar szakirodalom 12½ 13½ között ingadozó fogazásként együtt kezeli. Látszik azonban némi remény a kétféle fogazás megkülönböztetésére. Egy ív fogazásához ugyanis rendszerint mindkét gépet is használták, amit a vízszintes és függőleges fogazatok eltérése igazol. Feltűnően ugyanis, hogy túlnyomórészt csak az egyik oldal tér el a 13-as sűrűségtől. Mintha az egyidőben használt két gép közül csak az egyikre lenne jellemző az ingadozás! E probléma esetleges megoldása a jövő kutató kedvű filatelistáira vár. 74 MBK III A szakirodalom mindenütt ugyanarra az egyetlen forrásra hivatkozik, míg a bélyegek fogazatstatisztikája ezt a fogsűrűséget nem támasztja alá. Ha e gép mindhárom fogazóléce ilyen sűrűségű lett volna, és a fentiek szerint egyidőben mindkét gépet használták, a 13,6 körüli fogazásoknak 50% körüli gyakorisággal kellett volna fennmaradniuk. Tapasztalatunk szerint azonban a 13¼ -es és ennél sűrűbb fogazások együttesen ennél sokkal ritkábbak ás 13½ feletti sűrűséget csak elvétve lehet találni.