MINISZTÉRIUM. FAZEKAS SÁNDO R miniszter. Tisztelt Képviselő Úr!

Átírás

1 V- 55> --g FÖLDMŰVELÉSÜGYI. MINISZTÉRIUM DR. FAZEKAS SÁNDO R miniszter Ugyiratszám : PTKF/693-2/2015. Magyar Zoltán úr országgyűlési képviselő részére Jobbik Országgyűlési Képviselőcsoportja Országgy űlés Irodaház a BUDAPES T Széchenyi rkp Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgy űlésről szóló évi XXXVI. törvény 42. (8) bekezdése alapján K/3572., 1(/3573. ; K ; K/3575.; K13576., K/3577. és K/3578. számokon, A méhészek puszta ígéretek-nél többet követelnek! I. A méhegészségügyi problémákkal mikor lesz hajlandó érdemben foglalkozni a Kormány? ; A méhészek puszta ígéreteknél többet követelnek! II. Mikor kerülnek górcső alá a növényvédő- és csávázószerek hatásai? ; A méhészek puszta ígéreteknél többet követelnek! III. Miként kíván fellépni a Kormány a rohamosan emelkedő méhsűrűség ellen? ; A méhészek puszta ígéreteknél többet követelnek! IV. Mikor veszi észre a Kormány, hogy a jelenlegi támogatási rendszer alkalmatlan a z ágazat szárvára?, A méhészek puszta ígéreteknél többet követelnek! Y. Miért nem segíti a Kormány a méhészek megélhetését?'; A méhészek puszta ígéreteknél többet követelnek! VI. Hatósági tehetetlenség a méhkaptár lopásokka l szemben? ; A méhészek puszta ígéreteknél többet követelnek! VII. Miért nem tesz semmit a Kormány a mézhamisítás ellen? címmel hozzám benyújtott írásbel i kérdéseire a következő egységes választ adom. A méhegészségügyi felel ősök a méhállományok védelmér ől és a mézel ő méhek egyes betegségeinek megel őzéséről és leküzdésér ől szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben (a továbbiakban : FVM Rendelet) foglalt feladataik ellátása tárgyában a 1055 Budapest, Kossuth Lajos tar 11. Telefon : (06 1) Fax : (06 1)

2 2 területileg illetékes megyei kormányhivatalokkal állnak szerződéses jogviszonyban, és a rendeletben leírtak szerint segítik a hatósági állatorvosok méhegészségüggye l kapcsolatos tevékenységét. Az FVM Rendelet nem ad a méhegészségügyi felel ő söknek annyi munkát, am i főállásban napi 8 órában történ ő alkalmazásukat igényelné az év minden szakában. Az FVM Rendelet október 31. és március 1-je között, illetve a tavaszi els ő fiasítás megjelenéséig terjedő időszakban nem ír el ő olyan kötelező vizsgálatot, amelyhe z méhegészségügyi felel ős közreműködése szükséges. A méhegészségügyi felel ős i rendszer jöv őbeni működtetésére azonban megoldást jelenthet egy olyan kezdeményezés, amely arra irányul, hogy a rendszer m űködtetését a méhésze k országos érdekvédelmi szervezete karolja fel. Ami a méhegészségügyi felel ősök jogosítványait illeti, céljuk és szerepü k elsősorban a hatósági állatorvosok segítése, ehhez az FVM Rendelet biztosítja a szükséges jogköröket, azaz jogosultak, s őt kötelesek elvégezni az éves monitoringho z és vándoroltatásokhoz kapcsolódó előírt vizsgálatokat, és közrem űködni a méhbetegségek felszámolásában. Ugyanakkor a méhek betegségeinek felszámolása mint a többi állatfaj esetében is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szolgálatába n álló hatósági állatorvosok hatáskörébe tartozik, akiknek a szükséges intézkedése k megtételéhez megfelel ő törvényi és rendeleti felhatalmazásuk van (például a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek esetében azonnali zárlat elrendelése, fert őzött méhcsaládok felszámolása állami kártalanítás mellett, a szabályok be ne m tartása esetén szankciók alkalmazása.). Ezáltal az a kérés, hogy a megbetegedett méhállományok ellen azonnal fel lehessen lépni, már jelenleg is maradéktalanu l megvalósul a hatósági állatorvosok által. A felel őtlen méhészekkel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy azokat a méhészeket, akik az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartanak állatot, a z élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletér ől szól ó évi XLV1. törvény 55. (2) bekezdésének g) pontja szerint kizárja az állami kártalanításból. A vándoroltatással kapcsolatban szükséges lefektetni, hogy az FVM Rendelet 9. (1) bekezdése szerint a méhek beszállítását annak megtörténtét követő 72 órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyz őjének. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése kimondja, hogy a település i önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyz ője nyilvántartja a. méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvos i igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésr e szolgáló terület pontos megjelölését és a letelepedés idejét. Az FVM. Rendelet szerint a jegyz ő nem letelepedési engedélyt ad, hane m nyilvántartást vezet a letelepült méhészekr ől. A rendelet nem tartalmaz el őírásokat arra vonatkozóan, hogy a letelepedés csak megfelel ő méhsűrűség esetén lehetséges, azonban rögzíti, hogy vándoroltatás során a méhek csak olyan helyre telepíthetők, amely nem áll községi zárlat alatt Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax : (06 1)

3 3 A vándorméhészeteknek állandó méhészetek közelébe történ ő letelepítésére vonatkozó el őírásokat a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet 5. (4) bekezdése rögzíti, amely szerint vándorméhészetet 20 családnál nagyobb álland ó méhészett ől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. A jogszabály szerint azonban ettől az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek. A vándoroltatási szándék el őzetes bejelentésének javaslatával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a javaslatot mérlegeljük, és a legközelebb esedéke s rendeletmódosítás során figyelembe vesszük. A zárlat alatt álló települések számára vonatkozó felvetésével kapcsolatban elmondható, hogy Magyarországon az utóbbi években a nyúlós költésrothadással fertőzött méhészetek száma ingadozó, akár 20-30%-os eltérést (emelkedést és csökkenést egyaránt) is mutathat az el őző év adataihoz viszonyítva. Ahogyan azt Képvisel ő Ur is megfogalmazta, jogszabályi változások miatt áprilisa óta rovaröl ő készítmények kijuttatása esetén valóban nem áll fenn bejelentés i kötelezettség a termel őkkel szemben. Ez a változás a növényvédelmi tevékenységrő l szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet hatályba lépésével következett be. A módosítá s hátterében azonban az előírások szigorítása, nem az enyhítésük áll. A jelenleg hatályo s rendelet szerint ugyanis egyértelm űen tilos virágzó gazdasági növényeket méhekr e kifejezetten veszélyes készítményekkel kezelni. A virágzó kultúrákat a rendelet szerint csak nem jelölésköteles, illetve méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelte n kockázatos min ősítésű növényvéd ő szerekkel lehet kezelni. Utóbbiakat kizárólag méhkímél ő technológiával lehet kijuttatni, ami biztosítja, hogy az ebbe a kategóriáb a tartozó, általában gyorsabban bomló vegyületek a reggeli órákban már n e okozhassanak méhpusztulást. Fenti előírások a légi és a földi növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkoznak. A hatóságtól nem kaphat engedélyt tehát olyan légi növényvédelm i tevékenység, amely a virágzó kultúrában méhekre kifejezetten veszélyes készítmén y kijuttatására vonatkozik, függetlenül attól, hogy az érintett területen vannak- e méhcsaládok, vagy sem. A módosításra azért volt szükség, mert többször tapasztalta a hatóság, hogy a bejelentés elmaradt, vagy a termel ő hiába tett bejelentést, a méhészhez nem jutott el a megfelelő információ. Mindemellett a vadon él ő beporzó szervezeteket, poszméheket, bányászméheket sem védte meg az el őírás. A jelenleg hatályos rendelet a korábbihoz képest jobban szolgálja a méhek és a környezet védelmét. A módosítással ugyanakkor a bejelentési kötelezettség értelmét vesztette, ezért került törlésre. A jelenlegi szabályozás teljes kör ű betartása mellett a növényvédelmi tevékenység nem okozhatj a méhek vagy egyéb beporzó szervezetek pusztulását. A neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekkel kapcsolatban tájékoztatom Képvisel ő Urat, hogy a növényvéd ő szer hatóanyagok jóváhagyása, korlátozása uniós jogszabályban rögzített, így annak rendelkezései közvetlenül alkalmazandók minden egyes tagállamban. Az Európai Bizottság 485/2013/EU végrehajtási rendelet e 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax : (06 1)

4 4 korlátozta a neonikotinoid hatóanyagú szerek használatát, azonban ez a korlátozás ne m 2 évre szól. A Bizottság szándéka, hogy a rendelet életbelépését követ ő 2 éven belül azaz május 25-ig felülvizsgálatba kezd az új tudományos információk birtokában. A felülvizsgálatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ( a továbbiakban : EFSA) végzi. Az eredményekr ő l jelenleg még nincs információnk. Az engedélyezéssel kapcsolatos további szakszer ű lépésekhez meg kell várni az EFS A véleményét és a Bizottság javaslatát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban : NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága a növényvédelemmel kapcsolato s eljárásaival párhuzamosan kiemelt figyelmet fordít a magyar méhegészségügy i helyzetre. Az Igazgatóság 2013-ban és 2014-ben célzott ellen őrző vizsgálatoka t végzett a méhészek által leginkább kifogásolt rovaröl ő szerekkel többek között a neonikotinoidokkal kapcsolatban, több megyei kormányhivatal növény- é s talajvédelmi igazgatóságával együttm űködve. A vizsgálat célja annak megállapítás a volt, hogy egyes, a házi méhek által látogatott jelentős növénykultúrákban a vizsgál t hatóanyagok milyen mennyiségben vannak jelen a növények virágában a növényvéd ő szerek engedélyokirat szerinti kijuttatását követően. A vizsgálatok az idei évben i s folytatódnak, figyelembe véve az elmúlt évek során szerzett tapasztalatokat. Amennyiben a kérdéses hatóanyagok közös európai kiértékelése sorá n bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy egy növényvéd ő szer engedélyezett felhasználása káros hatással bír, a magyar növényvéd ő szer engedélyez ő hatóság ( a NEBIH) megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják nemcsak a méhek, de egyéb vadon él ő beporzó szervezetek védelmét is. A növényvéd ő szerek okozta kockázatok értékelése általában egy-egy kemikáli a vizsgálatára vonatkozik, de az egyes stresszorok kombinációinak hatásvizsgálat a elkerülhetetlen. Azonban a végtelen számú kombinációs lehet őség nehéz feladat el é állítja az értékelőket. Jelenleg az európai tagállamok vizsgálják az egyes kórokozók é s a növényvédő szerek egymást erősít ő, úgynevezett szinergista hatásait is. A világviszonylatban is kiemelkedő sűrűségű méhállományunk táplálása egészséges, jól mézel ő növényi kultúrák fenntartását igényli. Egyértelmű, hogy a növénytermesztés (a vele együtt járó növényvédelemmel) és a méhészet nem ellenségei egymásnak, hanem egymásra utalva, szorosan együttm űködve kell végezniük termel ő tevékenységüket. A fentiekkel összhangban a Földm űvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban : FM) és a NÉBIH célja, az Alaptörvény szellemiségének megfelel ően, az európa i többfunkciós, min őségi mez őgazdaság, mely úgy állít el ő értékes, egészséges, biztonságos élelmiszereket és egyéb nyersanyagokat, hogy közben. óvja talajainkat, ivóvízbázisainkat, az él ővilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Ennek a komplex célrendszernek az elérése egybeesik a növény- és talajvédelmi szervezet hagyományos célkit űzéseivel, mely a fentiek tekintetében integráltan testesíti meg az állami felelősségvállalást. A szükséges mennyiség ű és min őségű 1055 Budapest. Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax : (06 1)

5 5 takarmány és élelmiszer megtermeléséhez a gazdálkodók és a növényorvoso k felelőssége, tudatossága és megfelel ő szakismerete elengedhetetlen. A növényvédelmi hatóság a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Magya r Növényvéd ő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttm űködve döntéseirő l folyamatosan tájékoztatja a gazdákat, a civileket, és a közvéleményt, és felhívja a figyelmet a növényvédő szerek használatának kockázataira, a szüksége s óvintézkedésekre. Az FM és a NÉBIH már eddig is számos lépést tett a Képvisel ő Úr álta l megfogalmazott probléma kezelésére. A méhésztársadalom jobb érdekérvényesítése céljából az FM Növényvédelmi Bizottságában évek óta állandó tagként jelen van a méhészeket képvisel ő Országos Magyar Méhészeti Egyesület (a továbbiakban : OMME), több más civil szervezettel együtt. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években a méhészek több ízben kifejezté k aggodalmukat a növényvéd ő szerek okozta méhelhullások és a méhállományo k egészségi állapotának romlása miatt, a növényvéd ő szer engedélyező hatóság több alkalommal tárgyalt az OMME képviselőivel a legsürget őbb problémák kezelése végett. Ennek eredményeként az elmúlt években több növényvéd ő szer engedélyokirata is módosításra került. A méheket méhészek tartják, s a méhészkedés munkavégzés. Magyarországo n jelenleg sem a méhészetben, sem más ágazatban a Kormány nem korlátozza a munkához való jogot, hiszen azt minden állampolgárnak Magyarország Alaptörvény e garantálja. Kétségtelen tény, hogy a hazai méhsűrűség az utóbbi 25 évben tapasztal t növekedése bizonyítottan a társadalmi-gazdasági változásoknak tudható be. A NÉBIH nyilvántartása alapján napjainkban ] millió 63 ezer méhcsaláddal rendelkezünk, s ez mintegy 200 ezer méhcsaláddal haladja meg az közötti évek átlagát. A méhészek száma fő, ez gyakorlatig 3 ezer fővel lépi túl a közel 15 évvel ezel őtti állapotot. A nyilvántartásból az is kiderül, hogy a méhcsaládszám növekedést nagyobb mértékben nem az új méhészek megjelenése okozza, hanem a z ügynevezett profi méhészek (több, mint 150 család) állománynövelése. Ahhoz, hogy a méhsűrűség csökkenjen, a méhészeti ágazat főszerepl őjének, azaz a méhésznek a maga területén kell rendet raknia az alábbi szempontok figyelembe vételével : méhészet (étesítése el őtt a rendelkezésre álló szellemi és pénzügy i eszközrendszer felmérése ; annak eldöntése, hogy méhész vagy méhtartó akar lenni ; a már működő méhészet esetében a mennyiségcentrikus szemléletet elvetése ; átgondolatlan szaporítás helyett hatékony rajzásgátlás ; kiváló genetikai tulajdonságú méhcsaládok, és min ő ségi méhanya tartása. Ha ezeket a javaslatokat a méhészek elfogadják és betartják, akkor magyarországi méhs űrűség a kívánatos szinten állhat be. a 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax: (06 1)

6 6 A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egye s mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekr ől szóló 1234/2007/E K tanácsi rendelet tekintettel a méhészeti ágazat jelent ő ségére és sajátosságaira támogatási intézkedéseket határoz meg a méhészeti ágazat fejlesztése céljából. A támogatások igénybevételének alapvet ő feltétele, hogy a tagállam állítson össze egy olyan Méhészeti Nemzeti Programot (a továbbiakban: MMNP), amelynek célja a méztennelési és értékesítési feltételek javítása. Az elmúlt időszak méhészeti ágazatot érintő legfontosabb adminisztratív intézkedése a os évekre szóló MMN P elkészítése, az Európai Bizottsággal történ ő elfogadtatása, valamint a hozzá kapcsolódó, széles szakmai és társadalmi körben leegyeztetett és elfogadott végrehajtási rendelet elkészítése volt. Ez a program és végrehajtási rendelete egy olya n szempontrendszer figyelem bevétele mellett íródott, amelynek egyértelm ű kezdeményezettje a méh és a méhész. Az Európai Unió és Magyar Kormány %-os forrásbiztosításával évi 4,7 millió euro' támogatáshoz jut a magyar méhészeti ágazat. Ez az összeg több mint év i 15 %-kal haladja meg az el őző támogatási ciklus forrásállományát. A támogatás i jogcímek tartalmában is jelent ős változások történtek, mivel számtalan, a kor és a méhészek elvárásainak megfelel ő eszköz beszerzésének a támogatása került be a programba. Az elmúlt ciklusokban sikeres és a legtöbb esetben túligényel t jogcímekhez több forrást rendeltünk, és az alkalmazott kutatás támogatására is jóval több forrást és figyelmet kívánunk fordítani. Annak érdekében, hogy a kevésbé sikere s jogcímek fel nem használt kerete ne ragadjon be, a végrehajtási rendeletbe n egyértelm űen rendelkeztünk a fel nem használt források átcsoportosíthatóságáról, melyet az agráriumért felel ős miniszter engedélyével lehet végrehajtani. Ennek gyakorlati oldalát az érintett méhészek már az elmúlt id őszakban is érezhették, hiszen a gyógyszer-cukor, a méhanya vásárláshoz kifizetett támogatás az idén sem kerül t arányosításra. Igy ezeknél a jogcímeknél 100%-os kifizetés valósult meg. Az átcsoportosítással a MMNP kihasználtsága 98,76 %-os. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy család megélhetéséhez nyúj t kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, ezáltal hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez, a biodiverzitás megőrzéséhez, fontos pillére a nemzeti fejl ődésnek. Létfontosságú szerepet tölt be az ökológiai egyensúly fenntartásában is. Az elmúlt és a jelenlegi kormányzati ciklus során az FM a méhészeti ágazato t megkülönböztetett figyelemmel kísérte és kíséri, hiszen alapvet ő agrárpolitikai célkit űzés az a kormányzati elvárás, hogy az ország kedvez ő természeti adottságaira alapozva, intézkedéseinkkel fokozatosan növeljük a méhészeti ágaza t versenyképességét, hatékonnyá tegyük annak működését, biztosítsuk előremutató fejl ődését. További célként fogalmaztuk meg azt is, hogy erősíteni kell a méhésztársadalom fogékonyságát az új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása iránt, hiszen csa k ennek révén lehet elérni azt, hogy a méhészkedésb ől származó jövedelem elfogadhat ó megélhetést és saját fejlesztési forrást biztosítson az ágazatban tevékenyked ő méhészek számára. Ennek érdekében a méhészeti érdekképviselettel Stratégia i 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax ; (06 1)

7 7 Partnerségi Megállapodást kötöttünk. Ez a megállapodás választ adhat olyan ú j helyzetekre és kihívásokra, amelyeket együttesen már eredményesen tudun k megoldani. Már az elmúlt ciklusban, de jelenleg is számos területen folyt vagy folyi k olyan közös munka, ami a méhészeti tevékenységet segíti, s a következ ő évek eredményes szakágazati tevékenységeire is pozitív hatással lesz. Hogy csak néhányat említsek, ilyen például a növényvédelem kérdésköre, ahol társadalmi, gazdasági szempontból alapvet ő érdekünk, hogy ez az igen fontos terület szabályrendszere a legkisebb részletekre is kiterjed ően garantálja azokat a növényvédelmi szempontbó l szükséges és elengedhetetlen szabályokat, amelyek az optimális gazdálkodást úg y teszik lehetővé, hogy közben nem jelentenek veszélyforrást a méhekre. A minisztérium szakfőosztályai az OMME szakmai kezdeményezésére egyeztet ő megbeszélésen vitatták meg a szíriai selyemkóró közismert nevén vaddohány gazdasági hasznával, és károkozásával kapcsolatos álláspontjukat. Mindkét álláspont mellett komoly és bizonyítható érvek szóltak, végül egy elfogadhat ó kompromisszumos megoldás született. Az ezzel kapcsolatos, a méhészek számár a kedvező jogszabály-módosítás [43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységr ől] 2013 nyarán életbe lépett. Mivel a méhészeti tevékenység jellemzően a vidékhez kötött, ezért az OMM E kérésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény jogalkotási folyamatában a méhészek telephely-létesítéssel kapcsolatos szempontjait az F M figyelembe vette elején. rendez ődött egy évtizedes probléma, vissza nem térítend ő mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatást igényelhetnek azok a méhészek, akiknek üzemeltetésében méhészeti eszközhordozó járm ű, illetve vándor méhesház van. Az OMME kérésére szakfőosztályaink, szakhatóságaink megvizsgálták az Yvett e ciklon és az azt kísér ő szélsőséges időjárás okozta helyzet vis maior szempontbó l történő kezelhetőségét. Az FM részér ől pozitív döntés született, s az érintette k kérelmet nyújthattak be az MVH-hoz november 18-áig a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet alapján. Altalánosságban megállapítható, hogy a méhkaptárok védelme nagy terhet ró a tulajdonosokra, és nem nyújt megnyugtató megoldást az eltulajdonítások ellen. Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb technikai eszközök a kaptárok egyedi é s titkos megjelölésére, azonban a gyakorlatban a gyanúsítattak az eltulajdonítás t követ ően a méhcsaládokat áttelepítik saját kaptáraikba, a jogsértésb ől származó kaptárokat pedig megsemmisítik. A méheket külön-külön megjelölni nem lehet, azonosításuk csak a kaptárok alapján lehetséges. Az Országos Rend őr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) B űnügy i Főigazgatósága Bűnügyi F őosztályának munkatársa már korábban felvette a kapcsolatot az OMME elnökével és elnökhelyettesével. A megbeszélések sorá n áttekintésre kerültek a méhlopások esetei. A méhlopások száma az összes lopáshoz 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon: (06 1) Fax : (06 1)

8 8 képest nem számottev ő, ennek ellenére egy-egy konkrét b űncselekmény elkövetéséve l jelentős kár is keletkezhet. Az elkövet ői kör megváltozott, kiszélesedett, már nem a szakmabeliek jelentik az elkövet ők többségét. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi B űnügyi Statisztika (ENYÜBS ) adatainak elemzésével megállapítható, hogy a méhkaptár lopások miatt indítot t eljárások száma az elmúlt években visszaesett (a évben 37, a évben 67, a évben 58, a évben 80 méhkaptár lopás miatt indított büntetőeljárást regisztráltak). A méhészeti munka id őszakos jellege miatt a rendőri ellen őrzések minden év március He és október 1-,je közötti időszakára terjednek ki. A hatékony felderítést szolgáló rend őri intézkedések során a rendőrkapitányságok munkatársai fokozotta n ellenőrzik az országutakon a méhkaptárokat szállító járműveket, figyelemmel arra, hogy a közúti ellen őrzéskor a szállított méhek egészségügyi igazolásai alapján lehet a tulajdonosokat beazonosítani. Az együttm űködési lehetőségeket illetően megállapítható, hogy a bűncselekményekkel kapcsolatban eljáró nyomozó hatóságok szükség szerint igényb e veszik az illetékes megyei OMME szaktanácsadó közrem űködését. A megyei rend őrfőkapitányságokon kijelölésre került egy-egy fő kapcsolattartó, így a közvetlen érintkezés lehet őséget biztosít a gyors információáramlásra. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti F őosztálya az ORFK Gazdasági F őigazgatósággal közösen előrehaladt tárgyalásokat folytat, az ORFK és az OMME között 43 db, a kaptárbiztonsági chip leolvasására alkalmas RFID kéz i készülék rend őrségnek történő átadása és a megkötendő haszonkölcsön szerződés el őkészítésére. A szerz ődés megkötésére a belügyminiszter irányítása alatt álló egye s rendvédelmi szervek és oktatási intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjér ől szóló szabályzat kiadásáról szóló 26/2010. (XII. 29.) BM utasítás I. számú melléklet 6. c) pontja alapján a Belügyminisztérium gazdasági é s informatikai helyettes államtitkárának döntését követ ően kerülhet sor. Az engedély megadásához szükséges el őterjesztést az ORFK Gazdasági F őigazgatósága már megküldte a Belügyminisztérium. Az engedély megérkezése után várhatóan márciu s hónapban sor kerül a szerz ődés aláírására és az eszközök kiosztására a. végrehajtó állomány részére. A Magyarországon forgalomba hozott mézeknek meg kell felelniük a Magya r Élelmiszerkönyv mézr ő l szóló, /110. számú előírásának (a továbbiakban: MÉ előírás), mely az EU Tanács és a Parlament 2001/110/EK számú, úgynevezett méz - irányelvének átvételével. készült. Ez a jogszabály tartalmazza azokat a mézr e vonatkozó fizikai és kémiai jellemzőket, amelyeket laboratóriumi vizsgálatok segítségével meg lehet határozni, és amelyekt ől a vizsgált minta jellemz ői nem térhetnek el, máskülönben nem nevezhető a vizsgált minta által képviselt termék méz"-nek Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax : (06 1)

9 9 E jogszabály 'A' rész Ti. fejezet 4. pontja rögzíti, hogy a címkén minden esetbe n fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következőkke l helyettesíthető : EU-országokból származó mézkeverék, EU-n kívüli országokbó l származó mézkeverék, EU-országokból és EU-n kívüli országokból származ ó mézkeverék. A magyar mézek megjelölésére alkalmazandó a Származási ország : Magyarország felirat, melynek feltüntetését szintén az ME el őírás pontja tesz i kötelez ővé. Ez a jelölés azt jelenti, hogy Magyarországról származó méz(ek)b ő l készült az így jelölt termék. A kiváló magyar méz kiemelt figyelmet érdeml ő forgalmazására is lehetőséget teremt a Magyar Élelmiszerkönyv Megkülönböztet ő minőségi jelöléssel ellátott mézfélékr ől című, számú irányelve, mely a különleges jelzővel ellátott méze k minőségi paramétereit foglalja össze. Az irányelv I. fejezete rögzíti célját, hog y segítse a gazdaság szerepl ő it azzal, hogy leírja az e termékekkel kapcsolatban kialakul t magyar szokásokat és az ezekb ől következ ő fogyasztói elvárásokat. A különlege s minőségre utaló megkülönböztető jelölés csak az ezen irányelvnek megfelel ő mézféléken alkalmazható. A NÉBIH rendszeresen ellen őrzi a hazai kereskedelemben kapható mézeket, a területi élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok az évente felülvizsgált létesítmény - felügyeleti terv alapján a mézcsomagoló üzemek helyszíni ellen őrzését végzik. Mindezt kiegészítve az egyes önkéntes megkülönböztet ő megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendeletnek való megfelelé s ellen őrzését szeptember 1-t ől folyamatosan végezzük, ezzel biztosítva a magya r termék, hazai termék, illetve hazai feldolgozású termék megjelöléssel vagy ezze l rokon értelmű kifejezéssel ellátott élelmiszerek, köztük a mézek nyomon követésse l igazolható eredet-vizsgálatát. Ezen kívül az évek óta hagyományosan folytatott szezonális ellen őrzéseink a mézekre is kiterjednek minden évben, főként az ünnep i bevásárlásokhoz, nemzeti gasztronómiánkhoz, ételkészítési szokásainkho z kapcsólódóan. Legutóbb a téli szezonális élelmiszerlánc-ellen őrzés keretein belül célvizsgálatot végeztünk 117 db mézmintából a következ ő paraméterekre : cukortartalom ; 'nedvességtartalom ; diasztázaktivitás ; HMF (hidroxi-metil-furfurol) tartalom ; érzékszervi vizsgálat ; pollentartalom (fajtamézekből). Az MÉ el őírás felsorolt paraméterein kívül cukor-hamisítás kimutatásár a vonatkozóan külföldi mézvizsgáló laboratóriumot is igénybe vettünk. A vizsgálatok még folyamatban vannak, de a meglév ő eredmények arra utalnak, hogy tovább kel l folytatni az ellen őrzéseket, és több hamisítási jelleg ű cselekményt is magába foglal ó felmérésre lesz szükség, melyeknek következtében határozott fellépésre váli k 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) '1 Fax : (06 1)

10 1 0 lehetősége a hatóságnak. A hamisítás elleni küzdelemben a NÉBIH Kiemelt Ügye k Igazgatósága végzi az ad hoc, illetve a sürgős ügyek kivizsgálását. Ez év februárjában kezdte meg működését a Mézhamisítás elleni kiemelt projek t munkacsoport, amely több szakterület igazgatási és laboratóriumi szakembereibő l alakult. A munkacsoport fő célkitűzése, hogy feltérképezze a hazai méze k minőségének jelenlegi helyzetét, vizsgálatokkal felmérje a hamis mézek jelenlétét. Végezetül megjegyzem, hogy a FM elkötelezett a teljes magyar agráriu m érdekének képviselete iránt, amibe beletartoznak a magyar gazdák, a méhészek és természetesen maguk a beporzók is. Remélem, hogy tájékoztatásom választ adott a Képvisel ő Úr részér ő l felmerül t kérdésre. Budapest, március ZQ' Üdvözlettel: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon ; (06 1) Fax : (06 1)