A Szakképzési Rendszer a Német Szövetségi Köztársaságban Duális Rendszer. Általános áttekintés a németországi oktatási rendszerről

Átírás

1 A Szakképzési Rendszer a Német Szövetségi Köztársaságban Duális Rendszer Általános áttekintés a németországi oktatási rendszerről Óvoda Óvodába járnak a gyermekek egésznap vagy a nap egy részében a 3. életkortól a beiskolázásig. Az óvodábajárás önkéntes. Az óvoda feladata a gyermekek gondozása, tanítása és nevelése. A gyermek az önmagáért felelőséget vállaló és közösségképes személyiséggé való fejlődésének elősegítése a cél. Alapiskola (Grundschule) Az alapiskola iskola az első négy iskolaévet foglalja magába. Minden gyerek jár az alapiskolába, amely alapismereteket tanít és felkészíti a gyerekeket a továbbtanulásra. Az anyanyelvi írás-olvasás megtanítása mellett az úgynevezett tárgyi tanítás is része az oktatásnak. Tájékozódási fokozat (Orientierungsstufe) Ez alatt értjük az 5. és 6. osztályt, amely vagy a továbbtanulási (közép)iskolának a része (iskolatípustól függő tájékozódási fokozat) vagy tőle elkülönítve szerveződik (iskolatípustól független tájékozódási fokozat). Ez a fokozat segíti a tanulókat a továbbtanulási (közép)iskola kiválasztásában. Általános iskola (Hauptschule) Az általános iskola látogatása kötelező minden tanuló számára, aki az alapiskola elvégzése után nem kíván magasabb szintű iskolába járni. Ez az iskola 9 ill. néhány tartományban 10

2 osztályos. A tartományok többségében önkéntes alapon a 10. osztályt is el lehet végezni, melynek lehetőségével a tanulók kb. 30 százaléka él. Az általános iskola tanít általános műveltségi tárgyakat a gyakorlati szakképzés megalapozásához. Reáliskola Továbbtanulási iskolatípus 5. ill. 7. osztálytól a 10. osztályig. A reáliskola végbizonyítványa általában az alapja magasabb szintű szakmák megszerzésének és egyben jogosultságot biztosít a szakfőiskolán (Fachoberschule) és a szakgimnáziumban vagy a három éves szakképző gimnáziumban (Gymnasium in Aufbauform) való továbbtanuláshoz. Gimnázium A gimnázium magasabb szintű általános tantárgyi iskola, mely rendszerint 9 vagy 8 osztályos ( ill. 12. osztályig) ill. 7 osztályos ( osztályig). Mecklenburg-Vorpommern, Szászország, Szászország-Anhalt és Türingia tartományokban a gimnázium 12 évfolyamos. Ezen kívül létezik a Gymnasium in Aufbauform is (három éves szakképző gimnázium), mely látogatásának előfeltétele általában a reáliskola elvégzése. A gimnáziumi végbizonyítvány (=általános érettségi) alkalmassági igazolás a főiskolai vagy egyetemi tanulmányok folytatásához. Általános köziskola (Gesamtschule) Ez az iskolatípus összevonja a különböző középfokú iskolafajtákat különböző szervezeti és tartalmi formákban. Van integrált (összes tanuló közös tanítása) valamint additív és kooperatív köziskola (különböző I-es másodfokú iskolák müködnek egy iskolakomplexumban). Szakgimnázium (Fachgymnasium) Szakmaorientált gimnázium, mely a reáliskolai vagy az ezzel egyenértékű végzettségre épül. Három év utáni elvégzése ( osztály) a tanulók alkalmasságát igazolja mindenfajta felsőoktatási tanulmányok folytatásához (=általános érettségi). Szakmai Szakiskola (Berufsfachschule) A szakmai szakiskola nappali tagozatos iskola. Látogatásának időtartama legalább 1 év. Az iskolakötelezettség teljesítése után ez az iskolatípus rend szerint önként választható előzetes gyakorlati szakképesítés nélkül a szakmai felkészülés vagy a teljes körű szakképzés céljából. A végén záróvizsgát kell tenni. A két éves iskola elvégzése megfelel a szakiskolai érettséginek, amely egyenértékű a reáliskolai végzettséggel. Szakfelsőiskola (Fachoberschule) Feltétel a reáliskolai vagy az ezzel egyenértékűnek elismert végzettség. Az iskolalátogatás időtartama legalább 1 év, részidőben történő képzés esetében akár 3 év. A végbizonyítvány jogosultságot biztosít a szakfőiskolái képzéshez. Duális szakképzés A rendszert azért nevezik duálisnak, mert a képzés két helyen történik: a gazdálkodó szervezetnél (üzemben) és a szakiskolában. Ez a németországi szakképzés központi területe: Minden korcsoportnak kb. 70 százaléka végez valamilyen szakképzést ebben a rendszerben. Az egyes szakmákban a képzés szakképzési (szövetségi szinten hozott) rendeletek alapján történik. Jelenleg kb. 380 a szakképzési rendeletekben elismert szakmák száma.

3 Szakképzési Szerződés Tanuló Gazdálkodó Szakképzési szerződéskötés Tanuló és Gazdálkodó között Már az iskolakötelezettség teljesülése előtt a legtöbb fiatal kezd utánanézni egy lehetséges képzési hely után. Ebben segít a munkaügyi hivatal pályaválasztási szolgálata. De nem minden gazdálkodó szervezet lejelenti a munkaügyi hivatal felé a szabad képzési helyeit. Az álláshirdetésekhez hasonlóan újsághirdetésekből, de ismerősöktől és rokonoktól is értesülnek a fiatalok szabad képzési helyekről. Szintén hasznos lehet a képzésihelyek börzéje avagy képzési helyek piaca, ahol a gazdálkodó szervezetek képzési helyeket kínálnak, és a fiatalok megpályázzák azokat. Sikeres pályázás után a szakképző (gazdálkodó) szervezet és a tanuló illetőleg jogi képviselője a szakképzési törvény szerinti szakképzési szerződést köt egymással. A szakképzési szerződés tartalma - a szakképzés fajtája, tárgyi és időbeli tagozódása valamint célja - a szakképzés kezdete és időtartama - képzési intézkedések a képzési helyen kívül - a napi munka időtartama - a próbaidő hossza - a pénzbeli juttatás kifizetése és összege - a szabadság hossza - a munkaszerződés felmondásának feltételei A gazdálkodó és a tanuló közötti képzési szerződésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia a szakképzési törvény szerint: - a szakképzés fajtája, tárgyi és időbeli tagozódása valamint célja - a szakképzés kezdete és időtartama - képzési intézkedések a képzési helyen kívül - a napi munka időtartama - a próbaidő hossza - a pénzbeli juttatás kifizetése és összege - a szabadság hossza - a szakképzési szerződés felmondásának feltételei Az illetékes hely megvizsgálja a szakképzési szerződést. Ezt követően a szerződés bekerül a szakképzési viszonyok jegyzékébe. A jegyzékbe való felvétel az előfeltétele a záróvizsgára menetel későbbi engedélyezésének. A szakképzési törvény szerint a pénzbeli juttatásnak megfelelőnek kell lennie és életkor illetve a képzésben való előremenetel szerint évente nőnie kell. A pontos pénzbeli juttatásról a munkaadó szervezetek és a szakszervezetek (kollektív szerződés felei) az egyes ágazatok számára megállapodnak. Szakmától függően a képzés ideje kettő illetve három és fél év között ingadozik. Ezt minden egyes szakmára vonatkozóan a szakképzési rendelet szabályozza. Fennáll a lehetőség a

4 képzés idejének lerövidítésére illetve meghosszabbítására. Erről a tanuló vagy a gazdálkodó kérésére az illetékes szerv dönt. A szakképzés duális rendszere Duális rendszer Gazdálkodó szervezet Szakmaorientált gyakorlati képzés Szövetségi jog Szakiskola Szakmaelméleti és általános oktatást Tartományi jog A szakképzés a Német Szövetségi Köztársaságban az üzemekben és a szakiskolákban egymás mellett folyik. Az úgynevezett duális rendszer elve szerint a gazdálkodó szervezet vállalja a szakma gyakorlati képzését, míg a szakiskolában, amelyet hetente két illetve három napon látogatnak, kiegészítő szakmaelméleti illetve általános oktatást nyújtanak. A duális képzés karakterisztikus ismertetőjele az ismeretek és szakmai fogások átadásával összekötött szakmai tapasztalatok megszerzése. Ezzel biztosítva van, hogy a képzés ugyanazon feltételek alapján folyik, amelyek alapján a tanult szakmát később gyakorolni kell. Az üzemben a tanuló egyfelől megtanul a valódi üzemi élet változó követelményeinek

5 megfelelni, másfelől megtapasztalja, hogy milyen változatos szociális kapcsolatok létesülnek a munka világában. Az üzemekben folyó képzést illetően a szövetségi törvények és rendeletek az irányadóak (Szakképzésről szóló törvény, szakképzési rendelet). A szakiskolákban folytatott képzés a tartományok törvényei és jogszabályai szerint történik (Iskolatörvény, kerettantervek, tantervek). Gyakorlatiasság és iskolai képzés Tanuló Gyakorlati képzés Iskolai képzés - üzem - szakiskola - heti 4 nap - heti 1-1,5 nap - gyakorlatias képzés - általános műveltség - gyakorlati készségek - szakmai vonatkozású elméleti és - vállalat fizeti a pénzbeli juttatást gyakorlati képzés A duális szakképzési rendszerünk egyik fontos problémája a szakképzési anyag tartalmának elosztása az üzem és a szakiskola között. Az elosztás alapja az, hogy a két képzési hely közül melyik kínálja az optimális feltételeket. Az egyszerű képlet: gyakorlat az üzemben, elmélet a szakiskolában a mai adottságoknak és követelményeknek csak részben felel meg. A szakképzésre vonatkozó különböző alkotmányban lefektetett kompetenciák (a gazdálkodó szervezetek esetében a Szövetségi Gazdasági Minisztérium, a szakiskolák vonatkozásában a tartományi Kultuszminisztériumok illetékesek) megnehezítik az egyeztetést a gyakorlatban. A fólia vázolja és idealizálja a munkamegosztást a szakképzés területén, a szakiskola és a gazdálkodó szervezet között. Struktúrák és kompetenciák Szövetségi szint Tartományi szint Regionális szint Üzemi szint Szövetségi Gazdasági és Tudományügyi Minisztérium Tartományi minisztériumok Illetékes szervek (kamarák) Szakképző gazdálkodó szervezetek és szakiskolák Egy ilyen sokrétű, partnerségen alapuló szakképzési rendszer szempontjából nélkülözhetetlen, hogy minden benne résztvevő (munkaadó, munkavállaló, állam, oktatásügy) szakértelmét és érdekét minden szinten a tervezésért, megvalósításért és továbbfejlesztésért vállalt közös felelőséggel ötvözzék. A közösen kimunkált megoldások elköteleződést és az összpolitikába való integrálódást eredményezik; a részérdekeket a háttérbe szorítják; a súrlódási veszteségek

6 elkerülhetőek. Az eredményeket közösen vállalják és a munkaerőpiacon könnyebben fogadják el. A Szövetségi Kormányban az Szövetségi Oktatási- és Tudományügyi Miniszter a mérvadó és koordináló miniszter. Más minisztériumok egyeztetnek az Oktatási- és Tudományügyi Miniszterrel; más minisztériumok az Szövetségi Oktatási- és Tudományügyi Miniszterrel való egyetértésben hozzák meg rendeleteiket. A gazdálkodó szervezeteknél és hasonló intézményeknél folytatott szakképzés jogi alapfeltételeit az 1969-ben született szakképzési törvény szabályozza. A 2005-ös módosításával ezt a törvényt hozzáigazították a munkavilág megváltozott követelményeihez. A kisiparosok területén a kisipari rendelet a mérvadó. A Szövetségi Szakképzési Intézet irányító bizottságában a munkaadók, a szakszervezetek, a tartományok és a szövetségi kormány egyenjogúan képviseltetik magukat. Ajánlásokat tesznek a szakmai képzés továbbfejlesztésére és meghatározzák az intézet programját. Tartományi szinten a szakképzésért felelős tartományi bizottságok működnek, amelyek a tartományi kormányoknak a szakképzéssel kapcsolatos kérdésekben adnak tanácsot. Ezen bizottságok tagjai a munkaadók, a szakszervezetek és a tartományi minisztériumok képviselői. Regionális szinten a gazdaság önkormányzati szervezetei, azaz illetékes szervek jelentős hatáskörrel rendelkeznek. Az illetékes szervek közjogi testületek, mint a kereskedelmi és ipari kamarák, kisiparos kamarák, mezőgazdasági kamarák, az ügyvédi és közjegyzői kamarák, orvosi kamarák, stb.. Az illetékes szervek feladata a tanácsadás, a szakképzés ellenőrzése és elismerése törvényi alapon az adott régióban; ők jegyzik be a szakképzési szerződéseket. Minden illetékes szerv létrehoz egy szakképzési bizottságot, amelyet a szakmai képzés minden kérdéséről tájékoztatni kell és meg kell hallgatni. Ez a bizottság szakképzés végrehajtására vonatkozó szabályokat bocsát ki. Az önkormányzatok feladatait nem az íróasztal mellett, hanem a gazdálkodó szervezetek és a szakiskolák szakemberei döntik el, akiket a munkaadó szervezetek, a szakszervezetek és a szakoktatási terület javaslatára a kamarák szakképzési bizottságaiban neveznek ki. Amennyiben az üzemi szintet érinti, a szakképző üzem megválasztott munkavállalói képviselete - azaz az üzemi tanács - beleszólási joggal bír, a szakképzés tervezése és megvalósítása kérdésében, valamint szakoktatók felvétele ügyében.

7 Vizsgák a szakképzés során közbenső vizsga Záróvizsga Szakképesítési bizonyítvány Vizsgabizottság Munkaadó Munkavállaló Szakiskolai oktató Vizsgarend tanuló Minden tanuló a szakképzés során köteles közbenső vizsgát tenni. Ez a vizsga a szintmérő vizsga. A közbenső vizsgáztatás céljából a kamara vizsgabizottságot hoz létre. A képzés végén minden tanuló záróvizsgát tehet a szerzett szakmai kvalifikációi igazolására. E célból a kamarák vizsgabizottságokat hoznak létre, melyek legalább három-három tagból állnak: munkaadói és munkavállalói megbízott azonos számban valamint a szakiskola egy oktatója. A vizsgáztatáshoz a kamara szakképzési bizottsága, mely tagja azonos számban munkaadói és munkavállalói megbízott valamint a tanácsadói joggal rendelkező szakiskolai oktató, vizsgarendet kibocsátani köteles. A vizsgarend szabályozza a vizsgára menetel engedélyezését, a vizsga egyes részeit, az értékelés módját, a vizsgarend megszegésével járó következményeket és a pótvizsgák rendjét. A vizsgakövetelményeket a szakképzési rendeletek határozzák meg. Szakmától függően a szakképzési rendelet előírhat készségekből és/vagy ismeretekből való vizsgáztatást. A készségekből való vizsgáztatás esetében munkapróbát és/vagy mintadarabot kérnek. Az ismeretekből való vizsga írásbeli és/vagy szóbeli lehet.

8 A sikeres vizsga után a tanuló bizonyítványt kap a kamarától. Ez a bizonyítvány viszont nem jogosítvány. Jelentőséggel bír első sorban a tekintetben, hogy igazolja hogy egy bizonyos szakmai tevékenység folytatható. A sikeres záróvizsga egyben az alapja a szakmai karriernek, további pályafutásnak, rend szerint az előfeltétele a mestervizsgának és sok más továbbképzési vizsgának, számos iparágban a szakmai alkalmasságnak oktatói munkakörben, valamint sokszor az alapja kollektív szerződésben rögzített jogok és juttatások érvényesítésének. Összeállította: Wolfgang Sonnek, Német Kereskedelmi és Iparkamra, szeptember