PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT I. RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. A szabályzat hatálya

Átírás

1 PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT I. RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A szabályzat hatálya 1. Jelen szabályzat a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán (a továbbiakban: főiskola vagy PHF) alapképzésben, mesterképzésben és osztatlan képzésben tanulmányokat folytató és az ilyen képzésekben oklevél vagy részismeretek megszerzésére törekvő hallgatók képzésének és előmenetelének szabályait tartalmazza. (1) Kizárólag e szabályzat rendelkezései hatályosak azokra a hallgatókra, akik a PHF önálló képzésében vesznek részt, és a) tanulmányaikat szeptember 1-jét követően kezdik meg b) korábbi főiskolai tanulmányaikat a hallgatói jogviszonyuk megszűnését követően szeptember 1. után újrakezdik c) a főiskolán tanulmányaikat szeptember 1. előtt kezdték meg, hallgatói jogviszonyuk fennáll, de a évi TVSZ szabályai szerint szakirányt még nem választottak d) vendéghallgatói jogviszony, részismereti képzés vagy más, nem oklevél megszerzésére irányuló képzés keretében folytatnak a főiskolán tanulmányokat (2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső hallgatókra szeptember 1-jét követően a jelen szabályzat I., III. és IV. része hatályos; de külön nyilatkozatban kérhetik a beiratkozásukkor érvényes TVSZ alkalmazását is, ha az rájuk nézve kedvezőbb. Ha azonban nem szereznek végbizonyítványt a szakjukra érvényes tanulmányi időn belül, akkor a rendes tanulmányi időt követő két aktív vagy négy bármilyen (aktív vagy passzív) félévet követően automatikusan a jelen TVSZ hatálya alá kerülnek. (3) Jelen TVSZ hatályos a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) közös képzésben résztvevő hallgatókra is, azzal azonban, hogy a) a PHF által gondozott szakon a PTE-n teljesítendő kurzusok felvételére, teljesítésére, kreditjeinek elismertetésére a PTE rendelkezései vonatkoznak; b) a PTE-n gondozott szakon (szakpár tagján) a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályokon kívül mindenben a PTE tanulmányi és vizsgaszabályai érvényesek. (4) Ha a két intézmény tanulmányi és vizsgaszabályai együttesen illetékesek, de a közös képzéssel kapcsolatos ügyben ütköznek, akkor a hallgató a) a mérlegelési jog körébe tartozó szabályok, illetve feloldható ellentétek esetében kérheti a rá nézve kedvezőbb szabályok alkalmazását; b) ellentmondás vagy feloldhatatlan ellentét esetében kérheti, hogy a két intézmény egyeztessen az esetéről, és az ellentmondást, illetve ellentétet akár egyedi kivétel alkalmazásával is szüntesse meg. Képzési szakok és az oklevél megszerzésének közös feltételei 2. A PHF az alábbi szakokon, szakirányokon, képzési szinteken folytat oklevelet adó felsőfokú képzést: (1) Teológia szakon önálló képzés keretében, MA képzési szinten, osztatlan képzési időben: a) a szakirány nélküli képzésben a rendes tanulmányi idő 10 félév b) lelkipásztori szakirányon a rendes tanulmányi idő 12 félév.

2 c) Lelkipásztori szakirányra a hallgató legkorábban a 4. félévet követően, a szakirányhoz tartozó első gyakorlati kurzus felvételének szándékával jelentkezhet. A szakirányhoz tartozó gyakorlati kurzusokat (ezzel a szakirányt is) a hallgató csak alkalmassági vizsgát követően veheti fel. (2) Katekéta lelkipásztori munkatárs szakon, önálló képzés keretében, BA képzési szinten; a rendes tanulmányi idő 6 félév. A szakon az alapértelmezett szakirány a lelkipásztori munkatárs szakirány. Erre külön jelentkezni nem kell. Ha a 3. szerinti képzési tervben szerepel katekéta szakirány indítása, akkor a hallgató a katekéta szakirányra tanulmányainak 2. féléve végéig, legkésőbb a leckekönyv leadási határidőig jelentkezhet. A katekéta szakirányra jelentkezők alkalmassági vizsgán vesznek részt. A jelentkezési határidőt elmulasztó, vagy az alkalmassági vizsgán nem megfelelő hallgató automatikusan a lelkipásztori munkatárs szakirányon folytathatja a tanulmányait. (3) Hittanár-nevelőtanár szakon, közös képzés keretében, MA képzési szinten, osztatlan képzési időben. A szak végezhető egyszakos képzésben (csak hittanár-nevelőtanár szakon), illetve szakpáros képzésben (hittanár-nevelőtanár és valamely közismereti tanár szakok által alkotott párban). A rendes tanulmányi idő mindkét formában 10 félév. A szak felvételére, tanulmányi rendjének megszervezésére, elszámolására, nyilvántartására a PTE és a PHF együttműködési megállapodásában lefektetett szabályok és eljárási rendek vonatkoznak. a) A hittanár-nevelőtanár szakra csak a felvételt, átvételt megelőző eredményes tanári alkalmassági vizsgával lehet felvételt nyerni. 3. (1) A főiskola minden évben képzési tervet készít a jelentkezési és felvételi adatok, a várható létszámok és szervezési teendők alapján. Képzési tervében meghatározza, hogy az adott évben felvett hallgatók számára tagozatonként milyen szakokat, illetve szakirányokat indít. Ezt a képzési tervet a beiratkozás előtt az újonnan felvett, átvett hallgatókkal megismerteti. A hallgatók ennek alapján dönthetik el, milyen szakra, tagozatra iratkoznak be, beiratkozásukat esetleg elhalasztják, vagy beiratkozási szándékuktól elállnak. (2) A főiskola a képzési terve szerint indított szakokon a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges kurzusok, illetve gyakorlatok indításáról az első lehetséges beiratkozástól a rendes tanulmányi időt követő négy félévig gondoskodik. Ha a hallgató ez idő alatt a végbizonyítványt nem szerzi meg, és a hiányzó kurzusokat vagy gyakorlatokat a főiskola a következő négy félévben nem fogja meghirdetni, akkor a) a rektor engedélyével a hiányzó krediteket hasonló tartalmú kurzus elvégzésével is megszerezheti; b) ilyen kurzus híján átvehető olyan szakra, amelyen a végbizonyítványhoz szükséges krediteket négy féléven belül megszerezheti; c) az a) és b) pont szerinti feltételek hiányában a hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (3) Ha egy szakon vagy szakirányon valamely kurzuson a hallgatók létszáma nem éri el az 5 főt, akkor a kurzus évfolyamok összevonásával (a mintatanterv átalakításával), illetve a tagozati kurzus-meghirdetés összevonásával is megszervezhető. a) Évfolyamok összevonása, illetve a mintatanterv átalakítása esetén biztosítani kell, hogy aa) a tanulmányait szabályos ütemben folytató hallgató a rendes képzési idő alatt végbizonyítványt szerezhessen ab) az átalakított mintatantervben az egyes félévekben teljesítendő kreditek száma ne csökkenjen 15 alá, és ne emelkedjen 40 fölé. b) A tagozati kurzus-meghirdetés összevonása esetén

3 ba) egy kurzust csak nappali tagozaton meghirdetni akkor lehet, ha a tanulmányaikat szabályos ütemben folytató levelező tagozatos hallgatók lemondanak a konzultációs óralátogatásról, vagy képesek az órákat legalább részben látogatni; bb) ha a főiskola a kurzust csak levelező tagozaton hirdeti meg, a nappali tagozatos hallgatók (ha a kurzus felvételét nem halaszthatják el) kötelesek a kurzust a levelező tagozatos munkarend szerint teljesíteni, de az ilyen kurzusokra az óralátogatási kötelezettségük a megtartott órák 50 %-ra csökken. 4. A főiskola a 2. -ban felsorolt szakokon az alábbi feltételek teljesítése esetén ad ki végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet: (1) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. A főiskola végbizonyítványt állít ki, ha a hallgató a) a jelen szabályzat II. részében a szakra előírt tanulmányi követelményeket hiánytalanul teljesítette b) a végbizonyítványhoz előírt tanulmányi feladatokat legalább 2,75-öt elérő halmozott, súlyozott tanulmányi átlaggal teljesítette (2) a III. részbe foglalt szabályoknak és követelményeknek megfelelő diplomadolgozat készítése, amelyet a dolgozat témavezetője és mindkét felkért bíráló legalább elégségesre értékelt (3) sikeres záróvizsga tétele a IV. részbe foglalt záróvizsga-szabályok alapján (4) képesítő vizsga letétele vagy intézményen kívüli gyakorlat eredményes teljesítése, ha a szak képzési és kimeneteli követelményrendszere, illetve a jelen szabályzat II. része a szakképzettség megszerzéséhez ilyent előír (5) a képzési és kimeneteli követelményrendszerben, illetve a jelen szabályzat II. részében meghatározott számú és szintű nyelvtudás igazolása államilag elismert nyelvvizsgával, ideértve az Állami Nyelvvizsga Bizottság, valamint a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által akkreditált vagy elismert, honosított megfelelő szintű nemzetközi nyelvvizsgát is; kivéve, ha a hallgatónak a nyelvtudást illetően jogszabály mentességet vagy könnyítést ír elő 5. Az oklevél minősítését (elégséges, közepes, jó, jeles) egyfelől a végbizonyítvány halmozott, súlyozott átlagából, másfelől a diplomadolgozatra és a záróvizsgára adott jegyek átlagából számított átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályai szerint. 6. (1) A végzett hallgató diplomáját a főiskola éves diplomaosztó ünnepén a (3) bekezdésben előírt fogadalom letételét követően személyesen köteles átvenni. (2) Indokolt esetben a hallgató a rektortól kérheti diplomája kiadását a) a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban, b) a fogadalomtétel mellőzésével, c) írásos megbízása alapján megbízottja részére. (3) A diploma átvételéhez kapcsolódó fogadalom szövege: Én..., ígérem, hogy a Római Katolikus Egyház törvényes előírásaihoz mindenkor hű leszek. Ebben az ünnepi órában a hit és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy teológiai tudásomat Egyházam és Hazám dicsőségére és embertársaim javára fordítsam. Isten engem úgy segéljen. A hallgatói jogviszony 7. (1) A főiskolán alapképzésben, mesterképzésben és osztatlan képzésben tanulmányokat folytatni hallgatói jogviszony keretében lehet. A hallgatói jogviszony lehet a) rendes hallgatói jogviszony, ha a tanulmányok a főiskola által kibocsátott oklevél megszerzésére irányulnak

4 b) vendéghallgatói jogviszony, ha a hallgató más felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, és a PHF-en az ottani tanulmányai érdekében vagy azt kiegészítve folytat tanulmányokat c) részismereti képzésre irányuló hallgatói jogviszony a Nftv. 42. (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint (2) A rendes hallgatói jogviszony a költségek viselése tekintetében lehet magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges. A magyar állami ösztöndíjas hallgatókat a jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott külön előmeneteli kötelezettségek terhelik. (3) Vendéghallgatói jogviszony létesítését anyaintézménye szabályaira is figyelemmel a hallgató a tanulmányi irodán keresztül a rektortól kérheti. A rektor a vendéghallgatói jogviszony létesítését meghatározott számú félévre vagy határozatlan időre engedélyezheti. Indokolt esetben az engedély visszavonható (fegyelmi okból akár azonnali hatállyal is). A Pécsi Tudományegyetemmel vagy a CEEPUS keretében a főiskolával együttműködő felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók a főiskolán félévente 10 kreditet érő kurzust ingyen vehetnek fel és teljesíthetnek. A 10 kreditet meghaladó kreditek felvételéért, más vendéghallgatók pedig minden kredit felvételéért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kreditarányos díjat fizetik. (4) A részismereti képzésre felvett hallgató egy-egy félévben 10 kredit felvételéig kérheti kreditarányos önköltség fizetését, ezt meghaladó kreditfelvétel esetén az önköltséget a félévi átalányösszegben kell fizetnie. 8. (1) Rendes hallgatói jogviszonyt a főiskolával az létesíthet, akit a főiskola a felvétel, átvétel vagy ismételt felvétel szabályai alapján felvett. A hallgatói jogviszony létesítésére való jogosultság a felvételt vagy átvételt kimondó határozattal keletkezik. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. (2) A hallgatói jogviszony szünetel a Nftv ában foglaltak szerint a) abban a félévben, amelyre a hallgató nem jelentkezik be (kérelemre, indokolt esetben akár a tanulmányok első félévében is) b) jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott esetben, továbbá ha a hallgatót fegyelmi intézkedés határozott időre eltiltja a tanulmányok folytatásától (3) A hallgatói jogviszony megszűnik a Nftv ában felsorolt esetekben; azzal azonban, hogy a főiskola nem szünteti meg a hallgatói jogviszonyt a Nftv. 59. (3) bekezdésének b) pontja alapján, ha a hallgató a Nftv. 45. (2) bekezdésébe foglalt indokokkal a jogviszony szünetelésének meghosszabbítását írásban kéri, és kérelmét a rektor elfogadja. Ilyen esetben a hallgatói jogviszony egybefüggő szünetelése szülés esetén legfeljebb hat félév, egyéb indokból legfeljebb négy félév lehet. (4) Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a végbizonyítvány megszerzése előtt szűnt meg, ismételt felvételi eljárást és felvételt követően létesíthet újból hallgatói jogviszonyt. Ez esetben a hallgató (a felvételi és alkalmassági követelmények teljesítése esetén) új szakra is beiratkozhat élve a kreditelismertetési jogával; vagy ismét felveheti abbahagyott szakját, de azon az újbóli beiratkozásakor érvényes tantervet és teljesítési szabályokat köteles követni. 9. A főiskolára felvett, átvett hallgató a felvételt, átvételt kimondó határozatot követő első félévben köteles a főiskolára beiratkozni, ellenkező esetben a felvételi, átvételi határozat érvényét veszíti. (1) A felvételt követően, de legkésőbb a beiratkozás előtt a főiskola a hallgatót írásban tájékoztatja a) a felvehető szakok hatályos mintatantervéről b) a fontosabb tanulmányi szabályokról

5 c) az elnyerhető tanulmányi ösztöndíjak és szociális támogatások feltételeiről d) a hatályos térítési és juttatási díjakról e) a hallgatói okmányok (leckekönyv, diákigazolvány) igénylésének és használatának feltételeiről f) állami ösztöndíjas hallgatót a 10. (1) bekezdésében foglaltakról g) önköltséges hallgatót az önköltség számításának, megfizetésének szabályairól és az elnyerhető kedvezményekről h) a főiskolán elvárt viselkedési és etikai normákról i) a főiskolán igénybe vehető szolgáltatásokról, az igénybevétel feltételeiről (2) Az írásbeli tájékoztatót (vagy annak egyes részeit) elektronikus formában is közzé lehet tenni a főiskola honlapján vagy a hallgatónak küldött elektronikus üzenetben (3) Az írásban átadott tájékoztatókat követően a hallgatóknak szóbeli tájékoztatót is kell tartani, ahol lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel. (4) A beiratkozás alkalmával a hallgató a) szakot választ vagy ha a felvételi eljárásban már választott szakot, szakot válthat b) a főiskola rendelkezésére bocsátja a jogszabályok által megkívánt személyi adatokat, és engedélyezi a főiskolának ezen adatok jogszabály szerinti kezelését c) bemutatja vagy fénymásolatban rendelkezésre bocsátja a szükséges bizonyítványokat, igazolásokat és igazolványokat d) nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben felsorolt tájékoztatásokat megkapta d) ha állami ösztöndíjas, írásban nyilatkozik a 10. (2) bekezdésében leírtakról e) ha önköltséges, aláírja a képzési szerződést (5) A beiratkozás alkalmával egyben a félévre is be kell jelentkezni kivéve, ha a hallgató méltányolható indokkal a tanulmányai szüneteltetését írásban bejelenti. (6) A beiratkozás alkalmával a hallgató a) nyilatkozik a kapcsolattartás módjáról (papír-alapú vagy elektronikus), a papír-alapú kapcsolattartásért a főiskola félévente átalánydíjat számíthat fel; b) nyilatkozik a választott bejelentkezési eljárásról (ld. 12. (2) bekezdés) A költségviselés szabályai 10. A magyar állami (rész)ösztöndíjas (a továbbiakban: állami ösztöndíjas) hallgató tanulmányi költségeit a Nftv. 48/A-S. -aiban foglaltak szerint részben vagy egészben a magyar állam viseli. (1) Az állami ösztöndíjas hallgatót a főiskola a beiratkozás előtt tájékoztatja az állami ösztöndíj igénybevételének feltételeiről, a feltételek teljesítésének módjáról, illetve a feltételek nem teljesítésének jogkövetkezményeiről. (2) Az állami ösztöndíjas hallgató addig nem iratkozhat be a főiskolára, amíg nem tett írásos nyilatkozatot a) arról, hogy az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta b) arról, hogy az állami ösztöndíj igénybevételének feltételeit vállalja. Ilyen nyilatkozat hiányában, illetve a nyilatkozat visszavonása esetén a hallgató (a továbbiakban) csak önköltséges formában folytathat tanulmányokat. (3) Részismereti képzésre irányuló tanulmányokat csak önköltséges formában lehet folytatni. (4) A rendes hallgatói jogviszony keretein belül az állami ösztöndíjas hallgató csak önköltséges formában folytathatja (tovább) a tanulmányait, ha a) a Nftv ában meghatározott támogatási időt kimerítette

6 b) a Nftv. 48. (2) bekezdésében meghatározott okok egyikéből a főiskola köteles önköltséges képzésre átsorolni az (5) és (6) bekezdésbe foglaltak szerint (5) A főiskola önköltséges képzésbe sorolja a hallgatót, ha az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább ötven százalékát. a) Ezt a feltételt minden tanév őszi félévében a bejelentkezés előtt, a bejelentkezési vizsgaidőszakot követően, a bejelentkezés határidejében érvényes állapot alapján kell megvizsgálni; első alkalommal a 3. félévre történő bejelentkezés előtt. b) Az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségbe beszámít minden kurzus, gyakorlat és szigorlat kreditértéke, amelyet az ajánlott tanterv a vizsgálatot megelőző félévekre teljesíteni javasolt; nem lehet azonban beszámítani azokat a krediteket, amelyeket az ajánlott tanterv szerint a tanulmányok ideje alatt bármikor meg lehet szerezni, így különösen is a szabadon választható kurzusokhoz, a modern és latin nyelvi kurzushoz, a latin záróvizsgához, tréningekhez, nyári gyakorlatokhoz rendelt krediteket. c) Az e bekezdésbe foglalt feltételt úgy kell alkalmazni, hogy minden őszi félévben a bejelentkezés előtt meg kell vizsgálni, hogy a hallgató által az utolsó két félévben megszerzett kreditek mennyisége a korábbi félévekben megszerzett vagy elismertetett összes elszámolható kredittel együtt eléri-e a hallgató által az adott szakon a főiskolán addig végzett összes állami ösztöndíjas, aktív félévre eső a b) pont szerint számolt ajánlott kreditmennyiség felét. d) A b) és c) pont szerinti kreditekbe csak a hallgató szakjára elszámolható krediteket lehet beszámítani; több szak egyidejű végzése esetén a feltételt szakonként külön-külön kell megvizsgálni, és a hallgató csak azon a szakon folytathatja tovább állami ösztöndíjjal a tanulmányait, amelyen a feltételeket teljesítette. e) A b) pont szerinti határértékekről a hallgatót a mintatantervben tájékoztatni kell. (6) A főiskola a hallgatót önköltséges képzésbe sorolja át, ha a szakjára előírt tanulmányi idő utolsó előtti félévének kezdetéig nem éri el a végbizonyítványhoz szükséges tanulmányi átlagot. Ezt a feltételt a főiskola a hat félévig tartó képzésben az 5. félévre, a 10 félévig tartó képzésben a 9. félévre, a 12 félévig tartó képzésben a 11. félévre történő bejelentkezés előtt vizsgálja meg. (7) Ha a hallgatót az (5) vagy a (6) bekezdés alapján át kell sorolni önköltséges képzésbe, állami ösztöndíjas képzésbe attól a félévtől vehető vissza, amelynek bejelentkezési határideje előtt az (5) és (6) bekezdésben leírt kizáró okok megszűnnek. 11. (1) Az önköltséges hallgató a kreditelismerés, a vendéghallgatói jogviszony, illetve a részismereti képzésre irányuló jogviszony kereteit, továbbá a bejelentkezési vizsgaidőszakot kivéve csak rendes hallgatói jogviszony keretében szerezhet a végbizonyítványhoz előírt kreditet. Az önköltséges hallgató ennek megfelelően köteles a főiskolára beiratkozni és minden félévre bejelentkezni. (2) Az önköltség összegét minden tanévben a rektor állapítja meg az egyes szakokra vonatkozó állami ösztöndíj alapján. A félévente fizetendő önköltség lehet a) átalányösszeg, amely a hallgatót a kurzusfelvétel, kurzusok teljesítése és a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások tekintetében feljogosítja mindarra, ami az állami ösztöndíjas hallgatókat megilleti b) a (3) bekezdésben meghatározott esetekben választható, és a (4) bekezdés szerint számítandó kreditarányos összeg (3) A hallgató a kreditarányos önköltséget abban a félévben választhatja, amikor a) vendéghallgatói jogviszony alapján tanul a főiskolán a 7. (3) bekezdésében szabályozott módon b) részismereti képzésben félévente 10 kredit felvételéig

7 c) rendes hallgatói jogviszonyban akkor, ha a hallgató a bejelentkezésével azonos szakon a végbizonyítványhoz szükséges kreditek 90 %-át már megszerezte, és a félévben legfeljebb 10 kreditet érő kurzust kíván felvenni (4) A kreditarányos önköltséget felvett kreditenként kell megfizetni. Minden egyes felvett kreditért a féléves átalányösszeg 1/30-át (egy harmincadát) kell önköltségként megfizetni. A kreditarányos önköltséget fizető hallgató az (6) bekezdésben meghatározott kedvezményekre nem jogosult. (5) Az önköltséget félévente egy összegben, a bejelentkezéskor kell megfizetni. Ha a félévi önköltség meghaladja a Ft-ot, a hallgató kérheti részletfizetés engedélyezését. Ez esetben a bejelentkezéssel egyidejűleg a félévi önköltség felét kell megfizetni, a másik felét pedig akár részletekben is az őszi félévben november 30-ig, a tavaszi félévben április 30-ig kell befizetni. A fizetési kötelezettségét nem teljesítő hallgató nem bocsátható vizsgára. (6) Az önköltséget átalányösszegben megfizető hallgató a) a főiskolára történő beiratkozása félévében szociális helyzetére tekintettel kérheti a félévi önköltség mérséklését; az átvett hallgatót ez a lehetőség csak akkor illeti meg, ha korábbi szakjáról vagy intézményéből nincs legalább húsz kreditje, amit a beiratkozásának megfelelő szakra elszámolhat b) tanulmányi eredménye alapján önköltségi ösztöndíjra jogosult a (7) bekezdésben leírtak szerint. (7) Tanulmányi átlaga alapján a főiskola a befizetett önköltség meghatározott százalékát ösztöndíj címén visszatéríti a hallgatónak. a) Az önköltségi ösztöndíj megállapítása szempontjából a hallgató előző félévi súlyozott tanulmányi átlagát kell figyelembe venni, feltéve, hogy abban a félévben legalább 20 kreditet teljesített. aa) Ha a hallgatónak nincs 20 teljesített kreditje az előző félévben, akkor annyi megelőző félév súlyozott tanulmányi átlagát kell figyelembe venni, amennyiben a hallgató a 20 teljesített kreditet elérte. ab) Az átvett hallgatót is megilleti az önköltségi ösztöndíj a másik szakjáról vagy intézményéből az új szakjára elszámolható összes kredithez tartozó PHF kreditkiosztás szerint súlyozott tanulmányi átlaga alapján, feltéve, hogy a másik szakjáról vagy intézményéből az új szakjára legalább 20 kreditet el tud számolni. b) Az önköltségi ösztöndíj az a) pont szerinti tanulmányi átlag alapján a befizetett féléves önköltség sávosan emelkedő aránya: ba) 3,50-ig nem jár ösztöndíj bb) 3,51-től 4,00-ig 50 % bc) 4,01-4,50-ig 70 % bd) 4,51-től 85 % Bejelentkezés a félévre 12. (1) A jogviszonnyal rendelkező vagy arra jogosult hallgató köteles minden félév elején a félévre bejelentkezni. Az a hallgató jelentkezhet be a félévre, akinek hallgatói jogviszonya fennáll, és aki a) nincs eltiltva a tanulmányok folytatásától vagy eltiltása lejárt; b) ha állami ösztöndíjas, az 1-8. félévben legalább tizenöt kredit értékű, a félévben legalább három kredit értékű kurzust felvesz, (2) A bejelentkezési eljárás lehet önálló vagy egyszerűsített. A hallgató beiratkozása alkalmával nyilatkozik arról, melyik eljárással akar az egyes félévekre bejelentkezni. Nyi-

8 latkozatát bármikor megváltoztathatja, a változtatás a következő bejelentkezéstől érvényes. (3) Az önálló bejelentkezési eljárást választó hallgató a tanulmányi előrehaladását önállóan figyeli; maga választja meg, hogy a tanulmányait milyen ütemezésben végzi, ennek megfelelően az egyes félévekben milyen kurzusokat vesz fel. A felvenni kívánt kurzusokat kurzusfelvételi lapon gyűjti össze, és a bejelentkezési adatokkal és nyilatkozatokkal együtt a bejelentkezési határidőig a tanulmányi irodán leadja. A tanulmányi iroda a kurzusfelvételét ellenőrzi, és az esetleg szükséges változtatásokkal a bejelentkezését elfogadja. a) A bejelentkezés határideje a félév második előadási hetének első napján 16 óra, levelező tagozaton a félév első konzultációs napját követő hétfőn 16 óra. b) A rendes bejelentkezési határidőt elmulasztó hallgató csak késedelmi díj befizetésével iratkozhat be a félévre legfeljebb a harmadik előadási hét első napján 16 óráig (levelező tagozaton a félév második konzultációs napját követő hétfőn 16 óráig). Ezt követően a félévre állami ösztöndíjasként bejelentkezni nem lehet, de önköltséges hallgatóként felvehetők olyan kurzusok, amelyekből a félév előadási napjainak negyede vagy konzultációs óráinak fele még nem telt el. (4) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárást választó hallgató kijelenti, hogy a tanulmányait a mintatanterv alapján, megszakítás nélkül kívánja folytatni; felhatalmazza a tanulmányi irodát, hogy tanulmányainak előrehaladását figyelje, a mintatanterv szerint következő kurzusokat a nevében vegye fel, választási lehetőségeire, elmaradásainak pótlására figyelmeztesse. E nyilatkozata alapján a tanulmányi iroda a tanulmányait rendes ütemben folytató hallgatót hacsak a félév kezdete előtt nem tesz eltérő nyilatkozatot a mintatantervben következő kurzusok felvételével a soron következő félévre bejelenti. a) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárás fenntartásának feltétele, hogy a hallgató aa) a tanulmányi irodával kommunikál; az iroda kérdéseire, ajánlataira, adatkéréseire időben válaszol; a helyzetében, adataiban bekövetkező változásokat, félévhalasztási szándékát a tanulmányi irodával közli ab) tanulmányi előmeneteléből a tanulmányi iroda okkal következtethet arra, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, szabályos ütemben kívánja folytatni. b) A főiskola a hallgató írásbeli értesítése mellett megvonja a hallgatótól az egyszerűsített bejelentkezési eljárás lehetőségét, ha a hallgató ba) nem működik együtt a tanulmányi irodával a tanulmányai tervezésében és adminisztrálásában bb) tanulmányi előmenetele alapján kétségessé válik, hogy a tanulmányait az oklevél megszerzésére törően kívánja folytatni, vagy a tanulmányaiban annyira lemarad, hogy a tanulmányi iroda már nem tudja az előrehaladását ésszerűen és életszerűen ütemezni bc) akár szándékosan, akár gondatlanul a tanulmányai szempontjából lényeges adatot, körülményt elhallgat vagy megmásít c) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárás során a tanulmányi iroda a félév kezdete előtt ca) megküldi a hallgatónak a félévben felvételre ajánlott kurzusok címét, annotációját, az órarend tervezetét egyben felhívja a hallgató figyelmét, hogy a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt bejelentkezési határidőig a hallgató eltérő kurzusfelvételi szándékáról nyilatkozhat; azt követően csak a kurzusok utólagos felvétele és leadása keretében, díj fizetése mellett változtathat rajta ha a hallgató nem tesz (eltérő) nyilatkozatot, az az ajánlat szerinti kurzusok felvételét jelenti; cb) megküldi a hallgatónak a róla nyilvántartott adatokat, és felszólítja a hallgatót azok ellenőrzésére és az esetleges változások közlésére ha a hallgató nem tesz (eltérő) nyilatkozatot, az a nyilvántartott adatok helyességére utaló nyilatkozatot jelenti;

9 cc) ajánlatot tesz a hallgatónak szabadon választható kurzus felvételére (megküldve a felvehető kurzusok listáját), elmaradásainak pótlására (kurzus újbóli felvétele, bejelentkezési vizsga tétele, stb.) ezeket a kurzusokat, tanulmányi feladatokat azonban a tanulmányi iroda csak a hallgató beleegyező nyilatkozatával veszi fel a félévre cd) tájékoztatja a hallgatót a tanulmányaiban soron következő új feladatokról, új tanulmányi szabályokról, tudakozódási lehetőségeiről, intézési eljárásokról Kurzusok meghirdetése 13. (1) A tanulmányi iroda az őszi félévet megelőzően április 30-ig, a tavaszi félévet megelőzően november 30-ig megküldi a tanszékvezetőknek a mintatantervek és az órakiosztás alapján a következő félévben esedékes, a tanszék által gondozott kurzusok listáját, valamint azokat az adatokat, amiket a tanulmányi iroda az egyes kurzusokról az előző félév(ek) alapján nyilvántart. (2) A tanszékvezető a kurzus oktatójával egyeztetve május 15-ig, illetve december 15-ig a tanulmányi irodának megküldi az (1) bekezdés szerinti kurzusok új, módosított vagy változtatás nélkül jóváhagyott alábbi adatait: a) a kurzus pontos címét b) a kurzus témájának rövid összefoglalását (annotáció) c) a kurzus hetekre bontott nappali órarendes, illetve konzultációs alkalmakra bontott levelező órarendes tematikáját d) a kurzus teljesítési feltételeinek és követelményeinek pontos leírását e) a kurzus teljesítéséhez szükséges tankönyv, kötelező szakirodalom adatait és elérhetőségét (3) A tanulmányi iroda június 15-ig, illetve január 15-ig hirdetményben és elektronikus formában közzéteszi a következő félévre meghirdetett kurzusok címét, annotációját és tervezett órarendi helyét, továbbá a tervezett órarendet összesítetten is. (4) Az oktató a (2) bekezdés d) és e) pontjában megadott adatoktól csak indokolt esetben, legfeljebb a félév első előadási napját követő 30 napon belül, a tanszékvezető, a tanulmányi iroda és a hallgatók egyidejű értesítése, és az új vagy módosított adatok egyértelmű közlése mellett térhet el. A kurzusfelvételt követően a teljesítési feltételek és követelmények nem nehezedhetnek meg aránytalanul, illetve a számonkérésre kijelölt tananyag nem növekedhet meg lényegesen. (5) Az oktatót a hallgatókkal szemben kötik a (2) bekezdés d) pontjában megadott teljesítési feltételek és követelmények, illetve a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tananyag. A (4) bekezdésben megadott határidőt követően az oktató a megadott követelményeket nem változtathatja meg és azoktól a gyakorlatban nem térhet el. (6) A hallgató, ha úgy találja, hogy az oktató az (5) bekezdésben foglaltakkal ellentétesen jár el, a rektornál panasszal élhet. Ha a hallgató kéri, a rektor a panaszt névtelenül kezeli. A rektor a hallgatói panaszt kivizsgálja, és ha az megalapozottnak bizonyul, felszólítja az oktatót a szabálytalanság orvoslására. Az oktató együttműködésének hiányában a hallgatók értékelésére a 27. (2) bekezdésben meghatározott vizsgabizottságot is kiküldhet. A tanév és időszakai 14. (1) A tanév az őszi szemeszter kezdetétől a tavaszi szemeszter végéig tart, s két egyenlő hosszúságú félévből áll. A tanulmányok számításának időegysége a félév (szemeszter). (2) A félév a szorgalmi időszak kezdetétől a vizsgaidőszak végéig tart. (3) Az őszi szemeszter kezdetét úgy kell megállapítani, hogy a szorgalmi időszak karácsony előtt befejeződjék, és a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

10 (4) Az őszi szemeszterben őszi szünetet kell tartani a Mindenszentek ünnepét magába foglaló héten. (5) A tavaszi szemeszter kezdete február első hétfője. A tavaszi szemeszter utolsó előadási napját úgy kell megállapítani, hogy a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap. (6) A tavaszi szemeszterben húsvéti szünetet kell tartani nagycsütörtöktől fehérvasárnapig. (7) Azok az állami ünnepek, amelyek munkaszüneti napok, előadási szünnapok. (8) Annak érdekében, hogy a félév során arányosan legyenek elosztva a hét előadási napjai, a rektor a félév elején egyes napokra órarendi változásokat hirdethet meg (pl. keddi napra szerdai órarendet írhat elő). (9) Rendkívüli esemény alkalmával a fenntartó vagy a rektor előadási szünetet, illetve konzultációs szünnapot rendelhet el. Erről a hallgatókat értesíteni kell. (10) Levelező tagozaton minden kurzusból a szorgalmi időszakban legalább a nappali tagozatos követelmények szerint számított féléves összóraszám 30 %-át elérő konzultációs órát kell tartani. (11) A konzultációs órákat szabadnapokon, általában szombaton kell tartani. Ha a (10) bekezdésbe foglalt követelmény teljesítése megkívánja, a konzultációs napot megelőző napon is lehet konzultációs órát tartani. (12) Nem lehet konzultációt tartani azokon a napokon, amelyeken a szentmisén való részvétel kötelező. (13) A párhuzamos vagy kétszakos tanulmányokat folytató hallgatók érdekében a tanév ütemezését egyeztetni kell a PTE munkarendjével; ennek keretében, ha szükséges a (3)- (6) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. 15. (1) A szorgalmi időszak alatt az előadások és a szemináriumok az órarendnek megfelelően tartandók meg. Az oktató akkor teheti át más helyre vagy más időpontra óráját, ha a) azzal valamennyi hallgató egyetért b) a tanulmányi rektor-helyettesnek bejelentette, és tantermi igényeit vele egyeztette (2) Ha a kurzus órarendi helyének engedélyezett megváltozása órarendi ütközéshez vezet, a hallgató az ütköző kurzust következmények nélkül leadhatja és helyette más kurzust vehet fel, feltéve, hogy a felvenni kívánt kurzus félévi előadási napjainak legfeljebb a negyede telt el. E döntését írásban kell közölnie a tanulmányi irodával. 16. (1) A szigorlati vizsga- és javítóvizsga-időszakot a félévi vizsgaidőszakba kell elhelyezni. A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak a következő félév hatodik előadási napját megelőző két hét. (2) A szigorlatok időpontját a tanszékek jelölik ki: nappali tagozaton a szigorlati időszakba eső munkanapra, levelező tagozaton a szigorlati időszakba eső szombatra. Alacsony hallgatói létszám esetében a két időpont összevonható. Minden tanszéknek a hozzá tartozó tantárgyi programokban minden félévben kell szigorlati időpontokat adnia: legalább egy időpontot a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakra, és legalább egy időpontot a szigorlati ismételt javítóvizsga időszakra. A tantárgyi szigorlati ismételt javítóvizsga első időpontját úgy kell kijelölni, hogy a tantárgyi első szigorlati időpontot követően legalább 15 nap teljen el. A szigorlati időpontokat a tanszékeknek a félévi bejelentkezések kezdete előtt közzé kell tenniük. 17. (1) A vizsgaidőszak a szorgalmi időszakot követően az őszi félévben legalább hat hét, a tavaszi félévben legalább öt hét, amelyben legalább négy hétig tart a vizsga- és ja-

11 vítóvizsga időszak, ezt az őszi félévben kéthetes, a tavaszi félévben egyhetes ismételt javítóvizsga időszak követi. (2) Nappali tagozaton a vizsgaidőszakban előadást, szemináriumot tartani tilos. (3) Az ismételt javítóvizsga időszakban a hallgató csak olyan tárgyból vizsgázhat, amelyből a vizsga- és javítóvizsga időszakban már megpróbált levizsgázni. Próbálkozásnak minősül az is, ha a hallgató vizsgára jelentkezett, de azon nem vett részt. (4) Levelező tagozaton azokból a kurzusokból, amelyeknek félévi konzultációs órái a szorgalmi időszak vége előtt befejeződnek, a szorgalmi időszakban előre hozott vizsgát lehet tartani. Gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetén ugyancsak előrehozható a gyakorlati jegy teljesítési feltételeinek határideje a kurzus félévi utolsó konzultációs óráját követő szombati konzultációs napra. (5) Az őszi félév kezdete előtt a jelentkezésektől függően legfeljebb háromhetes bejelentkezési vizsgaidőszakot kell meghirdetni oly módon, hogy a bejelentkezési vizsgát felvevő hallgatók megfelelő hosszúságú és arányos készülési időt követően minden felvett vizsgatárgyból legalább egy alkalommal vizsgát tehessenek. A bejelentkezési vizsgaidőszak legkésőbb az első előadási hét utolsó napján 16 órakor lezárul. Kurzusok felvétele 18. A hallgató a bejelentkezéssel egy időben a kurzusok felvételével nyilatkozik arról, milyen tanulmányi feladatok teljesítését vállalja a félév során. (1) A kurzusok felvételének fő szabálya, hogy a hallgató a tanulmányi szabályok keretei között szabadon választja meg, hogy a végbizonyítványhoz szükséges tanulmányi feladatokat melyik félévben, milyen ütemezésben teljesíti. (2) A Nftv. 49. (2) bekezdése alapján a hallgatónak joga van a szakjára vonatkozó tanulmányi feladatokon túl BA képzésben 18, osztatlan MA képzésben 30 kreditet érő kurzust ingyenes felvételére és teljesítésére. a) Ez a lehetőség megilleti mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges hallgatókat, de nem illeti meg az önköltséges hallgatót abban a félévben, amelyben kreditarányos önköltséget fizet. b) Ez a lehetőség nem vonatkozik az egyéni és a külső intézményi gyakorlatokra, továbbá azokra a kurzusokra, amelyek óralátogatást nem igényelnek (évfolyamdolgozat, szigorlat, záróvizsga). (3) Ha egy kurzus felvételéhez a szabályzat előfeltételek előzetes vagy egyidejű teljesítését írja elő, a kurzus csak az előfeltételek előzetes vagy egyidejű teljesítése esetén vehető fel. (4) A hallgató abban a félévben, amelyben valamely szigorlattal záruló tantárgyi program szigorlathoz szükséges utolsó kurzusát vagy kurzusait felveszi, köteles egyidejűleg a tantárgyi program szigorlatát is felvenni. Ha a feltételül állított kurzus(oka)t leadja, egyidejűleg a szigorlatot is le kell adnia, illetve a szigorlatot csak akkor adhatja le, ha egyidejűleg valamely feltételül állított kurzust is leadja. a) A szigorlatok felvételét (előadó nevének feltüntetése nélkül) a hallgatónak a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyeznie. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a szigorlat szöveget vezeti be, valamint a leckekönyvbe a szigorlatok feliratú részhez bepecsételi a keretes szigorlati bélyegzőt. A szigorlatoztatók a vizsga eredményét ide vezetik be, amelyet aláírásukkal és a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesítenek. A félévi kurzusok közé a tanulmányi iroda csak az érdemjegyet írja be számmal, zárójelben vagy gondolatjelek közé, a bejegyzést a jegyzet rovatban körbélyegzőjével hitelesíti.

12 (5) A latin záróvizsga felvételét az előadó nevének feltüntetése nélkül a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyezni. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a záróvizsga szöveget vezeti be. A záróvizsga eredményét a vizsgáztatók a kollokviumok rovatába írják be, mindketten aláírásukkal hitelesítik. A vizsga teljesítése a félévi átlagba és a tanszéki program átlagába háromszoros szorzóval beszámít. (6) Az olyan tanulmányi feladatokat, amelyek teljesítése a végbizonyítványhoz nem szükséges, a tanulmányi átlagba nem számítanak bele, és kreditértékük nincs, a félévi kurzusok közé felvenni nem lehet. Ezek teljesítését a hivatalos feljegyzések rovatba lehet bevezetni, amit a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesít. 19. (1) A tanulmányi iroda a kurzusok felvételét a leckekönyv felvételi oldalának lezárásával fogadja el. A bejelentkezés után a hallgató a kurzusfelvételét csak indokolt esetben, a tanulmányi rektor-helyettes engedélye alapján és a TJSZ-ban megszabott díj ellenében változtathatja meg. a) A leckekönyvbe a leadásra engedélyezett kurzus sorában mind a felvételi, mind a teljesítési oldalra be kell pecsételni: hivatalból törölve. b) Azt a kurzust, amelynek utólagos felvételét a tanulmányi rektor-helyettes engedélyezte, a leckekönyv felvételi oldalán a lezáró bejegyzés alá kell beírni, a sor szélén pedig fel kell tüntetni: ut. eng. (utólag engedélyezve). c) Kurzust leadni és utólagosan felvenni nappali tagozaton csak a harmadik előadási hét utolsó napjáig, levelező tagozaton a kurzus második konzultációs alkalmát követő hétfőig lehet. e) Nem kell a kurzusok leadásáért és utólagos felvételéért díjat fizetni, ha annak kiváltó oka az órarend átszervezéséből adódó óraütközés vagy annak megszűnése, ide értve a közös képzésben részt vevő vagy párhuzamos tanulmányokat folytató hallgatók intézményi órarendjében keletkező vagy megszűnő óraütközést is. (2) A hallgató a főiskolai leckekönyvébe a félévi kurzusok közé csak azokat a külső kurzusokat vezetheti be, amelyeket a tanulmányi rektor-helyettes előzetesen főiskolai kód adásával a főiskolai tanulmányokba beszámítónak ismert el. a) Az így engedélyezett kurzus(ok) eredeti kódját és főiskolai kódját is be kell írni a leckekönyvbe, kreditértéke a megfelelő főiskolai kurzus értéke; megfelelő kurzus híján a kreditátviteli bizottság által adott érték. A kurzusra a továbbiakban a főiskolai kurzusok szabályai vonatkoznak. b) Külső kurzust választható vagy műveltségi programba a tanulmányi rektor-helyettes sorolhat be. c) Külső kurzust a tantárgyi programok törzsanyagába a kreditátviteli bizottság vehet fel vagy sorolhat be. (3) Nem lehet felvenni a félévre azt a kurzust, amelynek a) kódja megegyezik egy már teljesített kurzus kódjával b) címe és kódja ugyan különbözik, de tartalma több mint 50 %-ban megegyezik egy már teljesített és a végbizonyítvány megszerzéséhez elszámolható kurzuséval. A kurzusok teljesítése. A félév lezárása Általános szabályok 20. (1) A kurzusba foglalt tanulmányi feladat teljesítéséért akkor jár a hozzá rendelt kredit, ha a kurzust a hallgató a leckekönyvébe szabályosan felvette, lehallgatását (az óralátogatási kötelezettséggel nem járó kurzusokat kivéve) az előadó a félév végén aláírásával igazolta, és ha a kurzusra legalább elégséges érdemjegyet kapott. E bekezdés tekintetében kurzusnak minősül a szigorlat és a nyelvi záróvizsga is.

13 (2) Egy kurzus teljesítéséért járó kredit egy szakon belül csak egy programhelyre számolható el. Ugyanazért a kurzusért nem lehet kétszeresen vagy többszörösen elszámolni kreditet a) egyszakos képzésben a szakon belül különböző programhelyekre vagy szakirányra b) kétszakos képzésben sem a szakon belül különböző programhelyekre vagy szakirányra, sem a szakok között. (3) Ha egy kurzus az adott szakon (kétszakos képzésben az adott szakokon) elszámolható lenne a kötelező vagy választható programhelyekre is, fő szabályként a kötelező programhelyre kell elszámolni. Szigorlatok teljesítése 21. (1) A szigorlat felvételét követően hallgató maga jelentkezik a szigorlatot szervező tanszék által megadott időpontok egyikére. Az egyes időpontokra a tanszék által megjelölt létszámhatáron túl csak a tanszékvezető engedélyével lehet feliratkozni. A jelentkezés határideje az első szigorlati időpontot megelőző hetedik nap. (2) A hallgató akkor teljesíti szigorlatát, ha azt a félév elején leckekönyvébe felvette, és a szigorlati időszak alatt a tematika egészéből legalább elégséges érdemjegyet szerzett. a) Ha a hallgató a szigorlaton nem jelenik meg, a vizsgáját sikertelennek kell tekinteni. b) Szigorlati ismételt javítóvizsgára jelentkezhet a hallgató, ha vizsgája a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakban sikertelen volt vagy azon nem jelent meg. A szigorlati ismételt javítóvizsgáért a TJSZ díjat állapíthat meg. c) Ha a szigorlati érdemjegy részeredmények összesítéséből keletkezik, akkor ugyanazon féléven belül a szigorlati javítóvizsgára és ismételt javítóvizsgára átvihető az első szigorlati vizsga, javítóvizsga részeredménye: a szigorlati tematikának megfelelően a hallgatónak csak abból a részből kell ismételten vizsgáznia, amelyet az első szigorlati vizsgán vagy javítóvizsgán nem teljesített. A félév elteltével a részeredmények elévülnek. d) A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak befejeződését követően a félévben újabb kísérletet tenni nem lehet. Az eredménytelen szigorlatot elégtelen vagy nem teljesítette bejegyzéssel kell lezárni; a hallgató a szigorlatot csak a következő félévben veheti fel újra. A szigorlat második vagy további felvétele szigorlati halasztott vizsgának minősül, amelyért a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni. e) A szigorlaton szerzett érdemjegy a félévi átlagba és a tantárgyi program átlagába négyszeres szorzóval beszámít. (3) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga a) írásbeli részét két szaktanár külön-külön értékeli; b) szóbeli részét két szaktanár, illetve egy szaktanár és egy rektor által felkért személy előtt kell letenni, a két vizsgáztató együttes jelenlétében. (4) A szigorlatra, illetve nyelvi záróvizsgára adott érdemjegy a két vizsgáztató által javasolt érdemjegy átlaga. a) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga eredménye elégtelen, ha a vizsgáztatók bármelyike elégtelenre értékeli, illetve ha a vizsga bármely részének érdemjegye elégtelen. b) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga második vagy további felvétele alkalmával a hallgató háromtagú bizottság kiküldését kérheti. A bizottság a két eredeti vizsgáztatóból és egy rektor által kijelölt személyből áll. A bizottság a vizsga elfogadásáról szavazással határoz. Ha a vizsgát a bizottság két tagja elégtelenre értékeli, az érdemjegy elégtelen, egyéb esetekben az érdemjegy a javasolt érdemjegyek átlaga (akkor is, ha a bizottság egyik tagja elégtelent javasol).

14 Óralátogatás 22. (1) A leckekönyvbe felvett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogatása nappali tagozaton a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kivéve kötelező. (2) Csak az előadó adhat részleges vagy teljes felmentést a kurzus látogatása alól, ha azt a hallgató nem a (3) bekezdés alapján vette fel. (3) A rektor a hallgató kérelmére egyéni óralátogatási rendet engedélyezhet annak a nappali tagozatos hallgatónak, aki életkörülményei miatt az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek nem tud eleget tenni. a) Az egyéni óralátogatási rend iránti kérelemben a hallgató aa) megjelöli a kérelmezett időszakot, amelyben sajátos életkörülményei (várhatóan) fennállnak ab) bemutatja és igazolja sajátos életkörülményeit és azok hatását óralátogatási kötelezettségeinek teljesítésére ac) előterjeszti ajánlását az életkörülményei között vállalható óralátogatás módjára és mértékére. b) Az ac) pont szerinti vállalás lehet ba) a nappali tagozatos órák csökkentett mértékű látogatása és/vagy bb) levelező tagozatos konzultációkon történő részvétel. c) A tanulmányi iroda a kérelem alapján egyezteti a hallgatóval vállalt órarendjét, majd a kérelmet elbírálásra a rektorhoz terjeszti. A rektor az egyéni óralátogatási rend megadása esetén határozatában megszabja az engedélyezett időszakot és az egyeztetett vállalás alapján az óralátogatás minimális mértékét és módját. d) A hallgató csak addig veheti igénybe az e bekezdésben meghatározott kedvezményt, amíg annak oka fennáll. Ha a hallgató az egyéni óralátogatási rendet több félévre kapta, minden félév kezdetén a c) pont szerinti egyeztetést le kell folytatni. Amennyiben az adott félévben az engedélyezett óralátogatás mértéke tovább csökkenne, a kérelmet ki kell egészíteni, és az engedélyező határozat módosítását kezdeményezni kell. e) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében az egyéni óralátogatási rend engedélye alapján a hallgatónak egyeztetnie kell a kurzus oktatójával a teljesítés sajátos feltételeiről. Az oktató az engedély keretei között a teljesítést egyéni konzultációhoz, külön feladatok teljesítéséhez kötheti. f) A kollokviummal záruló kurzusokból a hallgató az engedélyben előírt óralátogatási kötelezettség teljesítése és annak az előadó által történt igazolása után az előadó engedélyével akár a szorgalmi időszakban is előre hozott vizsgát tehet. g) Az e bekezdés alapján egyéni óralátogatási rendet elnyert hallgató leckekönyvében ga) a teljes felmentéssel érintett kurzusokhoz a félév teljesítésének igazoló aláírás rovatába a tanulmányi iroda az órafelmentett bejegyzést vezeti be. E kurzusokra a hallgatónak az előadótól a félév teljesítését igazoló aláírást nem kell szereznie; gb) a b) pont szerinti vállalás alapján felvett kurzusok óralátogatásának teljesítését az engedély szerinti minimális mérték elérése esetén az előadó a leckekönyvben igazolja. (4) Mentesül a hallgató az óralátogatás alól a legfeljebb egy hónapos folyamatos külső intézményi gyakorlat idejére. Ez esetben az (5) bekezdésben megengedett hiányzási mértéket a gyakorlat idején kívül eső kurzusok arányában kell számításba venni. (5) Nappali tagozaton az előadó megtagadhatja a félév teljesítését igazoló aláírást attól a hallgatótól, aki a kurzus megtartott előadásainak több mint a negyedéről, orvos által igazolt, hosszantartó és egybefüggő betegség esetén több mint a feléről, egyéni óralátogatási rend esetén pedig, ha az engedélyben meghatározott minimális mértéken felül hiányzott.

15 (6) A félév teljesítését igazoló aláírás hiánya esetén a jelen TVSZ-ben meghatározott eseteket kivéve a hallgató a kurzusból érdemjegyet nem szerezhet. A kurzust a tanulmányi iroda nem teljesítette bejegyzéssel zárja le. Az ilyen kurzust a hallgatónak lehallgatási kötelezettséggel újból fel kell vennie. (7) Nem jelentkezhet be nappali tagozatra az a hallgató, aki a felvett előadások több mint felét, szemináriumok több mint negyedét csak teljes órafelmentéssel tudná teljesíteni; illetve aki a felvett előadások háromnegyedét, szemináriumok felét csak a (3) bekezdés bb) pontja szerinti vállalással tudná teljesíteni. Ilyen esetben a hallgató a) kérheti átvételét levelező tagozatra, b) vagy ha az adott szakon vagy szakirányon nincs levelező tagozatos képzés, ba) kérheti átvételét másik szakra bb) félév(ek)et halaszthat a félévhalasztás szabályai szerint addig, amíg körülményei lehetővé nem teszik a nappali tagozatos feltételek teljesítését. (8) Levelező tagozaton a hallgatót óralátogatási kötelezettség nem terheli. Egyes szemináriumok esetében azonban az előadó a teljesítés feltételéül állíthat óralátogatási kötelezettséget is. E szemináriumokra vonatkoznak a jelen szakasz nappali tagozatra megszabott rendelkezései. (9) Nappali tagozaton a félév tanulmányi kötelezettségeinek része a főiskola (pap-, illetve szerzetesnövendékek esetében a hivatásbeli képzésükért felelős szervezet) által szervezett, illetve elfogadott lelkigyakorlaton való részvétel. A részvétel alól indokolt esetben a hallgató írásos kérelme alapján a rektor részleges vagy teljes felmentést adhat. A részvétel elmulasztása a 31. (1) bekezdése alá tartozó fegyelmi vétségnek minősül. Nyelvi kurzusok lezárása 23. (1) Az idegen nyelvi kurzusokat a szorgalmi időszak végén indokolt esetben és a kurzust felvett hallgatók egyetértésével a vizsgaidőszakban nyelvi szintfelmérő vizsgával kell lezárni, amelynek kötelező eleme egy olyan számszerű módon és egyértelműen értékelhető írásbeli felmérő dolgozat (is), amely előre meghatározott határértéket tartalmaz a megfelelt (elégséges) eredményhez. A hallgató a szintfelmérő vizsga esetleges egyéb elemeinek eredményétől függetlenül nem kaphat elégséges érdemjegyet, ha felmérő dolgozatának eredménye a megfelelt határértéket nem éri el. (2) Az előadó megtagadhatja a hallgató szintfelmérő vizsgára bocsátását, ha a hallgató a 22. (1) bekezdésében meghatározott óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ez esetben a leckekönyvben a kurzus érdemjegy rovatába a nem teljesítette bejegyzést kell bevezetni. Évfolyamdolgozat 24. Tanulmányai harmadik félévétől kezdődően a vendéghallgatót kivéve minden hallgató minden félévben, amelyre bejelentkezik, köteles évfolyamdolgozatot készíteni. (1) Nem kell évfolyamdolgozatot készíteni abban a félévben, amelyben a hallgató diplomadolgozatot ad be. (2) Az évfolyamdolgozati kötelezettséget a félévi kurzusfelvétel alkalmával a leckekönyvbe külön kurzusként a félévi kurzusok közé fel kell venni, és azt leadni nem lehet. (3) Az évfolyamdolgozat tematikai, tartalmi, módszertani és formai követelményeit a Tanszékvezetők Tanácsa jelen szabályzat 1. sz. mellékletében közzéteszi. A követelményeket úgy kell meghatározni, hogy azok félévről félévre haladva a hallgatót felkészítsék diplomadolgozatának elkészítésére. A követelmények teljesítésének ellenőrzésére a rektor évfolyamdolgozati bizottságot állít fel. (4) Az 1-4. évfolyamdolgozat témáját a hallgató maga választhatja meg azon önálló vagy előadáshoz kapcsolt szemináriumokból, amelyeken a félév során részt vesz. Témaválasz-

16 tását a szemináriumvezetővel egyeztetnie kell, és azt a szemináriumvezető aláírásával az őszi félévben október 31-ig, a tavaszi félévben március 31-ig a tanulmányi irodán írásban be kell jelentenie. (5) Az 5. évfolyamdolgozattól kezdődően az évfolyamdolgozat témáját és témavezetőjét a hallgató a tervezett diplomadolgozatához illeszkedően önállóan választhatja meg. Választását a (4) bekezdésben megjelölt határidőig be kell jelentenie. A választott évfolyamdolgozati témavezető csak abban az esetben utasíthatja vissza a hallgatót, ha annak témaválasztása nyilvánvalóan nem a diplomadolgozatának előkészítésére irányul. (6) Az évfolyamdolgozatot legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napja előtti 7. napon (halasztás esetén a halasztó időszak vége előtti 7. napon) a tanulmányi irodának kell elektronikusan vagy papír-alapon két példányban benyújtani. A tanulmányi iroda a benyújtott dolgozatot haladéktalanul továbbküldi a szemináriumvezetőnek vagy témavezetőnek és az évfolyamdolgozati bizottság témában illetékes tagjának (évfolyamdolgozati konzulens). Az évfolyamdolgozati konzulens a dolgozatot elsősorban az évfolyamdolgozati követelmények teljesítése szempontjából értékeli. (7) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy a szemináriumvezető és az évfolyamdolgozati konzulens által adott érdemjegy átlaga, de elégtelen, ha bármely értékelő elégtelenre értékeli. (8) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy sajátos státuszú gyakorlati jegy. A félévben esedékes évfolyamdolgozati kurzus a) a vizsga- és javítóvizsga-időszak végéig teljesíthető; b) a kollokviummal azonos feltételekkel teljesíthető az ismételt javítóvizsga-időszakban; c) nem teljesítése esetén a nem teljesített évfolyamdolgozati kurzust a hallgató a következő félévben a soron következő évfolyamdolgozati kurzussal együtt köteles újra felvenni és teljesíteni. Az ismételten felvett évfolyamdolgozati kurzus esetében az állami ösztöndíjas hallgató nem jelentkezhet be addig a soron következő félévre, amíg rá legalább elégséges érdemjegyet nem kapott. (9) A végbizonyítvány kiadásához a hallgatónak a szakra, szakirányra előírt valamennyi évfolyamdolgozati kreditet teljesítenie kell. A főiskolai tanulmányokba átjelentkezés vagy kreditelismerés okán magasabb évfolyamba bekapcsolódó hallgatónak a tanulmányai megkezdésétől az évfolyamdolgozati kurzusokat is fel kell vennie, éspedig olyan ütemezésben, hogy tanulmányainak várható befejezéséig valamennyi évfolyamdolgozati kreditet megszerezze. Gyakorlati jegy 25. (1) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokon a hallgató tudását vagy jártasságát a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján kell értékelni. a) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokra adott érdemjegyet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján meg kell állapítani és a leckekönyvbe bevezetni. b) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében a teljesítéshez támasztott feltételt az oktatónak a szorgalmi időszak kezdetén, de legkésőbb olyan időpontban közölnie kell, hogy a feltétel még a szorgalmi időszakban teljesíthető legyen. (2) Gyakorlati jeggyel kell lezárni a szemináriumokat és a gyakorlatokat. Az oktató választása szerint lezárható gyakorlati jeggyel a heti egy órában tartott előadás és a műveltségi kurzus is. (3) Az elégtelen gyakorlati jegyet nem lehet vizsgával javítani, kivéve a heti egy órában tartott előadást lezáró gyakorlati jegyet. (4) A gyakorlati jeggyel záruló kurzus előadójának több előadó, illetve mentor által vezetett kurzus esetében a tárgykör szerinti tanszékvezetőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kurzus teljesítési feltételei alkalmasak-e a bejelentkezési vizsgaidőszakban törté-

17 nő teljesítésre, illetve kiválthatóak-e olyan feltételekkel, amelyek a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíthetők. Kollokvium 26. (1) A kollokviummal záruló kurzusokat a vizsgaidőszakban a főiskola hivatalos helyiségeiben tartandó szóbeli vizsgával kell lezárni. a) Kollokviumot csak a szabály által megengedett esetben lehet a vizsgaidőszakon kívül tartani; egyébként a vizsgaidőszakon, illetve a főiskola hivatalos helyiségein kívül kollokviumot csak erős indokkal, a rektor előzetes engedélyével, az abban megszabott feltételekkel lehet tartani. b) Kivételes esetben a kollokvium írásbeli vizsga is lehet. (2) A vizsgáztatónak a szorgalmi időszak végén ki kell hirdetnie és a tanulmányi irodával is közölnie kell azokat az időpontokat, amikor a hallgatókat kollokviumra fogadja. Több időpont megadása esetén azt is meghatározhatja, hogy a különböző vizsganapjain hány hallgatót fogad. a) A vizsgáztatónak a vizsga- és javítóvizsga időszakban annyi időpontot kell megadnia, hogy minden hallgatónak legalább egyszer lehetősége legyen vizsgára és egyszer javítóvizsgára. b) A vizsgáztatónak úgy kell időpontot adnia az ismételt javítóvizsga időszakban, hogy minden sikertelenül vizsgázó hallgató legalább egy ismételt javítóvizsgát tehessen. (3) A vizsgára a hallgatónak előzetes elektronikus feliratkozással kell jelentkezni. a) A feliratkozás határideje általában a vizsga kezdetét megelőző 24 óra; ha azonban ez nem munkanapra esik, akkor a vizsgát megelőző utolsó munkanapon déli 12 óra. b) A határidőig a hallgató a jelentkezését visszavonhatja, egyidejűleg más időpontra is jelentkezhet. c) A hallgató egy kollokviumból egyszerre csak egy vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Ha a hallgató egy tárgyból egyszerre több vizsgaidőpontra iratkozna fel, akkor a legkorábbi időpontra történő feliratkozása az egyetlen érvényes feliratkozás. d) A határidőig feliratkozást elmulasztó hallgató csak a vizsga napján a tanulmányi irodán iratkozhat fel, feltéve, hogy a vizsgáztató megengedi. A késedelmes feliratkozásért a TJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. e) Az ismételt javítóvizsga időpontjára a hallgatónak csak akkor kell külön jelentkeznie, ha az adott tárgyból több időpontot is meghirdetnek; egyébiránt az ismételt javítóvizsgára jelentkezés egyben a vizsga időpontjára történő jelentkezést is jelenti. (4) A vizsgára a tanulmányi iroda a feliratkozott (pótlólag feliratkozott) hallgatók nevével vizsgalapot bocsát ki, és ad át az oktatónak. A vizsgalap a vizsgáról szóló jegyzőkönyvnek minősül. A vizsgát a vizsgalap nélkül elkezdeni nem lehet. A vizsgáztatónak a vizsgalapra rá kell vezetnie a vizsga tárgyát és a hallgató által elért eredményt. A vizsgát követően a vizsgáztatónak a vizsgalapot alá kell írnia, és a tanulmányi irodához haladéktalanul el kell juttatnia. (5) Ha a hallgató a vizsgán nem jelent meg, illetve jelentkezését a feliratkozási határidő után próbálta visszavonni, akkor úgy kell tekinteni, mintha sikertelenül vizsgázott volna. (6) Vizsgával kell lezárni minden legalább heti két órában tartott előadást. A heti egy órás előadás az oktató választása alapján vizsgával vagy gyakorlati jeggyel is zárható. (7) Azon kollokviummal záruló kurzusok esetében, amelyek jellege előadás és szeminárium, a hallgató szemináriumi teljesítményét a kollokviumi eredményével összevontan kell értékelni. Az előadó a 13. -ban meghatározott módon köteles közzétenni a szemináriumi rész teljesítésének feltételeit. Előzetesen közölnie kell a hallgatókkal azt is, hogy a szemináriumi rész eredménye, illetve nem teljesítése milyen módon és arányban érinti a hallgató kollokviumi eredményét. Ezzel kapcsolatban az általános szabály, hogy a sze-

18 mináriumi részjegy a kollokviumi eredménybe 33 %-ban számít be; indokolt esetben azonban az előadó más arányokat is megállapíthat, illetve kikötheti azt is, hogy a szemináriumi rész nem teljesítése esetén a hallgató kollokviumot nem tehet. 27. (1) Sikertelen vizsga esetén a hallgató legfeljebb kétszer tehet javítóvizsgát. Három sikertelen vizsga után újabb javítóvizsgát csak a rektor engedélyével és csak a bejelentkezési vizsgaidőszakban lehet tenni. (2) A kollokviumon és annak első javítóvizsgáján a szaktanár egyedül értékel. Az ismételt javítóvizsgára a hallgató vizsgabizottság kiküldését kérheti. Az ismételt javítóvizsgára kiküldött vizsgabizottság az előadóból és a rektor által felkért két tagból áll. A vizsgabizottság a hallgató teljesítményét szavazással értékeli a 21. (4) bekezdés b) pontjában szereplő szabályok szerint. (3) A TJSZ az ismételt javítóvizsgákért díjat állapíthat meg. A félév lezárása 28. A kurzusok teljesítésének elismerését, a teljesített kurzusokért járó kreditek elszámolását és rögzítését a tanulmányi iroda végzi a félév lezárásával. (1) Minden hallgatónak át kell adnia a leckekönyvét a tanulmányi irodának legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napján 16 óráig (leckekönyv leadási határidő). Ha a hallgató a határidőig nem adja le a leckekönyvét, a tanulmányi iroda a nyilvántartásában az adott félévre felvett kurzusokat a teljesítési lapok és a vizsgajegyzőkönyvek alapján zárja le; amely kurzus eredménye ezekből nem ismert, azokat nem teljesítette bejegyzéssel zárja le. Ha a hallgatónak mégis voltak teljesített kurzusai, azokat a következő bejelentkezési vizsgaidőszakra veheti fel, teljesítésüket a tanulmányi iroda ott ismeri el, kreditértékük a bejelentkezéshez, a rájuk kapott érdemjegy a soron következő félévhez beszámít. (2) A leckekönyv leadásakor a tanulmányi iroda a vizsgajegyzőkönyvekből ellenőrzi, majd rögzíti a teljesített kurzusokat. A leadás alkalmával a hallgatónak nyilatkoznia kell a még hiányzó teljesítések sorsáról: a) azokat az elégteleneket vagy hiányzó teljesítéseket, amelyeket nem lehet javítóvizsgával javítani, vagy amelyeket a hallgató az adott félévben már nem akar javítani, a tanulmányi iroda lezárja (hiányzó teljesítés esetén a teljesítési oldalra a nem teljesítette bejegyzést vezeti be) b) a még nem teljesített vagy elégtelennel teljesített kollokviumokból ideértve az évfolyamdolgozati kurzust is a hallgató jelentkezhet ismételt javítóvizsgára. Az ismételt javítóvizsgákért a jelentkezéssel egy időben a TJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. E kurzusokat a tanulmányi iroda nyitva hagyja, a leckekönyvet a hallgatónak viszszaadja. Az ismételt javítóvizsga eredményét a vizsgáztató írja be a hallgató leckekönyvébe. A hallgató a leckekönyvet az ismételt javítóvizsgák befejezését követően - legkésőbb az ismételt javítóvizsga-időszak utolsó napján 16 óráig a tanulmányi irodának leadja. A leadási határidő elmulasztása esetén a tanulmányi iroda az ismételt javítóvizsgákat a vizsgajegyzőkönyvek alapján zárja le, ha azokból az eredmény nem ismerhető meg, a kurzushoz a nem teljesítette bejegyzést vezeti be. Ha a hallgatónak mégis voltak teljesített ismételt javítóvizsgái, azokat a következő bejelentkezési vizsgaidőszakra veheti fel, teljesítésüket a tanulmányi iroda ott ismeri el, kreditértékük a bejelentkezéshez, a rájuk kapott érdemjegy a soron következő félévhez beszámít. 29. (1) Minden felvett kurzust érdemjeggyel kell lezárni. Azon kurzusokat, amelyekért a hallgató bármilyen okból érdemjegyet nem kapott, a tanulmányi irodának kell nem teljesítette bejegyzéssel lezárnia. A nem teljesítette bejegyzés az elégtelen érdemjegygyel egyenértékű.

19 (2) Az a kurzus számít teljesítettnek, amelyre a hallgató legalább elégséges érdemjegyet kapott. (3) A leckekönyv félév végi leadását, ismételt javítóvizsga esetén a javítóvizsga határidőt követően a tanulmányi iroda a félév minden nyitott kurzusát lezárja, és kiszámítja a hallgató előrehaladását mérő értékeket: a hallgató félévi súlyozott tanulmányi átlagát, halmozott súlyozott tanulmányi átlagát, kreditindexét, illetve korrigált kreditindexét, és azokat a leckekönyvbe bevezeti. a) A súlyozott tanulmányi átlag számításakor a kurzusokra adott érdemjegyeket a súlyuknak megfelelő szorzószámmal kell figyelembe venni. Így aa) az egy vagy két kredit értékű kurzusok szorzószáma 1; ab) a három kredit értékű kurzusok szorzószáma 2; ac) a négy vagy annál több kredit értékű kurzusok szorzószáma 3; ad) a szigorlatok szorzószáma kreditértéküktől függetlenül 4. b) A félévi súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által a félévben szerzett érdemjegyek a) pont szerinti szorzószámmal kapott szorzatai összegének elosztása a félévi szorzószámok összegével. c) A halmozott súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által az adott szakon már teljesített összes kurzus súlyozott tanulmányi átlaga. d) A kreditindex a félévi súlyozott tanulmányi átlag és a félévi kredithányados szorzata. A kredithányados az adott félévben teljesített kreditek kreditosztóval elosztott értéke. A kreditosztó értékét úgy kell megállapítani, hogy az adott szakon az abszolutórium megszerzéséhez szükséges összes kreditet elosztjuk a képzési idő féléveinek számával. e) A korrigált kreditindex a d) pont szerinti kreditindex, valamint az adott félévben vállalt kreditek és teljesített kreditek hányadosának szorzata. (4) A tanulmányi átlagba csak a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokra kapott érdemjegyeket lehet beszámítani. Sem a félévi, sem a halmozott tanulmányi átlagokba nem számítanak bele a más intézményekben teljesített, utólagosan átváltott tanulmányokra kapott érdemjegyek. (5) A kreditindexbe, korrigált kreditindexbe a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokon kívül az előzetesen vagy utólagosan átváltott kurzusok kreditértékei oly módon számítanak be, hogy a (3) bekezdés szerinti kreditosztót arányosan csökkentik. (6) A bejegyzések hitelességét és a félév érvényességét a főiskola körbélyegzőjével és a rektor vagy helyettese aláírásával kell elismerni. (7) A hallgató addig nem jelentkezhet be új félévre, ameddig előző féléve nincs lezárva. A bejelentkezési vizsga 30. Annak érdekében, hogy a hallgató a tanulmányait az előírt tanulmányi időn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a lehető legkisebb késéssel befejezhesse, a főiskola lehetővé teszi, hogy a hallgató elmaradt vagy sikertelen vizsgáit, szemináriumi teljesítési feladatait a tanév őszi félévére történő bejelentkezés előtt pótlólag teljesíthesse. (1) A bejelentkezési vizsga rektori engedélyes ismételt javítóvizsgának minősül; érte a TJSZ-ban meghatározott díjat kell fizetni. (2) Bejelentkezési vizsgát letenni, elmaradt tanulmányi feladatot pótolni csak a 17. (5) bekezdése alapján szervezett bejelentkezési vizsgaidőszakban lehet. (3) A bejelentkezési vizsgaidőszakban kizárólag az állami ösztöndíjasként történő bejelentkezéshez szükséges kreditek megszerzéséhez, a további előrehaladáshoz, illetve a tanulmányok késedelem nélküli vagy lehető legkisebb késedelemmel történő befejezéséhez szükséges vizsgák tehetők le, illetve szemináriumi teljesítési feladatok pótolhatók. Nem vehető fel a bejelentkezési vizsgaidőszakban

20 a) olyan kurzus vizsgával történő teljesítése, amelynek felvételét vagy tanóráinak lehallgatását a hallgató önhibájából mulasztotta el, ide értve azt is, ha a hallgató azért kapott a kurzusra elégtelent, mert a kurzushoz kapcsolódó szemináriumot vagy gyakorlatot nem teljesítette b) olyan kurzus vizsgával történő teljesítése, amelynek ismételt felvétele és teljesítése nem akadályozza a hallgatót abban, hogy szabályos ütemben végbizonyítványt szerezhessen c) olyan szeminárium teljesítése, amit a hallgató korábban nem vett fel, vagy az előadó az óralátogatás elmulasztása miatt nem adott rá félévi aláírást d) olyan szeminárium teljesítése, aminek eredeti teljesítési feltétele a bejelentkezési vizsgaidőszakban nem teljesíthető, és az előadó a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíthető alternatív feltételt nem állít e) gyakorlat, szigorlat, nyelvi záróvizsga (4) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárást választó hallgató számára a tanulmányi iroda a tavaszi félév lezárását követően, legkésőbb július 10-ig ajánlatot tesz a bejelentkezési vizsgaidőszakban pótlandó vizsgákra, szemináriumi feladatok teljesítésére. Az ajánlat alapján a hallgatónak az eljárási díj egyidejű megfizetése mellett legkésőbb július 31-ig kell nyilatkoznia, mely vizsgákat, feladatokat kívánja a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíteni. A nyilatkozat hiánya vagy késedelmes megtétele úgy értelmezendő, hogy a hallgató nem kívánja az ajánlott vizsgákat felvenni. (5) Az önálló bejelentkezési eljárást választó hallgatónak legkésőbb július 31-ig a vizsgák, teljesítendő feladatok megjelölésével és az eljárási díj megfizetésével kell a bejelentkezési vizsgaidőszakra jelentkeznie. A tanulmányi iroda értesíti a jelentkezőt a feltételeknek megfelelő vizsgák és feladatok elfogadásáról. (6) A jelentkezések alapján a tanulmányi iroda szükség esetén a hallgatókkal is egyeztetve augusztus 10-ig megszervezi a bejelentkezési vizsgaidőszakot, és értesíti a hallgatókat és az oktatókat a vizsgaidőpontokról, a tanulmányi feladatok leadásának, teljesítésének határidejéről. (7) A bejelentkezési vizsgaidőszakban a) a vizsgával csak egy alkalommal, a kijelölt vizsganapon lehet próbálkozni b) a szemináriumi feladat, évfolyamdolgozat leadási határideje nem hosszabbítható (8) A bejelentkezési vizsgaidőszakra felvett kurzusokat a leckekönyvbe a soron következő félévhez kell bevezetni, és abban a félévben kell a hallgató tanulmányaiban elszámolni, amelyre a bejelentkezési vizsgaidőszakot követően bejelentkezik. A bejelentkezési vizsgaidőszakra felvett kurzusok, azok teljesítése vagy nem teljesítése, kreditértéke és érdemjegye a soron következő aktív félévbe a félév során felvett kurzusokkal együtt beszámít. A hallgatók fegyelmi ügyei 31. A hallgató súlyos kötelességszegése vagy károkozása esetén a Nftv aiban foglaltakat az alábbiak szerint kell alkalmazni. (1) A hallgató nem nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá azokban az esetekben, amikor a kötelességszegés következményeit a főiskola előre meghatározta és kihirdette, a rektor élhet a Nftv. 55. (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi intézkedésekkel. A fegyelmi intézkedéseket írásba kell foglalni. Ha a hallgató a rektor fegyelmi intézkedését sérelmezi, kérheti a Nftv okban meghatározott fegyelmi, illetve jogorvoslati eljárás lefolytatását. (2) A hallgató nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá ha az (1) bekezdés alapján maga kéri, fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárás első fokon az állandó vagy eseti hall-