Osztályozóvizsga követelményei

Átírás

1 Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Földrajz Évfolyam: 7 Vizsga típusa: Szóbeli Követelmények, témakörök: Témakör Követelmények 2013

2 I. Témakör: Tájékozódás a földtörténeti időkben A földtörténet időegységei, eseményei Nagyságrend: milliárd év, millió év A tanulók ismerjék a földtörténeti időbeosztás nagy egységeit (idő), a legfontosabb időszakokat és korokat, tudják ezekhez kapcsolni a felszínfejlődés legfontosabb eseményeit. Tudják megmutatni a domborzati, illetve szerkezeti térképen az egyes kontinensek nagy szerkezeti egységeit. Értsék a történelmi és a földtörténeti idő eltérő léptékét. II. Témakör: Európán kívüli kontinensek Afrika. Helyzete, népessége. Kialakulása, felszíne. Ismerjék a tanulók a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Éghajlata, természetes növénytakarója, vizei. Tudjon a tanuló képeket, ábrákat, adatsorokat elemezni a földrajzi jellegű információk gyűjtéséhez. Ismerje fel képek, ábrák, adatsorok segítségével az alapvető összefüggéseket: a tananyagban felsorolt kontinensek, tájak természeti és gazdasági jellemzői között. A trópusi Afrika mezőgazdasága. Ásványkincsek és hasznosításuk. A földrajzi helyzet-felszín-éghajlat-vizektermészetes növénytakaró-talaj-gazdasági élet kapcsolata. Ausztrália, Óceánia. Ausztrália és Óceánia tipikus tájai, éghajlati, vízrajzi jellemzői Amerika. Fekvése, benépesülése, népessége. Kialakulása, felszíne. A természetföldrajzi övezetesség a kontinensen. A tanulók legyenek tisztában a kontinens földrajzi elhelyezkedésével és ennek hatásával a természetföldrajzi jellemzők kialakulására. Ismerjék Amerika természeti tagolódását, felosztását. A tanulók legyenek tisztában a vízszintes és a függőleges természetföldrajzi övezetességgel. Az USA. Ismerjék fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét

3 Ismerjék és értsék az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődését, vezető világhatalommá alakulását befolyásoló természeti és, társadalmitörténelmi tényezők szerepét. Mexikó és Brazília. Vegyék észre az eltérő gazdasági fejlettség kialakulásában szerepet játszó természeti adottságokat, társadalmi-gazdasági tényezőket. Ázsia. Fekvése, népessége. Kialakulása, felszíne. Földrajzi övezetesség Ázsiában A tanulók legyenek tisztában a kontinens földrajzi elhelyezkedésével, szerkezeti felépítésével és ennek hatásaival a természetföldrajzi jellemzők kialakulásában. Ismerjék Ázsia természeti és társadalmi-gazdasági tagolódását. Lássák az egyes térségeket veszélyeztető környezeti ártalmakat, ezek hatását bolygónk életére. Kína és Japán. Dél-Ázsia és India. DK-Ázsia és DNy-Ázsia. Sokoldalú fejlett ipar, technológiai park. Geológiai adottságok, a vulkánosság és a földrengésveszély kapcsolata. Újonnan iparosodott országok. Eltérő adottságok és fejlődési utak. Világgazdasági szerep. Japán szerepe a térség gazdasági fejlődésében. Vegyék észre a vallás, a kultúra és hagyomány szerepét gazdasági fejlődésében. Értsék meg a szénhidrogének bányászatának meghatározó szerepét Délnyugat- Ázsia gazdaságában. A kőolaj- és földgázkészlet nagysága és a világgazdasági szerep. III. Témakör: Európa (É-, Ny-, D-, Kelet-Európa) és Oroszország Európa fekvése, felosztása, népessége. A kontinens természetföldrajzi képe. Az Európai Unió általános jellemzői. Észak-Európa országainak hasonló és eltérő társadalomföldrajzi képe. Franciaország. Nagy-Britannia, Egyesült Királyság. A tanulók legyenek tisztában a kontinens földrajzi elhelyezkedésével. Ismerjék Európa természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tagolódását, felosztását. A tanulók legyenek tisztában a kontinens szerkezeti felépítésével és ennek hatásaival a természetföldrajzi jellemzők kialakulásában. Ismerjék az Európai Unió kialakulásának lépéseit, értsék az Unió megalakulásának és fokozatos bővítésének szükségességét. Legyenek tisztában az Európai

4 Átalakuló ipari körzetek Ny- Európában. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe. Olaszország és Spanyolország. A Balkán-térség földrajzi adottságai. Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa társadalomföldrajzi képe és Ukrajna. Oroszország két kontinens országa. Unió világgazdasági szerepével. A különböző erőforrások országonként eltérő szerepe a gazdaság fejlődésében. Vegyék észre az egyes országokon belül megfigyelhető területi fejlettségi különbségeket. Legyen reális képük a megismert országok helyéről, szerepéről a világban. Továbbhaladás feltételei: (30% teljesítése)

5 I. Témakör: Tájékozódás a földtörténeti időkben II. Témakör: Európán kívüli kontinensek Afrika Földtörténet, ősidő, óidő, középidő, újidő, harmadidőszak, negyedidőszak, ősföldek, táblás vidék, hegységrendszer, óidei hegységrendszerek, röghegység, jégkorszak Pacifikus-hegységrendszer, Eurázsiai-hegységrendszer Ősföld, táblás vidék, születő óceán szétváló kontinens, árokrendszer, lépcsős vidék, medencék, fennsíkok. Övezetesség, forró övezet, mérsékelt övezet, passzát szélrendszer, trópusi sivatag, oázis, egyenlítői éghajlat, szavanna, zuhatagos folyók, időszakos vízfolyások, lefolyástalan terület, gyarmatosítás, fehér Afrika, fekete Afrika, népességnövekedés, ellentétek, éhség-övezet, nomád állattartás, égető-talajváltó gazdálkodás, ültetvények, kőolajbányászat, ásványkincsek, kézműipar, fejlettségi különbségek. Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Madagaszkár, Szuezicsatorna, Vörös-tenger, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Etióp-, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongómedence, Szahara, Szudán. Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Kairó, Kongó, Niger, Nílus, Száhel-övezet, Viktória-tó, Zambézi, Tanganyika-tó. Ausztrália, Óceánia Amerika Monszun éghajlat,, mediterrán éghajlat, őslakosság, betelepülés, mezőgazdasági nagyhatalom, bányászat, gyorsan fejlődő ipar, idegenforgalom természeti-tájképi értékek, trópusi gyümölcsök, Melanézia, Polinézia, Mikronézia, vulkáni kúpok, korallzátonyok, Új-Zéland Antarktisz, Arktisz, Ausztrál-alföld, Murray, Nagy- Korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hg., Ny-ausztráliai-ősföld, Új- Guinea, Új-Zéland. Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney. Hideg övezet, függőleges övezetesség, delta- és tölcsértorkolat, hurrikán, tornádó, agglomeráció, nagyhatalom, monopólium, multinacionális vállalat, termelékenység, szolgáltatások, Északi körzet, észak-atlanti-partvidék, Nagy-tavak vidéke, Közép- Nyugat, Déli-körzet, Nyugati-körzet, kreol, mesztic, mulatt, Latin-Amerika, kőolaj, réz, ón, vasérc, függőleges övezetesség, Antillák, Észak-, Dél-, Közép-Amerika, Floridai-fsz., Golf-áramlás, Grönland, Hawaii-szigetek, Jeges-tenger, Kaliforniai-félsziget, Karib-szigetek, Labrador-félsziget, Latin-Amerika, Mexikói-öböl, Panama-csatorna. Amazonas-medence, Andok, Appalache-hegység, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Mexikóifennsík, Mississippi-alföld, Parana-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység

6 Amazonas, Colorado, Mississippi, Nagy-tavak, Parana, La Plata, Szent Lőrinc-folyó. Amerikai Egyesült Államok: Alaszka, Washington, Chicago, New York, Houston, New Orleans, Los Angeles, San Francisco Argentína: Buenos Aires,Kanada: Ottawa, Kuba, Venezuela, Mexikó: Mexikóváros, Brazília: Brazíliaváros, Sao Paulo, Rio de Janeiro. Ázsia Világvallások, tajga, sztyepp, mérsékelt övi és trópusi monszun, öntözéses teraszos földművelés, kohászat, textilipar, gépipar, különleges gazdasági övezet, kikötő, technológiai park, kutatás-fejlesztés, japán csoda, külkereskedelem, közlekedés, fakitermelés, közlekedés-földrajzi helyzet, csúcstechnológia, hinduizmus, mohamedán vallás. É-, Belső-, K-, D-, DK-, DNy-Ázsia, Arab-, Hindusztáni-, Indokínaifélsziget, Indonéz-szigetvilág, Fülöp-szigetek, Japán-szigetek, Japántenger, Jeges-tenger, Kaszpi-tenger, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Maláj-félsziget, Perzsa-öböl, Altáj, Arab-ősföld, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Közép-szibériaifennsík, Pamír, Tien-san, Urál, Gobi, Hindusztáni-alföld, Kaszpimélyföld, Kínai-alföld, Mezopotámia-alföld, Nyugat-szibériai-alföld, Szibéria, Tibet, Aral-tó, Jangce, Indus, Gangesz, Jenyiszej, Léna, Ob, Sárga-folyó, Tigris, Urál-folyó, Bajkál-tó, India: Új-Delhi, Calcutta, Mumbai; Indonézia, Irak: Bagdad; Irán, Izrael,Japán: Tokió, Oszaka, Kína: Peking, Sanghaj, Kanton, Hongkong, Koreai- Köztársaság: Szöul, Szaud-Arábia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Törökország: Ankara, Isztambul

7 III. Témakör: Európa (É-, Ny-, D-, Kelet- Európa) és Oroszország Jégkorszak, tengeráramlás, Európai Gazdasági Közösség, védővám, belső piac, tagország, társult tag, tóvidék, fjord, éghajlatválasztó hegység, pusztuló tengerpart, épülő tengerpart, rendszerváltás, délszláv utódállamok, nemzetiség, gazdasági válság, lösztábla, feketeföld, FÁK, vízerőmű, volt szocialista ország, közepesen fejlett ország, fejlett ország, gazdasági és politikai rendszerváltás. Európa: Balti-tenger, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközitenger, Adriai-tenger, Jeges-tenger, La Manche, Appenninifélsziget, Balkán-félsziget, Boszporusz, Brit-szigetek, Ciprus, Észak-atlanti-áramlás, Izland, Kréta, Pireneusi-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília, Alpok, Appenninek, Balkán-hg., Balti-ősföld, Bretagne, Dinári-hg., Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Kárpátok, Kárpát-medencevidék, Kaukázus, Mont Blanc, Német-középhegység, Pennine-hg., Pireneusok, Skandináv-hg., Urál, Vezúv, Donyec-medence, Germán-alföld, Holland-mélyföld, Kelet-európai-síkság, Mezeta, Lengyel-alföld, Londoni-medence, Párizsi-medence. Dnyeper, Don, Duna, Elba, Ladoga-tó, Loire, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga, Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- Európa, Közép-Európa, Albánia: Tirana, Belgium: Brüsszel. Bosznia-Hercegovina: Sarajevo. Bulgária: Szófia. Dánia: Koppenhága. Észtország. Fehéroroszország: Minszk. Finnország: Helsinki, Franciaország: Lotaringia, Párizs, Marseille, Le Havre, Lyon, Strasbourg. Görögország: Athén. Hollandia: Amszterdam, Hága, Rotterdam, Horvátország: Dalmácia, Száva, Zágráb, Dubrovnik, Fiume (Rijeka), Írország: Dublin. Izland: Reykjavík. Lettország. Litvánia. Luxemburg. Macedónia: Skopje. Moldova: Chişinâu, Nagy-Britannia Egyesült Királyság: Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország, London, Birmingham, Glasgow, Manchester, Norvégia: Osló, Olaszország: Róma, Genova, Milánó, Nápoly, Torino, Vatikán, Velence, Oroszország: Moszkva, Murmanszk, Novoszibirszk, Szentpétervár, Volgográd, Portugália: Lisszabon, Spanyolország: Madrid, Barcelona, Svédország: Stockholm, Göteborg, Szerbia és Montenegro: Podgorica, Vajdaság, Belgrád, Szabadka, Újvidék, Ukrajna: ÉK-i Kárpátok, Kárpátalja, Kijev, Beregszász, Csap, Munkács, Odessza, Ungvár, Vereckei-hágó

8 Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Földrajz Évfolyam: 8 Vizsga típusa: Szóbeli Követelmények, témakörök: Témakör I. Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajza - Közép-Európa természeti képe és társadalomföldrajzi vonásai - Németország - Lengyelország és Csehország - Az Alpok és az alpi országok Ausztria, Szlovénia - A Kárpátok és országai: Szlovákia, Románia II. Hazánk a Kárpátmedencében Követelmények Helyzete a kontinensen, a további felosztás szempontjai. A szerkezeti felépítés jellemzői. Nyelvi és kulturális tagolódás. Eltérő fejlődési utak - eltérő fejlettség. A társadalmi-gazdasági átalakulás sajátos vonásai. Eltérő fejlődési utak - eltérő fejlettség. Németország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. A német ipar világgazdasági jelentőségének bemutatása példák alapján. Az országok természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az Alpok jellemző természeti képe és természeti erőforrásai. A természeti környezet állapota. A országok természeti adottságai és a gazdasági fejlődésük sajátosságai. A Kárpátok jellemző természeti képe és természeti erőforrásai. Az egyes országok természeti és társadalmi-gazdasági adottságainak összehasonlítása. Az alpi és a kárpáti országok idegenforgalmának összehasonlítása. A tanulók ismerjék fel hazánk közvetlen táji keretének hatását az ország természeti viszonyainak alakításában. Értsék meg a

9 - Magyarország helyzete Európában és a Kárpátmedencében - A földtörténeti múlt eseményei hazánk földjén - Átmeneti jellegű éghajlat - Vizek a mélyben és a felszínen. Küzdelem a vizek ellen, harc a vizekért - Erdős pusztából kultúrtáj. Környezetünk állapota és védelme. viszonylagos földrajzi fekvés szerepét a térség gazdaságának fejlődősében. Ismerje a földtörténet nagy időegységeit, fő folyamatait. Lássák a medencejelleg hatását természeti viszonyaink alakulásában. Értsék meg a térség országinak egymásra utaltságát a környezeti kérdések megoldásában Lássák a medencejelleg hatását természeti viszonyaink alakulásában meg Magyarország természeti, társadalmi-gazdasági jellemzőit és azok legfontosabb változásait. III. Fejlődésünk társadalmi alapjai - Népesedési folyamatok. A magyar népesség és elhelyezkedése - Településhálózatunk: a falvak és tanyák - Településhálózatunk: a városok. Budapest IV. Témakör: A hazai tájakon - Legnagyobb tájunk az Alföld, löszvidékek, hordalékkúpok, árterek és gazdaságuk. - A Kisalföld és az Alpokalja. - A Dunántúli-dombság. és a Dunántúli-középhegység. - Az Északi-középhegység és a nemzeti parkjaink. V. Témakör: A magyar gazdaság - A magyar nemzetgazdaság az Európai Unióban. Az energiagazdaságunk. - A gépipar, a vegyipar. - A mezőgazdaság és az Tudják, hogy a Kárpát-medence országai természeti adottságaik, történelmük, jelenlegi gazdasági életük, fejlődésük folytán szorosan egymásra utaltak. Legyenek tisztában a népesség számának, összetételének, területi elhelyezkedésének időbeli és térbeli átalakulásával. Legyenek tisztában a települések területi elhelyezkedésének időbeli és térbeli átalakulásával. Tipikus tájak, városok, településformák, védett kulturális és természeti értékek ismerete. Ismerjék meg a társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjait. Lássák a gazdasági ágazatok között kialakult sokrétű kapcsolatot, a területi munkamegosztásban megfigyelhető összefüggéseket. Ismerjék meg a jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatokat alakító földrajzi-környezeti tényezőket és azok összefüggését Lássák a területi munkamegosztásban megfigyelhető

10 élelmiszergazdaság. - A közlekedés, szállítás. - Az idegenforgalom. és a külkereskedelmi kapcsolataink. - Régiók Magyarországon. összefüggéseket. Reálisan tudják értékelni hazánk természeti adottságait, értékeit valamint társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményeit. Tudják hazánkat elhelyezni az Európai Unió, Európa és a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban Továbbhaladás feltételei: (30% teljesítése) I. Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajza Épülő, pusztuló tengerpart, a jégtakaró felszínformáló munkája, főnszél, lavina, hágó, átmenő forgalom, vízenergia, Németország: Germán-alföld, Német-középhegység, Rajna, Sváb Bajor-medence, Duna, Elba, Rajna Majna Duna vízi út. Berlin, Bonn, Bréma, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Hamburg, Halle, Köln, Lipcse, München, Ruhr-vidék, Stuttgart. Lengyelország: Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Visztula, Odera, Varsó, Gdańsk, Katowice, Krakkó, Szilézia. Csehország: Cseh-medence, Érchegység, Morva-medence, Szudéták, Elba, Moldva. Prága, Brno, Karlovy Vary, Plzeň, Ostrava. Ausztria: Bécsi-medence, Grazi-medence, Keleti-Alpok, Duna, Bécs, Burgenland, Graz, Linz, Salzburg. Horvátország: Dinári-hg., Száva, Ljubjana, Eszék. Svájc: Bern, Genf. Szlovákia: Északnyugati-Kárpátok, Csallóköz, Magas-Tátra, Szlovák-érchegység, Duna, Vág, Pozsony, Kassa, Révkomárom. Szlovénia: Keleti-Alpok, Karszt, Száva, Ljubjana. Románia: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Hargita, Kazán-szoros, Keleti-, Déli-Kárpátok, Moldova, Román-alföld, Duna, Körös, Maros, Olt, Szamos, Gyilkos-tó. Bukarest, Arad, Brassó, Constanţa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Ploieşti, Székelyföld, Székelyudvarhely, Temesvár. II. Hazánk a Kárpátmedencében III. Fejlődésünk Nyitott országhatár, medence helyzet, jeges ár, zöldár, medence helyzet, tavak, hévíz, karsztvíz, belvíz, zonális talaj, mezőségi talaj, barna erdőtalajok, talajpusztulása, Nem megújuló erőforrások, megújuló erőforrások, energiahordozók, ércek, nem fémes ásványok, víz, talaj éghajlat, természeti értékek. Finnugor népcsalád, népesség, népsűrűség, nemzeti kisebbség, vallások, csökkenő népesség, öregedő korösszetételű

11 társadalmi alapjai IV. Témakör: A hazai tájakon társadalom, születéskor várható élettartam, csecsemőhalandóság, társadalompolitikai intézkedések, területi különbségek, településhálózat, falu, aprófalu, óriásfalu, tanya, központi szerep, városi rang, népességszám, gazdasági szerep, főváros, regionális központ, megyeszékhely, agglomeráció, városmag, belváros, belső lakóöv, külső munkahelyöv, politikai és gazdasági központ, környezetei problémák. Hordalékkúp, ártér és süllyedék terület, homoktalaj, tanúhegy, Kavicstakaró, óceáni hatás, erdők, aprófalvak, agyag, homok, lösz, szigethegység, karsztvíz, bauxit, barnakőszén, nemzeti parkok. Magyarország: Balaton, Bodrog, Csepel-sziget, Dráva, Duna, Dunántúl, Dunakanyar, Fertő tó, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kárpát-medence, Kelet-Közép-Európa, Keleti-főcsatorna, Kis- Balaton, Körös, Margit-sziget, Maros, Mohácsi-sziget, Mura, Nyugati-főcsatorna, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Szentendreisziget, Szigetköz, Tihanyi-fsz., Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Visegrádi-szoros, Zagyva, Zala. Alföld: Tiszántúl, Duna Tisza-köze, Mezőföld, Mátraalja, Bükkalja. Bácskai-löszhát, Beregi-síkság, Bodrogköz, Drávamelléke, Duna Dráva N. P., Hajdúság, Hortobágy, Hortobágyi N. P., Jászság, Kiskunság, Kiskunsági N. P., Körös Maros N. P., Körösök-vidéke, Maros Körös-köze, Nagykunság, Nyírség, Pesti-síkság, Sárköz, Solti-síkság, Szatmári-síkság. Algyő, Baja, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Gyula, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kaba, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Makó, Mohács, Nyíregyháza, Martfű, Orosháza, Paks, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tiszaújváros, Százhalombatta, Törökszentmiklós. Kisalföld: Győri-medence, Mosoni-síkság, Rábaköz, Marcalmedence, Ság, Somló, Hanság, Kis-Duna, Mosoni-Duna, Marcal, Fertő-Hanság N. P., Ács, Esztergom, Győr, Hegyeshalom, Komárom, Lábatlan, Mosonmagyaróvár, Nyergesújfalu, Pannonhalma, Petőháza, Répcelak. Alpokalja: Nyugat-magyarországi-peremvidék, Göcsej, Kemeneshát, Kőszegi-hg., Őrség, Soproni-hg., Zalaidombság, Zala. Balf, Bük, Kőszeg, Nagykanizsa, Sárvár, Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg. Dunántúli-dombság, Tolnai-dombság, Somogyi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Szekszárdi-dombság, Mecsek, Villányi-hg., Baranyai-dombság, Balaton. Beremend, Kaposvár, Komló, Nagyatád, Nagykanizsa, Pécs, Siófok, Szekszárd, Szigetvár, Zalakaros, Őrségi N. P. Dunántúli-középhegység: Badacsony, Bakony, Balatonfelvidék, Balaton-felvidéki N. P., Budai-hg., Dunazughegység, Gerecse, Móri-árok, Pilis, Tapolcai-medence,

12 Velencei-hg., Vértes. Ajka, Balatonfüred, Dorog, Esztergom, Harkány, Hévíz, Keszthely, Pápa, Szentendre, Tata, Tatabánya, Tihany, Várpalota, Veszprém. Északi-középhegység: Aggteleki-karszt, Baradla-barlang, Borsodi-medence, Börzsöny, Bükk, Bükk-fennsík, Cserehát, Cserhát, Hegyalja, Kékes, Mátra, Nógrádi-medence, Tokaj- Eperjesi-hg., Visegrádi-hg., Zempléni-hg., Aggteleki N. P., Bükki N. P., Balassagyarmat, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Hollókő, Hollóháza, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Salgótarján, Sárospatak, Vác, Visonta, Visegrád, Záhony. Budapest Budapesti agglomeráció, Magyarország megyéi. Közép-magyarországi, nyugat-dunántúli-, közép-dunántúli-, dél-dunántúli-, észak-magyarországi-, észak-alföldi-, délalföldi-régió. V. Témakör: A magyar gazdaság Központi irányítású gazdálkodás, piacgazdaság, privatizáció, profit, verseny, munkanélküliség, GDP, GNP, gazdasági szerkezet, foglalkozási szerkezet, elsődleges energiahordozó, másodlagos energiaforrás, kőszén, szénhidrogén, hőerőmű, atomerőmű, alternatív energiaforrás, környezetkárosítás. Vaskohászat, alumíniumkohászat, gépipar, gépipar szerkezete, külföldi tőke, járműgyártás, számítástechnika, híradástechnika, elektronika, műszeripar, telepítő tényező, kutatás-fejlesztés igényes iparág, kőolajfeldolgozás, műanyaggyártás, gyógyszeripar környezetbarát technológia, veszélyes melléktermék. Tulajdonviszony, élelmiszergazdaság, növénytermesztés, tartósítóipar, értékesítési lehetőségek, borászat, állattenyésztés, húsipar, tejipar, biotermékek, Gazdasági szolgáltatás, társadalmi szolgáltatás, infrastruktúra, közúthálózat, vasúthálózat, sugara szerkezet, közlekedésföldrajzi helyzet, tranzitforgalom, közlekedési ágazatok, környezetszennyezés. vonzerő, Balaton, Budapest, gyógyturizmus, szabadidő aktív eltöltése, ökoturizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus, konferenciaturizmus, bevásárlóturizmus. Nyitott gazdaság, behozatal, kivitel, külkereskedelmi mérleg, áruszerkezet, kereskedelmi partner, Európai Unió tervezési-statisztikai egység. Közép-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Nyugat- Dunántúl régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Magyarország régió, Dél-Alföld régió, Észak-Alföld régió

13 Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Földrajz Évfolyam: 9 Vizsga típusa: Szóbeli Követelmények, témakörök: Témakör I. Helyünk a világegyetemben - A Föld a világegyetemben - A Föld mint égitest - Tájékozódás a földi térben és időben - A földi tér ábrázolása. A térképek - Űrkutatás a Föld szolgálatában: a műholdfelvételek Követelmények Tudjon a Tejútrendszerről, a Galaxisokról, a csillagok keletkezéséről, fejlődéséről, "meghalásuknak" fajtáiról. Tudjon az űrkutatás fontosabb állomásairól, ezek jelentőségéről. Ismerje a Naprendszer tagjait (bolygók- Föld típusú, Jupiter típusú-, üstökösök, meteorok, holdak, műholdak) felépítésük hasonlóságait és különbségeit, kapcsolatait a Földdel Ismerje a Föld keletkezésének elméleteit, alakját, fő mozgásait és azok következményeit. Tudja a napi (helyi idő, zónaidő) és az évi időszámítás elveit, gyakorlatát. Tudjon alapvető földrajzi gyakorlatokat elvégezni (északi irány meghatározása, térkép tájolása, távolságmérés, magasság meghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása) Tudjon tájékozódni a különböző méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában. Legyen képes űrfelvételek értelmezésére II. Geoszférák földrajza

14 Kőzetburok - A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. - A Föld belső szerkezete. - Kőzetlemezeklemeztektonika. - Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység. Ismerje a geoszférákat, úgy, mint litoszféra (kőzetburok), hidroszféra (vízburok), atmoszféra (légkör) egymás közötti kölcsönhatás- rendszerét. A tanulók ismerjék meg a kőzetburok szerkezetét és a benne végbemenő folyamatokat, azok következményeit. Ismerje a Föld nagy kőzetlemezeinek elhelyezkedését, mozgásait, ütközésének fajtáit, A tanulók ismerjék meg a kőzetburokban végbemenő folyamatokat, azok következményeit. - Kőzetlemezek és a földrengések. - Kőzetlemezek és a hegységképződés. - Érc- és ásványképződés folyamata. - A litoszféra építőkövei a kőzetek. - A Föld története. Légkör - A légkör anyaga és szerkezete. - A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig. - Az időjárás és az éghajlat elemei. Kőzetek vizsgálata egyszerű eszközök segítségével, kőzetfelismerés Legyenek tisztában a történelmi és a földtörténeti idő eltérő nagyságrendjével. Legyenek képesek tájékozódni a földtörténet eseményeiben, szerkezeti elemek, domborzati formák azonosítása képeken. Ismerje a légkör főbb alkotórészeit, szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti egységekre vonatkozó jellemzőket, Legyen annak tudatában, hogy a mennyiségi változások minőségi változást eredményeznek a légkörben is Tudjon időjárási térképet, jelentéseket értelmezni. Értsék meg, hogy a légkörben lezajló folyamatok befolyásolják egész bolygónk életét - Csapadékképződés; csapadékfajták, felhőfajták. - Ciklon, anticiklon, hidegfront, melegfront. - Az általános légkörzés. - A monszun szélrendszer. - A légszennyezés nem ismer határokat! Ismerje az időjárás- változások okait (frontok, ciklonok, anticiklonok) Lássák be, hogy a világméretűvé váló termelés és a növekvő fogyasztás napjainkra már jelentősen átalakíthatja a légkörben lezajló folyamatokat, amely az emberiség további sorsára is hatással lehet

15 Vízburok - A Világtenger tagolása óceánokra, tengerekre, és azok földrajzi jellemzői. - A tengervíz fizikai és kémiai jellemzői. - A tengervíz mozgásai. - Felszín alatti vizek. A tanulók ismerjék a vízburok tagolódását. Legyenek képesek bemutatni a vízburokban lezajló folyamatokat, azok összefüggéseit és kapcsolatát más geoszférák jelenségeivel Vegyék észre a folyamatok valamint azok térbeli előfordulása közötti összefüggéseket Tudja a Föld vizeinek csoportosítási formáit. - Felszíni vizek: kút, folyóvíz, állóvíz. - A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. - A vízszennyezés nem ismer határokat! Legyen ismerete a vízszennyezés főbb okairól és következményeiről A Földfelszín formakincsei - A Föld belső, külső erői; felszínformálásuk, a talaj - Folyók és tengerek felszínformálása. - Jégtakaró (belföldi, gleccser) felszínformálása. - Szél felszínformálása. Ismerje a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák kialakulását. Ismerje a talaj kialakulását, összetételét; a Föld jellemző talajfajtáit Ismerje a folyó, tenger, felszínformálást; a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségét. Ismerje a jég felszínformálást Ismerje a szél, felszínformálást III. Természetföldrajzi övezetesség - Szoláris és valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzői. - A forró övezet. - A valódi mérsékelt övezet. - A meleg mérsékelt; ill. hideg mérsékelt övezet. Ismerje a különbséget a szoláris és a módosított éghajlati övezetek között. Ismerje fel jellemzői alapján a módosított éghajlati övezeteket Legyenek tisztában a természetföldrajzi övezetesség kialakulásában megfigyelhető ok-okozati kapcsolatokkal A tanulók ismerjék övezetesség kialakulásának okait, és a kialakító tényezők közötti összefüggéseket

16 - A hideg övezet. - A hegyvidéki függőleges övezetesség. - Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei. Értésék a természetföldrajzi övezetesség rendszerként való felépülését és működését IV. Természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi és gazdasági életre. - A természeti és társadalmi környezet összetevői, kölcsönhatásai. - A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége. - A Föld népességének összetétele; eloszlásának területi különbségei és okai. - A népesség változás mutatói. - A népesség térbeli mozgásai. Tudja bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére; a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását. Értse meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élete kerül veszélybe Ismerje a népességre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat. Tudja indokolni a természeti adottságok és a népesség földrajzi elosztásának összefüggéseit. Tudjon a kórfa segítségével következtetéseket levonni a társadalom jellegére (fiatalodó, öregedő). Legyen tisztába a népességnövekedés tényezőivel, következményeivel - Hazánk népességének jellemzői. - A települések területi elhelyezkedését meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők. - A településtípusok és jellemzőik. - A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai (urbanizáció, Ismerje a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat Tudja jellemezni a főbb településtípusokat

17 agglomeráció). - Hazánk településhálózatának jellemzői. Továbbhaladás feltételei: (30% teljesítése) I. Helyünk a világegyetemben II. Geoszférák földrajza Kőzetburok Neutron csillag, fekete lyuk, fehér törpe, nagy óriás, Univerzum, Tejútrendszer, Naprendszer, geocentrikus világkép, heliocentrikus világkép, mozgástörvények, csillagászati egység, fényév, mag, sugárzási zóna, konvekciós zóna, fotoszféra, napfolt, kromoszféra, protuberancia, napkorona, bolygók, Föld-típusú bolygó, Jupiter-típusú bolygó, hold, kisbolygó, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag, kozmikus sugárzás, kötött tengelyforgás, fényváltozás, holdtölte, újhold, első és utolsó negyed, napfogyatkozás, holdfogyatkozás, űrfelvétel, hagyományos módszer, nem hagyományos módszer, távérzékelés, hamis színes felvétel, felbontóképesség, geoid alak, forgás, keringés, Szélességi és hosszúsági kör, nevezetes szélességi körök, kezdő hosszúsági kör, szökőév, Természeti környezet, földrajzi környezet, térkép, vetület, méretarány, jelrendszer, térképek csoportosítása, gördülő távolságmérő, abszolút magasság, relatív magasság, szintvonal, tájékozódás, mágneses deklináció, tájolás, helyés álláspont meghatározás Belső gömbhéj, földkéreg, földköpeny, asztenoszféra, magma, földmag, kőzetburok, geotermikus gradiens, mágneses tér, külső gömbhéj, kőzetlemez, óceánközépi hátság, mélytengeri árok, kőzetlemez-mozgás, szigetív, gyűrődés, felszíni vulkanizmus, láva, mélységi magmás tevékenység, gabbró, bazalt, diorit, andezit, gránit, riolit, vulkáni tufa, párnaláva, hasadékvulkán, kráter, kaldéra, rétegvulkán, gejzír, érc, Kőzetlemez, hipocentrum, epicentrum, szeizmográf, kőzetlemez, kőzetlemez-mozgás, gyűrődés, vetődés, gránit, mészkő, homok, homokkő, lösz, löszbaba, kősó, kvarc, agyag, kőszén, kőolaj, bauxit, vasérc, andezit, bazalt, riolit, palák, márvány, mmagmás kőzet, üledékes kőzet, aprózódás, mállás, átalakult kőzet, kőztek körforgása, ásvány, magmás ércképződés, magmamaradék, üledékes ásványkincs, relatív és abszolút kormeghatározás,

18 légkör, kontinensmag, ősmasszívum, ózonréteg, Gondwana, Kaledóniai-hegységrendszer, Pangea, Variszkuszihegységrendszer, Pacifikus- hegységrendszer, Eurázsiaihegységrendszer, pleisztocén, lösz, ősföld, röghegység, lánchegység, síkság, kontinentális talapzat, lejtő, völgy, medence, síkság, tökéletes síkság, mélyföld, alföld, fennsík, hegy, hegység, középhegység, magashegység, Fedett ősmasszívum, fedetlen ősmasszívum, röghegység, gyűrthegység, formakincs Légkör Vízburok A Földfelszín formakincsei Állandó gáz, változó gát, erősen változó gáz, alsó légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, középső légkör, felső légkör, üvegházhatás, napsugarak hajlásszöge, albedo, a napsugárzás időtartama, a hőmérséklet napi és éves járása, középhőmérséklet, évi közepes és abszolút hőingás, tenyészidőszak, hőösszeg, izotermaszélesség; domborzat- a felszín minősége- felmelegedés; ózon- káros sugárzásózonlyuk; az időjárás-változás, hőmérséklet ciklon és anticiklon, időjárás, éghajlat, prognózis, légnyomás, izobár, telítettség, harmatpont, relatív páratartalom, felhő, talaj menti csapadék, hulló csapadék, hidegfront, melegfront, csapadéktérkép, nagy földi légkörzés, passzát szélrendszer, nyugatias szelek, sarki szelek, monszun szélrendszer, termikus egyenlítő, helyi szél, főn szél, kibocsátás, szállítás leülepedés, globális környezeti probléma, ózonréteg elvékonyodása, globális felmelegedés, savas eső, radioaktív szennyeződés Vízburok, világtenger, vízkörforgás, óceán, tenger, beltenger, peremtenger, kontinentális talapzat, kontinentális lejtő, mélytenger, sótartalom, fajhő, hullámzás, hulllámmorajlás, hullámtörés, tengeráramlás, éghajlat módosító hatás, hőmérsékleti anomális, tengerjárás, apály, dagály, édesvíz- sósvíz, felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz, artézi víz, karsztvíz, hévíz), vízzáró réteg, talajvíz, talajnedvesség, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, ásványvíz, résvíz, karsztvíz, karsztforrás, karsztosodás, karsztjelenségek, karr, víznyelő, dolina, barlang, polje, cseppkő, zsomboly, tó, belső és külső erők által kialakított tavak, mesterséges tó, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció Vízhozam, vízállás, vízjárás, munkavégző képesség, sodorvonal, szakaszjelleg, lefolyástalan terület, lefolyásos terület, vízgazdálkodás, ivóvíz, csápos kút, ipari víz, vízforgatás, öntözés, vízenergia, belvízi hajózás, halászat, abrázió, turzás, lagúna, tölcsértorkolat, deltatorkolat,

19 III. Természetföldrajzi övezetesség _ IV. Természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi és gazdasági életre. gleccser, belföldi jégtakaró, hóhatár, firn, fjord, moréna, jég által letarolt síkság, vásott szikla, morénasíkság, vándorkő, olvadékvíz síkság, végmoréna, ősfolyamvölgy, szélkifúvás, szélmarás, szélbarázda, kőgomba, barkán, dűne, esőbarázda Éghajlat, vízrajz, élővilág, talaj, felszínformálás, szoláris éghajlati öv, módosító tényező, valós éghajlati öveztek, természetföldrajzi övezetesség, földrajzi övezetesség, öv, trópusi monszun vidék, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, sivatagi éghajlat, trópusi monszun éghajlat, monszun szél, négy évszak, nyugatias szelek, valódi mérsékelt öv, óceáni éghajlat, lombos erdő, mérsékelten szárazföldi terület, nedves kontinentális éghajlat, erdős puszta, szárazföldi terület, száraz kontinentális éghajlat, füves puszta, szélsőségesen szárazföldi terület, sivatagi éghajlat, négy évszak, nyugatias szelek, meleg mérsékelt öv, hideg mérsékelt öv, mediterrán éghajlat, keménylombú erdő, monszun éghajlat, babérlombú erdő, tajga éghajlat, tajga, sarki szelek, sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, tundra, állandóan fagyos éghajlat, jégtakaró, tengerszint feletti magasság, függőleges földrajzi övezetesség, helyi tényezők, erdőhatár, hóhatár, természeti erőforrások Nagyrassz, europid, mongolid, negrid, weddo-ausztralid, természetes szaporodás, népességszám-növekedés, túlnépesedés, túlfogyasztás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, vándorlási egyenleg, korfa, fiatalodó társadalom, elöregedő társadalom, születéskor várható élettartam Nemzet, nemzetiség, nyelvhasználat, világvallás, aktív kereső, inaktív népesség, eltartottak, munkavállalói korúak, munkanélküliek, foglalkozási szerkezet, foglalkozási átrétegződés, népsűrűség, népességtömörülés, ázsiai népességtömörülés, nyugateurópai népességtömörülés, népességtömörülés népességvándorlás, vendégmunkás, ingázás, menekültek Mozgékony település, állandó település, magányos (szórvány) település, csoportos település, tanya, farm, falu, halmazfalu, útifalu, szabályos úthálózatú falu, eltérő szerepkörű falvak, város, központi funkció, szerepkör, városodás, városiasodás, urbanizáció, városszerkezet, city, belső lakóöv, külső munkahelyöv, külső lakóöv, agglomeráció, alvóváros, bolygóváros, megalopolisz, nagyvárosi élet _

20 Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Földrajz Évfolyam: 10 Vizsga típusa: Szóbeli Követelmények, témakörök: Témakör I. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Követelmények A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. - A gazdasági ágazatok jellemzői - A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. - A gazdasági szektorok jellemzői. - A tercier és informatikai szektor előretörése. - A gazdasági fejlettség fő mutatói. - Ismerje az egyes gazdasági ágazatok és szektorok közötti összefüggéseket, jelentőségük folyamatos változását, fő telepítő tényezőit. A világgazdaság jellemző folyamatai. - A világgazdaság meghatározó tényezői. - A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. - Globalizáció, integráció. - Ismerje a világgazdaság fő folyamatait (globalizáció, integráció, regionális kapcsolatok felértékelődése, nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései), a világgazdasági szerepkörök változásait

21 - Regionális kapcsolatok felértékelődése; a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései. - Nemzetközi együttműködés lehetőségei; a működő nemzetközi szervezetek feladatai, szerepük a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. - Ismerje fel és indokolja a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét. - Ismerje a nemzetközi szervezetek nevét fő tevékenységi körét, világgazdasági jelentőségét. A termelés, fogyasztás, kereskedelem kapcsolata. - A piacgazdaság jellemzői. - A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. - Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formái. - A multinacionális vállalatok szerepe, jelentősége. - A világkereskedelem árumozgásainak fő irányai. A működő tőke és pénz világa. - Nemzetközi tőkeáramlás. - Adósságválság. - A tőzsde. - A pénzügyi függés szerepe a gazdaságban. - A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. II. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók; országcsoportok és országok. - Ismerje a piacgazdaság elemeit, jellemzőit és a transznacionális vállalatok szerepét a világgazdaságban. - Ismerje a tőzsde szerepét, a világ meghatározó pénzügyi szerveit. - Ismerje a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit, tudjon segítségükkel tendenciákat megfogalmazni. - Értse a nemzetközi tőke, pénzügyi függőség, adósság szerepét a gazdaságban. - Tudjon készség szintjén nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagrammokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket, híradásokat elemezni. - Ismerje a társadalmi- gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget. Legyen kialakult közgazdasági szemlélete. Legyen képes ismereteit új szituációkban alkalmazni. Legyen nyitott a tömegkommunikáció követésére; tudja ezek aktuális híreit ismereteit bővítésére használni. A gazdasági pólusok

22 - A világgazdaság földrajzi szerkezete. - A gazdasági pólusok kialakulása és változó szerepük a világgazdaságban. - Az amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-Amerika. - Japán és a Csendesóceáni erőtér (Kelet- és Délkelet-Ázsia). - Európai Unió és a középés kelet-európai országok. A fejlődő országok - A fejlődő országok általános jellemzői; elhelyezkedésük a Földön. - A fejlődő országok eltérő fejlettségű csoportjai. - A fejődő országok problémái. - Felzárkóztatásuk különböző lehetőségei. - A fejlődő országok helye és szerepe a világgazdaságban. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon - Benelux-államok; Svájc. - Egyiptom, Izrael; Törökország. - Kuvait, Kína. - Banánköztársaságok ; trópusi üdülőszigetek. - Adóparadicsomok. Magyarország - A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. - Hazánk szerepe a különböző regionális - Ismerje a gazdasági fejlettség területi különbségeit (eltérő fejlettségű országok, eltérő életminőségek). - Tudjon általánosításokat megfogalmazni a világ legszegényebb és leggazdagabb térségeiről. - Ismerje főbb világgazdasági pólusok térbeli elhelyezkedését, kialakulásának okait, változó szerepüket a világgazdaságban. (Észak- Amerika, Európai Unió, Kelet- és Délkelet Ázsia ) - Ismerje a fejlődő országok általános problémáit, helyüket és szerepüket a világgazdaságban, felzárkóztatásuk lehetőségeit, gondjait. - Tisztelje az emberi jogokat, és más népeket, nemzeteket; ismerje meg a velük való együttműködés lehetőségeit a humanitás és a tolerancia jegyében. - Tudja érzékeltetni a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak szerkezeti és területi átrendeződését. - Lássa a világ politikai eseményei és a gazdaság közötti összefüggést. - Tudja bemutatni a tudomány szerepét a szolgáltatási szférában, a gazdaságban. - Tudjon konkrét példák segítségével egyedi szerepkörökre példákat mondani ("banánköztársaságok", "adóparadicsomok", "trópusi üdülő szigetek"). - Ismerje a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait. - Tudja elhelyezni Magyarországot a világgazdaságban, az európai országok között. - Ismerje, mely gazdasági együttműködéseknek tagja hazánk

23 együttműködésekben. - Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. - Az Európai Unióhoz történő csatlakozás társadalmi, politikai előkészületei; feladatai. - Hazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmigazdasági folyamatokban. - Ismerje az Európai Unióhoz való csatlakozásuk földrajzi alapjait. - Legyen képes, különböző tematikus térképek logikai térképolvasására, folyamatábrák, korfák önálló elemzésére, statisztikai adatsorokból grafikonok, diagramok összeállítására. III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai Népesség, termelés, fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. - Demográfiai robbanás élelmezési válság. - Demográfiai robbanásurbanizációs gondok. - Fejlett országok termelés növekedése-demográfiai fogyásuk. - Anyag-és energiaválság. - Környezet minőségének változásai-hatása az élet minőségére (az emberi tényezők szerepe). A környezeti válság kialakulása - A regionális környezeti veszélyek. - A regionális és globális környezeti veszélyek összefüggései. - A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. - A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. - Tudja felsorolni az emberiség fontos globális válságproblémáit (demográfiai robbanás, világélelmezési válság, urbanizációs gondok, energia- nyersanyag válság, környezetkárosodások, környezeti ártalmak hatásait, veszélyeztetett élőhelyek, régiók ), ismerje azok okait, a lehetséges megoldási törekvéseket. - Ismerje főbb nemzetközi és hazai környezetvédelmi szervezeteket. - Ismerje a Föld és a rajta élő emberek kapcsolatát. - Legyen kialakult környezeti gondolkodása. - Érzékelje a kulcskérdést: a fenntartható fejlődés és a fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit. - Igyekezzen ismereteit döntéseiben és cselekedeteiben is érvényre juttatni, s ezt a szemléletet tovább adni

24 - A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve; a megvalósítás korlátai. Továbbhaladás feltételei: (30% teljesítése) I. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A világgazdaság jellemző folyamatai A termelés, fogyasztás, kereskedelem kapcsolata A működő tőke és pénz világa Természeti adottság, humán erőforrás, gazdasági szerkezet, gazdasági szektor, primer, szekunder, tercier és kvaterner szektor, szerkezetváltás, foglalkozási átrétegződés, munkamegosztás, kitermelőipar, alapanyagipar, feldolgozóipar, iparszerkezet, természeti telepítő tényezők, társadalmi-gazdasági telepítő tényezők, elsődleges és másodlagos energiahordozók, megújuló energiahordozók, alternatív energiaforrás, energiatakarékosság, hagyományos iparvidék, nehézipar, gépipar, gépkocsigyártás, mikroelektronika, gazdasági szolgáltatás, társadalmi szolgáltatás, közlekedési hálózat, vasúti közlekedés, kombinált szállítási mód, közúti közlekedés, vízi közlekedés GDP, GNI magas- közepes- és alacsony jövedelmű ország, gazdasági növekedés. Hagyományos gazdaság, tervutasításos gazdaság, piacgazdaság, kereslet-kínálat, piac, szabad verseny, monopolpiac, privatizáció, adó, költségvetés, költségvetési deficit, munkamegosztás, gazdasági integráció, centrumtérség, félperiféria, periféria, tőkekivitel, szolgáltatás-kereskedelem, védővám, kvóta, exportszubvenció, dömpingár, globalizáció, integráció, TNC, pénztőke, termelőtőke, működőtőke, gazdaságpolitika, tőke- és termeléskoncentráció, kereskedelem, idegenforgalom, információs gazdaság E.U., CEFTA, ENSZ, IMF, UNESCO, WHO, NATO, OPEC, szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, gazdasági unió, politikai unió, EFTA, NAFTA, APEC, regionális együttműködés. Komplex integráció, globális előny, világtermék, K+F Pénztőke, működőtőke, hitelügylet, spekulációs ügylet, monetáris világ, működőtőke-export, működőtőke-import, adósság, pénz, készpénz, bankszámlapénz, infláció, valuta, konvertibilis valuta, valutaárfolyam, deviza, értékpapír,

25 II. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók; országcsoportok és országok. állampapír, kötvény, részvény, hitel, eladósodás, adósságválság, fix- és változó kamatozású hitel, adósságspirál, adósságcsapda, átütemezés, értékpapírtőzsde, árutőzsde, bróker, tőzsdeindex, Dow Jones-index, BUX-index, tőzsdekrach, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, FAO, UNESCO, WHO, WTO, EBRD, OPEC A gazdasági pólusok. A fejlődő országok Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon Észak- Amerika, Európai Unió, Kelet- és Délkelet Ázsia Centrumtérség, erőtér, tőkés mezőgazdaság, árutermelés, intenzív vegyes mezőgazdaság, extenzív mezőgazdaság, farm, ültetvény, mediterrán gazdálkodás, környezeti problémák, észak-amerikai erőtér, posztindusztriális gazdaság, gazdasági körzet, Északi-, Déli- Nyugati-Körzet, NAFTA, Mexikó, Kanadaexportorientált gazdaságpolitika, technopoliszprogram, K+F Szingapúr, Tajvan, Hongkong, Koreai Köztársaság, első hullám, második fejlődési hullám. Európai Gazdasági Közösség, Európai Unió, gazdasági integráció, intézményrendszer, Európa Tanács, Európai Bizottság, Miniszteri Tanács, Európai Parlament, Európai Központi Bank, területfejlesztési- és felzárkóztatási alapok, régió, foglalkoztatáspolitika, agrárpolitika, euroövezet, euró, kék banán, gazdasági szerkezetváltás, gazdasági potenciál, peremterület, ír példa Extenzív gazdálkodás, intenzív (belterjes) gazdálkodás, hagyományos mezőgazdaság, önellátás, talajváltó gazdálkodás, öntözéses- árasztásos gazdálkodás, oázisgazdálkodás, nomád állattartás, környezeti problémák, fejlődő ország, periféria ország, fiatal korösszetételű társadalom, munkanélküliség, a lemaradás ördögi köre, követő ország, technológiai sivatag, eladósodás. Benelux államok, Patkóváros, Ruhr-vidék, semlegesség, természeti adottságok, közle-kedésföldrajzi helyzet, vízenergia, szolgáltatások, banki- és biztosítási szolgáltatás, idegenforgalom, Asszuáni Nagy gát, öntözés, Szuezi-csatorna, idegenforgalom, vallási alapon szerveződött állam, bevándorlás, belterjes mezőgazdaság, csúcstechnológia, vallási turizmus, két kontinens országa, vendégmunkások, területi fejlettségi különbség, stabilizációs program, hinduizmus, gyarmati múlt, kétarcú gazdaság, mezőgazdaság,

26 Magyarország III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai Népesség, termelés, fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. hagyományos nehézipar, szoftverkészítés, Népesedéspolitika, gazdasági nyitás, különleges gazdasági övezetek, nyitott városok kettősség a gazdaságban, sajátos természeti és gazdasági adottság, olajország, tőkekivitel, világpiaci szerep, világpiaci függőségtőkekivitel, világpiaci szerep, világpiaci függőség, off-shore cég, adóparadicsomok, trópusi üdülő szigetek, luxusturizmus. Rendszerváltás, privatizáció, tulajdonviszonyok átalakulása, átalakuló foglalkozási szerkezet, munkanélküliség, területi fejlettségi különbség, infláció, külföldi tőke Népességrobbanás, élelmezési válság, élelmiszer-túltermelés, túlfogyasztás, éhínség, egyoldalú táplálkozás, elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, urbanizációs problémák, takarékosság, technológiai hatékonyság, hulladékgondok, szemétlerakó, hulladékégető, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, veszélyes hulladék. A környezeti válság kialakulása Demográfiai robbanás, világélelmezési válság, urbanizációs gondok, energia- nyersanyag válság, környezetkárosodások, környezeti ártalmak hatásait, veszélyeztetett élőhelyek, régiók, ózonréteg elvékonyodása, freonok, globális felmelegedés, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, füstköd, ivóvízhiány, olajszennyezés, veszélyes hulladék-lerakó, esőerdők kiirtása, biodiverzitás, fenntartható fejlődés, kiotói konferencia, nemzetközi szervezetek