MUNKAKÖZI ANYAG. Társadalmasításra szánt változat

Átírás

1 Tatabánya 2020 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MUNKAKÖZI ANYAG Társadalmasításra szánt változat Tatabánya településfejlesztési koncepciójának és integrált településfejlesztési stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és átdolgozása KDOP-3.1.1/E A dokumentum tartalmát Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata még nem tárgyalta így álláspontját nem tükrözi. A tanácsadó által készített javaslat a társadalmasítás után a beérkezett vélemények ismeretében kerül az önkormányzat által megtárgyalásra és várhatóan a véglegesítés után, átdolgozott formában elfogadásra. Készítette: MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. és ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. Budapest, július

2 Tartalom BEVEZETÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása TEMATIKUS CÉLOK TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Projektek rendszerének bemutatása: stratégiai célok és projektek összefüggése Kulcsprojektek bemutatása Hálózatos projektek bemutatása Akcióterületi projektek bemutatása Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az egyes akcióterületeken megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló bemutatása (projektelemek bemutatása) Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz (egyéb projektek) A fejlesztések ütemezése A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) A program stratégiai háttere és kulcsterületei Antiszegregációs akcióterületek Tatabányán A város anti-szegregációs tervének fő céljai és a beavatkozások alapelvei A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések A stratégia illeszkedése az országos, megyei és térségi területfejlesztési tervekhez A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai

3 4.1.4 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz Belső összefüggések A célok logikai összefüggései A célok és a helyzetértékelésben azonosított problémák összefüggései A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása MELLÉKLETEK sz. melléklet: Antiszegregációs Program Tatabánya Integrált Településfejlesztési Stratégia és a MJV részdokumentumok elkészítéséhez sz. melléklet: ERFA és ESZA rendeletekben szereplő indikátorok

4 BEVEZETÉS Jelen dokumentumot a KDOP-3.1.1/E kódszámú, Tatabánya településfejlesztési koncepciójának és integrált településfejlesztési stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és átdolgozása című projekt (továbbiakban: Projekt) keretén belül, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. és ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. alkotta Konzorcium készítette. A Stratégia a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően készült, tartalma teljes egészében megfelel a Rendelet 2. sz. mellékletben meghatározott követelményeknek. A Projekt elsődleges célja a 2008-ban készült Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, a célrendszer és a tervezett fejlesztések aktualizálása, a jelenlegi tervezési keretekhez illesztése (EU 2020 stratégia, hazai Operatív Programok ). 1 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célrendszere a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőképhez és átfogó célokhoz illeszkedik, 10 tematikus célt és 9 területi célt tartalmaz. A Koncepció hosszabb időtávra, 2030-ig tartalmaz fejlesztési célokat, ehhez illeszkednek a Stratégia középtávú, a következő 7 éves időtartamra szóló céljai. 4

5 Jövőkép Tatabánya a régió dinamikusan fejlődő központja. Tatabánya otthonos, vonzó arculattal rendelkező, dinamikusan fejlődő város, mely a természeti környezet és városi szolgáltatások kínálata mellett a magas színvonalú oktatás-nevelésre, a korszerű egészségfejlesztésre fókuszálva, a korszerű ipari infrastruktúrára, valamint az innovációs területek támogatására és a versenyképes gazdaságra alapoz. Átfogó célok Részcélok (TFK) Területi (városrészi) célok Tematikus célok (ITS) 1. Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság 2. Megyeszékhelyi és városi szolgáltatások komplex fejlesztése, a XXI. századi vonzó városi környezet megteremtése 1.1. Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése T.1 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése V.1. Újváros és Sárberek Újváros városközponti és megyeszékhelyi funkciójának további erősítése T.2 Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés V.2. Óváros és Gál I. ltp. Óváros megfiatalítása, kulturálisoktatási és rekreációssport funkciójának erősítése 1.2. Aktívan fejlődő gazdasági környezet T.3 KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése V.3. Bánhida és Erőmű ltp. A Bánhidai Erőmű területének rekreációs célú fejlesztése, a városrész közlekedésfejlesztése T.4 Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához V.4. Dózsakert és Bánhida ltp. Dózsakert összekapcsolása a városközponttal, alközponti funkció (elsősorban kereskedelmi, egészségügyi, oktatási) erősítése T.5 A külső és belső megközelíthet őség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés 2.1. Modern, klímatudatos lakókörnyezet V.5. Kertváros és Kertváros ltp. Lakókörnyezet fejlesztése, oktatási, rekreációs, sport funkció erősítése. T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása V.6. Alsógalla Alsógalla lakófunkciójának erősítése (utcanyitások, új telkek), közlekedési kapcsolatok fejlesztése, barnamezős területek gazdasági célú hasznosítása 2.2. Megyei és városi rekreációs és kereskedelmi célú szolgáltatás-fejlesztés T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása T.8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése V.7. Mésztelep és VI. telep A területek további leszakadásának meg-fékezése, gazdasági funkció erősítése 2.3. Egészségügyi és kulturális központi szerep megerősítése T.9 A szociális ellátórendszer fejlesztése V.8. Felsőgalla Felsőgalla alközponti funkciójának erősítése (szolgáltatásfejle sztés), rekreációs tevékenységekk el kiegészítve T.10 Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése V.9. Külterületi üdülőterületek (Szőlőhegy, Síkvölgypuszta) Az üdülőterületek turisztikai és pihenő funkciójának erősítése 2. Városi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása 1. Klímavédelem érvényesülése a CO2 kibocsátás csökkentésével 5

6 1.1.1 TEMATIKUS CÉLOK T1. Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése A humánerőforrás általános fejlesztése a Tatabányán és térségében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének átfogó erősítése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése által képzelhető csak el. Ehhez a képzési-oktatási rendszer egyes szintjein különböző részcélok jelennek meg: A város jövőképében, fejlesztési programjában kiemelt szerepet kap a modern ipari környezet, illetve ipari termelés megerősítése, a magas hozzáadott értéket előállító versenyképes gazdaság magalapozása, aminek egyik meghatározó eleme a gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer kialakítása. Ebben kulcsszerepe van a városban a műszaki orientációjú középfokú szakképzés fejlesztésének, és reálgimnáziumi képzés bevezetésének, fejlesztésének. A városban fellelhető képzések hatékonyabban kell, hogy kiszolgálják az ipari parki és egyéb gazdasági (piaci) igényeket, a szakképzésből kikerülők leendő munkavállalók gyakorlati tapasztalatait erősíteni kell. A cél eléréséhez szükséges, hogy az elméleti képzést megfelelő szakmai színvonalú gyakorlati képzés támassza alá, melyhez a szükséges és minél hatékonyabb feltételrendszer megerősítése (támogatása), kiépítése egy igen fontos részcél, a duális képzésbe bekapcsolódó tatabányai cégek számának növelése által (előnyeinek megismertetése és kiszélesítése a tatabányai cégek minél szélesebb körű bevonásával). A fiatalok megfelelő képzési program választását segíthetik a már általános iskolásoknak is tartott pályaorientációs előadások, programok. Tatabánya szakképzésben betöltött térségi szerepének erősítésére valamint a diákok kötődésének (ösztöndíj rendszer, gyakorlati helyek, életpálya modell, stb.) fokozására is törekszik. A fiatalok és tanulni vágyók számára kiemelten fontos a legmodernebb tudás/információ átadásra is alkalmas interaktív (nem formális oktatási/képzési, valamint önálló tanulást is biztosító) környezet kialakítása az oktatási, gazdasági és kulturális szereplők együttműködésével. T2. Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés Bizonyított tény, hogy az oktatásba, de különösen a felsőoktatásba befektetett energia, munka és tőke hozama az emberi erőforrások terén, közvetve pedig a gazdaság területén a legjobb hatásfokkal hasznosul. Társadalmi hasznossága pedig vitathatatlan. A Tatabányán működő felsőoktatási intézmény alapítványi tulajdonban vannak, ezáltal komoly versenyhátrányban; állami finanszírozású képzés/szak és felsőoktatási intézmény nincs a városban. A gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzések tekintetében fontos, hogy a felsőoktatás területén is megjelenjen a város, mint ilyen képzéseknek helyet biztosítani tudó környezet. A város célja, hogy a városban megjelenjen olyan állami finanszírozású műszaki irányú felsőoktatási képzés/szak, amely egyrészt kielégíti a helyi gazdasági igényeket, másrészt pedig hiánypótló a környező felsőoktatási intézmények képzésstruktúráival összevetve. Szükséges megtalálni a hatékony együttműködést a közeli felsőoktatási intézményekkel, annak érdekében, hogy a tatabányai születésű diákok, ha el is mennek a városból máshova tanulni, akkor is tanulmányaik után jöjjenek vissza a városba és itt kamatoztassák megszerzett tudásukat. Továbbá a tatabányai cégek kapcsolatait erősíteni kell a környező felsőoktatási intézményekkel gyakornoki programok segítségével -, valamint a helyi felsőoktatási intézményt (magán) segíteni kell, hogy minél 6

7 több tatabányai fiatalt tudjon megszólítani piacképes és állami finanszírozású képzésekkel. A felsőfokú szakképzés területén fontos a műszaki területek erősítésének támogatása, lehetőségeinek kiszélesítése, környékbeli vállalati elvárásokra épülő speciális/célzott tananyagok alkalmazása az oktatás ezen területén is. Fontos részcél a tatabányai életpálya modell (pályaorientáció, életpálya követés, munkaerő-piaci előrejelzés, stb.) lehetőségének megteremtése a cégek közreműködésével, az ösztöndíj rendszer és bérlakás program erősítésével. Fontos részcél, hogy a K+F területekhez kapcsolódva a város és a helyi szolgáltatók (felsőoktatás, szakképzés) az infrastruktúrájuk és szaktudásuk kapcsán minél jobb és innovatívabb környezetet tudjanak biztosítani az érintett cégek számára. Fontos, hogy ezáltal a gyakorlati képzésben részvevő vállalati oktatók lehetőségei is szélesedjenek és a felsőoktatás területén is erősödjön a duális képzés lehetősége. T3. KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése Tematikus cél a fenntartható gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló erőfeszítések részeként a kis-és középvállalkozások versenyképességének támogatása és piacra jutásuk elősegítése. Tatabánya a nemzetközi tőkebefektetések célpontja; olyan város, mely a globális piacokon is jó hírnek örvend. Az ipari parkba számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat települt be, ugyanakkor ezek sok esetben szigetként működnek a város gazdaságában, a helyi kis-és középvállalkozások nem vagy csak egy-egy kiemelkedően sikeres esetben képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok termelésébe. Részcél a versenyképes kis és középvállalkozói szektor megerősödéséhez szükséges lehetőségek biztosítása, hogy a helyi KKV-k, bekapcsolódva a nagyvállalati termékláncba, magas színvonalú minőségi termelést legyenek képesek folytatni, bővítsék piacaikat a nagyvállalatok beszállítóivá válása révén. Ennek feltétele a helyi KKV-k szakmai felkészültsége és együttműködése, eszközei pedig elsősorban a vállalkozói együttműködések, a vállalatok közti klaszteresedés erősítése, valamint sikeresen működő beszállítói programok kialakítása. A cél elérése érdekében támogatásra kerülhet a vállalatok innovációs technológiafejlesztései, eszközbeszerzései és telephely bővítési tevékenységeik is. T4. Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához Tatabánya hazánk egyik fejlett városi infrastruktúrával és szolgáltatási kultúrával rendelkező települése, amelynek kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése stratégiai adottság. Ezt az előnyös adottságot kihasználva hosszú távon a XXI. századi, szolgáltatás alapú vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a cél a nagyobb és folyamatos tőkevonzás érdekében. A városnak továbbra is fontos a magasabb hozzáadott értéket előállító cégek és iparágak letelepítése és legalább ennyire fontos a K+F tevékenységek Tatabányára telepítése, a több lábon álló, diverzifikált gazdaság egyre erősebb a városban, azaz több jelentős iparág is megjelent a városban ennek a továbbfejlesztése szélesítése továbbra is cél, hogy az egyes iparágakban bekövetkező ideiglenes visszaesések ne veszélyeztessék a teljes helyi gazdaságot. Meg kell teremteni a módját, hogy Tatabánya és térsége biztosítani tudja az ehhez szükséges infrastruktúrát és magasan képzett szakember állományt elsősorban műszaki és természettudományos ismeretek terén. Az ipari területek alapvető fontosságúak a város gazdasági életében, hiszen a nagyobb vállalatok székhelye itt található, ezért ezekre a helyszínekre kell fókuszálni a fejlesztések tekintetében. 7

8 Tatabánya és Esztergom környékének és járműiparának hosszú távú fejlődése, valamint versenyképességének növelése érdekében a kormány kiemelt járműipari központtá nyilvánította a térséget. Kiemelt cél a térség járműiparban tevékenykedő, vagy azt kiszolgáló vállalkozások versenyképességének javítása, a vállalatközi együttműködések infrastrukturális hátterének biztosítása, a letelepült vállalatoknak a helyi gazdaságba történő erőteljesebb integrációjának elősegítése az ipari parkok infrastruktúrájának, szolgáltatásainak komplex, minőségi fejlesztésével. A meglévő ipari parkon kívül ilyen fejlesztendő terület a Galla Ipari övezet infrastrukturális fejlesztése, mely révén a terület jól működő ipari területté fejlődhet. T5. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés Tatabányának a külső közlekedési kapcsolatok (tranzit útvonalak) alakítására nincs direkt hatása, ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb országos és regionális hatókörű közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez, a vállalati telephelyek közúton és/vagy vasúton való elérhetőségének biztosításához. Ezáltal a városi célok is meghatározhatók ezen a területen. Az egyik részcél az országos közúthálózat olyan irányú fejlesztésnek az előmozdítása, mely a belső közlekedési felületek zsúfoltságát csökkenti, ezáltal a biztonságosabb közlekedést (gyalogos, kerékpáros, gépjárművek, stb.) segíti elő. Fontos részcél megteremteni annak a lehetőségét, hogy a város belterületéről (lakó övezeteiben) a tranzit teherforgalom jelentős mértékben kiszorítható legyen, illetve a belső teherforgalom is minél hamarabb külső elkerülő szakaszokra terelhető legyen. A városhálózati csomópont (Tatabánya Oroszlány - Tata) számára kiemelt cél új a gazdasági területek számára is kedvezőbb, valamint a települések elkerülését is teljes mértékben biztosító új országos közlekedési hálózati elem (1-es főút új nyomvonala) megteremtése (régi hálózatok kiváltása), ezáltal a jelentős tranzit útvonalak jobb és biztonságosabb megközelítésének a biztosítása. Tatabánya külső megközelíthetősége területén több tranzit hálózati elem is jelentős szereppel bír, így a M1 autópálya, a Budapest Bécs vasútvonal, az 1-es számú főút, valamint az észak déli közlekedési kapcsolatok. Fontos részcél, hogy az említett kiemelt útvonalak fejlesztése úgy valósuljon meg, hogy a helyi gazdasági szereplők valamint a lakossága (munkavállalói) számára is egyre jobb lehetőséget biztosítson (megközelíthetőség, elérési idő rövidülés, kiszámíthatóság, stb.). Tatabánya város minden olyan közlekedési fejlesztést támogat, ami javítja a város külső kapcsolatait, ezáltal a gazdasági helyzetét (befektetés ösztönzését) és semmi esetre sem rontja (inkább javítja) a lakosság életkörülményeit. A tranzit teherforgalom jobb közlekedési feltételeinek a megteremtését is támogatja (V0 vasútfejlesztés, M1 fejlesztés), a szükséges zajvédő rendszerek és egyéb fejlesztések megvalósulása esetén. Kiemelt részcél a közlekedési kapcsolatok erősítése (módváltó rendszerek fejlesztése) olyan kulturált és vonzó közlekedési környezet (sok esetben városkapu) és háttár biztosításával, ami az ingázó munkavállalók számára valódi alternatívát kínál a tömegközlekedési eszközök jobb használhatósága által is, fontos eleme ennek az intermodális csomópontok megteremtése, fejlesztése. A tervezett elkerülő út (1-es főút új nyomvonalának) elkészültével párhuzamosan cél a belvárosi tehermentesítendő útvonalakon a kapacitás visszafejlesztése (optimalizálása), forgalomcsillapítás 8

9 megvalósítása, a felszabaduló útfelületeket a fenntartható közlekedési módok javára történő újraosztás (tömegközlekedés, kerékpár, stb.). Részcél, hogy a környező településekkel a közúti kapcsolat javítása (felújítás, új utak építése, stb.) megtörténjen és ezáltal a munkaerő mobilitás számára a település és környezete jobb/javuló feltételeket tudjon biztosítani. A belső közúti közlekedés fejlesztésének legfontosabb céljai között szerepel, hogy minél nagyobb és szélesebb lehetőség legyen a lakóterületekről kiterelni a nem célirányos teherforgalmat, ehhez szükséges új hálózati elemek és kapcsolatok megteremtése kiépítése, mely a külső elkerülő utak irányába tudják a közlekedési lehetőséget biztosítani elkerülve ezzel a lakóterületeket, a közlekedés biztonságot is javítva. Fontos továbbá, hogy a nagyobb forgalmat is vonzó fejlesztésekhez (pl. új multifunkcionális csarnok megépítése) kapcsolódva a közlekedési hálózati elemek kiépítése megteremtése megtörténjen, ezáltal nem terhelve a város belső közlekedési hálózatát. Fontos részcél továbbá, hogy a gazdasági szempontból fontos területek (Nyugati Ipari Park, Galla Ipari Övezet) jobb megközelíthetőségének megteremtése megtörténjen mind a teherforgalom, mind a személyforgalom (munkába járás megkönnyítése) szempontjából. Fontos továbbá, hogy a város közlekedési csomópontjai a lakóterületeken belül és az ipari területeken is megújításra korszerűsítésre kerüljenek (áteresztőképesség növelés, biztonsági fejlesztés, akadálymentesítés, kerékpáros barát kialakítás, stb.) ezáltal javítsa a biztonságos közlekedés feltételeit. A várost hosszanti irányba keresztül szelő közlekedési vasúti folyosó (Bécs-Budapest) egyúttal lehetőség a város számára, ugyanakkor szétválasztó elem is. Kiemelt részcél, hogy a városrészek közötti belső közlekedési kapcsolatok további javítása megtörténjen, új közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki (különszintű kereszteződések által). A cél szempontjából kiemelt városrészek: Bánhida-Sárberek; Dózsakert-Újváros. A tömegközlekedési hálózati elemek fejlesztése, egységesítése fontosa annak érdekében, hogy minél több lakos válassza ezt a közlekedési formát (buszöblök, buszvárók, járműpark, stb.). Részcél az intermodális átszálló központok (teljesen új és modern Tatabánya vasútállomás/intermodális csomópont) és az azokhoz kapcsolódó ráhordó hálózat optimális rendszerének kialakítása, a vasúti megállók kerékpáros elérhetőségének, valamint a biztonságos kerékpárparkolás fejlesztése. Fontos cél továbbá a gépkocsi parkolási rendszer fejlesztése és korszerűsítése mind a csomópontok mind a lakókörnyezetek térségében. A fejlesztések célja többek között a kötöttpályás és közúti közlekedés további összehangolásának előmozdítása, javítása (helyi és a távolsági buszjáratok, vasúti közlekedés, e-ticket, egységes forgalomirányítási rendszer és ezzel együtt intelligens utas-tájékoztatási rendszer kialakítása, korszerű járműpark fejlesztése kialakítása). A cél elérése érdekében a város kezdeményező szerepet kíván betölteni a lakossági elvárások megjelenítése kapcsán az érintett állami szereplők irányába. Szintén szerepel a következő időszak céljai között a városi (hivatásforgalmú) kerékpárút hálózat hosszának megduplázása, és ezáltal az intézmények, ipari/gazdasági területek, valamint kereskedelmi/szolgáltató területek megközelítésének elősegítése. Fontos, hogy a kerékpárút hálózat növelésén túl a kerékpárforgalmi hálózat ill. a kerékpárosbarát úthálózat hosszának fejlesztése is megtörténjen azokon a területeken ahol az elegendő (biztonsági szempontokból). T6. A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása 9

10 A tematikus cél középpontjában a természeti és környezeti állapot hosszú távú javítása, a környezeti ártalmak csökkentése, valamint az alacsony széndioxid-kibocsátás elérése áll. Ennek eléréséhez a részcélok eléréséhez szükséges majd intézkedési irányokat megfogalmazni a későbbiekben. Kiemelt részcél a meglévő zöldfelületek állapotának javítása, megújítása a területeken megtalálható szolgáltatások szélesítése, hogy a lakosság minél otthonosabban érezhesse magát közvetlen lakókörnyezetében és valódi közösségi terekké alakulhassanak ezek a területek. A részcél elérése a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához is hozzájárul továbbá. Fontos cél, hogy a fejlesztések és a szemléletformálás által csökkenjen a szennyezési veszélyeztetettsége a talajnak, levegőnek és a felszíni és felszín alatti vizeknek, ezáltal szintén a lakókörnyezet váljon vonzóbbá. Részcél, hogy egyre nagyobb arányban sikerüljön a rekultiválandó területeket megújítani és ezáltal a jóléti-rekreációs célra hasznosított víz- és zöldfelületek aránya növekedjen, összességében pedig javuljon a lakosság életminősége. A szennyvízhálózat fejlesztése területén kiemelt cél a rákötések arányának növelése, melynek előfeltétele a jelenleg szennyvízhálózattal nem rendelkező településrészek bekapcsolása a városi hálózatba. A város természeti környezetének javításán túl fontos cél az épített környezet fejlesztése, ebben értendő a lakókörnyezet és a szolgáltatási környezet is. Ezen a területen fontos részcél az épületenergetikai korszerűsítések megvalósítása és azok támogatása mind a középületeken, mind a lakóépületeken (pl. fűtéskorszerűsítési program), energiahatékonysági fejlesztések, megújuló energiák hasznosítása által. A területen megkezdett programok fejlesztése racionális kiszélesítése (családi házas övezetek) további cél. A városi távhő rendszer fejlesztése egy olyan lehetőség, mely a rövidtávon a költségek racionalizálását segíti elő ezáltal a fogyasztok számára kedvezőbb feltételeket biztosíthat az alternatív energiákkal szemben, hosszú távon és térségi szinten a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez vezethet, mely a környezeti állapot megőrzését javítását segíti elő. Célunk, hogy a rendszer hatékonyságát növelni tudja a város és a lakosság számára az ebből származó előnyöket biztosítani tudja, valamint kiemelt cél hogy a hatékonyság növekedése az intézményi és gazdasági szereplők számára is kedvező legyen. Kiemelt cél, hogy a lakosok számára egyre nagyobb területen tudjon a város szebb és kulturáltabb épített környezetet biztosítani a város, mely a munka utáni szabadidő eltöltésére széles lehetőségeket biztosít, ezáltal a rekreációt segíti. Fontos, hogy a megkezdett fejlesztések továbvitele megtörténhessen és új településrészeken is elindulhassanak fejlesztések. A kiemelt célok között szerepel az önkormányzati bérlakás állomány növelése (bérlakás koncepció kialakítása), az összetételüknek javítása (piaci és demográfiai adottságok), a bérlakások színvonalának további javítása. Az épített környezet jó állapotban történő megtartásának egyik fontos feltétele a karbantartott és megújított csapadékcsatorna rendszer (nyílt és zártárkos), valamint a települési hulladékgazdálkodási rendszerének folyamatos fejlesztése. Részcél a csapadékcsatorna rendszer megújítása egyre nagyobb arányban valósuljon meg, az elöregedő rendszerek ütemezett átvizsgálása és megújítása szükséges minimálisan a felszíni fejlesztésekhez kapcsolódva. További részcél a hulladékgazdálkodás területén a szolgáltatási színvonal emelése és a költséghatékonyság javítása az új feltételek mellett is (szelektív hulladékgyűjtés, stb.) A költséghatékonyság az energetika területén is fontos célkitűzés a város üzemeltetésének hatékonysága miatt kulcsfontosságú, ennek érdekében első ütemben a forgalmasabb utak, illetve a 10

11 közterületeken, közparkok mentén korszerűbb, energiatakarékosabb LED lámpákra való átállás szükséges. A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása kapcsán kiemelten fontos részcél, hogy a lakosság minél nagyobb arányba és hatékonysággal kapcsolódjon be a területen folytatott városi szemléletformálási tevékenységbe. T7. A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása Tatabánya a szabadidős és turisztika kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését tűzte ki maga elé. Ehhez szükséges a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet átfogó megújítása, ami többek között magában foglalja a szolgáltatások fejlesztését, a negatív környezeti hatások csökkentését, a helyi lakosság szemléletformálását, a képzési rendszer modernizációját és a szolgáltató jellegű vállalkozások megerősítését. Turisztikai területen a legfőbb cél, hogy a város minél erősebben bekapcsolódjon a megyei turisztikai vérkeringésébe és a térség turisztikai és rekreációs kínálatát figyelembe véve minőségi kiegészítő szolgáltatásokat nyújtson, valamint a rekreáció területén egyre szélesebb körű szolgáltatásokat tudjon nyújtani a turistáknak és a helyi lakosságnak is. Az idegenforgalmi fejlesztések fő célkitűzései, részcéljai a következők. A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése, a természeti adottságok által biztosított lehetőségek erőteljesebb megjelenítése és használata a turisztikai kínálatában (Gerecse, Vértes). Fontos részcél, hogy az alapvető szolgáltatások biztosíthatók legyenek az egyes turisztikai területeken ezáltal a szabadidő kultúrált eltöltésére adjon lehetőséget az idelátogatók számára. A jelenleg kisebb jelentőséggel bíró turisztikai attrakciók integrált fejlesztésének megteremtése a városhálózati (Tatabánya Oroszlány - Tata) fejlesztések kiegészítéseként. Kiemelt cél a meglévő kínálatok hatékonyabb értékesítése és új területekkel való vonzóbbá tétele így az egészségturisztikai terület által biztosított lehetőségek összehangolt kiaknázása. Tatabánya célja, hogy a várhálózat települései mellett a város határozott, karakteres és egységes arculattal jelenlejen meg külső és belső kommunikáció területén ezáltal minél nagyobb területet kapjon a turisztikai hasznokból az általa kínált kiegészítő attrakciók által. T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. Az egészségügy területén a város legfontosabb feladata az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése, ezen a területen az alap és szakellátások széles spektrumát kell a célok és fejlesztések kapcsán figyelembe venni. 11

12 Ennek érdekében elengedhetetlen a Szent Borbála Kórház további fejlesztése, amely egyre jelentősebb szerepet tölt be megyei szinten (a kórház közvetlen betegellátási területe Tatabánya, Oroszlány, Tata, Kisbér, Komárom és Bicske városokra és azok környékére is kiterjed). A tervezett komplex fejlesztések a közelmúltban végbement beruházásokhoz illeszkednek. Cél, hogy a kórház valamennyi részlege egységesen magas színvonalú és a jelenleginél magasabb komfortfokozatú betegellátást tudjon biztosítani, hozzájárulva ezzel a betegelégedettségi mutatók javulásához, a működés hatékonyságához (alacsonyabb működési költségek), a térség lakossága életminőségének növekedéséhez, egészségügyi és mortalitási mutatóinak javulásához, közvetve pedig a térség népességmegtartó képességének növekedéséhez. A korszerűbb munkakörülmények az egészségügyi dolgozók körében is erősítheti a megtartó képességet, könnyebbé teheti az utánpótlás biztosítását. T9. A szociális ellátórendszer fejlesztése A szociális alap és szakellátó rendszer (megyei jogú városi szint) a Megalapozó Vizsgálat alapján teljes mértékben megfelel a jogszabályi feltételeknek. A kapcsolódó infrastrukturális és szakmai területen kiemelt cél, hogy a szolgáltatási színvonal emelése által (komplex infrastruktúra felújítás, korszerűsítés; tárgyi eszköz fejlesztés/ korszerűsítés, humán oldalon képzések továbbképzések biztosítása), az ellátottak számára is jól érzékelhető változások következzenek be. A legfontosabb cél a térségi szerepkört is ellátó, minden érintett számára egyenlő esélyt és bánásmódot nyújtó, magas színvonalú szociális ellátó rendszer biztosítása. Részcél, hogy az idős ellátás területén a bentlakásos ellátás (szakellátás) kapacitását növelni tudjuk fejlesztve ezzel a demens ellátás speciális területét. Az alapellátás területén (idősek napközbeni ellátása, szociális étkeztetés, családsegítés, stb.) fontos az intézmények jó megközlíhetőségének a javítása és az akadálymentes környezet és épület teljes körű megvalósítása/biztosítása). A szakellátás területén további cél a hajléktalan és gyermekvédelmi területnek helyt adó központ teljes körű felújítása. A szociális munka eszközeivel és alternatív szerveződésekkel vissza integrálni a munkaképes korú, de inaktív vagy csökken munkaképességű társadalmi csoportokat/rétegeket a munka világába. Részcél az adományelosztási rendszer egységesítése és koordinálása, valamint a szociális ellátó rendszerről szóló tájékoztatás hatékonyabbá tétele. T10. Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése Ahhoz, hogy Tatabánya megőrizze azt a dinamizmust, amely az utóbbi időszakban a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését jellemzi, tovább kell folytatni az infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket. Középtávú cél, hogy a város a megyei kulturális életének központja legyen, magas szintű kulturális szolgáltatásokat nyújtson, amely hozzájárul a térség kulturális kínálatának bővítéséhez. A tervezett fejlesztéseken túl a lakosság aktív részvételéhez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez, amely így a programokon résztvevők számának emelkedéséhez vezet. A program eredményeként tovább javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és a bottom up kezdeményezések, valamint erősödik a 12

13 pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is. A kulturális nevelés mellett fontos célkitűzés a humán ellátást biztosító (gyermekjóléti, nevelési oktatási stb. ) intézmények komplex infrastrukturális (épületfelszereltség, energetika, gépészet, akadálymentesítés, stb.) fejlesztése, annak érdekében, hogy az ellátás körülményei megfelelőbbek legyenek és ezáltal a szolgáltatások színvonala nőjön az üzemeltetések költségei csökkenjenek TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK V1. Újváros és Sárberek Újváros középtávú célja a városi és megyeszékhelyi központi funkció erősítése, a városkép megújítása. Ez magában foglalja a városközpont építészeti, városképi vonzerejének növelését, a városközpont központi tér funkciójának további elősegítése, elsősorban a Megyeháza előtti terület komplex hasznosításával, felújításával, a korábbi fejlesztésekhez igazodva (Árpád tér kilakítása). Funkcionális tekintetben cél, hogy a terület városi és megyei szinten is igazgatási, kulturális, kereskedelmi-szolgáltatói, oktatási központ legyen. Kereskedelem-szolgáltatás területén kiemelten fontos a piaci funkció erősítése, akár új helyszín biztosítása által és ezáltal a XXI. századi igényeket is kileégitő szolgáltatásokkal (korszerű vásárcsarnok kialakítás, jó megközelíthetőség, parkolás, megyei termelői piaci szerep betöltése) A vasútállomás és környezetének tervezett megújításával, az intermodális közlekedési csomópont megvalósításával a terület teljesen új arculatot kapna, betöltve ezáltal a Város Kapuja szerepet. a tervezett beruházás keretében új vasútállomás kerülne kialakításra, a két szomszédos városrészben parkolók kialakítása történik gépjárművek és kerékpárok részére, az új vasútállomásnak helyet adó hídról közlekedési kapcsolatok kialakítása a két (vasút által elválasztott) városrész, Dózsakert és Újváros között. Tekintettel arra, hogy Újváros és Sárberek területén Tatabánya népességének egyharmada él, ezért a többi lakófunkciót betöltő városrész mellett természetesen itt is cél az életminőség, a lakások és a lakókörnyezet fizikai állapotának javítása a lakótelepek komplex felújítása (azbesztmentesítés, energetikai korszerűsítés) programjának keretében. Szintén nagyon fontos a közlekedési kapcsolatok javítása a szomszédos városrészekkel, amelyben Sárberek és Bánhida tervezett közúti összekötése jelentős előrelépés lenne. V2. Óváros és Gál Lakótelep Óváros középtávú célja a városrész revitalizációja, megfiatalítása mind demográfiai, mind építészeti értelemben, továbbá a városrész alközponti funkciójának erősítése, elsősorban kulturális-oktatási és rekreációs-sport funkciók területén. A régi, funkcióvesztett épületek rekonstrukciója, új funkcióval történő ellátása (pl. Régi Kórház, Tulipános ház) kitűnő megoldás lehet a városrész fellendítésére. Ezen túlmenően új 13

14 sportlétesítmények (a kormányzati szándékkal összhangban egy multifunkcionális sportcsarnok), szabadidős és gyógy-turisztikai szolgáltatások kialakítása, illetve a meglévők fejlesztése is cél. A Május 1 parkban jelenleg is fejlesztések zajlanak, ennek folytatása, illetve a parkot határoló épületek megújítása is fontos feladat, új funkcióval történő ellátása is fontos feladat. Kiemelt cél, hogy a két városrész kapcsolata (Óváros, Gál I. Ltp.) tovább erősödjön a lakófunkció (kínálati oldal) erősítése által. A városrész nagyon jó adottságokkal bír (régi kórházi területek) lakóingatlan fejlesztési lehetőségek területen, az ezredfordulón elindult fejlesztések a válság miatt megtorpantak, melyek most újabb lendületet kaphatnak. A fejlesztések területén cél az erősebb önkormányzati szerepvállalás és ezáltal az önkormányzati bérlakás állomány növelése (társasházak, apartmanházak, stb.). A Gál I. Lakótelep az új építésű területekkel, valamint a intézményi rendszerével igen szorosan kapcsolódik már az Óvárosi területhez, cél hogy a szolgáltatások erősítése, valamint a fejlesztések megvalósítása által ez a kapcsolat tovább erősödjön. Szükséges a városrészben található szükséges az intézmények ütemezett felújítása és a panel épületek rekonstrukciójának elősegítése. A városrészben az elmúlt időszakban a Kormányhivatal áthelyezésével megjelent a közigazgatási funkció, amely megyei szerepkört lát el. A Kormányhivatal épületének megközelíthetősége javítandó, ennek része a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a városközpont elérésének javítása, illetve az Alsógalla vasútállomás tervezett áthelyezése, megújítása. V3. Bánhida és Erőmű Lakótelep Bánhida városrész legfontosabb fejlesztési célja a városrészben a közlekedésfejlesztés, amely magában foglalja a városrészek és külső utak közötti közvetlen és biztonságos közlekedési kapcsolatok fejlesztését (Bánhida-Sárberek, Réhling Konrád út), valamint a Kossuth utca teherforgalomtól való mentesítését. A Báhidai Erőmű területe (Által ér vonalában) jelenleg mint egy elválasztó vonal húzódik Bánhida és az Erőműi Lakótelep között. Kiemelt cél, hogy a városrészek kapcsolatának erősítése megtörténjen melynek egyik fontos elem az erőműi területek rekultivációja, majd a rekreációs és gazdasági célú fejlesztése (funkcióváltás elindítása) januárjában sikerült elérni, hogy a Bánhidai erőmű már nem szerepel az országos fejlesztési tervekben, így a területe további fejlesztésekre is alkalmas lehet. Az erőmű és környezetének fejlesztésével egy olyan, térségi vonzerővel rendelkező, a mai modern igényeknek megfelelő, aktív pihenést szolgáló attrakciófejlesztésre nyílik lehetőség, amely jól illeszkedik a megyei Által-ér völgyi turisztikai fejlesztési elképzelésekbe. E cél eléréséhez az első lépésben meg kell valósítani a terület rekultivációját (pernyehányók, erőmű területe), majd középtávon - a konkrét fejlesztési irányok meghatározása után meg kell kezdeni a tervezett fejlesztések megvalósítását. A fejlesztés által az Erőmű lakótelep ismét aktívabb részévé tud majd válni a városnak a helyi közösségi ingatlanjai felértékelődnek. Cél továbbá a lakókörnyezet, a közlekedési kapcsolatos fejlesztése, melynek része a kerékpáros kapcsolatok erősítése is a városközpont irányába (Által-ér mentén), a városrész megfiatalítása, az alapszolgáltatások fejlesztése, közterületek fejlesztése, valamint a lakóépületek felújítása, energetikai korszerűsítése. V4. Dózsakert és Bánhida Lakótelep Dózsakert városrész számára az alközponti funkció (elsősorban kereskedelmi, egészségügyi, oktatási) erősítése a cél. A következő 7 éves időszak legfontosabb célja a vasútállomás átépítése, amely révén megvalósulna az Újváros és Dózsakert közötti közvetlen kapcsolat, és a városrész és a városközpont közötti kapcsolat is erősödne. Ehhez kapcsolódik a városrész kereskedelmi funkciójának erősítése, sétálóutca 14

15 fejlesztése és a Dózsa György út mindkét oldalán kereskedelmi egységek kialakítása, szolgáltatásfejlesztése. A városrész fontos intézménye a megyei szintű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó Szent Borbála Kórház, amelyben további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani az ellátás színvonalának emelése és a szolgáltatás körének bővítése céljából, illetve vannak további fejlesztésekre, bővítésre alkalmas területei is. A kórház fejlesztése a városrészbe látogatók számának emelkedését vonja maga után, így a városrészbe tervezett kereskedelmi szolgáltatások nem csak a városrész lakóit, hanem a térségből érkező célcsoportokat is kiszolgálná. Szintén fontos megemlíteni Dózsakert szakképzésben betöltött szerepét (Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium, Bánki Donát telephely). A város céljai között szerepel a szakképzés fejlesztése, amely a városrész megújítása szempontjából kedvező hatással bír. Ezzel párhuzamosan a korábban megindult lakótelepi fejlesztések folytatása is fontos feladat (lakóépületek komplex felújítása, azbesztmentesítés, közterületek rehabilitációja, parkolók létesítése). A Bánhidai lakótelepen a lakókörnyezet megújítása a cél, beleértve a közterületek megújítását és az épületállomány megújítása (lakóépületek energetikai korszerűsítése). Szintén cél a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, melynek jelentős eleme a tervezett Sárberek-Bánhida összekötő út (teljes értékű vasúti aluljáró) megépítése. V5. Kertváros és Kertvárosi Lakótelep A fő cél a városrészen, a lakónépesség életminőségének magasabb szintre való emelése a lakókörnyezet minőségének javításával. A kertvárosi lakókörnyezetben kiemelt cél a kereskedelmi szolgáltatások erősítése, a Bányász Művelődési ház fejlesztése által a városrész kulturális szolgáltatásainak kínálata tovább erősítendő. A városrészben kiemelt cél az oktatási nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint a rekreációs és sport területek növelése. Az elindított kertvárosi lakótelep területén megvalósuló szociális város rehabilitáció által megteremtett értékek megőrzése és továbbfejlesztése kiemelten fontos; ezáltal a lakók számára otthonosabbá válik a környezet és növekszik a lakosság számára elérhető szolgáltatások száma is. A közlekedési kapcsolatok javítása érdekében ki kell emelni a kerékpáros kapcsolatok erősítését.. V6. Alsógalla Alsógalla városrészfejlesztése kapcsán a fő cél a lakókörnyezet fejlesztése, illetve a közlekedési kapcsolatok javítása (elsősorban a városközpont irányába). A városrész gerincét alkotó Táncsics út felújítása jelenleg folyamatban van. A lakókörnyezet fejlesztése mellett a bővítés is célként jelenik meg: a városrész egyes területei alkalmasak új lakóterületek létrehozására (meglévő belterületen, elsősorban a Galla patak partján), új telkek bevonására, új utcák nyitására. Az önkormányzat egy tervpályázatot írt ki a terület fejlesztésére, egy teljes mértékben önfenntartó lakóterület létrehozására ( Ökofalu ). A magántőke bevonásával létrehozandó fejlesztés mintaprojektként szolgálhatna nemcsak a város, de az egész ország városfejlesztési gyakorlata szempontjából. A közlekedési kapcsolatok javítása érdekében ki kell emelni a kerékpáros kapcsolatok erősítését a városközpont felé, valamint a tömegközlekedés fejlesztését, amelynek részét képezi az Alsógalla 15

16 vasútállomás tervezett áthelyezése, és egy korszerű, akadálymentes közlekedési csomópont létrehozása. V7. Mésztelep és VI-os telep Mindkét településrészben fontos a jelenleg szegregátumnak minősülő területek további leszakadásának megfékezése. A területen szükségessé váltak egyéb antiszegregációs terv szerinti szociális felzárkóztató programok megvalósítása. A terület fejlesztésére a városi szociális bérlakás program fejlesztése, szükség szerint kiterjesztése nyújt lehetőséget.. Ezzel párhuzamosan Mésztelep városrész funkcióváltását kell előmozdítani, a jelenlegi lakófunkció helyett a városrész elhelyezkedésének és adottságainak sokkal jobban megfelelő ipari-logisztikai funkció térnyerése lenne célszerű ennek ütemezett megvalósítását a szegregátum felszámolásának elindításával szükséges megkezdeni. A városrész, illetve az egész város szempontjából kiemelt jelentőségű a barnamezős területek revitalizációja, gazdaságfejlesztési célú fejlesztése. Ez a kijelölt Galla Ipari Övezetben elsősorban a kisés középvállalkozások betelepülésével, a vállalkozások fejlesztései által valósítható meg, melyet az Önkormányzat az üzleti infrastruktúra fejlesztésével kíván elősegíteni. Mésztelepen a vasúti, közúti logisztikai bázis kialakítása a hosszú távú cél, míg a VI-os telepen a gazdasági funkció erősítése elsősorban a kis és közép vállalkozások betelepítésének elősegítésével valósulhat meg, melynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő közműellátottság biztosítása (pl: szennyvízcsatornázás) V8. Felsőgalla A korábbi fejlesztéseket folytatva Felsőgalla városrész célja az alközponti funkció erősítése (szolgáltatásfejlesztés), rekreációs tevékenységekkel kiegészítve, amelyek a Kékes-tóra és környékre vonatkoznak. Fontos cél a fő közlekedési útvonal további felújítása (Szent István út felújítása a templom és buszforduló között), a városkép javítása érdekében. A városrészben a lakófunkció valamint a lakókörnyezet fejlesztése kiemelt cél, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. tömegközlekedés) magasabb színvonalú biztosítása és erősítése szükséges. A városrész nagyon jó ingatlanfejlesztési adottságokkal (Bódis hegy, Szigeti dűlő új építési telkek kialakíthatósága)) rendelkezik, melyhez a szükséges önkormányzati fejlesztéseket együttműködésben biztosítani szükséges. V9. Külterületi üdülőterületek (Szőlőhegy, Síkvölgypuszta) Szőlőhegy és Síkvölgypuszta Tatabánya város üdülő-pihenő övezete, a területek turisztikai (Turulszobor környezetére vonatkozó fejlesztések) és pihenő funkciójának erősítése a cél. Síkvölgypusztán különösen a lovas, kerékpáros és horgász turisztikai infrastruktúra fejlesztésnek van helye. Az elkövetkező időszak fontos feladata mindkét városrészben a szükséges közműfejlesztések (pl. csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelvezetés) és útfejlesztések megvalósítása, az elérhetőség javítása (elsősorban Síkvölgypuszta esetében). Szőlőhegy építészeti értéke a jelenleg pszichiátriának otthont adó épület, amely további (gyógy) turisztikai fejlesztések, vagy színvonalas lakóépületek kialakításának célpontja lehet. A területen Tatabánya jelképének a Turul-szobornak a környezete is fejlesztésre kerülne. A látványosság népszerűségéből adódóan kiemelt igény van a tervezett fejlesztések megvalósítására, jelenleg semmilyen szolgáltató egység nem található a látványosságnál ( Gerecse kapuja -ként szolgáló turista- és vendégház megépítése). 16

17 17

18 1.2 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A tematikus és a területi célok közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti: Tematikus célok T.1 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben T.2 Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó T.3 KKV-k versenyképességének támogatása T.4 Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra T.5 A külső és belső megközelíthetőség és T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű T.8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az T.9 A szociális ellátórendszer fejlesztése T.10 Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése Városrészi cél betöltött szerepének növelése felsőoktatási képzés piacra jutásuk elősegítése kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés korszerű épített környezet kialakítása rekreációs szolgáltatások kialakítása egészségügyi ellátórendszer fejlesztése V.1 Újváros és Sárberek V.2 Óváros és Gál Lakótelep V.3 Bánhida és Erőmű Lakótelep V.4 Dózsakert és Bánhida Lakótelep V.5 Kertváros és Kertvárosi Lakótelep V.6 Alsógalla V.7 Mésztelep és VIos telep V.8 Felsőgalla V.9 Külterületi üdülőterületek (Szőlőhegy, Síkvölgypuszta) Jelölések: erős kapcsolat közepesen erős kapcsolat gyenge kapcsolat

19 2 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Projektek rendszerének bemutatása: stratégiai célok és projektek összefüggése A dokumentum 1. fejezetében bemutatott stratégiai célok elérést a jelen fejezetben bemutatott Tatabánya által tervezett projektcsomagok (kulcsprojektek, hálózatos projektek, akcióterületi projektek) hivatottak elősegíteni. A stratégiai célok kialakításánál kiemelt hangsúlyt kapott a megfelelő gazdasági környezet kialakítása, mely a fenntartható, gazdaságilag és lélekszámban is gyarapodó, élhető város további fejlődésének alapvető feltétele. A következő táblázat mutatja a stratégiai célok és projektek összefüggéseit, a megvalósítani tervezett projektek stratégiai szinten elhelyezett rendszerét. Jól látható a táblázatból továbbá, hogy az egyes célokhoz tartozó projektmennyiség kiegyenlített mértékűek, így megállapítható, hogy a város határozott a céljai megvalósításában, és azokat képes fejlesztési tervekbe való konvertálással is megvalósítani. 19

20 Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat szemlélteti: Középtávú célok Kulcsprojektek Akcióterületi projektek Hálózatos projektcsomagok TEMATIKUS CÉLOK T.1 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése T.2 Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés T.3 KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése T.4 Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T.5 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedés-fejlesztés T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés Reálgimnázium fejlesztése Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése Óváros városrehabilitáció II. ütem Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem Intermodális közlekedési csomópont kialakítása a tatabányai vasútállomás fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés Óváros városrehabilitáció II. ütem Újváros Dózsakert Galla Ipari Övezet Újváros Városközpont Óváros Újváros Városközpont Dózsakert Fenntartható közlekedésfejlesztés projektcsomag komplex Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag Otthonos és egészséges város projektcsomag Turisztika és rekreáció projektcsomag Otthonos és egészséges város projektcsomag T.7 A fenntartható turizmus és térségi Bánhidai Erőmű és szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása környéke T.8 A lakosság egészségi állapotának Óváros városrehabilitáció II. ütem javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T.9 A szociális ellátó-rendszer fejlesztése Otthonos és egészséges város projektcsomag T.10 Kulturális és humán infrastruktúra Tudásközpont kialakítása a megyei könyvtár infrastruktúrájára építve XXI. századi kreatív város fejlesztése projektcsomag 20