LÁGYROTHADÁST, ILLETVE HAJTÁSSZÁRADÁST OKOZÓ BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG VIZSGÁLATA IN VITRO BURGONYA- ÉS ALMANÖVÉNYEKEN
|
|
- Zsigmond Lukács
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Doktori értekezés (PhD) tézisei LÁGYROTHADÁST, ILLETVE HAJTÁSSZÁRADÁST OKOZÓ BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG VIZSGÁLATA IN VITRO BURGONYA- ÉS ALMANÖVÉNYEKEN Hudák Ildikó Témavezető: Dr. Tóth Magdolna, DSc Társkonzulens: Dr. Hevesi Mária, CSc Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszék Budapest 2014
2 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető: Társkonzulens: Kertészettudományi Doktori Iskola Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Dr. Tóth Magdolna egyetemi tanár, DSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék Dr. Tóth Magdolna egyetemi tanár, DSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék Dr. Hevesi Mária ny. tudományos főmunkatárs, CSc. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék A jelölt a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Szabályzatában előírt valamennyi feltételnek eleget tett, az értekezés műhelyvitájában elhangzott észrevételeket és javaslatokat az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette, azért az értekezés nyilvános vitára bocsátható. Dr. Tóth Magdolna Az iskolavezető jóváhagyása Dr. Tóth Magdolna A témavezető jóváhagyása 2
3 1. BEVEZETÉS Biotikus stresszhatások közül hazánkban az utóbbi években jelentős termésveszteségeket idéztek elő a különböző baktériumos betegségek, így az Erwinia fajok okozta elváltozások is. A különböző Erwinia fajok egymástól teljesen eltérő betegségtüneteket váltanak ki. A burgonyát károsító baktériumfajok: Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum (syn. Erwinia carotovora subsp. carotovora), valamint a Dickeya dadantii (syn. Erwinia chrysanthemi) ún. lágyrothadást okoznak. Ezzel szemben az Erwinia amylovora hajtáselhalást, rákosodást idéz elő. Földrajzi elterjedésük igen széles körű, ezáltal komoly gazdasági károkat okozhatnak szerte a világon. Az ellenük való védekezés a mai napig nem megoldott. Megoldást jelenthetne az ellenálló fajták bevonása a termesztésbe. Az in vitro fertőzések hatására bekövetkező biokémiai változásokról szóló szakirodalomban sokszor eltérő eredményeket közölnek. Ezért tartottuk fontos feladatunknak a biotikus stressz hatására létrejövő gazdaválasz nyomonkövetését biokémiai markerekkel. Azt szeretnénk tisztázni, hogy az eltérő betegségtípusokra azonosan vagy eltérően reagálnak a növények. Mivel a biokémiai változásokat csak azonos körülmények között tartott növényeken lehet követni, ezért volt szükség az in vitro előállított növényekre. 3
4 2. A KUTATÁSOK CÉLJA PhD kutatásaim három fő területre - rezisztenciatesztelésekre, biokémiai vizsgálatokra és vizsgálati módszerek fejlesztésére - irányultak. Munkám során az alábbi konkrét feladatok megoldását tűztem ki célul: 1. Burgonyafajták/klónok és almafajták fogékonyságának/ ellenállóságának (biológiai stessztűrésük fokozatainak) megállapítása mikroszaporított növényeken. 2. Rezisztens, mérsékelten fogékony és erősen fogékony fajták/klónok kiválasztása a biokémiai modellkísérletekhez. 3. A különböző baktériumos tünetformában (lágyrothadás, hajtáselhalás) végbemenő biokémiai folyamatok követése és összehasonlítása. 4. A fertőzést követő növényi válaszok (védekezési reakció) közötti azonosságok, vagy különbségek kimutatása biokémiai markerekkel. 5. Annak a kérdésnek a tisztázása, hogy a mikroszaporított növények alkalmasak-e a növények fogékonyságának/rezisztenciájának megállapítására. 6. Mikroszaporított növényeken alkalmazható gyors és megbízható tesztelési módszerek kidolgozása. 4
5 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1. Felhasznált baktériumfajok A kísérleteinkben a Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum (Pcc), a Dickeya dadantii (Dd) és az Erwinia amylovora (Ea) virulens törzseinek 10 8 sejt/ml töménységű baktériumszuszpenzióját használtuk fel Burgonya- és almafajtákból előállított in vitro növények A mikroszaporított kísérleti növényanyagokat a Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában állítottuk elő. Összesen 13 burgonya genotípust (77365/103, 98/91, 136/92, 36/92, 34/85, 736/82, 1469/83, 77399/514, ʻDesiree, ʻRéka, ʻCleopátra, ʻRachel és a ʻBoró ), valamint hét almafajtát (ʻRed Fuji, ʻFreedom, ʻHúsvéti rozmaring, ʻJonagold, ʻHesztia, ʻIdared és ʻTenroy (Royal Gala)) vizsgáltunk A fertőzések és tünetértékelések vizsgálati módszerei A burgonya (növény és gumó) in vitro fertőzési módszerét önállóan dolgoztuk ki. Az in vivo burgonyafertőzések Vlasov és Pereverzev módszerével (1989) történtek. Az almahajtások in vitro hajtásfertőzését pedig Hevesi et al. (2000) által kidolgozott módszer alapján végeztük el. 5
6 Burgonyafajták in vitro hajtásfertőzéséhez három hetes in vitro burgonyanövényeket használtunk. A fertőzést követő hetedik napon értékeltük a szár- és levéltüneteket, melynek értéke alapján fertőzési indexet (F i ) számoltunk és meghatároztuk, hogy az adott burgonyafajta milyen fogékonysági csoportba sorolható: rezisztens, mérsékelten rezisztens, mérsékelten fogékony, fogékony vagy erősen fogékony az adott baktériummal szemben. Fertőzési index (F i ) számítása az alábbi képlettel történt: Σ [(N 1 x 1) + (N 2 x 2) + (N 3 x 3) + (N 4 x 4) + (N 5 x 5)] F i = Σ N N 1-5 : adott skálafokhoz tartozó beteg növények száma Σ N: összes megfigyelt növény Baktérium sejtszám meghatározásához három helyről vettünk mintát. Az inokuláció helyéről (SZ), az e feletti szárrészből (F) és az ez alatti szárrészből (A) 1-1cm-t. Egy mintákhoz genotípusonként 3 db 1 cm hosszú hajtásdarabokat használtuk fel. A mintákat 48 h-ig 26 C-on inkubáltuk, majd a kifejlődött kolóniákat megszámoltuk. Burgonya mikrogumó fertőzéshez a gumókat baktériumszuszpenzióba mártott steril injekcióstűvel megszúrtuk, majd Petri csészébe, nedves szűrőpapírra helyeztük. 6
7 Az értékelés a fertőzést követő első, harmadik és hetedik napon történt. A gumókat a szúrás mentén felvágtuk és a gumószövet felbomlásának arányában értékeltük a tüneteket. Primer burgonyagumó fertőzésénél burgonyakorongokat használtunk, melynek fertőzés előtt lemértük a tömegét. A fertőzést követően a korongokat Petri csészékbe helyezve inkubátorba raktuk 26 C-ra órára. Másnap az elrothadt növényi részt lemostuk és az egészséges növényi szövet tömegét visszamértük. A fogékonyság mértékének alapja az a tömegkülönbség, mely a burgonyakorongok tömegének az inokuláció előtti és utáni méréseiből adódtak. Eredményeinket az egészséges szövet tömegének arányában %-ban fejeztük ki. Mikroszaporított almafajták hajtásfertőzése baktériumszuszpenzióba mártott ollóval, felülről számított második kifejlett levelek bevágásával történtek. In vitro almanövények fogékonyságát a fertőzést követő második, ötödik és nyolcadik napon értékeltük. A betegség mértékét a bevágott levél, a tovább fertőződött levelek, levélerek és a hajtás elbarnulásának mértéke alapján értékeltük. 7
8 3.4. Biokémiai vizsgálatok anyaga és módszerei Az in vitro növényfertőzési kísérletek eredményei alapján választottuk ki a biokémiai vizsgálatokhoz a következő genotípusokat: Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum esetén: 77365/103 (rezisztens), 36/92 (mérsékelten fogékony), 98/91 (erősen fogékony). Dickeya dadantii esetén: 34/85 (rezisztens), ʻRéka (mérsékelten fogékony), ʻBoró (erősen fogékony). Erwinia amylovora esetén: ʻFreedom (rezisztens), ʻHúsvéti rozmaring (mérsékelten fogékony), ʻTenroy (erősen fogékony). A peroxidáz (POD) enzimaktivitás meghatározása a Budapesti Corvinus Egyetem Alkalmazott Kémia Tanszékén végeztük. Shannon et al. (1966) spektrofotometriás módszere alapján mértük a POD aktivitást, H 2 O 2, mint szubsztrát és ortodianizidin, mint kromogén reagens (ε=11,3) jelenlétében. Az abszorbancia növekedését 460 nm-n mértük. Az enzimaktivitást U/mg egységben adtuk meg friss súlyra vonatkoztatva. A szénhidráttartalom meghatározását BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék HPLC laboratóriumában végeztük. A vizsgálataink során kapott adatok statisztikai kiértékelését egytényezős varianciaanalízissel végeztük SPSS 13.0 for Windows programcsomag segítségével. A homogén csoportok képzése Tukeyteszttel történt. 8
9 4. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK 4.1. Burgonya genotípusok fogékonysága A burgonya in vitro hajtásfertőzésekor az utolsó megfigyelési napon (fertőzést követő hetedik nap) kapott eredményeket figyelembe véve a következő megállapításokat tehetjük. A Pcc fertőzés hatására öt fogékonysági csoportot tudtunk elkülöníteni, míg Dd-val szemben csak négy csoportba soroltuk a vizsgált genotípusokat, melyek közül a legtöbb a közepes kategóriákat (mérsékelten rezisztens és mérsékelten fogékony) képviselte (1. táblázat). 1. táblázat. In vitro burgonyanövények hajtásainak fogékonysága Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum és a Dickeya dadantii fertőzést követően. Fogékonysági csoportok Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum Dickeya dadantii rezisztens 77365/103 és a ʻRachel 34/85 mérsékelten rezisztens mérsékelten fogékony 77399/514, a ʻRéka és a ʻCleopátra ʻDesiree, 1469/83 és a 36/92 fogékony 136/92 és a 736/ /83, 77399/514, ʻCleopátra, ʻRachel 77365/103, 36/92, 98/91, 736/82, ʻDesiree és a ʻRéka erősen fogékony ʻBoró, 34/85 és a 98/91 ʻBoró és a 136/92 9
10 A Pcc-val szemben rezisztensnek mutatkozott a 77365/103 és a ʻRachel, legfogékonyabbak közé pedig a ʻBoró, 34/85 és a 98/91 tartozott. A Dd fertőzés hatására az utolsó megfigyelési időpontban a legellenállóbb a 34/85 klón volt, mely egyedül alkotta a rezisztensek csoportját. Erősen fogékony a ʻBoró és a 136/92 volt. Összehasonlítva az in vitro burgonyanövények fogékonyságát, megállapíthatjuk, hogy az Pcc agresszívabb baktériumfaj, súlyosabb tüneteket idézett elő az in vitro növényeken, mint az Dd. Hasonló reakciót mutattak mindkét baktériumfajjal szemben a következő genotípusok: 77399/514 és a ʻCleopátra mérsékelten rezisztens; 36/92 és a ʻDesiree mérsékelten fogékony; ʻBoró erősen fogékony. A Pcc-val történő fertőzést követően a baktérium sejtszám meghatározását a fertőzött növényi szövetekből visszaizolálások alapján végeztük. Két időpontban történt a visszaizolálás: a fertőzést követő harmadik és hetedik napon a megfigyelési időpontokkal párhuzamosan. A fertőzést követő harmadik napon történő visszaizolálás esetében valamennyi vizsgált genotípusnál a szúrás környéki részből (SZ) sikerült a legtöbb baktériumot kitenyészteni (1. ábra). A fajták közötti eltéréseket tekintve elmondható, hogy mindhárom mintavételi helyen kiugróan magas baktérium sejtszámot kaptunk a 98/91 esetében, ami összhangban volt a hajtásfertőződés eredményeivel. 10
11 1. ábra. Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum fertőzést követő harmadik napon mért baktérium sejtszám eredmények in vitro burgonya hajtásokon A fertőzést követő hetedik napon történő visszaizoláláskor kapott eredmények szerint a baktérium sejtszám a szúrás alatti (A) mintavételi helyeken a legmagasabb (2. ábra). 2. ábra. Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum fertőzést követő hetedik napon mért baktérium sejtszám eredmények in vitro burgonya hajtásokon 11
12 A Dd visszaizolásási eredményei annyiban tértek el a Pcc eredményeitől, hogy a fertőzést követő harmadik és hetedik napos visszaizolálásnál is a szúrás helyéről (SZ) vett mintákból sikerült a legtöbb baktériumot visszaizolálni, de ezzel párhuzamosan a hetedik napos visszaizoláláskor a szúrás alatti (A) mintákban is megnőtt a baktérium sejtszám. Mindebből arra következtethetünk, hogy a fertőzés a szárban lefelé terjed. Úgy tűnik, hogy az Dd lassabban szaporodik és terjed a hajtásban, mint az Pcc. Ez lehet az oka, hogy a Dd nem okozott olyan súlyos tüneteket az in vitro burgonyahajtásokon, mint a Pcc. Burgonya mikrogumók fertőzésekor az utolsó megfigyelési időpontban (fertőzést követő hetedik nap) kapott eredmények szerint a következő fogékonysági csoportokat tudtuk kialakítani (2. táblázat). 2. táblázat. In vitro burgonyagumók fogékonysága Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum és a Dickeya dadantii fertőzést követően. Fogékonysági csoportok Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum Dickeya dadantii rezisztens ʻRachel 77399/514 mérsékelten rezisztens mérsékelten fogékony 34/85, 1469/83, 36/92, 77399/514, 136/92, 736/82, 77365/103, ʻRéka, ʻCleopátra, ʻDesiree és a ʻBoró erősen fogékony 98/91 ʻBoró 136/92, 34/85, 1469/83, 36/92, 736/82, ʻRéka 77365/103, 98/91, ʻCleopátra, ʻDesiree és a ʻRachel 12
13 Összehasonlítva a két baktériumfajt elmondható, hogy a Pcc-val szemben ellenállóbbnak mutatkozó ʻRachel az Dd-val szemben mérsékelten fogékony volt, míg a 98/91 a Pcc-val szemben erős fogékonyságot mutatott, addig a Dd-val szemben a közepes fogékonyságúak csoportjába soroltuk. Az Dd-val szemben rezisztens 77399/514 és a legfogékonyabb ʻBoró az Pcc-val szemben mérsékelt fogékonysággal bírt. Primer burgonyagumók fogékonyságát (Vlaslov és Pereverzev, 1989) vizsgálva az eredményeinket a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat. Üvegházi burgonyagumók fogékonysága a Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum és a Dickeya dadantiival történő fertőzési kísérletének eredményei alapján. Fogékonysági csoportok Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum rezisztens 136/92, 77399/514, ʻBoró, és a ʻCleopátra mérsékelten rezisztens mérsékelten fogékony 98/91, ʻDesiree és a ʻRachel 34/85, 77365/103 és a 736/82 Dickeya dadantii ʻDesiree, ʻBoró, 136/92 és a 77399/ /82, 98/91, 77365/103 és a ʻRachel ʻRéka, 36/92 és a 34/85 fogékony 36/92 és a 1469/ /83 erősen fogékony ʻRéka ʻCleopátra 13
14 Ha a módszeren belül a két kórokozót hasonlítom össze, akkor elmondható, hogy ʻBoró, a 136/92 és a 77399/514 mindkét baktériumfajjal szemben reisztensnek bizonyult. A ʻRéka és a 1469/83 mindkét baktériummal szemben fogékony volt. Összehasonlítva a módszerek végeredményeit elmondhatjuk, hogy vannak közöttük eltérések és hasonlóságok. Mivel a betegség a száron jelenik meg először, ha ott ellenállóbb egy fajta, akkor valószínű, hogy a gumófertőzés sem jön létre. Ezért a három módszer közül az in vitro hajtásfertőzés módszere volt az, amit leginkább alkalmasnak találtunk arra, hogy egy fajta fogékonyságát leteszteljük Almafajták fogékonysága A második megfigyelési időpontban (fertőzést követő ötödik nap) tapasztaltakat a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat. In vitro almahajtások fogékonysága az Erwinia amylovora fertőzést követő ötödik napon. Fogékonysági csoportok rezisztens mérsékelten rezisztens Erwinia amylovora ʻRed Fuji és a ʻFreedom ʻHesztia mérsékelten fogékony erősen fogékony ʻIdared, ʻHúsvéti rozmaring és a ʻJonagold ʻTenroy (Royal Gala) 14
15 Az almafajták fogékonyságának/rezisztenciájának fokozatait a növények hajtásának, ill. virágának segítségével szokták meghatározni. Mi kizárólag in vitro hajtások fertőzésével teszteltük a fajtákat. Az almafajták fogékonyságával foglalkozó vizsgálatok (Sobiczewski et al., 1997; Fischer et al., 2004; Tóth et al., 2005) eredményei szerint az ʻIdared erősen fogékony a tűzelhalás kórokozójával szemben. A mi eredményeink szerint egy közepes fogékonyság bizonyítható. A Wisconsin Egyetemen McManus és Heimann (1997) által végzett vizsgálataik szerint a ʻFreedom rezisztensnek, míg a ʻTenroy, ʻIdared és ʻJonagold fajtákat erősen fogékonynak találták. Ezt az eredményt a mi vizsgálataink részben alátámasztják. A ʻHesztia egyike a Tóth Magdolna (2012) által nemesített, államilag elismert multirezisztens fajtának, mely a mi vizsgálatainkban a tűzelhalással szemben mérsékelten rezisztensnek mutatkozott. A mikroszaporított és a kifejlett növények eltérő fogékonysága valószínűleg a hajtások eltérő szöveti szerkezetére vezethető vissza. Az in vitro növények hisztológiai jellemzői nem egyeznek meg a szabadföldön vagy üvegházban nevelt növényekével (Jámbor-Benczúr et al., 2001). 15
16 4.3. Biokémiai vizsgálatok eredményei Előkísérleteket végeztem annak kiderítésére, hogy a mikroszaporított burgonya és alma esetében a különböző fertőzések által okozott stressz nyomon követhető-e a peroxidáz enzimaktivitás és a szénhidráttartalom mérésekkel. Három eltérő fogékonyságú genotípust (rezisztens, mérsékelten fogékony és erősen fogékony) vizsgáltunk mindhárom baktériumfaj esetében. A burgonyát károsító baktériumfajok hatását a fertőzést követő első 24 óra különböző időpontjaiban (0, 3, 6 és 24 óra) vizsgáltuk. Az alma esetében a fertőzést követő 120 óráig tartott a megfigyelés, öt időpontban (0, 6, 24, 72 és 120 óra) mértük az enzimaktivitás és szénhidráttartalom értékeket. Minden esetben a fertőzést követő azonnali mintavételt (0 órás) tekintettük kontrollnak. Az enzimaktivitással (POD) kapcsolatos eredményeket az 5. táblázat foglalja össze. 5. táblázat. Az eltérő baktériumfajok fertőzésének hatása a peroxidáz enzimaktivitás változására Megfigyelési szempont Kiindulási POD értékek Mikor következik be változás a fertőzést követően A változás tartós vagy kiegyenlítődik Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum Dickeya dadantii Erwinia amylovora R EF R EF R EF 0-6 h 6-24 h 0-24 h 0-24 h h KIEGYENLÍTŐDIK TARTÓS KIEGYENLÍTŐDIK 16
17 Az eltérő fogékonyságú klónok között különbségek vannak a kiindulási POD aktivitásukat tekintve. A rezisztens genotípusokban mind a burgonya, mind az alma esetében magasabb POD értékeket mértünk, mint az erősen fogékonyakban. A fertőzés hatására változik a POD aktivitás a növényekben, mégpedig úgy, hogy a Pcc hatására a fertőzést követő hatodik órában jelentősen lecsökken és ezt követően emelkedni kezd. A fertőzés hatására bekövetkező változás nem tartós, kiegyenlítődik. A Dd-val történt fertőzések során szintén emelkedik a POD aktivitás. Az erősen fogékony fajtában nagyobb mértékű ez a változás, mint a rezisztens klónban. Ez hasonlóságot mutat az Pcc-nál tapasztaltakkal. Ez a változás azonban tartós, mivel feltételezhetően egy folyamatos emelkedésről van szó. Alma esetében az Ea fertőzés hatására a fertőzést követő 24. órára tehető a változás, ekkor egy csökkenés figyelhető meg az enzimaktivitásban, amit egy emelkedés követ. Honty (2010) hasonló eredményeket kapott kifejlett növények (körte) vizsgálatánál. Az in vitro hajtások szénhidrát frakcióinak elemzése alapján a jól detektálható cukrok közül burgonyánál a glükózt és a fruktózt tudtuk kimutatni, míg almánál glükózt, fruktózt, szacharózt és a D-szorbitolt is (6. táblázat). 17
18 6. táblázat. Az eltérő baktériumfajok fertőzésének hatása a különböző szénhidrátok változására Megfigyelési szempont Kiindulási szénhidráttartalom Mikor következik be változás a fertőzést követően A változás tartós vagy kiegyenlítődik Pectobacterium carotovorum subsp. carotovorum Glükóz: EF R Fruktóz: EF R 0-6 h 6-24 h Dickeya dadantii Glükóz: EF R Fruktóz: EF R Erwinia amylovora Glükóz: EF R Fruktóz: EF<R Szacharóz: EF=R Szorbitol: EF R 0-24 h 24 h KIEGYENLÍTŐDIK TARTÓS KIEGYENLÍTŐDIK Burgonyánál a fruktóz változása jellemezte jól a kórfolyamatot, almánál pedig a szacharóz. Pcc fertőzés hatására a fruktóztartalom először csökkenésnek indult, majd kiegyenlítődött a változás. Dd-val történő fertőzés hatására viszont egy folyamatos fruktózemelkedést tapasztaltunk a rezisztens és a fogékony fajtában is. Ea-val végzett fertőzések során a szacharóztartalom változásában ellenkező tendencia érvényesült az eltérő fogékonyságú fajtákban. Ezekből az eredményekből arra következtethetünk, hogy a gazdanövény azonos módon reagál a különböző baktériumok fertőzésére, azaz a kórfolyamatok nem függnek a betegségtípusoktól. A biotikus stressz hatására bekövetkező biokémiai folyamatok azonosak mind az in vitro, mind a kifejlett növényekben. 18
19 4.4. Új tudományos eredmények Az új tudományos eredményeket az alábbiak szerint foglalom össze: 1. Új fertőzési eljárást dolgoztunk ki a lágyrothadást okozó Erwinia fajokkal szembeni ellenállóság tesztelésére mikroszaporított burgonyanövényeken és mikrogumókon. 2. Megállapítottam, hogy a burgonyafajták ellenállóságának mértéke az in vitro hajtásokon jelentkező tünetekkel jellemezhető legmegbízhatóbban az általam vizsgált módszerek közül. 3. A hajtás és gumó összesített adatainak ismeretében a fajtákat és nemesítési klónokat különböző fogékonysági kategóriákba soroltam. 4. Elsőként hasonlítottam össze lágyrothadás és hajtásszáradás betegségek során végbemenő növényi válaszreakciókat a peroxidáz stresszenzim és néhány fontosabb cukor változása alapján. 5. Mikroszaporított növények bevonásával elsőként bizonyítottam a biokémiai markerek alkalmasságát a fajták stressztűrésének meghatározására. 6. Az in vitro burgonya és almahajtások vizsgálati és értékelési módszerét kiegészítettem a fertőzött növényi szövetekben lévő baktériumok visszaizolálásával és telepszámlálásával. 19
20 Felhasznált irodalmak 1. FISCHER C. (2004): p. In: SCHMIDT H., KELLERHALS M. (szerk.): Progress in Temperate Fruit Breeding. Nederlands: Kluwer Acad. Pub. 2. HEVESI M., PAPP J., JÁMBOR-BENCZÚR E., KASZÁNÉ CSIZMÁR K., POZSGAI I., GAZDAG GY., BALLA I. (2000): Testing the virulence of some Hungarian Erwinia amylovora strains on in vitro cultured apple rootstocks. International Journal of Horticultural Science, 6 (4): p. 3. HONTY K. (2010): Körtefajták tűzelhalással szembeni ellenállósága és a betegség folyamatának jellemzése néhány biokémiai paraméter vizsgálatával. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem. 4. JÁMBOR-BENCZÚR E., KISSIMON J., FÁBIÁN M., MÉSZÁROS A., SINKÓ Z., GAZDAG GY., NAGY T. (2001): In vitro rooting and anatomical study of leaves and roots of in vitro and ex vitro plants os Prunus x davidopersica Piroska. International Journal of Horticultural Science, 7 (1): p. 5. MC MANNUS P. S., HEIMANN M. F. (1997): Apple, Pear and Related Trees Disorders: Fire blight. Wisconsin county Extension Office SHANNON L., KAY E., LEW J. (1966): Peroxidase isozymes from Horseradish roots. Isolation and physical properties. J. Biol. Chem. 241 (9): p. 7. SOBICZEWSKY P; DECKERS T., PULAWSKA J. (1997): Fire Blight (Erwinia amylovora), Some Aspects of Epidemiology and Control. Res. Inst. of Pomology and Floriculture. Poland, p. 8. TÓTH M., FICZEK G., KIRÁLY I., KOVÁCS SZ., HEVESI M. (2012): Artemisz, Cordelia, Hesztia and Rosmerta : New Hungarian Multiresistant Apple Cultivars. HortScience, 47 (12): p. 9. TÓTH M., HEVESI M., HONTY K., KÁSA K. (2005): A Kárpátalján fellelhető alma genotípusok (régi és helyi fajták) tűzelhalással szembeni ellenállósága növényházi vizsgálatok alapján. Növényvédelem 41 (8): p. 10. VLASOV N. M., PEREVERZEV D. S. (1989): Resistance to black leg in potato p. In: KLEMENT Z. (szerk.): Plant Pathogenic Bacteria. Akadémia Kiadó, Budapest. 20
21 Az értekezés témakörében megjelent publikációk jegyzéke IF-es folyóiratcikk: 1. Hudák I, Dobránszki J, Sárdi É, Hevesi M. (2010): Changes in carbohydrate content of potato calli during osmotic stress induced by mannitol. Acta Biologica Hungarica. 61(2): DOI: /ABiol IF: 0, Kiss Z, Dobránszki J, Hudák I, Birkó Z, Vargha G, Biró S. (2010): The possible role of factor C in common scab disease development. Acta Biologica Hungarica. 61(3): DOI: /ABiol IF: 0,793 NEM IF-es folyóiratcikk: 1. Hudák, I. Dobránszki, J. Hevesi, M. (2006): In vitro methods for testing potato clones against soft rot Erwiniae. (eds.: Fári GM, Holb I, Bisztray GyD) Acta Horticulturae. International Society for Horticultural Science (ISHS), Leuven, Belgium: (1), ISBN: X 2. Bubán, T. Beszeda, E. Dorgai, L. Foldes, L. Hudák, I. Dobránszki, J. Hevesi, M. (2006): Erwinia amylovora infection of flowers and shoots in apple trees treated with prohexadione-ca. (eds.: Fári GM, Holb I, Bisztray GyD) Acta Horticulturae. International Society for Horticultural Science (ISHS), Leuven, Belgium: , ISBN: X 3. Hudák I., Hevesi M., Dobránszki J., Magyar-Tábori K. (2009): In vitro tests of resistance to soft rot Erwiniae on potato tubers. (ed.: A. Romano) Acta Horticulturae. International Society for Horticultural Science (ISHS), Leuven, Belgium: , ISBN: Hudák I., Dobránszki J., Magyar-Tábori K., Stefanovits-Bányai É., Hevesi M. (2009): Influence of osmotic stress on biochemical properties in potato. (ed.: A. Romano) Acta Horticulturae. International Society for Horticultural Science (ISHS), Leuven, Belgium: , ISBN:
22 Egyéb értékelhető cikk: 1. Hudák, I., Dobránszki, J., Hevesi, M. (2002): Hazánkban izolált, burgonyát károsító Erwinia-fajok vizsgálata. "a Magyar Tudomány Napja 2002" alkalmából rendezett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Konferencia november Farkas Á., Bubán T., Orosz-Kovács Zs., Szabó L. Gy., Hudák I., Horváth A., Bukovics P. (2003): Bion 50WG, a Biomit Plussz és a prohexadione-ca(p-ca) kezelések hatása az alma- és körtefajták florális attraktivitására, összefüggésben az Erwinia-érzékenységgel. "Kutatási Nap Újfehértón" január Hevesi M., Hudák I., Tóth M., Szentkirályi A., Palkovics L. (2007): Biokémiai és genetikai azonosságok, különbségek különböző eredetű Pantoea agglomerans törzsek között. Kutatási Nap, Újfehértó január 25. Konferencia kiadványok Magyar nyelvű (full paper): 1. Hudák, I. (2005): A burgonya fekete szártőrothadása és a gumók baktériumos lágyrothadása Agrárgazdálkodás, kutatás, oktatás újabb feladatai az Európai Unióban. Tudományos Tanácskozás szeptember Hudák, I., Hevesi, M., Dobránszki, J. (2005): In vitro tesztek alkalmazása hazánkban izolált Erwinia fajok elleni rezisztenciaszint vizsgálatához burgonyánál. 10. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum. Az emberi környezet növényegészségügyi problémái 40 esztendő az entomológia szolgálatában október Debrecen. Előadások-Proceedings (ed.: Kövics, Gy.J., Dávid, I.) p Dobránszki J., Magyarné Tábori K., Hudák I. (2007): Biotechnológiai kutatások. In: Iszályné Tóth Judit: Debreceni Egyetem Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma Kutató Központ Nyíregyháza. 80. évi Jubileumi Kiadvány. p
23 Magyar nyelvű (abstract): 1. Bubán, T., Hevesi, M., Hudák, I., Dorgai, L., Földes, L., Beszeda, E., Dobránszki J. (2004): Egyes almafajták virágainak Erwinia amylovora fertőzöttségét befolyásoló néhány tényező. Növényvédelmi Tudományos Napok, február , Budapest. p Bubán T., Lakatos T., Tóth T., Dorgai L., Hudák I., Hevesi M., Stockwell O. V. (2007): Antagonista baktériumok Erwinia amylovora-val szembeni hatékonyságának összehasonlítása. Növényvédelmi Tudományos Napok február , Budapest. p Hudák, I., Hevesi, M., Dobránszki, J., Magyar-Tábori K. (2007): Erwinia carotovora-val szembeni rezisztenciaszint vizsgálata üvegházi burgonyagumókon. 53. Növényvédelmi Tudományos Napok február , Budapest. p Hudák, I., Dobránszki, J., Sárdi É., Hevesi, M. (2007): Cukrok, mint biokémiai markerek vizsgálata burgonyánál ozmotikus stressz hatására. XIII. Növénynemesítési Tudományos Napok március 12., Budapest. p Hudák I., Stefanovits-Bányai É., Dobránszki J., Hevesi M. (2008): Burgonya kalluszok biokémiai vizsgálata ozmotikus stressz hatására. In: Kiss József, Heszky László (eds.): XIV. Növénynemesítési Tudományos Napok Összefoglalók, március 12., MTA, Budapest. p Hudák I.; Dobránszki J.; Magyar-Tábori K.; Hevesi M.; Tóth M. (2013): Tűzelhalással szembeni ellenállóság vizsgálata mikroszaporított almanövényeken. XIX. Növénynemesítési Tudományos Napok, Keszthely. ISBN , pp 98. Nemzetközi konferencia (full paper): 1. Hudák I., Hevesi M., Dobránszki J., Magyar-Tábori K. (2007): Tissue culture methods for screening resistance to Pectobacterium chysanthemi in potato. In: Proceeding Book of Joint International Conference on Long-term Experiments, Agricultural Research and natural Resources. Debrecen-Nyírlugos, 31 st May-1 st June, p
24 Nemzetközi konferencia (abstract): 2. Hudák, I., Hevesi, M., Dobránszki, J. (2003): In vitro methods for screening resistance to soft rot in potato. 2nd International Symposium "Prospects for the 3rd Millenium Agriculture". October 9-11, Cluj-Napoca, Románia. Bulletin of the University of Agricultural Sciences and Vetenary Medicine, Vol p.299. ISSN Hudák, I., Hevesi, M., Dobránszki, J. (2004): Tissue culture methods for screening resistance to soft rot in potato. Sixth Triennial Congress of the African Potato Association. "Research, Development, Innovation, for Income Generation" April Morocco. p Hudák, I., Hevesi, M., Dobránszki, J. (2004): In vitro methods for testing potato clones against soft rot Erwiniae. 5th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding. September Debrecen p Hevesi, M.., Hudák, I., Dorgai, L., Szentkirályi, A., Bubán, T. (2005): Pantoea agglomerans strain HIP32: a new bacterial antagonist to Erwinia amylovora. International conference on Biological and Proecological methods for control of diseases in orchards and small fruit plantaltions August Skiernewicze, Poland 6. Hudák, I., Hevesi, M., Dobránszki, J. (2005): In vitro tests of soft rot Erwiniae on potato clones. 16 th Triennial Conference of the European Association for Potato Research July Bilbao, Spain. p Bubán T., Lakatos T., Tóth T., Dorgai L., Hudák I., Hevesi M. (2006): Efficacy of Pantoea agglomerans strain HIP32 against Erwinia amylovora. COST Action 864, Pome Fruit Research in Europe, november , Vienna p. 8. Hudák I., Dobránszki J., Sárdi É., Hevesi M., Magyar-Tábori K. (2008): Effect of biotic stress on the activity of stress enzymes in potato plantlets. In: Chiru S., Oltenau G., Aldea C., Bădărău C. (eds): Potato for a changing world. Abstracts of 17th Triennial Conference of the European Association for Potato Research, 2008, July 06-10, Brasov Romania, p
25 9. Hudák I., Dobránszki J., Sárdi É., Hevesi M. (2009): Sugars as Biochemical Markers in the Evaluation of Osmotic Stress in Potato Calli. International Conference on Plant Abiotic Stress Tolerance in Vienna, February 8-11, p Dobránszki J., Hudák I., Magyar-Tábori K. (2011): In vitro tests for evaluation of resistance to common scab using potato microtubers. International Symposium on Plant Biotechnology towards Tolerance to Stresses and Enhancing Crop Yield, Ranchi, India, September 28- October 1. Könyv, könyvrészlet, jegyzet (magyar nyelvű): 1. Dobránszki J., Hudák I., Magyarné Tábori K.(2008): Ozmotikum indukált biokémiai markerek azonosítása in vitro burgonya tenyészetekben. A Klímaváltozás és a Növénynemesítés (szerk: Iszályné Tóth J.) p ISBN Hudák I., Dobránszki J., Magyarné Tábori K.(2008): Érzékeny és toleráns klónok biokémiai vizsgálata biotikus stressz hatására. A Klímaváltozás és a Növénynemesítés (szerk: Iszályné Tóth J.) p ISBN Hudák I., Romhány L., Dobránszki J., Magyarné Tábori K. (2008): Napraforgó Plasmopara ellenállóságának vizsgálata in vitro körülmények között. A Klímaváltozás és a Növénynemesítés (szerk: Iszályné Tóth J.) p ISBN Dobránszki J., Hudák I. (2010) Biotechnológiai eljárások kidolgozása stresszel szembeni tolerancia vizsgálatára burgonyánál. In: Lazányi J (ed) Növénynemesítés és fajtafenntartás az Észak-alföldi Régióban. DELA Kft., Debrecen, pp ISBN:
KÖRTEFAJTÁK TŰZELHALÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁGA ÉS A BETEGSÉG FOLYAMATÁNAK JELLEMZÉSE NÉHÁNY BIOKÉMIAI PARAMÉTER VIZSGÁLATÁVAL
Doktori (PhD) értekezés tézisei KÖRTEFAJTÁK TŰZELHALÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁGA ÉS A BETEGSÉG FOLYAMATÁNAK JELLEMZÉSE NÉHÁNY BIOKÉMIAI PARAMÉTER VIZSGÁLATÁVAL Honty Krisztina Témavezető: Göndör Józsefné
Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
A utóbbi évtizedben Magyarország körtetermése folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka, hogy a körte az ökológiai körülményekre az egyik
A utóbbi évtizedben Magyarország körtetermése folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka, hogy a körte az ökológiai körülményekre az egyik legérzékenyebben reagáló gyümölcsfajunk, 2001 és 2002-ben pl. 80-100%
Oktatói önéletrajz Dr. Nagyné Sárdi Éva
tudományos tanácsadó Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1968-1973 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Szerves és Biológiai Vegyipari Szak
Az ANOVA feltételeire vonatkozó vizsgálatok és adatkezelési technikák
Az ANOVA feltételeire vonatkozó vizsgálatok és adatkezelési technikák Esettanulmány Budapesti Corvinus a mentafélék Egyetem illóolaja Ramularia menthicola Prezentáció kórokozó cím elleni in vivo hatékonyságának
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NYÉKI JÓZSEF
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NYÉKI JÓZSEF Születési hely, idő: Szekszárd, 1944. 09. 30. Szakmai képzettség (oklevél száma): 1990 Mezőgazdasági tudomány doktora (D.Sc.) Csonthéjas gyümölcsűek virágzása és termékenyülése
Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Szerves és Biológiai Vegyipari Szak
Dr. Nagyné Sárdi Éva tudományos tanácsadó Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1968-1973 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Szerves és
ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
Doktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során
Doktori (PhD) értekezés tézisei A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során Készítette: Nagy Zoltán Témavezető:
Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:
A burgonya y vírussal kapcsolatos nemzetközi kísérlet eredményei (Debrecen-Pallag, )
A burgonya y vírussal kapcsolatos nemzetközi kísérlet eredményei (Debrecen-Pallag, 1996-5) NAGY GYULA VARGA LAJOS Agrotab Kft. BEVEZETÉS A dohánykutatás nemzetközi szervezetének, a CORESTA-nak a növénykórtani
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez.
FARKAS GABRIELLA PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez. könyv, könyvrészlet oktatási anyag folyóiratcikkek
LÁGYROTHADÁST, ILLETVE HAJTÁSSZÁRADÁST OKOZÓ BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG VIZSGÁLATA IN VITRO BURGONYA- ÉS ALMANÖVÉNYEKEN
LÁGYROTHADÁST, ILLETVE HAJTÁSSZÁRADÁST OKOZÓ BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG VIZSGÁLATA IN VITRO BURGONYA- ÉS ALMANÖVÉNYEKEN Doktori értekezés Hudák Ildikó Témavezető: Dr. Tóth Magdolna,
Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának
KAKAÓVAJ-EGYENÉRTÉKŰ NÖVÉNYI ZSÍROK ÉS A TÁROLÁSI KÖRÜLMÉNYEK HATÁSA CSOKOLÁDÉ MODELLRENDSZEREK REOLÓGIAI ÉS ÉRZÉKSZERVI JELLEMZŐIRE
ÉLELMISZERTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA FIZIKA AUTOMATIKA TANSZÉK KAKAÓVAJ-EGYENÉRTÉKŰ NÖVÉNYI ZSÍROK ÉS A TÁROLÁSI KÖRÜLMÉNYEK HATÁSA CSOKOLÁDÉ MODELLRENDSZEREK REOLÓGIAI ÉS ÉRZÉKSZERVI JELLEMZŐIRE Doktori
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával
Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének
Doktori (PhD) értekezés tézisei BETEGSÉG-ELLENÁLLÓ ALMAFAJTÁK ÉS FAJTAJELÖLTEK VIRÁGZÁS-FENOLÓGIAI ÉS TERMÉKENYÜLÉS-BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI
Doktori (PhD) értekezés tézisei BETEGSÉG-ELLENÁLLÓ ALMAFAJTÁK ÉS FAJTAJELÖLTEK VIRÁGZÁS-FENOLÓGIAI ÉS TERMÉKENYÜLÉS-BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI Bodor Péter Témavezető: Dr. Tóth Magdolna, DSc egyetemi tanár
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
Fagyasztott élelmiszer-emulziók stabilitásának vizsgálata
Fagyasztott élelmiszer-emulziók stabilitásának vizsgálata Zeke Ildikó Csilla Doktori értekezés tézisei Témavezetők: Dr. Balla Csaba, egyetemi magántanár, PhD Dr. Friedrich László egyetemi docens, PhD Készült
FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás
Publikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
SZENT ISTVÁN UNIVERSITY
SZENT ISTVÁN UNIVERSITY THE ROLE OF CYTOKININS IN IN VITRO SHOOT REGENERATION IN APPLE PHD THESIS KATALIN MAGYARNÉ TÁBORI Gödöllő 2011 PhD school: Denomination: Field of science: Head of school: POSTGRADUATE
VALÓS HULLÁMFRONT ELŐÁLLÍTÁSA A SZÁMÍTÓGÉPES ÉS A DIGITÁLIS HOLOGRÁFIÁBAN PhD tézisfüzet
VALÓS HULLÁMFRONT ELŐÁLLÍTÁSA A SZÁMÍTÓGÉPES ÉS A DIGITÁLIS HOLOGRÁFIÁBAN PhD tézisfüzet PAPP ZSOLT Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszék 2003 1 Bevezetés A lézerek megjelenését
RÉGI MAGYAR ALMAFAJTÁK ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉSRE VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF OLD HUNGARIAN APPLE CULTIVARS TO USE IN ORGANIC FARMING
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 275-282 ISSN 2064-8014 RÉGI MAGYAR ALMAFAJTÁK ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉSRE VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF OLD HUNGARIAN APPLE CULTIVARS TO USE IN ORGANIC FARMING Király
Oktatói önéletrajz Jámborné Dr. Benczúr Erzsébet Judit
Jámborné Dr. Benczúr Erzsébet Judit egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1967-1972 Kertészeti Egyetem, okleveles kertészmérnök
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető
1975-1980 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar, Budapest, Okleveles kertészmérnök
Dr. Pedryc Andrzej Piotr egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1975-1980 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar, Budapest, Okleveles kertészmérnök
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind
TARTALOMJEGYZÉK. Füleki Péter. Aszfaltbeton keverékek fundamentális alakváltozási jellemzőinek kapcsolata a bitumenek teljesítményalapú paramétereivel
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Füleki Péter Aszfaltbeton keverékek fundamentális alakváltozási jellemzőinek kapcsolata a bitumenek teljesítményalapú paramétereivel Doktori tézisek Témavezető: Dr. Adorjányi
Fiatal kutatói beszámoló
Talajbiológiai- és biokémiai osztály Fiatal kutatói beszámoló Gazdag Orsolya tudományos segédmunkatárs Témavezető: Dr. Ködöböcz László 2013.12.03. Témacím: Különböző gazdálkodási módok hatása a talaj baktérium-közösségeinek
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
Növényvédelmi Tudományos Napok 2015
Növényvédelmi Tudományos Napok 05 Budapest 6. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 05. február 7-8. ii Szerkesztőbizottság Kiss Levente Horváth
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Horváth Györgyi
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Horváth Györgyi Születési hely, idő: Kaposvár, 1976. június 21. e-mail: gyorgyi.horvath@aok.pte.hu Nyelvtudás: 2013 angol felsőfokú B típusú orvosi szaknyelvi (Profex) nyelvvizsga
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.
Francia Orobanche toleráns fajták gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata az ULT Magyarország Kft. és a Nyidoter Kft.-nél
Francia Orobanche toleráns fajták gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata az ULT Magyarország Kft. és a Nyidoter Kft.-nél Bevezetés A dohánytermesztők körében a vajvirág vagy dohány virág jól ismert,
Dr. Varga Zoltán publikációs listája
Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA IONOS FOLYADÉKOK ALKALMAZÁSA KATALITIKUS REAKCIÓK KÖZEGEKÉNT DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: FRÁTER TAMÁS OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
SZTE ETSZK Publikációs lista 2010
SZTE ETSZK Publikációs lista 2010 Doktori értekezés: Erdősi Erika: Az asszertivitás személyiségi hátterének vizsgálata ápolóhallgatók körében. Doktori értekezés. Kézirat. Semmelweis Egyetem, Budapest,
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HÁROMFÁZISÚ MEGOSZLÁS ALKALMAZÁSA ÉLELMISZERFEHÉRJÉKVIZSGÁLATÁBAN
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HÁROMFÁZISÚ MEGOSZLÁS ALKALMAZÁSA ÉLELMISZERFEHÉRJÉKVIZSGÁLATÁBAN Szamos Jenő KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Budapest 2004 A doktori iskola megnevezése: tudományága:
1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p.
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2,
Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu
SZEMÉLYI ADATOK Dr. Bányai Orsolya 52/512-700/74808 banyai.orsolya@law.unideb.hu Születési dátum 1982.06.11. Állampolgárság Magyar SZAKMAI TAPASZTALAT 2014-2008-2014 Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd
III. ATK Tudományos Nap
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont III. ATK Tudományos Nap Összefoglalók Szerkesztette JANDA TIBOR 2014. november 13. Martonvásár Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
Oktatói önéletrajz Dr. Végvári György
egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1980-1985 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar Tudományos fokozatok, címek:: 1996, kandidátus
Bokor Judit PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv
Bokor Judit PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
Oktatói önéletrajz Dr. Király Zoltán
kutatóprofesszor Kertészettudományi Kar Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1944-1948 Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, agrármérnök Tudományos fokozatok, címek:: 1957,
Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata
Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, Budapest Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai
Doktori értekezés tézisei. Khadija Faraj Al-Arabi
Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszék BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE ANTAGONISTA BAKTÉRIUMOK FELHASZNÁLÁSÁVAL NÉHÁNY FONTOS BAKTÉRIUMOS NÖVÉNYBETEGSÉGGEL SZEMBEN Doktori értekezés
Doktori tézisek. Sedlák Éva. Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola
A lignánok elválasztása, azonosítása és mennyiségi meghatározása natív növényi mintákban és a lignántermelés fokozása Forsythia in vitro sejttenyészetben Doktori tézisek Sedlák Éva Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
KARBON SZÁLLAL ERŐSÍTETT ALUMÍNIUM MÁTRIXÚ KOMPOZITOK AL/C HATÁRFELÜLETÉNEK JELLEMZÉSE
Ph.D. értekezés tézisei KARBON SZÁLLAL ERŐSÍTETT ALUMÍNIUM MÁTRIXÚ KOMPOZITOK AL/C HATÁRFELÜLETÉNEK JELLEMZÉSE Magyar Anita okl. anyagmérnök Tudományos vezető: Dr. Gácsi Zoltán egyetemi docens Kerpely
Cseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata
Cseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata Thurzó Sándor Drén Gábor Racskó József Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Szaktanácsadási és Fejlesztési
A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
Oktatói önéletrajz Dr. Simon Gergely
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1998-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészettudományi Kar, Nappali Tagozat Termesztési
Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon
Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon Láday Miklós és Vajna László MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf. 102. Botryosphaeria fajokról általában Botryosphaeria-fajok
A Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centrumában évre tervezett rendezvények
A Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centrumában 2009. évre tervezett rendezvények január 9. Szakember találkozó és évnyitó fogadás január 31. XI. Szakember találkozó és Agrárbál február 12.
Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5
evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást
- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI
Oktatói önéletrajz Dr. Simon Gergely
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1998-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészettudományi Kar, Nappali Tagozat Termesztési
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább
MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI
Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,
novakpeter77@yahoo.com
Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név DR. NOVÁK PÉTER Telefon +36-62-34-25-22 Fax +36-62-54-52-82 E-mail Állampolgárság novakpeter77@yahoo.com MAGYAR TANULMÁNYOK Dátum 1997-2004 Dátum 2004 - Szegedi
Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor
egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1967 \"Vaszil Kolarov\" Mezőgazdasági Főiskola, Bulgária, Plovdiv, agrár-kertészmérnöki
Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor
egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1968 Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, kertészmérnöki diploma (honosítás) - 1967 \"Vaszil
Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest
Szegnerné dr. Dancs Henriette PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Dancs, H- Hughes, M.- Donoghue, P. (2006) (eds): World Congress of Performance Analysis of Sport 7th, Proceeding,
Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina
SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök
Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba
Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Keserű György Miklós, PhD, DSc Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont A gyógyszerkutatás folyamata Megalapozó kutatások
Doktori értekezés tézisei
Budapesti Corvinus Egyetem CSERESZNYEFAJTÁK TERMÉKENYÜLÉSI SAJÁTOSSÁGAINAK VIZSGÁLATA HAGYOMÁNYOS ÉS MOLEKULÁRIS MÓDSZEREKKEL Doktori értekezés tézisei Békefi Zsuzsanna Budapest, 2005. 1 1. A MUNKA ELŐZMÉNYEI,
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
Publikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...
Publikációs lista Gódor Győző 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... 2 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadások...
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola. Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár Témavezető: Dr. KOCSIS LÁSZLÓ egyetemi tanár Dr. KOZMA PÁL
AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, BÁLINT ANDRÁS FERENC 1, SZIRA FRUZSINA 1, ANDREAS BÖRNER 2, KERSTIN
A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal selection breeding of Kéknyelű and Juhfark varieties
Győrffyné Jahnke Gizella 1 - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 2 - Németh Csaba 3 - Nagy Zóra Annamária 4 - Májer János 5 A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs
Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék
Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék PATOGÉN MIKROORGANIZMUSOK KIMUTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ GYORS MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Rohonczy Kata Doktori
A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában
XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára
Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina
Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken
Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken 1. Lakatos Ferenc Molnár Miklós (2006): Bükkpusztulás Zala megyében klímaváltozás? V. Erdő- és Klíma Konferencia. Mátrafüred,
JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR Agrártudományi Tanszék JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről Név: Beosztás: DR. SZABÓ BÉLA Ph.D. főiskolai adjunktus 1. Könyvek, könyvrészletek,
Magyarország, 4031, Debrecen. tozser.zoltan@arts.unideb.hu. 2009. szeptemberétől jelenleg is Ph.D. tanulmányok folytatása
Europass Önéletrajz Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Tőzsér Zoltán Magyarország, 4031, Debrecen. Telefonszám(ok) Mobil: +36-30-461-45-81 E-mail(ek) Állampolgárság tozser.zoltan@arts.unideb.hu Magyar Születési
Nyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei
Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Abiotikus hatások kémiai vizsgálata a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) makk tárolása és korai ontogenezise folyamán Pozsgainé Harsányi
PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)
PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda
A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója
A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója 1. Szervezeti keretek: Az átszervezésekkel teli korábbi évek után a 2009-es évünk, szervezeti szempontból a stabilitás évének nevezhető.
A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére
Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com
műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem
Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Kémiai Intézet, Biokémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR.
A fenntarthatóság szerepe a környezeti nevelésben. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Kosáros Andrea
Természettudományi és Technológiai Kar A fenntarthatóság szerepe a környezeti nevelésben Doktori (PhD) értekezés tézisei Kosáros Andrea Témavezetı: Dr. Lakatos Gyula Debreceni Egyetem Természettudományi
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási