Nemzetpolitikai összefoglaló hét

Átírás

1 Nemzetpolitikai összefoglaló hét

2 A magyar kormány támogatáspolitikáját kifogásolja Kovács Péter Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az Erdély Tv-ben bírálta a magyar kormány támogatáspolitikáját. Szerinte a magyar kormány 2011-ben elfelejtette folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új magyar párt finanszírozására. Míg az RMDSZ saját költségvetéséből ez évben is mintegy 4,5 milliárd lejjel támogatja a jelentős civil szervezeteket, a magyar kormány pártépítésre fordította azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni mondta Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára szerint továbbra is igen ködös, hogy a Fidesz-kabinet az idei évben milyen összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, de nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult erre és ki nem. Láttunk egy közleményt, hogy ebben az évben lesz támogatás, de ezen kívül totális köd, zűrzavar van. Például az egyik, a Beszterce-Naszód megyei Vicén lévő szórványkollégium kap támogatást: tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal. Remélem, hogy ez véletlen egybeesés, remélem, hogy nem politikai alapon osszák a keretet, de nagyon komolyan felmerül ez a kérdés mondta Kovács Péter. Kovács Péter szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben egy teljesen ellenőrizhető, átlátható rendszert kiépítve milliárdos nagyságrendű támogatásban részesítette a kiemelten fontos erdélyi magyar szervezeteket, ezzel szemben, a másik oldalon, a magyar kormány pártépítésre fordítja a pénzt, ahelyett, hogy a magyar civil szervezeteket támogatná. Kovács Péter éles hangon bírálta a Fidesz-kormány által kedvezményezett EMNP-t is, amely álláspontja szerint választási célú adatbázis-építésre használja fel a párt által szétküldött kérdőívekre válaszoló gyanútlan emberek adatait. Ennek az egyébként igen nevetséges űrlapnak az a célja, hogy lejárassa az RMDSZ-t, ugyanakkor intenzíven zajlik az adatbázis-építés is: ez a szervezet begyűjti az emberek adatait, címét, telefonszámát, és amikor eljön a választási kampány, akkor kezdi bombázni őket sms-el, elektronikus levelekkel, telefonhívással: ez a konzultációnak álcázott adatbázis-építés szögezte le a főtitkár. Kovács Péter szerint az RMDSZ fel van készülve a választásokra. Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy másoknak könyörögjünk, hogy jöjjenek a mi listánkra: mi meg fogjuk nyerni a választásokat fogalmazott. Kovács Péter vádjaira a Nemzetpolitikai Államtitkárság tételesen válaszolt. A közleményben hangsúlyozták, hogy az elmúlt évben is finanszírozták a nemzeti jelentőségű intézmények közé tartozó szervezeteket és programokat. Annak ellenére tették ezt, hogy a tavalyi év átmeneti volt abból a szempontból, hogy év végére fejezték be a támogatási rendszer átalakítását és ennek körében a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának megújítását. A kiemelt jelentőségű intézmények kapcsán kifejtették, hogy a MÁÉRT X. ülésén ahol a főtitkár személyesen jelen volt fogalmazták meg és véleményezték a tagszervezetek a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét. Így ezt a kritériumrendszert az RMDSZ is elfogadta. A pontos támogatási összegek 2

3 meghatározása most van folyamatban, ahol figyelembe veszik az erdélyi szervezetek javaslatait, kéréseit és igyekeznek azokat a rendelkezésünkre álló források keretén belül maximálisan kielégíteni. A közleményből kiderül, hogy a magyar kormány mindkét, Vicén bejegyzett egyesületet támogatta az elmúlt évben, és támogatni fogja idén is. Amíg azonban a Bástya Kollégium a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, addig a Possibilitas Egyesület által működtetett Szent István Ház a nemzeti jelentőségű programok közé nyert besorolást fejtették ki. Ennek indoka a két intézmény közötti nagyságrendbeli és szervezeti különbségen túl az, hogy a Bástya Egyesület tevékenysége jobban illeszkedik a szórványkollégiumi programba. A Nemzetpolitikai Államtitkárság ugyanakkor sajnálja, hogy az RMDSZ főtitkára a médiát választja a problémák megbeszélésének helyszínéül, ezért ők is kénytelenek az általa választott módon reagálni. Kovács Péter blogjában reagált a közleményre, ebben kifejti, hogy egy pontban valóban tévedtem: a magyar kormány nem nyújt támogatást az EMNP-nek. A magyar kormány betartja a romániai párttörvényt, amely tilt mindennemű külföldi finanszírozást. Az EMNP számlájára egyetlen forint sem érkezik! A magyar kormány viszont teletömi pénzzel az EMNT-t. Kovács szerint az EMNT finanszírozása jogilag rendben van, gyakorlatilag azonban szerinte közvetett pártfinanszírozásról van szó, amit szerinte Erdélyben a kiscsoportos ovisok is tudnak. Eközben Lőrinczi Károly vicei plébános, a Possibilitas Egyesület vezetője és Kerekes Zoltán vicei tanító, a Bástya Egyesület vezetője közös nyílt levelükben valótlannak és megosztó szándékúnak ítélték Kovács Péter Vicével kapcsolatos kijelentéseit, arra hívják fel a főtitkár figyelmét, hogy a Beszterce-Naszód megyei településen egyetlen szórványkollégium és egy család típusú gyermekotthon működik. A magyar kormány tavaly mindkét egyesületet támogatta, és idénre is ígért anyagi segítséget, a Possibilitas Egyesület által működtetett Szent István-ház a nemzeti jelentőségű programok, a Bástya Kollégium a nemzeti jelentőségű intézmények körébe nyert besorolást. A levél írói arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi magyar kormány csak megerősítette ebben a minőségében a kollégiumot, amely még 2009-ben, az akkori MSZP-kormánytól kapta meg ezt a státust. Mindkét gesztus túlmutat a pillanatnyi politikai büszkeségeken és érdekeken, és mindenképpen üdvözlendő, hiszen az elvégzett munka fontosságát, mennyiségét és főleg minőségét méltányolja áll a dokumentumban. Toró T. Tibort választotta elnökévé az Erdélyi Magyar Néppárt Csíkszeredában tartotta első országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), az alakulat elnökévé az eddigi megbízott elnököt, Toró T. Tibort választották a küldöttek. Védnöki szerepében tartott nyitóbeszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Erdély-központú politizálásra biztatta a fiatal alakulat politikusait. Új alapokra kell helyeznünk a politikánkat. Először is szögezzük le: szülőföldünk fontosabb, mint Bukarest. Ne azt magyarázzák nekünk Bukarestből, hogy valamit éppen miért nem lehet megcsinálni, hanem azt fogadtassuk el Bukarestben, hogy Erdélyt miért akarjuk mi saját döntéseink alapján, saját erőnkből, saját munkánk révén megépíteni. Csakis így 3

4 hozhatjuk létre autonómiánkat szögezte le Tőkés László. Tőkés arra figyelmeztette őket, csalóka remény volna abban bízni, hogy a júniusi helyhatósági és őszi parlamenti választások alkalmával nagyot fog változni a világ. Nem az a lényeg, hogy hány tanácsosunk, polgármesterünk vagy képviselőnk lesz, mert láthattuk, hogy a kicsinyhitű emberekből a sok is elégtelen. Nem a mennyiség, hanem a minőség számít jelentette ki a volt református püspök, hozzátéve: akkor fog változni a világ, ha a következő négy évben az EMNP politikusai állhatatosan, fáradhatatlanul és a közösség szolgálatában elkötelezik magukat a munkára. Ezt követően Sándor Krisztina, az EMNT nemrég megválasztott ügyvezető elnöke az EMNT és az EMNP közötti stratégiai partnerség folytatása mellett tett hitet, majd Orbán Viktor miniszterelnök videó-üzenetben szólt a küldöttgyűléshez: helytállást, a közös álmokból fakadó célok közös sikerre vitelét kívánta az EMNP küldötteinek, akiket jó bajtársaknak nevezett. Felszólalásában Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes-államtitkára az öngondoskodás képességét emelte ki, fontosnak nevezve, hogy a közösségnek legyen lehetősége az önálló cselekvésre, más szóval az autonómiára. Répás leszögezte, a magyar kormány nem a kettős mércében, hanem az egyenlő elbírálásban hisz, ugyanakkor továbbra is támogatni fogja a külhoni magyar közösségeket, az intézményépítést. Toró T. Tibor, az EMNP ideiglenes elnöke az elmúlt egy év tevékenységéről szóló számadásában elmondta, a 12 megyei mellett közel száz helyi szervezet alakult (a Székelyföldön 42, Közép-Erdélyben 10, a Partiumban 35), a következő időszakban pedig további 70 helyi szervezet létrehozását tervezik. Az általa, később pedig a programalkotó munkabizottság vezetője, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár által bemutatott keretprogram hét fejezetben határozza meg az alakulat eszmerendszerét, tisztázza kitűzött céljait, és elhelyezi tevékenységét a romániai, erdélyi és európai közéleti-politikai közegben. A Megtalált út Esélyt és szabadságot Erdélynek című dokumentum alapvetésében a program leszögezi: bíznak benne, hogy az erdélyi magyarok megfogyatkozva is képesek saját sorsuk alakítására. Az EMNP politikai irányvonalát az európai jobbközép pártok családján belül alakítja, elődjének pedig a két világháború közötti Országos Magyar Pártot tekinti. A formáció által legfontosabbnak tekintett értékek a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia. A romániai államreform sarkalatos elemeit rögzítő fejezetben az EMNP a túlburjánzó bürokrácia leépítését és a legmélyebb szintekre kiterjedő regionalizációt hangsúlyozza, a választásokon bevezetné az etnikai arányosság elvét a kisebbségek számára, s ennek alapján a megfelelő számú elkülönített mandátumért egy nemzeti közösség politikai szervezetei egymással mérkőznének meg. Az erdélyi régiókról szóló programrész a Székelyföldet önálló történelmi és kulturális hagyományai alapján sajátos jogállású önkormányzati jogkörökkel ruházná fel, ugyanakkor a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára biztosítaná a kulturális autonómiát. A dokumentum Kolozsvárt Erdély fővárosának tekinti, ahol olyan magyar nyelvű felsőoktatást kell megvalósítani, amely az erdélyi magyar magaskultúrát az európai szellemi és tudományos értékek vérkeringésében tartja. A dokumentum a Partiumot a nyugati integráció elősegítőjének, a román magyar határ mindkét oldalát átfogó kulturális és gazdasági tér megteremtőjének nevezi. Az erdélyi magyar politikában egy, a verseny és 4

5 az együttműködés viszonyára vonatkozó, hosszabb távot szolgáló erdélyi stabilitási egyezmény megalkotását szorgalmazza, a kormányzati szerepvállalásról pedig kijelenti: csak szigorúan betartott koalíciós programok alapján tartja elképzelhetőnek, de a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politikát fontosabbnak tekinti a hatalomban való öncélú részvételnél. A küldöttgyűlés közben rendezett sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy vélekedett, az EMNP hozzájárulhat ahhoz, hogy megújuljon az erdélyi magyar politika, ezt a politikát pedig az összefogás kell hogy jellemezze. A fideszes politikus reményének adott hangot, miszerint az idei választásokon az erdélyi magyarság megerősödik az önkormányzatokban és a bukaresti törvényhozásban egyaránt, továbbá leszögezte: a budapesti kormány az erdélyi magyar közösségre bízza, mely alakulatokat támogatják szavazataikkal a helyhatósági és parlamenti megmérettetésen. Úgy érzékelem, Kelemen Hunor új RMDSZ-elnök megválasztása óta az együttműködési hajlandóság erősödött jelentette ki Németh Zsolt. Ezt követően a küldöttgyűlés megválasztotta az EMNP elnökségét: a 312 leadott szavazatból az elnöki posztért egyedül induló Toró T. Tibor kutatófizikus 309 voksot kapott, és a kongresszus megerősítette az elnökség többi tagja, Gergely Balázs, Papp Előd, Szilágyi Zsolt és Zatykó Gyula mandátumát is. Megválasztása után Toró elmondta, hamarosan Bukarestbe és Budapestre indulnak ismerkedési körútra, és miközben valamennyi romániai parlamenti párttal tárgyalnának, Budapesten csak a Magyar Szocialista Párttal nem látják az együttműködés lehetőségét. Bejelentette, az EMNT-vel közösen elindítják az Erdélyi Magyar Közszolgálati Szabadegyetemet, amely a párt önkormányzati képviselőjelöltjeit készíti fel a választásokra és az önkormányzati munkára, kezdeményezik ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraélesztését. Toró megismételte, hogy a választásokon a verseny és az együttműködés egészséges ötvözésére törekednek a többi magyar párttal ilyen megegyezésre törekszenek például Marosvásárhelyen, önálló jelöltjeiket a következő hetekben tárják a nyilvánosság elé, ugyanakkor még nem állítottak fel mércét a tekintetben, hogy hány mandátumot kívánnak megszerezni a júniusi megmérettetésen. Toró hangsúlyozta azt is, semmi alapja nincs annak a riogatásnak, miszerint a romániai magyarság kieshet a parlamentből. A küldöttgyűlést köszöntve Németh Zsolt úgy vélekedett, az a feladat hárul az EMNP-re, hogy megállítsa a magyarságot a zuhanásban. Ma az látszik, hogy az EMNP nélkül nincsen megállás a lejtőn fogalmazott a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, hozzátéve: a fiatal alakulatnak a demográfiára, a magyar román kapcsolatokra és a romániai magyar politika többi játékosára kell tekintettel lennie. Németh megállapította azt is, hogy a megkapaszkodás csakis az RMDSZ-szel együttműködve, az együttműködésre törekedve lehetséges. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amely elfogadta a 2012-es önkormányzati választások előkészítéséről szóló határozatot. Kelemen Hunor elnöki beszédében úgy értékelte, az elmúlt 22 év legnehezebb önkormányzati 5

6 választása elé néz idén az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség, az önkormányzati választások eredményeitől függ az őszi parlamenti választás kimenetele is. Először fordul elő 22 esztendő után, hogy olyan megméretkezés lesz a Székelyföldön, a Partiumban és a szórványban is, amelyen három magyar szervezet versenyzik majd a szavazatokért. A Magyar Polgári Párt (MPP) indult 2008-ban is, idén indul Tőkés László pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Utóbbi élvezi a magyar kormány teljes támogatását, ennek láthattuk már az első jeleit az RMDSZ-ellenes matricák megjelenésében. Tehát egy ilyen versenyből kell nekünk győztesként kikerülnünk. Mi mindig is a párbeszéd, az együttműködés hívei voltunk, ezért mondtuk már hónapokkal ezelőtt, hogy az RMDSZ ajtaja nyitva áll, a kulcsot eldobtuk. Ez volt a mi üzenetünk. Tőkés László pedig ezelőtt néhány nappal leszögezte, nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel. Tehát nagyon határozottan el kell mondani: az összefogást, az együttműködés lehetőségét nem az RMDSZ utasította el jelentette ki az RMDSZ elnöke. Kovács Péter főtitkár felszólalásában arra utalt, hogy korábban Tőkés László az RMDSZ-t egy rozoga autóval hasonlította össze, amely letért az útról. Ha ennyire rozoga ez az autó, és ha valóban rossz irányba halad, miért nem száll ki belőle? vetette fel a kérdést Kovács Péter az SZKT ülésén. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a szövetség színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot nyert Tőkés hetente kiadott sajtóközleményeiben kizárólag posztkommunistáknak, neptunistáknak, korruptoknak, tájba simulóknak, bársonyszékhez ragaszkodóknak, az autonómia eszményét feladóknak címkézi az RMDSZ képviselőit. Az SZKT-tagok vita nélkül fogadták el a júniusi önkormányzati választások előkészítéséről szóló határozatot. Ennek értelmében a polgármester- és helyi tanácsos-jelöltek kiválasztásának módozatairól és az annak megfelelő teljes eljárási rendről minden egyes esetben, a helyi szervezet javaslata alapján, a megyei vagy a területi állandó tanács hoz döntést, erről pedig legkésőbb március 5-éig írásban értesíti az országos kampánystábot. A jelölteket előválasztások alapján vagy küldöttgyűlések keretében fogják megnevezni. Az SZKT arról is döntött, hogy a szövetség azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot, kötelező módon indítson saját polgármester-jelöltet. A határozat azt sem zárja ki, hogy azokon a településeken, ahol az arány ennél kedvezőtlenebb, az RMDSZ-nek ne legyen saját jelöltje. Mindezt a helyi szervezetekre bízzuk. A más pártokkal való egyezségkötésekre viszont csakis a szövetségi elnökség előzetes jóváhagyásával kerülhet sor nyomatékosította Kelemen Hunor. A marosvásárhelyi polgármester-jelölt kapcsán Kelemen kifejtette: sok minden lehetséges, de az nem, hogy Vass Levente ne az RMDSZ színeiben induljon. Mintegy ellentmondva a szövetségi elnöknek, Vass Levente arra próbálta ösztönözni a szövetség vezetőit, hogy kössenek választási szövetséget a másik két magyar alakulattal. Hangsúlyozta, a magyar magyar koalíciót nemcsak Marosvásárhely visszaszerzéséért, hanem a Maros megyei önkormányzat megőrzéséért is létre kell hozni. Utalva a néppártra, Vass kijelentette: neki kötelessége egyeztetni azzal a párttal, amely az utóbbi nyolc hónapban kiállt mellette. Sem Kelemen Hunor, sem elődje, Markó Béla nem hagyta szó nélkül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) áldatlan helyzetét. Mindketten az új oktatási törvény maradéktalan betartását kérték, arra figyelmeztetve a nagyobbik kormánypártot, 6

7 Felvidék Erdély hogy a rendelkezés nem születhetett volna meg az RMDSZ hathatós támogatása nélkül. Markó Béla a kormányzati szerepvállalás sarokkövének nevezte a MOGYE-t. Ha nem sikerül érvényesíteni a törvényt és létrehozni az önálló magyar intézeteket az egyetemen, akkor nagyon komoly kérdés, hogy tudunk-e továbbmenni ezzel a kormánnyal és ezzel a koalícióval. Szerintem nem. szögezte le. Semjén Zsolt Királyhelmecen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Királyhelmecen a Megoldás: az önrendelkezés, megmaradásunk és felemelkedésünk záloga címet viselő konferenciasorozat harmadik rendezvényén tartott előadásán azt hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy etnikai alapú magyar politikai erők legyenek a Magyarországot körülvevő országok parlamentjeiben, mert ez jelenti a magyarság megmaradásának garanciáját. Semjén Zsolt a Nemzeti célok mindenek felett című előadása során kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A nemzeti megmaradás feltételei kapcsán kiemelte az etnikai alapú magyar politikai erők jelenlétének fontosságát. A magyar politikus Wilfried Martens európai néppárti elnöknek a napokban Pozsonyban tett kijelentésére utalva hozzátette: összeurópai szempontból is fontos, hogy az Európai Néppárthoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) hangsúlyos erőként ott legyen a parlamentben. Komoly előrelépés, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntésének megfelelően megszületett azoknak a nemzeti fontosságú intézményeknek a listája, amelyeknek a támogatása nem pályázati alapon történik, hanem egy kiszámítható, normatív módon - mondta el Semjén Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában a Bethlen Gábor alap támogatásai kapcsán. Hozzátette: nagy eredmény, hogy miközben ezer nehézség van Európában és Magyarországon is, a nemzetpolitikára fordított költségvetési pénz értékét sikerült megőrizni. A szlovákiai magyar közösség jövőjének három pilléren kell nyugodnia - mondta el a konferencián tartott előadásában Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke. Hozzáfűzte: ezek a pillérek a munkahelyteremtés, a kulturális autonómia és a beruházások Dél-Szlovákia magyarok lakta régióiban. Rajkán is kampányol az egyik szlovák párt A magyarországi Rajkán és az ausztriai Wolfstahlban is megjelentek az egyik szlovák párt választási óriásplakátjai. Az Egyszerű Emberek két nyelven, szlovákul és magyarul illetve szlovákul és németül igyekszik elérni a választókat. Az eset érdekessége, hogy az óriásplakátokon szereplő szöveget - Magyarországon is élnek egyszerű emberek! - először nem az ország hivatalos nyelvén tüntették fel, hanem szlovákul. Szlovákia területén egy hasonló eljárást, vagyis ha elsőként magyarul jelenne meg a hirdetés szövege és nem szlovákul, nem engedne meg a nyelvtörvény, illetve akár 2500 eurós büntetést is kaphatna az azt kihelyező szervezet. Emellett a magyar kettős állampolgárságról szóló törvény 7

8 Vajdaság Felvidék hatályba lépése után egy sor szlovák politikus annak a félelmének adott hangot, hogy magyarországi pártok a választások előtt majd Szlovákia déli régióiban fognak kampányolni. Amíg a szlovák politika egésze hisztérikusan reagál arra, hogy magyarországi pártok esetleg nálunk kampányoljanak, addig az egyik szlovák parlamenti erő ezt megtette - nyilatkozta az esettel kapcsolatban az MTI-nek Berényi József, az MKP elnöke. Erika Jurinová, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek parlamenti képviselője nem cáfolta, de megerősíteni sem tudta, hogy vannak-e pártjának választási óriásplakátjai Magyarországon. Ha valóban van ilyen plakát, annak az lehet az oka, hogy Rajkán jelentős számú szlovák állampolgár él - mondta Jurinová. Branislav Masarovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek kampánystábjának tagja szerint a mozgalom hivatalos kampánya nem terjed ki a határon túlra, így az óriásplakátokat sem mi helyeztük ki. Hozzátette: az, hogy Rajkán is megjelent választási óriásplakátjuk, az a választási listán induló képviselőjelöltek egyéni kezdeményezésének köszönhető. Bemutatta választási programját a Magyar Fordulat Pénteken mutatta be választási programját Újvidéken a Magyar Fordulat koalíció: a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéből (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Pártból (VMDP), a Magyar Remény Mozgalomból (MRM) és a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) álló választási szövetség hangsúlyozza, hogy az elmúlt több mint két évtizedes időszak az érdekvédelem és a tényleges magyar politikai autonómia megvalósítása terén nem hozott valódi áttörést. A pártok a Magyar Koalíció 2008-ban elfogadott autonómiakoncepciójából indulnak ki, szerintük a 2009-ben elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvény a tényleges politikai autonómia jegyeitől megfosztott képviseleti modellt vezetett be. Csonka Áron, a VMDK elnöke kiemelte: az a célunk, hogy megszólítsuk azokat a magyar szavazópolgárokat, akiknek nagy része nem magyar pártokra szavaz, mert kiábrándultak a magyar érdekvédelemből, vagy egy bizonyos pártból. Úgy érezzük, hogy a programunkban fel tudják majd ismerni magukat. Ágoston András VMDP-elnök nem zárja ki az együttműködést a Vajdasági Magyar Szövetséggel sem: Még nem írták ki a választásokat, és most miután megalakult a koalíció, javasolni fogom, hogy mint koalíció kezdjünk tárgyalásokat a Vajdasági Magyar Szövetséggel. Hátha mégis sikerül két-három pontban megegyezni. Ha ugyanis a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása szóba kerülhet az ő részükről is, talán megegyezhetnénk. A VMSZ-nek is föl kell mérnie az elmúlt év tapasztalatait, meglátni azokat a hibákat, amelyek most már egészen kitüremkedtek. Mert nem szabadna megengedni, hogy a vajdasági magyar média kimondottan egy párti média legyen, és hogy egyáltalán a politikai életben az egypárti attitűd uralkodjon el. László Bálint, az MRM elnöke ezzel szemben úgy véli, hogy a VMSZ nem csatlakozott hozzánk, sőt el is zárkózott a velünk való együttműködéstől. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ennek lehet pozitív hozadéka is a vajdasági magyarság 8

9 Őrvidék Vajdaság szempontjából, hiszen minden hatalom, minden vezető csak úgy végzi jól a dolgát, ha van egy olyan ellenzéke, amely képes őt pofozgatni, terelgetni a helyes irányba. Rácz Szabó László MPSZ-elnök azt emelte ki, hogy nyitottak vagyunk és más nemzetiségű pártokat is szívesen fogadunk és tárgyalhatunk akár a koalícióról, közös föllépésről a választásokon. Ne felejtsük el, hogy Szerbia lakosságának százaléka, gyakorlatilag minden ötödik lakos kisebbségi, ami azt jelenti, hogy ez egy mérhetetlenül erős szavazóbázis. Semjén: a határon túli magyarságnak biztosított állampolgárság nemzetmegtartó erejű A minden magyarnak az állampolgárság megszerzéséhez biztosított jog teszi lehetővé a nemzet közjogi egységét és így a magyarság megmaradását jelentette ki Semjén Zsolt Bécsben. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Europa Club ausztriai magyar egyesület vendégeként a Collegium Hungaricum épületében, mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt tartott előadást a kormány nemzetpolitikájáról. Semjén Zsolt szerint a határon túli magyarság felgyorsult asszimilációjának megállításához a hagyományos támogatási formák nem elegendőek, erősebb impulzusra van szükség. Ez az állampolgárság megadása, szavazati joggal együt. Előadásában megismételte: minden nemzet megismételhetetlen érték; ha a magyarság eltűnne, az egyetemes emberiség lenne szegényebb. Az osztrák törvények jelenleg fő szabály szerint kizárják a kettős állampolgárságot, ez alól egyedi elbírálás alapján tesznek kivételt. Semjén Zsolt úgy vélte, hogy, amint korábban Németország, előbb-utóbb Ausztria is megváltoztatja a kettős állampolgársághoz való viszonyát. Az osztrák álláspontot az élet fogja megváltoztatni, vélte Semjén Zsolt, aki szerint a kettős vagy többes állampolgárság kizárása ellentétes minden ország érdekével és a világban zajló folyamatokkal. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar állampolgárság megfelel az emberi jogi követelményeknek és a nemzetközi szerződéseknek is. Visszautasította, hogy Szlovákia kettős mércét alkalmazzon a magyar állampolgársági törvény ügyében. Kijelentette, Pozsony korábban ugyanúgy olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön élő szlovákok szlovák állampolgárságot szerezzenek. A szlovák belpolitika kedvéért nem adhatjuk fel a magyar nemzeti érdekeket, nem adhatjuk fel az állampolgársági törvényt - hangsúlyozta. 9