SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 3

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ SZARKA JUDIT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN GRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. SZARKA JUDIT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

3 KAPCSOLATOK 1. Tanulói munkatankönyv Fejlesztő k Fekete Gabriella Juhász Orsolya Kálmán László Molnár Cecília

4 TARTALOM KAPCSOLATOK 1. 5 MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK I. 32 MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK II. 49 MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK III. 86 A NÉVSZÓI SZERKEZETEK MONDATBELI SZEREPEI 110 A FELNŐ TT- ÉS A GYERMEKLÉT KÜLÖNBSÉGEI ÉS AZONOSSÁGAI

5 1. MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK I. HÁBORÚ A GRUNDÉRT A SZEMBENÁLLÓ CSAPATOK Szia Luca, örülj neki, hogy te otthon marattál. Itt majdnem minden gyerek roszfej, ahogy Kornél mongya. Mindig kinevetnek, mert nem tudok tetszikezni, meg magázódni, vagy micsoda. Nagyi meg azt mondja, hogy nem illik így beszélni, hogy mindenkit tegezek. Nem értem, otthon mindig igy beszélünk. Ma meg a hülye Döme elkezdet gúnyolni, hogy nem is vagyok magyar, hanem amcsi, és az amcsik mind hülyék. És hogy loser vagyok (ők lúzernek írják, vicces), mert nincs mobiltelefonom, és nem tudok focizni sem. A többiek is kinevettek, mert mindenkinek van mobilja, és csak eről tudnak beszélni. Az egyik roma fiú, Robi odajött, és monta, hogy ne foglalkozzak velük, ők a hülyék nem én. Neki sincs mobilja és egyébként nagyon okos, majdnem minden tárgyból A-ja van (itt ötösnek hívják). Jó volt, hogy mellém állt. A többiek közül sokan velük sem jófejek. Kérdeztem tőle, hogy mért. Azt mondta, azért mert ők romák. Megkérdeztem az mit jelent, azt mondta hogy mások a szokásaik, meg máshogy néznek ki. Hát nem értem én eszt az egészet. Robi szerint sokan szegények, és sokan rosz útra térnek, bűnözők lesznek betörők meg tolvalyok, meg ijesmi. De persze nagyon sokan meg nem, csak az emberek általánositanak, és azt gondolják hogy mindegyikük ijen. Na de Robi nem tért rossz útra, mégse szeretik a töbiek. Ez igy szerintem nem jól van. Te mentél már suliba, vagy még beteg vagy? Ábel

6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M 1. Olvasd el Karinthy Frigyes karcolatának alábbi részletét, majd válaszolj pároddal a kérdésekre! KARINTHY FRIGYES: RÖHÖG AZ EGÉSZ OSZTÁLY (részlet) Zajcsek ordít, hogy őt nem hagyják tanulni, végre fogja magát, beül az új szemétládába, magára húzza a fedelet, és orrhangon énekel. Wlach jelt ad, egyszerre mindenki elhallgat és feláll. Zajcsek rémülten dugja ki fejét, azt hiszi, a tanár jött be. Vad röhögés. Zajcsek megvetően kiköp a ládából, és undorral magára húzza a fedelet. Hanem most tényleg belép Kökörcsin. Halálos csend: egyszerre mindnyájunknak eszébe jut Zajcsek, aki a szemétládában ül. De Zajcsek másodszor már nem hagyja becsapni magát, nem mozdul. És most rettenetes óra következik. Az egész osztály egyetlen, hullámzó rekeszizom, amit képtelen erőfeszítéssel szorít le a halálos röhögés. A fojtott röhögés forróláza lüktet a vérvörös arcokon, és a halántékok kidagadnak. Mindenki a pad fölé hajol. A csönd, melynek fenekén egy esetleges kipukkadás borzasztó réme vonaglik, ingerlően zúg a fülünkben. És vannak elszánt, vakmerő gazemberek az utolsó padokban, akik még feszítik a kritikus hangulatot. A kis Löbl lebújt a padok alá, négykézláb mászkál kényelmesen, körös-körül mászta az osztályt, és egyenként megfogta a lábunkat. A szemétláda gyanúsan mozog. Kökörcsin emelt hangon fejtegeti II. József érdemeit; hátulról meglöknek, egy hang súg rekedten a fülembe: vigyázz, jön a pad alatt Löbl, már a negyedik pad alatt van! Mindenki felhúzza a lábát a padra: a szájunk reszket a röhögéstől, kétségbeesetten próbálok figyelni, hogy másra tereljem a fantáziámat. Kökörcsin lelkesen magyarázza, milyen szép dolog volt II. Józseftől, hogy egy tollvonással visszavonta összes rendeleteit. Az anyja második Jóska! mondja Eglmayer az utolsó percben hihetetlenül mély gyomorhangon. Auer élesen felszisszen: Löbl most ért odáig, és belecsípett. Nézd, mondja valaki mellettem, Kökörcsin egyik lába rövidebb, mint a másik. A szemem majd kiugrik. Most... most vége... még egy pillanat... robban... Ebben a percben a tanár a következő viccet csinálja: Auer... mit mozgolódik maga, mint egy sajtkukac? Soha még bohózatírónak olyan hatása nem volt közönségére. Mint gátját áttépő áradat: harsan fel a röhögés. Percekig röhögünk, felszabadulva, hörögve. A tanár csodálkozva néz, és elnézően mosolyog magában megállapítja, hogy milyen frappáns és ellenállhatatlan humora van neki. a) Mi az, amiről minden diák tud, de a tanár, Kökörcsin nem? b) Miért nem robban ki azonnal a nevetés? c) Milyen cselekedetek, események fokozzák a nevetés kényszerét?

7 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 7 d) Mi teszi lehetővé végül (és végre) a nevetés kirobbanását? e) Miért nevetünk mi, olvasók a tanáron? Kökörcsinnek milyen tulajdonságára derül fény az elbeszélés végén? f) Az olvasott részletben ki, mikor és milyen tévedés áldozata lesz? Mi a legalább kétféle tévedés között a különbség? g) Húzd alá azt a mondatot, amelyből nyilvánvaló, hogy az elbeszélő maga is az osztály egyik tagja! Milyen nyelvi jelekből tudjuk ezt? Az alábbi szöveget, mint majd te is tapasztalod, tényleg nem könnyű olvasni és megérteni. A cél ebben a feladatban nem az, hogy a nehézségeket eltitkold, hanem, hogy magad számára is tudatosítsd: nem az oldja meg jól a feladatokat, aki eltitkolja azt, hogy nem mindent vagy nem azonnal ért meg. Mindenki egy életen át tanul olvasni. Abból válik hosszabb távon jó olvasó, aki feltárja, tudatosítja, hogy mi jelent számára akadályt az olvasásban, a megértésben. A fejlődés titka, a nehézségek leküzdésének feltétele éppen a problémák pontos tudatosítása. A következő feladatok megoldása során éppen ezért ne kérj padtársadtól segítséget! Az eredmény az első körben csak önmagadnak, illetve tanárodnak szól. 2. Húzd alá egyenes vonallal az alábbi szövegben azokat a szavakat, amelyekkel a regény olvasása során találkoztál először, amelyek eddig ismeretlenek voltak a számodra! Igyekezz minél több szót találni: ne törődj azzal, ha most már esetleg érted ezeket a szavakat! Számold össze, hány szót, kifejezést találtál! MOLNÁR FERENC A PÁL UTCAI FIÚK (A regény első bekezdése) Háromnegyed egykor, épp abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasztalán hosszú és sikertelen kísérletek után végre-valahára, nagy nehezen, izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík,

8 8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M annak jeléül, hogy az a vegyület, melyről a tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöldre festi a lángot, a lángot csakugyan zöldre festette, mondom: pont háromnegyed egykor, épp abban a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, s ezzel minden komolyságnak vége szakadt. Az ablakok tárva-nyitva voltak a meleg márciusi napon, s a friss tavaszi szellő szárnyán berepült a muzsika a tanterembe. Valami vidám magyar nóta volt, ami a verkliből indulónak hangzott, s olyan csinnadrattásan, olyan bécsiesen pengett, hogy az egész osztály mosolyogni szeretett volna, sőt voltak, akik valóban mosolyogtak is rajta. A Bunsen-lámpában vígan lobogott a zöld csík, s ezt valahogyan még csak bámulta az első padból néhány fiú. De a többiek kinéztek az ablakon, amelyen át a szomszédos kis házak teteit lehetett látni, s a távolban, az aranyos déli napon a templomtornyot, melynek óráján a nagymutató vigasztalóan haladt a tizenkettős felé. És ahogy kifigyeltek az ablakon, a muzsikával együtt más, ide nem tartozó hangok is jöttek be a terembe. Tülköltek a lóvasúti kocsisok, valamelyik udvaron dalolt egy cselédlány, de egészen mást, mint amit a zongora-verkli játszott. És izegni-mozogni kezdett az osztály. Némelyek turkálni kezdtek a padban a könyvek közt; a rendesebbek megtörülték a tollaikat; Boka becsukta a kicsiny, piros bőrrel bevont zsebtintatartóját, melynek igen ügyes szerkezete volt, úgyhogy sose folyt ki belőle a tinta, csak akkor, ha zsebre vágta az ember; Csele összeszedte a lapokat, amelyek nála a könyveket helyettesítették, mert Csele gigerli volt, és nem pakolta a hóna alá az egész könyvtárát, mint a többi, hanem csak a szükséges lapokat szokta volt elhozni, ezeket is gondosan elosztva összes külső és belső zsebeiben; Csónakos az utolsó padban akkorát ásított, mint valami unatkozó víziló; Weisz kifordította a zsebét, és kiszórta belőle az összes délelőtti morzsákat, melyek ama kifliből maradtak ott, amelyet Weisz a tíz órától egy óráig terjedő időközben a zsebéből evett ki darabonként; Geréb csoszogni kezdett a pad alatt a lábával, mint aki úgy tesz, mintha föl akarna állani; Barabás pedig minden szemérem nélkül terítette a pad alatt térdére a viaszkosvásznat, nagyság szerint rakván bele a könyveket, s majd egy szíjjal akkorát húzván rajta, hogy a pad is megreccsent, és ő maga belevörösödött egyszóval mindenki előkészületeket tett a távozásra, s csak egyedül a tanár úr nem vett tudomást arról, hogy öt perc múlva vége lesz mindennek, mert a tanár végighordozta szelíd tekintetét a sok buksi gyerekfej fölött, és így szólt: Mi az? a) Az előbb kiemelt szavakból húzd alá hullámos vonallal is azokat, amelyeknek a jelentését nem érted, vagy a jelentésében nem vagy biztos! b) Válassz ki három olyan szót, amely számodra új volt, de a szöveg egészéből, a szövegkörnyezetből, érzésed szerint, meg tudod magyarázni a jelentését! Írd ide a három szót és feltételezett jelentésüket! 1. szó: jelentése: 2. szó: jelentése: 3. szó: jelentése:

9 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 9 c) Szerinted, mit jelenthet az, hogy viaszkosvászon? Barabás vajon miért nem táskában tartja a könyveit? S ha már nem táskában, miért éppen viaszkosvászonnal burkolja be a könyveit, mielőtt szíjjal átköti őket? d) Szerinted, mi lehet az a lóvasút? A mai vonathoz, az autóbuszhoz vagy a villamoshoz hasonlíthat-e jobban? Szerinted miért tülkölhetnek a lóvasút kocsisai? A tülkölést milyen rokon értelmű kifejezéssel tudnád helyettesíteni? e) Könnyen sikerült-e a tanárnak a kísérlet bemutatása? Keresd ki a szövegnek azt a részletét, azokat a szavait, amelyekre válaszodat alapozod! f) Mi történik ugyanabban a pillanatban, amikor a tanárnak végre sikerül a kísérlet bemutatása? Mi bizonyítja a kísérlet sikerét? g) Ebben az iskolában ezen a napon hány órakor van vége az utolsó órának? Melyik szövegrészből találtad ki, hogy hánykor csengetnek ki? h) Mivel támasztja alá az elbeszélő, hogy Csele gigerli?

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M i) Milyen tollakkal írhattak a diákok ebben az időben, ha a rendesebbek az óra végének közeledtére megtörölték azokat? j) Az elbeszélő hogyan értheti azt, hogy Boka piros zsebtintatartója ügyes szerkezet volt? Mire alapozod állításodat, mit tudhatunk meg ennek a zsebtintatartónak a működéséről, hasznosságáról? k) Emelj ki a szövegből két-három olyan mondatot, amelyet valamiért többször vagy lassabban kellett elolvasnod ahhoz, hogy megértsd! Miért volt nehezebb megérteni ezeket a mondatokat? (Tényleg nehéz volt-e a megértésük, valóban előfordult, hogy lassítanod kellett, vagy újra át kellett futnod egy-egy mondatot?) 3. Gyűjtsetek példákat saját iskolai élményeitekből! A) Sorolj fel részletes kifejtés nélkül minél több olyan eseményt, tényezőt, amely egy órán a munkáról, a tanári magyarázatról el szokta vonni a figyelmet! Vázlatszerűen minden esemény mellé írhatsz egy-két szót, kifejezést (nem mondatot!) a kiváltott magatartásról, a következményekről is.

11 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 11 B) Írd le hat-nyolc sorban egy nap utolsó tanítási órájának utolsó öt percét! Mi történik, ki mire gondol szerinted? (Az óra lehet a hét utolsó órája is.) C) Írj le hat-nyolc sorban egy olyan megtörtént iskolai eseményt, amikor valamilyen külső hatásra (pl. az első hóesés) az osztályban felbomlott a rend! Ki hogyan viselkedett? a) A csoportodból egy képviselő olvassa fel összegző listátokat, illetve az általatok leghatásosabbnak vélt fogalmazást az osztály egésze előtt! b) Írd le a címét (s ha tudod, a szerzőjét is) olyan általad ismert írásoknak, könyveknek, amelyek iskolában, osztályban (is) játszódnak!

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M c) A fentiek közül melyik tekinthető regénynek, azaz nagyobb terjedelmű, több szereplős, összetett cselekményű elbeszélő műnek? d) Miben hasonlít és miben különbözik A Pál utcai fiúk első fejezete és a Röhög az egész osztály? Vond be az összehasonlításba az órán felidézett helyzeteket és az általatok készített fogalmazásokat is! e) Mi minden zavarja meg a regény iskolájának utolsó óráját? 4. Lapozzatok vissza a harmadik feladathoz és olvassátok el egymás írásait, listáit! Most nyelvi szempontok szerint csoportosítsátok az olyan tényezőkre utaló kifejezéseket, amelyek megzavarhatják az órát! A listából az fog kiderülni, hányféleképpen lehet ezeket a zavaró körülményeket kifejezni nyelvileg. DOLGOK, TÁRGYAK, SZEMÉLYEK, GONDOLATOK STB. ESEMÉNYEK, TÖRTÉNÉSEK KÖRÜLMÉNYEK

13 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 13 a) Milyen nyelvtani kategóriájú szavak, kifejezések kerültek az első oszlopba? (Ha nem egyformák, akkor soroljátok fel mindet! Csak azokat soroljátok be, amelyeknek a nyelvi kategóriáját tudjátok!) b) Írjátok körül, hogy nyelvi szempontból mi a különbség az első és a második oszlopba került szavak, kifejezések között! (Csak azokat kell összehasonlítanotok, amelyeknek tudjátok a kategóriáját.) 5. Írj az első bekezdés, illetve az egész regény alapján a felsorolt szereplőkhöz tulajdonságokat, jellemző tárgyakat a megadott nyelvi formában! (Bármit írhatsz, ami a szereplőkről eszedbe jut.) JELZŐ I MÓDOSÍTÓ + FEJ BIRTOKOS SZERKEZET BOKA NEMECSEK GERÉB CSÓNAKOS CSELE 6. Ki mit csinál a kémiaóra utolsó perceiben? Írjátok ki megnevezésük sorrendjében a fejezet diákszereplőit, mindegyikük mellé írjatok egy-két, már első megemlítésükkor leírt, jellemző szót! DIÁKSZEREPLŐ K A DIÁKSZEREPLŐ K CSELEKVÉSEI, AZ Ő KET JELLEMZŐ SZAVAK, KIFEJEZÉSEK

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M a) Milyen módszerekkel, fogásokkal emeli ki az elbeszélő már az első fejezetben regénye két későbbi főszereplőjét? Melyiküket hányadikként mutatja be, mi ad személyüknek a többieknél kicsit nagyobb hangsúlyt? b) Az első fejezet, illetve annak első hosszú bekezdése a regényt két részre, két világra osztja. Melyik félhez milyen hangok, szagok, fények, személyek tartoznak? BENT (ISKOLA) KINT

15 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 15 c) Az iskolaépület elhagyása után milyen hasonlat 1 jellemzi az utcára kitóduló, ott ballagó, támolygó diákokat? d) Olvassátok el az alábbi szöveget és oldjátok meg a feladatokat! Hogy kerülnek ide az ázsiai teák? Miért emelte föl az árakat az olasz? Melyik válasz igaz? Karikázzátok be a helyes válasz jelét! Csele alkudott, ami azt jelenti, hogy a törökmézes ember fölemelte az árakat. A kereskedelem törvényeinek ismerői jól tudják, hogy az árak akkor is emelkednek, ha az üzletcsinálás veszéllyel jár. Így például drágák azok az ázsiai teák, amelyeket rablók lakta vidékeken cipelnek végig a karavánok. Ezt a veszedelmet nekünk, nyugat-európai embereknek kell megfizetnünk. És a törökmézesben határozottan volt üzleti szellem, mert szegényt el akarták tiltani az iskola közeléből. A törökméz is, hasonlóan a teához, veszélyek között szállított ázsiai áru, amelyet a rablók fenyegetése miatt kell drágábban adnia a törökmézesnek. A törökmézes ok nélkül emelte fel az árakat, s a kereskedelem törvényeinek ismeretét csak hamis indokként emlegeti az árus. Az elbeszélő szólama ironikus, tréfás párhuzamot von két, egymással nem összevethető veszély között: a teakaravánokat fenyegető rablók, és a törökmézárus üzletét fenyegető tanárok között. A törökmézes ok nélkül emelte fel az árakat, s a kereskedelem törvényeinek ismeretét csak hamis indokként emlegeti az elbeszélő. Az elbeszélő azért emlegeti a veszélyek és az árak kapcsolatát, mert ahogy a gyarmatáru (pl. ázsiai teák) szállítása, úgy a törökmézes áruinak beszerzése is veszélyekkel jár. 7. Vitassátok meg, hogy melyik fejezet esetében melyik csoport által adott címet tartjátok kifejezőbbnek! A) Válasszatok csoportjegyzőt, aki majd a csoportmunka végén leírja a három javasolt fejezetcímet! A csoport tagjai között osszátok föl a regény első három (I III.) fejezetét! Lehetőleg egy fejezetre két ember, egy pár jusson. A három fejezetgazda 3-4 perc alatt fussa át a saját fejezetét. Adjon neki minél kifejezőbb, a fejezet tartalmát összefoglaló címet. Mivel tartalom-összefoglalás a cél, a címek két-három kisebb alcímből is állhatnak, ha a fejezetet kisebb alfejezetek alkotják. A három címet jegyezze le a jegyző, majd a közös megbeszélésen az osztállyal ismertesse azokat. 1 HASONLAT: a hasonlatban valamit hasonlítunk valamihez. A hasonlító mondat nyelvi felépítése általában a következő: olyan, mint a.

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M B) Válasszatok csoportjegyzőt, aki majd a csoportmunka végén leírja a három javasolt fejezetcímet! A csoport tagjai között osszátok föl a regény középső (IV VII.) fejezeteit! Lehetőleg egy fejezetre két ember, egy pár jusson. A négy fejezetgazda 3-4 perc alatt fussa át a saját fejezetét, és adjon neki minél kifejezőbb, a fejezet tartalmát összefoglaló címet. Mivel tartalom-összefoglalás a cél, a címek két-három kisebb alcímből is állhatnak, ha a fejezetet kisebb alfejezetek alkotják. A négy címet jegyezze le a jegyző, majd a közös megbeszélésen az osztállyal ismertesse azokat. C) Válasszatok csoportjegyzőt, aki majd a csoportmunka végén leírja a három javasolt fejezetcímet! A csoport tagjai között osszátok föl a regény utolsó három (VIII X.) fejezetét! Lehetőleg egy fejezetre két ember, egy pár jusson. A három fejezetgazda 3-4 perc alatt fussa át a saját fejezetét, és adjon neki minél kifejezőbb, a fejezet tartalmát összefoglaló címet. Mivel tartalom-összefoglalás a cél, a címek két-három kisebb alcímből is állhatnak, ha a fejezetet kisebb alfejezetek alkotják. A három címet jegyezze le a jegyző, majd a közös megbeszélésen az osztállyal ismertesse azokat. a) Jegyezzétek le a legjobb tíz címet! b) Van-e a regény cselekményének szerencsésebb tagolása, mint a 3/4/3? Ha igen, érveljetek mellette!

17 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I Olvasd el az alábbi szövegrészletet és figyeld meg benne a névszói szerkezeteket! Úgy volt mondta, hogy ebéd után kimentünk a Múziumba, a Weisz meg én meg Richter meg a Kolnay meg a Barabás. Előbb métát akartunk játszani az Eszterházy utcában, de a labda a reálistáké volt, és azok nem engedték. Akkor azt mondja Barabás: Menjünk be a Múziumba, és golyózzunk a falnál! És akkor mind bementünk a Múziumba, és golyózni kezdtünk a falnál. Azt játszottuk, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál egy olyan golyót, ami már oda van gurítva, akkor azé az összes golyó. És sorba gurítottuk a golyókat, már volt a falnál vagy tizenöt golyó, és volt közte két üveg is. És akkor egyszerre csak azt kiáltja a Richter: Vége van, jönnek a Pásztorok! És a sarkon jöttek is a Pásztorok, zsebre volt dugva a kezük, és lehajtották a fejüket, és olyan lassan jöttek, hogy mi mindnyájan nagyon megijedtünk. Hát hiába is voltunk mi öten, ők ketten olyan erősek, hogy tízet is elvernek. És nem is szabad minket úgy számítani, hogy mi öten vagyunk, mert ha baj van, akkor a Kolnay is elszalad, és a Barabás is elszalad, hát csak hármat szabad számítani. Esetleg én is elszaladok, hát csak kettőt szabad számítani. És ha esetleg mind az öten elszaladunk, akkor se ér az egész semmit, mert a Pásztorok a legjobb futók az egész Múziumban, és mink hiába szaladunk, mert utolérnek. Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: Te, ezeknek tetszik a mi golyónk! És még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz! De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: Te, Nemecsek, hagyjuk abba. Azt mondom neki: Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál! Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagyjuk. Közben a Richter gurított, de annak már reszketett a keze a félelemtől, és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel. Akkor aztán én gurítottam és találtam. Megnyertem az összes golyókat. És oda akarok menni, hogy öszszeszedjem, volt már vagy harminc golyó, de elémbe ugrott az egyik Pásztor, a kisebbik, és rám kiáltott: Einstand! Én hátranéztem, és Kolnay meg a Barabás már szaladtak, a Weisz a falnál állt, és sápadt volt, a Richter meg még gondolkozott, hogy szaladjon-e vagy nem. Én próbáltam előbb becsületesen. Azt mondtam: Kérem, ehhez maguknak nincs joguk. De akkor már az öregebbik Pásztor szedte fel a golyókat, és rakta be a zsebébe. A fiatalabbik meg megfogta a mellemen a kabátomat, és rám kiáltott: Nem hallottad, hogy einstand?! Hát persze aztán én se szóltam semmit. A Weisz pityeregni kezdett a falnál. És a Kolnay meg a Kende a Múzium sarkáról kukucskáltak vissza, hogy mi történik. És a Pásztorok mind fölszedték a golyókat, és egy szót sem szóltak, csak továbbmentek. Ez volt az egész. a) Ki mondja el az einstand történetét? Ha nem emlékszel, keresd ki a regényből a részletet!

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M b) Mit jelent az einstand? Ha nem emlékszel, keresd ki a regényből a részletet! c) Jellemezd pár szóval a történet elmesélőjének nyelvhasználatát! Milyen megfigyeléseket tettél? d) Milyen jellegzetességet találtál a névszói szerkezetekben? Írj példákat is! Ha nem tűnt fel semmi különös, írd ezt válaszként. e) Olvasd el újra a 2. feladatban szereplő részletet, a regény első bekezdését, amelyet az elbeszélő mond el! Vesd össze nyelvhasználat szempontjából a két részletet! f) A te nyelvhasználatod melyikre hasonlít inkább? Miben hasonlít az egyikre, miben a másikra? g) Figyeld meg, hogy a környezetedben hogy használják a személyneveket! Névelővel vagy a nélkül? Jegyezd le az eredményt!

19 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I Pároddal osztozzatok meg a szövegeken: egyikőtök az (1) jelűt, másikótok a (2) jelűt olvassa el! (1) Változóban van a névelőhasználat is. Még kísért a jegyzőkönyvekben az Elnök az ülést megnyitja típusú névelőelhagyás. Újabban szintén helytelenül elmarad a határozott névelő a következő esetekben: Astoria következik, Gyorsvonat az első vágányról elment, Fűre lépni tilos! Viszont feleslegesen terjed a határozott névelő a személynevek előtt: a Kovács úr, a Kati. (2) A nyelvtudományban a helyességnek egyetlen definíciója van: ha megvalósul a közlés, a kommunikáció. Ehhez pedig az kell, hogy a kérdéses mondat, szerkezet vagy szó megfeleljen az adott kisebb-nagyobb közösség nyelvszokásának. Ha abban a közösségben (így pl. amelyikben én élek) az a norma, hogy személynevek előtt névelőt használunk, akkor a közlés sikeréhez éppen ezt a szokást kell betartani. Ha azt hallom, hogy láttam virágot (direkt írtam kisbetűvel, hiszen a nagybetű nem hallatszik!), tudom, hogy ez csak növényre vonatkozhat, nem pedig ilyen nevű nőre, hiszen nincs ott a névelő. Ha ugyanis Virág nevű nőre akarnék utalni, az mint személynév megkívánná a névelőt: láttam a virágot (azaz, rendes helyesírással: Láttam a Virágot). Vagyis az én közösségemben (a budapesti polgári köznyelvben) a névelő jelzi, hogy utána személynév áll, s így elhagyása (mint az irodalmi normának megfelelő Láttam Virágot) félreértéshez vezet. Ami pedig félreértéshez vezet, az gyengíti a kommunikációt, azaz ott és akkor nem helyes. Az ilyen értelemben vett helyességet nevezhetjük nyelvészeti helyességnek. a) Mi köze van a két szövegnek a regényrészletben észrevett jelenséghez? Melyik ez a jelenség? b) Mi a két szöveg állítása? Milyen érvek olvashatóak a két álláspont mellett? (1) (2)

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M c) Téged melyik szöveg győzött meg? Mivel? 10. Mi a verkli és mi a lóvasút? A szövegek elolvasását követően csoportokban dolgozzatok! BÉKÉS ISTVÁN SZEGÉNY EMBER GAZDAG VÁROSBAN A verkli A mű vagy üzem értelmű német Werk szóból kicsinyített Werkel kifejezés idomult pesti szájon verkli formára, s lett belőle a legelterjedtebb régi mechanikus zeneszerszám gyűjtőneve. Verklinek nevezték a háton hordozott, lábra állítható sípládát, amelyben a dallamokat egy lyuggatott kéregpapír koronggal szabályozó sípok formálták, s a kisebbfajta, állványos vagy kerekeken gördülő, nagyobb zeneszekrényeket is, amelyeknek mélyén az előadandó műveket tüskés acélhengerekre rögzítették, s ezekkel a forgó fésűfogakkal pendítették meg a hangokat. Verkli sőt zongoraverkli volt a neve annak a gyakran faragványokkal, festéssel díszített impozáns s ugyancsak gördülő kerekekre szerelt alkotmánynak, amelynek lelke egy kalapácsos, valóságos zongorahúrozat volt, csakhogy a zongorahúrokat nem billentyűkkel, hanem ötletes gépezettel szólaltatták meg. A zongoraverklinek, ennek a kezdetleges gépzongorának dallamképző szerkezetét, a fésűs hengerekkel ellentétben, legtöbbször nem külföldről hozták be, hanem idehaza, szakavatott hogy régi verkliskifejezéssel éljek: zenezseniális verklismesterek készítették. Egy finoman esztergályozott hársfahengerre fehér rajzlapot feszítettek, a rajzlapra bejelölték a kalapácsszerkezet mechanikus megszólaltatására alkalmazott és körzővel pontosan skálába mért kottaelemeket, majd a hangjegyek ily módon rögzített helyére ütötték a zongorakalapácsokat megszólaltató különböző szögeket. A verklis vagy sípládás órák hosszat, naphosszat szakmányba forgatta a muzsikáló szerkezet tőkéjének vagy korongjának hajtókerekét, s ha ez nem is művészet, de derékhasogató, hátfájdító testi munka lehetett. Eszerint azt képzelhetnők, hogy a verkli tősgyökeresen magyaros kintorna elnevezését a hazai köznyelv ennek a kínos zenetornának gondolattársítására alakította ki. Csakhogy, ha ezt képzeljük tévedünk. A kintorna ugyanis nem magyaros, nem tősgyökeres, főképpen pedig nem kínból és tornából összetett szó. Se kínhoz, se tornához nincs semmi köze. Úgy keletkezett, hogy a középkorban divatos hárfa vagy citera formájú húros hangszert, latinul: quinternát, valamikor régen, hosszadalmas és kínos nyelvtornával magyarul kintornára keresztelték. A szóidomítás kipottyantotta a quinterna-ból hangzás szerint kvinternából a v-betűt, ahogy az ugyancsak latin quota nyelvünkben kóta, a szláv hvala hála, kvar

21 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 21 kar, a német Schwager sógor, a Zwirn cérna lett. A hangzóilleszkedés törvénye is csinosított a szón az e-ből o-t gömbölyített és készen volt a ropogós magyar hangszernév: a kintorna. Az elavuló hangszerrel együtt utóbb a kifejezés is divatját múlta. Ám egykorú feljegyzések szerint: a múlt század első felében Petőfi barátja, Pákh Albert újból előkaparta a feledésből, de akkor már a korabeli szófaragók kigúnyolására, a verkli értelmében. Így adott a középkori quinterna ódon zengzetétől megfosztott hazai névváltozata a XIX. században elterjedt mechanikus zeneszerszámnak, a verklinek előbb ironikus, majd romantikussá hangolt magyar nevet. A zeneszekrények forgatóművészei viszolyogtak ugyan a szokatlan kifejezéstől, ám a közönség és sajtó felkapta, s népszerűségére jellemző, hogy Tóth Ede 1866-ban bemutatott, sokáig és sokat játszott népszínműve ezt a címet viseli: A kintornás család. A sípládások, verklisek vagy kintornások között akadtak siheder-legénykék is, de többségük idős, ügyefogyott, rokkant, vak, béna, hibás ember volt. Így a verklis-mesterség fogalma bizonyos mértékben összefonódott a koldulással, ámbár a java verklisek nem kéregettek, nem esdekeltek, kitett tányérkájukba, sapkájukba anélkül is hullott a garas. A) Válaszolj az alábbi kérdésekre! Ahol több megoldás van, ott a helyes válasz aláhúzásával, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírásával. a) A zongoraverkli alábbi meghatározásaiból melyik nem helyes? a sípláda másik neve kezdetleges gépzongora régi mechanikus zeneszerszám b) A kintorna... a kínból és a tornából összetett magyar szó nevét a latin quinterna [ejtsd kvinterna] nevű, hárfa jellegű hangszer nyomán kapta hárfa jellegű hangszer c) Ki adta a verklinek a XIX. században a kintorna nevet? Tóth Ede Petőfi Sándor Pákh Albert d) Mi emelte meg a zongoraverkli húrjait megpendítő kalapácsokat? B) Válaszolj az alábbi kérdésekre! Ahol több megoldás van, ott aláhúzással, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírásával.

22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M a) Mi a közös a sípláda és a zongoraverkli között? (A hibás választ húzd alá!) mindkettő mechanikus zeneszerszám mindkettőnek a megszólaltatásához kellett zenei érzék mindkettőben előre kialakított dallamkorongok, illetve dallamhengerek forgása szabályozta a hangadást b) Mi a zongoraverkli megkülönböztető sajátossága? (A helyes választ húzd alá!) lábbal kellett hajtani lábakon vagy kerekeken állt kalapácsszerkezet szólaltatta meg benne a húrokat c) A kintorna szót... (Fejezd be a mondatot! A hibás választ húzd alá!), noha az eredetileg más hangszer neve volt, Pákh Albert ragasztotta a verklire. a latinból magyarították a v hang kiejtésével., más néven a verklit a nyelvújítás korában (a XIX. század elején) azért keresztelték kíntornára, mert a tőkét vagy a korongot hajtó forgókerék órákig való forgatása valóságos kíntorna volt. d) Milyen a szövegben nem emlegetett hangszerek rokona a sípláda, s miért? C) Válaszolj az alábbi kérdésekre! Ahol több megoldás van, ott aláhúzással, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírásával. a) Fogalmazd meg egy-két mondatban, miért nevezhették forgatóművészeknek a verkliseket! b) Melyek a verklik közös vonásai? (A hibás választ húzd alá!) mozgatható utcai zeneszerszámok mechanikus zeneszerszámok mindegyik kerekeken gördülő zeneszerszám egyik megszólaltatásához sem szükséges zenei képzettség, csak némi fizikai erő és türelem

23 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 23 c) Fejtsd ki, hogy a verklik mennyiben hasonlítanak a későbbi lemezjátszóhoz, esetleg a CD-lejátszóhoz! BÉKÉS ISTVÁN SZEGÉNY EMBER GAZDAG VÁROSBAN A lóvasút július 30-án, hétfőn délután négy órakor izgatott néptömeg hullámzott a Deák tér és a Váci körút környékén. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság első,,lóvonatú vasútja röviden: lóvasútja ekkor indult megnyitó útjára a Széna tértől (ma: Kálvin tér) Újpestig. A járókelők ovációi közepette gördült végig az útvonalon öt kocsi amiknek egy része kétosztályos, fényűzően berendezett, hágcsós tetőrésszel, úgynevezett imperiállal ellátott luxus-lóvonat volt, más része egyszerűbb kivitelű, ernyős alkalmatosság, a forgalomban levő városi omnibuszok javított és csinosított változata. A Deák térnél ültek fel a nyitó járatra az előkelőségek: a főváros alpolgármestere, a hatóságok vezetői, társaságbeli úridámák és kisasszonyok, vállalati részvényesek s más tekintélyes polgárok, nemkülönben a sajtó meghívott képviselői. A lóvasút-konvoj egyik kocsijáról népzenekar indulói harsogtak, de a többiekből is vidámság és jókedv áradt a bámészkodók felé. A város népe büszke volt arra, hogy Koppenhága és Bécs után íme Pesten is megvalósult a technika eme jeles vívmánya, s lengő kalapok, lobogó kendők üdvözölték a közlekedés megújhodását. A próba kiválóan sikerült: a vaspálya lovacskái a Deák tértől megállás nélkül rövid harminchét perc alatt trappoltak be az újpesti indóházba, ami mai szemmel nézve is tisztes teljesítmény volt. Az újpesti végállomás zászlókkal díszített, tágas épülete előtt helybéli ifjú leányok virágcsokrokkal üdvözölték az első utasokat. Aztán rövid pihenő, kedélyes falatozás és kortyolgatás az indóház vendéglőjében, egy kis magyar nóta, egy kis ihaj-tyuhaj majd hat óra előtt néhány perccel megszólalt a vonatvezető sípja, a lóvasút kocsisa megpattogtatta ostorát s ekkor már némi rekord-javítással: az indulástól számított harmincöt perc elteltével a díszes vendégkoszorú visszaérkezett a Deák térre. Kissé fáradtan, de felejthetetlen, új élménnyel gazdagodva kászálódtak le a fehér posztós belső kanapékról és a pompás kilátást nyújtó tető-imperiálokról a kocsisok és kalauzok pedig elkezdték mindennapos robotjukat, amíg csak a villamos képletesen szólva: el nem űzte a sínekről a vasúthúzó lovakat. [ ] A terjedelmes járművet hajtó kocsisnak a szokatlan, kanyargós vaspályán ugyancsak értenie kellett a mesterségéhez. S ha javadalmazása nem is állott arányban felelősségé-

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M vel, viselkedéséből, öntudatából kitűnt, hogy ő maga tisztában van a rá bízott hivatal fontosságával. Az ünnepi megnyitás után harmadnapra a közúti lóvasutat átadták a forgalomnak. A jegykezelő, a konduktor sűrűn harsogtatta jelzősípját, nehogy menet közben a lóvasút a sínekre tévedő gyalog járókban vagy kocsikban kárt okozzon. A konduktor sípszavára és a kocsihajtó figyelmére annál is inkább szükség volt, mert a bérkocsisok és fuvarosok fanyalogva fogadták az új vetélytársat, s nem kímélték a fáradságot, nem kerülték a kockázatot sem, hogy az új közlekedési eszközt az utasok körében népszerűtlenné tegyék. A pesti forgalmi rend az időben nem állott magasabb fokon, mint Petőfi korában, a bérkocsiknak embergázolása ugyanolyan napról napra visszatérő híre volt a sajtónak, mint ma az autóközlekedési balesetek. A lóvasút megindulása annyiban súlyosbította ezt a kezdetleges, de nem veszélytelen helyzetet, hogy mint az egyik korabeli hírlap tudósításából értesülünk: a fuvarosok abban találják legnagyobb gyönyörüket, hogy épp akkor hajtogatnak a vonalon keresztül, mikor látják, hogy a vonat jön. Önként kínálkozik a megállapítás, hogy lóerejű vagy géperejű járművön, bakon vagy párnásszékben, gyeplővel vagy volánnal a kézben bizonyos durva emberi indulatok megdöbbentő hasonlósággal nyilvánulnak meg nemzedékeken át. Az utazóközönség kezdeti idegenkedése, a fuvarozó versenytársak akadékoskodása ellenére a fővárosi lóvasút húsz esztendő alatt közszükségletté vált. Később már nemcsak Újpestre, hanem Kőbányára, Óbudára, Zugligetbe is el lehetett jutni lóvasúton, sőt a Margitsziget egész hosszában lóvonat kocogott végig. A különböző járatok irányát nappal másmás szín-összeállítású zászlócskákkal jelezték, este ugyanilyen színű lámpák világítottak a kocsik elején. A lóvasúti sípszót később recsegő trombitálás, búgó tülkölés váltotta fel nyilván, mert ezeknek a hangszereknek sajátos, szinte falusias hangja jobban kirítt a város zajából, zsivajából. A) Válaszolj az alábbi kérdésekre! Ahol több megoldás van, ott a helyes válasz aláhúzásával, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírásával. a) Mit jelenthet az ováció szó? felháborodás megijedés, félelem hangos üdvrivalgás, tetszésnyilvánítás b) Mi lehet a szövegben szereplő imperiál? egy híres ló neve egy közjogi méltóság neve a lóvasút díszes tetőrészének, emeleti részének a neve c) Milyen európai városok után lett Budapestnek lóvasútja?

25 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 25 d) Mit jelent a szövegben a konduktor szó? járművezető kalauz, azaz jegykezelő és indításjelző a lóvasútra alkalmanként felszálló jegyellenőr B) Válaszolj az alábbi kérdésekre! Ahol több megoldás van, ott a helyes válasz aláhúzásával, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírásával. a) Milyen mai jármű elődje s mennyiben a lóvasút? b) Elsősorban mi magyarázta a fuvarosok, bérkocsisok ellenszenvét a lóvasút iránt? A lóvasút akadályozta a kocsiközlekedést. A kocsisok lova gyakran felbukott a vasúti sínekben. A lóvasútban a bérkocsisok versenytársra találtak, ami rontotta a forgalmukat. c) Keress három olyan mondatot a szövegben, amely bizonyítja a lóvasút korabeli népszerűségét, illetve elterjedtségét! C) Válaszolj az alábbi kérdésekre! Ahol több megoldás van, ott a helyes válasz aláhúzásával, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírásával. a) A szöveg szerint miért váltotta föl a lóvasúti sípszót a duda, a tülök, a trombita? A sípszó túl halk volt. A falusias tülkölés jobban észrevehető volt, jobban különbözött a városias zajoktól, mint a sípszó. Azért, hogy a lóvasút jobban különbözzék a rendes vasúttól, ahol a sípszó maradt az indulás jele. b) Mi mindenben hasonlít a lóvasút a mai villamosra?

26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M c) Miben hasonlít a maira a múlt századi közlekedési erkölcs? Miben hasonlítanak a mai közlekedési szokások a múltszázadi nagyvárosi közlekedési szokásokra? A Pál utcai fiúk cselekménye többféleképpen leírható és értelmezhető Ezt a többfajta olvasatot (vagyis értelmezést, amellyé az olvasottak fejünkben összeállnak) különféle címekkel is kifejezhetjük. Nézzünk néhányat: A Pál utcaiak és a vörösingesek háborúja Nemecsek felemelkedése és áldozata (avagy mártírtörténete) Boka nevelődési regénye A grund regénye A gyermekkor elvesztésének regénye Természetesen ez csak néhány a címadással kifejezhető lehetséges értelmezések, hangsúlyok közül, s biztos, hogy nem egyformán érthető vagy nem egyformán tetszetős a fenti öt cím mindegyike. Bizonyára van köztetek, aki azt mondaná, hogy ne adjunk A Pál utcai fiúknak más címet, mint, amit írója, Molnár Ferenc adott neki. Erre az ellenvetésre azt válaszolhatjuk, hogy valójában nem akarjuk a regényt más címmel ellátni: az átkeresztelési játék csak arra jó, hogy a regénynek egy-egy név egy-egy vonatkozását, egy-egy színét, vonalát jobban kidomborítsa. Olyan ez, mint amikor egy festményt, egy szobrot vagy egy tájat egy bizonyos szögből vagy nézőpontból, egy bizonyos (hajnali vagy alkonyi) megvilágításban egy kicsit másmilyennek látunk, s ezt a másságot akarjuk valahogy megragadni. Most válassz egyet, a szerinted legtalálóbbat a fenti címek közül (karikázd be az előtte álló jelet)! A könyv megbeszélésének végén visszatérünk erre a kérdésre. Addig gyűjts választásod mellett érveket!

27 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I A cselekmény összefoglalására válasszuk A Pál utcaiak és a vörösingesek háborúja vagy A háború a grundért címet! Az alábbi kérdések segítségével foglaljátok össze a háború eseményeit! A) a) Mi a háború célja, hol és ki fogalmazza meg ezt a célt? b) Kik a háború kezdeményezői? Mi az első háború felé mutató esemény? c) Milyen válasz születik erre a kezdeményezésre, provokációra? (PROVOKÁL: kikezd valakivel, válaszra, válaszlépésre ingerel.) B) a) Sorold föl időrendben azokat a háború előkészületei és kimenetele szempontjából kulcsfontosságú eseményeket, amelyeknél Nemecsek Ernő közlegény jelen van, s azokat, amelyeknél nincs jelen! Miért játszik fontos szerepet a háborúban Nemecsek?

28 28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M b) Mi mindenben hasonlítanak egymásra a vörösingesek és a Pál utcaiak? c) Miben különbözik egymástól a két csapat? 12. Töltsétek ki a következő oldalon található, haditerveket összefoglaló táblázatot! A táblázat kitöltéséhez a csoporton belül osszátok ki a munkát, például az alábbi módon! A csoport két tagja fussa át a regény hatodik fejezetét, és ismertesse Boka eredeti haditervét! A csoport egy másik tagja fussa át a regény nyolcadik fejezetét, és ismertesse Boka módosított haditervét! A csoportból egy következő páros foglalja össze, hogy a haditervhez képest hogyan módosult a háború, illetve a csata lefolyása! Akik a csoportból a legjobban tudnak rajzolni (legfeljebb két fő), azok egy csomagolópapírra rajzolják le a grund Boka által elkészített s a regényben megtalálható térképét, és különböző színekkel jelöljék be a vörösingesek és a Pál utcaiak két-két seregének hadmozdulatait. A két vörösinges csapat közül az egyiket jelölhetitek például folyamatos, a másikat szaggatott piros vonallal, ugyanezt a Pál utcaiaknál kétféle kék jelzés alkalmazásával ábrázolhatjátok. Természetesen más jelölést is kitalálhattok. A rajzolók a térképet keressék ki a könyvből és kezdjék el a másolást, miközben a többiek a táblázatot töltik ki, illetve ahhoz adatokat gyűjtenek. A csapatmozgások megrajzolásához viszont már igénybe vehetik a táblázat elkészült részeit, illetve a többiek által gyűjtött információkat.

29 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 29 AZ EREDETI HADITERV (VI.) A MÓDOSÍTOTT HADITERV (VIII.) A TERV MÓDOSULÁSA A CSATA LEFOLYÁSA SORÁN

30 30 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M 13. Az alábbi lehetőségek közül válassz egy témát, és írd meg a fogalmazást! a) Nemecsek nevében fogalmazd meg: miért vagy szívesebben Pál utcai, mint vörösinges egy Bokának írt levélben, naplóbeírásként! b) A nagyobbik Pásztor nevében fogalmazd meg: miért vagy szívesebben vörösinges, mint Pál utcai egy Áts Ferivel való beszélgetés alkalmával, egy Nemecseknek írt levélben! 14. Helyettesítsd az alábbi szövegben az aláhúzott (szereplőkre utaló) kifejezéseket más kifejezésekkel! A szöveg maradjon értelmes, de jelentsen teljesen mást!

31 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I. 31 A fűrésztelep tele volt farakásokkal, amelyek között kis utcák voltak, egész labirintust alkottak. A farakások mögött egy tér volt, amelyen egy ház állt. Ez volt a gőzfűrész. A ház körül mindig álltak üres lovaskocsik, amelyek időnként beálltak a ház eresze alá, hogy megrakják őket. Az eresz alatt volt egy kis ablak, abból kinyúlt egy deszkavályú, azon csúszott le az aprófa a kocsiba. A ház előtt állt néhány eperfa; az egyik tövében állt egy házikó. 15. Írjatok együtt szöveget! A cím alá az első sorban fejezd be az elkezdett mondatot, majd hajtsd le a lapot, és a következő sorban kezdjél el egy új mondatot, végül add tovább a papírt! Ez egészen addig így megy, míg a csoport utolsó tagja is befejezi a munkát. a) Most írjatok verset a regény valamelyik szereplőjéről! Állapodjatok meg abban, hogy kiről írtok, hány soros legyen a vers, hány szótag kerül egy sorba! Figyeljetek arra is, hogy két-két sor ugyanarra a szótagra végződjék! Ezt segítségképpen egy lapra le is írhatjátok. A vers címe legyen a szereplő neve! b) Ha gondoljátok, az elkészült verset végül ide is leírhatjátok!

32 2. M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I I. ISKOL A, GRUND, FÜ VÉSZK ERT Szia Chris, végre van Magyarországon is egy barátom! Robinak hívják, és jófej. Ő is szeret bringázni. Kicsit fura az osztályom, a többség nem valami kedves. Nem barátkoznak, és sokan nem igazán beszélnek egymással, főleg a romákkal. És van egy fiú, aki meg fojton beszól. Nem értem, mi bajuk velük, akik az osztálytársaim, szerintem teljesen normálisak. Én Feri mellet ülök, aki roma, és semmi gond nincs vele, Robit meg nagyon bírom, és ő is roma. Jó, kicsit mások a múltkor is nagy kiabálás volt a fojosón, meg is ijettem, hogy mingyárt verekedés lesz, két roma fiú kiabált egymással valamin. Robi nem ijedt meg, mondta hogy ez nem veszekedés, hanem csak beszélgetnek. Ők ilyen hangosan szoktak. Jessica mesélte még otthon az olaszokról, hogy ők is álandóan kiabálnak, pedig nincs is semmi bajuk. Temperamentumosak, vagy mi. Biztos a romák is ijenek. Kornél, az unokatesóm még mindig gáz, inkább vele nem kéne beszélni senkinek. Van egy osztálytársam, Lili nagyon szép lány, lehet, hogy még Katenél is szebb. Azt mondta, a neve is azt jelenti, hogy elbüvölő. És még kedves is! Irni fogok neki Valentinnapkor, az tuti. És te hogy vagy? Jársz még bringázni? Ábel

33 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I I Írj be a pókhálóábrába minél több információt, ami eszedbe jut az elbeszélés, illetve a regény szóról! Elbeszélés, regény 2. Olvasd el az alábbi szöveget! Egy elbeszélő (epikai) műnek mindig van helyszíne (1.), ideje (2.), szereplői (3.), cselekménye (4.) és elbeszélői nézőpontja (5.). A rövidebb művek, pl. a novella esetében általában a helyszín kevésszer módosul, a középpontban álló szereplők nem cserélődnek, s vagy kevés van belőlük, vagy közülük keveset ismerünk meg alaposabban. A közben eltelő idő nem nagyon hosszú, a cselekmény pedig nem összetett, nemigen vannak hosszabb kitérői. A többszöri helyszínmódosulás, a középpontban álló szereplők váltakozása, a hosszabb, több fordulatból álló, összetett cselekmény inkább a hosszabb epikai művek, pl. A REGÉNY SAJÁTOSSÁGA. A REGÉNY SOKSZEREPLŐS, ÖSZ- SZETETT CSELEKMÉNYŰ, NAGYOBB TERJEDELMŰ ÁLTALÁBAN PRÓZÁBAN ÍROTT EPI- KAI (AZAZ ELBESZÉLŐ) MŰFAJ, amelynek pontosabb meghatározásával éppen sokféle típusa és koronként változó jellege miatt későbbi tanulmányaink során még többször foglakozunk majd. Az elbeszélői nézőpont fogalmára is sokszor visszatérünk még. Egyelőre elég annyit tudnunk, hogy az elbeszélő nem azonos a szerzővel, hiszen például egy kitalált, megalkotott szereplő is elbeszélheti az eseményeket, vagy ha az elbeszélő kívülálló és nem szereplője a történetnek, akkor is nézheti a cselekményt közelről és távolról, tudhat és mondhat róla annyit, amennyit egy szereplő az adott pillanatban tud és lát, vagy mondhat, tudhat, láthat annál sokkal többet is. Az elbeszélői nézőpont tehát mindig kitalált, megalkotott eleme a műveknek. a) Húzd alá azokat az információkat a pókhálóábrán, amelyekkel a szövegben is találkoztál! b) Egészítsd ki a pókhálóábrát azokkal a szövegben olvasott információkkal, amelyek újak számodra, vagy nem gondoltál rájuk az ábra készítésekor!

34 34 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M 3. Sorolj föl általad ismert, olvasott regényeket! a) Sorold föl A Pál utcai fiúk főbb helyszíneit! Melyik helyszínhez melyik fejezetben térünk vissza? (Használd a regényről készített fejezetcímrendszert!) FEJEZET- SZÁM I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. HELYSZÍNEK VISSZATÉRŐ HELYSZÍN FEJEZETSZÁMA b) Sorold föl A Pál utcai fiúk alaposabban megismert szereplőit!

35 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I I. 35 c) Te milyen csoportokhoz, közösségekhez tartozol, melyikhez milyen helyszín kapcsolódik és milyen szokások, tevékenységek? Ne törekedj teljességre, csak egy-egy példát írj! Két példát találsz a táblázatban. CSOPORT HELYSZÍN TEVÉKENYSÉG, SZOKÁS család tanulás 4. Írd le annak a négy regénynek a címét, amelyet a legjobban kedvelsz! a) Írd le, majd mondd el az általad választott regény cselekményének egy részletét úgy, hogy csak a cselekedeteket, a történéseket fejezed ki tartalmas szavakkal! A szereplőket, a helyszíneket, az időt stb. pedig hagyd homályban! Például: VALAMIKOR VALAHOL VALAMI zöldre festette A VALAMIT. VALAMIKOR VALAMI VALAHOL megszólalt. VALAMIKOR VALAMINEK vége lett, és VALAKIK kitódultak VALAHO- VÁ. VALAKI kétszeresére növelte A VALAMIKET, aminek VALAKIK nem örültek b) A többiek találják ki, melyik regény melyik részletéről van szó! Töltsétek fel a mondatokat a megfelelő névszói szerkezetekkel! Az információhiányos mondatokban tartalmas kifejezésként csak IGÉKet használtál. A névszók mellett a másik nagy szófaji osztály az igéké. Az igék közös tulajdonsága, hogy kaphatnak olyan toldalékokat (ún. igei személyragokat), amelyek utalnak a nyelv-

36 36 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 5. É V F O L Y A M tani számra és a személyre, valamint hogy a mondatokban legtöbbször az eseményt, a folyamatot, a történést jelentő részt fejezik ki. Az elkövetkezőkben az események kifejezéséről lesz szó. 5. A Pál utcai fiúk története három fő helyszínen játszódik. Töltsd ki az alábbi táblázatot! (1) Az első sorba írd a helyszínhez tartozó gyerekcsapat, illetve az odatartozó felnőttek nevét vagy foglakozását! (2) A másodikban röviden jellemezd a helyszínt, a terep jellegét, hangulatát, jellemző tárgyait (nem kell mondatokat írnod)! (3) A harmadikba írd bele, hogy a gyerekek számára mit, milyen tevékenységeket és milyen értékeket jelent az adott tér, hogy ki alkotta az ottani viselkedés szabályait! AZ ISKOLA A GRUND A FÜVÉSZKERT a) Oszd szét a fogalompárok tagjait a három helyszín között! felnőttek-gyerekek, rabság-szabadság, valóság-képzelet (fantázia), munka-játék, felnőttek alkotta szabályok gyerekek alkotta szabályok AZ ISKOLA A GRUND A FÜVÉSZKERT

37 M O L N Á R F E R E N C : A P Á L U T C A I F I Ú K I I. 37 b) Melyik két tér jelentése, jelentősége hasonlít egymáshoz nagyon? Milyen ábra írhatná le a legjobban a három helyszín viszonyát? Rajzold le! c) Írd az alakzat megfelelő oldala alá az a) feladatban egymáshoz rendelt fogalmakat! d) Milyen különbség van a grund és a Füvészkert hangulata között? Milyen napszakban, milyen megvilágításban látjuk általában a grundot, milyenben a Füvészkertet? Milyen öltözék és milyen tárgyak jellemzik a füvészkertiek gyűléseit a kezdet kezdetétől, amelyek legalábbis eredetileg nem jellemzőek a Pál utcaiakra? 6. Ki beszél és kihez? Kihez és hogyan beszél az elbeszélő a második fejezet első és negyedik bekezdésében? Olvasd el, azután válassz az alábbi állítások közül! Az elbeszélő tárgyilagos kívülállóként írja le a grundot. Az elbeszélő úgy írja le a grundot, mint a Pál utcai fiúk egyike. Az elbeszélő nagy érzelmi azonosulással írja le a grundot, de inkább hajdan hasonló helyzetű felnőttként visszaemlékezve.