I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára: 1160 Ft MÁRCIUS 24. TARTALOM

Átírás

1 I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára: 1160 Ft MÁRCIUS 24. oldal JOGSZABÁLYOK 23/2009. (II. 6.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között kulturális intézetek létesítésérõl és mûködésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl /2009. (II. 6.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl /2009. (II. 4.) ÖM rendelet a kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történõ ellátását ösztönzõ támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl HATÁROZAT 6/2009. (II. 4.) KE határozat a 8/2006. (I. 20.) KE határozat módosításáról TARTALOM KÖZLEMÉNYEK Az Országos Rádió és Televízió Testület ügyrendje Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatási szabályzatáról 1344 Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Hort Község Kulturális Centruma által mûködtetett Hort TV mûködési szabályzatáról Közlemény a televíziós mûsorszolgáltatók A) televíziós közéleti magazinmûsor, B) televíziós hírmûsor, sportmûsor és kulturális magazinmûsor készítésének támogatására meghirdetett pályázati eljárás lezárásáról Közlemény a helyi és körzeti mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltatók hír-, sportés közérdekû szolgáltató magazinmûsorai készítésének támogatására meghirdetett pályázati eljárás lezárásáról Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda közleményei 1354 Az elõadások szervezõi számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejé- oldal ben fizetendõ szerzõi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl szóló közlemény (Sz 09) Az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl szóló közlemény (K 09) A vendéglátóüzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl szóló közlemény (V 09) Közlemény a nyilvános könyvtárak jegyzékérõl Felhívás Az élet szeretõje címû Gyóni Géza Országos Vers- és Prózamondó Találkozóra Pályázati felhívás felsõoktatási intézmények vezetõi, oktatói és egyéb álláshelyeinek betöltésére Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi állásaira, valamint pedagógus- és egyéb álláshelyek betöltésére Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb álláshelyek betöltésére Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti álláshelyeinek betöltésére A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások Álláshirdetés visszavonása

2 1330 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám JOGSZABÁLYOK A Kormány 23/2009. (II. 6.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között kulturális intézetek létesítésérõl és mûködésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl (A Megállapodás március 1-jén nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között kulturális intézetek létesítésérõl és mûködésérõl szóló november 29-én aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti. 2. A Megállapodás magyar nyelvû szövege a következõ: Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek helyzetérõl és mûködésérõl A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: a Felek), felismerve, hogy a két ország népei kölcsönösen érdekeltek egymás emberi értékeinek és kultúrájának megismerésében; attól az óhajtól vezéreltetve, hogy kulturális kapcsolataiknak új minõséget adjanak; a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttmûködés alapjairól kötött, augusztus 8-án, Tallinnban aláírt Szerzõdés 14. Cikkében foglaltakkal összhangban; a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság Kormányai közötti kulturális, tudományos és oktatási együttmûködésrõl április 28-án, Tallinnban aláírt Egyezmény 14. Cikke alapján; az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk (1) A Magyar Köztársaság kulturális intézete az Észt Köztársaságban a Tallinni Magyar Intézet, míg az Észt Köztársaság kulturális intézete a Magyarországi Észt Intézet nevet viseli (a továbbiakban: Kulturális Intézetek). Az intézetek hivatalos levelezésükben, valamint tájékoztatási és reklám tevékenységükben ezen elnevezéseket használhatják. (2) A Kulturális Intézetek nem profitorientált intézmények. (3) Mindegyik Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a másik Fél kulturális intézetének rendeltetésszerû mûködését. 2. Cikk (1) A Kulturális Intézetek tevékenységüket a jelen megállapodásban rögzített feltételek szerint és a fogadó Fél törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban végzik. (2) A Kulturális Intézetek tevékenységüket a fogadó Fél egész területén fejtik ki. (3) A Tallinni Magyar Intézet a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá tartozik. Irányítását és felügyeletét a Külügyminisztériummal és az Oktatási Minisztériummal együttmûködésben a Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága látja el. A Magyarországi Észt Intézet a non-profit társaságként mûködõ Észt Intézet részlege. Az Észt Intézet Non-profit Társaság a Magyarországi Észt Intézet tevékenységének szervezésében együttmûködik az Észt Köztársaság Kulturális Minisztériumával. (4) A Kulturális Intézetek nem részei a küldõ ország diplomáciai képviseletének. 3. Cikk (1) A Kulturális Intézetek hatáskörébe a Megállapodás értelmében elsõsorban a következõ feladatok tartoznak: a) kulturális és tudományos rendezvényeket, elõadásokat, felolvasó esteket, szemináriumokat, kiállításokat, koncerteket és színházi elõadásokat, valamint egyéb kulturális és tudományos programokat szerveznek; b) filmvetítéseket rendeznek és audiovizuális anyagokat mutatnak be; c) tudományos, oktatási, kulturális és mûvészeti szakembereket hívnak meg az Intézet által rendezett vagy a fogadó ország jelentõsebb kulturális eseményeire; d) könyvtárat és médiatárat tartanak fenn, amelyben könyvek, nyomtatott és sokszorosított anyagok állnak az érdeklõdõk rendelkezésére, beleértve folyóiratokat, napilapokat, hang- és képhordozó eszközöket; e) nyelvtanfolyamokat szerveznek és támogatják a nyelvoktatás terén dolgozó szakemberek és intézmények munkáját, továbbképzést, szemináriumot szerveznek számukra; f) információs anyagokat, katalógusokat terjesztenek országuk kulturális, mûvészeti, oktatási, tudományos és mûszaki életérõl. (2) A Kulturális Intézetek elõsegítik a kulturális és oktatási együttmûködési megállapodások, munkatervek, vala-

3 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1331 mint más hasonló jellegû együttmûködési programok végrehajtását. 4. Cikk (1) A Kulturális Intézetek a tevékenységükkel kapcsolatos kiadások fedezésére jogosultak a fogadó ország területén annak jogszabályaival összhangban: a) programjaikon, rendezvényeiken belépési díjat szedni, b) a szervezett rendezvényeikkel közvetlenül kapcsolatos információs anyagokat és katalógusokat árusítani; c) nyelvtanfolyamaikért, illetve más oktatási tevékenységükért részvételi díjat szedni; d) könyvtári és tájékoztatási szolgáltatásaikért megfelelõ költségtérítést felszámítani. (2) A fenti tevékenységekkel kapcsolatban felmerülõ gyakorlati kérdéseket, ideértve az adózási kötelezettségeket is, közvetlenül a fogadó ország illetékes hatóságaival kell rendezni. (3) A Kulturális Intézetek programjaikhoz, alaptevékenységük ellátásához a költségvetési támogatáson és saját bevételeiken kívül reklám-, szponzori támogatást és egyéb felajánlást is elfogadhatnak. 5. Cikk (1) Mindkét Fél maga jelöli ki saját kulturális intézete személyzetének tagjait. (2) A Kulturális Intézet igazgatója képviseli a fogadó országban a Kulturális Intézetet, a Kulturális Intézet nevében jogosult az intézet tevékenységéhez szükséges intézkedéseket meghozni. (3) A Tallinni Magyar Intézet igazgatója a Magyar Köztársaság tallinni nagykövetségének kulturális ügyekkel foglalkozó diplomatája. (4) Mindkét szerzõdõ Fél, összhangban a fogadó ország jogszabályaival, elõsegíti, hogy a fogadó országban a Kulturális Intézetek munkatársai, azok házastársai és eltartott gyermekei mielõbb megkapják a tartózkodási engedélyt. 6. Cikk A kiküldött munkatársak mellett a Kulturális Intézet olyan más személyeket is alkalmazhat, akiknek joga van a fogadó országban dolgozni. Az ilyen munkaviszonyt a Fogadó Fél jogszabályai szabályozzák. 7. Cikk A Kulturális Intézetek kiküldött munkatársaira a küldõ állam társadalombiztosítása jogszabályai vonatkoznak. 8. Cikk A jelen Megállapodás végrehajtásával, értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdések lehetõség szerint tárgyalások útján, diplomáciai csatornákon keresztül rendezendõk. 9. Cikk (1) A Megállapodás azt követõen lép hatályba, hogy a Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás a késõbbi jegyzék keltét követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) A Megállapodás 5 évre szól. A Megállapodás automatikusan, ötéves periódusonként meghosszabbodik, kivéve abban az esetben, ha a Felek egyike írásban, diplomáciai úton, legalább hat hónappal az érvényességi idõszak lejárta elõtt értesíti a másik Felet a megállapodás felmondásáról. (3) A fentiek tanúsítására alulírottak, kellõ felhatalmazással rendelkezve Kormányuktól, aláírták a jelen Megállapodást. A jelen Megállapodást aláírták két példányban Budapesten, november 29. napján, magyar és észt nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében 3. Az Észt Köztársaság Kormánya nevében (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásáról a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

4 1332 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám A Kormány 24/2009. (II. 6.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl 1. A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl szóló, Budapesten, május 30-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális intézetek mûködésérõl A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya, a továbbiakban: Szerzõdõ Felek, a magyar és a lengyel nép közötti hagyományosan baráti kapcsolatok megerõsítésének, valamint a sokoldalú együttmûködés és a kölcsönös megismerés szándékával vezetve, törekedve a kölcsönös támogatásra és a másik állam társadalmával, történelmével, kultúrájával és gazdaságával kapcsolatos információcserére, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya közötti kulturális és tudományos együttmûködésrõl szóló, Budapesten, október 13-án aláírt Egyezmény 14. Cikkében leírtak végrehajtása céljából a következõkben állapodnak meg: 1. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek a kölcsönösség elve alapján és saját jogrendszerüknek megfelelõen sokoldalúan támogatják a varsói Magyar Kulturális Intézet és a budapesti Lengyel Intézet (a volt Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ), a továbbiakban Intézetek, mûködését. 2. Az Intézetek mûködése kiterjed a fogadó állam egész területére. 3. A Szerzõdõ Felek illetékes szervei, a másik Szerzõdõ Fél illetékes szervének beleegyezésének megszerzése után annak területén új Intézeteket vagy azokhoz tartozó kirendeltségeket alapíthatnak. 2. Cikk Az Intézetek a jelen Egyezményben rögzítetteknek, valamint a fogadó és a küldõ állam jogrendszerének megfelelõen folytatják tevékenységüket. 3. Cikk 1. A varsói Magyar Intézet tevékenysége felett a Magyar Köztársaság nemzeti kulturális örökség minisztere, a budapesti Lengyel Intézet tevékenysége felett pedig a Lengyel Köztársaság külügyminisztere gyakorolja a felügyeletet. 2. A varsói Magyar Intézetet a Magyar Köztársaság nemzeti kulturális örökség minisztere, a budapesti Lengyel Intézetet a Lengyel Köztársaság külügyminisztere által kinevezett igazgató irányítja. 3. Az igazgató távolléte esetén az Intézetet a 2. pontban említett szervek által kinevezett, erre felhatalmazott igazgatóhelyettes irányítja. 4. Az Intézet igazgatója és igazgatóhelyettesei élvezik azokat a diplomáciai kiváltságokat és mentességeket, amelyekrõl a diplomáciai kapcsolatokról szóló, április 18-án kelt Bécsi Szerzõdés rendelkezik, amennyiben a küldõ állam részérõl a nagykövetség diplomáciai személyzete tagjaiként kerülnek kijelölésre. 4. Cikk 1. Az Intézetek feladata a magyar nyelv és kultúra, illetve a lengyel nyelv és kultúra terjesztése, valamint a küldõ állam népszerûsítése. 2. Az említett feladatokat többek között az alábbi tevékenységekkel látják el: a) az egyik Szerzõdõ Fél kultúrájával, tudományával, oktatási rendszerével, valamint a történelmével és az aktuális problémakörével kapcsolatos információk terjesztése a másik Szerzõdõ Fél államterületén, b) kulturális események szervezése, így különösen kiállítások, filmvetítések, színházi fellépések, koncertek, fesztiválok és filmszemlék, mûhelyek stb., valamint szemináriumok, elõadások, összetettebb projektek, mint pl. kulturális napok, a kulturális és a tudományos élet különbözõ területei szakértõinek találkozói a másik Szerzõdõ Fél államterületén, c) könyvtárak, kultúrával és tudománnyal kapcsolatos információs adatbázisok, filmarchívumok és zenei archívumok üzemeltetése, gyûjteményeik kikölcsönzése és hozzáférhetõvé tétele az érdeklõdõ személyek és intézmények számára, információs internet honlapok üzemeltetése, d) a küldõ állam hagyományainak és irodalmi alkotásainak terjesztése, nyelvtanfolyamok, szemináriumok

5 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1333 szervezése, együttmûködés iskolákkal a nyelvoktatás területén, valamint az anyanyelvû mûvek fordításának támogatása, e) az oktatás területén történõ kölcsönös együttmûködés támogatása, pl. diák- és ösztöndíjascserék, a közvetlen intézményi kapcsolatok elõsegítése, f) gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi témakörû események és bemutatók szervezése a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Gazdasági-Kereskedelmi Osztályával és a Magyar Köztársaság Nagykövetsége gazdasági-kereskedelmi részlegével egyetértésben, a küldõ államból származó vállalkozók részvételének a fogadó államban rendezett gazdasági és kereskedelmi rendezvényeken való támogatása, g) a kölcsönös kulturális együttmûködésbõl, a közszolgálati szektor alanyainak együttmûködésébõl, az állampolgári kezdeményezésekbõl, valamint a Szerzõdõ Felek intézményei és szervezetei közötti közvetlen együttmûködési megállapodásokból fakadó és velük kapcsolatos eseményeken és projektekben való részvétel. 5. Cikk 1. Az Intézetek a jelen Egyezményben meghatározott feladatok végrehajtása céljából saját hatáskörükben rendelkeznek a feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi joggal és kötelezettséggel, így különösen: a) bankszámlákat nyithatnak a fogadó államban, b) szerzõdéseket köthetnek, c) egyéb kötelezettségeket vállalhatnak. 2. Ezen szerzõdések megkötésére, bankszámlák nyitására, kötelezettségek vállalására az Intézet nevében az igazgató vagy az erre felhatalmazott igazgatóhelyettes jogosult. 3. Az igazgató és az igazgatóhelyettes az 1. pont 1) és 2) alpontjaiban meghatározott tevékenységek körében a fogadó állampolgári és államigazgatási joghatósága alól nem élvez mentességet. 6. Cikk Az Intézetek tevékenységük során nem törekednek haszonszerzésre és nem folytatnak gazdasági jellegû tevékenységet. Az Intézetek mindazonáltal a fogadó állam belsõ jogszabályaival összhangban bevételekre tehetnek szert nyelvoktatási díjak révén, ideértve az audiovizuális, oktatási és egyéb, nyelvoktatással kapcsolatos anyagok szolgáltatását is. 7. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek saját hatáskörükben biztosítják Intézetük számára a megfelelõ elhelyezésû és alapterületû, a fogadó állam ingatlanpiacán elérhetõ helyiséget, az Intézet által folytatott tevékenység követelményeinek és céljainak megfelelõen. 2. A fogadó Szerzõdõ Fél illetékes szerve szükség esetén közremûködik a megfelelõ helyiségek és ingatlanok felkutatásában és a kölcsönösség elve alapján, valamint a fogadó állam belsõ jogszabályaival összhangban segítséget nyújt a küldõ Szerzõdõ Fél illetékes szervének a helyiségekhez és ingatlanokhoz fûzõdõ jogcím megszerzéséhez, valamint az adásvétel vagy bérlet legelõnyösebb feltételeinek kialakításában. 3. A Szerzõdõ Fél fedezi a saját Intézete mûködésével járó valamennyi költséget. 8. Cikk A Szerzõdõ Felek a kölcsönösség elve alapján a másik Fél számára lehetõvé teszik mindazon az Intézetek által folytatott tevékenységgel összefüggõ adófizetési kötelezettség alóli mentességet, amely összhangban van az Európai Unió jogával, illetve a Szerzõdõ Felek törvényeivel és jogszabályaival, valamint a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között, a kettõs adóztatás elkerülésére, és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, szeptember 23-án aláírt Egyezményhez kapcsolódó, Varsóban, június 27-én aláírt Jegyzõkönyvvel (Protocol to the Convention between the Republic of Poland and the Republic of Hungary for the avoidance of double taxation and the prevention of fiscal evasion with respect to taxes on income and on capital, done at Budapest on September 23, 1992). 9. Cikk A jelen Egyezmény értelmezése és végrehajtása során felmerülõ vitás kérdések diplomáciai úton kerülnek rendezésre. 10. Cikk 1. Az Egyezményt a Szerzõdõ Felek jogrendszerüknek megfelelõen fogadják el, amit diplomáciai jegyzékváltás útján igazolnak vissza. Az Egyezmény a késõbbi jegyzék kézbesítését követõ 30. nappal lép hatályba. 2. Jelen Egyezmény a Szerzõdõ Felek kölcsönös beleegyezésével írásban bármikor módosítható vagy kiegészíthetõ. E módosítások és kiegészítések külön jegyzõkönyvekként kerülnek megfogalmazásra és az Egyezmény szerves részét képezik. 3. Az Egyezmény a hatálybalépése napjától számított öt évig marad hatályban, amely határidõ automatikusan

6 1334 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám meghosszabbodik további ötéves idõszakokra, amennyiben az Egyezményt annak lejárta elõtt legkésõbb hat hónappal a Szerzõdõ Felek egyike sem mondja fel diplomáciai jegyzék útján. 11. Cikk Jelen Egyezmény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszíti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Lengyel Népköztársaság Kormánya által augusztus 15-én, Budapesten, a varsói Magyar Kulturális Intézet, valamint a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ tevékenységérõl kötött Megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között Varsóban, április 15-én kelt, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Lengyel Népköztársaság Kormánya által augusztus 15-én, Budapesten, a varsói Magyar Kulturális Intézet, valamint a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ tevékenységérõl kötött Megállapodás módosításáról szóló Jegyzõkönyv. Készült Budapesten, május 30. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és lengyel nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. (Aláírások) 3. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2. -a a szerzõdés 10. Cikke 1. pontjában meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A (2) bekezdésben meghatározott idõpont naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök Az önkormányzati miniszter 4/2009. (II. 4.) ÖM rendelete a kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történõ ellátását ösztönzõ támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CII. törvény 5. számú mellékletének 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az oktatási és kulturális miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszter véleményének kikérésével a következõket rendelem el: 1. (1) A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 28. pontja szerinti 100,0 millió forint elõirányzat a kistelepülések közoktatási feladatai társulásban történõ ellátásának ösztönzését szolgálja. (2) Támogatást igényelhet a) többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: Társulás), b) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. -ai szerinti intézményi társulás (a továbbiakban: intézményi társulás) székhely települési önkormányzata, továbbá c) települési önkormányzat az általa fenntartott azon közoktatási intézmény mûködési kiadásaihoz, melyhez 1500 fõ és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat által 2008/2009. nevelési évben/tanévben önállóan fenntartott közoktatási intézmény szeptember 1-jétõl tagintézményként csatlakozik. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás igénylésének további feltétele, hogy a) a társulni kívánó 1500 fõ és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat intézményének közös fenntartására irányuló korábbi augusztus 31-éig kezdeményezett társulási szándékát más önkormányzat, intézményi társulás vagy Társulás elutasította, továbbá b) a (2) bekezdés szerint szeptember 1-jétõl bõvülõ közoktatási intézmény új tagintézményében a foglalkozásokat, tanítási órákat a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ pedagógusok tartsák meg. (4) A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás, az 1500 fõ és az alatti lakosságszámú települési önkormányzat által 2008/2009. nevelési évben/tanévben önállóan fenntartott közoktatási intézmény gyermek-, illetve tanulólétszáma alapján legfeljebb Ft/gyermek, tanuló, melynek összege nem haladhatja meg a 8 millió forintot. (5) Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, amely lejárt esedékességû, meg nem fizetett köztartozással

7 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1335 rendelkezik (a köztartozás megfizetéséig), vagy adósságrendezési eljárás alatt áll. 2. (1) A támogatás összegének meghatározása az alábbi szempontok figyelembe vételével történik: a) az 1500 fõ és az alatti lakosságszámú, társulni kívánó kistelepülési önkormányzat területén szeptember 1-jétõl tagintézményként mûködõ feladat-ellátási helyen óvodai nevelésben, illetve iskolai oktatásban részesülõ gyermekek, tanulók száma, az összlétszámon belül a hátrányos helyzetû, illetve halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók létszáma, továbbá b) az intézményi társulás, illetve a Társulás által fenntartott intézmény hosszú távú 5 éves fenntarthatóságával kapcsolatos adatok és tervek (gyermeklétszám alakulása, mûködtetési költségek és azok alakulása, terveznek-e további intézmény-racionalizálást). (2) A támogatás szempontjából elõnyben részesülnek azon pályázók, a) amelyek intézményében a megvalósítandó célok összhangban vannak a kistérségi intézkedési tervvel, illetve az önkormányzati intézkedési tervvel, különös tekintettel a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ában foglaltaknak megfelelõen a közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési tervben megjelölt feladatokra, b) amelyek 25%-ot meghaladó halmozottan hátrányos helyzetû gyermek/tanulói aránnyal rendelkezõ közoktatási intézményt fogadnak be, továbbá c) amelyek esetében a szeptember 1-jétõl bõvülõ közoktatási intézmény megfelel a költségvetési törvény 8. számú mellékletének IV. fejezet Többcélú kistérségi társulások támogatása jogcím, Kiegészítõ szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeinek. 3. (1) A támogatás felhasználható a közoktatási intézmény átszervezése kapcsán felmerülõ egyszeri személyi és dologi kiadások, továbbá a közoktatási intézmény mûködési kiadásainak teljesítéséhez. (2) A támogatás nem használható fel azon személyi kiadásokhoz, melyekhez a Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen támogatás igényelhetõ. 4. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) az e rendelet melléklete szerinti pályázati adatlapot, b) az 1500 fõ és az alatti lakosságszámú települési önkormányzattal társulni szándékozó ba) önkormányzat befogadó szándéknyilatkozatát, bb) intézményi társulás és Társulás esetén a tagönkormányzatok befogadó szándéknyilatkozatait tartalmazó képviselõtestületi-határozatokat, c) a társulni kívánó 1500 fõ és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat augusztus 31. elõtti dátumú, társulási szándékát igazoló, az önkormányzatot be nem fogadó ca) önkormányzat esetén az általa hozott elutasító képviselõ-testületi határozatot, cb) intézményi társulás és Társulás esetén a tagönkormányzatok elutasító tartalmú képviselõ-testületi határozatait, d) a társuló önkormányzatok közoktatási intézkedési tervét, valamint közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési tervét, továbbá e) a közoktatási intézmények alapító okiratait. 5. (1) A pályázatot február 16-áig szükséges elektronikus úton és papír alapon egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) megküldeni, illetve benyújtani. (2) A pályázatokat az Igazgatóság az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. -ának (3) bekezdése alapján e rendelet alapul vételével a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerûségi szempontból megvizsgálja és szükség esetén 5 napon belül hiánypótlásra, módosításra hívja fel a pályázót. Amennyiben a pályázó a felhívásnak 5 napon belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelõen teljesíti azt, az Igazgatóság a pályázatot nem továbbítja az Önkormányzati Minisztériumnak (a továbbiakban: ÖM), és errõl értesíti a pályázót. (3) A felülvizsgált pályázatok eredeti példányát az Igazgatóság véleménye csatolásával február 23-áig továbbítja az ÖM részére. Amennyiben az ÖM a pályázatok vizsgálata során további tájékoztatást, illetve dokumentumok megküldését tartja szükségesnek, ezeket a pályázók külön felhívásra kötelesek részére teljesíteni. 6. (1) Az önkormányzati miniszter az ÖM két képviselõjébõl, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy-egy képviselõjébõl álló tárcaközi bizottság javaslata alapján a pályázatokról március 20-áig dönt. (2) A támogatási döntést az ÖM honlapján nyilvánosságra kell hozni.

8 1336 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám 7. Az önkormányzati miniszter a nyertes pályázóval (a továbbiakban: Támogatott) április 20-áig támogatási szerzõdést köt. E határidõnek a Támogatott hibájából történõ elmulasztása jogvesztõ. 8. A támogatást a Támogatott által augusztus 31-ig megvalósított tényleges intézményi átszervezés ÖM-nek történõ igazolását (módosított társulási megállapodás és alapító okirat hiteles másolatának megküldését) követõ 15 munkanapon belül az ÖM utalványozása alapján a Magyar Államkincstár egy összegben folyósítja. 9. (1) A támogatás felett a Támogatott rendelkezik és felelõs annak jogszerû felhasználásáért. (2) A támogatás felhasználására az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 10. (1) A támogatás felhasználásának végsõ határideje június 30. Az ezen határidõig fel nem használt támogatásrészt kamattal növelten vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. (2) A támogatást a támogatási szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen részben vagy egészben kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha a) az 1. (3) b) és c) pontjaiban foglaltakat a szeptember 1-jétõl bõvülõ közoktatási intézmény 2009/2010. nevelési évtõl/tanévtõl számított három nevelési éven/tanéven belül megszegi, b) a társuló 1500 fõ vagy az alatti települési önkormányzat három éven belül kiválik az intézményi társulásból, többcélú kistérségi társulásból, illetve a társulásba bevitt intézményét ismételten önállóan tartja fenn, c) a támogatást nem a támogatási szerzõdésben rögzített feltételeknek megfelelõen használják fel. (3) Visszafizetési kötelezettség esetén a Támogatott az Áht. 64/B. (2) bekezdése szerint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett összeg után az igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. 11. A Támogatott a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-i fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. 12. (1) A támogatás felhasználását az ÖM, az Oktatási Hivatal, és az ÖM által megbízott szervek is ellenõrizhetik. (2) A Támogatott köteles a támogatás felhasználásáról elkülönítetten, naprakész nyilvántartást vezetni, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni. Záró rendelkezés 13. E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Dr. Gyenesei István s. k., önkormányzati miniszter

9 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1337 Melléklet a 4/2009. (II. 4.) ÖM rendelethez Adatlap a kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történ ellátását ösztönz támogatás igényléséhez Pályázó Önkormányzat/Társulás neve: Polgármester /Elnök neve: Önkormányzat/Társulás címe: KSH kódja: A társulni kívánó 1500 f és az alatti lakosságszámú települési önkormányzat neve: KSH kódja: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó telefonszáma: Kapcsolattartó címe: A befogadó intézmény neve: A befogadó intézmény OM azonosítója: A befogadó intézmény címe: A csatlakozni kívánó intézmény neve: A csatlakozni kívánó intézmény OM azonosítója: A csatlakozni kívánó intézmény címe: Az 1500 f és az alatti lakosságszámú önkormányzat által 2008/2009. nevelési évben/tanévben önállóan fenntartott közoktatási intézménnyel kapcsolatos adatok 2008/2009. nevelési év/tanév Gyermeklétszám Tanulólétszám Összlétszám Összlétszámon belül a HHH-s gyermekek, tanulók száma Összlétszámon belül a HHH-s gyermekek, tanulók aránya: A szeptember 1-jét l kib vül intézmény hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos adatok: Fenntarthatósági adatok (gyermek- és tanulólétszám várható alakulása 5 évre el re): év Gyermeklétszám Tanulólétszám Amennyiben az intézményt a Ttv. 8., 9. vagy 16. -a szerinti intézményi társulás tartja fenn, a társulásban résztvev önkormányzatok megjelölése Igényelt támogatás részletezése: Sorszám M ködési kiadások részletezése Igényelt támogatás (Ft) Igényelt támogatás összesen:

10 1338 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám Igényelt támogatás felhasználási célja(i) (rövid leírás), az intézményi társulás, illetve a Társulás által fenntartott intézmény hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos adatok és tervek (gyermeklétszám alakulása, m ködtetési költségek és azok alakulása, terveznek-e további intézmény-racionalizálást) Csatolandó dokumentumok: 1. óvoda/iskola alapító okirata 2. az 1500 f és az alatti lakosságszámú települési önkormányzattal társulni szándékozó önkormányzat szándéknyilatkozata, intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás esetén a tagönkormányzatok szándéknyilatkozata, 3. a társulni kívánó 1500 f és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat augusztus 31-e el tti dátumú, társulási szándékát igazoló, az önkormányzatot be nem fogadó önkormányzat, illetve társulás által hozott elutasító képvisel -testületi vagy társulási tanácsi határozata, 4. a társuló önkormányzatok közoktatási intézkedési terve A rendeletben foglalt feltételeknek az igénylés megfelel: Dátum: P. H.... jegyz /munkaszervezet vezet je polgármester/elnök HATÁROZAT A köztársasági elnök 6/2009. (II. 4.) KE határozata a 8/2006. (I. 20.) KE határozat módosításáról Az Alkotmány 30/A. (1) bekezdés i) pontjában megállapított jogkörömben, a felsõoktatásról szóló CXXXIX. törvény ának b) pontja alapján, az oktatási és kulturális miniszter a fenntartóval egyetértésben tett javaslatára módosítom a 8/2006. (I. 20.) KE számon hozott határozatomat, és dr. Earle, John, a Közép-európai Egyetem határozott idõre kinevezett egyetemi tanárát és dr. Pagano, Ugo, a Közép-európai Egyetem határozott idõre kinevezett egyetemi tanárát február 1. napjával határozatlan idõre egyetemi tanárrá kinevezem. Budapest, január 20. Ellenjegyzem: Sólyom László s. k., köztársasági elnök Budapest, január 22. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter KEH ügyszám: IV-3/05658/2008.

11 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1339 KÖZLEMÉNYEK Az Országos Rádió és Televízió Testület ügyrendje Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT, Testület) az évi I. törvény 40. -ának (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján, a szólásszabadság, a mûsorszolgáltatás piacra lépésének elõsegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása, a mûsorszolgáltatók függetlensége és a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülése érdekében ügyrendjét az alábbiak szerint állapítja meg: Általános meghatározások 1. (1) Az ORTT az Országgyûlés által választott önálló jogi személy. (2) Az ORTT székhelye Budapest, hivatali szerve az Iroda. (3) Az ORTT a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvényben (a továbbiakban: Rttv.) megállapított feladat- és hatáskörét az alábbi szervek útján gyakorolja: a) az ORTT teljes ülése (a továbbiakban: testületi ülése), b) az ORTT elnöke, c) az ORTT tagja, d) az ORTT Irodája, e) az ORTT Panaszbizottsága, f) a Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap). Az ORTT testületi ülése 2. (1) A testületi ülés az ORTT szavazati joggal rendelkezõ tagjainak együttes tanácskozását jelenti. (2) A testületi ülés az ORTT legfõbb szerve, amely ellátja mindazokat a feladatokat, és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Rttv. megállapít számára. (3) A testületi ülés mûködéséhez szükséges, a Testület igénye szerinti feltételeket az Iroda biztosítja. (4) A testületi ülés határozatképes, ha azon a szavazati jogosultságoknak legalább a fele személyesen képviselve van. (5) A határozatképesség megállapítását nem érinti, ha a tag az ülésen jelen van, ám szavazati jogát nem gyakorolja. 3. (1) Ha a testületi tag az ülésen való megjelenésében egészségével összefüggõ okból, illetve hivatalos elfoglaltság miatt akadályoztatva van, szavazati jogát meghatalmazás alapján képviselõje útján is gyakorolhatja. (2) Meghatalmazás kizárólag írásban és csak a Testület tagjának ideértve az elnököt is adható, érvényességéhez szükséges annak írásbeli elfogadása. A Testület tagja egyidejûleg egy testületi tagnak adhat meghatalmazást. (3) A képviselet terjedelmét a meghatalmazó testületi tag korlátozhatja, azonban ennek a meghatalmazásból ki kell tûnnie. A meghatalmazás legfeljebb egy munkahétre szól, ezt meghaladó tartamú akadályoztatás esetén hetente meghosszabbítható. (4) A meghatalmazáshoz csatolni kell a meghatalmazó tag nyilatkozatát a távollét okáról, illetve várható idõtartamáról. (5) A meghatalmazás alapján a heti munkatervben szereplõ egyes elõterjesztések, annak kiegészítései, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító indítványok tekintetében szavazati jog akkor gyakorolható érvényesen, ha a meghatalmazáshoz a meghatalmazó testületi tag mellékeli leadandó szavazatát. (6) A meghatalmazásban leadott szavazatot abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a Testület a testületi ülésen az elõterjesztéshez kapcsolódó olyan technikai jellegû módosító indítványról tárgyal, amely érdemben nem változtatja meg a határozati javaslatot. Ugyancsak érvényes az eredeti elõterjesztés vonatkozásában leadott szavazat az elõterjesztés olyan kiegészítése tekintetében, amely nem változtatja meg az eredeti elõterjesztésben szereplõ határozati javaslatot. (7) A meghatalmazást és annak mellékleteit legkésõbb a képviseleti jog gyakorlásának megkezdésekor az elnöknek be kell nyújtani és mellékleteivel együtt a jegyzõkönyvhöz csatolni. Az elnök a meghatalmazás tényét bejelenti, szavazáskor a meghatalmazáshoz mellékelt érvényes szavazatot ismerteti, vagy megállapítja a szavazat hiányát, illetve érvénytelenségét és a szavazás eredményét erre figyelemmel állapítja meg. 4. (1) A testületi ülésen tanácskozási joggal részt vesz az Alap igazgatója, az ORTT Irodájának vezetõje (a továbbiakban: fõigazgató), és az általuk kijelölt, elõterjesztésekért felelõs személyek, valamint a jegyzõkönyvvezetõ. (2) Tanácskozási jog nélkül az ülésen részt vehet a testületi tag titkára. (3) Zárt ülésen a Testület elnökén és tagjain kívül a fõigazgató, az Alap igazgatója és a jegyzõkönyvvezetõ vesz részt. (4) A testületi üléseken a Testület hozzájárulásával más meghívottak is részt vehetnek és felszólalhatnak, azonban ilyen esetekben is elrendelhetõ zárt ülés. A meghívandók személyére a Testület elnöke és tagjai egyaránt tehetnek javaslatot, amelyrõl az ORTT egyszerû többséggel dönt.

12 1340 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám A Testület rendes ülése 5. (1) A Testület a szavazatok egyszerû többségével (a továbbiakban: egyszerû többséggel) elfogadott az elnök által a féléves munkaterv alapján elõkészített heti munkaterv alapján tart rendes üléseket. A heti munkaterv tartalmazza az adott héten megtartandó ülések kezdetének idõpontját és tervezett napirendjét. A hét utolsó napján (péntek) elkészített napirendtervezetet az ORTT saját honlapján az ülést megelõzõen két nappal közzéteszi. (2) A hét utolsó napján (péntek) 12 óráig beérkezett elõterjesztések bekerülnek az elõterjesztés megérkezését követõ második heti munkatervbe. Az elnök indokolt esetben a tagok tájékoztatása mellett dönthet a beérkezett elõterjesztések napirendre javasolásának legfeljebb egy hétre történõ elhalasztásáról. A munkatervben már szereplõ, ám a Testület által nem tárgyalt, illetve a már tárgyalt, de elnapolt elõterjesztések folyamatosan a munkaterv részét képezik. (3) A Panaszbizottság döntésével szemben a Testülethez érkezett jogorvoslati kérelem alapján készült elõterjesztés a kiosztását követõ héten kerül napirendre. A bejelentések és panaszok kivizsgálására irányuló, közigazgatási eljárás indításával kapcsolatos elõterjesztések legkésõbb a kiosztást követõ héten kerülnek napirendre. Az elnök gondoskodik arról, hogy a heti munkaterv legkésõbb a tárgyhetet megelõzõ hét pénteki napján eljusson a tagokhoz. (4) A választási eljárásról szóló évi C. törvény 40. (1) bekezdésében meghatározott idõszakban közzétett mûsorszámokkal kapcsolatban az esélyegyenlõség biztosítása tekintetében beérkezett beadványokról a Testület az errõl szóló elõterjesztés kiosztását követõ elsõ testületi ülésen de legkésõbb az elõterjesztés kiosztásától számított 3 munkanapon belül dönt. (5) A Testület üléseit szükség szerint, de hetente legalább két alkalommal tartja. (6) Az egyes ülések napirendjét és az egyes napirendi pontok sorrendjét az adott ülés vonatkozásában a Testület egyszerû többséggel állapítja meg. A Testület napirendjére a Testület tagja írásban javaslatot tehet, amelyet legkésõbb az ülés kezdete elõtt 24 órával köteles eljuttatni az elnöknek, a többi testületi tagnak, a fõigazgatónak és az Iroda érintett szervezeti egységének, illetve szükség esetén az Alap igazgatójának. 6. (1) A határozattal lezárandó napirendi pontokról az elõterjesztõ határozati javaslatot is tartalmazó, írásbeli döntés-elõkészítõ anyagot (elõterjesztést) készít. (2) A heti elsõ rendes ülés elsõ napirendi pontjaként az elnök beszámol a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról. Az errõl készült írásos elõterjesztést, ha indokolt, szóban kiegészítheti. A beszámoló elfogadásáról a Testület határozatot hoz. (3) Az Iroda, illetve az Alap elõterjesztéseinek elkészítésére vonatkozó szabályokat e szervezetek szervezeti és mûködési szabályzata állapítja meg. (4) A testületi tag az általa elkészített elõterjesztést legkésõbb az 5. (6) bekezdésben megjelölt határideig eljuttatja az elnökhöz, a tagokhoz, a fõigazgatóhoz, valamint szükség szerint az Alap igazgatójához. A testületi tag által készített elõterjesztés napirendre vételérõl a Testület egyszerû többséggel dönt. 7. (1) Az elõterjesztéshez a testületi tagok írásban aláírással ellátott módosító indítványt tehetnek, amelyet az 5. (6) bekezdésben megjelölt határideig kell az Informatikai és Ügyviteli Osztály kijelölt munkatársának átadni. A kijelölt munkatárs azonnal gondoskodik a dokumentum nyilvántartásba vételérõl, szkennelésérõl és a Módosító indítványok mappában történõ megjelenítésérõl. (2) A módosító indítvány tekintetében a Testület az érdemi határozathozatal elõtt hoz döntést. (3) A Testület a szavazatok kétharmadával bármely elõterjesztést sürgõsséggel napirendre vehet. (4) A Testület a (3) bekezdésben szereplõ szavazati aránnyal veszi napirendre a Testület elnöke, illetve tagjai, az Iroda és az Alap által sürgõs jelzéssel ellátott elõterjesztéseket. A sürgõsségi javaslat okát az elõterjesztõnek írásban indokolnia kell. (5) A (3) (4) bekezdésben szerepelõ elõterjesztésekhez kapcsolódóan a testületi ülésen szóbeli módosító indítványt lehet elõterjeszteni. 7/A. A testületi tag az ülést megelõzõen írásban kérheti, hogy az általa benyújtott elõterjesztést és módosító indítványt a jelenlétében tárgyalja meg a Testület. A testületi tag ezzel a lehetõséggel az adott elõterjesztés és módosító indítvány tekintetében egy alkalommal élhet. 8. (1) A Testület határozatait az Rttv.-ben és a jelen ügyrendben foglalt kivételekkel egyszerû többséggel hozza. Amennyiben egy határozati javaslat nem kap többséget, úgy azt elutasítottnak kell tekinteni. A Testület határozatai nyilvánosak. (2) Az Rttv aiban szabályozott szavazati eljárásokban a testületi tagot nem köti az elõzõ szavazati forduló(k)ban leadott szavazata. (3) A Testület határozatait nyílt szavazással hozza. A szavazásról készült jegyzõkönyvben a szavazatok az egyes testületi tagokra vonatkozóan név szerint kerülnek feltüntetésre, a szavazati arány egyidejû megjelölésével. (4) Zárt ülés elrendelésérõl a Testület kétharmados többséggel dönt. (5) A szavazásnál kisebbségben maradt testületi tag az ülés által megvitatott eltérõ álláspontját, indokaival együtt különvélemény formájában írásba foglalhatja, és a ha-

13 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1341 tározathoz csatolhatja. A különvéleményt meghozatalától számított három munkanapon belül kell írásban az iratokhoz csatolni. A különvéleményt a határozattal együtt kell közzétenni. (6) A testületi tag a meghozott határozathoz írásban párhuzamos indokolást is csatolhat, ha a határozatot támogatta, azonban annak indoklásával nem vagy nem teljes mértékben értett egyet. A párhuzamos indokolást a határozat meghozatalától számított három munkanapon belül kell írásban az iratokhoz csatolni. A párhuzamos indokolást a határozattal együtt kell közzétenni. Rendkívüli ülés 9. (1) A rendes ülés elõkészítésére vonatkozó szabályoktól eltérõen összehívott ülés (rendkívüli ülés) akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati jogosultságok legalább kétharmada személyesen képviselve van. A rendkívüli ülés napirendjét a Testület a szavazatok legalább kétharmadával fogadja el. (2) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a Testület az Rttv. 57. (5) bekezdésében meghatározott április 1-jei határidõ elõtt legkésõbb 5 nappal nem hoz döntést az Rttv. 57. (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételrõl. (3) A rendkívüli ülésre egyebekben a 6. (2) bekezdésének kivételével a ok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ORTT tagjai 10. (1) Az ORTT tagja az ORTT elnöke és az Országgyûlés által a képviselõcsoportok javaslatai alapján e tisztségre megválasztott magyar állampolgárok. (2) Az ORTT létszáma legkevesebb öt fõ. (3) Az ORTT akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. (4) Az ORTT-t négy évre választja meg a Magyar Köztársaság Országgyûlése. A Testület elnöke, illetve tagja személyében bekövetkezett változás esetén az új elnök, illetve tag megbízatása a Testület megbízatásával együtt jár le. (5) Az ORTT tagjai mûködésüket testületi döntések alapján fejtik ki, eljárásuk során egyenlõ jogokat élveznek és csak a törvénynek vannak alárendelve. (6) Az ORTT tagjai az Rttv. szerinti megválasztásuk elõtt írásban összeférhetetlenségi nyilatkozatot, hivatalba lépésük alkalmával pedig az Országgyûlés elnöke elõtt esküt tesznek. Ezt követõen vagyonnyilatkozatukat átadják az Országgyûlés elnökének. Hasonlóképpen vagyonnyilatkozatot tesznek megbízatásuk megszûnésekor is. (7) A tag megbízatása az ORTT megbízatási idejének lejártán túl az Rttv.-ben meghatározott okok és körülmények bekövetkeztekor szûnik meg. (8) Az ORTT tagjai a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegû díjazásban és az e tisztséget betöltõ személyt megilletõ juttatásban (járandóságban) részesülnek. (9) Az ORTT tagjai feladatukat fõhivatásban látják el. Az Rttv.-ben szabályozott negyven munkanap szabadságukat oly módon veszik igénybe, hogy az a Testület mûködését semmilyen módon ne zavarja. (10) Az Rttv. 37. (5) bekezdésének a) pontja szerinti kizárási eljárásra két tag kezdeményezésére az elnök határozati javaslatot készít. Kizárási javaslatot érvényesen csak abban az esetben lehet tenni, ha a kizárásra javasolt tag bármely idõponttól számított három hónapon át a szavazást igénylõ döntéseket tárgyaló ülések háromnegyed részén neki felróható okból nem vesz részt. (11) Az ORTT döntéseit az ORTT elnöke és tagjai képviselik. Az Rttv.-nek és a jelen ügyrendnek megfelelõen meghozott testületi döntések végrehajtását a testületi tagok ellenvéleményük esetén sem akadályozhatják. Az ORTT elnöke 11. (1) Az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttes jelölése alapján e tisztségre az Országgyûlés választja. A Testület elnöke a miniszter illetményével azonos összegû díjazásban, valamint az e tisztséget betöltõ személyt megilletõ juttatásban (járandóságban) részesül. (2) Feladatai a) az ORTT mûködésével kapcsolatban: a testületi tagok javaslata alapján összeállítja az ORTT féléves munkatervét, elõkészíti a testületi üléseket és elnököl azokon, határozathozatal esetén megállapítja a szavazás eredményét, gondoskodik arról, hogy az Rttv.-ben, valamint a jelen ügyrendben foglaltak az ORTT munkájában érvényesüljenek, gondoskodik az ORTT határozatainak az érintettekhez történõ eljuttatásáról, szervezi a határozatok végrehajtásának testületi ellenõrzését, képviseli a Testületet az ORTT tevékenységével összefüggõ tárgyalásokon, b) az ORTT Irodájával kapcsolatban: kinevezi és felmenti az ORTT Irodájának fõigazgatóját, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, a Testület véleményének meghallgatása után egyetértési jogot gyakorol az Iroda igazgatóinak kinevezésével kapcsolatban, a Testület döntését követõen jóváhagyási záradékkal látja el az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzatát.

14 1342 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám (3) A Testület elnöke a Testület jóváhagyásával feladatainak ideiglenes ellátására bármely tagot megbízhatja. A tanácskozás rendje 12. (1) A Testület üléseit az elnök vezeti. (2) Ha a tagok a munkatervben meghatározott kezdési idõponttól számított tíz percen belül nem jelennek meg az ülésen olyan számban, hogy az határozatképes legyen, akkor az elnök az ülést meghatározott idõpontra elnapolhatja. (3) Az ülésvezetés során ügyel a tanácskozás rendjére és méltóságára. Figyelmezteti az ülés résztvevõit, amennyiben az ülés rendjét megzavarják. (4) Az ülésen a tagoknak az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót. (5) A Testület elnökét akadályoztatása esetén a Testület tagjai az ábécé szerint meghatározott sorrendben, egyes ülésenként egymást váltva helyettesítik (soros elnök). Beszámoló 13. Az ORTT minden év február 15-éig megtárgyalja a megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó, az Rttv. 43. (1) bekezdés a) d) pontjaiban meghatározottak szerinti beszámolóját, amelyet minden év március 1-jéig az Országgyûlés elé terjeszt. Jegyzõkönyv 14. (1) Az ORTT ülésérõl hangfelvétel készül. A rögzített hangfelvétel nem selejtezhetõ. (2) A hangfelvételrõl szó szerinti jegyzõkönyv készül az ülést követõ egy héten belül. (3) Az ORTT ülésérõl a (2) bekezdésben foglaltak mellett a határozatokat is tartalmazó írásos jegyzõkönyv készül. (4) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyveket a Testület egy tagja és az elnök vagy az ülést levezetõ soros elnök hitelesíti. A hitelesítési feladatot a Testület tagjai külön határozat szerinti sorrendben látják el. (5) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy azt a hitelesítõk az ülést követõ 8. (nyolcadik) munkanapon megtekinthessék és 8 munkanapon belül aláírhassák. (6) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvet a hitelesítést követõ 3 munkanapon belül el kell juttatni a testületi tagokhoz. A testületi tagok a hitelesített jegyzõkönyv kézhezvételét követõ elsõ testületi ülésen közölhetik a jegyzõkönyvvel kapcsolatos kifogásaikat. A Testület a felvetett kifogásokról határozatot hoz. (7) Az ülésrõl készített (2) és (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyv nem selejtezhetõ, levéltárba adásáról 20 év elteltével kell gondoskodni. (8) A jegyzõkönyv vezetésérõl a fõigazgató, vagy a fõigazgató által átruházott jogkörben az Iroda vezetõ beosztású munkatársa jogász végzettségû köztisztviselõ révén gondoskodik. (9) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: az ülésen jelen levõ testületi tagok és más jelenlévõk nevét; az elfogadott, tárgyalt napirendi pontokat; az egyes napirendi pontok tárgyalásán tanácskozási joggal jelenlévõk nevét a minõségük feltüntetésével; az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét; az egyes szavazások eredményét a tagok szavazatainak név szerinti lejegyzésével; a hozott határozatokat a végrehajtásáért felelõs személy és a határidõ megjelölésével. (10) A Testület nyilvános üléseirõl készített (2) és (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvek nyilvánosak, a (2) bekezdés szerinti jegyzõkönyv az ülést követõ tizedik napon, a (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyv a hitelesítést követõen az ORTT honlapján megtekinthetõ. Határozatok nyilvántartása 15. (1) Az ORTT testületi határozatait a 14. (3) (5) bekezdésében meghatározott módon kell hitelesíteni. (2) A Testület által meghozott és hitelesített szövegû határozatot az ORTT-határozatok könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartásban rögzíteni kell a határozat számát és létrejöttének napját. A határozatok könyve a határozatokat havonkénti bontásban, emelkedõ számsorrendben tartalmazza. Határozatok közlése 16. (1) Az ORTT az Rttv. 41. (1) bekezdés j) pontjában foglalt feladatának ellátása során hozott határozatait a Kulturális Közlönyben nyilvánosságra hozza, a határozatnak a határozatok könyvében történõ nyilvántartásától számított 8 napon belül. (2) Az ORTT a határozatok tárában szereplõ és a testületi tag által a 14. (2) bekezdés alapján hitelesített határozatainak szövegét saját honlapján az adatvédelmi szabályok figyelembevételével közzéteszi. (3) A Testület elnöke vagy a soros elnök az általa vezetett testületi ülésen hozott közigazgatási határozatok egy

15 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1343 példányát kiadmányozza. A közigazgatási határozat fennmaradó példányait a határozat kiadásáért felelõs igazgatóság vezetõje hitelesíti. 17. (1) Az ORTT határozatát a határozatot kezdeményezõ féllel és a határozatban érintett féllel postai vagy hivatali kézbesítés útján kell közölni. Az ORTT elrendelheti a határozatnak megfelelõ helyen, kifüggesztéssel történõ közzétételét. A kifüggesztés helyét, idõpontját és idõtartamát a határozatban rögzíteni kell. (2) A fõigazgató és az Alap igazgatója köteles hitelt érdemlõen tájékoztatni egymást az Iroda és az Alap szervezetére, illetve feladataira vonatkozó testületi határozatról abban az esetben, ha a fõigazgató, vagy az Alap igazgatója nem vesz részt azon a testületi ülésen, amelyen a döntés született. A Panaszbizottság 18. (1) A Panaszbizottság tagjai az ORTT által felkért, köztiszteletben álló és az Rttv. szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot vállaló személyek. A Panaszbizottság tagjait a Testület külön, személyre szóló határozattal bízza meg. (2) A Panaszbizottság a panaszügyekben háromtagú tanácsokban jár el, amelyek elnökei minden esetben jogi végzettségû személyek. 19. (1) A Panaszbizottság eljárása írásban megfogalmazott panasz alapján indul. A Panaszbizottság a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvénynek a képviseleti jogosultságokra, a felek egyenlõségére, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére vonatkozó szabályait az eljárás során kiemelten érvényesíti. (2) A Panaszbizottság eljárásában a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. Az eljárás során a feleket lehetõség szerint meg kell hallgatni. A meghallgatásról való távolmaradás azonban az eljárás lefolytatásának nem akadálya. (3) Az eljáró tanács által meghozott határozatot minden esetben a feleknek írásban is a jogorvoslati lehetõségre utalással közvetlenül meg kell küldeni. 20. (1) A Panaszbizottság döntése ellen jogorvoslati kérelemmel közvetlenül a Testülethez lehet fordulni. A mûsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú. (2) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását és az azt megelõzõ eljárást megvizsgálja. A vizsgálat eredményeként a) a Panaszbizottság állásfoglalását helybenhagyja és a panaszos vagy a mûsorszolgáltató által elõterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja; b) a panaszos által elõterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és kötelezi a mûsorszolgáltatót a határozatban foglalt közlemény közzétételére, vagy kötelezi a mûsorszolgáltatót, hogy adjon lehetõséget a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére; c) a mûsorszolgáltató által elõterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a mûsorszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét; d) a mûsorszolgáltató vagy a panaszos által elõterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakkal nem ért egyet, de a Panaszbizottság állásfoglalását csak részben tartja megalapozottnak, a jogorvoslati kérelmet elutasítja és a Panaszbizottság állásfoglalását részben megváltoztatja; e) a mûsorszolgáltató vagy a panaszos által elõterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakkal részben egyetért, a Panaszbizottság állásfoglalását e tekintetben megváltoztatja, és a jogorvoslati kérelmet egyebekben elutasítja. (3) A Testület az állásfoglalást hatályon kívül helyezheti és a Panaszbizottságot új eljárásra utasíthatja, ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, és a tényállás kiegészítése iránt a Testület nem intézkedik, vagy ha az állásfoglalás jogszabályt vagy a Panaszbizottság ügyrendjét sérti, és nincs lehetõség az ügyben érdemi döntés meghozatalára. (4) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a panaszbizottsági eljárás során a panasz érdemi döntés nélküli elutasításának lett volna helye. (5) A Panaszbizottság összetételére, a tagság feltételeire, megszûnésére, a tagok jogaira és kötelezettségeire, valamint az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére vonatkozó további rendelkezéseket, illetve a Panaszbizottság eljárásának részletes szabályait az Rttv a és a Panaszbizottság ügyrendje határozza meg. Az ORTT Irodája 21. Az Iroda szervezeti felépítését, mûködési rendjét, az ezzel kapcsolatos feladat-, hatás- és jogköröket, illetve felelõsségi viszonyokat az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza. A Testület tagjai és az Iroda viszonya 22. (1) A Testület tagjai jogosultak az Irodában keletkezett, illetve az Irodához érkezett valamennyi iratba betekinteni, illetve azokról másolatot készíteni.

16 1344 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám (2) Az Irodához érkezett, a Testület hatáskörét érintõ beadványokról az Iroda a Testület tagjait a tárgy megjelölésével külön kérés nélkül értesíti. (3) A fõigazgató köteles a Testület tagjai részére a kért szakmai felvilágosítást megadni. A fõigazgató e feladat ellátásával az Iroda vezetõit és munkatársait is megbízhatja. (4) Az (1) (3) bekezdésben foglalt feladatok teljesítéséért amelynek rendjét az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza a fõigazgató felelõs. (5) A jelen (1) (3) bekezdéseit az Alap, illetve annak vezetõi és munkatársai vonatkozásában is megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy a bennük foglalt feladatok teljesítéséért az Alap igazgatója felel. Záró rendelkezések 23. Az ORTT ezen ügyrendje a Magyar Közlönyben történõ kihirdetéssel lép hatályba. Budapest, január 28. Dr. Majtényi László s. k., elnök Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatási szabályzatáról Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 138/2009. (I. 21.) számú határozatával közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Remény Rádió Kft. (7621 Pécs, Váradi Antal u. 11.) földfelszíni sugárzású mûsorszolgáltatót, akinek mûsorszolgáltatási szabályzatát alább közöljük. A Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatási szabályzata A Rádió Aktív Pécs 94,6 az évi I. törvény 3. (1) bekezdése alapján a törvény keretei között önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik. I. 1. A Rádió Aktív Pécs 94,6 a Pécsett élõ hallgatók tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsort szolgáltat, így különösen: mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi, nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlést, oktatási, képzési célú ismeretek közzétételét, tudományos tevékenység és eredmények ismertetését, a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és hitéleti tevékenységét bemutató mûsorokat, a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztését, hírszolgáltatást, különös tekintettel a helyi és környezetünkben lévõ települések híreire. 2. A Rádió Aktív Pécs 94,6 köteles tiszteletben tartani a nemzeti, az etnikai a nyelvi és más kisebbségek alapvetõ érdekeit és méltóságát. Nem sértheti más nemzetek méltóságát. A Rádió Aktív Pécs 94,6 köteles rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztatni a vételkörzetben élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. A Rádió Aktív Pécs 94,6 köteles biztosítani a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodni a hallgatók széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 3. A Rádió Aktív Pécs 94,6 különös figyelmet fordít az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 4. A Rádió Aktív Pécs 94,6 nem tehet közzé az erõszak alkalmazását követendõ magatartási mintákat bemutató, illetve szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámokat. II. 1. A Rádió Aktív Pécs 94,6 pártoktól, politikai mozgalmaktól független mûsorszolgáltató. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenségének biztosítéka, hogy a Remény Rádió Kft. tulajdonosa az Egészséges Városért Alapítvány, mely teljes mértékben független a pártoktól.

17 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1345 A Rádió Aktív Pécs 94,6 pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást nem fogad el, ezek képviselõi mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. 2. A Rádió Aktív Pécs 94,6 hírszerkesztésének alapelvei: magában foglalja a vételkörzetben élõket érintõ közérdekû információkat, a településen történt kulturális és társadalmi eseményeket, pártpolitikai hírmûsort a Rádió Aktív Pécs 94,6 nem szerkeszt, esetleges helyreigazítást a felelõs szerkesztõ utasítására a következõ mûsor sugárzásánál kell megtenni. 3. A nemzetiségi, etnikai kisebbség kultúrájának, életének bemutatásának rendje Pécsett német, horvát, szerb nemzetiségi és roma kisebbség található, akik a többségi lakossággal együtt élnek, tehát nem tömbben, hanem szórtan élnek, a kisebbségi mûsor nyelve a magyar. 4. Kulturális, világnézeti és vallási sokféleség bemutatása A Rádió Aktív Pécs 94,6 a kultúra sokszínûségének és sokféleségének bemutatására törekszik. A vallási, hitéleti mûsorok nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. 5. Kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések A Rádió Aktív Pécs 94,6 olyan jellegû mûsor-összeállítást nem készít, mely kiskorúak által ne lenne hallgatható. Mûsoraink minden korosztály számára aktuális és érdekes információkat tartalmaznak, melyek minden korosztály számára ajánlottak. 6. Reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása A Rádió Aktív Pécs 94,6 állandó megnevezésû mûsorszolgáltatásában a reklám idõtartama egyetlen bármiként számított mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A Remény Rádió Kft. mûsorszolgáltatásában reklám csak mûsorszámok között tehetõ közzé. A Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsoraiban alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A Rádió Aktív Pécs 94,6 állandó megnevezésû mûsorszolgáltatásában rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg a Remény Rádió Kft. mûsorszolgáltatónál reklámban. A Rádió Aktív Pécs 94,6 mûsorszolgáltatásában csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 7. Közérdekû közlemények közzététele A Rádió Aktív Pécs 94,6 számára közérdekû közleménynek minõsül: az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatokat ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. A rendõrségi, egészségügyi és egyéb hatósági közleményeket kizárólag az erre illetékes szervtõl, felelõs munkatárstól vagy hírügynökségtõl lehet elfogadni. A Rádió Aktív Pécs 94,6 a közlemények forrását mindig ellenõrzi. 8. A Rádió Aktív Pécs 94,6 munkatársaira vonatkozó rendelkezések A Rádió Aktív Pécs 94,6 rádiónál alkalmazásban lévõ mûsorkészítõk munkájukat a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismeretük és tudásuk szerint, függetlenül végzik. A mûsorkészítõknek lehetõvé kell tenniük, hogy minden szereplõ kifejthesse véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház, vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõk felelõssége, hogy a mûsorszolgáltatási szabályzatban foglaltakkal ellentétes véleménynyilvánítást indokolt esetben akár technikai eszközökkel is megakadályozza. 9. A Rádió Aktív Pécs 94,6 megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai nem teremthetnek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a Remény Rádió Kft. alkalmazottai számára. Pécs, november 12. De Blasio Antonio s. k., ügyvezetõ

18 1346 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 175/2009. (I. 21.) számú határozatával közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Kulturális Centrum (3014 Hort, Szabadság tér 23 23/A) vezetékes mûsorszolgáltatót, akinek mûsorszolgáltatási szabályzatát alább közöljük. Hort Község Kulturális Centruma által mûködtetett Hort TV mûködési szabályzata 1. Alapelvek A Kulturális Centrum Hort (székhelye: 3014 Hort, Szabadság tér 23 23/A) az Országos Rádió és Televízió Testülethez történt bejelentkezés alapján végez mûsorszolgáltatást. A tevékenységét a rádiózásról és a televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.), a bejelentésben foglaltak és a jelen mûsorszolgáltatási szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) alapján közmûsor-szolgáltatóként folytatja. A Hort TV a közmûsor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról a jelen szabályzatban rendelkezik. Jelen szabályzat kötelezõ tartalommal bír a Hort TV minden munkavégzésre (tartalomszolgáltató tevékenységre) irányuló bármely, a Hort TV-vel jogviszonyban álló alkalmazottjára (foglalkoztatottjára) nézve. A szabályzat a foglalkoztatási jogviszony, így különösen a jelen mûsorszolgáltatónál munkaviszony, a polgári törvénykönyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási jogviszony létesítése céljából megkötött bármely szerzõdés része. 2. Általános szabályok Jelen szabályzat a Rttv. 2. (Értelmezõ rendelkezések) alatt felsorolt fogalmi meghatározásait használja. A Hort TV mûsorszolgáltatása során különös figyelmet fordít az Rttv. 1. Cím (Alapelvek 3., 4., 5. ) alatt felsoroltak maradéktalan teljesülésére. A Hort TV sugárzása során közszolgálati mûsorszámokat a fõ mûsoridõben, legalább 60 percben szolgáltat. A közszolgálati mûsorszámokat a Hort TV mûsoridejének minimum 50%-ában sugározza. A reklám tényállításaiért a tudatos félrevezetés kivételével a Hort TV felelõsséggel nem tartozik. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdést reklám útján a Hort TV nem terjeszt, nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt követõen reklámot nem közöl. A Hort TV híreket közlõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. A Hort TV burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklámot nem közöl. A Hort TV választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról a törvények szabályai szerint tesz közzé politikai hirdetéseket a mûsorszolgáltatásban. Választási idõszakon kívül politikai hirdetést kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közöl. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, a Hort TV felelõsségét vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát vagy az idõpont kivételével a mûsorszám idõbeli elhelyezését. A Hort TV a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés tartalmáért felelõsséggel nem tartozik. A Hort TV nem tesz közzé dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyásztati eljárást és alkoholtartalmú italt népszerûsítõ reklámot. A Hort TV mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója vagy forgalmazója. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére. A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülõk vagy tanárok iránti bizalomra. Reklámot, közérdekû közleményt jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a Hort TV e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ megnevezéssel, továbbá egy mûsorszámoktól optikai vagy felismerhetõen, elkülönítve teszi közzé. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen megnevezi. Az Rttv pontjának a) alpontja szerinti közérdekû közlemény közzétételéért a Hort TV ellenszolgáltatást nem kér. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg a korlátozás nem vonatkozik az Rttv a szerinti közérdekû közleményre. Reklámot mûsorszámok között tesz közzé a Hort TV. A mûsorszám támogatóját, a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni. Támogatott mûsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra. A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését az idõpont kivételével nem befolyásolhatja. A Hort TV nem tesz közzé a mûsorelõzetes kivételével olyan mûsorszámot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik. A politikai mûsorszám nem támogatható. A kizárólag áru- vagy szolgáltatásmegrendelésre szakosodott mûsorszolgáltatásra e pont az elõzõ mondatban foglaltak kivételével nem alkalmazható. Nem támogathat mûsorszá-

19 8. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1347 mot párt, politikai mozgalom, valamint az a vállalkozás, amely fõ tevékenysége szerint e szabályzat szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetõleg ilyen termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik gyógyszertermék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra. A támogató megnevezésébe (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet. A Hort TV különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. A Hort TV rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik az Rttv ában nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról. A Hort TV biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségét, a kisebbségi álláspontok megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. A Hort TV különös figyelmet fordít az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteiket gazdagító mûsorszámok bemutatására, a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelentetésére, az életkoruk, szellemi és lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ mûsorok fõ mûsoridõben történõ bemutatására, az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. A reklám idõtartama egyetlen bármiként számított mûsorában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamában a reklámtartalmú képernyõszöveg kivéve mûsoridõn kívüli képernyõszöveget megjelenítése is beleszámít. Reklám csak mûsorszámok összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok közé tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. Alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója, forgalmazója. A közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni. Csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbség életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 3. A pártoktól és a politikai mozgalmaktól való függetlenség elvei és biztosítékai A Hort TV ezen szabályzat szerint közmûsor-szolgáltatói tevékenységét a politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánításra és a sajtószabadságra vonatkozó garanciák alapján. A pártok és a politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a mûsorszolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad úgy, hogy a tájékoztatás objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott és pártatlan legyen. Annak keretében az eltérõ álláspontokat meg kell világítani, és lehetõséget kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa. A mûsorszolgáltató nem köteles arra, hogy a politikai pártoknak és mozgalmaknak a mûsorokban számszerûen is (másodpercekben meghatározva) egyenlõ megjelenési lehetõséget biztosítson. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. A mûsorszolgáltató politikai hirdetést az országgyûlési, illetve az önkormányzati választások, továbbá az elrendelt népszavazás idején kívül közzé nem tesz. A politikai hirdetések közzétételének szabályaira nézve a mûsorszolgáltatót csak a jogszabályok elõírásai kötelezik. A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, továbbá nem toborozhat politikai párt vagy mozgalom rendezvényein való részvételre. A mûsorszolgáltató az általa megválasztott formában szerepeltetheti a helyi vagy országos politikai közélet érdeklõdésére számot tartó személyiségeit, azonban ebben az esetben sem válhat a mûsorfolyam egyetlen politikai vagy eszmei nézetrend kifejezõdésévé. A mûsorszolgáltató a politikai pártok és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett formában teszi közzé. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek, alpolgármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzeteket a mûsorszolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek bármely megnyilvánulása esetén a mûsorszolgáltató közli

20 1348 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. szám a megszólaló személy tisztségét és pártállását, illetve az általa képviselt mozgalom megnevezését. Mellõzni ezt csak akkor lehet, ha a megszólaló személy politikai tevékenységétõl teljes mértékben független minõségben szólal meg. A mûsorszolgáltató még ebben az esetben is ragaszkodhat a tisztség, a pártállás, illetve a mozgalom megnevezéséhez. A mûsorszolgáltató sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl közvetlen vagy közvetett olyan utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetére, idõtartamára, továbbá a szerkesztés egyéb elveire vonatkozik. A mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást. 4. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdeklõdésre számot tartó vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen. Hírekben, illetve a politikai mûsorokban a vélemények kinyilvánításának jogát csak a mûsor idõtartama korlátozhatja, de az is csak az arányosság szempontjai alapján. A mûsorszolgáltató köteles arra, hogy a nézõ véleményének kialakításához szükséges minden lényeges információt és véleményt megjelenítsen. A mûsorszolgáltató törekszik arra, hogy a hírekben, illetve a politikai mûsorokban a helyi közéletet meghatározó társadalmi csoportok véleménye helyet kapjon. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére objektív vagy szubjektív okból nincs lehetõség. Ebben az esetben az akadály okáról a mûsorszolgáltató a nézõt köteles tájékoztatni. A hír-, illetve politikai mûsorban megjelenõ információk forrását a mûsorszolgáltató ellenõrzi, és ahol szükséges, megjelöli. Ha több információ ellentétes tartalommal áll rendelkezésre, azok közül legalább két egymástól független hírforrásból származó információt kell közzétenni, az ellentmondásra történõ kifejezett és egyértelmû figyelemfelhívás mellett. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a mûsorszolgáltató a véleménynyilvánításhoz fûzõdõ alkotmányos jog elvei szerint lehetõséget ad arra, hogy a megszólaló az álláspontját ismertesse. Ez azonban nem járhat a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmével, megfogalmazásában pedig nem lehet durva, illetve alkalmas arra, hogy más becsületét vagy jó hírnevét sértse. Ha ez különösen élõ mûsorban mégis elõfordulna, a mûsorszerkesztõnek haladéktalanul közölnie kell, hogy ez a megszólaló, és nem a mûsorszolgáltató álláspontja. Hír- és politikai mûsorokban a mûsorvezetõ saját pártpolitikai hovatartozását nem fejezheti ki, saját véleményét az elhangzott álláspontok mellett vagy ellen nem ismertetheti. Bármely állásfoglalás vagy vélemény a szerkesztés során nem változhat meg úgy, hogy ellentmondásban álljon a megkérdezett álláspontjával. Ha a hír- vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leghamarabb ki kell javítani a nézõ figyelmének erre történõ kifejezett és egyértelmû felhívása mellett. Politikai mûsorban a mûsorvezetõnek törekednie kell arra, hogy a résztvevõk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával fejezzék ki a véleményüket. Helyreigazítást, illetve kifogást lehet közzétenni az érintett kérelmére, illetve kötelezõ a közzététel akkor, ha ezt jogerõs bírói ítélet vagy a Panaszbizottság határozata írja elõ. 5. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei A szabályzat elõírásainak alkalmazása során a mûsorszolgáltató köteles a magyar nyelv helyes és pontos használatára, kerülve az anyanyelvet rontó fordulatok, a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát. Idegen nevek és szavak használatakor a mûsorszolgáltató az adott nyelv fonetikai és kiejtési szabályait veszik figyelembe, kivéve, ha a használt név vagy kifejezés magyaros kiejtéssel került a köztudatba. A mûsorvezetõknek figyelmet kell arra fordítani, hogy a megszólalókat személyük sérelme nélkül a magyar nyelv helyes használatára késztessék. A mûsorszolgáltató köteles kerülni a durva, trágár, illetve a szeméremsértõ kifejezések alkalmazását. Ezek használatára csak akkor kerülhet sor, ha a mûsor témája vagy mondanivalója indokolja, és helyette alkalmazott hangjelzés e témával vagy mondanivalójával nem harmonikus hatást keltene. A mûsorszolgáltató a fõszerkesztõ útján anyanyelvvédõ bizottságot hoz létre, a vételkörzetében társadalmi elismertségre szert tett három személy felkérésével, akik félévente értékelik a mûsorszolgáltató anyanyelvhasználatát. A bizottság tagjai feladatuk ellátásáért a mûsorszolgáltató részérõl díjazásban nem részesíthetõk, véleményük függetlenségének biztosítása érdekében. 6. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, életük bemutatásának követelményei A mûsorszolgáltató az erre szolgáló speciális mûsoron kívül is e szabályzat elõírásainak megfelelõen sokoldalúan és tárgyilagosan mutatja be a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját és hagyományait. Ennek során a mûsorszolgáltató nem adhat helyt a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó, a közgondolkodásban kialakult negatív sztereotípiáknak. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket a társadalmi élet különbözõ megnyilvánulásaiban kell