2. Egyed feletti szervez dési szintek 2.1 Populáció Az adott helyen és id ben együtt él,egy fajba tartozó,egymással tényleges szaporodási

Átírás

1 6/8anyag,7.oldal 2. Egyed feletti szervez dési szintek 2.1 Populáció Az adott helyen és id ben együtt él,egy fajba tartozó,egymással tényleges szaporodási közösséget alkotóél lények összességét populációnak nevezzük. Genetikai értelemben a populációazon egy fajba tartozóegyedek összessége,amelyeknek közös és jellemz génállományuk van,s egymással párosodhatnak. A populációk jellemzése történhet az egyedszámmal (abszolút),s r séggel (relatív), térbeli eloszlással (egyenletes,egyenl tlen,felhalmozódó,szigetszer ) és a koreloszlással (öreged,fiatalodó,stagnáló). A populációk változásait befolyásolja a születések és halálozások aránya,jellemezhetjük növekedésükkel (korlátlan,korlátozott),az életkorral,az ivarérett egyedek termékenységével.megváltoztatják a populációk összetételét a ki-és bevándorlások. egyedek halálozása (mortalitás) egyedek vándorlása Niche -meghatározás Azt fejezi ki,hogy az adott él csoport hány %-a halálozik el A populációnagyságát befolyásolótényez,amely az egyedek el-vagy bevándorlásából származik -korlátlan -korlátozott -környezettel egyensúlyban lév populációnagyság -az életkor végs határát elér k -minden korosztályt egyenletesen érint -nagy egyedszámúfiatal generációt érint -elvándorlás (csökkent ) -bevándorlás (növel ) A populáció mint egyed feletti szervez dési szint szerkezeti jelemz i és változásának formái Összehasonlítási Fogalma Típusai szempontok egyedszám A populációk egyedeinek az összessége -abszolút egyedszám -relatívegyedszám s r ség Egységnyi területen vagy egységnyi -él lény méretét l függ térfogatban lev egyedek -él lény táplálékigényt l száma -környezeti tényez kt l A populáció szerkezete A populációváltozásai térbeli eloszlás koreloszlás születések,halálozások száma (id beli eloszlás) A populációk egyedeinek korát -azonos korosztályú és az egyes korosztályok számszer arányát mutatja meg -stabil -különböz koreloszlású -öreged -fiatalodó A születések és halálozások -egyensúlyban van aránya által meghatározott -egyensúly felbomlik populációösszetétel és egyedszám -növekv egyedszám -csökken egyedszám A populációegyedeinek termékenységi rátája a környezet -reális -potenciális eltartóképessége és a bels hatások meghatározottsága révén szaporodóképesség populációk növekedése Az adott él helyen az egyedek eloszlása -egyenletes -egyenl tlen -felhalmozódó -szigetszeré A populációk egyedszámánakmeghatározott id egység alatti változása (franciául:fülke).eredeti jelentésében az a kisebbtér (fülke),amelyet egy faj populációja funkcionálisan elfoglal.ma már inkábbazt a funkciót helyezik el térbe, amelyet a populációaz ökoszisztéma anyag-és energiaforgalmában betölt.eszerint egy ökoszisztéma a populációk által kialakított nicheek koordinált rendszerének tekinthet.hasonlattal élve:egy populációél helye ( biotópja) a "postacím",a niche pedig a populáció"foglalkozása",szerepköre,amit ott betölt.a nichet természetesen a környezet adottságai határozzák meg.ha egy faj populációinak fennmaradását dönt en például a biotóph mérséklete szabja meg,akkor egydimenziós nicheról beszélünk;ha e populációtagjai kizárólag magev k,akkor a második dimenziót a növényi magvak jelentik,ha pedig a n stények petéiket kizárólag a növény szárára rakják,akkor ez már háromdimenziós niche.ha egyébigények is meghatározószerepet játszanak (és ez a leggyakoribbeset),akkor n-dimenziós nicheról beszélünk.egyes ökológusok a trofikus kapcsolatokat tartják legfontosabbtényez nek (trofrkus niche),mások a térbeli adottságokat helyezik el térbe (térbeli niche);utóbbit f leg növénypopulációkra alkatinazzák.a populációk alkalmazkodnak a rendszer adottságaihoz,és így az evolúcióútján fajspecifikussávált környezeti igények létrehozzák a kihasználási mintázatát.ennek f jellemz i megszabják a niche kiterjedését,szélességét,ami a populációtartós megélhetési lehet ségeit tükrözi egy adott rendszer keretein belül. A f bb igényeket nichetengelyekre szokták vetíteni.különböz együtt él populációk a nichetengely eltér hosszúságúszakaszait veszik igénybe.a fajoknak igen különböz lehet az nicheük a táplálékkészlet kihasználása tekintetében aszerint,hogy táplálékspecialisták,vagy sokféle táplálékon él generalisták.utóbbiak a nichetengely teljes hosszát lefoglalják,jobban tudnak alkalmazkodni a változóviszonyokhoz is.az emberi beavatkozás jelent sen befolyásolja a rendszer fajösszetételét;a telepített növényekkel és állatokkal csak akkor érhet el jótermelési eredmény,ha a faj (fajta) nicheének megfelel körülményekr l gondoskodunk.az emberi tevékenység

2 6/8 anyag, 8. oldal miatt veszélyeztetett vadon él fajok egyeds r sége azért csökkent le, mert a gépesítés, a kemizálás, a közlekedés stb. hatására megváltozott környezetben a faj populációi nem találják meg azokat a létfeltételeket, amelyeket a nicheük megkíván, s a megváltozott körülményekhez nem tudnak alkalmazkodni. Más fajok (pl. a balkáni gerle) viszont megfelel, kell en ki nem használt nichet találtak Közép-Európa ökoszisztémáiban, és ezzel magyarázható a Balkán félszigetr l napjainkban lezajló állatföldrajzi el renyomulás. Zavartalan fészkel helyek, odvas fák hiánya (mint speciális nicheparaméter) számos ragadozó madár (pl, bagoly) létszámcsökkenését okozhatta. Teljesen azonos igényl populációk nem élhetnek tartósan együtt, egy id ben, egyazon biotópban ( koegzisztencia, kizárólagossági elv); a teljes nichefedést a térbeli vagy id beli elkülönülés, a nicheszegregáció oldja fel, szünteti meg. Konkurrencia esetén a átfedés mértéke n. A niche elkülönülése attól függ, hogy hány dimenzióban térnek el a populációk egymástól. A f félék között ismert tippanfajoknál pl. 2dimenzió (a talaj szell zöttsége és a bázisállapot) már elegend a szeparáltság kimutatásához. A nichedimenziók között legtöbbször az abiotikus tényez knek van kitüntetett szerepük. K-stratégia: Logisztikus növekedés oszcillácival A populáció túln az eltartóképességen, majd kis ingadozás után stabilizálódik. Hosszabb élet állatok benépesítési stratégiája, jellemz en sz kösebb körülményeket is elviselnek rövid ideig, testnagyságukból ered tartalékoknak köszönhet en. Példa: Tasmániába betelepített juhok. A Tasmániába betelepített juhok száma logaritmikusan n az eltartóképességig és egy kicsit a fölé is majd kicsit visszaesikalá, megint nfölé n megint csökken és így tovább az eltartóképesség határán lév egyedszám körül. A gradáció a sáskajárás példájában a sáskaraj kíméletlen pusztítással vándorol, minden zöldfelületet elpusztítva maga el tt. A védekezés hagyományosan nagyhatású rovarirtószerekkel(peszticideket) történhet, melyek veszélyesek lehetnek a többi él lényre is. A biológiai védekezés során a sáskákat megbetegít kórokozókat szaporítunk el és juttatunk a sáskarajba, így természetes ellenségeik pusztítják a sáskákat. Korfa: a populációt korcsoportokra bontva vizsgálja, megadva az egyes korcsoportok egyedszámát. Jelent sége a fiatalodó (alul széles) öreged (felül széles) populációk és a populáció jöv jét meghatározó tények felismerésében van. Például egy öreged populáció termékenysége csökken (állatok esetében) így az a populáció a jöv ben várhatóan csökkenni fog. Növekedés eltartóképesség r-stratégia : növekedés, katasztrófa, növekedés Amint lehet sége van nagyon gyors ütemben elszaporodik, ezután az eltartóképesség határán kissé túlnövekedve ugyanilyen gyorsan fogyni kezd. Ez ciklikusan ismétl dik. (növekedés, katasztófa, növekedés.) Pl: A vízibolha (Daphnia magna) populáció kedevez körülmények között exponenciálisan növekedik, majd exponenciálisan fogy. Jellemz en rövid élet állatok gyors benépesítési stratégiája. A "vizibolha" a gyorsan változó él helyhez alkalmazkodott, a körülmények romlásakor (pl. a pocsolya kiszáradásakor) ellenálló petét termel, amelyet a szél új helyekre sodorhat. (feliratok: Number of animals: az állatok száma, Time (in days) az id napokban megadva) Csongrád megye korfája 2000-ben: Látható, hogy a I. világháború utáni nagy születésszám mostanra érte el az 50évesek korcsoportját. A születésszámok visszaesésének folyamatát csak a 70-es években bevezetett a kismamákat segít intézkedések követ-

3 6/8 anyag, 9. oldal keztében megugrott születésszám állítja meg (20-24évesek). A 20 év alatti korosztály egyre kisebb arányban van jelen a populációban, ez jól mutatja, hogy hazánk átlagához hasonlóan Csongrád megyében is csökkennek a születésszámok, fogy a népesség, és a korfán láthatóan öregedik a népesség. Érdekes elgondolkodnunk azon, hogy a születésszámot alapvet en befolyásolni lehet a gyermekvállalás feltételeit könnyít kormányzati intézkedésekkel Környezeti kölcsönhatások Abiotikus környezeti tényez k A talaj A talaj kialakulásában a k zetek fizikai mállását a kémiai mállás, átalakulás követi, melynek eredményeként új anyagok keletkeznek, kolloid méret agyagrészecskék. A biológiai mállás eredményeként keletkezik a humusz. A talaj kémiai tulajdonságait a talajkolloidok jellemz i szabják meg. A talajkolloid felületén vizet illetve kationokat képes megkötni. A nátriumionok gátolják a talajkolloid kicsapódását, ezzel kötött, tömbös talaj alakul ki. A kalciumionok el segítik a kicsapódást, ezzel kisebb szemcséj, morzsalékos talaj kialakulását teszik lehet vé. A talajkolloid hidrátburkának vize a növények számára nem felvehet. Számukra a kapillárisvíz a fontos. A savas kémhatású talaj a gombáknak kedvez, míg a lúgos vagy semleges kémhatás a baktériumoknak. Az állatok számára a talaj fizikai jellemz i közül a h mérséklete, leveg és víztartalma a fontos. Oxigéntartalma általában kisebb, széndioxidtartalma magasabb, mint a leveg é. A talajt jellemezhetjük a talajszelvénnyel is. A mez gazdasági termelés során a talajt alkotó szerves és szervetlen anyagot mennyisége fogy, hiszen a termelt növények növekedéséhez felhasználódnak. Ezt a jelenséget hívjuk elhordásnak. A talajer pótlására természetes és mesterséges-m trágyákat használunk miatt építí bele a növény A fény A Földön egyedüli energiaforrás a Nap. A Napból érkez energia különböz hullámhosszú sugárzások formájában éri a Földet. A fény ennek a sugárzásnak kb. 50%-a. A szórt fény kedvez bb, mert melegít hatása kevesebb, és a fotoszintézishez is jobb. A fényviszonyokat befolyásolják: a földrajzi szélesség, a domborzat, tengerszint feletti magasság és mélység, a területet borító növényzet. A megvilágítási id tartam szerint vannak hosszúnappalos növények, a virágzáshoz 12-16óra megvilágítás szükséges, (hideg öv és a mérsékelt öv növényei), valamint rövidnappalosak, a virágzáshoz 8-12 óra megvilágítás szükséges, (a forróövi tájak növényei). Az állatokra leginkább a nappalok és az éjszakák váltakozása a ható környezet: nappali, éjszakai állatok. Vannak a fényhiányhoz alkalmazkodott állatok is pl.: vakondok. A h mérséklet A Napból a Földre érkez h sugarak el ször a földfelszínt melegítik fel, majd a felmelegedett felszín, h átadással melegíti fel a leveg t. A h mérsékleti viszonyokat befolyásolja: a földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság és mélység, domborzati viszonyok. A nagyon magas h kicsapja a fehérjéket, a nagy hidegben megfagyó víz pedig szétroncsolja a sejteket. A növények esetén a h mérséklet emelkedésével intenzívebben fokozódik a légzésük, mint a fotoszintézis. A hideget sok növény átvészel szervekkel: hagyma, gumó stb. vészeli át. A változó testh mérséklet állatok testh mérséklete mindig a küls környezet h mérsékletét l függ. Sok közülük téli nyugalomba vonul pl.: a békák. Az állandó testh mérséklet állatok testh mérséklete a h termelés és a h leadás függvénye. A h termelés a testtömeggel, a h leadás a testfelülettel van kapcsolatban. A Bergmann-szabály kimondja, hogy a sarkok felé haladva az állandó testh mérséklet állatok testtömege n --~ a relatív nagy h termel tömeghez képest kicsi a h leadó felület. Az Allen-szabály azt mondja ki, hogy a sarkok felé haladva az állandó testh mérséklet állatok kiálló testfelülete csökken -~ h leadás csökken. A víz A víz valamennyi él lény számára nélkülözhetetlen. Az alapvet életm ködésekhez elengedhetetlen, a fajok elterjedését jelent sen befolyásoló környezeti tényez. A növények vízellátása a víz felvételét l, szállításától és leadásától, elpárologtatásától függ. A változó vízállapotú növények jó kiszáradást r k. Ilyenek a mohák, zuzmók, sok moszat. Az állandó vízállapotú növények a környezet ingadozó víztartalma mellett is képesek egyenletes vízháztartást fenntartani. Ennek megfelel en igen sokféle formája alakul ki: a vízinövények keveset párologtatnak, szárazságt résük minimális (átokhínár, békalencse). a mocsári növények sok vizet vesznek fel és sokat párologtatnak (mocsári gólyahír). a közepes vízellátottságú növények szárazságt résük jó, de még sokat párologtatnak (erdei és termesztett növényeink). a szárazságt r növények párologtatása minimális, sok vizet képesek raktározni, lassú növekedés ek (kaktuszok, egyes f félék). A változó testh mérséklet ek jól t rik a kiszáradást. Az állandó testh mérséklet ek számára már a 15-20%-os vízvesztés is halálos lehet. A tengerekben, édesvizekben él knek életteret is jelent. A környezet és a t r képesség

4 6/8 anyag, 10. oldal Környezetnek nevezzük az él lényre ténylegesen ható környezeti tényez k összességét. Az él lény különböz fokon áll kapcsolatban él, biogén, és élettelen, abiogén környezetével. Az ökológia az egyedek adott helyen történ együttélését, annak okait, mechanizmusát, a környezettel kialakított kapcsolatát vizsgálja, vagyis az egyed feletti szervez déseket. A környezet változhat térben, id ben. Az él lénynek a környezet változásaira mutatott reagálását, t r képességgel jellemezzük. A t r képességi görbe alapján az él lény lehet tágt rés : ha a minimum és a maximum érték egymástól távol van. Sz kt rés, ha ezek az értékek egymáshoz közel vannak. Az optimum alapján lehet széles, és keskeny optimumú. Az optimum helyzete alapján az adott környezetet kedvel és t r. (A rosszat t rik az él lények!) Fontos, hogy egy él lény egy adott környezeti tényez re lehet sz kt rés (1), míg másra akár tágt rés (2) is!például a zuzmók a környezeti szennyezésekre sz kt rés ek, ugyanakkor a Földön igen elterjedtek, a h mérséklet szempontjából tágt rés ek! 3. H ogy an v áltozh atn ak a körn y ezeti té n y ez k? 1. n ap i ritmu sb an 2. é gh ajlati öv ek szerin t 3. é v es ritmu sb an 4. fü gg leges irán y b an a ten gerszin th ez v iszon y ítv a Kölcsönhatások Gauze-törvény, a kizárólagossági (exklúzió) elv Egy életközösségben tartósan nem élhetnek együtt azonos niche-t elfoglaló fajok populációi. Ezt el bb-utóbb lehetetlenné teszi a köztük kiélez d konkurrencia. A természetben ilyen helyzet rendszerint niche-szegregációval oldódik fel ( niche). A legáltalánosabb elkülönülést (szegregációt) eredményez tényez az id : a gyorsabb populációdinamikájú faj kizárja a lassúbb növekedés eket Viselkedésbeli kölcsönhatások Ezt az anyagrészt a 3. csomagban részletesen tárgyaltuk kérek mindenkit, hogy onnan ismételje át a szükséges részeket Ökológiai kölcsönhatások A populációk kölcsönhatásait aszerint osztályozhatjuk, hogy az számukra kedvez (+), kedvez tlen (-) vagy semleges (0). A LIEBIG-féle minimumtörvény azt mondja ki, hogy egy növény növekedését, fejl dését mindig a legkisebb mennyiségben jelenlév környezeti tényez szabja meg. Jelöld meg az igaz állításokat 1. M ely ik igaz a tágt ré si fajokra? 1. körn y ezeti té n y ez k alig h atn ak ráju k 2. általáb an sok h ely en el fordu ln ak, elterjedtek 3. min dig egy szerre töb b té n y ez jelen t s in gadozását kedv elik 4. szé les h atárok között v iselik el az adott körn y ezeti té n y ez t 2. M ely ik é rv é n y es a foltos maláriaszú n y ogra? 1. kedv eli a C közötti n ap i h in gást 2. a 9 0 % -os relatív v ízg ztartalomn ál kev eseb b et egy általán n em tu d elv iseln i 3. a fé n y n em b efoly ásolja 4. n agy on é rzé ken y a lev eg v ízg ztartalmára 1. Kommenzalizmus (0, +), asztalközösség: cápák és a kalauzhalak; oroszlánok és a hiénák, sakálok. 2. Szimbiózis (+, +) kölcsönösen el nyös együttélés: pillangósok és a nitrogéngy jt baktériumok; feny félék és a gombák; termeszek és a beleikben él cellulózbontó egysejt ek; gombatenyészt levélnyíró hangyák. 3. Antibiózis (0, -): valamilyen anyagcseretermék egy másik faj számára kedvez tlen: penicillint termel ecsetpenész gombák. 4. Kompetíció (-, -), versengés: azonos környezeti igény populációk között. Két papucsállatka faj, a trópusokon a liánok; fán lakó növények versengése a fényért. Kompetitív kizárás elve: két azonos környezeti igény él lény tartósan nem élhet meg együtt, közöttük versengés indul meg az életben maradáshoz szükséges környezeti tényez megszerzéséért. 5. Parazitizmus (+, -), él sködés: Növények teljes parazita - a háncsrészb l kész szerves anyagokat szív el: peronoszpóra, lisztharmat. Félparazita - zöld színteltjeivel a farészb l elszívott ásványi sókból képes autotróf asszimilációra: fagyöngy Állatok A gazdaszervezet anyagait szívja el, küls vagy bels él sköd. Táplálkozási kapcsolat a zsákmányszerzés. Típusai: növényev k, állatev k, mindenev k. Elhalt növény vagy állati hulladékkal táplálkoznak a szaprofiták.

5 6/8 anyag, 11. oldal 2.2 Életközösségek (él helytípusok) Az adott helyen és id ben együttél növény, és állatpopulációk közösségét társulásnak nevezzük. A növénytársulás a flóra, az állattársulás a fauna. Jellemz i Sokféleség,diverzitás: a fajok gyakoriságát fejezi ki Térbeli szerkezet: Szintezettség: a társulást alkotó populációk függ leges tagolódását fejezi ki. Els sorban a fényért való küzdelem alakítja ki. Mintázat: a populációk vízszintes elrendez dése. Els sorban a víz és a tápanyag megszerzéséért folyó verseny és szaporodási sajátosságok eredménye. Változásai Id beli változások: Aszpektus: a környezeti tényez k periodikus változásainak megfelel társulás megjelenése. (Pl. erdeink tavaszi, nyári, szi, téli aszpektusai) Szukcesszió: egyszeri, el rehaladó változás, mely során egyre összetet tebb társulás alakul ki. (Pionír társulás, klimax társulás) Az életközösségek jellemz i Biocönózis - társulás, (életközösség ) Olyan egyed feletti szervez dési szint, amelyben egyidej leg mindig többféle populáció van jelen. Biotop: - azok a környezeti feltételek, amelyek között a biocönózisokat alkotó populációk élnek növényeknél: term helynek hívják állatoknál: él helynek Társulásban található növényi populációk: fitocönózis állat populációk: zoocönózis Társulások szervez dése a populációk táplálkozási kölcsönhatásaiban nyilvánul meg. Táplálékláncok, táplálék hálózatok alakulnak ki 1. termel k - zöld növényi populációk - autotrófok szerves anyag el állítása 2. fogyasztók - els dleges: növényev k - másodlagos: állatev k - harmadlagos: állatev t ev k v. csúcsragadozók 3. lebontók - gombák, baktériumot Szárazföldi társulás pl. erd : - leggazdagabb fajokban els dleges fogyasztók táplálékspecialisták rovarok madarak ragadozók Vízi társulás pl. tó: - termel : plankton, aljzat növények Táplálkozási láncok fajtái a. ragadozó tápl.lánc egyedszám csökken testméret n b. parazita tápl.lánc egyedszám n testméret csökken els dleges fogyasztó: - egysejt ek, rákok, halak ragadozó halak: csuka, harcsa c. szaprofiton tápl.lánc /elhalt szerves anyaggal tápl. / elhalt szerves a. felaprózó és fogyasztó él lénye lebontó baktériumok A táplálkozási láncok több ponton érintkeznek, összekapcsolódnak hálózatként m ködnek. Társulások jellemz i: - diverzitás: a társulást felépít populációk változatossága minimális maximális minden egyed 1 minden egyed más fajhoz tartozik fajhoz tartozik természetes társulások diverzitás mértéke - fajösszetétel - jellemz (minél nagyobb, annál nagyobbaz esélye, hogy jobban elviselje a változásokat) - térbeli szerkezet 1. szintezettség - függ leges elrendez dés f leg a fényért való versengés eredménye 2. mintázat - vízszintes elrendez dés tápanyag felhasználásért folyó verseny - id beli szerkezet: 1. aszpektus: periódikusan visszatér változás - napi ritmus - évszakos vált. 2. szukcesszió: egyszeri el rehaladó folyamat (1 irányú) megváltizik a biocönózis bels rendje

6 6/8 anyag, 12. oldal átalakul más társulássá pl: állóvizek feltölt dése Társulás kialakulása: Nincs él hely (pl: erd t z után) növények ritkán, kevés faj, n a növény populációk száma, rovarfajok = pionír fajok - pionír társulás,n a diverzitás, bonyolultabbá válik a társulás, legszervezettebb társulás: zárótársulás (hazai : erd ) klimax: ha a diverzitás csökken leromló állapot A társulásban minden pop. meghatározott szerepkört tölt be, a populációk felosztják egymás közt a biocönózist részekre, fülkékre ökológiai ( helyére, szerepére utaló ökológiai fogalom) niche: populációkat a társulásban betöltött szerepére utal egy társulásban nem élhet tartósan együtt 2 olyan populáció amelynek a niche-e megegyezik: kompetitív kizárás elve Hazai életközösségek Hazai fás társulások Magyarország a lomberd k zónájába tartozik. Az emberi beavatkozás eredményeként (ma 20% körüli az erd, s ennek is csak a fele eredeti, a többi telepített!). Az eredeti növénytakaró (85% erd ség) jelentós része ma mez gazdasági terület. Klimazonális erd k Kialakulásukban legfontosabb környezeti tényez a terület éghajlati adottsága (csapadék-, h mérsékletértékek). Az adott terület zárótársulásaként a legtöbb szerves anyagot termelik. Pusztai tölgyes erd : Az állományalkotó kocsányos tölgy mellett a többi tölgyfaj is gyakori. Cserjeszintje gazdag. Az erd foltok között füves területek is lehetnek. Gyakori a gyöngyvirág. Területének jelent s része mez gazdasági m velés alatt áll. A m velés alól kivont, felhagyott területek nehezen erd sülnek (Kiskunsági Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park). Cseres-tölgyes erd : melegebb területeken, a középhegységekben és a dombvidéken alakul ki, m magasságig. Állományalkotó csertötgy és a kocsánytalan tölgy. Cserjeszintje a kedvez fényviszonyok miatt gazdag: galagonya, kökény, som, vadrózsa. A gyepszint is szinte minden évszakban tele van virággal: tavaszi lednek, tüd f, harangvirág. Gyertyános-tölgyes erd : méternél magasabb fekvés, h vö sebb területek erd ségei. A lombkorona fels szintjét a tölgyek, alsó szintjeit a gyertyánok alkotják. A többszint lombkorona miatt jóval kevesebb fény jut az alsó szintekre ~ cserjeszint fejletlenebb (fagyal, kecskerágó, som), a gyepszintre is a kora tavaszi, lombfakadás el tt virágzó fajok a jellemz ek (hóvirág, keltike, salátaboglárka). Bükkerd k: 600 m fölött, a hidegebb területeken, északi lejt kön jellemz ek. Az alacsonyabb területeken keveredhet a gyertyánnal, a magasabb részeken állományalkotó a bükk. Zárt, fényt szinte át nem enged lombkoronája -~ a cserjeszint gyakorlatilag hiányzik. A gyepszint is fajokban szegény, lombfakadás el tt virágzó fajokból tev dik össze (szagos müge, olocsány csillaghúr, erdei szélf, borostyán, madársóska). T level erd : valójában sem éghajlati, sem domborzati viszonyok alapján nem jellemz hazánkban. Az Alpokalján, esetleg elegyesként jelentkezó típus. A lúc-, és feketefenyvesek (hazánkban csak ültettek) lombkoronája minden évszakban rendkívül zárt (még saját alsó ágai is elpusztulnak a fényhiány miatt). Mohák, zuzmók, néhány gomba képes a zord viszonyok elviselésére. Intrazonális erd k A zonális éghajlati tényez k mellett a kialakulást alapvet en befolyásolja az alapk zet, az eltér vízellátottság vagy a domborzat. A hazai fás társulások kisebb részét jelentik. A vízellátottság hatására kialakuló társulások Ligeterd k a folyók mentén alakulnak ki. A területet évente akár többször is tartósan víz boríthatja. A bokor füzeseket a magasabb részeken a f z-nyár erd k váltják fel. Zárótársulás a tölgy-k ris ligeterd. Láperd k a pangó vizes, lefolyástalan területeken alakulnak ki. A bokorfüzes társulás mellett az éger, esetleg a nyír alkot erd társulást. Mohák, páfrányok mellett itt élnek a rovaremészt növények. Az alapk zet hatására kialakuló társulások A homoki erd k talajfelszíne könnyen kiszárad, alul tartósan nedves marad. A felszíni buckák további mikroklimatikus hatások kiváltói. A szárazabb területeken a nyáras borókás, és a nyílt homoki tölgyes, a jobb vízellátású területeken zárt homoki tölgyes, mint zárótársulás. A kitettség hatására kialakuló társulások A molyhos-tölgyes erd k a középhegységeink déli lejt in alakultak ki, ahol a meleg, száraz mikroklíma és a sziklás sekély talaj a jellemz. Uralkodó fafaja a molyhos tölgy, gazdag a cserjeszint (galagonya, som, cserszömörce) és lágyszárú szint. Hársas-k rises társulások, az északi lejt k törmelékes, sziklás talaján alakultak ki. Fontosak a talajpusztulás megakadályozásában. A lombkoronaszint fái a hárs és a magas k ris, a cserjeszintben a mogyoró él. A lágyszárú szintben tömeges lehet a csalán, a vérehulló fecskef. Állatvilág: els dleges fogyasztók a növényev szarvas, z, dámvad, erdei pocok, erdei egér, mókus, pele, a mindenev vaddisznó, a mag- és rügyev madarak. A másodlagos fogyasztók zöme a rovarokat fogyasztó énekesmadarak, a ragadozó eml sök: borz, róka, vadmacska, nyuszt, denevérek, cickányok. A harmadlagos fogyasztók a ragadozó madarak: bagoly és sólyomalkatúak. A lebontók - férgek, rovarok, puhatest ek - a nedves avarszintben élnek. 2.3 Bioszféra A biomok pontos ismerete a kétszint érettségi követelményrendszerében nem túlságosan hangsúlyosan van jelen. Ennek ellenére az alapvet tudás nélkül nehezen elképzelhet a sikeres biológia felvételi. A tenger él világa

7 6/8 anyag, 13. oldal A fényviszonyokat els sorban a mélység befolyásolja méteren már teljes a sötétség. A h mérséklet kiegyenlített. A leghidegebb tenger 2 C-os, míg a legmelegebb tengerek +30 C. Dönt tényez a tápanyagtartalom, ami részben a szárazföldr l mosódik be. A partközeli vizekbe a szárazföldi folyók nagy mennyiség szervetlen és szerves tápanyagot hoznak magukkal. Az elpusztult él lények sem vesznek el az anyagforgalom szempontjából. A mélytengerekben részben a fény hiánya, részben az alacsony h mérséklet és nagy víznyomás a korlátozó tényez. A partközeli vizek él világa Partközeli vizeken általában a 200 méter kontinentális talapzatig terjed területet értjük. A tápanyagban dús vizekben az él világ rendkívül fajgazdag. A környezet optimális a termel knek: hínárok, tengeri füvek, zöld-, barna- és vörösmoszatok. A dús növényzet b séges táplálékot és búvóhelyet jelent a fogyasztók számára: tengeri rákok, csigák, virágállatok, tengeri csillagok, a nyílt tengerek fel l a ragadozó heringfajok, t kehalak, valamint tengerparti madarak. Lebontók a szivacsok, tengeri férgek, kagylók, csigák. A nyílttengeri vizek él világa A paritól távol es, fels 200 méteres vízréteget jelenti. Legfontosabb környezeti tényez a h mérséklet. A hideg sarki területeken a nagy mennyiség oxigénnek köszönhet en óriási planktontömeg képes megélni. A melegebb területeken, a kevesebb oxigénnek köszönhet en már jóval kisebb a planktons r ség. A f termel k ezek a planktonok. A fogyasztók a rákok, a csigaféle bálnaabrak, a lebeg medúzák, heringek, tonhalak, t kehalak, cápák, melegebb vizeken a szardíniafélék. A legnagyobb fogyasztók a bálnák. A mélytengerek él világa A teljes sötétség, az alacsony h mérséklet és a nagy hidrosztatikai nyomás alapvet en megszabja az életfeltételeket. Termel k nincsenek, a fogyasztók a felszínr l aláhulló tápanyagra alapozhatják életüket: mélytengeri szivacsok, csalánozók, tüskésb r ek, mélytengeri halak, melyek egy része világítószervekkel is rendelkezik. A trópusi es erd k él világa Az Egyenlít mentén elhelyezked területek. A környezeti tényez k nagyon kedvez ek mind a növények, mind az áltatok számára: egyenletes meleg, évi középh mérséklet C, az évi h ingás alig haladja meg az 1 C-ot. A csapadékmennyiség minimum évi 1500 mm, de van, ahol meghaladja az 5000 mm-t is. (10 m es!) A leveg páratartalma rendkívül magas. A talaja gyakori es zések és a gyors anyagforgalom miatt kilúgozódik, kicsi a tápanyag-tartalma, sokszor a vasoxid miatt vörös. A term réteg igen vékony, a növények csak a fels rétegben gyökereznek sok faj támasztógyökereket fejleszt. Mindez a termel k igen magas biológiai produkcióját eredményezi. A erd kben a fels lombkoronaszint eléri az métert is. A középs lombkoronaszint méter magasan, az alsó lombkoronaszint méter magas fák együttesét jelentik. (Tipikusak: az ébenfa, mahagóni.) Mivel egy évszak, illetve évszaknélküliség van, a növényeken folyamatos a virágzás. Leveleiket is folyamatosan hullajtják. Rengeteg a fán lakó (ún. epifita) életmódot folytató növény (egy óriásfán faj is!): liánok, orchideák, broméliák, páfrányok. A cserjeszintet az alacsony pálmafélék, a gyepszintet kifejezetten árnyékt r lágyszárúak képviselik. A mohák szinte mindegyik szinten el fordulnak. Rendkívüli a fajgazdagság. (A fajok egy részét még nem is ismerjük!) Termesztett növények: a kávé, kaucsukfa, kakaófa, banán, kókuszpálma, rizs, vanília. A gazdag termel i szint változatos állatvilágnak teremt életfeltételeket. Els dleges fogyasztók: majmok, rendkívül színes rovar- és madárvilág (papagájok, kolibrik, paradicsommadarak). A másodlagos fogyasztókat f leg a hüll k, macskafélék jelentik. A környezet a lebontóknak: rovarok, gombák, baktériumok is kedvez, a lebontás gyors. A szavannák él világa A csapadék mennyisége mm évenként. Az évi középh mérséklet 20 C, az évi közepes h ingás 10 C is lehet. Száraz és nedves, es s id szak váltja egymást. A növények a kiszáradástól leveleik elvesztésével védekeznek. Trópusi lombhullató erd Az es erd kkel közvetlenül határos területeken alakul ki. Lombkoronaszintjük alacsonyabb, egységesebb, kevesebb faj alkotja. A fán lakó növények száma is jóval kevesebb. Jellemz növények: Hátsó-Indiában a tikfa, Ausztráliában az eukaliptuszok, Afrikában a kutyatej-fajok és a liliomfélék, Brazliában a palack alakú fák. Erd s szavannák, füves szavannák A talaj meglehet sen rossz min ség. Mivel nem alakul ki zárt erd ség, a b séges fényen uralkodóak a pázsitf félék. A csapadékosabb helyeken az erd s-, szárazabb területeken, kisebb fákkal, pozsgásokkal, a száraz szavanna található. A facsoportok jellegzetes fái az akácfák, majomkenyérfák (Afrika). Az állatvilág változatos. Ilyenek Afrikában a zebrák, antilopfélék, a zsiráf, az afrikai elefánt, gnú, oroszlán, strucc. Ázsiában az indiai elefánt, a tigris. Dél-Amerikában a jaguár, puma, nandu. Ausztráliában a kengurufélék. A szerves hulladékok eltakarításában fontosak: sakálok, hiénák, kesely félék, termeszek. A szubtrópusi területek él világa Sivatagok A térít k mentén alakulnak ki. Jellemz a szárazság, a csapadék menynyisége nem éri el a 250 mm-t sem. Nagy a napi h ingás. Az évi középh mérséklet 20 C felett van. Ilyen feltételek mellett a növények lassú növekedés ek, gyorsan virágzanak, és hozzák a termést. Párologtató felületük er sen redukált, a fotoszintézist a szár végzi. A gázcserenyílásaik mélyen ül k. A gyökérzet a felszín alatt szétterül, így azonnal fel tudja venni a csapadékot. Különféle vízraktározási módszerrel vészelik át a vízhiányos id szakokat. Talaj alig képz dik. Tipikusak pl. az amerikai sivatagok kaktuszai, az afrikai sivatagokban a kutyatej-félék, dögvirág, mannazuzmó. Termesztett növények (oázisokban) a datolyapálma, a banán. A kevés növény kevés állatot tud eltartani: sivatagi róka, egyiptomi ugróegér.

8 6/8 anyag, 14. oldal Keménylombú erd k Ez a mediterrán, a Földközi tenger partvidékére jellemz. Jellemz a forró, száraz nyár, enyhe, es s tél. A kiszáradás ellen a párolgást csökkent képz dmények alakulnak ki a növényeken: a fák levelei fényesek, kemények, a levél fonákja er sen sz rös. Gazdag cserjeszintjét macchianak nevezik. Jellemz ek az olajfák, cédrus, ciprusok (Csontváry - Magányos cédrus), Kaliforniában a mamutfeny k, örökzöld tölgyfajok (paratölgy). Illatos cserjéi a levendula, jázmin, mirtusz, pisztácia. Termesztett fontosabb növények az olajfa, citrom, grape-fruit, mandarin, narancs. Babérlombú erd k Monszun éghajlatú területeken, es s, meleg nyarú területek. A klimatikus viszonyok sokkal kedvez bbek a növényzet számára, dús erd k alakulnak ki. Jellemz növényei: (Európa) a babérfélék, örökzöld puszpáng, rododendronok, (Ázsia) az örökzöld tölgyfajok, magnólia-félék (Ausztrália) az Araucaria, (Amerika), (Mexikó) mocsári ciprus. A füves puszták él világa A mérsékelt övi területeken, a kontinensek belsejében alakul ki. Eurázsiában a neve sztyepp, Észak-Amerikában a préri, Dél-Amerikában a pampa. Talaja csernozjom. Az elterjedést leginkább korlátozó tényez a csapadék. Az évi mm csapadék mellett összefügg fás növényzet nem tud kialakulni. A nyár meleg, száraz, a tél hideg. A növényeknek kett s nyugalmi id szaka alakul ki. Mivel a terület gabonatermesztésre és legeltetésre egyaránt kiváló, kevés az érintetlen terület. Csapadékosabb részeken a magasfüv puszták, a kevés csapadékú területeken a törpefüv puszták, az erd k felé az átmenetet az erd s puszták jelentik. Jellemz ek a pázsitfüvek, sásfajok, a korán virágzó boglárkafajok, liliomfélék. Állatok közül jellemz ek a rágcsálók (pocok, hörcsög), a nagy test patások (bölény, vadlovak), ragadozók (farkas). A lomberd k él világa A mérsékelt öv nedvesebb területein összefügg erd ségek alakultak ki, az évi csapadék mennyisége meghaladja az 500 mm-t. Jellemz a nagy évi h ingadozás: a minimum fagypont alatt, a legmelegebb hónap átlagh mérséklete meghaladhatja a 10 Cot. Hazánk is erre a területre esik. Talaja barna erd talaj. A termel i szint jelent s részét a nevet is adó, lomberd k fái alkotják: tölgyesek, gyertyán, bükk (zárt lombkorona!), éger, k ris, juhar. A trópusokra jellemz fajgazdagsággal szemben, a lomberd ket egy, vagy egy uralkodó fafaj alkotja. A szintjeinek száma is jóval kevesebb: fels lombkoronaszint, m-es összefügg lombkorona; alsó lombkoronaszint kevésbé összefügg, fiatal fák, a cserjeszintet 2-3 méteres fásszárúak alkotják. A gyepszintet az állandóan változó lágyszárúak (medvehagyma, hóvirág, keltikék), a nem összefügg mohaszintet: mohák, zuzmók, moszatok együttese alkotja. A fogyasztók szintjei: a növényev eml sök: gímszarvas, z; ragadozók: róka, vadmacska, menyét; a mindenev vaddisznó. Gazdag a madárvilág. Az énekesmadarak többsége télen melegebb vidékre költözik, más állatok téli álmot alszanak. A lebontóknak kedvez ek a környezeti feltételek humuszban és ásványi anyagokban gazdag talajt hoznak létre. T level erd k él világa Az északi félteke mérsékeltövi, hideg területein alakulnak ki. (A déli félteke ezen részét tenger borítja.) Az elterjedést leginkább befolyásoló környezeti tényez a h mérséklet. Az év háromnegyedéig tartó tél rendkívül hideg. Az évi középh mérséklet 0 C, a leghidegebb hónap középh mérséklete elérheti a -50 C-ot is. A 2-3 hónapos nyarat rövid tavaszi és szi átmenet határolja. A legmelegebb hónap a +20 C-os középh mérséklet. (A legnagyobb h ingás a Földön!) Az éves csapadék mennyisége mm, nagy a hideg, a fagy miatt az év jelent s részében nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhet ~ a növények levélfelületei redukáltak, (t levél) és különféle, a fagyáspontot csökkent anyagokat választanak testnedveikbe. A termel k f leg a t level fajok: lucfeny, jegenyefeny, vörösfeny (lombhullató!), a nyírfák. A lomberd vel határos területeken elegyes erd t, északabbra a tajgaerd t alkotják. A feny kre jellemz zárt lombkoronaszint miatt alig jut fény az alsóbb szintekre -~ a cserjeszint hiányzik, a gyepszint is igen hiányos. Igen fejlett a mohaszint, a vizesebb területeken a pangó lápokban jellemz ek a 't zegmohák, áfonyákkal, rovaremészt harmatf vel. Jellemz fogyasztók: a jávorszarvas, havasi nyúl, kistermet rágcsálók, siketfajd, coboly, hiúz, farkas, medve. A t zegmohalápok jó tenyészhelyei a szúnyogoknak. A lebontási folyamatok rendkívül lassúak, a t levél nagyon nehezen bontható (gyanta). A talaj humusztartalmát a víz kimossa. Sok helyütt jellemz a t zegesedés. A sarkvidéki él világ A h mérséklet éves átlaga sok helyen 0 C alatt marad. Jellemz a nagyon hosszú és hideg tél és 2-3 hónapos, h vös nyár. A csapadék évi mennyisége mm, de van, ahol a 200 mm-t sem éri el, zöme hó formájában hullik. A még északibb területeken, a sarkvidék területein csak egy évszak, az állandóan fagyos tél a jellemz. Az évi középh mérséklet elérheti a -30 C-ot is. A tajgaerd kkel határos a tundra, az erd s tundra. Termel i az alacsony növés törpecserjék, hidegt r lágyszárúak. A sarkok felé haladva már csak a földfelszín enged fel nyáron ~ a h sugarak felfogására párnanövényzet alakul ki. A zord életfeltételek miatt csak az ével örökzöldek képesek megmaradni. Gyarapodásuk rendkívül lassú, évi 1-2 mm. A fogyasztókra jellemz a kis faj- és nagy egyedszám. Legjelent sebbek a tundrán: rénszarvas, hörcsögfélék, farkasok, sarki róka, hóbagoly. Az állandóan fagyos területeken, a sarkok területein, f leg a vándorló állatok a jellemz k. Tengerekben élnek a fókák, sokezres tömegben fordulnak el a tengeri madarak, legismertebbek a pingvinek. (Allen- és Bergmannszabályok!)

9 6/8 anyag, 15. oldal A hegyvidékek él világa Amit a szárazföldeken vízszintes irányban, észak és dél felé haladva megfigyelhetünk, az a hegyvidékek esetén a függ leges övezetességben jelentkezik. A h mérséklet 100 méterenkénti átlag 0,5 C-os csökkenését leginkább a földrajzi elhelyezkedés befolyásolja. A trópusokon a hegyek lábánál trópusi es erd k, 1000 m-nél hegyi es erd k, ez utóbbiak leginkább a szubtrópusok örökzöldjeire emlékeztet ek m felett a lombhullató és t level erd k jellemz ek, melyek a mérsékelt övi erd khöz hasonlóak, 4000 m- nél az alhavasi törpecserjés, a hóhatár el tt zsombékosok, párnás kétszik ek következnek. A mérsékelt övi hegységekben a lombhullató tölgyeseket, bükkösöket a t level ek, a feny erd k követik. E fölött az alhavasi törpecserjés jellemz, majd 2000 m felett a növényzet a tundráéhoz lesz hasonló, 3000 m felett az örök hó birodalma található globális folyamatok Az üvegházhatás valamint a többi globális folyamatról szóló anyagokat 2.5 -ös fejezetben találhatjátok 2.4 Ökoszisztéma Anyagforgalom A nitrogén körforgása a tankönyvi ábrák és leírás alapján nehezen érthet. Tehát: Erre a folyamatra kizárólag prokarióták képesek. Mindegyikük rendelkezik egy nitrogenáz nev enzimmel, melynek si jellegét többek között az bizonyítja, hogy az enzim oxigénre érzékeny, annak hatására elbomlik. Ennek ellenére nem minden nitrogénköt szervezet anaerob. Oxigént használó (aerob) fajaik az enzim környezetét valamilyen biokémiai mechanizmussal oxigénmentesítik a sejten belül. A nitrogénköt baktériumok élhetnek szabadon a talajban, ilyen pl. az anaerob Clostridium pasteurianum vagy az aerob Azotobacter. Több fajuk azonban szimbiózisban él magasabbrend növényekkel, általában pillangósvirágúak gyökerével (Rhizobium fajok), de pl. a Frankia nemzetség tagjai az égerrel és a homoktövissel, a Nostoc kékmoszatfajok pedis a cikászokkal alkotnak szoros közösséget. Különös jelenség, hogy a pillangósok gyökérszövete nem egyszer en güm t képez a baktériumok köré, hanem - a növényeknél egyedülálló módon - egy leghemoglobin nev anyagot is termel, mely az állati hemoglobinhoz hasonlóan er s oxigénköt tulajdonságú s ezzel védeni képes a baktérium nitrogenázát. II. A nitrogén beépítése szerves anyagba Az állatok növényi vagy más állatok testéb l származó fehérjék révén jutnak nitrogénhez (ezt a sémán nem jelöltük). A növények pedig az ammóniának oxo-karbonsavakkal történ egyesítésével állítanak el aminosavakat s abból fehérhjét (a folyamatot a Biológia III. tankönyv tárgyalja a 78. oldalon). Ha tehát nitrátiont vesz fel a növény (II.b.), akkor azt el bb ammóniává kell alakítania, ami körülményesebbnek t nik, mint közvetlenül ammóniumiont felvenni (II.a.). Ennek ellenére a növények nitrátfelvétele mégis jelent sebb, mint az NH 4 + -felszívás, ugyanis a nitráthoz könnyebb hozzájutni: a negatív töltés talajkolloidok sokkal kevésbé kötik, mint a pozitív ammóniumiont! III. Ammonifikáció A folyamatot számtalan prokarióta mellett gombák is végzik. Lényegileg arról van szó, hogy amikor ezek a heterotróf él lények kinyerik és lebontják az elhalt szervezetek fehérjéit, a fölösleges nitrogént ammónia formájában a környezetbe leadják. IV. Nitrifikáció A 2. pontban elmondottak miatt ez a folyamat mez gazdasági szempontból igen jelent s. Els szakaszában (IV.a.) az ammóniát a talajban él nitritbaktériumok (leggyakoribbak a Nitrosomonas nemzetség tagjai) nitritionná oxidálják, eközben energia szabadul fel: NH ,5 O 2 = NO H 2 O + H + G = -276,9kJ/mol A Nitrosomonasnak nem a nitritionra (NO - 2 ) van szüksége, hanem a felszabaduló energiára (tehát számára az ammónia hasonló anyag, mint számunkra pl. a sz l cukor - oxigénnel elégeti -, a keletkez nitrit pedig a mi anyagcserénkben létrejöv CO 2 -nek megfelel melléktermék). A folyamat résztvev i: I. Nitrogénmegkötés (fixáció) A nitrifikáció második szakaszát már a nitrátbaktériumnak is nevezett Nitrobacter nemzetség tagjai végzik. Ezek a lények a nitrit továbboxidálásával nyernek energiát:

10 6/8 anyag, 16. oldal NO ,5 O 2 = NO 3 - G= -71,2 kj/mol V. Denitrifikáció A folyamat során a nitrát elemi N 2 -vé alakul vissza (ritkábban N 2 O vagy NO is keletkezhet). Ez úgy lehetséges, hogy bizonyos baktériumok (pl. Pseudomonas) nem csak oxigént használhatnak a szerves anyagok eloxidálására, hanem az O 2 hiánya esetén - nitrátiont is. Az NO 3 ugyanis be tud kapcsolódni a terminális oxidáció elektrontranszportláncának (ld. Biológia III.) végéhez és NADH közrem ködésével N 2 és H 2 O keletkezik bel le. Ábrafelismerés 19. elfolyó víz 20. felhasznált víz 21. beszivárgó víz 22. öntözés a növények párologtatása Ábrafelismerés a fotoszintézissel felvett CO 2 5. az él lények légzése 6. heterotró fia 7. ipar közlekedés háztartás itüzelés 8. vulkáni jelenségek Ábrafelismerés 14. denitrifikáló baktériumok 15. nitrifikáló baktériumok 16. nitogénköt bakt és moszatok 17. elpusztult él lények lebontása 18. a leveg nitogéntartalma Ábrafelismerés 9. baktériumok foszforlebontása 10. a vizekb l visszakerül foszfát 11. az él lények lebomlása 12. a talaj foszfátvesztesége 13. foszforfelvétel a talajbó l Energiaáramlás Az él rendszerek tanulmányozására megalkotott elméleti modell az ökoszisztéma. Az ökoszisztéma többé-kevésbé zárt rendszer, melyen anyag és energia áramlik át, s dinamikus egyensúlyi állapot kialakítására törekszik. Az anyagforgalom körfolyamat. Az anyag körforgalma a termel k, (producens), els dleges fogyasztók, (konzumens) másodlagos fogyasztó, harmadlagos fogyasztó és a lebontók (reducens), újrahasznosítók (rekuperáló) által képzett táplálkozási láncon valósul meg. A bonyolultabb, több résztvev s táplálkozási kapcsolatokat a táplálékhálózattal modellezzük. Az egyes táplálkozási szintek biológia produkcióját és energiaforgalmát az ökológiai piramissal jellemezzük. Jellemz, hogy a testméretek általában a csúcs felé haladva növekszenek, míg az egyedszám csökken. Az energiaáramlásra az áthaladó jelleg a jellemz. Részben a veszteségek (pl. h ) részben a felhasználás miatt az energia állandó pótlására van szükség. Az ökoszisztémák energiaforgalma egyirányú. Az energiaáramlás elméletének megértése nem túl nehéz feladat, amin azonban érdemes hosszabban elgondolkozni, hogy a földi környezet fennmaradását lehet vé tev fenntartható gazdálkodásban a f szerep jut a megújuló energiahordozóknak- azaz az energiaáramlás folyamatába szervesen kapcsolódó, nem fosszilis energiákra épül energiaforrásoknak. Az energiaáramlás N égyféle asszoc iác ió : A ) az anyag B ) az energia C) mindkett D ) egyik sem 24_ 34. többször is bekerülhet az él lénybe 25. nitrifikáló baktériumba c sak ez kerül 26. c sak a bioszféra szintjén figyelhet meg mozgása 27. h energia felhasználásával jár a mozgása 28. a N ap a kiinduló pontja 29. a termel k szerepe nélkülözhetetlen 30. mozgása egy irányba történik 31. felhalmozó dhat

11 6/8 anyag, 17. oldal 32. mozgásában nélkülözhetetlen a napfény 33. részt vesznek forgalmában a lebontó szervezetek 34. az ökológiai szinteken veszteség figyelhet meg 35. szükséges a biomassza el állításához 36. az ökoszisztémák m ködése e nélkül is elképzelhet 37. ugyanabba a táplálékláncba csak egyszer lép be 38. körforgalom jellemz rá Anyag- és energiaáramlás a társulásokban Biológiai sokféleség, 2.5 Környezet- és természetvédelem Ábrafelismerés 39. légzési energiaveszteség 40. abszorbeált fényenergia 41. növényev k 42. sugárzó energia 43. ragadozók 44. nem abszorbeált fényenergia 45. lebontók 46. zöld növények 47. az anyagforgalom iránya Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb kiterjedés területe, melynek els dleges rendeltetése a különleges jelent ség, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan m ködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés el segítésére. Tájvédelmi körzet: az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefügg területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethet jelleget alakított ki és els dleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek meg rzése. Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefügg területe, amelynek els dleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefügg rendszerének védelme. Természeti emlék: valamely különlegesen jelent s egyedi természeti érték, képz dmény és annak védelmét szolgáló terület. Hortobágyi Nemzeti Park Alapítási éve: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság m ködési területe Hajdú-Bihar-, Jász- Nagykun-Szolnok-, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tiszatavi kis szeletét foglalja magába négyzetkilométernyi védett területére az alföldi él helytípusok változatossága jellemz, s t még két valódi heggyel is büszkélkedhet: az ÉK-i Kárpátok el terében lév Kaszonyi-, illetve a Tarpai heggyel. Természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján létrehozott Hortobágyi Nemzeti Park, három tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park december 1. óta a Világörökség része. Kiskunsági Nemzeti Park Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi térsége a Duna-Tisza köze. Az itt található természeti értékek megóvását a - hazánkban másodikként, 1975-ben megalakult - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága látja el. A védett területek összkiterjedése hektár, melyb l a kilenc különálló egységb l álló Kiskunsági Nemzeti Park (KNP), míg a fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek (TK) és természetvédelmi területek (TT) teszik ki. A védett területek az alábbi négy tájegységbe tartoznak: a Duna-völgy az egykori öntésterületen kialakult szikes pusztákkal és tavakkal, a Duna-Tisza közi Hátság a Duna hordalékából formálódott homokbuckákat, homokpusztát, lefolyástalan mocsarakat, maradvány-erd ket foglalja magába, az Alsó-Tiszavidék a folyó-szabályozás során leszakadt holtágakat, még természetközeli állapotban megmaradt ártéri erd ket és a mentett területen található, kapcsolódó szikeseket öleli fel.

12 6/8 anyag, 18. oldal Bácska magyarországi részén a homokbuckás területek (Illancs) és az uralkodóan löszös térség néhány hektáros maradványfoltjai, a meredek dunavölgyi löszpartok a természetvédelmi értékek hordozói. A természetvédelem célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani és felszínalaktani képz dményeinek, vizeinek meg rzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása. Alapvet feladatok még az évszázadok alatt kialakult tanyasi életforma, a hagyományos gazdálkodási módszerek, az si jelleg háziállat-fajtáink fenntartása. Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország egyik legváltozatosabb vidékének, az Északi-középhegység és az Alföld egy részének természetvédelmi felügyeletét látja el. Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre kiterjed m ködési területén ma a Bükki Nemzeti Park mellett 11 tájvédelmi körzet és 17 országos jelent ség természetvédelmi terület található. A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén, az Északi-középhegységben elhelyezked Bükk-hegység tömbjét foglalja magába december 28-án alapították, területe ma ha. A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullámzott, amelyben hatalmas mennyiség üledék halmozódott fel. Ebb l a tengeri üledékb l, az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek felépítésében vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. Így a hegység k zettömegében nemcsak mészkövek, dolomitok és palák, hanem változatos vulkáni k zetek is el fordulnak. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 250 m mélység, 4,5 km hosszúságú István-lápai-barlang. A hírneves bükki " semberbarlangok" (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istállósk i-barlang) kitöltéséb l kiemelked jelent ség srégészeti leletek kerültek el. A hazánkban átlagmagasságát tekintve kiemelked hegységben változatos növénytakaró alakulhatott ki. A növényzet legértékesebb részei azok a speciális ökológiai viszonyok között kialakult növénytársulások, amelyekben fennmaradhattak az utolsó jégkorszak és az azt követ klímakorszakok egyes növényfajai. Ezért számos olyan növény található a Bükkben, amely máshol nem fordul el. Ilyen például a mészk törmeléken él, alhavasi sárga ibolya, vagy a fagyzugos töbrök oldalában él kékvirágú északi sárkányf. A változatos növénytakaróhoz igen nagy fajgazdagságú állatvilág köt dik, amelyb l tudományos szempontból sok gerinctelen (például puhatest, rovar) és gerinces képvisel kiemelked értéket. A gerincesek közül a madár és eml sfauna számos ritkasága mellett érdemes megemlíteni az apró termet pannongyíkot, a hegyi patakok egyik veszélyeztetett halfaját a Petényi-márnát, vagy az alpesi g tét. A Bükk-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülvev meredek sziklaszirtek, a "Kövek" vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-barlang, Anna-barlang) nagy számban vonzzák a hazai és külföldi kirándulót, a hegyvidéki üdülésre, pihenésre vágyókat. Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park január 1-én alakult Észak-Magyarország fest i karsztvidékén. Területe hektár. E középhegységi táj a Gömör-Tornai karszthegység déli nyúlványa, m magasságú fennsík jelleg rögökkel, melyeket apró medencék, karsztos szurdokvölgyek és széles talpú, hegységszerkezeti vonalak mentén futó folyóvölgyek tagolnak. A Bódva ÉK- DNy irányú völgyszakasza a parkot két jól elkülönül részre osztja: a Szilicei-fennsík déli folytatását képez Aggteleki-karsztra, valamint az önálló rögként kiemelked Szalonnai-hegységre, amelyhez a Bódva szerkezeti völgyét l délre szorosan kapcsolódik a Rudabányai-hegység Telekes-patak környéki nyúlványa. A nemzeti park területe északon a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzettel határos. Földtani, tájföldrajzi, s t kultúrtörténeti szempontból is a két terület egységet alkot, s egyben nemzetközi védettséget is élvez az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja kapcsán. Mindkett bioszféra rezervátum. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartoznak a Keleméri Mohos-tavak és a Rudabányai shominida lel hely Természetvédelmi Területek is ben az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangvilága felkerült az UNESCO Világörökség Listájára. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: Fert -Hanság Nemzeti Park A Fert t már 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, nemzeti park címet azonban csak 1991-ben kapott. A Fert és a Hanság természetvédelmi összekapcsolása nyomán 1994-ben - hathatós nemzetközi támogatással hektáron jött létre a jelenlegi nemzeti park. A természeti értékek gazdag tárházát jelzi, hogy a nemzeti park területének jelent s része fokozottan védett (7810 ha), bioszféra rezervátum ( ha), illetve a nemzetközi jelent ség vadvizek jegyzékébe tartozó, úgynevezett "ramsari" terület (2870 ha). A tó osztrák részén és a hozzá csatlakozó Fert zugban tavaszán szintén nemzeti parkot avattak - "Nationalpark Neusiedler See - Seewinkel" néven. A két szomszédos állam - amelyeket a történelmi hagyományok évszázadok óta összekötnek - az együttm ködés szép példáját valósította meg a gyakorlatban. A nemzeti park látogatói szakavatott vezet k segítségével bemutató tanösvényeken, madármegfigyel túrákon, kerékpártúrákon ismerkedhetnek meg a természettel és tájjal. Az öntésmajori múzeumban megtekinthet a Hanság él világát és néprajzi hagyományait bemutató állandó kiállítás is. Az ifjabb korosztály a hansági madárvártákon, nyári id szakban természetvédelmi és madárgy r z táborokban gyarapíthatja biológiai ismereteit.

13 6/8 anyag, 19. oldal Duna-Dráva Nemzeti Park A Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulását több éves el készít munka el zte meg, amely a magyar Országgy lés évi határozatának megfelel en, eredetileg az akkori Jugoszláviával közös nemzeti park létrehozását célozta "e folyók, mellékágrendszerük, valamint a környez területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, term talajának és más megújuló természeti er forrásainak nemzetközi védelmére". Az id közben lejátszódott politikai és társadalmi-gazdasági folyamatok következtében a Nemzeti Park végül is 1996 tavaszán, Magyarország területén jött létre a Duna Siótorkolat és az országhatár közötti szakasza illetve a Dráva mentén fekv, s részben korábban, részben a nemzeti park megalakulásával védetté nyilvánított, összesen ha kiterjedés területen. A Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi felügyeleti köre Somogy-, Baranya- és Tolna megyék területére, azaz a Dél-Dunántúlra terjed ki, ahol magán a nemzeti parkon kívül három tájvédelmi körzet és 22 önálló természetvédelmi terület található. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombsági táj, melyb l a Mecsek- és a Villányihegység szigetként emelkedik ki. E dombvidéket keletr l és délr l a Duna és a Dráva hordalékával feltölt dött síkságok szegélyezik, így a természetvédelmi oltalom alatt álló területek a nyílt vízfelületekt l kezdve a különböz lombos erd típusokon át, a száraz szikla- és homokgyepekig nagyon sokféle él helyet foglalnak magukba. Körös-Maros Nemzeti Park A Dél-kelet Alföld sajátos hangulatú tájain számtalan országos, s t nemzetközi jelent ség természeti érték található. A természetföldrajzi adottságok, különösen a Körösök és a Maros folyó természetalakító tevékenysége során kialakult jellegzetes tájszerkezet szükségessé tette e területek egységes természetvédelmi kezelését. A Körös-Maros Nemzeti Park hazánk hetedik nemzeti parkjaként alakult meg 1997 januárjában. M ködési területe magába foglalja Békés megye egész területét, Csongrád megye Tiszától keletre es területeit, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe nyúló részeit. Az illetékességi terület összesen 890 ezer ha. Az Igazgatóság látja el 42 ezer ha védett - ebb l több mint hatezer ha fokozottan védett - terület kezelési, fenntartási és fejlesztési feladatait. A m ködési terület két arculatában eltér, de kialakulásában sok közös vonással rendelkez tájegységre különíthet el. Egyik a K rösvidék, a hajdani Nagy- és Kis-Sárrét Békés megyei területeivel, a másik az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke, a Békés-Csanádi löszhát. Kiemelt feladat a kiterjedt szikes puszták, a meglév mocsármaradványok, a még fellelhet természetes és természetközeli erd k védelme. A régi folyómedrek környékén az ott kialakult pusztai területeknek, az egykori löszpuszták maradványainak, valamint a megkapó szépség Maros-ártér értékeinek megóvása tekinthet els dlegesnek. Országosan is egyedülálló feladat azoknak az állat- és növényritkaságoknak a meg rzése, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek vagy állományuk jelent s része az Igazgatóság m ködési területén található. Az erdélyi hérics és a bókoló zsálya term helyének védelme, az ország legjelent sebb vet virág állományának fenntartása nagy felel sséget ró a természetvédelmi szervekre. A túzok törzsalakjának legéletképesebb populációja Békés megye északi területein él. A mez gazdasági munkák során veszélybe került fészekaljak megmentését, a tojások kikeltetését és a felnevelt túzokok visszavadítását hazánkban a dévaványai Túzokrezervátum koordinálja. A Dél-Tiszántúl vizes él helyeinek szerepe a madárvonulásban nemzetközileg is jelent s. A számtalan itt átvonuló, pihen madárfaj közül kiemelhetjük a darut, a kis liliket és a pólingokat, melyeknél a világállomány zöme érinti vonulása során az említett területeket. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Veszprém és Zala megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelked en sok természeti értéket riztek meg számunkra. A Balaton északi partvonalától a Rába síkjáig, a Marcal folyó völgyét l a Tési-fennsíkig, a Mura-mentét l a Kis-Balatonig számos geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi érték érdemelte ki a természetvédelmi oltalmat. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hektáros területén kívül Veszprém megyében két tájvédelmi körzet és 20 természetvédelmi terület, míg Zalában két természetvédelmi terület áll országos védelem alatt. Duna-Ipoly Nemzeti Park A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság m ködési területe Magyarország s r n lakott, infrastrukturális és ipari létesítményekkel behálózott középs részén helyezkedik el. M ködési területén országos jelent ség védett területként a Duna-Ipoly Nemzeti Park mellett jelenleg 7 Tájvédelmi Körzet és 28 Természetvédelmi Terület található, melyek kiterjedése összesen közel 118 ezer ha. A térségre ható környezeti ártalmak az ország más tájegységeihez viszonyítva hatványozottan jelentkeznek, ezért a konfliktusokkal terhelt természeti környezet védelme különösen nagy er feszítéseket igényel. Ugyanakkor a természeti értékek változatossága, sokszín sége még ma is leny göz, akár a síkvidéki, akár a hegyvidéki védett területeket vagy a vizes él helyeket tekintjük. Ökológiai válság 1. Túlnépesedés: a Föld, mint az emberi faj él helye az (egyébként az emberi tevékenység miatt feltehet en csökken ) eltartóképességének a határához közeleg: növekv egyedszámú fajunk táplálék- és ivóvízigénye már számos helyen túllépte az ottani készleteket, de a probléma globális méreteket is ölthet. 2. Globális felmelegedés: Földünk h mérsékletét a Nap sugárzó energiája, a Föld energia-

14 6/8 anyag, 20. oldal kisugárzása és a légkör energiavisszatartó képessége együttesen határozzák meg. A Föld átlagh mérséklete légkör nélkül a számítások szerint -18 Celsius-fok lenne a jelenlegi +14 helyett. A Föld légkörében azonban vannak úgynevezett üvegházhatású gázok (szén-dioxid, halogénezett szénhidrogének, metán), amelyek a Napból érkez rövid hullámhosszú sugárzást alig nyelik el, így azok melegíthetik a talajt; ellenben a Föld felszínér l származó hosszabb hullámhosszú sugárzást elnyelik, ezzel megakadályozva a Föld leh lését. Földünk átlagh mérsékletét így nagymértékben a légkör üvegházhatású gázai határozzák meg. A globális felmelegedés ténye cáfolhatatlan, mérések mutatják, hogy az átlagh mérséklet az elmúlt száz év során megemelkedett, az óceánok fels rétege is melegedett, a globális tengerszint emelkedett és a hegyi gleccserek világszerte visszahúzódtak. A globális felmelegedés hátterében egyrészt természeti hatások állhatnak - mint ahogy az emberi civilizáció el tt is megannyi klímaváltozáson ment keresztül a bioszféra, - azonban egyre több tudományos vizsgálat utal arra, hogy a jelenlegi gyors klímaváltozásban az emberiség környezetalakító tevékenysége, els sorban az üvegházhatású gázok nagymérték kibocsátása, meghatározó szerepet játszik. Az autotróf él lények, mint például a növények, a légkör szén-dioxidját képesek beépíteni szerves anyagaikba, ezáltal alapot adva az ket elfogyasztó heterotróf él lények életéhez. Végs soron mindezek a szerves anyagok elbomlanak és újra a légkörbe kerül széntartalmuk. Az él világ a bioszféra története során azonban nagy mennyiség szenet kivont ebb l a körforgalomból, így szabályozva többek között a szén-dioxid tartalmat és létrehozva a légköri oxigént, gondoljunk csak a k szén, a k olaj és a földgáz hatalmas készleteire a Föld mélyén, amelyek mind egykori él lények maradványai. Civilizációnk pont ezen raktárok felszámolásával teremti meg a jólétét, er teljesen beavatkozva ebbe a kényes egyensúlyba. A szén-dioxid kibocsátás legfontosabb tényez i a gépjárm vek bels égés motorjai, a fosszilis energiahordozókkal üzemel h er m vek és f t berendezések valamint az erd k felégetése. Nyilvánvaló, milyen er feszítésekkel lehet a kibocsátást visszaszorítani: a jelenlegi gépjárm vek használatának csökkentésével és nem benzinalapú motorok fejlesztésével, alternatív energiaforrások (megújuló energiaforrások) használatával, a természetes növénytakaró felégetésének megállításával. 3.Metánkibocsátás: Ennek a kis molekulának az üvegházhatása kb. hússzorosa a széndioxidénak. A természetben is képz dik, a szerves anyagok oxigénmentes környezetben történ elbomlásakor, gyakran úgynevezett metanogén (metánt képz ) baktériumok közrem ködésével, például mocsarakban vagy a kér dz vadállatok belében. Azonban az emberiség a természetes metánkibocsátás többszörösét képes a légkörbe juttatni: a tenyésztett szarvasmarhák bélgázaival, a hatalmas mocsaras rizsföldekkel, a szemétlerakó helyeken bomló szerves anyagokkal, az erd k felégetésével és nem utolsósorban a földgázkitermelés és -szállítás során elszök gázokkal. A metánkibocsátást azonban csökkenteni lehetne például a szerves hulladékok szelektív gy jtése és komposztálása révén is. A környezetvédelem és globalizáció összefüggéseir l A multinacionális vállalatok m ködése jellemz en a termelési költségek minimalizálására törekedve a környezeti terhelés költségeit igyekszik figyelmen kívül hagyni, ennek következményei katasztrofálisak. Napjaink antiglobalizációs törekvései széls séges megnyilvánulási formái miatt sokszor riasztóak és információk híján érthetetlenek. Aki a fenntartható növekedés és jóléti társadalmunk életvitele közötti ellentmondások gyökereire kíváncsi annak ajánlom David C. Korten: T kés társaságok világuralma cím könyvét. Az alábbiakban egy megfontolásra érdemes elméletr l olvashattok rövid ismertet t, mely sok embert gy zött meg a hétköznapi környezetvédelem fontosságáról. A GAIA ELMÉLET A Gaia-elmélet születése A Gaia-elméletet James Lovelock publikálta 1972-ben. James Lovelockot, mint m szertervez mérnököt, 1965-ben felkérte a NASA, hogy segítsen a marsi élet kutatásával kapcsolatos munkákban. Lovelock a Marsra tervezett kísérletek áttanulmányozásakor azt tapasztalta, hogy azok mind a földi laboratóriumokra épít kísérletek. Úgy vélte, hogy az idegen bolygókon lév élet vizsgálatához olyan módszerre van szükség, mely a bolygó egészér l ad információt. Ezen probléma egyetlen megoldásának azt látta, ha tanulmányozzák a bolygó légkörének kémiai összetételét, hiszen ha van élet, akkor az él lények nyersanyagforrásként hasznosítják a bolygó légkörének összetev it és ennek következményeként változik a légkör öszszetétele. Ennek alapján, amennyiben változás tapasztalható a légkör összetételében, akkor van élet a bolygón, ha viszont a kémiai egyensúly állapotában találják azt, akkor nincs. Mivel a marsi légkörr l az infravörös teleszkópok adataiból számos információval rendelkeztek korábbról, kielemezték a rendelkezésükre álló adatokat és arra az eredményre jutottak, hogy a marsi atmoszféra nagyon közel áll a kémiai egyensúly állapotához. Ennek felismerése és a Föld légkörének vizsgálata után (mely azt mutatta, hogy a Föld légköre viszont rettent távol áll a kémiai egyensúlytól) Lovelockot az kezdte el foglalkoztatni, hogy ha a Föld légköre ilyen messze van az egyensúlyi állapottól, akkor hogyan lehet mégis olyan nagyon stabil?az volt a feltételezése, hogy valahogy, valahol létezik egy szabályozó rendszer, amely már évmilliók óta stabilan tartja. Ezen gondolatmenetb l kiindulva fejlesztette ki Gaia 1 -elméletét, melyet el ször értetlenség és hitetlenség fogadott, de az elmélet matematikai modelljének kidolgozása, valamint a különböz tudományágak mind több felfedezése és eredménye után egyre inkább elfogadnak világszerte. A Gaia-elmélet Az elmélet egy mondatban való összefoglalása valahogy így hangzana: a Földet Földanyát (Gaiát) - egyetlen, óriási él lénynek tekinthetjük, aki él és él ként válaszol az t ér hatásokra. (Természetesen az elmélet ennél jóval összetettebb és bonyolultabb.) Ha egy él szervezet részeihez szeretnénk hasonlítani, akkor mondhatjuk, hogy a Föld légköre olyan mint a kültakaró az él lények számára: véd a hidegt l, és más küls hatásoktól, és ugyanakkor össze is tart. A keringési rendszer megfelel je a folyékony halmazállapotú víz; a litoszféra megfelel je a vázrendszer a valódi bels vázzal rendelkez él lényeknél; önszabályozó mechanizmusai pedig megfelelnek az immunrendszernek (amiben viszont különbözik egy él lényt l, az az, hogy Gaia nem tud helyet változtatni, nincs önálló akarata és nem tud szaporodni). Az elmélet szerint a Föld egységes és önszabályozó ökorendszer, melyben sok szabályozó mechanizmus m ködik, és amelyben bármely zavar olyan választ indukál, mely a zava- Az ókori görög mitológiában Gaia, a Földanya, aki megszülte a hegyeket, erd ket, dombokat., finom, n ies, adakozó istenn volt, de szigorúazokhoz, akik nem éltek harmóniában a természettel.a nevet egyébként W illiam Golding író ajánlotta Lovelocknak egy beszélgetés során, melyben Lovelock elmesélte neki elméletét.

15 6/8anyag,21.oldal rás ellen hat. Gaia bioszférája ellenáll azoknaka kozmikus, geológiai és biológiai er knek, melyekkibillentenékegyensúlyából;stabilizálja azél lényeinekfennmaradásáhozkívánatos éghajlati és más környezeti körülményeket:a Földet ér sugárzásokszintjét, a légkör összetételét és h mérsékletét. Azelmélet szerint, azél lényekláthatatlan együttm ködése tartja fenn azokat a szabályozóköröket, amelyeklakhatóvá teszikés ebben azállapotában meg is tartjákbolygónkat. Lovelockelkészített egymodellt, melyet Százszorszép-világnaknevezett el. Amodell alkalmas volt annakvizsgálatára, hogya Napáltal azelmúlt 3,5milliárd évben többmint 25%-kal megnövekedett kisugárzott energia ellenére, hogyan lehetséges az, hogymégis azél világ számára elfogadhatószinten maradt a h mérséklet. Amodellben fehér és fekete százszorszépekszerepeltek. Azeleinte még h vös bolygón kezdetben csakfekete virágokvoltak, melyekvisszatartottáka h t és kedvez bbéletfeltételeket teremtettek. Ahogyegyre melegebblett, a fekete virágokhelyét fokozatosan fehér virágokvettékát, melyeka h egyrészét visszasugároztáka világ rbe és ígycsökkentettéka melegedés hatását. Százszorszép-világ fekete virágainakföldi megfelel i, pl. Szibéria és Kanada fekete erd i, melyekpontosan úgyviselkednek, mint a modellbeli sötét százszorszépek. Atél például a sötét erd takaróhatására rövidebb, mint amilyen egyébként lenne, hiszen a sötét erd megakadályozza, hogya hóegészen befedje a felszínt. Ennekkövetkeztében a napfénynem ver dikvissza az rbe, mint ahogyan azegymindent elfed, teljesen fehér hótakaróesetében történne, hanem azerd sötétje elnyeli és visszatartja a h egyrészét. Afehér százszorszépekmegfelel i például a trópusi es erd k, melyeknappal nagymennyiség vizet párologtatnakel, ami aztán es ként hull vissza. Azígyképz d felh zet csaknem teljesen betakarja azerd t, s mivel a teteje fehér, visszaveri a napsugarakat, ígymegóvaz er sebbfelmelegedést l. AzegyiklegérdekesebbGaia m ködésénektulajdoníthatóhatás az, hogyazóceánokfeletti felh zet feltehet en a tengeri él világ tevékenységénekkövetkezménye. AFöld 70%-a óceán és sokan vannak, akikúgygondolják, hogyha ezeka felh knem lennéneka hatalmas területet elfoglalóvilágtengerekfelett, akkor a Föld közel 20fokkal melegebblenne. Azonban az óceánokban él algákegykülönös -dimetil-szulfát (DMS)nev -gázt termelnek. Ezfelszáll a légkörbe, ahol oxidálódikés aprócseppecskéket alkot, s ezekre a kondenzációs magokra csapódnakki azes cseppek. Ezeknélkül nem lennénekfelh k:a tenger párolgóvize nagy cseppekkéformálódna, és rögtön visszahullana a tengerbe. (Eza jelenség egyébként megfigyelhet a Csendes-óceáni szigetekkörnyékén, ahol azalgákszámára túl forróa víz. Errefelé tiszta kékégb l esikazes.)afent említett algáknaknagyszerepükvan azid járás szabályozásában, hiszen ha melegebbazid járás azátlagosnál, akkor többtengeri alga fejl dik, ezért megn a DMS-termelés, és ennekkövetkeztében többfelh képz dik. Afelh kpedig visszaverika napfényegyrészét. ADMStehát egyfajta éghajlati termosztátként m ködik. Azönszabályozómechanizmusokfelsorolását hosszan lehetne folytatni, de úgyvélem, az eddigiekb l is látható, hogyazelmélet nagyon fontos szabályozószerepet tulajdonít a mikroorganizmusoknak, tengeri algáknak, természeti jelenségeknek, a Földön megtalálhatóél és élettelen természeti tényez knek. Ha pedig ezígyvan márpedig mind többés többbizonyítékvan arra, hogya Gaia-elmélet többmint egyegyszer elmélet akkor mindenkiben fel kell merülnie a kérdésnek, hogymilyen szerepet játszunkmi, emberek, Gaia rendszerében? Bár földtörténetileg jelentéktelen azazid, mióta civilizáltnakmondott emberiségként bolygónkarculatát formáljuk, azonban annál nagyobba pusztítás, melyet véghezvittünk. Városokat, utakat, gyárakat építünk, kiírtjuk, amit feleslegesnektartunk, vagymértéktelenül felhasználjukolykor túlzószükségleteinkkielégítésére. Szennyezzüka környezetet, pusztítjuka természetet, ami els sorban talán nem is azért veszélyes, amit mi és ma megélünkbel le, hanem azért, mert felbomlaszthatja, m ködésképtelennéteheti Gaia testét, igen érzékeny egyensúlyát, s ezáltal megsz nhet azélet ma ismert formáinakjelent s hányada. Ezpersze nem el ször fordulna el a Föld története során:voltakolyan katasztrófákezalatt a hosszú földtörténeti id szakalatt, melyekkövetkeztében a fajoknagyrésze kipusztult. Túlél kmindig voltakés lesznek. Akérdés csakaz, hogymi, emberekegyesetleges katasztrófa el idéz i és enneka csodálatos életnekazelpusztítói leszünk-e, vagyegyre halmozódótudásunkjó oldalát kihasználva véget vetünkkörnyezet-pusztítóéletvitelünknekés Gaia természettel harmóniában él gyermekeivéválunk? Leveg Aleveg fizikai és kémiai tulajdonságaival hat azél lényekre. Alegfontosabbfizikai jellemz a szél. Szerepe van a megporzásban, a magvak, termésekelterjesztésében. Azer s szél fokozza a párologtatását. Repül állatoknaka leveg életteret is jelent. Akémiai jellemz kközül nagyon fontos a leveg oxigéntartalma, ami 21% körüli. A légkör széndioxid tartalma (0,03%)a fotoszintézisheznélkülözhetetlen. Akülönféle emberi tevékenység eredményeként leveg be jutószennyez déseknapjainkmindennapos problémája (SO2, nitrogén-oxidok, CO-szennyezés, CO2, CH4, üvegházhatás, az ózonlyuknövekedése, por, korom). Fontos a leveg páratartalma. axelmédiadénes Dóra július 05 Szigorodott a szmogriadó: nem kapbenzint, nem f thet, nem ülhet autóba! AF városi Közgy lés elfogadta a tervet, de riadómég nem volt Budapesten Ha a f város leveg szennyezettsége elér egyveszélyes szintet, a f polgármester szmogriadót rendelhet el. Ennekels fázisában a BKVjáratoks r södnek, azautókritkulnak, azóvodák bezárnak, a benzinkutak16.00után nem szolgálnaküzemanyaggal. Ariasztási szint esetén els blikkre alapvet jogokat korlátoznak. Észrevételeinket környezetvéd kkel és a szmogriadóterv kidolgozóival is megosztottuk. Szeptember hava a tanköteles diákokdepressziós id szakán kívül a szmog er sebbid szaka is. AF városi Közgy lés id ben gondolt a problémára, mint minden évben. Évekóta tudjuk, ha a leveg szennyezettsége három órán keresztül meghaladja a szakemberekáltal meghatározott riasztási küszöböt, a f város köteles szmogriadót elrendelni. Aközgy lés idei rendelkezései közt azonban találunktöbbolyan kitételt, amelyigencsakkülönös. Felvet dika kérdés arról is, a szabályokmennyire betarthatók. Olvasóinkat nem untatjukkémiai képletekkel, amelyekrámutatnak, mikor érkezikel a szmogriadóhatára. Ha a f város leveg szennyezettség-mér állomásai közül legalábbkett, legalábbhárom órán át a megengedett értékekfölötti szennyezettséget mutat, életbe lépa riadó. Els fázis: a BKV s ríti a járatait, a benzinkutak bezárnak Ariadóels fázisában a f polgármester a tömegtájékoztatás összes lehetséges eszközével

16 6/8 anyag, 22. oldal figyelmeztet a problémákra. Els ként a lakosság figyelmét hívja fel a szennyezettség egészségügyi következményeire, majd megkéri a honpolgárokat, lehet leg ne üljenek autóba. Egyúttal a BKV vezet inek figyelmét is felhívja, tanácsos a járatait s ríteni. Szintén a riadó els stádiumában a f városi önkormányzat a lakosságot illetve a közintézményeket is értesíti, vegyék lejjebb a f tést, amennyiben a f téskor felszabadult gázok súlyosbítják a helyzetet. Az er m vek és a szennyez anyagokat kibocsátó üzemek ekkor kötelesek negyedével csökkenteni a kibocsátásukat. A benzinkutak üzemeltet i pedig 11 órától csak öt órán keresztül tarthatnak nyitva. Második fázis: 18 fok alatt maradjon a f tés Amennyiben az óvintézkedések hatására nem csökken a szennyezettség értéke, akkor életbe lép a második, riasztási fokozat, amelyik a f városiak számára sokkal problémásabb. A budapesti óvodák és iskolák átmenetileg kénytelenek bezárni, a f város területén 18Celsius fok fölé nem tekerhetjük a f tést. Ráadásul páros napokon csak a páros, páratlan napokon csak a páratlan rendszámú személygépkocsik közlekednek. - Ez lehetetlen. Nem lehet meghatározni a lakosság számára, hány fokra f tse a hálószobáját. Ezt a riasztási rendelkezést a távf téses lakások és a közintézmények esetében lehet betartatni - mondta lapunknak Lukács András, a Leveg Munkacsoport vezet je, miután tájékozódott a F városi Közgy lés szmogriadóra vonatkozó döntésér l. A forgalomkorlátozásra vonatkozó szabályokat azonban megalapozottnak találta. A forgalomkorlátozás a leghatásosabb - Magyarországon ugyan még soha nem vezettek be effajta forgalomkorlátozást, de Európa néhány országában már volt példa a páros napokon páros, páratlan napokon a páratlan rendszámú gépjárm forgalomra. Az egyszer ség kedvéért a rendszámban feltüntetett három számot átlagolni nem szükséges, a korlátozás az utolsó számjegyre vonatkozik. Szaszovszky Ferenc, a Városházakörnyezetvédelmi ügyosztályának elnöke szerint ezt a rendelkezést indokolt esetben be lehet vezetni és ki lehet kényszeríteni. - A 21/2001. Korm. rendelet tartalmazza a szabálysért k büntethet ségét, annak mértékét ill. az eljáró hatóságok kijelölését - zárta rövidre ezt a kérdést Szaszovszky. Még soha nem volt szmogriadó Szmogriadó még soha nem volt Budapesten. A szakember szerint amennyiben mégis el fordul ilyen intézkedés, közlekedés korlátozása illetve az ipari szennyez k teljesítmény csökkentése lehet a legeredményesebb eljárás. A Leveg Munkacsoport vezet je ezen a ponton több hiányosságra felhívta a figyelmünket, amelyekkel a közgy lés szmogrendelete látszólag nem foglalkozott. - Nem lehet egységes értékekr l beszélni a szmogot illet en. Még ugyanazon a területen is eltér szennyezettségi értékek lehetnek. A talaj közelében a szmog mindig er sebb. Így a legveszélyeztetettebbek a gyerekek és az autóban utazó, f leg lehúzott ablakkal utazók. Nem kizárt tehát, hogy sokan naponta több szennyez dést lélegeznek be, mint amekkora a mér szerkezetek szerint van azon a területen - tudtuk meg Lukácstól. A Munkacsoport vezet je szerint szmogriadó esetén hatásosak lehetnek még az útlezárások, de a legeredményesebb módszernek maga is a személyautó-forgalom korlátozását tartja. - Azt hiszem, nagy eredményeket értünk el a BKV-val való küzdelmünkben, amelynek hatására a vállalat sokkal színvonalasabb m ködik. Így az autósforgalom csökkenthet a városban, a tömegközlekedés ugyanis kevésbé károsítja a környezetet - mondta Lukács. A gyakorlott f városi utazók kis része ért egyet Lukács úrral a BKV színvonalával kapcsolatban, de azt nem vitatjuk, a gépkocsi forgalom segíthet a leveg szennyezettségének csökkentésében. Naponta mintegymásfél millió autó közlekedik Egy 2001-es felmérés szerint amíg a hetvenes években 1000 lakosra gépkocsi jutott, addig az ezredfordulón 350. Jelenleg kis híján 700 ezer autó közlekedik a városban. Mivel azonban a f város magas tranzit és célforgalmat bonyolít le, naponta mintegy másfélmillió autó közlekedik az utcákon. A légszennyezettség vizsgáló készülékeket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat m ködteti. Egyes források szerint nyolc, mások szerint kilenc m köd képes berendezés található a f városban. Az Unió ebben az esetben azt szabályozza, minimum hat mér szerkezetnek üzemelnie kell. Egy 2001-es kormányrendelet szerint minden 200 ezer f t meghaladó népességszámú városnak készítenie kell szmogriadó tervet. A rendelet szerint minden olyan településen is kell készíteni tervet, ahol magas a légszennyezettség koncentrációja. Ezt a helyi önkormányzat készíti. Szmog Az er sen szennyezett leveg és a kedvez tlen meteorológiai körülmények találkozását hívjuk szmognak. A szmog a légszennyezettség legsúlyosabb formája, amely nevét az angol smoke és fog szavak összevonásából kapta. Két fajtája van. Az egyik a fotokémiai szmog. F okozói a kipufogó gázokból származó vegyületek. A nyálkahártyát er sen irritálják. Ilyen típusú szmogot el ször 1985-ben észleltek Magyarországon. A másik szmogfajta neve téli típusú szmog. Ipari és városi területeken jellemz, ahol a por, a koromszemcsék felel sek a kialakulásért. A maró hatású szennyez dés asztmát és tüd ödémát okozhat. El ször 1989-ben észleltek ilyen típusú szmogot Magyarországon. Alégkör védelme: egyszemélyre szóló napirend Otthon: - Szigeteld megfelel en a házad. - Tekerd lejjebb télen a f tést. - H szabályozási igényeidet red ny k fölszerelésével és nyáron fák vagy ponyvák árnyékával elégítsd ki - Szigeteld a melegvíztartályt. Egy jól szigetelt h tároló 10%-kal kevesebb energiát igényel. - Ha még olajjal f tesz, gondold meg az átalakítását gázf tés re. Ugyanannyi h ért a gázf tés 40%-kal kevesebb szenet (szén-dioxidot) bocsájt ki, mint az olajf tés. - Tartsd jól beállítva a kazánt. Így akár 10-15%-kal kevesebb energiát használ. - Fontold meg hatékonyabb világítás használatát. Kaphatók kompakt fénycsövek, amik jók a normál izzók foglalatába és négyszer olyan hatékonyak, mint egy egyenérték izzókörte, és 8-15-ször tartósabb azoknál. Becslések szerint egy fénycs élettartama alatt több mint 350 kg-mal képes csökkenteni egy széntüzelés h er m szén-dioxid kibocsájtását.

17 6/8 anyag, 23. oldal - Kapcsold le a lámpát, ha nem használod. Egy 100 W-os izzó napi 24 órás égetése egy év alatt 800 kg szén-dioxid kibocsájtást jelent egy h er m nél, ami körülbelül 4%-a az ásványi tüzel anyagok fogyasztásából keletkez szén-dioxid mennyiségnek, mint f szénkibocsájtónak. - Ingázáskor gondold meg nem jobb-e tömegközlekedési eszközzel, mint autóval. Jelenleg egy átlag amerikai autó 12 l benzint fogyaszt 100 km-en. Érdekesség, hogy ha csak 1 l/100 km-rel n ne az átlag üzemanyag-hatékonyság ezeknél az autóknál, akkor az éves szén-dioxid kibocsájtás körülbelül 3,3 millió tonnával csökkenne, ami hozzávet legesen két modern 450MWos h er m bezárását tenné lehet vé. - Új háztartási gép vásárlásakor hasonlítsd össze az energiafogyasztásukat és próbálj olyat választani, ami a leghatékonyabb. Például egy amerikai kétajtós 500 l-es h t -mélyh t átlagos energiafogyasztása 1275 kwh évenként, de vannak már olyanok, amik csupán 650 kwh-t fogyasztanak évente, és készültek prototípusok, melyek még 500 kwh-nál is kevesebbet. Utakon: - Tartsd jól beállítva az autód, és megfelel en fölfújva a kerekeit. Egy jól karbantartott járm 10%-kal is csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást. - Vezess észszer fenntartásokkal. Haladj a megengedett maximális sebességgel, kerüld a hirtelen megállásokat és gyorsításokat, és tervezd meg a leghatékonyabb útvonalat. Ne járasd az autót üresben túl sokáig az álló járm járó motorral 0 km/l-es üzemanyag-takarékossággal válaszol! - Légy válogatós autóvásárlásnál, és legyen fontos tényez a választásban az alacsony fogyasztás. Ha célszer, goldold meg alternatív üzemanyag-renszer beszerelését, f leg a gázt. Ha kapható, használj alkoholt. Magánéletben: - Legyél válogatós vásárló. Vegyél olyan termékeket, amik energiahatékonyak és alkalmasak az újraföldolgozásra és újrafelhasználásra. Az újratölthet üvegpalackok például sokkal kevesebb energiát igényelnek, mint az eldobhatók. - Kerüld az olyan termékek megvételét, amik klorofluorokarbon (CFC)-tartalmúak. A CFC-k nem csak az ózonréteget károsítják, hanem er s üvegházgázok is. - Vegyél részt helyi újrahasznosítási programokban. Az újrahasznosított anyagból készült termékek gyártásához lényegesen kevesebb energia szükséges. 95%-kal kevesebb energia kell például egy alkatrész fröccsöntéséhez újraalumíniumból, mint primer fémb l. - Tájékoztasd a politikusokat környezetvédelmi érdekeltségedr l és bátorítsd ket, hogy hozzanak alkalmas törvényeket. Végül: - Az egyén szerepe drámai, hogy csökkentse a hozzájárulását az üvegházgázok (különösen a szén-dioxid és CFC-k) mennyiségéhez. Szintén tartsuk észben, hogy az energiahatékonyság bármilyen tökéletesítése segít csökkenteni az szennyez anyag kibocsátást, ami hozzásegít más környezetvédelmi érdekekhez is, beleértve a savases ket, városi légszennyezést és az ózonréteg károsítását Víz H szennyezés (H terhelés)a felszíni vizekbe vagy a felszín alatti vizekbe jutó h többlet, amely a vizet felmelegíti s ökológiai vagy gazdasági kárt okoz. Ilyen értelemben a h terhelés a víz él világát és/vagy emberi használatát veszélyezteti. Például er m vek szekunder körének h t vize jelent sen emeli h mérsékletet. Paks-Duna Energia, sugárzás Radioaktív sugárzás: itt érdemes összevetni az úgynevezett tiszta energia, azaz az atomer m vekben termelt energia el nyeit és veszélyeit (Csernobil, Paksi üzemzavar stb ) Ultraibolya sugárzás: A b rsejtek DNS-ét roncsoló nagy energiájú láthatatlan összetev je a napsugárzásnak, amelynek szintja az ózonpajzs vékonyodásával folyamatosan n, növelve a b rrák el fordulásának valószín ségét. Zajszennyezés: a hang annak a közegnek a rezgése, periodikus változása, amelyben terjed. A hallható hang intenzitásának egysége a bel. A gyakorlatban ennek tizedrészét a decibelt (db) használják. Zaj hatására csökken a testh mérséklet, fokozódik az anyagcsere, az emészt szervek m ködése lelassul. Zajos helyen él k és dolgozók között gyakoribb a magas vérnyomás, a gyomorhurut, a gyomor- és nyombélfekély. Szaporább a szívverés, megn az agyfolyadék nyomása, felfájásos panaszok, fülkárosodások jelentkeznek. Ha sikerül is elaludni magas zajszintben, az álom nem pihentet. Fokozottan igaz mindez, ha nem egyenletes, hanem szakaszosa zajhatás. Az emberi környezet pedig évr l évre zajosabbá válik. A nagy hangintenzitású zene is egészségtelen. A fájdalomküszöb kb. 140 db. Nagy teljesítmény gépek rezgései közvetlenül áttev dnek az emberre, ezek a vibrációs hatások közvetlenül károsítják a szervezetet. Izomsorvadást, bénulást okozhatnak. Itt érdemes elgondolkodni azon is, hogy hány és hány fajta mesterséges elektromágneses rezgéssel találkozhatunk egyetlen napunkon (mobiltelefon, rádió, televízió, monitorok, televíziók képerny je el tt, röntgen vizsgálatok ) Talaj A talajszennyezpés az egyik legnehezebben kezelhet környezetszennyezési jelenség. A talajszennyezés oka legtöbbször a veszélyes hulladékok tárolása, mert a nem megfelelõszeméttárolókból kikerülõanyagok a talajt és a talajvizet (ivóvíz bázist )szennyezhetik (a nehézfémek mérgezõhatásai hasonlóak a vízszennyezésnél tárgyaltakkal). De például a l tereken az ólomlövedékek a talajba jutva szennyezhetnek, de a benzinkutak nem ellen rzött tartályaiból szivárgó üzemanyag, a m trágyatárolás során az es bemosta nagy mennyiség m trágya mind-mind sok évre akár évtizedre is tönkreteszi a talajt. A kármentesítés során a földréteg eltávolítása után veszélyes hulladékként kerül megsemmisítésre.

18 6/8 anyag, 24. oldal Hulladék National Geographic Online 2004.december.21 Hulladék vagy szemét? A hétköznapi életben sokszor használjuk, és gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig lényeges különbség van közöttük. Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt, szétszórt anyagokat, holmikat, amelyeknek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükr l, elhelyezésükr l nem gondoskodnak. Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat (anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, szennyez anyag stb.) nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, t lük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükr l külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és ártalmatlanítását jelenti. Az újrahasználat a terméknek az eredeti célra történ ismételt felhasználását jelenti. Ilyen termékek a többször felhasználható, újratölthet csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezek a termékek a forgási ciklusból történ kilépéskor válnak hulladékká. A hulladéknak vagy valamely összetev jének a termelésben vagy szolgáltatásban történ felhasználását hasznosításnak nevezzük. Ez a folyamat irányulhat hulladékban lév különböz anyagok (szerves, szervetlen anyagok) visszanyerésére, újrafeldolgozására, vagy a hulladék anyagaiban rejl energia felhasználására. Az egyes hulladékösszetev k külön-külön, anyagfajták szerinti begy jtését szelektív hulladékgy jtésnek nevezzük. Célja a hasznosítható összetev k feldolgozóiparba történ visszaforgatása; a veszélyes összetev k elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése; az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása. Az ártalmatlanítás az a folyamat, mikor a hulladékok okozta környezetterhelést csökkentik, a környezetet veszélyeztet, szennyez, károsító hatását megszüntetik, kizárják. Ezt a környezet elemeit l való elszigeteléssel vagy a hulladékok anyagi min ségének megváltoztatásával érik el. A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefügg tevékenységek rendszere. Foglalkozik a hulladékok keletkezésének megel zésével, mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladékok kezelésével, ezek tervezésével és ellen rzésével. Gondoskodik a kezel berendezések és létesítmények üzemeltetésér l, bezárásáról, utógondozásáról, a m ködés felhagyását követ vizsgálatokról, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadásról és oktatásról. A hulladékgazdálkodás alapelvei: A megel zés elve a hulladékok mennyiségének és veszélyességének a legkisebb mérték re csökkentését jelenti. Az el vigyázatosság elve alapján a veszély és a kockázat valós ismerete nélkül úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. A gyártói felel sség elve azt jelenti, hogy a termék el állítója felel s a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvez anyagok, technológiák megválasztásáért. (Beleértve a termék el állítását, életciklusát, hulladékká válását, hasznosítását, ártalmatlanítását.) A gyártónak a hulladékok kezelésének költségeihez is hozzá kell járulnia. A megosztott felel sség elve szerint a gyártói felel sség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szerepl knek együtt kell m ködniük. Az elvárható felel s gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehet ségeinek megfelel en mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék minél kisebb mértékben terhelje a környezetet. Az elérhet legjobb eljárás elve alapján törekedni kell a legkíméletesebb környezetigénybevétellel járó technológiák bevezetésére (anyag és energiatakarékos technológiák, környezetszennyez anyagok kiváltása stb.). A szennyez fizet elv alapján a hulladék termel je, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, ill. el idéz je felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért, az okozott kár megtérítéséért. A közelség elve alapján a hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása a lehet legközelebbi, arra alkalmas létesítményben történjen. A regionalitás elve alapján a hulladékkezel létesítmények kialakítása során a területi gy jt kör létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni. Az önellátás elve alapján a képz d hulladékok teljes kör ártalmatlanítására kell törekedni. A fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épül lépésekben, az érintettek lehet ségeinek és tehervisel képességének figyelembevételével kell elérni. A példamutatás elve alapján az állami és a helyi önkormányzati szervek munkájukban érvényesítik a hulladékgazdálkodási törvény céljait és elveit. A költséghatékonyság elve azt jelenti, hogy a hulladékkezelés szabályait úgy kell kialakítani, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselend költségek a lehet legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. A hulladékok fajtái: A hulladék halmazállapota szerint megkülönböztetünk szilárd, folyékony (szennyvíz) és gáz halmazállapotú hulladékokat. A keletkezés helye szerint termelési és települési hulladékokat különböztetünk meg. A termelési hulladékok az ipari és a mez gazdasági tevékenységek következtében képz dnek. A települési hulladékok a háztartásokban, az intézményekben (pl. iskola, önkormányzati hivatalok stb.), illetve a szolgáltatásokban keletkeznek. Veszélyességük szerint megkülönböztetünk veszélyes, illetve nem veszélyes hulladékokat.

19 6/8 anyag, 25. oldal A Magyarországon képz d hulladék mennyisége 2000-ben (millió tonna / év) A villámfeladatok megoldásai C D E E E D A B E 1 E A D C C E A D B A 2 E B D E A D D D B C 3 B C C C B C D B A C 4 D B A C B D E A (A mez gazdasági, élelmiszeripari, ipari és egyéb gazdálkodói hulladék nem tartalmazza a veszélyes összetev ket. A települési folyékony hulladék csak a begy jtött mennyiséget mutatja. A biomassza a biológiai körforgásba visszakerül mez és erd gazdálkodási hulladék) A települési hulladékokat két f csoportra oszthatjuk: A települési (kommunális) szilárd hulladék, melynek leggyakoribb összetev i a következ k: üveg, papír, fémek (vastartalmú, nem vastartalmú, nehézfémek), többféle anyagból készült dobozok, fehéráruk (h t szekrény, mosógép stb.), barna áruk (elektromos gépek, mikrohullámú süt stb.), háztartási vegyi hulladékok, gumi, gumiabroncs, szerves anyagok, m anyagok (kb. 4,6 millió tonna keletkezett 2000-ben). A települési folyékony hulladék (szennyvíz), melyben benne vannak azok a vegyszerek (mosószerek, tisztítószerek stb.), anyagok (fekália, mosogatóvíz stb.) is, melyek a lefolyóba, WC-be kerülnek (kb. 9 millió tonna keletkezik évente, melyb l 5,5 millió tonnát gy jtöttek be 2000-ben).