SZOLNOK I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T A R T É G I A

Átírás

1 SZOLNOK I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T A R T É G I A (jóváhagyta a 56/2008.(III.20.) KR határozat, módosította a 161/2008.(V.29.) KGY határozat, és a 215/2008. (VII.24.) KGY határozat)

2 VÁTERV95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT BUDAPEST, SZENDRŐ KÖZ 6. POSTACÍM: 1013 BUDAPEST, ATTILA ÚT 41. III. 1. TELEFON: (36-1) ; FAX:(36-1) SZOLNOK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGBÍZÓ: SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FEBRUÁR HÓ 2008 FEBRUÁR VÁTERV95

3 Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket illetik. A dokumentációt készítették a VÁTERV95 Kft munkatársai Témafelelős tervezők Molnár Attila (TT ) Nagy Ágnes (TT ) Közlekedés tervező Mezey András (K1-1/ ) Közműtervező k Kovács Péter (T ) Gléz Dezső (T ) Építész Zoltai István (Z+W B) Térinformatikusok Biczó Dénes Lombár István Munkatárs Papp Mihályné Minőségügyi vezető Mokry Ferenc Ügyvezető igazgató Molnár Attila Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Szolnok regionális szintű feladatai Szolnok megyei és kistérségi szerepe 11 a) Szolnok megyeszékhely 11 b) Szolnok kistérségi központ A város vonzáskörzetének bemutatása Szolnok dinamikai típusának meghatározása Szolnok funkció-komplexitása Szolnok foglalkoztatási szerepköre A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE Gazdasági adottságok Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya A város gazdasága 18 a) Szolnok gazdaságának ágazati szerkezete 18 b) A vállalkozások helyzete 19 c) A K+F helyzete 20 d) A turizmus jellemzői 20 e) A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai 20 f) Az információáramlás színvonala 21 g) A város külső elérhetősége, térségi közlekedési kapcsolatok A város társadalmának jellemzői Demográfia, a lakónépesség-alakulás tendenciái 22 a) Népesség, népsűrűség 22 b) Természetes népmozgalom 22 c) Vándorlás 22 c) Korcsoportmegoszlás, vitalitási index Képzettség-műveltség Foglalkoztatottság Egészségi állapot Jövedelmi helyzet A városi környezet jellemzői Természeti környezet, értékei Települési környezet kialakulása, értékei FEBRUÁR VÁTERV95

4 a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek 26 b) Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek 29 c) Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép-védelem A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség 33 a) Levegő 33 b) Talaj 33 c) Víz 34 d) Zöldfelületek A lakáshelyzet Közszolgáltatások, ellátás Oktatás-nevelés 35 a) Óvodai ellátás 35 b) Általános iskola 35 c) Középiskola 35 d). Felsőoktatás Egészségügy 36 a). Egészségügyi alapellátás 36 b) Szakorvosi ellátás 37 c) Kórházak 37 d) A gyógyszertárak 37 e) Bölcsődék Szociális ellátás Közösségi közlekedés Közművek 42 a) Közműellátottság 42 b) A közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése Városüzemeltetés Közigazgatás A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete Városrészenkénti elemzés Belváros (A) Tiszaliget Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Nyugati városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros - Szandaszőlős Alcsisziget (G) STRATÉGIAI FEJEZET Szolnok átfogó jövőképe A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése A évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési cél(ok) A 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköre A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások 79 a) Belváros (A-B) 79 b) Tiszaliget (AB) és Szandai rétek (B) 82 c) Alcsi városrész (C) 84 d) Széchenyi városrész (D) 86 e) Nyugati városrész (E) 88 f) Déli városrész (F) 90 g) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsisziget (G) A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai 94 a). A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 94 b) Szolnok közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése 94 c) Vasúti közlekedés FEBRUÁR VÁTERV95

5 d) Vízi közlekedés fejlesztése 97 e) Légi közlekedés A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás problémáinak megoldási javaslatai 97 a) Vízellátás 97 b). Csatornázás 101 c) Villamosenergia ellátás 101 d) Hőenergia ellátás 101 e) Közvilágítás A stratégia koherenciája, konzisztenciája A városfejlesztési stratégia viszonya Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Stratégiájához és a megye Területrendezési Tervéhez, illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez a) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiával való kapcsolat b) A kohéziós alapból támogatható projektek közül az IVS-ben is szereplő célkitűzések 104 c). Szolnokot érintő kistérségi projektek 104 d). Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Tervéhez illeszkedés A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójához A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez A célrendszer koherenciája a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való illeszkedés A szolnoki kistérségen belüli együttműködés fejlesztése 117 a) Munkahelyteremtés (a térség lakossága számára is) 117 b). Intézményellátás (térségi igényekre is) 118 c) Közös kistérségi turizmusfejlesztési lehetőségek 118 d) A kerékpárút- és közúthálózat - fejlesztés térségi kapcsolódásai Antiszegregációs terv 119 a) Általános helyzetértékelés 119 b) A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői 120 c) A fogyatékossággal élők helyzete 123 d) A közoktatás és az antiszegregáció viszonya 124 e) A nők esélyegyenlősége 125 f) Antiszegregációs program Az egyes városrészekre kitűzött célok környezeti hatásainak kompenzálása 127 a). Környezetjavító, kompenzációs igényt nem keltő fejlesztések 127 b) Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Szolnok fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása Középtávú fejlesztési célok Szolnokon és városrészenként a városrészenkénti problémákból levezetve A stratégiai célok és a lehetséges fejlesztési feladatok városrészenként A városfejlesztés gócpontjai a lehetséges fejlesztési akcióterületek A lehetséges akcióterületek lehatárolásának módszere Az akcióterületek átnézeti vázlata Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként A jelű Jubileumi tér és környéke akcióterület A-B jelű Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület B jelű Szandai rétek akcióterület CI jelű Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület CII jelű Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület D jelű Széchenyi városrész-lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület EI. jelű Nyugati városrész, Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület EII. jelű Nyugati városrész, Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterület FEBRUÁR VÁTERV95

6 5.3.9 FI jelű Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület FII jelű Déli városrész, iparterületi akcióterület FIII jelű Déli városrész, Ipari Park bővítése akcióterület GI jelű Alcsi szigeti akcióterület GII jelű Szandaszőlős akcióterület Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei és bevételei A jelű Jubileumi tér és környéke akcióterület A-B jelű Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület B jelű Szandai rétek akcióterület CI jelű Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület CII jelű Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület D jelű Széchenyi városrész-lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület EI. jelű Nyugati városrész, Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület EII. jelű Nyugati városrész, Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterület FI jelű Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület FII jelű Déli városrész, iparterületi akcióterület FIII jelű Déli városrész, Ipari Park bővítése akcióterület GI jelű Alcsi szigeti akcióterület GII jelű Szandaszőlős akcióterület Akcióterületenkénti költségek összesítő táblázata Az akcióterületi fejlesztések prioritása, elsőként megvalósítandó akcióterület kijelölése A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Ingatlangazdálkodási terv A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek A tervalku Városmarketing A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel) Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos partnerségi elvárások Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során Partnerség a környezeti állapot fejlesztéséhez (környezeti veszteség kompenzálása) Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan A teljes stratégia partnerségi egyeztetése A tervezett program finanszírozhatósága Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások: városfejlesztési társaság létrehozása Az önkormányzati integrált fejlesztések megvalósításához szükséges szervezeti keretek kialakításának okai, szükségessége A megvalósítás intézményrendszere A Városfejlesztő Társaság Településközi koordináció mechanizmusai Általános elvek Működési terület, tagság Kommunikációs tevékenység A Kommunikációs rendszer szervezeti rendszere A stratégia megvalósításának monitoringja Az IVS monitoringja Az akcióterületek monitoringja ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERVEK Az első ütemben ( ) kiválasztott akcióterületek Az akciótervek illeszkedése az IVS célrendszerébe A Szolnok a Tisza fővárosa előzetes akcióterve FEBRUÁR VÁTERV95

7 Az akcióterület lehatárolása A jogosultság igazolása Helyzetelemzés 246 a) Az akcióterület adatai 246 b) Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Fejlesztési célok és beavatkozások 248 a) Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai 248 b) A megcélzott elérendő indikátorok 249 c) Fejlesztési programok 249 d) A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez 253 e) A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 256 f) A tervezett fejlesztések várható hatásai A megvalósítás intézményi kerete 257 a) Akcióterületi menedzsmentszervezet 257 b) Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása 259 c) Üzemeltetés, működtetés Pénzügyi terv 260 a) A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése 260 b)kockázatok elemzése Az előkészítettség állapota Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterve Az akcióterület lehatárolása A jogosultság igazolása Helyzetelemzés 269 a) Az akcióterület adatai 269 b). Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Fejlesztési célok és beavatkozások 270 a) Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai 270 b) A megcélzott elérendő indikátorok 271 c) Fejlesztési programok 271 d) A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez 274 e) A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 275 f) A tervezett fejlesztések várható hatásai A megvalósítás intézményi kerete 276 a) Akcióterületi menedzsmentszervezet 276 b) Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása 278 c) Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások 278 működésének leírása, szervezeti terv Pénzügyi terv 278 a) A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése 278 b) Kockázatok elemzése Az előkészítettség állapota 281 MELLÉKLETEK 1 sz. Civil szervezetek és a lakosság fejlesztési javaslatai 2. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett intézményi felújítások 3. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett útfelújítások 4. sz. Kistérségi projektlistán szereplő szolnoki intézményi fejlesztések 5. sz. Intézmények, intézményi ellátottság 6. sz. Partnerségi terv és iratok 2008 FEBRUÁR VÁTERV95

8 MELLÉKLETEK 2008 FEBRUÁR VÁTERV95

9 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2008 FEBRUÁR 1 VÁTERV95

10 Szolnok város integrált városfejlesztési stratégiája évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú fejlesztési koncepciójára. Az említett dokumentumok, aktualitásuk folytán közvetíteni tudták a hierarchiában felettük álló elhatározásokat is, így azok beépítésével külön részletesen a terv nem foglalkozott. Szolnok város fejlődése fontos állomáshoz érkezett. A rendszerváltás utáni gazdasági megrázkódtatásból, (amikor is ipari nagyüzemeinek jó része felszámolódott, a korábbi nagy forgalmú vasúti szállítmányozás harmadára csökkent, a városba áramló ezres munkaerő csaknem egészében visszakényszerült lakhelyére, azaz a város gazdasága, társadalmi összetartó ereje a mélypontra zuhant) napjainkra kilábalva, fellendülő szakaszba érkezett. Egyre több a betelepülő gazdasági szervezet, a jelentős termelési értéket képviselő vállalkozás, a szolgáltatások aránya (a helyi GDP-ből a részesedése 58%) megnövekedett, a város logisztikai szerepe ismét jelentőssé vált. Mindezek hatására a polgárosodási folyamatok kézzelfoghatóvá váltak, a város arculatában pozitív változások következtek be, a civil szervezetek tevékenysége felerősödött,. Az uniós támogatások ésszerű felhasználása a pozitív folyamatok fenntartásához, és a város belső akut problémáinak enyhítéséhez nagymértékben hozzájárulhat. A jelen integrált városfejlesztési stratégia ennek a támogatott beavatkozásnak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása volt. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A középtávú célok két irányát jelöli ki a terv, melyeket a gazdaság, a társadalom, és a környezet témakörében kíván érvényesíteni. A fejlesztés egyik főiránya a kohézió, a városrészek közötti lakhatósági, élhetőségi különbségek felszámolására ill. enyhítésére irányult, továbbá a városi együttélés összetartó erejének erősítésére, de a gazdasági együttműködés fokozására is, mely eredményeiben ugyancsak az előző folyamatokat képes erősíteni. Szolnok városrészei között e tekintetben nagy a különbség. A külső városrészek, mint Szandaszőlős, Széchenyi városrész belvárosi kapcsolatai marginálisak, mely nemcsak a távolsággal, de az eltérő környezeti körülményekkel is jellemezhető. A fenntarthatóság a pozitív fejlődési folyamatok megőrzését, a város természeti adottságainak hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni. Szolnok történelmi fejlődésében a Tisza, különösen a tiszai átkelőhelyek minden korszakban jelentős szerepet játszottak. Az átkelőhelyek környékén a fejlődés megélénkült, ellátóközpontok alakultak ki. Szolnok fejlődését ez a kedvező földrajzi adottság nagyban segítette. Az idők folyamán a Tisza közlekedést akadályozó szerepe csökkent ugyan a vasút-, és közúthálózat, valamint a hozzátartozó hidak építésével, de a folyó, mint városi látvány, a város arculatát formáló, meghatározó tényező napjainkig fennmaradt. Sokáig nem ismerték fel az ebben rejlő egyediséget hordozó, jelentős városfejlesztő erőt, mely az idegenforgalmi vonzerők növekedését, a városi élet minőségét, és ezáltal áttételesen a helyi gazdaság ellátó hátterének komplexitását is fokozni képes. A város szempontjából a fenntarthatóság, mint fejlesztési irány létjogosultságának egyik sarkköve a természeti értéknek megőrzése és hasznosításafenntartása. A középtávú fejlesztési főirányok és témakörök A célterületek kiválasztásánál a témakörök főirányok problémák vagy éppen az értékek halmozódása volt az iránymutató. A fenntarthatóság kohézió problémák elemzéséhez a hivatalos statisztikai és az önkormányzati adatokra gazdaság támaszkodott a terv. A problématérkép a területi gócpontokra mutatott rá, melyek társadalom beavatkozást igényeltek. Az értéktérkép a védendő, megőrzendő értékek környezet halmozódását jelzi, mely helyeken a megőrző hasznosításra kell törekedni. A célterületek megjelölését segítették továbbá a már korábban elhatározott önkormányzati fejlesztési szándékok. Ezek az intézmények felújítására, intézményi fejlesztésekre, ill. utak építésére, felújítására vonatkoztak. Ezután került sor a lehetséges célterületek, majd az akcióterületek kiválasztására, melyek a sokirányú szándékok, problémák, értékek halmozódási területeire irányulnak. Lehetséges akcióterületeket a 2008 FEBRUÁR 2 VÁTERV95

11 stratégiai terv minden városrészben jelölt, egy esetben hármat is egy estben a szomszédos városrésszel közöset. Az alábbi ábra a kiválasztás folyamatát szemlélteti. Középtávú fejlesztési célok Városrészi elemzések Problématérkép Értéktérkép Civil szervezetek és lakosság által kezdeményezett elképzelések Folyamatban lévő önkormányzati elhatározások Lehetséges célterületek kiválasztása városrészenként Lehetséges akcióterületek kiválasztása városrészenként Prioritási (I ütemű) akcióterületek kiválasztása Az akcióterületek kiválasztásának folyamata A lehetséges akcióterületeket nevezi meg és a beavatkozás alapcélját mutatja be az alábbi táblázat lehetséges akcióterület megnevezése városon belüli elhelyezkedése a beavatkozás alapcélja A hogy a társadalmi szempontból Jubileum tér előnytelen jelenlegi helyzet és környéke kedvező irányban változzon, hogy a városkapu térségét jelentő terület méltó fogadási területté váljon FEBRUÁR 3 VÁTERV95

12 A-B Szolnok Tisza fővárosa a SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy Szolnok városi szintű ellátási viszonyai, a Belváros környezeti feltételei javuljanak, és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. A fejlesztések zászlóshajójaként a további környezetfejlesztések kiindulópontja és generálója legyen, megalapozva és felgyorsítva a Tiszaparti városrész egészének komplex rehabilitációját, kibővítve az idegenforgalmi vonzerők körét, megerősítve a népesség városi kötődését. B Szandai rétek hogy a városi, kistérségi, és régiós rendezvények számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása. CI Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület a városi funkciók betelepítésével a volt laktanya városrészbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi viszonyait jelentősen javítsa. Továbbá a vállalkozói beruházások számára területelőkészített ingatlanok értékesítése, és ezzel önkormányzati fejlesztési források akkumulálása FEBRUÁR 4 VÁTERV95

13 CII Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület Szolnok egészén belül a szabadidős igényeket szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az ittlakók életkörülményeinek javítása. D Széchenyi városrész-- lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok megteremtése és a lakások műszaki állapotának javítása, a városrész elszigeteltségének enyhítése, és mindezek együttes hatására a lakónépesség megtartása. Azaz Szolnok lakosságának csaknem 20 %-át befogadó városrész lakóinak életkörülményiben jelentős pozitív változások előidézése. kötődésüket. EI Nyugati városrész Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása FEBRUÁR 5 VÁTERV95

14 EII Nyugati városrész Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület a Thököly út menti lakóterületek, azon belül kiemelten a Tücsök és Hangya utca menti lakótelkek szociális rehabilitációja és funkcióbővítése. FI Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület a Gyökér utcától északra eső lakóterületeinek, valamint a cukorgyári lakótelep funkcióbővítő szociális rehabilitációja. FII Déli városrész, iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés elősegítése, a városrész korábbi nagy állami vállaltok által kiépített ipari telephelyeinek mainál gazdaságosabb hasznosítása, és ennek következtében az önkormányzat iparűzésből származó bevételeinek növelése FEBRUÁR 6 VÁTERV95

15 FIII Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület Szolnok gazdaságának fejlesztése, és ezen keresztül a munkahelyek számának növelése, a munkanélküliség csökkentése. GI Alcsi-szigeti akcióterület a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel lakóterületi funkció megerősítése, bővítése. GII Szandaszőlős akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, valamint városrészközpont létesítése a Széchenyi városrészen és a Belvároson kívül Szolnok egyik legnagyobb népességű városrészének infrastruktúra és humánellátási hiányosságainak felszámolása FEBRUÁR 7 VÁTERV95

16 A fentiekben bemutatott lehetséges akcióterületekből került kiválasztásra az első ütemű két akcióterület, Szolnok a Tisza fővárosa, és a Szandaszőlősi terület. A kiválasztás szempontja a beavatkozás hatékonysága, a ráfordítások és az érintett lakosság kedvező aránya volt. Az alábbi ábra színnel az akcióterület összes fejlesztési feladatait jelöli. Ezek közül kerültek kiválasztásra a ben megvalósítandó feladatok. (a piros nyíllal jelölt fejlesztések) Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület közötti és Szandaszőlős akcióterület közötti fejlesztései 2008 FEBRUÁR 8 VÁTERV95

17 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2008 FEBRUÁR 9 VÁTERV95

18 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Szolnok az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra 1 alapján a Budapest-Bukarest fejlesztési tengelyen fekszik és fejlesztési alközponti szerepet játszik. Az Észak-alföldi régió fejlesztési pólusaként Debrecen van megjelölve, de alközpontként, ill. a policentrikus városhálózat fontos elemeként Szolnok jelentős szerepet játszik. Elmaradott térségek és perifériák (OTK) Bár a szolnoki kistérség nem tartozik az ország hátrányos területei közé, a vele K-en és DK-en közvetlen szomszédos kistérségek mind társadalmi, mind gazdasági szempontból hátrányosnak számítanak. Így a város tágabb környezete jelentős fejlesztést igényel, melyben Szolnoknak mint megyeszékhelynek és mint fejlesztési hatást indukáló alközpontnak is fontos szerepe lesz. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek (OTK) A szolnoki kistérség a Tiszamenti fejlesztési terület része, így az OTK arra vonatkozó és a városra értelmezhető - javaslatai figyelembe veendők és a kistérségi/városi fejlesztési koncepcióba beillesztendők. Ezen feladatok közül fontossága miatt kiemelendő: az árvíz-belvízzel foglalkozó témacsoport, a természeti és kulturális értékek hasznosítva megőrzése és az öko- és víziturizmus fejlesztése valamint a foglalkoztatás javítása. 1 A fejezetben található ábrák az OTK 2005-ben a Parlament által elfogadott anyagából származnak 2008 FEBRUÁR 10 VÁTERV95

19 1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Szolnok regionális szintű feladatai Az OTK szerint az É-alföldi régióban: regionális fejlesztési pólus Debrecen, fejlesztési alközpontok: Szolnok és Nyíregyháza. Ezen városok feladata: az innovációs tengelyek mentén (Szolnok ezen vonalon fekszik) a tőkevonzó képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, a magas hozzáadott értéket képviselő és magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató versenyképes gazdaság fejlesztése, a szolgáltatási választék bővítése. A Tisza-menti térségekben (Szolnok és kistérsége ide tartozik) a gazdaságfejlesztés mellett a víz- és tájgazdálkodás, környezetvédelem és a turizmus fejlesztése. A régiós intézmények közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat és a Magyar Államkincstár észak-alföldi szervezete Szolnok megyei és kistérségi szerepe a). Szolnok megyeszékhely Szolnok 1876 óta folyamatosan megyeközpont, funkciójából eredően a megye vezetését látja el, ezért a megyei intézményhálózatnak közigazgatás, igazságszolgáltatás (bíróság), megyei kórház, megyei könyvtár, felsőoktatás, hatóságok, stb. - központja is a város, a megyei intézmények túlnyomó többsége helyileg is Szolnokon található. b) Szolnok kistérségi központ A Szolnok kistérségi központ. A kistérség a városon kívül 16 települést tartalmaz. Ezek felsorolását és legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Népesség népszáml. (fő) Népesség népszáml. (fő) Népesség jan.1. (fő) Népesség településenkénti % 0-14 éves % 60-x éves % Vitalitási index 0-14/60-x éves Terüle t (ha) Lakás 2007.jan (db) Besenyszög ,84 15,8 22,1 0, Csataszög ,26 19,2 21,9 0, Hunyadfalva ,17 22,0 21,3 1, Kőtelek ,43 14,3 27,0 0, Martfű ,73 13,8 20,2 0, Nagykörű ,39 15,5 24,7 0, Rákóczifalva ,49 13,7 22,0 0, Rákócziújfalu ,68 20,2 14,5 1, Szajol ,22 15,8 21,0 0, Szászberek ,78 15,0 21,0 0, Tiszajenő ,34 13,5 24,5 0, Tiszasüly ,30 14,6 24,9 0, Tiszavárkony ,36 15,0 20,9 0, Tószeg ,79 15,3 19,2 0, Újszász ,53 15,6 24,6 0, Vezseny ,55 15,4 22,9 0, Zagyvarékas ,11 16,3 19,4 0, SZOLNOK ,12 15,0 20,1 0, Kistérség települései , Szolnok nélk. összesen Szolnoki kistérség összesen ,0 15,0 20,7 0, Szolnokkal együtt tervezendő térség A kistérség népességének közel kétharmadát Szolnok lakossága adja, ezért a kistérségi mutatók Szolnok túlsúlya következtében a város mutatóihoz közel állnak. A 17 település lakossága összesen 48 ezer fő körül alakul, lassú ütemben, de folyamatosan csökken. A települések közül négy még az ezer fős létszámot sem éri el, ezen világosszürke alászínezéssel jelölt - legkisebbekből kettő pedig 500 fő alatt van. A települések közül (Szolnokon kívül) csupán három lakosságszáma haladja meg az ötezer 2 A 2006-os népességszámnál narancs alászínezéssel kiemelve, ahol a népesség 1990 óta 10 %-nál nagyobb mértékben csökkent, zöld színezéssel kiemelve a növekvő népességszámú települések 3 Az ezer lakos alatti települések halványszürke, az 5000 lakos felettiek sötétszürke alászínezéssel kiemelve 2008 FEBRUÁR 11 VÁTERV95

20 főt. A településcsoport két települése 4 : Újszász és Martfű városi rangú település, Rákóczifalva nagyközség, a többi település község. A gyermekkorú népesség aránya a lakónépességen belül szinte minden településben kedvezőtlenül alacsony, két falu kivételével az idősek számaránya jelentősen meghaladja a gyermekekét, így a vitalitási index leggyakoribb értéke 0,6-0,7 között alakul, az 1,0 értéket csak Rákócziújfaluban és Hunyadfalván haladja meg. Az Országos Területrendezési Terv módosításának egyeztetés alatt álló anyaga meghatározza a jelentősebb városokkal együtt tervezendő térségeket is. Ez Szolnok esetében nem terjed ki a teljes kistérségre, csupán Zagyvarékas, Tószeg, Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Szajol szerepelnek a kistérségből a várossal együtt tervezendő településként. Célszerűnek látszik azonban a város tervezésekor a teljes kistérség figyelembe vétele. Foglalkoztatási központként, az egészségügyi szakellátás (szakrendelés és kórház) valamint a felsőbb fokú oktatási és kulturális intézményellátás (közép- és főiskolai oktatás, színház, múzeum, stb.) terén a város a kistérségen kívüli településeket is ellátja, de mint kistérségi központnak is több mint 127 ezer ember (részleges) közép- és felsőszintű ellátásáról kell gondoskodnia. Az OTRT tervezetben Szolnokkal együtttervezésre javasolt települések A város vonzáskörzetének bemutatása Az alábbi táblázatban a kistérség településeinek legfőbb foglalkoztatási, jövedelmi, vállalkozási és ellátottsági mutatói találhatók, minden kategórián belül a legkedvezőbb értékek zöld színnel, a kedvezőtlenek sárgával, a legkedvezőtlenebb pedig naranccsal kiemelve. Tapasztalható, hogy természetszerűleg a két legkisebb település, Csataszög és különösen Hunyadfalva rendelkezik a legtöbb gonddal: magas a munkanélküliek aránya, alacsony a jövedelmi szint, nincs óvoda és iskola, nem megfelelő a kereskedelmi ellátás. A legelöregedettebb népesség Kőteleken található, a népesség egészségi állapota vélhetően Újszászon és Vezsenyben a leggyengébb, mivel a közgyógyellátásra jogosultak aránya Újszászon, a nem nyugdíjas korú de nyugdíjszerű (rokkantsági nyugdíj) járulékban részesülőké pedig Vezsenyben a legmagasabb. Munkanélküli % 2005.dec Ebbő. l tartós vállalkozások Db/100 Ebből 0 egyén lakos i Óvodáb a beírt Fő/fh Ált.isk. tanuló / ezerfő Adózó / ezer lakos Átlagos jövedel. Ft/lakos Közgyóg y % 60-x éves (fő) Nyugdíj szerű járulék % Besenyszög 5,0 5 43,8 38,6 70,8 90,2 85, ,8 22, 32,7 10,6 10, Csataszög 8,9 38,9 29,0 88,9 0,0 0, ,4 21, 36,4 14,5 9, Hunyadfalva 14,9 59,1 4,8 100,0 0,0 0, ,2 21, 37,3 16,0 14, Kőtelek 8,2 39,5 36,9 78,5 75,5 92, ,1 27, 41,0 14,0 14,6 23,0 0 0 Martfű 7,6 48,4 46,8 62,1 101,3 87, ,7 20, 30,2 10,0 15,3 7,4 8 2 Nagykörű 13,3 55,4 43,2 64,9 96,0 105, ,8 24, 36,8 12,1 9,3 94,9 5 7 Rákóczifalva 5,7 35,4 48,8 64,4 108,7 66, ,4 22, 34,8 12,8 11,3 0,7 0 0 Rákócziújfal 7,7 30,8 28,2 72,9 89,1 96, ,2 14, 25,0 10,5 13,0 0 u 2 5 Szajol 5,9 48,7 36,1 58,6 87,8 81, ,9 21, 31,9 10,9 12,8 41,3 1 0 Szászberek 4,1 11,5 56,2 77,8 76,0 178, ,2 21, 32,1 11,1 10, Tiszajenő 6,6 31,9 24,5 82,9 54,7 84, ,5 24, 35,3 10,8 8, Tiszasüly 7,7 22,0 26,7 80,0 50,1 105, ,9 24, 40,0 15,1 11,8 9,8 Külön b ség (rokk. nyugd) Üzlet /ezer lako s Száll ás fh/ez er lakos 4 A városok halványsárga, a megyeszékhely világos narancs alászínezéssel kiemelve 5 A kedvező értékek zöld, a kedvezőtlenek sárga, a legkedvezőtlenebbek narancsszínű alászínezéssel kiemelve 2008 FEBRUÁR 12 VÁTERV95

21 9 9 Tiszavárkony 7,0 40,8 39,6 61,8 80,0 83, ,3 20, 9 Tószeg 5,5 37,9 54,5 66,8 105,4 67, ,0 19, 9 2 Újszász 5,0 53,4 34,0 77,0 128,1 81, ,6 24, 9 6 Vezseny 6,4 17,2 25,1 58,8 60,0 32, ,4 22, 9 9 Zagyvarékas 12,0 61,7 40,8 75,0 104,0 73, ,9 19, 1 4 Szolnok 4,4 38,5 85,8 54,4 100,8 91, ,3 20, 3 1 Kistérség 5,3 41,5 69,3 57,6 98,4 88, ,0 20, összesen ,1 11,2 11,9 36,6 29,9 10,7 12,6 0 36,9 12,3 10,7 0 40,4 17,5 14,5 10,3 31,6 12,2 9,6 7,6 30,3 10,2 20,4 14,6 31,5 10,8 17,2 10,1 A legalacsonyabb vállalkozási kedv Hunyadfalván tapasztalható, a legmagasabb pedig (természetesen Szolnok után) Tószegen. A vállalkozásokon belül valamennyi településben magas az egyéni (kényszer?) vállalkozások aránya. Turizmussal csak a települések felében foglalkoznak kisebb-nagyobb mértékben, fontosabb gazdasági jelentősége csupán Szolnokon (967 vendégéj/ezer lakos/év) és Tiszavárkonyban (2059 vendégéj/ezer lakos/év) van. Igen nagy eltérés tapasztalható az egyes települések között az ezer főre jutó adózók (keresők) arányában, a legkisebb (Hunyadfalva 215 fő/ezer lakos) és legnagyobb (Szolnok 473 fő/ezer lakos) érték között több mint kétszeres eltérés mutatkozik. Még ennél is szélsőségesebb az egy lakosra jutó évi jövedelem átlagos értéke: Hunyadfalván mindössze Ft (ami csupán Ft/hó fejenkénti jövedelmet jelent), Szolnokon Ft, a legkisebb majdnem négy és félszerese (havi fejenkénti átlag Ft). Az egy adózóra jutó félmillió fölötti éves jövedelem a kistérségben már jónak számít, a legtöbb helyen ezer Ft körül alakul. Az óvodák a legtöbb településen kapacitásfelesleggel rendelkeznek, 80%-os kihasználtság alatt működik öt település óvodája, kettőben nincs óvoda, ideális 100 % körüli kihasználtság csupán három településen tapasztalható. Kapacitáshiány (túlzsúfoltság) Újszászon fordul elő. A kereskedelmi ellátás a statisztika szerint Tiszajenőn a legkedvezőtlenebb és Martfűn valamint Szolnokon a legjobb, bár az üzletek számával mért ellátottság nem feltétlenül tükrözi az ellátás színvonalát, még a mennyiségét sem biztosan, hiszen a darabszám a kereskedelmi alapterületet nem fejezi ki Szolnok dinamikai típusának meghatározása A szolnoki kistérség Magyarország kistérségei között a fejlődő kistérségek csoportjába van besorolva annak ellenére, hogy a megye az országos rangsor szerint hátulról a második fejlettségű É-alföldi régió része. A kistérség a fejlődő kategóriába sorolást nem kis mértékben Szolnok város húzóerejének és kedvezőbb gazdasági-társadalmi statisztika adatainak köszönheti. A város lakosságszáma stagnál ill. enyhén csökken, ez az országos népességcsökkenés üteménél ( ,989) valamivel nagyobb ( ,977), de a megyei népesség fogyásánál valamivel kedvezőbb mértékben. A vállalkozások számának és összetételének változását vizsgálva megállapítható, hogy a működő vállalkozások száma folyamatosan emelkedik. Ezen belül a társas vállalkozásoké töretlenül, míg az egyéni vállalkozások száma ha kis mértékben is, de óta csökken. Ez a vállalkozások átstruktúrálódására, a társas (jelentősebb, nagyobb) vállalkozások erősödésére utal Működő egyéni Működő társas Összes működő A munkanélküliségi ráta a városban a legkedvezőbb 2001-ben és 2003-ban volt, azóta emelkedett, de mértéke sosem érte el sem a megyei, sem az országos munkanélküliségi szintet, mindkettőnél lényegesen alacsonyabb, a megyeinek a fele körül, kicsivel afölött alakul. Ez a gazdaság dinamizmusára utal. A legfrissebb munkanélküliségi adatok is ezt bizonyítják: Szolnokon a munkaképes korú népességnek mindössze 4,17 %-a volt álláskereső 2007 októberében. A szolnoki kistérség településein ez az érték 5, FEBRUÁR 13 VÁTERV95

22 Szolnok város 5,2 3,6 4,2 3,6 3,9 4,4 J-N-Sz megye 9,4 7,3 7,8 5,6 6,2 8,3 Ország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7, Szolnok funkció-komplexitása Szolnok funkciógazdag város. A város saját lakosságának ellátásán túl alap- és emelt szintű ellátást biztosít közvetlen (kis)térsége és a megye távolabbi települései számára is. Igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport és foglalkoztatási szerepköre egyaránt fontos. Szolnok igazgatási központ Szolnok igazgatási és megyei intézményhálózata az elmúlt néhány évben a kormányzati döntések következtében jelentős változásokon ment keresztül. A város 1876 óta megyeközpont. A jelenleg folyó közigazgatási reform két új szervezeti szintet hozott létre, az egyik a régió, a másik a kistérség. A kistérségi rendszer erősítette Szolnok város pozícióját, hiszen körzetközpontként ellát közszolgáltatási, területfejlesztési és államigazgatási funkciót is. A régiósítás nyomán a régióközpontok közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat észak-alföldi szervezete, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság régióközpontja Debrecenbe, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal régióközpontja Nyíregyházára került. A kistérségi szintű szerveződés mellett megmaradt Szolnok vonzási potenciálja a megye térségeire. A megyei intézmények jelentős része Szolnokon található: pl.: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Megyei Pedagógiai Intézet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár,Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság. Szolnok oktatási központ. A városban két országos vonzáskörzetű, keresett felsőoktatási intézmény található. A Szolnoki Főiskola képzési profilja széles, a gazdasági, üzleti képzéseket (kereskedelem, marketing, kommunikáció, menedzsment, pénzügy, nemzetközi gazdálkodás, turizmus), valamint elsősorban Mezőtúron - a műszaki mezőgazdasági területeket öleli fel. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara Repülő és Légvédelmi Intézete szintén rangos felsőoktatási intézmény. A szolnoki középiskolákban a nappali tagozatos tanulók száma közel fő. Közel egyharmaduk gimnáziumban tanul, melyek sikeresen (80-90% fölött) iskoláznak be felsőoktatási intézményekbe. A szakképző intézmények tanulói sok képzési szakirány közül választhatnak, az intézmények szakmakínálata komplex, a munkaerő-piaci igényekhez igazított. Mindkét iskolatípusra jellemző, hogy jelentős mértékben (kb. 50%) településen kívüli igényeket is kielégítenek. Szolnok kulturális, színházi, zenei, képző- és táncművészeti központ. A városban működik a jó nevű, klasszikus repertoárral rendelkező színház, a Szigligeti Színház. Előadásait nem csak a város lakói, hanem a megye lakossága látogatja. Számos amatőr társulat is tevékenykedik a városban: a Híd Színház, a Kölyök Színpad és a Lurkó Színpad. A zenei élet meghatározó létesítménye a modern városközpontban található az Aba-Novák Kulturális Központ, mely a szórakoztató és kulturális rendezvények, zenei események, városi ünnepségek mellett gyakran szakmai konferenciák színhelye is. Az Aba-Novák Kulturális Központhoz tartozik két neves zenekar, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint az ország egyetlen professzionális női kamarakórusának, a Bartók Béla Kamarakórusnak is otthont ad. Előadásaik, és a bérletes hangversenysorozatok, a Szolnok Jazz Klub és az Akusztikus Gitárfesztivál könnyűzenei programjai, valamint az évente tartott tavaszi és őszi Szolnoki Zenei Fesztivál alkotják a zenei kínálat gerincét. Számos jó színvonalú amatőr együttes színesíti a palettát: a Jászkun Citerazenekar, a Szolnoki Népdalkör, a Kodály Kórus, a MÁV Járműjavító Férfikara, az Amicus Kórus a Veritas Kórus, a Szolnok Helyőrség Fúvószenekara és a Szolnoki Fúvósegyüttes és Huszárzenekar. A táncművészetet elsősorban a művészeti iskolák képviselik, több jelentős sikereket elérő táncegyüttes működik Szolnokon: a nemzetközi rangú Tisza Táncegyüttes, a Vadvirág Gyermek Néptáncegyüttes, a Corvinka Néptáncegyüttes és a Tallinnka Néptáncegyüttes. A képzőművészeti központ szerepkört a Művésztelep tölti be kiállító termekkel, műteremlakásokkal és rendszeres kiállításokkal. A múzeumok közül a legjelentősebb a Damjanich János Múzeum, de rendeznek kiállításokat a felújított Szolnoki Galériában, a Városi Könyvtár Hild Galériájában, a Hozam Klubban, és a Marcipán Cukrászdában is FEBRUÁR 14 VÁTERV95

23 Mozi kettő található Szolnokon: egy multiplex üzemel a Szolnok Plázában; a TiszapArt mozi art moziként értelmiségi nézőközönséget vonz. A Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézménynek hat fiókkönyvtára is működik a városban, de tagintézményei (Napsugár Gyermekház, Kertvárosi Közösségi Ház) a Kertváros és a Széchenyi városrész általános közművelődési feladatait is ellátják. A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a városközponttól távol eső lakóterület művelődési központja. Ezen túl a városban több közművelődési létesítmény (pl. a VOKE Csomóponti Művelődési Központ, az általa üzemeltetett TEMI Borostyán Művelődési Háza és a Szent Imre Művelődési Ház) egymással szövetkezve üzemel. Szolnok kulturális, színházi, zenei, képző- és táncművészeti központ. Szolnok egészségügyi központ. Több kórházzal is rendelkezik, a megye területét e téren ellátja. A Hetényi Géza Kórház megyei fenntartású de még a megyén túlról is fogad betegeket. A kórházi profil mellett a szakorvosi járóbeteg rendelést is ellátja. A szolnoki MÁV Kórház ugyancsak végez járóbeteg szakellátást is. Szakorvosi rendelés terén az ellátandó terület kiterjed Szolnokon kívüli településekre is. A város gyógyvizes termálfürdővel is rendelkezik, melynek gyógy-szolgáltatásait bővíteni, profilját szélesíteni, kapacitását növelni javasolt. Szolnok kereskedelmi központ. A város saját lakosságán túlmutató kereskedelmi ellátási létesítményei két területen tömörülnek: a város működése, a városkép és a belvárosi rehabilitáció szempontjából is fontos városközponti területeken a nívós szaküzletek, a Szandai réteken az utóbbi évtizedben épült bevásárlóközpont területén. Itt a hipermarketek és az egy-egy láncot képviselő nagyobb létesítmények jellemzők. Szolnok közlekedési csomópont A város már kialakulását és fejlődését is közlekedési szerepének, a tiszai átkelőhelynek, az Erdélyből jövő sóútnak, később a vasút megépülésével vasúti csomópontfunkciójának, a vasút és közutak találkozási pontjának köszönhette. Közlekedési szerepe mindmáig meghatározó: több vasútvonal találkozása és a városban jelentős vasúti területek jelzik továbbra is vasúti csomópontfunkcióját. A 4. sz. fkl. út a K-Ny-i, a 32. sz. és 442. utak az É-D-i kapcsolatokat biztosítják. Még ma is fontos az átkelőhely szerepe: a Tiszán Kisköre (vízlépcső) és Lakitelek (44. sz. út hídja) között a két szolnoki híd biztosítja az állandó átkelési lehetőséget (csak kompok találhatók közben) Szolnok foglalkoztatási szerepköre Szolnok a rendszerváltásig a megyeszékhely szerepével együtt járó adminisztrációs központ mellett elsősorban ipari város volt. Az ipari fejlődés már a XIX. sz. második felében megindult, először elsősorban az Alföld mezőgazdasági terményeinek feldolgozására alapozott élelmiszeripar (malomipar, cukorgyártás) alakult ki, később a termelési profil szélesre bővült: járműjavítás, papírgyár, vegyipar, stb. A rendszerváltás után az ipar továbbra is jelentős, új ipari park létrehozásával a város további termelőipari befektetéseket vonz. A helyi GDP-ből 35,6 % az iparban megtermelt, 58,9 %-ot a tercier szektor hoz. A vállalkozásoknak mindössze 15,6 %-a ipari vállalkozás, viszont 65,7 %-ot képvisel a tercier. (Ez utóbbinál azonban igaz, hogy az ipari vállalkozások mérete általában jelentősen felülmúlja a szolgáltatási vállalkozásokét, azaz a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások sokkal nagyobb száma nem jelent azzal arányosan nagyobb gazdasági erőt). A munkahelyek 21 %-a a feldolgozóiparban, 8,1 %-a a logisztikai-hírközlési ágazatban található, azaz az ipari foglalkoztatottak aránya 29,1 %, a foglalkoztatott arány alapján kisebb, mint a GDP-ből való részesedés (35,6%), azaz az egy fő által megtermelt GDP az iparban relatíve magas. A kereskedelemben és javító szolgáltatásokban a munkaerő 16 %-a, a gazdasági szolgáltatásokban és ingatlanközvetítésben 9,1 %-a, a közigazgatásban 8,3 %-a, az egészségügyben 7,7 %-a, az oktatásban 5,6 %-a dolgozik. Eszerint a tercier szektor a foglalkoztatásból 56,7 %-kal, míg a GDP-ből 58,9 %-kal részesedik FEBRUÁR 15 VÁTERV95

24 2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE 2008 FEBRUÁR 16 VÁTERV95

25 2.1 Gazdasági adottságok SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya Jász-Nagykun-Szolnok megye a magyarországi régiók között gyenge középmezőnyben elhelyezkedő Észak-alföldi régió része, ez determinálja a megye és Szolnok város gazdasági környezetét is. A megye gazdasági mutatói többnyire az országos átlag alatt helyezkednek el. A GDP egy főre jutó értéke Magyarország régióiban az országos átlag %-ában. Az egy főre jutó GDP értéke az országosnak csak mintegy kétharmada, és kedvezőtlenül csökkenő tendenciát mutat (1996- ban még háromnegyede volt). A megyei átlaghoz képest a város helyzete kedvezőbb, de nem éri el a megyei városok átlagát. A beruházások közötti adatai regionális összehasonlításban és Jász Nagykun Szolnok megyében Az egy főre jutó összes beruházási érték, annak országos aránya és a vállalkozások által végrehajtott beruházások egy főre eső országos aránya tekintetében az Észak-alföldi régió országosan utolsó előtti, a régión belül Jász- Nagykun-Szolnok megye középen foglal helyet. A központi befektetéseket tekintve a régió országos második helyezett, de ezen belül a megye a legalacsonyabb értékkel rendelkezik. A helyi önkormányzati befektetések terén a régió sereghajtó, de azon belül a megye a legjobb, a non-profit szervezetek által végrehajtott beruházások körében pedig a középmezőnyben - három jobb és három gyengébb régió között - elhelyezkedő Észak-alföldi térségben a megye a legjobb. A külföldi tőke fajlagos mutatói a régiókban 2000-ben és 2004-ben az országos százalékában Az Észak-alföldi régió mind az egy lakosra, mind pedig az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke összegében a gyenge középmezőnyben (hátulról a 2-4.) foglal helyet. A megye a régió három megyéje közül szinte mindig a középső pozíciót foglalja el FEBRUÁR 17 VÁTERV95

26 Foglalkoztatási viszonyok 2005 Az egész országban alacsony a foglalkoztatási ráta, ebből következően magas az egy keresőre jutó eltartottak és inaktívak aránya. Az Északalföldi régió e tekintetben az országos átlagnál kedvezőtlenebb, a megye a régión belül az inaktív arány tekintetében középső, az eltartottak szempontjából viszont kedvező (legalacsonyabb érték) helyzetben van. Foglalkoztatási szempontból a megyei (és az országos) évi tendencia kedvezőtlensége ad okot aggodalomra, az aktív népesség igen alacsony és 20 éven át ( ) csökkenő aránya kedvezőtlen. A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (2005) Az érettségizettek aránya a régióban országosan is a legalacsonyabb, a felsőfokon képzetteké pedig hátulról a harmadik, de értékben alig tér el a legrosszabbaktól. A megye a régión belül minden esetben középső pozícióban helyezkedik el, de az iskolázottság mértéke minden kategóriában kissé elmarad az országos szinttől (l. grafikon) A város gazdasága a) Szolnok város gazdaságának ágazati szerkezete Szolnok a rendszerváltás előtt egyértelműen ipari városként volt definiálható. A szocialista gazdasági időszak iparosítása révén a városban erős volt az ipar, a hagyományos mezőgazdasági terményfeldolgozáson (cukoripar, gabonaipar, állati fehérjefeldolgozó, tejüzem) túl egyéb ágazatok (vegyipar (TVK), a szállításhoz kapcsolódó gépipar (MÁV Szolnoki Járműjavító), papíripar) is képviselve voltak. A rendszerváltás után egyes iparágak talpon maradása mellett is megváltozott a gazdasági szerkezet. Nemcsak a privatizáció zajlott le és a megmaradt iparágak működési keretei változtak, hanem jelentősen előretört a kereskedelmi-szolgáltatási ágazat. Ma már a város GDP-jéből 58,9 %-ot a tercier szektor produkál, az ipar 35,6 %-kal a mezőgazdaság mindössze 5,5 %-kal részesül. A magas tercier 2008 FEBRUÁR 18 VÁTERV95

27 szektori arány egyben azt is jelenti, hogy a város biztosítja a környék kereskedelmi és szolgáltatási ellátását is, ezáltal természetes központja a térségnek. A gazdaság szerkezeti összetételét a foglalkoztatottak létszámán keresztül vizsgálva megállapítható, hogy a munkaerő 21 %-a dolgozik a feldolgozóiparban. A kereskedelemben és javító szolgáltatásokban 16 %, a gazdasági szolgáltatásokban és ingatlanközvetítésben 9,1 %, a közigazgatásban 8,3 % dolgozik. Ez utóbbi a teljes munkaerőhöz viszonyítva meglehetősen magas arányszám, ami egyben Szolnok adminisztratív (megye) központ szerepét hangsúlyozza. A logisztika: szállítás, raktározás, valamint távközlésben foglalkoztatottak aránya 8,1 %, egészségügyi dolgozó 7,7 %, több, mint az oktatásban foglalkoztatottak (5,6 %) aránya. A többi gazdasági ágazat mindegyikében a foglalkoztatottak aránya 5 % alatt marad. (Az egyéb ágazatok összesen a munkaerő majdnem negyedét (24,2%) kötik le.) b) A vállalkozások helyzete A régióban a regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2005 között folyamatosan bár 2003 óta lassuló ütemben emelkedett: a 2000-es ről re nőtt. Ezen belül a megyei vállalkozások száma 2005-ben az előző évihez képest már kis mértékben (-450) visszaesett ben a régió vállalkozásainak csak 24,7 %-a ( db) működött a megyében. A 2004-es megyei vállalkozásból működött Szolnokon (ugyancsak 24,7 %). A városban működő vállalkozások közül 4 437, azaz több mint 50 % egyéni vállalkozás volt, ami igen magas arány és feltételezhetően nem kis arányban kényszervállalkozásokat is tartalmaz. (Ugyanakkor ez az arány a megyében még kedvezőtlenebb, ott csupán 25,9 % a társas vállalkozások aránya.) Összességében megállapítható, hogy magas a kisvállalkozások és alacsony a (tőkeerősebb és több munkahelyet biztosító) nagyobb vállalkozások száma és aránya. A tendencia lassú javulására utal azonban az, hogy míg a működő vállalkozások száma Szolnokon ig ről re nőtt, az egyéni vállalkozások száma gyakorlatilag stagnál vagy csekély mértékben még fogy is: 4 555, ill Ezzel számarányuk a városi vállalkozások 56,7 %-áról 54,7 %-ára csökkent. A régió megyeszékhelyein működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 2004 összesen ebből egyéni váll. Egyéni vállalkozások aránya (%) 10 fő alkalmazottnál többel működő vállalkozások vállalkozás/ezer fő Szolnok ,7 5,0 85,8 Debrecen ,6 4,7 87,4 Nyíregyháza ,5 4,3 104,5 A régió többi megyeszékhelyével összehasonlítva megállapítható, hogy Debrecenben is és Nyíregyházán is nagyobb a vállalkozói kedv (több vállalkozás jut 1000 lakosra), mint Szolnokon, és az egyéni (részben kényszer-) vállalkozók aránya is Szolnokon a legmagasabb. Ugyanakkor a 10 főnél nagyobb alkalmazotti számmal dolgozó vállalkozások aránya is Szolnokon a legnagyobb, ami a jelentősebb vállalkozások jelenlétére utaló, kedvező mutató. Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása (2005) A város vállalkozásainak ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Szolnokon a gazdasági szerkezetváltás jelentősen átrendezte az ágazati megoszlást. A korábban jellemzően ipari profil a szolgáltatások irányában eltolódott: a működő vállalkozásokból a feldolgozóipari 7,6 %-os és az építőipari 8,0 %-os aránya jelentősen elmarad a szolgáltatások és turizmus 30,1 %-os és a pénzügyi/ingatlan/szellemi szolgáltatások 35,6 %-os részesedésétől. A vállalkozások 17,2 %-a egyéb ágazati tevékenységekkel foglalkozott, és mindössze 1,6 % tevékenysége esett a mező-erdő- és vadgazdálkodás körébe. Ez az arány egyértelműen igazolja az előző részben bemutatott tercier szektori 2008 FEBRUÁR 19 VÁTERV95