SZOLNOK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA DECEMBER HÓ

Átírás

1 SZOLNOK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA DECEMBER HÓ

2 VÁTERV95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT BUDAPEST, SZENDRŐ KÖZ 6. POSTACÍM: 1013 BUDAPEST, ATTILA ÚT 41. III. 1. TELEFON: (36-1) ; FAX:(36-1) SZOLNOK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA MEGBÍZÓ: SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DECEMBER HÓ 2007 DECEMBER VÁTERV95

3 Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket illetik. A dokumentációt készítették a VÁTERV95 Kft munkatársai Témafelelős tervezők Molnár Attila (TT ) Nagy Ágnes (TT ) Közlekedés tervező Mezey András (K1-1/ ) Közműtervező k Kovács Péter (T ) Gléz Dezső (T ) Építész Zoltai István (Z+W B) Térinformatikusok Biczó Dénes Lombár István Munkatárs Papp Mihályné Minőségügyi vezető Mokry Ferenc Ügyvezető igazgató Molnár Attila Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz 1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Szolnok regionális szintű feladatai Szolnok megyei és kistérségi szerepe Szolnok megyeszékhely Szolnok kistérségi központ A város vonzáskörzetének bemutatása Szolnok dinamikai típusának meghatározása Szolnok funkció-komplexitása Szolnok foglalkoztatási szerepköre 2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE 2.1 Gazdasági adottságok Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya A város gazdasága Szolnok gazdaságának ágazati szerkezete A vállalkozások helyzete A K+F helyzete A turizmus jellemzői A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai Az információ-áramlás színvonala A város külső elérhetősége, térségi közlekedési kapcsolatok 2.2. A város társadalmának jellemzői Demográfia, a lakónépesség alakulás tendenciái Népesség, népsűrűség Természetes népmozgalom Vándorlás Korcsoport megoszlás, vitalitási index Képzettség-műveltség Foglalkoztatottság Egészségi állapot Jövedelmi helyzet 2.3. A városi környezet jellemzői Természeti környezet, értékei Települési környezet kialakulása, értékei Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek 2007 DECEMBER VÁTERV95

4 Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcaképvédelem A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség Levegő Talaj Víz Zöldfelületek A lakáshelyzet 2.4. Közszolgáltatások, ellátás Oktatás-nevelés Óvodai ellátás Általános iskola Középiskola Felsőoktatás Egészségügy Egészségügyi alapellátás Szakorvosi ellátás Kórházak A gyógyszertárak Bölcsődék Szociális ellátás Közösségi közlekedés Közművek Közműellátottság A közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése Városüzemeltetés Közigazgatás 2.5. A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon 3. VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1 Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete 3.2. Városrészenkénti elemzés Belváros (A) Tiszaliget Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Nyugati városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros - Szandaszőlős Alcsi-sziget (G) 4. STRATÉGIAI FEJEZET 4.1. Szolnok átfogó jövőképe 4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése A évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési cél(ok) A 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköre A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások Belváros (A-B) Tiszaliget (AB) és Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Nyugati városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése Szolnok közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése Vasúti közlekedés Vízi közlekedés fejlesztése Légi közlekedés 2007 DECEMBER VÁTERV95

5 A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás problémáinak megoldási javaslatai Vízellátás Csatornázás Villamos energia ellátás Hőenergia ellátás Közvilágítás 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája A városfejlesztési stratégia viszonya Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Stratégiájához és a megye Területrendezési Tervéhez, illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiával való kapcsolat A kohéziós alapból támogatható projektek közül az IVS-ben is szereplő célkitűzések Szolnokot érintő kistérségi projektek Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Tervéhez illeszkedés A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójához A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez A célrendszer koherenciája a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való illeszkedés A szolnoki kistérségen belüli együttműködés fejlesztése Munkahelyteremtés (a térség lakossága számára is) Intézményellátás (térségi igényekre is) Közös kistérségi turizmusfejlesztési lehetőségek A kerékpárút- és közúthálózat fejlesztés térségi kapcsolódásai Antiszegregációs terv Általános helyzetértékelés A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői A fogyatékossággal élők helyzete A közoktatás és az antiszegregáció viszonya A nők esélyegyenlősége Anti-szegregációs program Az egyes városrészekre kitűzött célok környezeti hatásainak kompenzálása Környezet-javító, kompenzációs igényt nem keltő fejlesztések Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 5.1. Szolnok fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása Középtávú fejlesztési célok Szolnokon és városrészenként a városrészenkénti problémákból levezetve A városfejlesztés gócpontjai a lehetséges fejlesztési akcióterületek 5.3. Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként 5.4. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei és bevételei 5.5. Az akcióterületi fejlesztések prioritása, elsőként megvalósítandó akcióterület kijelölése 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1. Ingatlangazdálkodási terv 6.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek A tervalku Városmarketing A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel) 6.3. Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos partnerségi elvárások Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során Partnerség a környezeti állapot fejlesztéséhez (környezeti veszteség kompenzálása) Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során 2007 DECEMBER VÁTERV95

6 Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan A teljes stratégia partnerségi egyeztetése 6.4. A tervezett program finanszírozhatósága 6.5. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások: városfejlesztési társaság létrehozása 6.6. Településközi koordináció mechanizmusai 6.7. A stratégia megvalósításának monitoringja 7. ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERVEK 7.1. Az első ütemben ( ) kiválasztott akcióterületek 7.2. Az akciótervek illeszkedése az IVS célrendszerébe 7.3. A Szolnok a Tisza fővárosa előzetes akcióterve Az akcióterület lehatárolása A jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület adatai Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai A megcélzott elérendő indikátorok Fejlesztési programok A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A tervezett fejlesztések várható hatásai A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Üzemeltetés, működtetés Pénzügyi terv A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése Kockázatok elemzése Az előkészítettség állapota 7.4. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterve Az akcióterület lehatárolása A jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület adatai Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai A megcélzott elérendő indikátorok Fejlesztési programok A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A tervezett fejlesztések várható hatásai A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások működésének leírása, szervezeti terv Pénzügyi terv A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése Kockázatok elemzése Az előkészítettség állapota 2007 DECEMBER VÁTERV95

7 MELLÉKLETEK 1 sz. Civil szervezetek és lakosság fejlesztési javaslatai 2. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett intézményi felújítások 3. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett útfelújítások 4. sz. Kistérségi projektlistán szereplő szolnoki intézményi fejlesztések 5. sz. Intézmények, intézményi ellátottság 6. sz. Partnerségi iratok 2007 DECEMBER VÁTERV95

8 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2007 DECEMBER 1 VÁTERV95

9 Szolnok város integrált városfejlesztési stratégiája évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszútávú városfejlesztési koncepciójára. Az említett dokumentumok, aktualitásuk folytán közvetíteni tudták a hierarchiában felettük álló elhatározásokat is, így azok beépítésével külön részletesen a terv nem foglalkozott. Szolnok város fejlődése fontos állomáshoz érkezett. A rendszerváltás utáni gazdasági megrázkódásból, (amikor is ipari nagyüzemeinek jó része felszámolódott, a korábbi nagy forgalmú vasúti szállítmányozás harmadára csökkent, a városba-áramló ezres munkaerő csaknem egészében visszakényszerült lakhelyére, azaz a város gazdasága, társadalmi összetartó ereje a mélypontra zuhant) napjainkra kilábalva, fellendülő szakaszba érkezett. Egyre több a betelepülő gazdasági szervezet, a jelentős termelési értéket képviselő vállalkozás, a szolgáltatások aránya (a helyi GDP-ből a részesedése 58%) megnövekedett, a város logisztikai szerepe ismét jelentőssé vált. Mindezek hatására a polgárosodási folyamatok kézzelfoghatóvá váltak, a város arculatában pozitív változások következtek be, a civil szervezetek tevékenysége felerősödött,. Az uniós támogatások ésszerű felhasználása a pozitív folyamatok fenntartásához, és a város belső akut problémáinak enyhítéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak. A jelen integrált városfejlesztési stratégia ennek a támogatott beavatkozásnak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása volt. A középtávú célok egyik pillérét a hosszútávú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A középtávú célok két irányát jelöli ki a terv, melyeket a gazdaság, a társadalom, és a környezet témakörében kíván érvényesíteni. A fejlesztés egyik főiránya a kohézió, a városrészek közötti lakhatósági, élhetőségi különbségek felszámolására ill. enyhítésére irányult, továbbá a városi együttélés összetartó erejének erősítésére, de a gazdasági együttműködés fokozására is, mely eredményeiben ugyancsak az előző folyamatokat képes erősíteni. Szolnok városrészei között e tekintetben nagy a különbség. A külső városrészek, mint Szandaszőlős, Széchenyi városrész belvárosi kapcsolatai marginálisak, mely nemcsak a távolsággal, de az eltérő környezeti körülményekben is jellemezhető. A fenntarthatóság a pozitív fejlődési folyamatok megőrzését, a város természeti adottságainak hosszútávú fenntartását hivatott szolgálni. Szolnok történelmi fejlődésében a Tisza, különösen a tiszai átkelőhelyek minden korszakban jelentős szerepet játszottak. Az átkelőhelyek környékén a fejlődés megélénkült, ellátó-központok alakultak ki. Szolnok fejlődését ez a kedvező földrajzi adottság nagyban segítette. Az idők folyamán a Tisza közlekedést akadályozó szerepe csökkent ugyan a vasút-, és közúthálózat, valamint a hozzátartozó hidak építésével, de a folyó, mint városi látvány, a város arculatát formáló, meghatározó tényező napjainkig fennmaradt. Sokáig nem ismerték fel az ebben rejlő egyediséget hordozó, jelentős városfejlesztő erőt, mely az idegenforgalmi vonzerők növekedését, a városi élet minőségét, és ez által, áttételesen, a helyi gazdaság ellátó hátterének komplexitását is fokozni képes. A város szempontjából a fenntarthatóság, mint fejlesztési irány létjogosultságának egyik sarkköve, a természeti értéknek megőrzése és hasznosítása-- fenntartása. A középtávú fejlesztési főirányok és témakörök A célterületek kiválasztásánál a témakörök főirányok problémák vagy éppen az értékek halmozódása, volt az iránymutató. A fenntarthatóság kohézió problémák elemzéséhez a hivatalos statisztikai és az önkormányzati adatokra gazdaság támaszkodott a terv. A problématérkép a területi gócpontokra mutatott rá, melyek társadalom beavatkozást igényeltek. Az értéktérkép a védendő, megőrzendő értékek környezet halmozódását jelzi, mely helyeken a megőrző hasznosításra kell törekedni. A célterületek megjelölését segítette továbbá a már korábban elhatározott önkormányzati fejlesztési szándékok. Ezek az intézmények felújítására, intézményi fejlesztésekre, ill. utak építésére, felújítására vonatkoztak. Ezután került sor a lehetséges célterületek, majd az akcióterületek kiválasztására, melyek a sokirányú szándékok, problémák, értékek halmozódási területeire irányulnak. A lehetséges akcióterületeket a 2007 DECEMBER 2 VÁTERV95

10 stratégiai terv minden városrészben jelölt, egy esetben hármat is egy estben a szomszédos városrésszel közöset. Az alábbi ábra a kiválasztás folyamatát szemlélteti. Középtávú fejlesztési célok Városrészi elemzések Probléma térkép Érték térkép Civil szervezetek és lakosság által kezdeményezett elképzelések Folyamatban lévő Önkormányzati elhatározások Lehetséges célterületek kiválasztása városrészenként Lehetséges akcióterületek kiválasztása városrészenként Prioritási (I ütemű) akcióterületek kiválasztása Az akcióterületek kiválasztásának folyamata A lehetséges akcióterületeket nevezi meg és a beavatkozás alapcélját, mutatatja be az alábbi táblázat lehetséges akcióterület megnevezése városon belüli elhelyezkedése a beavatkozás alapcélja A-B hogy Szolnok városi szintű Szolnok a Tisza ellátási viszonyai, a Belváros környezeti feltételei javuljanak, fővárosa és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. A fejlesztések zászlóshajójaként a további környezetfejlesztések kiindulópontja és generálója legyen, megalapozva és felgyorsítva a Tiszaparti városrész egészének komplex rehabilitációját, kibővítve az idegenforgalmi vonzerők körét, megerősítve a népesség városi kötődését DECEMBER 3 VÁTERV95

11 B Szandai rétek hogy a városi, kistérségi, és régiós rendezvények számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása. CI Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület a városi funkciók betelepítésével a volt laktanya városrészbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi viszonyait jelentősen javítsa. Továbbá a vállalkozói beruházások szám-ára területelőkészített ingatlanok értékesítése, és ezzel önkormányzati fejlesztési források akkumulálása CII Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület Szolnok egészén belül a szabadidő igényeket szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az ittlakók életkörülményeinek javítása DECEMBER 4 VÁTERV95

12 D Széchenyi városrész-- lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok megteremtése és a lakások műszaki állapotának javítása, a városrész elszigeteltségének enyhítése, és mindezek együttes hatására a lakónépesség megtartása. Azaz Szolnok lakosságának csaknem 20 %-át befogadó városrész lakóinak életkörülményiben jelentős pozitív változások előidézése. kötődésüket. EI Nyugati városrész Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása. EII Nyugati városrész Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület a Thököly út menti lakóterületek, azon belül kiemelten a Tücsök és Hangya utca menti lakótelkek szociális rehabilitációja és funkcióbővítése DECEMBER 5 VÁTERV95

13 FI Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület a Gyökér utcától északra eső, lakóterületeinek, valamint a cukorgyári lakótelep funkcióbővítő szociális rehabilitációja. FII Déli városrész, iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés elősegítése, a városrész korábbi nagy állami vállaltok által kiépített ipari telephelyeinek mainál gazdaságosabb hasznosítása, és ennek következtében az önkormányzat iparűzésből származó bevételeinek növelése. FIII Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület Szolnok gazdaságának fejlesztése, és ezen keresztül a munkahelyek számának növelése, a munkanélküliség csökkentése DECEMBER 6 VÁTERV95

14 GI Alcsi-szigeti akcióterület a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel lakóterületi funkció megerősítése, bővítése. GII Szandaszőlős akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, valamint városrészközpont létesítése., Széchenyi városrészen és a Belvároson kívül Szolnok egyik legnagyobb népességű városrészének infrastruktúra és humánellátási hiányosságainak felszámolása. A fentiekben bemutatott lehetséges akcióterületekből került kiválasztásra az eső ütemű két akcióterület, Szolnok a Tisza fővárosa, és a Szandaszőlősi területe. A kiválasztás szempontja a beavatkozás hatékonysága, a ráfordítások és az érintett lakósság kedvező aránya volt. Az alábbi ábra színnel azokat a fejlesztéseket jelöli melyek megvalósítását az önkormányzat ben tervezi Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület közötti és Szandaszőlős akcióterület közötti fejlesztései 2007 DECEMBER 7 VÁTERV95

15 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2007 DECEMBER 8 VÁTERV95

16 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Szolnok az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra 1 alapján a Budapest-Bukarest fejlesztési tengelyen fekszik és fejlesztési alközponti szerepet játszik. Az Észak-alföldi régió fejlesztési pólusaként Debrecen van megjelölve, de alközpontként ill. a policentrikus városhálózat fontos elemeként Szolnok jelentős szerepet játszik. Elmaradott térségek és perifériák (OTK) Bár a szolnoki kistérség nem tartozik az ország hátrányos területei közé, a vele K-en és DK-en közvetlen szomszédos kistérségek mind társadalmi, mind gazdasági szempontból hátrányosnak számítanak. Így a város tágabb környezete jelentős fejlesztést igényel, melyben Szolnoknak mint megyeszékhelynek és mint fejlesztési hatást indukáló alközpontnak is fontos szerepe lesz. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek (OTK) A szolnoki kistérség a Tisza-menti fejlesztési terület része, így az OTK arra vonatkozó és a városra értelmezhető - javaslatai figyelembe veendők és a kistérségi/városi fejlesztési koncepcióba beillesztendők. Ezen feladatok közül fontossága miatt kiemelendő: az árvíz-belvízzel foglalkozó témacsoport a természeti és kulturális értékek hasznosítva megőrzése és az öko- és víziturizmus fejlesztése, valamint a foglalkoztatás javítása. 1 A fejezetben található ábrák az OTK 2005-ben a Parlament által elfogadott anyagából származnak 2007 DECEMBER 9 VÁTERV95

17 1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Szolnok regionális szintű feladatai Az OTK szerint az É-alföldi régióban: regionális fejlesztési pólus Debrecen, fejlesztési alközpontok: Szolnok és Nyíregyháza. Ezen városok feladata: az innovációs tengelyek mentén (Szolnok ezen vonalon fekszik) a tőkevonzó képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, a magas hozzáadott értéket képviselő és magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató versenyképes gazdaság fejlesztése, a szolgáltatási választék bővítése. A Tisza-menti térségekben (Szolnok és kistérsége ide tartozik) a gazdaságfejlesztés mellett a víz- és tájgazdálkodás, környezetvédelem és a turizmus fejlesztése. A régiós intézmények közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat észak-alföldi szervezete Szolnok megyei és kistérségi szerepe Szolnok megyeszékhely Szolnok 1876 óta folyamatosan megyeközpont, funkciójából eredően a megye vezetését látja el, ezért a megyei intézményhálózatnak közigazgatás, igazságszolgáltatás (bíróság), megyei kórház, megyei könyvtár, felsőoktatás, hatóságok, stb. - központja is a város, a megyei intézmények túlnyomó többsége helyileg is Szolnokon található Szolnok kistérségi központ A Szolnok kistérségi központ. A kistérség a városon kívül 16 települést tartalmaz. Ezek felsorolását és legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Népesség népszáml. (fő) Népesség népszáml. (fő) Népesség jan.1. (fő) Népesség településenkénti % 0-14 éves % 60-x éves % Vitalitási index 0-14/60-x éves Terület (ha) Lakás 2007.jan (db) Besenyszög ,84 15,8 22,1 0, Csataszög ,26 19,2 21,9 0, Hunyadfalva ,17 22,0 21,3 1, Kőtelek ,43 14,3 27,0 0, Martfű ,73 13,8 20,2 0, Nagykörű ,39 15,5 24,7 0, Rákóczifalva ,49 13,7 22,0 0, Rákócziújfalu ,68 20,2 14,5 1, Szajol ,22 15,8 21,0 0, Szászberek ,78 15,0 21,0 0, Tiszajenő ,34 13,5 24,5 0, Tiszasüly ,30 14,6 24,9 0, Tiszavárkony ,36 15,0 20,9 0, Tószeg ,79 15,3 19,2 0, Újszász ,53 15,6 24,6 0, Vezseny ,55 15,4 22,9 0, Zagyvarékas ,11 16,3 19,4 0, SZOLNOK ,12 15,0 20,1 0, Kistérség települései , Szolnok nélk. összesen Szolnoki kistérség összesen ,0 15,0 20,7 0, Szolnokkal együtt tervezendő térség A kistérség népességének közel kétharmadát Szolnok lakossága adja, ezért a kistérségi mutatók Szolnok túlsúlya következtében a város mutatóihoz közel állnak. A 17 település lakossága összesen 48 ezer fő körül alakul, lassú ütemben, de folyamatosan csökken. A települések közül négy még az ezer fős létszámot sem éri el, ezen világosszürke alászínezéssel jelölt - legkisebbekből kettő pedig 500 fő alatt van. A települések közül (Szolnokon kívül) csupán három lakosságszáma haladja meg az ötezer főt. A településcsoport két települése 4 : Újszász és Martfű városi rangú település, Rákóczifalva nagyközség, a többi település község. 2 A 2006-os népességszámnál narancs alászínezéssel kiemelve, ahol a népesség 1990 óta 10 %-nál nagyobb mértékben csökkent, zöld színezéssel kiemelve a növekvő népességszámú települések 3 Az ezer lakos alatti települések halványszürke, az 5000 lakos felettiek sötétszürke alászínezéssel kiemelve 4 A városok halványsárga, a megyeszékhely világos narancs alászínezéssel kiemelve 2007 DECEMBER 10 VÁTERV95

18 A gyermekkorú népesség aránya a lakónépességen belül szinte minden településben kedvezőtlenül alacsony, két falu kivételével az idősek számaránya jelentősen meghaladja a gyermekekét, így a vitalitási index leggyakoribb értéke 0,6-0,7 között alakul, az 1,0 értéket csak Rákócziújfaluban és Hunyadfalván haladja meg. Az Országos Területrendezési Terv módosításának egyeztetés alatt álló anyaga meghatározza a jelentősebb városokkal együtt tervezendő térségeket is. Ez Szolnok esetében nem terjed ki a teljes kistérségre, csupán Zagyvarékas, Tószeg, Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Szajol szerepelnek a kistérségből a várossal együtt tervezendő településként. Célszerűnek látszik azonban a város tervezésekor a teljes kistérség figyelembe vétele. Foglalkoztatási központként, az egészségügyi szakellátás (szakrendelés és kórház) valamint a felsőbb fokú oktatási és kulturális intézményellátás (közép- és főiskolai oktatás, színház, múzeum, stb.) terén a város a kistérségen kívüli településeket is ellát, de mint kistérségi központnak is több mint 127 ezer ember (részleges) közép- és felsőszintű ellátásáról kell gondoskodnia. Az OTRT tervezetben Szolnokkal együtttervezésre javasolt települések A város vonzáskörzetének bemutatása Az alábbi táblázatban a kistérség településeinek legfőbb foglalkoztatási, jövedelmi, vállalkozási és ellátottsági mutatói találhatók, minden kategórián belül a legkedvezőbb értékek zöld színnel, a kedvezőtlenek sárgával, a legkedvezőtlenebb pedig naranccsal kiemelve. Tapasztalható, hogy természetszerűleg a két legkisebb település Csataszög és különösen Hunyadfalva rendelkezik a legtöbb gonddal: magas a munkanélküliek aránya, alacsony a jövedelmi szint, nincs óvoda és iskola, nem megfelelő a kereskedelmi ellátás. A legelöregedettebb népesség Kőteleken található, a népesség egészségi állapota vélhetően Újszászon és Vezsenyben a leggyengébb, mivel a közgyógyellátásra jogosultak aránya Újszászon, a nem nyugdíjas korú de nyugdíjszerű (rokkant nyugdíj) járulékban részesülőké pedig Vezsenyben a legmagasabb. Munkanélküli % 2005.dec. Ebből tartós vállalkozások Db/1000 Ebből lakos egyéni Óvodába beírt Fő/fh Ált.isk. tanuló/ ezerfő Adózó/ ezer lakos Átlagos jövedel. Ft/lakos Közgyógy % 60-x éves (fő) Nyugdíj szerű járulék% Besenyszög 5,0 5 43,8 38,6 70,8 90,2 85, ,8 22,1 32,7 10,6 10,5 0 Csataszög 8,9 38,9 29,0 88,9 0,0 0, ,4 21,9 36,4 14,5 9,3 0 Hunyadfalva 14,9 59,1 4,8 100,0 0,0 0, ,2 21,3 37,3 16,0 14,0 0 Kőtelek 8,2 39,5 36,9 78,5 75,5 92, ,1 27,0 41,0 14,0 14,6 23,0 Martfű 7,6 48,4 46,8 62,1 101,3 87, ,7 20,2 30,2 10,0 15,3 7,4 Nagykörű 13,3 55,4 43,2 64,9 96,0 105, ,8 24,7 36,8 12,1 9,3 94,9 Rákóczifalva 5,7 35,4 48,8 64,4 108,7 66, ,4 22,0 34,8 12,8 11,3 0,7 Rákócziújfalu 7,7 30,8 28,2 72,9 89,1 96, ,2 14,5 25,0 10,5 13,0 0 Szajol 5,9 48,7 36,1 58,6 87,8 81, ,9 21,0 31,9 10,9 12,8 41,3 Szászberek 4,1 11,5 56,2 77,8 76,0 178, ,2 21,0 32,1 11,1 10,3 0 Tiszajenő 6,6 31,9 24,5 82,9 54,7 84, ,5 24,5 35,3 10,8 8,4 0 Tiszasüly 7,7 22,0 26,7 80,0 50,1 105, ,9 24,9 40,0 15,1 11,8 9,8 Tiszavárkony 7,0 40,8 39,6 61,8 80,0 83, ,3 20,9 32,1 11,2 11,9 36,6 Tószeg 5,5 37,9 54,5 66,8 105,4 67, ,0 19,2 29,9 10,7 12,6 0 Újszász 5,0 53,4 34,0 77,0 128,1 81, ,6 24,6 36,9 12,3 10,7 0 Vezseny 6,4 17,2 25,1 58,8 60,0 32, ,4 22,9 40,4 17,5 14,5 10,3 Zagyvarékas 12,0 61,7 40,8 75,0 104,0 73, ,9 19,4 31,6 12,2 9,6 7,6 Szolnok 4,4 38,5 85,8 54,4 100,8 91, ,3 20,1 30,3 10,2 20,4 14,6 Kistérség összesen 5,3 41,5 69,3 57,6 98,4 88, ,0 20,7 31,5 10,8 17,2 10,1 Különb ség (rokk. nyugd) Üzlet /ezer lakos Szállás fh/ezer lakos 5 A kedvező értékek zöld, a kedvezőtlenek sárga, a legkedvezőtlenebbek narancsszínű alászínezéssel kiemelve 2007 DECEMBER 11 VÁTERV95

19 A legalacsonyabb vállalkozási kedv Hunyadfalván tapasztalható, a legmagasabb pedig (természetesen Szolnok után) Tószegen. A vállalkozásokon belül valamennyi településben magas az egyéni (kényszer?) vállalkozások aránya. Turizmussal csak a települések felében foglalkoznak kisebb-nagyobb mértékben, fontosabb gazdasági jelentősége csupán Szolnokon (967 vendégéj/ezer lakos/év és Tiszavárkonyban (2059 vendégéj/ezer lakos/év) van. Igen nagy eltérés tapasztalható az egyes települések között az ezer főre jutó adózók (keresők) arányában, a legkisebb (Hunyadfalva 215 fő/ezer lakos) és legnagyobb (Szolnok 473 fő/ezer lakos) érték között több mint kétszeres eltérés mutatkozik. Még ennél is szélsőségesebb az egy lakosra jutó évi jövedelem átlagos értéke: Hunyadfalván mindössze Ft (ami csupán Ft/hó fejenkénti jövedelmet jelent), Szolnokon Ft, a legkisebb majdnem négy és félszerese (havi fejenkénti átlag Ft). Az egy adózóra jutó félmillió fölötti éves jövedelem a kistérségben már jónak számít, a legtöbb helyen ezer Ft körül alakul. Az óvodák a legtöbb településben kapacitásfelesleggel rendelkeznek, 80%-os kihasználtság alatt működik öt település óvodája, kettőben nincs óvoda, ideális 100 % körüli kihasználtság csupán három településen tapasztalható. Kapacitáshiány (túlzsúfoltság) Újszászon fordul elő. A kereskedelmi ellátás a statisztika szerint Tiszajenőn a legkedvezőtlenebb és Martfűn valamint Szolnokon a legjobb, bár az üzletek számával mért ellátottság nem feltétlenül tükrözi az ellátás színvonalát, még a mennyiségét sem biztosan, hiszen a darabszám a kereskedelmi alapterületet nem fejezi ki Szolnok dinamikai típusának meghatározása A szolnoki kistérség Magyarország kistérségei között a fejlődő kistérségek csoportjába van besorolva annak ellenére, hogy a megye az országos rangsor szerint hátulról második fejlettségű É-alföldi régió része. A kistérség a fejlődő kategóriába sorolást nem kis mértékben Szolnok város húzóerejének és kedvezőbb gazdasági-társadalmi statisztika adatainak köszönheti. A város lakosság száma stagnál ill. enyhén csökken, ez az országos népességcsökkenés üteménél ( ,989) valamivel nagyobb ( ,977), de a megyei népesség fogyásánál valamivel kedvezőbb mértékben. A vállalkozások számának és összetételének változását vizsgálva megállapítható, hogy a működő vállalkozások száma folyamatosan emelkedik. Ezen belül a társas vállalkozásoké töretlenül, míg az egyéni vállalkozások száma ha kismértékben is de 2002 óta csökken. Ez a vállalkozások átstruktúrá Működő egyéni Működő társas Összes működő lódására, a társas (jelentősebb, nagyobb) vállalkozások erősödésére utal. A munkanélküliségi ráta a városban a legkedvezőbb 2001-ben és 2003-ban volt, azóta emelkedett, de mértéke sosem érte el sem a megyei, sem az országos munkanélküliségi szintet, mindkettőnél lényegesen alacsonyabb, a megyeinek a fele körül, kicsivel afölött alakul. Ez a gazdaság dinamizmusára utal. A legfrissebb munkanélküliségi adatok is ezt bizonyítják: Szolnokon a munkaképes korú népességnek mindössze 4,17 %-a volt álláskereső 2007 októberében. A szolnoki körzet településeiben ez az érték 5, Szolnok város 5,2 3,6 4,2 3,6 3,9 4,4 J-N-Sz megye 9,4 7,3 7,8 5,6 6,2 8,3 Ország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7, Szolnok funkció-komplexitása Szolnok funkciógazdag város. A város saját lakosság ellátásán túl közép- és felsőfokú ellátást biztosít közvetlen (kis)térsége és a megye távolabbi települései számára is. Igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport és foglalkoztatási szerepköre egyaránt fontos DECEMBER 12 VÁTERV95

20 Szolnok igazgatási központ A város 1876 óta megyeközpont, így a megyei intézmények jelentős része Szolnokon található. Ezek profilja a gyermekotthont, gyermek és ifjúságvédelmet (Szolnok, Gyermekváros út 1.), a könyvtárat és művelődést (Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet), a Múzeumok Igazgatóságát, a pedagógiát (Pedagógiai Intézet), a levéltári szolgáltatásokat és az idegenforgalmat (Idegenforgalmi Szolgálat), az igazságszolgáltatást (Bíróság) egyaránt felöleli. Ezen túl Szolnok a székhelye több országos hatóság (pl. ÁNTSZ, (Közép-Tiszavidéki) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, stb.) regionális/megyei részlegének is. Szolnok oktatási központ. Felsőoktatás a városban a Szolnoki Főiskolán folyik, melynek gazdasági-kereskedelmi profilja a gazdaságelemzést, kereskedelem és marketinget, kommunikáció és menedzsmentet, közgazdasági pénzügyet, nemzetközi gazdálkodást és a turizmust öleli fel. A főiskolának kihelyezett tagozata működik Mezőtúron, ennek profilja kissé eltér a szolnokitól (Műszaki Mezőgazdasági Fakultás). Középiskolái sok képzési szakirányt felölelnek (l. középiskolák listája) és a város igényeinél sokkal nagyobb kapacitást biztosítanak. A szolnoki középiskolákban a nappali tagozatos tanulók száma (2005) fő, az érettségit nem adó szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók létszáma fő. A középiskolák jelentős mértékben településen kívüli igényeket (is) kielégítenek. Szakmaösszetételük komplex: Varga Katalin Gimnázium Verseghy Ferenc Gimnázium Széchenyi István Gimnázium Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Pálfy János Müszeripari és Vegyipari Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő és Speciális Szakiskola Bartók Béla Zeneiskola Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola és Alternatív Gimnázium Szolnok kulturális, színházi, zenei, képző- és táncművészeti központ. A város jó nevű, a klasszikus repertoár mellett kísérletező szellemű színházzal (Szigligeti Színház) és a mellette működő Szobaszínházzal rendelkezik. Még egy további társulat: a Híd Színház is tevékenykedik a városban, amelynek előadásai a Városi Művelődési és Zenei Központ Kht. épületében vannak. A gyerekeknek a Kölyök Színpad és a Lurkó Színpad ad lehetőséget. A Paál László Stúdiószínház az alternatív színházi irányzatot képviseli. A zenei élet meghatározó létesítménye a modern városközpontban található Városi Művelődési- és Zenei Központ, mely a szórakoztató és kulturális rendezvények, zenei események, városi ünnepségek mellett gyakran szakmai (pl. térinformatikai) konferenciák színhelye is, ill. itt kerül megrendezésre évenként a Globe Fesztivál, amely az ország drámatagozatos iskoláinak találkozója. A házban két zenekar, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar működik. Előadásaik, és a bérletes hangversenysorozat, a Szolnok Jazz Klub és az Akusztikus Gitárfesztivál könnyűzenei programjai, valamint az évente tartott Szolnoki Zenei Fesztivál alkotják a zenei kínálatot. A népzenét a Jászkun Citerazenekar és a Szolnoki Népdalkör, a kóruszenét a Bartók Béla Kamarakórus, a Kodály Kórus, a MÁV Járműjavító Férfikara, az Amicus Kórus és a Veritas Kórus képviseli. Szolnok Helyőrség Fúvószenekara és a Szolnoki Fúvósegyüttes és Huszárzenekar az épület falain kívül térzenével ill. szabadtéri ünnepségek alkalmával szórakoztatja a város lakosságát. A táncművészetet elsősorban a művészeti iskolák képviselik, több jelentős sikereket elérő táncegyüttes működik Szolnokon: a Tisza Táncegyüttes, a Vadvirág Gyermek Néptáncegyüttes, a Corvinka Néptáncegyüttes és a Tallinnka Néptáncegyüttes. A képzőművészeti központ szerepkört a Művésztelep tölti be kiállító termekkel és műteremlakásokkal. A múzeumok közül a legjelentősebb a Damjanich János Múzeum, de rendeznek kiállításokat a felújított Szolnoki Galériában, a Hild Galériában, a Hozam Klubban, a Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Szolnoki Klubjában és a Marcipán Cukrászdában is DECEMBER 13 VÁTERV95

21 Mozi három található Szolnokon, egy multiplex üzemel a Szolnok Plázában, a Tisza mozi art moziként értelmiségi nézőközönséget vonz, és a Tallinn mozi. A Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézménynek hat fiókkönyvtára is működik a városban, de tagintézményei (Napsugár Gyermekház, Kertvárosi Közösségi Ház) a Kertváros és a Széchenyi városrész általános közművelődési feladatait is ellátják. A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a városközponttól távol eső lakóterület művelődési központja. Ezen túl a városban több közművelődési létesítmény (pl. a VOKE Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár, a TEMI Borostyán Művelődési Háza és a Szent Imre Művelődési Ház) egymással szövetkezve üzemel. Szolnok egészségügyi központ. Több kórházzal is rendelkezik, a megye területét e téren ellátja. A Hetényi Géza Kórház megyei fenntartású de még a megyén túlról is fogad betegeket. A kórházi profil mellett a szakorvosi járóbeteg rendelést is ellátja. A szolnoki MÁV Kórház ugyancsak végez járóbeteg szakellátást is. Szakorvosi rendelés terén az ellátandó terület kiterjed Szolnokon kívüli településekre is. A város gyógyvizes termálfürdővel is rendelkezik, melynek gyógy-szolgáltatásait bővíteni, profilját szélesíteni, kapacitását növelni javasolt. Szolnok kereskedelmi központ. A város saját lakosságán túlmutató kereskedelmi ellátási létesítményei két területen tömörülnek: a város működése, a városkép és a belvárosi rehabilitáció szempontjából is fontos városközponti területeken a nívós szaküzletek, a Szandai réteken az utóbbi évtizedben épült bevásárló központ területén. Itt a hipermarketek és az egy-egy láncot képviselő nagyobb létesítmények jellemzők. Szolnok közlekedési csomópont A város már kialakulását és fejlődését is közlekedési szerepének, a tiszai átkelőhelynek, az Erdélyből jövő sóútnak, később a vasút megépülésével vasúti csomópont funkciójának, a vasút és közutak találkozási pontjának köszönhette. Közlekedési szerepe mindmáig meghatározó: több vasútvonal találkozása és a városban jelentős vasúti területek jelzik továbbra is vasúti csomópont funkcióját. A 4. sz. fkl. út a K-Ny-i, a 32. sz. és 442. utak az É-D-i kapcsolatokat biztosítják. Még ma is fontos az átkelőhely szerepe: a Tiszán Kisköre (vízlépcső) és Lakitelek (44. sz. út hídja) között a két szolnoki híd biztosítja az állandó átkelési lehetőséget (csak kompok találhatók közben.) Szolnok foglalkoztatási szerepköre Szolnok a rendszerváltásig a megyeszékhely szereppel együtt járó adminisztrációs központ mellett elsősorban ipari város volt. Az ipari fejlődés már a XIX. sz. második felében megindult, először elsősorban az Alföld mezőgazdasági terményeinek feldolgozására alapozott élelmiszeripar (malomipar, cukorgyártás) alakult ki, később a termelési profil szélesre bővült: járműjavítás, papírgyár, vegyipar, stb. A rendszerváltás után az ipar továbbra is jelentős, új ipari park létrehozásával a város további termelőipari befektetéseket vonz. A helyi GDP-ből 35,6 % az iparban megtermelt, 58,9 %-ot a tercier szektor hoz. A vállalkozásoknak mindössze 15,6 %-a ipari vállalkozás, viszont 65,7 %-ot képvisel a tercier. (Ez utóbbinál azonban igaz, hogy az ipari vállalkozások mérete általában jelentősen felülmúlja a szolgáltatási vállalkozásokét, azaz a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások sokkal nagyobb száma nem jelent azzal arányosan nagyobb gazdasági erőt.) A munkahelyek 21 %-a a feldolgozóiparban, 8,1 %-a a logisztika-hírközlés ágazatban található, azaz az ipari foglalkoztatottak aránya 29,1 %, a foglalkoztatott arány alapján kisebb, mint a GDP-ből való részesedés (35,6%), azaz az egy fő által megtermelt GDP az iparban relatív magas. A kereskedelemben és javító szolgáltatásokban a munkaerő 16 %-a, a gazdasági szolgáltatásokban és ingatlanközvetítésben 9,1 %-a, a közigazgatásban 8,3 %-a, az egészségügyben 7,7 %-a, az oktatásban 5,6 %-a dolgozik. Eszerint a tercier szektor a foglalkoztatásból 56,7 %-kal, míg a GDP-ből 58,9 %-kal részesedik DECEMBER 14 VÁTERV95

22 2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE 2007 DECEMBER 15 VÁTERV95

23 2.1 Gazdasági adottságok Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya Jász-Nagykun-Szolnok megye a magyarországi régiók között gyenge középmezőnyben elhelyezkedő Észak-alföldi régió része, ez determinálja a megye és Szolnok város gazdasági környezetét is. A megye gazdasági mutatói többnyire az országos átlag alatt helyezkednek el. A GDP egy főre jutó értéke Magyarország régióiban az országos átlag %-ában. Az egy főre jutó GDP értéke az országosnak csak mintegy kétharmada és kedvezőtlenül csökkenő tendenciát mutat (1996- ban még háromnegyede volt). A megyei átlaghoz képest a város helyzete kedvezőbb, de nem éri el a megyei városok átlagát. A beruházások közötti adatai regionális összehasonlításban és Jász Nagykun Szolnok megyében Az egy főre jutó összes beruházási érték, annak országos aránya és a vállalkozások által végrehajtott beruházások egy főre eső országos aránya tekintetében az Észak-alföldi régió országosan utolsó előtti, a régión belül a Jász-Nagykun-Szolnok megye középen foglal helyet. A központi befektetéseket tekintve a régió országos második helyezett, de ezen belül a megye a legalacsonyabb értékkel rendelkezik. A helyi önkormányzati befektetések terén a régió sereghajtó, de azon belül a megye a legjobb, a non-profit szervezetek által végrehajtott beruházások körében pedig a középmezőnyben - három jobb és három gyengébb régió között - elhelyezkedő Észak-alföldi térségben a megye a legjobb. A külföldi tőke fajlagos mutatói a régiókban 2000-ben és 2004-ben az országos százalékában Az Észak-alföldi régió mind az egy lakosra, mind pedig az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke összegében a gyenge középmezőnyben (hátulról a 2-4.) foglal helyet. A megye a régió három megyéje közül szinte mindig a középső pozíciót foglalja el DECEMBER 16 VÁTERV95

24 Foglalkoztatási viszonyok 2005 Az egész országban alacsony a foglalkoztatási ráta, ebből következően magas az egy keresőre jutó eltartottak és inaktívak aránya. Az Északalföldi régió e tekintetben az országos átlagnál kedvezőtlenebb, a megye a régión belül az inaktív arány tekintetében középső, az eltartottak szempontjából viszont kedvező (legalacsonyabb érték) helyzetben van. Foglalkoztatási szempontból a megyei (és az országos) évi tendencia kedvezőtlensége ad okot aggodalomra, az aktív népesség igen alacsony és 20 éven át ( ) csökkenő aránya kedvezőtlen. A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (2005) Az érettségizettek aránya a régióban országosan is a legalacsonyabb, a felsőfokon képzetteké pedig hátulról a harmadik, de értékben alig tér el a legrosszabbaktól. A megye a régión belül minden esetben középső pozícióban helyezkedik el, de az iskolázottság mértéke minden kategóriában kissé elmarad az országos szinttől (l. grafikon) A város gazdasága Szolnok gazdaságának ágazati szerkezete Szolnok a rendszerváltás előtt egyértelműen ipari városként volt definiálható. A szocialista gazdasági időszak iparosítása révén a városban erős volt az ipar, a hagyományos mezőgazdasági terményfeldolgozáson (cukoripar, gabonaipar, állati fehérje-feldolgozó, tejüzem) túl egyéb ágazatok (vegyipar (TVK), a szállításhoz kapcsolódó gépipar (MÁV járműjavító), papíripar) is képviselve voltak. A rendszerváltás után egyes iparágak talpon maradása mellett is megváltozott a gazdasági szerkezet. Nemcsak a privatizáció zajlott le és a megmaradt iparágak működési keretei változtak, hanem jelentősen előre tört a kereskedelmi-szolgáltatási ágazat. Ma már a város GDP-jéből 58,9 %-ot a tercier szektor produkál, az ipar 35,6 %-kal a mezőgazdaság mindössze 5,5 %-kal részesül. A magas tercier 2007 DECEMBER 17 VÁTERV95

25 szektori arány egyben azt is jelenti, hogy a város biztosítja a környék kereskedelmi és szolgáltatási ellátását is, ezáltal természetes központja a térségnek. A gazdaság szerkezeti összetételét a foglalkoztatottak létszámán keresztül vizsgálva megállapítható, hogy a munkaerő 21 %-a dolgozik a feldolgozóiparban. A kereskedelemben és javító szolgáltatásokban 16 %, a gazdasági szolgáltatásokban és ingatlanközvetítésben 9,1 %, a közigazgatásban 8,3 % dolgozik. Ez utóbbi a teljes munkaerőhöz viszonyítva meglehetősen magas arányszám, ami egyben Szolnok adminisztratív (megye) központ szerepét hangsúlyozza. A logisztika: szállítás, raktározás valamint távközlésben foglalkoztatottak aránya 8,1 %, egészségügyi dolgozó 7,7 %, több mint az oktatásban foglalkoztatottak (5,6 %) aránya. A többi gazdasági ágazat mindegyikében a foglalkoztatottak aránya 5 % alatt marad. (Az egyéb ágazatok összesen a munkaerő majdnem negyedét (24,2%) kötik le.) A vállalkozások helyzete A régióban a regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2005 között folyamatosan bár 2003 óta lassuló ütemben emelkedett: a 2000-es ről re nőtt. Ezen belül a megyei vállalkozások száma 2005-ben az előző évihez képest már kis mértékben (-450) visszaesett ben a régió vállalkozásainak csak 24,7 %-a ( db) működött a megyében. A 2004-es megyei vállalkozásból működött Szolnokon (ugyancsak 24,7 %). A városban működő vállalkozások közül 4 437, azaz több mint 50 % egyéni vállalkozás volt, ami igen magas arány és feltételezhetően nem kis arányban kényszer-vállalkozásokat is tartalmaz. (Ugyanakkor ez az arány a megyében még kedvezőtlenebb, ott csupán 25,9 % a társas vállalkozások aránya.) Összességében megállapítható, hogy magas a kisvállalkozások és alacsony a (tőkeerősebb és több munkahelyet biztosító) nagyobb vállalkozások száma és aránya. A tendencia lassú javulására utal azonban az, hogy míg a működő vállalkozások száma Szolnokon ig ről re nőtt, az egyéni vállalkozások száma gyakorlatilag stagnál vagy csekély mértékben még fogy is: ill Ezzel számarányuk a városi vállalkozások 56,7 %-áról 54,7 %-ára csökkent. A régió megyeszékhely városaiban működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 2004 összesen ebből egyéni váll. Egyéni vállalkozások aránya (%) 10 fő alkalmazottnál többel működő vállalkozások vállalkozás/ezer fő Szolnok ,7 5,0 85,8 Debrecen ,6 4,7 87,4 Nyíregyháza ,5 4,3 104,5 A régió többi megyeszékhelyével összehasonlítva megállapítható, hogy Debrecenben is és Nyíregyházán is nagyobb a vállalkozói kedv (több vállalkozás jut 1000 lakosra), mint Szolnokon, és az egyéni (részben kényszer) vállalkozók aránya is Szolnokon a legmagasabb. Ugyanakkor a 10 főnél nagyobb alkalmazotti számmal dolgozó vállalkozások aránya is Szolnokon a legnagyobb, ami a jelentősebb vállalkozások jelenlétére utaló, kedvező mutató. Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása (2005) A város vállalkozásainak ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Szolnokon a gazdasági szerkezetváltás jelentősen átrendezte az ágazati megoszlást. A korábban jellemzően ipari profil a szolgáltatások irányában eltolódott: a működő vállalkozásokból a feldolgozóipari 7,6 %-os és építőipari 8,0 %-os aránya jelentősen elmarad a szolgáltatások és turizmus 30,1 %-os és a pénzügyi/ingatlan/szellemi szolgáltatások 35,6 %-os részesedésétől. A vállalkozások 17,2 %-a egyéb ágazati tevékenységekkel foglalkozott és mindössze 1,6 % tevékenysége esett a mező-erdő és 2007 DECEMBER 18 VÁTERV95

26 vadgazdálkodás körébe. Ez az arány egyértelműen igazolja az előző részben bemutatott tercier szektori dominanciát. Ez egyébként a régió többi megyeszékhely településére is jellemző, bár azokban az ipari jelleg valamivel a szolnoki fölött alakul: A régió megyeszékhely városaiban működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlási aránya Kereskedelem Pénzügyi és Építőipar Ipar Mező- erdő és Egyéb ágazat szolgáltatások vendéglátás ingatlan szolgáltatások vadgazdálkodás Szolnok 30, ,0 7,6 1,6 17,2 Debrecen 30,6 32,5 8,8 8,2 2,1 17,9 Nyíregyháza 37,5 27,6 7,7 8,8, 1,5 16, A K+F helyzete K+F ráfordítások GDP-ből való részesedésének változása Bár a helyi gazdaságban a K+F tevékenység ingadozó arányú, de lassan növekvő GDP részesedést tükröz, a K+F tevékenységben foglalkoztatottak száma és aránya ennél lényegesen kisebb és nem mutat a GDP aránnyal párhuzamos növekedést: nyolc év ( ) alatt 15,3-ról 14,2-re csökkent, bár a 2000 évi nagy (4,4%-os) csökkenés óta lassú folyamatos növekedés tapasztalható (12,7-ről 14,2-re) a megyében. A megyei K+F tevékenységek jelentős része Szolnokon található. K+F területen foglalkoztatottak ezer alkalmazottra jutó számának változása A turizmus jellemzői A vendégéjszakák száma alapján Szolnok az Észak-alföldi régió turisztikailag hatodik legfrekventáltabb települése. Szállásférőhely kapacitás, vendégek és vendégéjszakák száma (Zárójelben a külföldiekre vonatkozó adatok) A fajlagos mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy Szolnokon az ezer lakosra jutó szállásférőhelyek száma 14,6 fh/efő, a vendégéjszakáké 967éj/efő, azaz majdnem minden városlakóra évenként csupán egy vendégéjszaka jut. Ezen értékekkel Szolnok erősen elmarad mind Debrecen, mind Nyíregyháza jellemzőitől. Ezen belül a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya az összes vendégéjszakából valamint az átlagos tartózkodási idő is Szolnokon a legrövidebb. Szállásférőhely/1000 lakos Vendégéjszaka/1000 lakos Külföldi vendégéjszakák aránya % Átlagos tartózkodási idő Éj/vendég Szolnok 14, ,4 2,1 Debrecen 33, ,3 2,8 Nyíregyháza 28, ,5 2,2, Mindebből az következik, hogy a turizmus fejlesztésében még jelentős feladatok vannak, ha a város ki akarja használni a termálvíz, a természeti táj (Tisza-Zagyva partok) és a kulturális-esemény-konferenciasportturizmusban rejlő lehetőségeket DECEMBER 19 VÁTERV95

27 A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai Befektetés-ösztönzés Az önkormányzat különböző befektetés-ösztönző eszközökkel igyekszik vállalkozásbarát környezetet kialakítani, ezáltal a működő tőkét a városba csábítani és a helyi vállalkozásokat segíteni. A beruházó cégék részére akár 5 évig is iparűzési adómentességet garantál (1 milliárd Ft értékű beruházás megvalósítása és minimum 50 fő többletfoglalkoztatás esetén), illetve kedvező áron értékesíti külterületi telkeit, valamint soron kívüli adminisztrációs ügyintézést biztosít a befektetőknek. Az adókedvezmény mértéke: Legalább 100 millió Ft értékű beruházás megvalósítása és legalább 20 fő többletfoglalkoztatása esetén a helyi iparűzési adó 50%-a, Legalább 500 millió Ft értékű beruházás megvalósítása és legalább 30 fő többletfoglalkoztatása esetén a helyi iparűzési adó 70%-a, Legalább 1 milliárd Ft értékű beruházás megvalósítása és legalább 50 fő többletfoglalkoztatása esetén a helyi iparűzési adó 100%-a. Azon beruházások is részesülhetnek adókedvezményben, amelyek nem érik el a fent említett, legalább 100 millió Ft-os értékhatárt, amennyiben megfelelnek a következő előírásoknak: termék-előállítást szolgáló beruházásuk legalább 10 millió Ft értékű, legalább 5 fő részére munkahelyet teremt, és a beruházás kizárólag az Ipari Park területén valósul meg. Ez a kedvezmény 3 évig vehető igénybe. Ezen felül lehetőségeihez mérten minden olyan együttműködésre fogékony az önkormányzat, amely elősegíti a város gyarapodását, a lakosok közérzetének javítását. Az ipari park és logisztikai park A gazdaságfejlesztés jó lehetőségét biztosítja az ipari park és a logisztikai park projektek elindítása, mely megfelelő területet, infrastrukturális ellátást biztosít a betelepülő vállalkozásoknak. Külön előnye a projekteknek, hogy a fizikai szolgáltatásokon túl szellemi és szolgáltatási hátteret (pl. szálloda) is biztosít a business-tevékenységekkel kapcsolatos igényekre. Ugyancsak kedvező, hogy a park(ok) kialakítása olyan, hogy különböző (nagy-, közép- és kis) vállalkozások befogadására alkalmas, széles választékot kínál befektetési lehetőségekben is. Ezzel a város a tőkevonzás fizikai kereteit és lehetőségeit biztosítja, a tőke beáramlás azonban az utóbbi évek országos gazdasági problémái (és a magas közterhek) miatt lassú Az információ-áramlás színvonala Az információáramlás rendszerváltást követő robbanásszerű fejlődése Szolnokon is megtörtént. A es lakásra az alábbi táblázat ellátottsági mutatók vonatkoznak: Távbeszélő fővonalak száma (92,85 %) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (51,52 %) A szolnoki illetőségű lakosok mobiltelefonjainak adatai a KSH adatok között nem voltak fellelhetők, de gyanítható, hogy a vezetékes telefonnal el nem látottság (a lakásállomány 7,15 %-a) oka a mobillal való ellátottság magas színvonala, mivel a várost a T-Mobil, a Pannon-GSM és a Vodafon is lefedi. Az országos televíziók és rádiók mellett három regionális TV és ugyancsak három helyi rádió is működik A város külső elérhetősége, helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok közlekedésföldrajzi helyzete rendkívül kedvező, a város kialakulását és fejlődését is annak köszönheti, hogy utak és víziutak találkozásánál, átkelőhelynél fekszik. Ez a történelem során kiegészült a vasúti csomópont szerepkörrel is, majd a (katonai, de mára már gazdasági/polgári szerepet is játszó) reptér megépülésével a légiközlekedésnek is fontos pontjává vált. Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el. Ez a körülmény erősíti közlekedés-csomóponti helyzetét. A városnak mind közúti, mind vasúti kapcsolatai rangosak, közúti főútvonalak érintik, tranzit vasútvonalak szelik át, mindezeknek találkozási-átszállási pontja DECEMBER 20 VÁTERV95

28 A következő állami utak érintik Szolnok igazgatási területét: 4-es számú Budapest Szolnok Debrecen Záhony-i elsőrendű főút 32-es számú Hatvan Jászberény Szolnok-i másodrendű főút 442-es számú Szolnok Kunszentmárton-i másodrendű főút számú Szolnok Tiszasüly-i összekötő út számú Szolnok Kiskunfélegyháza-i összekötő út Vasúti szempontból is jelentős gócpont Szolnok. Az ország egyik legfontosabb személy-, rendező- és teherpályaudvar együttes fogadja a nemzetközi, az országos és regionális személy- és áruforgalmat lebonyolító vasúti átmenő, átrakásra kerülő és célszerelvényeket. A pályaudvar-komplexum szignifikánsan villamosított. A térség tömegközlekedéssel való ellátottsága jónak mondható. A vasúti közlekedésen felül a VOLÁN távolsági, helyközi járatai valamennyi települést feltárnak. Van olyan település, melyben a járatok sűrűsége már-már a helyi járatsűrűséget közelítik meg. A hajózás lehetőségét a Tisza folyó biztosíthatná. Bár Tiszán több mint 150 éve megindult a gőzhajózás, ma mégsem tekinthető vízi közlekedésnek a rajta lebonyolódó időnkénti teherszállítás; személyhajózás pedig a vízi út hosszában csupán hírmondóként van jelen. A légi közlekedés annyiban jelent kedvező lehetőséget a térségben, hogy elvileg mond a katonai repülőtér, mind a Szolnok szandaszőlősi füves repülőtér a jövőben bevonható a személy- és áruszállításba A város társadalmának jellemzői Demográfia, a lakónépesség alakulás tendenciái Népesség, népsűrűség Szolnok lakónépességének száma 2006 január 1-én fő volt, ez 2005 januárjában még fő, a 2001-es népszámláláskor pedig fő volt, azaz a város lakónépessége ha lassú ütemben is, de folyamatosan csökken, öt év alatt 2,3 %-kal, a 2001-es 97,7 %-ára. Ennek a negatív természetes szaporulat és az ugyancsak negatív vándorlási különbözet együttesen oka. A régió másik két megyeszékhelyére is a lakónépesség enyhe csökkenése jellemző a ös időszakban, és mindhárom megyeszékhely népességcsökkenési üteme kis mértékben meghaladja a megyei jogú városok népességcsökkenésének országos átlagát 2001 lakónépesség (fő) 2005 dec.31. (fő) 2005 a 2001 évi %- ában 2005 népsűrűség fő/km 2 Szolnok ,7 407,7 Debrecen ,7 442,5 Nyíregyháza ,6 425,9 Megyeszékhelyek össz ,2 544,4 Ország összesen ,9 108, Természetes népmozgalom A kétezres évtized közepén a születési ráta Szolnokon 9-10 ezrelék között mozgott, a halálozási arány azonban elérte a 11 ezrelékes mértéket is. Az évenkénti születésszám az utóbbi évtizedben évi 780 és 720 között, az évenkénti halálesetek száma között alakult: az ebből eredő természetes fogyás fő/év között változott, öt év alatt a természetes veszteség elérte a népesség 1 %-át. A régió másik két megyeszékhelyén is negatív a természetes szaporulat, Debrecenben (kb. 9 ezrelék), lényegesen kisebb azonban Nyíregyházán (2,7 ezrelék) Természetes fogyás születés halál születés halál születés halál születés halál születés halál (-fő) ezrelék Szolnok ,01 Debrecen ,96 Nyíregyháza , DECEMBER 21 VÁTERV95

29 Vándorlás Szolnok vándorlási negatívuma az utóbbi években évi 5 ezrelék körül alakul, az elmúlt évtizedben folyamatos negatív vándorlás volt jellemző évenkénti fő népességveszteséget okozva. Vándorlási különbözet Vándorlási egyenleg (-fő) ezrelék Szolnok ,78 Debrecen ,58 Nyíregyháza ,90 Ugyanakkor a szolnoki kistérség településeinek zöme pozitív vándorlási egyenleggel büszkélkedhet, azaz már Szolnok környékén is megfigyelhető a szuburbanizációs jelenség kialakulása. A negatív vándorlási egyenleg a régió többi megyeszékhelyére is jellemző, Debrecenben a szolnokinál nagyobb, Nyíregyházán kisebb mértékben Korcsoport megoszlás, vitalitási index Mint országosan is, Szolnokon is jellemző az elöregedés: a gyermek korosztály (0-14 év) létszáma folyamatosan csökken és nem éri el a nyugdíjasok folyamatosan növekvő arányát (21,1%). Ez a régió mindhárom megyeszékhelyére jellemző, de Nyíregyházán a gyermekek és idősek aránya sokkal közelebb áll egymáshoz, mint Debrecenben és Szolnokon. A vitalitási index 100 időskorú személyre jutó gyermekkorú a régióban Szolnokon a legkisebb, de alig marad el Debrecentől és jobb a megyeszékhelyek országos átlagánál is és a magyarországi teljes népességre számított értéknél is és csak kicsivel marad el a Jász-Nagykun-Szolnok megyei értéktől éves 60-x éves fő % fő % Vitalitási index (100 fő 60-x évesre jutó 0-14 éves) Szolnok , ,1 0,71 Debrecen , ,3 0,76 Nyíregyháza , ,9 0,93 Jász-Nagykun-Szolnok , ,0 0,74 Hajdú-Bihar megye , ,2 0,91 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,7 1,08 Megyeszékhelyek orsz. össz , ,3 0,67 Ország összesen , ,4 0,73 Az elöregedési folyamat folytatódásával gondok jelentkezhetnek a munkaerő utánpótlás területén ill. az idősellátás/szociális ellátás feladata kapacitás- és pénzigénye - növekedni fog. Ezzel a városnak számolnia kell és fel kell készülnie az egyre nagyobb mértékben jelentkező idős-gondozási igények kielégítésére Képzettség-műveltség Mint a korábbi megyei helyzetbemutatásból kiderült, a megye népességének iskolázottsági szintje elmarad az országos átlagtól. Szolnok város a megyeinél jobb mutatókkal rendelkezik, sőt az érettségizettek és felsőfokon képzettek arányával meghaladja az országos átlagot is, de sajnos elmarad a megyeszékhelyek átlagától. Iskolai végzettség a megfelelő korú népesség arányában Ált. iskolát elvégezte % Érettségizett % Felsőfokú végzettségű % Szolnok 85,4 43,3 19,2 Debrecen 94,9 55,8 22,8 Nyíregyháza 92,8 52,1 21,1 Jász-Nagykun-Szolnok m. 88,3 34,0 10,5 Hajdú-Bihar megye 89,5 37,7 12,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 87,9 33,7 10,4 Megyeszékhelyek össz. 94,6 54,3 20,3 Országos átlag 91,6 42,6 14,7 Kedvezőtlenül magas Szolnokon az általános iskola 8 osztályát sem elvégzettek száma ( fő, az össznépesség 14,6 %-a), ez az arány nemcsak a megyeszékhelyekhez, de az országos átlaghoz viszonyítva is gyenge DECEMBER 22 VÁTERV95

30 Foglalkoztatottság SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Munkanélküliségi ráta megyénként (2005) Az Észak-alföldi régió Észak- Magyarország után és Dél- Dunántúl mellett a legproblematikusabb foglalkoztatási térség. Ezen belül a megye relatív jó helyzetben van (Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéhez képest), de a megyei munkanélküliségi ráta nagymértékben meghaladja az országos átlagot. Szolnok város munkanélküliségi mutatója 4,4%, kedvezőbb az országosnál. A munkanélküliség változása Szolnok város decemberi adatai szerint a városban a munkanélküliségi ráta 4,4 %, ennek 51,3 %-a női munkanélküli, azaz a nők foglalkoztatási lehetőségei valamivel kedvezőtlenebbek, mint a férfiaké. Aggodalomra ad okot azonban az, hogy az összes munkanélküli 38,5 %-a tartós (180 napon túli) munkanélküli, akiknek a munkaerő piacról való végleges kiesési veszélye magas. A tartós munkanélkülieknek már 55,0%-a nő, ami megerősíti a kedvezőtlenebb női elhelyezkedési lehetőségek tényét. Ugyancsak gond, hogy a munkanélkülieken belül kiugró, 36,7 % a szellemi foglalkoztatottak aránya, mert ez azt tükrözi, hogy a városban a magasabban kvalifikáltak nehezen találnak munkát, azaz a város gazdasága nem kellő mértékben tudja felvenni a képzett munkaerőt. Ezen ha Szolnok fejlődni szeretne és igényesebb környezet kialakításával arculatát is javítani akarja feltétlenül változtatni kell és a városnak a kvalifikált népesség megtartó/vonzó képességét erősítenie szükséges. A munkanélküliek között magas: 15,5 % a pályakezdők aránya. Munkanélküliségi index 2005 Regisztrált munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta % Munkanélküliekből tartós, 180 napon túli (%) Munkanélküliségi index (munkanélküliség ráta reciproka) Szolnok ,4 38,5 22,7 Debrecen ,0 48,4 20,0 Nyíregyháza ,5 41,6 22,2 Jász-Nagykun-Szolnok ,9 46,2 16,9 Hajdú-Bihar megye ,1 49,6 19,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 49,6 13,2 Megyeszékhelyek ,3 23,2 Ország ,6 21,7 A foglalkoztatottak korcsoportmegoszlása a Szolnokot is tartalmazó országgyűlési körzetekben (2005) Már ma is problémát jelenthet, de tíz éven belül növekvő gonddá válik, hogy a foglalkoztatottakon belül a fiatalabb korosztályok létszáma radikálisan csökkent a rendszerváltás óta. Míg az 50 év fölötti foglalkoztatottaké keveset változott, a fiatal, és a középkorú 2007 DECEMBER 23 VÁTERV95

31 munkavállalók száma jelentős mértékben alatta marad az es szintnek. Mivel az ötven év fölöttiek nagy része a következő tíz évben várhatóan nyugdíjba megy, ez jelentősen csökkenteni fogja a munkaerő kínálatot és tovább torzítja az aktív-inaktív népesség arányát is, ami szociális ellátási gondokat okozhat a városban. Szolnokon a háztartások csupán 63,5 %-ában van gazdaságilag aktív (foglalkoztatott) személy, a fennmaradó több mint egyharmadnyi háztartásban csak inaktívak (nyugdíj jellegű ellátásban részesülők ill. munkanélküliek) vannak Egészségi állapot A város egészségi és szociális állapotának kedvezőtlen helyzetét tükrözi, hogy míg a 60-x éves lakosság aránya az össznépességből 21,1 %, a nyugdíjban és nyugdíj jellegű ellátásban részesülőké 30,3 %, azaz igen jelentős a rokkant nyugdíjasok vagy időkedvezménnyel nyugdíjban levők aránya. A közgyógyászati igazolvánnyal rendelkezők száma ezer lakos közül 42,5 fő, meglehetősen magas. A fogyatékkal élők száma az érdek-képviseleti és szakmai szervezeteik nyilvántartása szerint 2012 fő. A városban működő háziorvosok száma 35, a gyermekorvosoké 19. A háziorvosi orvos-beteg találkozók száma volt 2005-ben, ami a felnőtt lakosságra vetítve 6,6 orvoslátogatás/fő. A gyermek korosztály létszámára vonatkoztatott gyermekorvos-látogatások száma ennél magasabb: 8,6 orvoslátogatás/gyerek évenként. A gyógyszertárak száma 15 db Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi helyzetére részben az adófizetési adatokból, részben egyes tartós fogyasztási cikkekkel (pl. személygépkocsival) való ellátottság szintjéből lehet következtetni. Szolnokon ezer lakosból személyi jövedelemadót fizet a évi adatok alapján fő. Az egy adózóra jutó, adóalapot képező jövedelem éves összege lassan de folyamatosan növekszik, az utóbbi öt évben 955 eft/év értékről 1237 eft/év-re, a növekedés üteme azonban fékeződik, a kezdeti 11,8 % helyett az utolsó évben már csak 5,8 % volt. Személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma és 1 adófizetőre jutó adóköteles jövedelem 2004 adózó/ezer lakos (fő) 1 adózóra jutó adóköteles jöved. (eft/év/fő) Szolnok Debrecen Nyíregyháza Mivel a nyugdíjasok ill. nyugdíjszerű ellátásban (rokkantsági nyugdíj) részesülők a város népességének egyharmadát teszik ki, a lakosság jövedelmi viszonyai a nyugdíjak nagyságától is erősen függ januárjában a megyében a saját jogú nyugdíjak havi átlagos értéke Ft volt, azaz éppen csak a létminimum körüli értéket érte el. Az összes rokkantsági ellátással együtt számított nyugdíj átlag mindössze Ft/hó volt, ami ugyan meghaladta az Észak-alföldi régió átlagát (53 010), de az országban az egyik legalacsonyabb. Jellemző, hogy a férfiak nyugdíja kerek tízezer Ft-tal magasabb a női nyugdíjak átlagánál. Sajnos a szociális juttatásra szorulók tábora is állandóan növekszik Szolnokon: a 2000-es 260 fős mértékről 2005-re 489 főre emelkedett a rendszeres szociális támogatásban részesülők száma. Személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma 2004 személygépkocsik száma Fajlagos mutató (szgk/1000 fő) Szolnok ,5 Debrecen ,99 Nyíregyháza ,59 Ugyanakkor a 2000 óta a városban lakók által üzemeltetett személygépkocsik száma is folyamatosan emelkedik: a 2000-es autó helyett ma már t üzemeltetnek a lakosok, ez 277,5 szgk/ezer fő fajlagos ellátottsági szintet jelent, ami lényegesen magasabb, mint a megyei átlag (214,3 szgk/efő), de alacsonyabb, mint a régió másik két megyeszékhelyén tapasztalható ellátottsági szint DECEMBER 24 VÁTERV95

32 2.3. A városi környezet jellemzői SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Természeti környezet, értékei A jogérvényes Országos Területrendezési Terv (OTRT) Szolnok közigazgatási területén az alábbi ábrák szerinti, a továbbtervezés során figyelembe veendő természeti értékeket, adottságokat tartja nyilván: Országos ökoháló területe Kiváló termőhelyi adottságú szántó Felszíni vizek vízminőségvédelmi övezete Az OTRT felülvizsgálata folyamatban van, az anyag elkészült és egyeztetés alatt áll. Az OTRT módosítása a Szolnokra vonatkozó övezeti besorolásokat, szabályokat is változtatta: az országos ökológiai folyosó a Zagyva mentén nagyobb területet fed le, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület pedig kisebbet és nem a belterülettel érintkezve jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a város területi fejlesztésének nem korlátja, mint korábban volt. Az OTRT újonnan jelöli a kiváló termőhelyi adottságú erdőket (korábban ilyen kategória nem volt), de ennek a továbbtervezésre nincs hatása, mivel valamennyi jelölt értékes erdőterület amúgy is a védendő ökológiai hálózat területére esik. A felszíni vizek vízminőségvédelmi területe a jogérvényes és a módosított OTRT-ben azonos, lefedi Szolnok területét. A folyópartok kellemes látványa ellenére sem sorolja az OTRT Szolnokot a tájképvédelmi övezetbe. Az OTRT módosítás javaslatai: Országos ökológiai háló Kiváló termőhelyi adottságú szántó Kiváló termőhelyi adottságú erdő A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyilvántartása szerint az alábbi természetileg értékes területek találhatók a kistérség és a város területén: A kistérség természeti értékei Szolnok közigazgatási területének természeti értékei A felső ábrák sötétkék színezéssel az ökológiai folyosók területét emelik ki, a függőleges sraffozás a Natura 2000 Különleges Madár-védelmi Területeket (SPA), a vízszintes a Natura 2000 Különleges Természetmegőrzési Területeket (psci) jelzi. Az alsó ábrákon a sötétebb zöld szín a védett természeti területet, a 2007 DECEMBER 25 VÁTERV95

33 Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet tünteti fel, amelynek bővítését tervezik. A halványabb zöld az ezen kívül eső erdő-területeket jelöli. Mindkét ábrasorból kitűnik, hogy a természeti értékek elsősorban a folyókhoz, vízpartokhoz (holtágakhoz) kapcso-lódnak, de kivételt képeznek Besenyszög és Hunyadfalva közigazgatási területén levő nagy kiterjedésű ökológiai hálózati elemek. Városi értéket képviselnek a jogilag nem védett, de a lakosság rekreációja, a városkép és a közérzet, mikroklíma szempontjából is fontos zöldfelületek, melyek a belterületen is a vizek mellett koncentrálódnak: elsősorban pihenési célokat szolgáló zöld- és erdőterületek: Tiszaliget, Alcsi-városrész és a Tisza közötti zöldfelületek és a Széchenyi-városrész északi határához kapcsolódó közjóléti erdők. A rendezés során e területeket növelni kell. A fejlesztés iránya a Tisza és a Zagyva vonala. Értéket képeznek a belterületen az intenzíven karbantartott közparkok, melyek növelésének korlátja a nagy fenntartási költség. Mégis fontos feladat a Tisza-parti sétány továbbvezetése (a régi MÁV-pályaudvar területéig, mert ennek idegenforgalmi jelentősége is van) és a Zagyvapartok rendezése Települési környezet kialakulása, értékei Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület Az OTRT módosítás egyeztetés alatt álló anyaga Szolnokot mint kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő település jelöli. Ez a mellékelt örökséglista alapján indokolt. A kulturális örökség értékeinek felhasználása a városi vonzerő növelésében és az idegenforgalom fokozásában jelentős szerepet játszik, ezért a védett értékeket különös figyelemmel kell kezelni Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek A. Belterületen a) Feltétlenül kikerülendő lelőhely 34. lelőhely, Gutenberg tér: A lelőhely védetté van nyilvánítva. A szolnoki vár területén lévő szabadon hagyott területen jelenleg játszótér működik. Remélhetőleg nagyrészt bolygatatlanul maradtak az alatta lévő jelenségek ban hitelesítő ásatás során előkerült a török dzsámi alapja, és a palánkvár erődítésének nyomai. Emellett újkőkori, szkíta, Árpád kori leletek is származnak innen, ill. egy XVIII. század elején, talán a Rákóczi szabadságharc idején kardjával eltemetett halott sírja is. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK b) Megelőző feltárást igénylő lelőhelyek 1. lelőhely, Pityó part: A Szolnoki palánkvárat K-i, Ny-i és ÉNy-i oldalán a Zagyva határolta, a K-i ágat nevezték Pityónak, nevét egy ott található kis utca is őrzi. Hozzávetőleges helye a Pityónak a mai Bástya u. és Városmajor u. között lehetett, a mai MÁV kórház parkját szelhette át. 2. lelőhely, Irodaház: Ez az irodaház a mai Néplap székház a Kossuth tér 1. szám alatt. Korábban itt egy 18. században épült ház állt. A leletek a XVI XVIII. Századból származnak. 3. lelőhely, Bástya u. 8.: A Művésztelep mellett található a Bástya u.. Csatornaásás közben kerültek elő a XV XVI. századi leletek. 4. lelőhely, Gettler telek: Szolnokon az Arany János utcában, Hild Viktor házának udvarán, és a szomszéd telken (Gettler telek) helyezkedik el a lelőhely. (Kora: IX. XV. század) 5. lelőhely, Hubay Ferenc utca: Török kori szórványleletek kerültek elő. 6. lelőhely, Kossuth Lajos u : Építkezéskor török kori szórványleletek kerültek a múzeumba. 8. lelőhely, Arany János utca: A 7. lelőhelytől nem messze felszínre bukkant szórvány török kori kerámia került a múzeumba DECEMBER 26 VÁTERV95

34 13. lelőhely, Vízmű telep és Városmajor út között: őskori, római kori szarmata, középkori telepre utaló kerámia került elő. 19. lelőhely, Fedett uszoda: Építési munkálatok során török kori kerámia került elő. 20. lelőhely, Attila utca: Az Attila út elején ismeretlen korú sír került elő. 21. lelőhely, Tisza parti Gimnázium: Építési munkálatok során kora újkori sír került elő. 22. lelőhely, Vöröshadsereg út 33. avar temető részlete került elő. 23. lelőhely, Attila u. 50: Építkezéskor bronzkori kerámia és késő bronzkori, bronz eszközöket tartalmazó lelet került elő. 24. lelőhely, Mártírok út 4.: Meszesgödör ásásakor melléklet nélküli, XVI. századi sír került elő. 25. lelőhely, Művésztelep parkja: az egykori vár területén késő középkori és török kori kerámia került elő. 26. lelőhely, Zagyva torkolat: A Tisza és a Zagyva torkolatánál a Zagyvában helyezkedik el a lelőhely. Az 1562-ben épült török cölöphíd mederben lévő cölöpjármainak helye. 27. lelőhely, Ságvári u. 16.: Építkezések során több alkalommal kerültek innen leletek a szolnoki múzeumba, elsősorban XV XVIII. századra datálható kerámia. 28. lelőhely, Ferences templom: A templomnak korábbi előzménye is lehetett, környezetében földmunkák során csontváz maradványait találták. 29. lelőhely, Személyi pályaudvar (Indóház u.): római kori padlótégla került elő. 30. lelőhely, Táncsics Mihály u.: XVI XVII. századi csontváz került elő. 31. lelőhely, Tisza szálló: A Tisza mederből római kori szarmata szórványleletek, a szálloda mellől XII. századi bronz körmeneti kereszt került elő. 32. lelőhely, Marx park: XVI-XVII. századi kerámia, török talpastálak töredékei, bronz gyertyatartó, ezek mellett újkőkori, középső és késő bronzkori telepre utaló kerámia került elő. 33. lelőhely, Tisza híd: XVII-XVIII. századi kerámia került elő. 36. lelőhely, Vártemplom: A Vártemplom É-i fala mellett a kövesút alatt helyezkedik el a lelőhely. Leletek: késő bronzkori, árpád kori, késő középkori, török kori tárgyak. 37. Lelőhely, Szolnok Villany telep vagy TITÁSZ telep: négyszögesedő késő neolitikus festett edény került elő valamint középső neolitikus (AVK ) telepre utaló cserepek. 50. lelőhely, Szandaszőlős közepe: honfoglalás kori temetkezésre utaló sírok kerülnek elő időről időre. 51. lelőhely, Házgyár: késő vaskori kelta telepnyomok és sír, népvándorlás kori avar temető részlete. Részben elpusztult. 52. lelőhely, Kénsavgyár, Sulyoki dűlő: római kori szarmata sírok kerültek elő, mellette újkőkori és kelta telepnyomok. c) Régészeti érdekű területek A belterületnek a középkori városmaghoz tartozó része régészeti érdekű területnek tekinthető, melyet a térképen színes vonalkázás szemléltet. Beruházás esetén a földmunkát kísérő szakfelügyelet javasolt. B. Külterületen nyilvántartott régészeti lelőhelyek a) Feltétlenül kikerülendő lelőhelyek 42. lelőhely, Beke Pál halma: A halom egy homokdombra felhordott kurgán, lábánál már az 1950 es évek elején megbolygatták és bányászást kísérő leletmentés során szarmata sírokat találtak. A halom eredetileg kurgán, valószínűleg rézkori temetkezés. Feltétlenül kikerülendő. b) Megelőző feltárást igénylő régészeti lelőhelyek 7. lelőhely,volt Lenin Tsz.: A várostól nyugatra, az Abonyba vezető műúttól északra az egykori Lenin Tsz központja több dombból álló homokhátra épült. E dombháton, a Tsz központ területén és környékén honfoglalás kori sírok kerültek elő. 9. lelőhely, Stárzsahalom. A homokdomb széthordásakor feldúlt sírból honfoglalás kori aranyozott ezüst tarsolylemez került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A lelőhely valószínűleg teljesen megsemmisült, újabb földbolygatás előtt azonban mégis célszerű lenne ellenőrző megelőző ásatást végezni a helyszínen. 10. lelőhely, Fekete város: A hely Szolnoktól ÉK-re fekszik a várostól 4-5 km-re. Az ártérből kiemelkedő háromszög alakú sziget, Felszínén, partélén több lelőhellyel. A Milléri-főcsatorna és a Holt-Tisza ártere határolja. Árvízmentes terület lehetett mindig, ezért nem meglepő, hogy szinte minden régészeti korszakban megtelepedtek rajta. Újkőkori, bronzkori, vaskori, római kori szarmata telepre utaló leletek kerültek elő ezen a részén. 11. lelőhely, Fekete város (MOL vezeték, 4.): Az említett ártéri sziget területén újkőkori, római kori szarmata, népvándorlás kori és középkori telepre utaló leletek. 12. lelőhely, Fekete város (MOL vezeték 30.): Az említett ártéri sziget területén késő bronzkori, római kori szarmata, népvándorlás kori és árpád kori telepre utaló leletek. 14. lelőhely, Fekete város, Csapó tanya: A felszínen kora és késő bronzkori, római kori szarmata, árpád kori és késő középkori telepre utaló leletek. 15. lelőhely, Fekete város, Csapó tanya: A felszínen újkőkori, vaskori, római kori szarmata telepre utaló leletek. 16. lelőhely, Millér, Csapó tanya: A felszínen római kori szarmata és korai árpád kori telepre utaló leletek. 17. lelőhely, Millér, Csapó tanya: A felszínen római kori szarmata telepre utaló leletek. 18. lelőhely, Millér, Halas tavak: A parton őskori és árpád kori telepre utaló leletek. 35. lelőhely, Alcsi sziget: A 4-es út és az azt kísérő kerékpár út építése során végzett tereprendezéskor került elő a lelőhely az Alcsi-sziget nevű határrészen., a Tisza egykori magaspartján. Késő vaskori kelta, és árpád kori teleprészlet került feltárásra. 38. lelőhely, Szandaszőlős, Tenyő-sziget, Dersi gát: Szolnok Szandaszőlős nevű városrészétől K-re a Tenyő-sziget É-i, félszigetszerű kiszögellésén található, a Szandai-lapos és a Csikó-lapos nevű ártéri területekből kiemelkedő parton, ahol a szajoli MOL-telepről vezető műút a gázvezetéket keresztezi. Az újkőkori Körös kultúra nagy telepe, emellett a kora rézkori tiszapolgári kultúra, a késő bronzkori rákóczifalvi csoport és római kori szarmata letelepedésre utaló leleteket és jelenségeket találtak a leletmentés ill. terepbejárás során. 39. lelőhely, Szandaszőlős Tenyő-sziget, Csikópart: Szolnoktól D-re helyezkedik el a Tenyő-sziget. Ezen a területen, a Balogh Lajosné tanyáján, a Derzsi-gáttal szemközt van a lelőhely, ahol a késő bronzkori halomsíros kultúra urnatemetkezését találták meg DECEMBER 27 VÁTERV95

35 40. lelőhely, Beke Pál halma I.: Hat dombból álló vonulat egyik tagja, oválisan elnyúló homokdomb, a legmagasabb névadó kurgántól északra, melyben honfoglalás kori temető volt. Részben megbolygatták, ezt követően leletmentés végeztek a szolnoki múzeum régészei. 41. lelőhely, Tenyő sziget: A Csikó lapos és a Szandai lapos térségből kiemelkedő Tenyő sziget déli partján római kori szarmata telepre utaló leletek. 43. lelőhely, Beke Pál halma II.: Hat dombból álló vonulat egyik tagja, a 40. lelőhelytől északra található. A mezőgazdasági műveléssel intenzív újkőkori, a Körös kultúra telepére utaló jelenségek kerültek felszínre. 44. lelőhely, Beke Pál halma III.: Hat dombból álló vonulat északi tagja. A mezőgazdasági műveléssel X XI. századi leletek kerültek a felszínre. A leletmentésen honfoglalás kori sírok kerültek elő. 45. lelőhely, Szandaszőlős Tenyő sziget, Csikó part: Szandaszőlőstől keletre, a Tenyő-sziget belsejében, a Szabó J-féle tanya közelében, gázvezeték nyomvonalában helyezkedik el. Újkőkori telepre utaló leletek a felszínen, ugyanitt korábban késő bronzkori hamvasztásos temetőt bolygattak meg. 46. lelőhely, Szanda Repülőtér: A repülőtér építésekor néhány sírból álló kora bronzkori, valamint óriási római kori szarmata és népvándorlás kori gepida temető került elő, melynek jelentős részét a régészek akkor fel is tárták. A be nem épített részeken még mindig várható lelet előkerülése. 47. lelőhely, Tenyő sziget, (Kengyel sziget), Blaskó föld: A késő bronzkori rákóczifalvi csoportnak urnás temetkezésre utaló nyomai kerültek elő. 48. lelőhely, Beke halmi dűlő, Tenyősziget: A Tenyő sziget nyugati peremén újkőkori (AVK) megtelepedésre utaló leletek. 49. lelőhely, Szandaszőlős Kápolna dűlő: Szolnok Szandaszőlős nevű városrészétől D-re, a Cseber-ér nevű mélyedést Ny-ról határoló partvonulatokhoz Ny-ról csatlakozó lapos tábla alig látható kis kiemelkedésén helyezkedik el a lelőhely, gázvezeték keresztezi 53. lelőhely, Tűzköves: Szolnoktól ÉK-re a Zagyva Malomzugnak nevezett kanyarulatával szemben a Zagyva és a Tűzköves-ér által közbefogott magaslaton helyezkedik el. Kőzépső és késő újkőkori (szakálháti csoport, tiszai kultúra) település, újkőkori sír, római kori szarmata és középkori telepnyomok jellemzik a lelőhelyet, ahol leletmentés és feltárási is volt, mely a lelőhelynek csak töredékére terjedt ki. 54. lelőhely, Zagyva gát vagy Zagyva part: Óriási, a kiterjedésű, a Zagyva mindkét partján elhelyezkedő lelőhely, a Malom zugnak nevezett részen, ahol 12 régészeti kor emlékanyaga került elő az ismételt gátépítési munkák során időről időre. Az 1980 as években a nagyszabású földmunkát nagy leletmentés kísérte. A földmunkák, leletmentések dacára a lelőhely nagy része remélhetőleg még érintetlen. 55. lelőhely, Millér: Szolnoktól keletre a Millér főcsatorna nyugati partján római kori szarmata, árpád kori, késő középkori telepre utaló nyomok. 56. lelőhely, Millér: Szolnoktól keletre a Millér főcsatorna nagy, U alakú kanyarjának nyugati partján római kori szarmata telepre utaló nyomok DECEMBER 28 VÁTERV95 A régészeti lelőhelyek térképe

36 Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek A) Műemlékek A műemlékek legtöbbje természetszerűleg a történeti városrészekben, a belvárosban ill. a Zagyva-Tisza összefolyásánál található. A városban országos védelem alatt álló műemlékek: Xaveri Szent Ferenc kápolna, Ady Endre u.-pozsonyi u. sarok (hrsz.3089) Barokk, Mária szobor Balogh Kálmán u. Pólya Tibor u. sarok (hrsz.1549) Barokk, 1750 körül Római katolikus plébániatemplom, vártemplom Szent István tér 1. (hrsz. 115) Klasszicista, Berendezés: főoltár, szószék, padok, áldozórács empire, 1820 körül Nepomuki Szent János szobor Szent István tér (hrsz. 115.) Bánkódó Krisztus-szobor Madách u. (hrsz. 1017) Szobor 1800 körül, védépítménye eklektikus, XIX. sz. második fele Ferences templom Templom u. 8/A (hrsz. 1047/1) Barokk, Berendezés: mellékoltárok, szószék barokk, XVIII. sz Ferences Rendház Templom u. 8. (hrsz. 1046) Barokk, Ferences Gimnázium Templom u (hrsz. 1049/3) Klasszicista, Kálvária Templom u. 8/A (hrsz. 1047/2) Késő barokk, Magyar Király Szálloda, ma: múzeum Kossuth tér 4. (hrsz. 2065) Késő klasszicista, Megyeháza Szolnok Kossuth u. 2. (hrsz. 798) Eklektikus, Partos Mária-kápolna Nyíl u. (hrsz. 8243/2) Barokk, Lakóház Szapáry u. 17. (hrsz. 903) Késő klasszicista, 1840 körül Obermayer-Hubay féle bérház, ma gimnázium Szabadság tér 6. (hrsz. 1565) Kora eklektikus, Népi lakóház Tabán (hrsz. 1367) A szolnoki csata emlékműve Szabadság tér (hrsz. 787/4) Épült Verseghy Ferenc Gimnázium Tisza park 1. (hrsz. 850) Klasszicista, Tervező: Benk Károly Vármegyei Kaszinó, ma: Tudomány és Technika háza Szolnok, Kossuth Lajos út 4. (hrsz. 800) Eklektikus, Víztorony Szolnok, Kőrösi u (hrsz. 7350) Eklektikus Nemzeti Szálloda Szolnok, Szapáry u. 22. (hrsz. 960) Eklektikus, Építész: Kocsis Lajos (Arad) Ó-Szolnok vasútállomás indóháza és vízháza Szolnok, Indóház u. (hrsz. 5567/12) B) Helyi védettségű építészeti értékek Helyi egyedi védelem alatt állnak az alábbi épületek Az épített környezet helyi védelméről szóló 40/2005(X. 6.) önkormányzati rendelet szerint: Baross Gábor út 6-8. (hrsz ) Tradicionális városias beépítés. Baross Gábor út 34. (hrsz. 1325/1) Szecessziós, XX. század eleje Baross Gábor út 42. (hrsz. 1342) Iskolaépület, DECEMBER 29 VÁTERV95

37 Kellner Gyula u. Evangelikus templom (hrsz. 813) A XX. század elején épült. Lakóépületek közé ékelődik. Tornya a wittenbergi temploméhoz hasonló. Református templom, Sóház u. 2. (hrsz. 917.) Bíróság Kossuth Lajos út 1. (hrsz 1567) Eklektikus, Kossuth Lajos út 3. (hrsz 1591/1) (Első Magyar Biztosító) Kossuth Lajos út 5. (hrsz 1592) (Vízügyi Igazgatóság) Szecessziós, magasföldszint+egyemeletes épület. Kossuth Lajos út 7. (hrsz 1624) Épült: Kossuth Lajos út 10. (hrsz 808) Neobarokk, Könyvtár (volt Fehérló Fogadó) Kossuth Lajos tér 2. (hrsz 2068) Kossuth Lajos tér 9. (hrsz 840) Városháza Későeklektikus egyemeletes saroképület. Tervezője: Makai Endre. Szabadság tér 2. (hrsz. 1561) Szecessziós lakóház, 1910 Szabadság tér 3. (hrsz. 1562) Lakóház, 1886 Neobarokk Magyar u. 1. (hrsz. 863) Szecessziós épület. Tervező: Zsumecky Dezső (Kós Károllyal együtt) Szapáry út 14. (hrsz. 952) Szecessziós épület, XX. század eleje Szapáry út 16. (hrsz. 953) Szecessziós épület, XX. század eleje Szapáry út 18. (hrsz. 956) Szecessziós, XX. század eleje Szapáry út 19. (hrsz. 905) Épült: Szapáry út 24. (hrsz. 961) (Ipartestület székháza) Eklektikus, XX. század eleje Szapáry út 28. (hrsz. 963) (Kádár cukrászda) Szecessziós - eredetileg földszintes házra emeletráépítéssel alakult ki a mai tömeg és arculat. Templom u. 2. volt zsinagóga (hrsz. 930/2) Templom u. 5. (hrsz. 937) Templom u. 6. (hrsz. 1038) Iskolaépület, Tervező: Rervich Béla Tisza park, Tisza Szálló (hrsz. 822) A Tiszapart meghatározó arculatú és funkciójú épülete C) Helyi védelemre javasolható épületek, amelyek nem szerepelnek a helyi védelmi rendeletben egyedi helyi védettség alá vont épületként: Baross u hrsz és Baross u hrsz Tószegi út 2. (hrsz. 5493/8) Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép-védelem Településszerkezeti, városképi értékek, területi értékvédelem az épített környezet helyi védelméről szóló 40/2005(X. 6.) önkormányzati rendelet szerint: A helyi területi nem egyedi objektum védelmek a helyi értékvédelmi rendeletben is rögzítésre kerültek. A területi védettségek szolnoki kategóriái: városképvédelmi övezet, városszerkezet védelmi övezet, 2007 DECEMBER 30 VÁTERV95

38 utcahálózat védelmi övezet, utcakép-védelmi övezet Védett épületek helyszínrajza A) A városképvédelem területei A városképvédelmi övezet a történetileg kialakult, a város sajátos karakterét jelentő építészeti örökség megtartását célozza. Ezért nem csak az utcaképeket, az épületek homlokzati megjelenését, hanem a kialakult struktúrát, a beépítést jellegzetességeit, az épületek ritmusát, a beépítés tömegét is őrizni kell. A városképvédelmi övezet az utcakép-védelmet és a városszerkezeti védelmet együtt tartalmazza. Ezért a városképvédelmi övezetben a jellemző utcaképeken, a homlokzati karakteren túl védeni kell az utcahálózat (szabályozási) vonalát, a kialakult beépítési módot, a telekszerkezetet, ezen belül: a jellemző teleknagyságot, a telkek rendszerét és a telkek jellemző beépítettségét (a beépítés mértékét) is. Városképi védelem alá esik: A Tisza part Gábor Áron tér Kazinczy u. Petőfi u. Baross u. Szapáry u. Sóház u. Tisza hídfő által határolt terület. A Bánkódó Krisztus szobor hátteréül szolgáló építészeti térfal. A K-i térfal jó minőségű, karakteres, jó Javasolt a városképvédelem kiterjesztése a helyi értékvédelmi rendeletben nem védett Kossuth Lajos utca menti területekre, beleértve az utca É-i oldalát is DECEMBER 31 VÁTERV95

39 B). Városszerkezet-védelmi területek A városszerkezeti védelem alatt álló területeken nem az épületállomány vagy a homlokzatok/utcaképek védendők, hanem a telekstruktúra, a történelmileg kialakult telekosztás jellegzetességei, a telkek ritmusa, az utcahálózat kialakult vezetése, a jellemző utcaszélességek, a beépítési mód, a jellemző beépítettségi mérték. Városszerkezet-védelem alá esik a helyi védelmi rendelet alapján: az Ady Endre u. Kápolna u. Baross g. u. Eötvös tér által határolt terület, a Tabán, azaz a Pólya Tibor u és a Zagyvapart közötti terület a Hoksári J. u. Temető u. Zápor u. Szivattyú u. által határolt terület, a Csáklya u. Pálfy J. u. Tiszapart Hullám u. Vágóhíd u. által határolt terület és a Csokonai u. Thököly út a Mátyás kir. u. É-i folytatásában tervezett út nyomvonala Báthory u. által határolt terület. A területi értékvédelem különböző kategóriáinak térbeli elhelyezkedése a városban C). Az utcahálózat védelme Az utcahálózat-védelmi területeken az utcák vonalvezetését, a kialakult teresedéseket, az utcák szabályozási szélességeit kell megőrizni: a térfalak vonala, a közterületek lehatárolása védendő, az épületállomány önmagában általában nem rendelkezik védendő értékekkel, ezét az utcakép, homlokzati kialakítások nem esnek védelem alá. A területen levő épületek átépíthetők, lebonthatók, de az új építéseknél figyelembe kell venni a korábbi térfal helyét, az új házakkal az eredeti térfalat kell reprodukálni. Utcahálózat-védelmi terület Szolnokon: Gábor Áron tér Kazinczy u. Petőfi u. Baross g. u. József Attila u. Indóház u. Mártírok útja által határolt terület és Szántó krt. Csokonai u. Bajnok u. Pozsonyi út Ady Endre u. Gárdonyi Géza u. által határolt terület. D) Utcakép-védelem Az utcakép-védelmi területeken a térfalat alkotó épületek egységes stílusát, a térfal jellegzetességeit (kiugró/beugró, törések, magasság, hossz), azok hangulati, esztétikai értékeit kell védeni. Utcakép-védelem alá esnek Szolnokon: a Baross Gábor u. déli térfala a 2-8 házszámok között, a Kossuth Lajos utca eleje, Szabadság tér, a Magyar utca eleje (É-i vége), a Művésztelep, a Szapáry u. mindkét oldala, a Templom u. mindkét oldala. Az értékvédelem objektumainak és területeinek bemutathatóságának javítása, jó karban tartásuk ill. reklámozásuk, a velük kapcsolatos információ (jelzés) javítása a szolnoki idegenforgalom fejlesztése kapcsán fontos feladat, mint ahogyan a városrészek rehabilitációja során az értékek megőrzése és az általuk meghatározott karakter hangsúlyozása is DECEMBER 32 VÁTERV95

40 A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség A környezet alkotói közül jelen fejezetben a környezeti elemek állapotát, az azokat érő hatásokat, terheléseket, továbbá a városi zöldfelületeket vizsgáljuk részletesebben, mivel az épített környezettel illetve természeti értékekkel külön munkarész foglakozik Levegő A levegő minőségét a szennyezések mennyisége és minősége, valamint azok terjedése határozza meg. Ez utóbbi befolyásolása, a szennyezés káros hatásainak csökkentése jelenti a passzív védekezést, amelyben nagy szerepet játszik például a növényállomány. Aktív védekezés során a szennyezés megakadályozása, mértékének csökkentése a cél. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Szolnok város területén a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. Magas a nitrogén-dioxid és a szilárd szennyező anyagok koncentrációja (D kategória), utóbbiak közül a benzpiréné különösen, a határértéket és tűréshatárt is meghaladó mértékben (B kategória). A nitrogén-oxidok magas aránya közlekedési valamint fűtési eredetű (főként gáz) szennyezésre utal, mely előbbi a nagyvárosokban jellemzően nagy terhelést okoz. Légszennyező pontforrások is találhatók Szolnok területén, ezek az ipari üzemek, telephelyek többnyire a település külterületén, például a déli iparterületen helyezkednek el. A város környezeti állapotát a közlekedés a levegőszennyezésen túl zaj- és rezgés- terhelésével is meghatározza, amely napjainkban szintén egyre súlyosabb tényező, hatással van az emberi egészségre is. A közlekedési hálózat alakítása, az utak minősége, földutak leburkolása, zöldfelületek kialakítása nagyban befolyásolja a közúti közlekedés hatásait Talaj A város mezőgazdasági műveléshez jó talajadottságokkal rendelkezik, a külterület egy része kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetébe tartozik az OTRT-szerint. Ennek ellenére a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya egyre csökken, ami országos tendencia. A talajokat minőségileg és mennyiségileg negatívan befolyásoló tényezők a városban: - a területek beépítése, nem megfelelő területhasználat - bányászat során tájsebek okozása - az illegális vagy előírásoknak nem megfelelő, rosszul szigetelt helyen történő hulladéklerakás - a szennyvizek szikkasztása, nem megfelelő hígtrágya kezelés - a gépjárművek, mezőgazdasági és egyéb gépek olajszennyezése, amely géptelepeken, honvédségi területeken jelentős mértékű lehet - a mezőgazdasági művelés során túlzott vegyszerhasználat, vagy szakszerűtlen művelés - a megfelelő tápanyag-utánpótlás elmaradása - szélerózió és egyéb talajdegradációs folyamatok Víz A két folyó torkolatánál épült város életében meghatározó szerepet játszanak a vizek. Az ivóvízellátás a Tiszából történik, de a lakosság körében népszerűek a rétegvízkutak is. A felszíni vizek ezen túlmenően sokrétű szerepkörrel rendelkeznek, így: - rekreációs szerep, vízi sportok - turisztikai vonzerő - halászat, horgászat - belvíz és szennyvíz befogadása - öntözővíz - a város arculatának formálása Felszíni vizek A Tisza és Zagyva folyók mellett holtágak (Alcsi Holt-Tisza, Feketevárosi Holt-Tisza, Malomzugi Holt- Zagyva) is gazdagítják a várost. A belvízelvezetés céljára létesített csatornák (a Milléri főcsatorna, a 2007 DECEMBER 33 VÁTERV95

41 Kisgyepi övárok és a Görbe-ér) vizeit a folyókba vezetik, ami hozzájárul a vízminőség kedvezőtlen állapotához. Sok szennyezés éri a felszíni vizeket mind közvetlenül, mind a talajon keresztül. A vizeket terhelő szennyezőforrások: - A folyók esetében a felsőbb szakaszokon történő szennyezések - Szennyvízbevezetések - Kommunális és ipari, szilárd és folyékony hulladékok nem megfelelő kezelése - Csatornázatlan területeken szennyvizek szikkasztása - Mezőgazdasági területekről történő vegyszer bemosódás Felszín alatti vizek Termálvízben gazdag területre épült a település, ezeket főként gyógy- és termálvízként hasznosítják. Vízminőségvédelmi szempontból Szolnok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet alapján kiadott a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében érzékeny minősítéssel jelzett területen helyezkedik el. Ezért a felszín alatti vizek védelme különös odafigyelést igényel Zöldfelületek A város zöldfelületei egymással való kapcsolódásuk esetén zöldfelületi rendszert alkotnak. Ezek használat szempontjából csoportosítva: - a közhasználatú zöldfelületek (zöldterületek, közparkok, közkertek, zöldsávok, fasorok, közjóléti erdők), - korlátozottan közhasználatú zöldfelületek (különböző intézménykertek, belterületi erdőterületek) és - közhasználattól elzárt felületek (magánkertek kertvárosi területek). Kialakításuktól függően a zöldfelületek kondicionáló hatással rendelkeznek, amely alapvetően befolyásolja a városi környezetminőséget. Jelentős környezetvédelmi ökológiai szerepük mellett (szennyeződések megkötése, a levegő öntisztulási folyamatainak elősegítése, városi klíma javítása) lehetőséget nyújtanak pihenésre, rekreációra, pszichikai felüdülésre, javítják a településképet. Szolnokon a zöldfelületi-rendszernek is fontos elemei a folyó-menti területek. A Tisza- és Zagyva-menti zöldfolyosók kapcsolatának erősítése, a hiányzó kapcsolatok megteremtése a város egyéb zöldfelületeivel nagyban növelné a rendszer hatékonyságát. Fontos rekreációs terület a Tisza-liget, valamint a Zagyva és a Széchenyi lakótelep közötti telepített közjóléti erdő, továbbá a folyópartok és a Holt-Tisza menti területek. Zöldterületek tekintetében az utóbbi közel egy évtizedben indult meg pozitív irányú változás. Közparkok megújítására, utcafásításokra került sor, folyamatban van a játszóterek szabvány szerinti rekonstrukciója. A sok fejlesztés ellenére még mindig sok a tennivaló. A zöldfelületek mennyiségi növelése mellett a funkcionális fejlesztés is igen fontos, csakúgy, mint a növényállományok frissítése. A lakóterületi zöldfelületek jellemzője a hiányos növényállomány és használati szempontból is messze elmaradnak az optimálistól, különösen a Széchenyi-lakótelepen. A KEVITERV AKVA KFT által készített környezetvédelmi program részletezi a zöldfelületekkel kapcsolatos tennivalókat, akcióprogramot is kidolgozva. A városkép, a rendezettség az épületeken kívül a közterületek állapotától is függ, továbbá a városban élő, azt használó népességtől, annak szemléletétől, értékrendjétől. Nemcsak Szolnokon, országos szinten is szemléletváltásra, a környezettudatosság erősítésére lenne szükség, mert a fenntartható fejlődést (és a rendezettséget) csak így lehetne megvalósítani A lakáshelyzet Szolnok lakásállománya folyamatosan gyarapszik: a 2000-es db lakásszám 2006-ra dbra emelkedett. Az utóbbi öt évben az évenként épített új lakások száma 129 és 481 db között ingadozott, az átlag 292 lakás/év. Az épülő lakások nagysága (minősége) is jó, az új lakások több mint egyharmada esett minden évben a 4 szobás vagy annál nagyobb kategóriába, de előfordult olyan év is, amikor az épülő 4-x szobás nagylakások aránya 50 % fölött volt. A lakásállomány 95 %-a fürdőszobás, a lakósűrűség 1 fő/szoba és 2,34 fő/lakás, ami a korábbi évtizedekhez képest folyamatos javulásként értékelhető DECEMBER 34 VÁTERV95

42 A lakásállomány 93 %-a magántulajdonban van, az önkormányzati (bér)lakások száma csupán 1539 db (mindössze az összes lakás 4,7 %-a), ez a lakossági mobilitásnak Szolnok népességvonzásának, a városba beköltözésnek - gátja lehet. Kívánatos lenne a bérlakás állomány növelése, fiatalok Szolnokra vonzásának erősítése, különösen a közeljövő demográfiai és foglalkoztatási viszonyaiban várható változások (nagy számú munkaerő nyugdíjba vonulása) következményeinek mérséklése érdekében Közszolgáltatások, ellátás Oktatás-nevelés Óvodai ellátás A bölcsődei helyzetnél kedvezőbb az óvodai ellátás: az óvodák kapacitása (2428 fh) és a beírt gyerekek száma (2438 fő) szinkronban van (2005-ös adat). A csoportlétszám átlagosan között ingadozik, az óvodapedagógusok száma meghaladja a csoportonkénti kettőt, azaz egész napra biztosított képzett óvónő jelenléte Általános iskola A városban 2005-ben 18 általános iskola működött 7420 tanulóval, átlagosan 25-ös osztálylétszámmal. Az iskolák finanszírozhatóságánál gondot okoz a folyamatosan csökkenő gyermekszám, a zsugorodó osztálylétszám, az esetleges iskola összevonások vagy megszűntetések viszont az egyenletes területi ellátás biztosíthatóságát nehezítik. A fenti tanulólétszámot 686 főállású általános iskolai tanár oktatta, eszerint az egy tanárra jutó gyermekszám 10,8 fő. Gyógypedagógia oktatásban részesült a tanulók 2,8 %-a (192 fő) Középiskola A Szolnoki középiskolások száma 2005-ben 6573 fő volt, a tanulók közel fele nem a városban lakik, hanem a környező településekről jár be, ill. kollégiumban lakik kb fő. A középiskolákban 571 tanár dolgozott, így itt az egy tanárra jutó tanulószám átlagosan 11,5 fő A nappali tagozatos szakiskolai diákok száma az utóbbi években 2000 fő körül mozgott, 2005-ben 2217 volt. 34 iskolában van tornaterem és 31-ben könyvtár is működik. A szolnoki közoktatási intézményekben 2005-ben 2300 számítógép működött Felsőoktatás A városi székhelyű felsőfokú intézmény egyre népszerűbb a továbbtanulni szándékozók között, a jelentkező hallgatók száma folyamatosan növekszik. Az intézmény tovább fejlődésének egyik legnagyobb gátja a megfelelő épület hiánya, melyre megoldás, hogy az önkormányzat ingatlant biztosít Tiszaligetben új kampusz építésére Egészségügy Egészségügyi alapellátás Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata a város egészségügyi alapellátását magába foglaló intézmény, amely önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény működése során ellátja, illetve biztosítja a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat, ügyeleti szolgálat, iskola-egészségügyi szolgálat, fogorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, anya-, gyermekvédelem, anyatejgyűjtő állomással kapcsolatos feladatokat. Működési területe Szolnok város területére, a központi ügyelet január 10-től Szolnok Többcélú Kistérségi Társulás 14 településére is kibővült. Külön megállapodás alapján a fogorvosi ügyeleti ellátást Szajol, Rákócziújfalu és Rákóczifalva településekre is biztosítja. Az intézmény alaptevékenységén belül kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők, a hajléktalanok, a hátrányos helyzetűek és a cigány kisebbséghez tartozók egészségügyi alapellátáshoz történő hozzájutásának elősegítésére. Szolnokon pár éve még 35 háziorvosi és 19 gyermekorvosi szolgálat működött, melyekben 2005-ben a beteg-rendelésszám ill volt. Az egy háziorvosra jutó átlagos terhelés 1327 beteglátogatás/év, egy gyermekorvosra 944 beteglátogatás/év. A gyermek-korosztály létszámára vetítve a rendelési esetszámot megállapítható, hogy egy gyermek átlagosan 8,6 rendelésen jelent meg egy év alatt, míg a felnőtteknél ez a szám 6,6 orvoslátogatás/fő/év. Mára a háziorvosi praxisok száma 28-ra, a gyermekorvosoké 18-ra változott. A háziorvosi szolgálat csaknem 100 %-ban (96,4%), a gyermekorvosi ellátás teljes egészében vállalkozói keretek között működik. A fogászati alapellátást 14 körzeti és 9 iskolai fogorvos biztosítja DECEMBER 35 VÁTERV95

43 A közgyógyellátásban részesülők aránya 2005-ben a teljes lakónépesség 4,25 %-a volt, meglehetősen magas. Az iskola-egészségügyi orvosi ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjed. A 3-14 év közötti gyermekek óvodai és iskolai egészségügyi ellátását a 18 házi gyermekorvos végzi a fennálló, a 14 évet betöltöttek (középiskolások) iskola-egészségügyi ellátását 4 fő főállású iskolaorvos és ifjúsági védőnők végzik el az oktatási intézményekben. A társadalombiztosítási finanszírozási szabályok változása miatt júniusában átszervezésre került a védőnői szolgálat: a 29 körzeti védőnői szolgálat helyett 23 területi védőnő, a 22 iskolai-ifjúsági védőnő helyett 18 működése biztosított. Szolnok területén összevont ügyeleti szolgálat működik, közel a városközponthoz, jól megközelíthető és a parkolási lehetőséget biztosító helyen. Az ügyeleti ellátás a Többcélú Társulás 14 települése számára biztosított. A háziorvosi feladatok munkaidőn kívüli sürgősségi ellátásában naponta 1 fő gyermekorvos 1 fő szakdolgozóval, 2 fő felnőtt háziorvos 1 fő ápolónővel, hétvégenként és ünnepnapokon plusz 1 fő szakdolgozóval, 1 fő gépkocsivezetővel vesz részt Szakorvosi ellátás Szakorvosi rendelés a JNSz Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet és a MÁV Kórház és Rendelőintézet járóbeteg szakellátásának keretében működik Kórházak Szolnokon működik kiemelt súlyponti kórházként a Hetényi Géza Megyei Kórház, mely komplex valamennyi orvosi szakmát érintő - gyógyító funkciókkal rendelkezik. A kórház súlyponti kórház besorolású létesítmény. A város lakosságán kívül a térség településeit is ellátja. A megyében Szolnokon kívül Mezőtúron, Jászberényben és Karcagon üzemel még kórház, de a szolnoki kórház fogadja azon eseteket is, amelyek a megye többi kórházában nem láthatók el. A Hetényi Kórház 2006-ban az ÉV kórháza értékelésben nyolcadik helyezett lett. Helyileg a Hetényi Géza kórház a Tószegi úton, a városközponttól D-re helyezkedik el, a várostól D-re eső területekről viszonylag közvetlen megközelíthetőséggel. A Tisza balpartján a várostól délre levő településekről a kórház megközelíthetősége javul, ha megépül a Szandaszőlőst elkerülő út. K-Ny irányból a kórház elérhetőségét a 4. sz. főközlekedési út biztosítja, melynek Tószegi úttal alkotott csomópontjához közel található a gyógyító intézmény. A várostól É-ra eső településekből javulni fog a megközelíthetőség, ha a Thököly utat a déli iparterülettel összekötő, a város beépített területeit elkerülő út nyomvonal megvalósul, mert ma csak a városon keresztül közelíthető meg a kórház az É-i településekből. A Megyei Kórházon kívül a városban üzemel a MÁV Kórház és Rendelőintézet is, mely a Vershegy úton fekszik. Besorolása nem súlyponti kórház, jelenleg négyfajta szolgáltatást nyújt: Járóbeteg szakorvosi-, foglalkozás-egészségügyi-, aktív fekvőbeteg-ellátást és rehabilitációs utókezelést és gondozást. Profilváltására, mozgás-szervi rehabilitációs központtá alakítására terv készült. Helyileg itt működik a szervezetileg független és magánvállalkozásként üzemelő Mamma Klinika is. A Zagyva parton elhelyezkedő tüdőkórház önállósága megszűnt, megváltozott funkcióval a Hetényi Géza Kórház része lett. Területének funkcióváltására, hasznosítására terv készült. Az Országos Mentőszolgálat Mentőállomása a Széchenyi krt-on található A gyógyszertárak A városban működő gyógyszertárak száma tizenöt, bár a privatizációval az ellátás egyre inkább a kereskedelmi szférába kerül át és a hálózat alakulását ill. működését a kereslet-kínálat határozza meg. A gyógyszertárak kínálati profilja folyamatosan bővül az orvosságok mellett a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, gyógynövények (teák), sőt kozmetikai cikkek kereskedelmével Bölcsődék A bölcsődék rendkívül túlzsúfoltak. A város teljes bölcsődei kapacitása 460 férőhely, erre azonban ben 632 gyermeket írattak be, azaz a kapacitáskihasználtság 138 %-os, ami még akkor is magas, ha figyelembe vesszük, hogy a gyakori megbetegedések miatt a teljes beíratott létszám sosincs jelen. A bölcsődei férőhelyek száma 2001-ben csökkent 500-ról 460-ra, ami a kívánatos tendenciával ellentétes. Amennyiben az alacsony foglalkoztatási arány javítása érdekében az aktivitási szintet a város emelni szeretné és a fiatal női munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatását, a gyes utáni munkába állást elő akarja segíteni, szükségessé válik a bölcsődei kapacitás növelése. Fontos amennyiben megoldható a lehetőleg egyenletes térbeli eloszlás biztosítása is. Jelenleg 8 helyen működik bölcsőde a városban, kapacitásuk 20 fh és 80 fh között mozog. Egyre inkább tapasztalható a városi lakosság bölcsődeigényén túl a környező településekből Szolnokra bejáró dolgozó nők felől érkező igény, mivel a községek többnyire nem rendelkeznek bölcsődével DECEMBER 36 VÁTERV95

44 Szociális ellátás Humán Szolgáltató Központ biztosítja a családsegítést, az utcai szociális munkát, a hajléktalan személyek nappali melegedőjének működését és a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátását. Természetben nyújtott szociális szolgáltatások keretében adósságkezelési szolgáltatást, tanácsadást is működtet. Szakosított ellátásként működteti az éjjeli menedékhelyet, a hajléktalan személyek átmeneti otthonát. Részt vesz a város drogprevenciós munkájában is és biztosítja az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek segítő programjának működését. A szociális információs szolgáltatás létrehozása az intézmény keretei között valósult meg. Az intézmény jelentős szerepet tölt be a hátrányos helyzetű társadalmi réteg esélyegyenlőségének javításában. Képzési és foglalkoztatási programokon keresztül segítséget nyújt a társadalmi integráció javításában, a fogyatékos, a hátrányos helyzetű, a hajléktalan és a roma lakosság részére. Egyesített Szociális Intézmény alapellátásként biztosítja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az idősek napközbeni ellátását, valamint a tanyagondnoki szolgáltatást. Működteti a gondozást, ápolást nyújtó intézmények közül az idősek otthonát, közreműködik a külterületen élő tanulók szállításában. Középtávon szükséges az ellátás mennyiségi és minőségi fejlesztése, különösen, ha figyelembe vesszük a népesség kor-összetételét, mely alapján az elöregedési folyamat előre haladtával az igények jelentős mértékben nőni fognak. Idősek Otthona azon nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását biztosítja, akik egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A jogszabályi megfelelések miatt a férőhelyek száma a évi 206 főről 156 főre csökkent. Az ellátást igénylők száma a várólista alapján folyamatosan 200 fő felett van, ebből mintegy 70 fő sürgősségi elhelyezése indokolt. Az ellátottak számának csökkenése pozitívan hatott az ellátás színvonalának emelkedésére, de növelte az egy ellátottra jutó költséget. Nem önkormányzati fenntartású intézmény is működik Szolnokon, ez alapvetően emeltszintű ellátásra szakosodott, így nem csökkenti jelentősen az ellátásra várakozók számát. A környező településeken belépő idősellátást biztosító intézmények megjelenése azonban a várólista rövidüléséhez hozzájárult. Fogyatékosok Személyek Otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Az ellátást a Liget Otthon biztosítja 45 főnek, ezek közül 10 fő lakóotthonban került elhelyezésre. Az ellátásra várók száma 9 fő. Éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására, és krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását is lehetővé teszi. Az ellátást a Humán Szolgáltató Központ biztosítja 54 fő kapacitással. Külön ellátásként jelenik meg a kiléptetőház szerepet ellátó Hajlék és Kuckó Otthon, ahol 12 fő részére nyújtanak ellátást annak érdekében, hogy elősegítsék a társadalomba történő visszailleszkedésüket. Liget Otthon a szociális ellátáson belül a felnőtt értelmi fogyatékos személyek ellátását végzi bentlakásos és nappali formában. A bentlakásos otthonban ápoló- gondozó és lakóotthoni ellátás történik. Az ápoló-gondozó otthonban az engedélyezett és működő férőhelyek száma 35 fő. Az ellátásra várakozók száma jelenleg 9 fő. Az intézmény december 31-ig ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A lakóotthon férőhelyeinek száma 10 fő, az otthon végleges működési engedéllyel rendelkezik. Ezen típusú ellátás iránt az igény jelentős és működtetése a jelenlegi keretek között a leginkább rentábilis. Nappali ellátás keretében történik az önellátásra részben képes személyek gondozása, foglalkoztatása. Az engedélyezett férőhelyek száma 20 fő, a várakozók száma 13 fő. A nappali intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik december 31-ig. A fogyatékosok foglalkoztatása terén várható jogszabályváltozás előrevetíti ezen ellátási forma iránti igény jelentős, mintegy 8-10-szeres növekedését. A lakószobák mérete (6 m 2 /fő), bútorzata az elmúlt években felújításra került. Az intézmény rendelkezik a felújításhoz és akadálymentesítéshez szükséges engedélyezett tervdokumentációval, mely lehetőséget teremthet pályázati forrás bevonására. Családok Átmeneti Otthona 40 férőhellyel átlagosan 39 fős kihasználtsággal működik a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet működtetésében. Az otthon lakói a társadalom azon köréből kerülnek ki, akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják biztosítani kiskorú gyermekeik alapszükségleteinek kielégítését: a lakhatásuk nem megoldott, de ehhez társulhat számos más probléma is. Elsősorban a 2007 DECEMBER 37 VÁTERV95

45 helyi lakosok igényeit elégíti ki, de vannak lakók a környező településekről is. A segélyszervezet olyan lehetőségeket igyekszik kiépíteni, ami a lakók munkába állását segíti és anyagi lehetőségeiket, érdekérvényesítő képességeiket is javítja. Gyermekjóléti Szolgálat keretében a CONTACT Munkarehabilitáció Kht. biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást Szolnok egész városában és a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásával kötött ellátási szerződés alapján Tószeg, Tiszavárkony, Szászberek települések számára is. Helyettes szülői hálózatot ellátási szerződés útján szintén a CONTACT Munkarehabilitáció Kht. biztosítja 3 kiképzett helyettes szülővel. A meglévő helyettesek szülők mellett a város közel 80 ezres lakosságszáma indokolttá tette a helyettes szülők számának emelését és képzését. Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatásra épülő ellátást kiegészíti utcai és lakótelepi szociális munkával, mely magában foglalja a szabadidőt utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítését valamint a lakásból kitett, ellátás nélkül maradt gyermek felkutatását is. Kapcsolattartási ügyelettel, mely a kapcsolattartásra jogosult szülő számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyet biztosítja kórházi szociális munkával, mely a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítését, gyermekelhanyagolás esetén a szükséges intézkedések megtételét jelenti készenléti szolgálattal, mely a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali segítséget, tanácsadást vagy tájékoztatást nyújt. Családi Napközi a 2005-ös év óta az ellátás szerződés keretében működik, ez azt eredményezte, hogy a térítési díjat nem kellett emelni. A felgyorsult és zaklatott életkörülmények miatt volt szükség a családsegítés ezen módjának bevezetésére, a dolgozó szülők pótlására. E szolgáltatáskeretében speciális bánásmódot és gondozást igénylő, sajátos nevelési szükségletű (autista, izomsorvadásos) kisgyermekeket is fogadnak esetenként. Drogprevenciós program készült minden oktatási-nevelési intézményben. Középtávú bűnmegelőzési stratégiát fogadott el a város a évekre. A program a fiatalkorúak bűnelkövetése és a drogprobléma megoldására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza Közösségi közlekedés A tömegközlekedést a JÁSZNAGYKUN VOLÁN Zrt. helyi, helyközi és távolsági járatai bonyolítják le. A helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvart az Ady Endre úton jelenleg építik át. Várhatóan 2008 májusában adják át a forgalomnak. A tervezett autóbusz-állások száma 8 szóló és 11 csuklós lesz. Az autóbusz pályaudvar jobb kihasználása érdekében az autóbusz tárolás jelentős mértékben a Nagysándor József úti forgalmi telepen és a vasútállomásnál lesz. A helyközi járatok helyi utazásokat is lebonyolítanak. A helyi autóbusz járatok átlapolt vonalhálózaton működnek. Ennek következtében csekély az átszálló utasok száma. A központi helyi autóbusz pályaudvar a vasútállomásnál van. A helyi végállomásokat leszámítva két autóbusz decentrum működik jelenleg: Tallinn városrészben és Szolnok Ispán krt-on. Két autóbusz fővonal működik: Jubileumi tér Baross u. Kertész u,. Szandaszőlős és Tallinn városrész Szapáry u. Mártírok útja Cukorgyár vonalon. Jelenleg a helyi járatokat az alábbi állomány látja el: 27 db csuklós 26 db szóló 10 db midibusz (max. 45 fő) A járatok kihasználtsága magas, eredményként lehet elkönyvelni, hogy sem járat megszüntetésére, sem pedig járatritkításra a gazdasági nehézségek ellenére sem volt szükség. Növelni kell azonban a közlekedésbiztonságot az autóbusz-megállóhelyek környezetében. Javítani kell az ellátottságot a következő városrészekben: Szandaszőlős Szolnoki D-i városrész és Ipari Park Pletykafalu 2007 DECEMBER 38 VÁTERV95

46 2007 DECEMBER 39 VÁTERV95

47 Közművek Közműellátottság A város közműellátottsága folyamatosan javul és ma már jónak mondható. A lakások 95,9 %-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, a gázzal fűtött lakások aránya 71,2 %, a távhőre kapcsoltaké 26,5 %. Az elektromos energiával való ellátottság 100 %-os. Kedvezően magas a csatornázottsági arány, a lakásállomány 89,7 %-a csatornázott, a vízvezetékkel ellátott lakásokra számított csatornázottsági érték 93,6 %, a régió másik két megyeszékhelyénél jobb. Valamennyi lakóterületen van szennyvízcsatorna. Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2004 %-os arány (az összes lakásszámhoz összes lakás vezetékes vízzel viszonyítva) Szolnok ,9 Debrecen ,3 Nyíregyháza ,1 Megyeszékhelyek össz ,8 Ország összesen ,2 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2004 az össz. lakás %- a vízzel ellátott Közmű olló összes lakás csatornahálózattal ában lakások %-ában Szolnok ,7 93,6 6,2 Debrecen ,8 75,7 23,5 Nyíregyháza ,5 87,0 12,6 Megyeszékhelyek ,4 90,3 9,4 Ország összesen ,1 71,7 26,2 Vezetékes gázzal és távhővel ellátott lakások aránya 2004 gázzal fűtött távhőre kapcsolt együtt lakásszám db %-os arány lakásszám db %-os arány lakásszám db %-os arány Szolnok , , ,6 Debrecen , , ,2 Nyíregyháza , ,2 94,2 Megyeszékhelyek ,6 n.a. átlaga Országos átlag ,8 n.a. A szolnoki közművesítettségi szintet vizsgálva megállapítható, hogy Szolnok csak a vezetékes vízzel ellátott lakások arányában marad el a régió másik két megyeszékhelyétől, minden más mutatóban jobb azoknál és általában a megyeszékhelyek országos átlagánál is. A közmű-olló (vízhálózatba és csatornahálózatba bekötött lakások aránya közötti különbség) nagysága Szolnokon a legkisebb. Az iparfejlesztéshez szükséges energia forrásoldalról biztosított ill. biztosítható, a gazdaság fejlesztésének közműellátási oldalról nincs akadálya (ha a déli iparterületen a szükséges elektromos alállomás megvalósul.) A közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése VÍZIKÖZMŰVEK Ivóvízellátás Vízbázis Szolnok város ivóvízellátását a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. (5002 Szolnok, Vízmű u. 1.) kezelésében lévő Tisza parti vízműtelepről biztosítják. A felszíni vízkivételi művet 1910-ben helyezték üzembe, majd 1978-ban átépítették m 3 /ó mértékadó kapacitásra. A vízminőség javításának céljából szükséges technológiai fejlesztések vízjogi engedélyét a Közép Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság évben adta ki, a fejlesztés befejeződött. A vezetékhálózat Tisza jobb part: A kitermelt és megtisztított vizet a vízműtelepi térszíni tározókból szivattyúk juttatják a hálózatba. A vízműteleptől északnyugati irányban a Széchenyi városrész területén lévő m 3 -es víztorony felé NA600 mm-es vezeték épült, mely a Thököly út vonalán hagyja el a város területét, majd ellátja Zagyvarékas, Újszász és Szászberek településeket DECEMBER 40 VÁTERV95

48 A vízműteleptől nyugati irányban, a belváros felé NA800 NA500 gerincvezeték épült a Pintér utcai m 3 -es víztoronyig, mely az előbbi, m 3 -es víztoronnyal együtt a városi hálózat ellennyomó tározójaként működik. A vízműteleptől délnyugatra, a Tisza part Templom utca Tószegi út vonalán NA300 mm-es vezetékről látják el a lakóterületeket és a Szolnoki Ipari Park területét. Az NA300 mm-es vezetékről leágazó NA150 mm-es, Dny-i irányba tartó vezeték Tószeg település vízellátását szolgálja. Tisza bal part: A vízműteleptől indított NA500, NA300 méretű vezetékek a Tiszát keresztezve épültek a déli területek ellátására a következők szerint: Az első bal parti leágazás a Tiszaliget jelenlegi létesítményeinek ellátására épült NA150, illetve NA100 mérettel. Az előbbit követően NA300-as vezeték épült a Debreceni út vonalán Szajol település ellátására. Az NA300-as vezeték déli irányban folytatódva ellátja az Alcsi városrészt, majd folytatódik Rákócziújfalu és Rákóczifalva településekig. A hálózat a város minden utcájában kiépült. A régebbi vezetékek öntöttvas anyagúak. Később azbesztcement, majd a legújabban műanyag anyagú vezetékeket építettek. Öntöttvas vezetékek leginkább a belvárosi, régi beépítésű területeken találhatók, ezek zömmel korrodáltak, az átmérőik szűkek, gyakoriak a csőtörések. Az azbesztcement vezetékek és az új műanyag vezetékek állapota megfelelőnek mondható. Nyomásviszonyok szempontjából az ellátott terület három zónára oszlik. A városi alapzóna ellennyomó tározója a Pintér utcai m 3 -es víztorony. A zóna lefedi a városi hálózat túlnyomó részét, melyen a nyomásérték a beépítés ellátására megfelelő mértékű. Növelt nyomású zónák A Széchenyi városrész F+10 szintes épületeinek ellátására létesített zóna tározója a m 3 -es víztorony. A Baross utcai magas házakat ellátó, kisebb kiterjedésű zóna területén a szükséges kifolyási nyomást a nyomásfokozással biztosítják. Ipari vízellátás A Szolnok területére telepített ipari üzemek (pl.: Cukorgyár, Papírgyár, Vegyiművek) technológiai vízigényének fedezésére saját vízbázist létesítettek. A város délnyugati részén létesült ipari park egyes telephelyei a volt vegyiművek rendszeréből, míg más telephelyek újonnan létesített kutakból nyernek ipari vizet. Csatornázás A város csatornahálózatának kiépítése az as években kezdődött, az akkor szokásos egyesített rendszerű gravitációs hálózattal. A csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvíz befogadója a Tisza, amelybe tisztítatlanul kerültek be a szennyvizek. A fő gerinccsatornákra szerveződve megépült gyűjtő- és mellékcsatornák a belváros teljes területét lefedték. Szennyvízcsatornázás Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítése az 1970-es években kezdődött, bár a befogadó ekkor is az egyesített rendszerű hálózat volt. A szennyvizek tisztítás nélküli Tiszába vezetése által okozott környezeti károk elhárítására a város a biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és az ahhoz vezető főgyűjtő gerinccsatorna terveit elkészíttette. A tervekre a Közép Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság a vízjogi létesítési engedélyt /1990. számmal kiadta. A fő gerinccsatorna a Tisza jobb parti oldalán a Mártírok útja, Tószegi út nyomvonalon épült 2,20 m-es átmérővel, 0,8 -es eséssel. Ezzel a mérettel és eséssel a főgyűjtő csatorna képes a vízgyűjtő területre eső szennyvizek és a 2 éves gyakoriságú csapadékvizek elvezetésére. A városi csatornahálózat anyaga zömmel beton és azbesztcement, de találhatók régi fektetésű, rekonstrukcióra szoruló téglacsatornák és a legújabban fektetett műanyag csatornák is. Térségi kapcsolatok A szennyvíztisztító telep megépítésével lehetővé vált a környező települések szennyvizének fogadása a következők szerint: 2007 DECEMBER 41 VÁTERV95

49 Északnyugat felől Zagyvarékas, Újszász, Szászberek és Jászalsószentgyörgy szennyvizét NA300 KM.PVC. nyomócsövön vezetik a Nagysándor József utca újszászi MÁV vonalán a Pletykafalu részére épített átemelőtől indított nyomócsőbe, onnan a városi hálózatba. Délnyugat felől Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny, Tiszajenő és Tiszavárkony Szőlősfalu szennyvizét NA300-as nyomóvezetéken keresztül juttatják a szennyvíztisztító telepre. Rákóczifalva és Rákócziújfalu szennyvize délkeleti irányból, NA300 mm-es nyomócsövön át jut a Szandai-rétek területén épített aknáig, ahol egyesül a Szajol felől épített NA200 KPE nyomócsővel. Az aknától 300 nyomóvezeték épült a városi végátemelőig. A Besenyszög felől, északi irányból kiépített 160 KPE nyomócső a Széchenyi városrészt északról elkerülve a Thököly úton a Zagyvarékas felől érkező NA300 KM.PVC. nyomócsőhöz csatlakozik. ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK A Szolnok város korábbi távlati fejlesztési tervében (ÁRT) célként kitűzött környezetbarát energiaellátás, részben megvalósult. A város a vezetékes energiahordozók közül jelenleg villamos energiával, földgázzal és a település központjában, valamint a telepszerű többszintes rendszerben épült lakótelepeken távhőenergiával ellátott. Földgázt közvetlen fűtésre, illetve közvetve a távhővel való ellátás primer energiahordozójaként hasznosítják A gázmotoros erőművekkel és a füstgázokkal eltávozó vízgőz fajhőjének visszanyerésével, automatikus üzemvitelű és gazdaságosabb termikus energiaellátás biztosítható. A három vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a településen belül gazdaságos, korszerűbb és kisebb légszennyezéssel való energiaellátást eredményez. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt termikus célú alkalmazása csak a kis teljesítményű tartalék, illetve kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem használható, kizárólag a völgyidőszakban hőtárolós fűtésre való alkalmazása javasolható. Az energiahordozók között még meg kell említeni az energiatartalommal rendelkező termálvízkincset is, amelynek hasznosítása jelenleg csak fürdési és gyógyászati célokra történik. Jelenlegi ismereteink szerint a rövidtávú tervek alapján a megújuló energiaforrások használatára is sor kerülhet, melyek szerint a szalmabála tüzelésű erőmű, illetve ún. pellet (préselt fahulladék tüzelésű) erőmű, valamint bioetanol üzem építése is szóba került. A fenti beruházásokat akkor nevezhetjük környezet-barátnak, amennyiben nyersanyagellátásuk a térség vonzáskörzetéből és főleg vasúti szállítással megoldható és az erőművek esetében a hulladék hő is hasznosításra kerülhet. Villamosenergia-ellátás Szolnok villamosenergia-ellátásának szolgáltatója az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Szolnoki Üzeme. Az üzemeltető 1992-ben készíttette el a város távlati ágazati fejlesztési koncepcióját, a Szolnok város villamoshálózatának fejlesztése c. tanulmányt. A tanulmány alapján készült szintén 1992-ben Szolnok város általános rendezési terv felülvizsgálatának szakági munkarésze, melyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szolnoki Szervezet Munkabizottsága készített. Szolnok általános rendezési tervének szakági munkarésze figyelembe véve az előzményeket a hálózatfejlesztési feladatok szempontjából az ágazati fejlesztési koncepcióra támaszkodik. A város villamosenergia-ellátása mintegy száz éves múltra tekint vissza, a jelenlegi ellátás az egységes országos hálózati rendszerről vételezett villamos energiával biztosítva van. Nagyfeszültségű villamos energiaellátás A magisztrális villamoshálózati rendszerek közül meg kell említeni az Albetirsa-Vinnyica 750 kv-os távvezeték nyomvonalát is, amely Szolnok város külterületén halad keresztül. Az országos 400 kv-os Albertirsa-Békéscsaba MAVIR távvezeték is áthalad a MAVIR állomás területén. A Szolnoki MAVIR 400 kv-os rendszerbe való csatlakozása a fejlesztési tervek szerint várhatóan 2012 ig elkészül, amely megnöveli a város és környezete ellátási biztonságát, valamint a háttér kapacitását is. Az ellátás bázisa jelenleg a Szolnoki MAVIR 220/132/22 kv-os alállomás, amely az országos 220/132 kv-os távvezetéki rendszeren keresztül az alábbiak szerit biztosítja a város ellátását: A 220 kv-os országos hálózat Detk-Szolnok, Sajószöged-Szolnok, Sándorfalva-Szolnok szakaszai, továbbá 132 kv DECEMBER 42 VÁTERV95

50 os hálózati rendszer Újszász-Szolnok, Tiszakécske- Szolnok, Cegléd-Szolnok kétrendszerű, Törökszentmiklós-Szolnok szakaszai érintik a térséget. A Szolnoki MAVIR 220/132/22 kv-os alállomás nemcsak Szolnok város, hanem a környék villamosenergia-ellátásának is a bázisa. (A MAVIR alállomáson 2 db 220/132 kv-os 2 db 132/22 kv-os transzformátor üzemel.) Az ágazati koncepció alapján a jelenlegi 132 kv-os hálózat távlatban is megfelelőnek tekinthető. A 132 kv-os hálózat lassan a település gerincelosztó hálózatává válik. A település villamos energia alaphálózati szerepét a 400 kv-os és 220 kv-os hálózatok töltik be. A MAVIR alállomástól dél felé induló kétrendszerű 132 kv-os és a keletre, Szolnok-Szajol MÁV-Mezőtúr felé haladó 132 kv-os vezetékről kiépült kétrendszerű leágazás látja el a Szolnok-észak 132/11 kv-os városi alállomást. A Szolnok-dél 132/11kV-os alállomást 1983-bn helyezték üzembe szintén kétrendszerű leágazással. (Az alállomásban 2x25 MVA 132/11 kv-os transzformátor üzemel). A település délnyugati részén megjelenő, új termelő vállalkozások koncentrált igényének ellátására a város délnyugati területén új 132/22 kv-os alállomás épült a Szolnoki Ipari Park nyugati határoló útja és Piroskai út találkozásánál. Az új alállomás 132 kv-os betáplálása a MAVIR alállomásból, a Szolnok-dél 132/11 kv-os alállomásra csatlakozó hálózat felhasításával, kétrendszerű leágazással történik. Az új alállomás, mely alap kiépítésben (2x25 MVA transzformátor egységgel) 25 MVA kapacitással rendelkezik, a tartalék helyre beépített 25 MVA transzformátorral 50 MVA-re bővíthető. A gépek 40 MVA-esre cserélésével a teljes kapacitás 80 MVA lehet. A városi alállomásokat az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Üzemelteti. Középfeszültségű villamosenergia-ellátás - 22kV-os hálózatok A 22 kv-os hálózat, amely az északnyugati ipari területet, a város déli, délkeleti részét, Szandaszőlőst látja el, döntően szabadvezetékes kiépítésű, melyet az északi iparterületen fokozatosan földkábeles hálózattá építenek át. A Szolnoki Ipari Park nyugati határoló útja és Piroskai út találkozásánál felépült 132/22 kv-os alállomás középfeszültségű hálózata fölkábeles rendszerrel épül ki. A Piroskai út déli oldalán, a Tószegi út felől érkező 20 kv-os kábelív felfűzi a 3144 jelű (Bige Holding, volt TVK), valamint a meglevő ipari park 2450 jelű, 3188 jelű és 2984 jelű 22/0,4 kv-os transzformátorállomásait. A 3144 jelű (Bige Holding, volt TVK), transzformátorállomás 20 kv-os a Szolnok MVM állomásból érkező Kénsav I. és Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű szabadvezeték vonalról üzemel, amelynek a Piroskai út menti szakaszát az Ipari Park létesítésekor földkábellel váltották ki. A Szolnoki Ipari Park tervezett bővítésének területén a Szolnok MAVIR állomásból induló Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű szabadvezeték vonalról ágvezeték látja el a Mezőgazdasági kombinát tulajdonát képező 1526 jelű 1MVA-es 20/0,4 kv-os EHTR transzformátorállomást, kábeles bekötéssel. A területen áthaladó Szolnok Tószeg 20 kv os szabadvezeték vonalról szintén kábel leágazás köt be az 1256 jelű transzformátorállomásba. Az új alállomásra terhelődik át fokozatosan a Szolnoki Ipari Park, valamint a BIGE Holding (volt TVK) és az új Ipari terület középfeszültségű ellátása. A fenti fejlesztések elkészülte után a MAVIR alállomás 22 kv szinten részben tehermentesül, a Kénsav I. és Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű vonal meglévő kapacitása egyéb területek bővítésére felhasználható kv-os hálózatok A két városi 132/11 kv-os alállomásról táplált 11 kv-os kábelhálózat látja el a város belső területét, valamint a délnyugati ipari terület egy részét. A 11 kv-os hálózatot földkábeles rendszerben építették ki. A rendszerváltás óta megszűnt, illetve jelenleg is folyamatosan karcsúsodó cégek, valamint az újonnan bezárásra kerülő Szolnoki Cukorgyár által felszabaduló jelentős kapacitást fokozatosan lekötik a jelenleg épülő délnyugati ipari park, valamint annak bővítésére javasolt új vállalkozási terület és a vasúti pályaudvartól északnyugatra kiépülő Logisztikai Központ koncentrált, nagyigénylőként jelentkező létesítményei DECEMBER 43 VÁTERV95

51 A 400kV-os fejlesztési lehetőséggel növelt báziskapacitás eredményeképpen a városban távlatban jelentkező valamennyi igény középfeszültségű oldalról, nagy valószínűséggel kielégíthető. Kisfeszültségű hálózatok A kisfeszültségű hálózat a Belvárosban, a Széchenyi-városrészben és az ipari területeken, valamint az azóta kiépült ipari és kereskedelmi centrumokban földkábeles rendszerű, egyébként szabadvezetékről üzemel. A transzformátorállomások kétharmada épített, illetve vaslemezházas, egyharmada oszlop-, illetve szabadtéri állomás, újabban a kompakt betonházas állomások építése terjedt el. A koncentrált, nagy energiaigényű ipari és kereskedelmi létesítmények középfeszültségű energia vételezése és közvetlen kisfeszültségű sínátadással való ellátása a jellemző. Közvilágítás Szolnok város jelenlegi közvilágítása az E.ON Zrt Szolnoki Üzemének tájékoztatása szerint az ÁRT kiadása óta végzett fejlesztések miatt korszerűnek tekinthető. A közvilágítás nagynyomású nátriumlámpás, valamint az alacsonyabb megvilágítási szintet igénylő közterületeken kompaktfénycsöves fényforrásokkal szerelt lámpatestekkel üzemel. A város közvilágítása azokon a területeken, ahol a kisfeszültségű elosztás szabadvezetékes hálózattal üzemel, többnyire a kisfeszültségű vezetéket tartó oszlopsorra szerelt lámpákkal van megoldva. Az önálló közvilágítási hálózat szabadvezetékes környezetben minimális. Önálló közvilágítási kábelhálózat csak az egyébként villamosenergia-elosztás szempontjából kábeles környezetben épült. Földgázellátás A város energiaellátásában jelentős szerepet tölt be a földgáz, mint energiahordozó. A földgázellátás üzemeltetője a TIGÁZ Zrt. Szolnoki Üzeme. Szolnok földgázellátása az 1960-as évek elején kezdődött, az országos földgázprogram keretében. A Város gázellátására az országos nagynyomású vezetékhálózat Hajdúszooszló-Vecsés közötti vezetékéről amely áthalad a városon két helyen épült átadó. Az I., az ún. Szandai átadó Nm 3 /h kapacitású. A II. átadó a Tószegi út mellett került elhelyezésre Nm 3 /h kapacitással. A két gázátadó állomás nagyközépnyomáson egymással kommunikálni tud, ezért a nyári alacsonyabb igény esetén az egyiket kikapcsolják. A két átadó állomáson üzemelő nyomásszabályozó 60/6 bar nyomásra csökkenti a gáz nyomását. A város ellátásának gerincét a 6 bar nyomású gázzal táplált nagyközényomású rendszer adja. Az ipari területek ellátására a nagyközépnyomású hálózat a jellemző, egyedi nyomásszabályozó állomások közbeiktatásával. A nagyközényomású hálózat táplálja a döntően 6/3 és néhány 6/1, illetve 6/0,03 bar-os egyedi nyomáscsökkentőt. A városban a középnyomású elosztás a jellemző. Kivételt képez a Belváros, az Alcsi-sziget egy része, a Tiszaliget és a Széchenyi-városrész, ahol kisnyomású a gázelosztás. A kisnyomású hálózatról közvetlenül elégíthetők ki a fogyasztói igények. A középnyomású elosztású területeken helyi egyedi nyomáscsökkentőkön keresztül történik a fogyasztói igények kielégítése. Korábban a városban üzemelő körzeti szabályozók döntően 6/1 bar-os nyomáscsökkentéssel üzemeltek. A rohamosan emelkedő igények kielégítése érdekében a TIGÁZ a 80-as években az 1 baros rendszerét 3 bar-os rendszerre állította át. Ezzel a belterületen fokozatosan megtörtént az átállás a középnyomású elosztó rendszerre. Az átállítás keretében egyidejűleg hálózati rekonstrukciót hajtottak végre és a korábbi acélvezetékeket KPE vezetékre cserélték. A 80-as évek második felében jelentősen nőtt a városban a középnyomású elosztóhálózat hossza az önerős hálózatfejlesztési beruházások miatt. Az üzemeltető továbbra is a középnyomású elosztást preferálja. Kisnyomású elosztást csak azon a területen fogad el, ahol a középnyomású vezeték védőtávolsága nem biztosítható. A gázhálózat fejlesztésével a település gázellátottsága folyamatosan növekedett. A lakásállomány közel 90%-a közvetlenül vagy közvetve el van látva földgázzal. A rendszerváltás óta megszűnt, illetve jelenleg is folyamatosan karcsúsodó cégek részéről felszabaduló gázenergia kapacitást fokozatosan lekötik a jelenleg épülő délnyugati ipari park, valamint annak bővítésére javasolt új vállalkozási terület és a vasúti pályaudvartól északnyugatra kiépülő Logisztikai Központ, mint koncentrált nagyigénylő DECEMBER 44 VÁTERV95

52 A bezárásra kerülő Szolnoki Cukorgyár által felszabaduló jelentős szabad kapacitás az új fejlesztési területekre átirányítható. Az átadó állomások Szolnok gázellátásán kívül Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny és Tiszajenő gázellátását is, mintegy Nm3/h kapacitással biztosítják. Szénhidrogén termékvezetékek A Szolnok területén áthaladó szénhidrogén-vezetékek (nagynyomású földgáz- és termékvezeték, valamint szénhidrogén kutak) a MOL Rt. Kezelésében üzemelnek, kiéve a katonai repülőteret ellátó gázvezetéket, mely honvédségi kezelésben van. A város bel- és külterületén átmenő nagynyomású szénhidrogén-vezetékekre a 1993.évi XLVIII. Törvény végrehajtásáról szóló 203/198. (XII 19.) számú Kormányrendelet Vhr. 19/A -a tiltásokat és korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (x. 11.) GKM rendelettel együtt be kell tartani. A területet átszeli a MOL Földgázszállító Zrt. Hajdúszoboszló - Vecsés DN350 nagynyomású gázvezetéke, illetve annak biztonsági övezetében (28-28m) ezen gázvezeték DN300 tartalékága, illetve a biztonsági övezetében lévő bányaipari hírközlő kábele is. A fenti nagynyomású gázvezetékről csatlakozik a Szolnok Tószegi út és a 4. sz. főút szolnoki elkerülő szakaszának találkozásánál, annak északi oldalán lévő II. jelű, valamint a Szandai I. jelű MOL gázátadó állomás, mely a körzet nagyközépnyomású földgáz hálózatát táplálja. A várost ellátó gázfogadók biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m. Az állomás bontható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv. Szolnok külterületén halad keresztül a 64 bar engedélyezett nyomású 3 - és 6 -os Százhalombatta- Szajol termékvezeték. A termékszállító vezetékeket déli és keleti oldalról bányaüzemi kábel kíséri. A létesítményeket egymástól kb. 5-5 m távolságban fektették le. A város bel- és külterületén átmenő nagynyomású szénhidrogén-vezetékekre a 1993.évi XLVIII. Törvény végrehajtásáról szóló 203/198. (XII 19.) számú Kormányrendelet Vhr. 19/A -a tiltásokat és korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (x. 11.) GKM rendelettel együtt be kell tartani. A biztonsági övezetben bármilyen tevékenység végzéséhez a gáz-kőolaj üzemi létesítmény üzemben tartójának engedélye szükséges. A MOL Rt. kezelésében vannak a város területén levő szénhidrogén kutak. Jelenleg csak a Szolnok I. bányatelek kútjai üzemelnek. A bányatelek felszámolását a MOL Rt. középtávon tervezi. Az üzemelő kutak védőtávolságának sugara 50 m, a kutakat összekötő vezetékek biztonsági övezete m. A felszámolás után, illetve a már felszámolt kutak biztonsági övezetének terjedelme R = 10 m-re csökken, az üzemen kívüli vezetékeké megszűnik. A szállítóvezetékek és a kutak biztonsági övezetében előirt korlátozások befolyásolják a terület felhasználás módját. Távhőellátás Szolnok városában a Távhőellátást az ALFA-NOVA Kft. szolgáltatja. Az ellátási terület az alábbi paraméterekkel oszlik meg a körzetek között: Széchenyi Fűtőmű József A. Fűtőmű Móra F. Fűtőmű TVM ltp. Kazánház Összesen Lakás (db) Közület (db) Összes fűtött (lm 3) Hőtermelő berendezések (földgázüzemű): Kazán (db) Telj. (db/mw) 8,14 8,14 3,20 0,75 76,22 Gázmotoros erőmű Gázmotor (db) Termikus teljesítmény (MW) 1,61 1,50 1,51 7,84 Villamos teljesítmény (MW) 1,45 1,40 1,40 7,15 Kondenzációs hőhasznosító berendezés (füstgáz visszahűtő) (db) Névleges teljesítmény (MW) 1,5 1,5 1,5 6 Távhőellátó rendszer hossza (km) 5,96 2,28 2,12 0,63 10, DECEMBER 45 VÁTERV95

53 A fenti táblázat szerint a korábbi ÁRT megállapításaihoz képest a település központjában, valamint a telepszerű többszintes rendszerben épült lakótelepeken távhőenergiával rendelkezik. Földgázzal közvetlen fűtéssel, illetve közvetve a távhővel való ellátás primer energiahordozójaként, valamint a gázmotoros erőművekkel, kiegészítve a füstgázokkal eltávozó vízgőz fajhőjének visszanyerésével a fenti táblázat szerint a korábbi ÁRT megállapításaihoz képest gazdaságosabb, termikus energiaellátás automatikus üzemvitellel biztosítható. A Széchenyi Fűtőmű területén egy ún. pellet (préselt fahulladék tüzelésű) erőmű felépítését is tervbe vették, amely a megújuló energiaforrások közé is sorolható, amennyiben a nyersanyaggal való ellátásuk a térség vonzáskörzetéből, minimális közúti, illetve nagyrészt vasúti szállítással megoldható. Elektronikus Hírközlés - Telekommunikáció Távközlő-hálózatok Szolnok város a Magyar Telekom Rt. 56-os hívószámú góckörzetéhez tartozik, amelyen hang és ADSL Internet és T-Home TV szolgáltatás rendelhető a hálózati lehetőségek függvényében. A távközlési ellátás alanyi jogon rendelhető. A fejlesztési stratégián szereplő zónákat (A-G) figyelembe véve az alábbi Magyar Telekom Nyrt. vezetékes hálózati jellemzőket tudjuk megadni: A Földhálózat B Földhálózat C Léges hálózat D Földhálózat E Léges hálózat FII Vegyes (földes és léges) jellegű hálózat G Léges hálózat (ebből a zónából Alcsi-sziget döntően vezeték nélküli ellátással bír /fix GSM/) Mobil távközlés A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatán megfelelő térerősséget érzékeltünk. Telekommunikáció Szolnok Kábel TV ellátását az UPC Zrt. biztosítja, döntően a telefonhálózattal közel azonos nyomvonalon annak hálózati jellemzőivel megegyezően épült ki. Csak a nagyon félreeső területeken keletkező igények estén érdemes az ún. Tányéros szolgáltatók adását megrendelni. Rádió és TV adók: MR1 Szolnok KH Aktív Rádió URH Rádió2000 URH Szolnok TV Városüzemeltetés A városüzemeltetés Szolnokon jól szervezett, a szolgáltatások ellátása minden téren biztosított, a színvonal emelése csupán a költségvetési fedezet függvénye. Szolnok a városüzemeltetési feladatokat szerződéses alapon vállalkozókkal látja el. A szerződéskötések megújítása, pályáztatása rendszeres, így a vállalkozók versenyezetése, a gazdaságos feladatellátás biztosítható. Önkormányzati tulajdonú csupán a volt ingatlankezelőből átalakult szervezet (Szollak), mely az önkormányzati lakások kezelését és a piac üzemeltetését végzi. A közterületek és zöldfelületek ápolásának szerződését éves pályáztatással döntik el, e feladatkörbe tartozik a virágosítás és a fásítás is. A szemételszállítás a 23 önkormányzat (közte Szolnok) tulajdonában levő, a várostól 32 km távolságban elhelyezkedő kétpói lerakóra történik. A hulladék lerakással kapcsolatos szerződés 20 évre szól. A jelentős fuvarozási költség miatt a zöldhulladék és építési törmelék lerakóra szállítása problémás, enélkül viszont Szolnok nem tudja teljesíteni éves 32 ezer tonnás szemétlerakási kötelezettségét, aminek megváltása további városi költséget jelent DECEMBER 46 VÁTERV95

54 Szelektív hulladékgyűjtés (papír, fehér ill. színes üveg, műanyag) a városban hulladékszigetekre kitett konténerekkel van megoldva. A szelektíven gyűjtött hulladék átrakása, válogatása/tömörítése Szolnokon megtörténik. A köztisztasági feladatokat két szervezet látja el. Egyik 100 %-os önkormányzati tulajdonban levő közhasznú munkásokat alkalmazó szervezet, a másik a kézi és gépi úttisztítással, járdatisztítással és hóeltakarítással foglalkozó vállalkozás. A köztisztasági feladatokra a város évi millió Ft-ot költ. Az útfenntartási kátyúzási, felfestési, tábla elhelyezési feladatokat a Dunaaszfalt látja el évi millió Ft-os költségvetési keretből. A lámpás csomópontok karbantartása a feladatkörnek nem része. A közvilágítási feladatokat az E-on TITÁSZ látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti (évenként millió Ft). A tömegközlekedést a Jászkun-Volán szolgáltatja önkormányzati megrendelésre és a város igényei szerint, a költségek a szolnoki költségvetést terhelik. A temető egyházi tulajdonban van, de az egyház és az önkormányzat között egyeztetés zajlik a tulajdonjog átadásáról. A ravatalozó épülete az önkormányzaté, a Szollak üzemelteti. A szúnyogirtást a kistérség 16 települése együttesen végezteti, amely az egyidejű és több közigazgatási, nagy összefüggő területre kiterjedő irtás következtében igen hatékony. Kémiai és környezetkímélő biológiai irtás egyaránt történik Közigazgatás A város a közigazgatáson belül önkormányzati-igazgatási, igazságszolgáltatási és rendészeti valamint egyházi feladatokat is ellát. A közigazgatási szerepkör területi hatálya a megyére, a kistérségre és a városra egyaránt kiterjed, így mindhárom szintű közigazgatásnak vannak szervezetei/létesítményei Szolnokon. A regionális intézmények közül az ÁNTSZ működik Szolnokon, a többi megosztva Debrecenben és Nyíregyházán. A Szolnokon működő önkormányzatok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Szolnoki Kistárság Többcélú Társulása Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Mindhárom önkormányzati szervezetnek hivatala (Polgármesteri Hivatal, Megyeháza) van a városban. Az igazságszolgáltatás szolnoki intézményei: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Munkaügyi Bíróság Cégbíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség Rendészeti és katasztrófa elhárítási szervezetek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtó Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság Szolnok Városi Rendőrkapitányság Tiszai Vízrendészeti Kapitányság Szolnok Hivatásos Tűzoltóság Egyházi intézmények Szolnokon: Belvárosi Főplébánia Vár Főplébánia Görög-katolikus Egyházközség Református Egyház Gyülekezete Szolnoki Zsidó Hitközség Metodista Egyházközség Római Katolikus Egyházközség Szolnok-Szandaszőlős Római Katolikus Egyházközs. Evangelikus Egyházközség H.N. Advent Egyház Szolnoki Gyülekezete Baptista Gyülekezet Szolnoki Hit Gyülekezete Tizennégy politikai pártnak - FIDESZ, FIDELITAS, Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt, Kisgazda Polgári Szövetség, Jobbik Magyarországért Mozgalom, KDNP, Liberális Polgári Szövetség, 2007 DECEMBER 47 VÁTERV95

55 MDF, Magyar Kommunista Munkáspárt, MSZP, MIÉP, Munkáspárt 2006, SZDSZ, Vállalkozók Pártja - van szolnoki szervezete A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon A mellékelt ábra az - önkormányzati tulajdonlista alapján - a város forgalomképes ingatlantulajdonainak térbeli elhelyezkedését mutatja. Nem szerepel még a kimutatásban a két fejlesztési területként jelentős szerepet játszó laktanyaterület a Zagyvarékasi út mentén és a Mester utca mellett, mert azok önkormányzati átadása folyamatban van. Megállapítható, hogy a forgalomképes ingatlanok körébe sorolt területek közül nem kevés a településszerkezeti terv szerinti erdőterület, amelyek beépítésre, fejlesztésre a jelenlegi jogi besorolás alapján nem vehetők számításba. A Belváros területén és az Alcsi városrész Tallin lakótelepi területén is többnyire csak telepszerű beépítésű társasházi területek vannak városi tulajdonban, melyek a lakóingatlanokhoz telekként eladhatók, de további fejlesztést nem inspirálnak. Beépíthető fejlesztési területnek alkalmasak a listáról hiányzó, már említett két fontos, nagyobb összefüggő területű fejlesztést lehetővé tevő laktanyaterületen kívül: a Szandai réten a bevásárlóközponti területhez csatlakozó telkek kereskedelmi célra a Gyökér utcától D-re levő terület gazdasági funkcióra, de csak feltöltés után a Zagyva vasútvonal Széchenyi krt. közötti terület (víztorony környék) gazdasági célra az Újszászi út és a Kisgyepi főcsatorna között néhány gazdasági területként hasznosítható telek a Sárkány utca és Fogoly utca környékén lakásépítésre alkalmas telkek és a Szandaszőlősön szórt elhelyezkedésben rendelkezésre álló telkek főleg lakóterületi hasznosításra DECEMBER 48 VÁTERV95

56 2007 DECEMBER 49 VÁTERV95

57 3. VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2007 DECEMBER 50 VÁTERV95

58 3.1 Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete A város fejlődése a Tisza és a Zagyva torkolat közelében indult meg, majd folyamatosan a két folyó és a vasút által határolt területen folyt tovább. Ma is ez a településrész foglalja magában városközpontot és a lakóterületek jelentős részét. A Zagyva és a vasút vonalának beépítéssel átlépése a XX. században történt meg, ekkor alakultak ki a partos-kápolna körüli és Pletykafalu családiházas lakóterületei, majd a Zagyván túli Tallinn városrész, a Tiszán túl Kertváros, majd legkésőbb a Széchenyi városrész. E területek egy részének kapcsolata a központi (belvárosi) városrésszel még ma sem kedvező, a folyók és a vasút elválasztó hatása ma is érvényesül, csak csekély számú híd és vasúti kereszteződés áll rendelkezésre, ezért főúti kapcsolataik vannak a városközponttal, de továbbra is önálló szerkezeti egységet, különálló városrészt alkotnak. A városrészek közötti kapcsolatok javítása, az elválasztó vonalak (folyók) átjárhatósága, újabb híd(ak) építése ezért a jövőben is cél. Hosszú ideig csupán egyetlen híd kötötte össze a Tisza két partját, a Szent István híd megépültével új kapcsolat jött létre a munkahelyi területek felé és ez inspirálta a Szandai rétek kereskedelmi funkciókkal beépítését is. Az első gazdasági területek a várostesttől DNy-ra a Tisza mellett ill. a vasútvonal mentén jelentek meg. Szolnok legkiterjedtebb gazdasági területe ma is a D-i iparterület, melynek a Gyökér utcától É-ra eső részén a gazdasági és lakó funkciók mozaikosan keverednek, a délebbi területrészek - a TVM-lakótelep és a Paprika u. környékének kivételével gazdasági ill. még be nem épült, kihasználatlan területek. A rendszerváltás következtében több (laktanya)terület felszabadult, egyes katonai létesítmények profilja bővíthetővé vált (reptér polgári/szállítási funkciók), a gazdasági struktúra váltás az iparterület átrendeződését inspirálta. Mindezek jelentős városfejlesztési és rendezési területfelhasználási - hatásokkal járnak. Szolnok településszerkezeti terve biztosítja a város fejlődéséhez szükséges területi fejlődést, további gazdasági és lakóterületek kialakítására, az ahhoz szükséges ellátás és zöldterületek létesítésére lehetőséget nyújt, a fejlesztési javaslatok között azonban szerepelnek olyanok, melyek a településszerkezeti terv kiegészítését, egyes területfelhasználási kategóriákban a fejleszthető területnagyság megnövelését igénylik. A közlekedési hálózat fejlesztésével kapcsolatban is felmerült a jogérvényes településszerkezeti tervhez képest újabb hálózati elemek szükségessége, elsősorban a Csáklya úti híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat, valamint a Ny-i gyűjtőút létesítésének igénye révén. A városszerkezetet meghatározó közlekedési hálózat Közúthálózat Nagyforgalmú országos főutak a beépített terület jelentős részét elkerülik. A 32-es főút a belváros nyugati részét és a nyugati városrészt érinti (Thököly út Rékasi felüljáró Mátyás király út Nagy Imre körút Bajcsy-Zsilinszky út Kolozsvári felüljáró Abonyi út). Szandaszőlőst érinti a 442-es főút (Karinthy Frigyes út Kocsoros út Kertész utca). Az Alcsi városrészt érinti a számú összekötő út (Verseghy út Mester út Besenyszögi út). A déli városrészt érinti a számú összekötő út (József Attila utca Templom utca Tószegi út). Ezek mellett az állami utak mellett a következő helyi forgalmi utak határozzák meg a város alapvető úthálózatát: Baross utca Nagysándor József út Szántó körút Szolnok Ispán körút Pólya Tibor utca Ady Endre út Városi Tisza-híd Százlábú híd Piroskai út Városi gyűjtőutak a következők: Széchenyi István körút Pozsonyi út Kápolna utca Petőfi Sándor utca Rákóczi út Mártírok útja Templom utca Szapári út Ságvári Endre körút dr. Sebestén Gyula körút Városmajor út Indóház utca Vízpart körút 2007 DECEMBER 51 VÁTERV95

59 Vörösmező utca Gorkij út Kőrösi út Az utóbbi időben megkezdődött Szolnokon is a közlekedési létesítmények környezetbarát és közlekedésbiztonságot fokozó átépítése: Baross utca dr. Elek István utcai körforgalmú csomópont Thököly út dr. Elek István utca Ady Endre úti körforgalmú csomópont Szántó körút Pozsonyi úti körforgalmú csomópont Várkonyi téri körforgalmú csomópont Sóház utca korszerű visszaépítése Kossuth téri átépítés gyalogos területté (kizárólag a helyi autóbuszjáratok és taxik mehetnek keresztül) Parkolás A parkolási helyzet az évek múlásával fokozatosan romlik a gépkocsiszám növekedése miatt. Ugyanis a járműszám növekedésével párhuzamosan nem építették meg az OTEK normái szerinti parkolóhely mennyiséget. Kivétel ez alól a nagy bevásárlóközpontok környezete. A legsúlyosabb a helyzet a Belvárosban és térségében, valamint a nagy lakótelepeken. A Belvárosban ugyan más városokhoz hasonlóan bevezették a fizető parkolóhelyek rendszerét, de kis számú parkolóhely esetében ez sem jelent megoldást. A jövőben lakóterületeken lakásonként minimum egy parkolóhely számára kell területet biztosítani saját telken. Intézmények esetében mindenkor az OTEK előírásai szerinti parkolóhely mennyiséget kell megépíteni saját telken. Különösen a Belváros területén ezek a feltételek is csak nagy befogadóképességű, többszintes parkolóhelyekkel elégíthetők ki. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedést hagyományosan a gyalogjárdák szolgálják. Igényesebb kialakítású gyalogutak a Tisza parton a dr. Hegedűs Lajos sétány és a Zagyva-parti sétányok, amelyek egyben kerékpárutak is. A Belvárosban most épül át a Kossuth tér gyalogos térré, amelyhez csatlakozik a Hubai Ferenc utcai gyalogos utca, mely folytatódik a Ságvári Endre utca nyugati oldalán lévő intézményközpontban. A gyalogos közlekedésnek Szolnokon jelenleg az a hiányossága, hogy a városban nincs olyan önellátó gyalogos övezet, amelyik központi helyzete miatt forgalmas szerepet tudna betölteni a város életében. Ennek a gyalogos övezetnek szerves gyalogos kapcsolatai hiányoznak a szomszédos városrészek felé. Kerékpáros közlekedés Az utóbbi években számos kerékpárút épült ki a városban. Ennek részben a mindennapi kerékpárhasználat, részben a szabadidős kerékpározás igényeit elégítik ki. A meglévő kerékpárutak a következők: A régi 4-es főút mellett Törökszentmiklós irányában a 6-os autóbusz végállomásáig A Szabadságtér felől a 442-es főút mellett a Kertész utca Kocsoros út Karinthy Frigyes út nyugati oldalán Az elkerülő 4-es főút északi oldalán a 442-es főút és a számú összekötő út között A Tószegi út déli szakaszának keleti oldalán Zagyva-parti sétányon a Szabadság tér és a Széchenyi István körút között A Széchenyi városrészben a Széchenyi István körúttal párhuzamosan Tisza jobb-parti kerékpárút a Szabadság tér és a Gáz utca között A Verseghy út Mester utca vonalán vezetett kerékpárút Milléri halastó és a Közép-Tiszai TK felé Nagysándor József utca keleti oldalán vezetett kerékpárút a teherpályaudvar és a 32-es út között A meglévő kerékpárút-hálózat legnagyobb hiányossága a Belváros térségében tapasztalható. A folyópartokat leszámítva itt egyáltalán nincs kerékpárút. Ez azért is hiányzik, mert ezen területen van számos jelentős forgalmat vonzó létesítmény: vásárcsarnok, nagyszámú üzlet, hivatalok stb. A Belváros felől nincs kerékpárút a nyugati és a Széchenyi városrész felé DECEMBER 52 VÁTERV95

60 Vasúti közlekedés A vasúti közlekedésnek igen nagy szerepe van Szolnok életében. Korábban jelentősége még nagyobb volt. A város beépített területéhez viszonyítva óriási arányú a vasút által elfoglalt terület. A méretekre jellemző, hogy az 1970-es évek elején készült személypályaudvar vágányszáma 33. Ott van az ország egyik legnagyobb teherpályaudvara, melynek visszafejlesztése elkezdődött a teheráru forgalom csökkenése miatt. Területének egyre nagyobb részét foglalja el a logisztikai központ. A személypályaudvar kapcsolata a várossal, illetve a térségi településekkel jó. A ceglédi, szajoli irányú nemzetközi törzsvonal A1 kategóriájú; ugyancsak nemzetközi törzsvonal az újszászi és az összekötő deltavágány. A rendező-pályaudvar A2 kategóriájú belföldi törzsvonal, a lakiteleki irány B1 kategóriájú belföldi mellékvonal. A vasúti közlekedés területén nagy arányú fejlesztések várhatók. Korábban jelentős beruházások történtek, amelynek egy része jelenleg kihasználatlan. Egy része visszafejlődik, így többek között a teherpályaudvar, melynek egyre nagyobb területét foglalja el a logisztikai központ. Vízi közlekedés A vízi közlekedés Szolnok térségében alacsony szintű. Ennek az egyik oka, hogy a Tisza közel 130 kmes és természetes vízjárású szakaszán a vízi közlekedés kiszámíthatatlan km-re délre már stabil, kiszámítható a vízfolyam. Feljebb Kiskörétől duzzasztott a vízszint, ugyancsak stabil a vízfolyam. Jelenleg Szolnoknál két üzemi kikötő működik a Tisza jobb partján (az egyik a Tisza utca, a másik a Gáz utca térségében). Teherhajózást esetenként az ömlesztett anyagot (sódert, homokot, stb.) szállító vontató hajói és uszályai jelentenek. A szolnoki Tisza Parknál működött egykor a hajóállomás, amelynek rendszere személyforgalmát a kofahajó működése jelentette. Itt áll most a pizzahajó. Működik még a vízirendészet kikötője és ennek közelében a sport- és kedvtelési célú kikötő kis hajók számára. A tiszai vízi közlekedés fejlesztési lehetőségei a vízlépcsőrendszer kiépítésétől függenek. Légi közlekedés Szolnokon szolgál jelenleg a 86. szállító dandár (helikopter). A HM kezelésű repülőtér alkalmas komolyabb gépek fogadására is. Sportrepülőtér működik Szandaszőlősön. Ennek a füves repülőtérnek nincs épített kifutópályája. A terület állami tulajdonú, a HM kezében van DECEMBER 53 VÁTERV95

61 2007 DECEMBER 54 VÁTERV95 SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

62 A városrészi elemzéseknél használt KSH adatok számlálókörzeteinek lehatárolása 2007 DECEMBER 55 VÁTERV95

63 3.2. Városrészenkénti elemzés Belváros (A) meghatározó területe is. SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok legrégebbi városrésze, a város szíve. A III. katonai felmérés történeti térképén a XIX. század utolsó harmadában még Szolnok város teljes területe a mai Belváros - a Zagyva, a Tisza és a vasútvonal által határolt területén található. Emiatt a Belváros utcahálózatának szerkezete, épületeinek egy része még ma is őrzi a történetileg kialakult vonalakat és karaktert. Ebből következően az épített értékek védelmének fő területe, de mint a város jelenlegi központja az intézmények túlnyomó többsége is itt található. A városrész karaktere és intézményei meghatározzák a városimázst, ezért kiemelt fontossága van a Belváros állapotának és több helyen szükséges rehabilitációjának, ezzel egyben a fejlesztési stratégia A Belvárosban két fontos zónát területszervező tengelyként kell kezelni: Ady E. u. Thököly út, valamint a 4. sz. főút közötti a Zagyvától a vasútállomásig terjedő és a vasútállomás térségében tölcséresen szétnyíló főutak közötti tömböket Szolnok városközponti magjának kell tekinteni. A másik szervező zóna a Mártírok útja Templom u. Sóház u. és a Tisza közötti, zömében intézményterület. El kell érni, hogy mindkét területszervező sávnak kiépüljön a belső hosszirányú gyalogos tengelye. A városközpontban a Zagyva és a vasútállomás, a Tisza-parton a Zagyva-torkolat és a MÁV emlékhely (Ó-állomás) között. A két gyalogos tengely összekapcsolását a Tisza-parti városrész utcahálózata biztosítaná az a Tiszaparti városrész, amely történelmi hagyományainál fogva egyébként is a város legértékesebb területe. Ezért is fontos, meghatározó feladat a Tisza-parti városrész rehabilitációja. El kell érni, hogy a rehabilitáció kiterjedjen az épületek felújításán, esetleg funkcióváltásán túl a közterületek igényesebb kialakítására, a Tisza-partra kivezető utcák gyalogos üzletutcává alakítására és a zöldfelületek további gazdagítására, a díszvilágítás megvalósítására. Külön gondot kell fordítani a történelmi hagyományokat hordozó épületek, épületegyüttesek eredeti építészeti megformálásának megőrzésére, megújítására. A Szapáry út folytatásában a tervezett gyalogos híd a gyalogos hálózat forgalmát rávezetné a Tisza természetes környezetére, ill. a városi rekreációs területekre. Ezzel egy olyan szerves, magas értékű városi struktúra alakulna ki, amellyel kevés város dicsekedhet. Ez a struktúra egyben nagyban javítaná a városi élet minőségét és lendületesen bővítené a város idegenforgalmi fogadóképességét. A Belváros területhasználata megfelel a városközponti jellegnek: a településszerkezeti terv ezen városrészre vonatkozó részlete (l. térképi ábra) mutatja, hogy a Baross Gábor út és Kossuth út menti területek (az Ady Endre utcától a Tisza-partig elsődlegesen településközponti, intézményeket tömörítő területek, míg a Konstantin utcától DNy-ra és az Ady Endre utcától É-ra a vasútig terjedő területek főként lakóterületek. Ezek között nagyvárosi, kisvárosi és kertvárosi intenzitás egyaránt térben egymással keveredve - megtalálható, azaz a Belváros a teljes történeti városi terület - nem egységes, hanem szerepét és karakterét/intenzitását tekintve is mozaikos, a városrész további kisebb területegységekre bomlik. A Belváros jellemző adatai 6 Gazdaság Működő vállalkozások száma Vállalkozások száma gazdasági áganként Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. Szolnok összesen 1.Belváros összesen 1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D /A 1.3/B 6 Adatfajtánként a legkedvezőbb értékeket zöld, a legkedvezőtlenebbeket narancs alászínezés emeli ki 2007 DECEMBER 56 VÁTERV95

64 Szolnok összesen 1.Belváros összesen 1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D /A 1.3/B Vendéglátóhelyek száma Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya 16,2 13,9 13,1 8,0 13,6 12,6 14,9 16,1 11,2 (%) Lakónépességből évesek aránya 65,1 63,7 61,7 65,5 57,7 66,2 67,0 61,9 57,8 (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya 18,7 22,5 25,2 26,5 28,7 21,1 18,1 22,0 31,0 (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-19,2 15,7 15,4 19,7 13,9 17,2 12,5 16,2 17,1 59 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x 19,2 23,5 35,2 24,1 20,5 19,0 28,3 21,6 15,0 éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) 39,5 39,5 41,9 47,1 39,7 41,4 39,6 36,0 38,7 Max ált,isk végzettségű és 12,5 10,9 12,9 15,2 9,7 10,7 8,9 11,0 11,4 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességből 56,7 56,3 55,0 49,0 56,6 54,3 56,7 59,6 55,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások 36,7 40,5 42,1 52,1 45,6 37,3 34,0 37,8 50,5 aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások 10,2 7,4 12,1 3,3 48,2 4,2 9,2 7,5 1,3 aránya (%) A táblázatból megállapítható, hogy a belvárosi népesség elöregedettebb, mint a városi átlag, viszont sokkal magasabban kvalifikált. A gyermekszám még a legfiatalabb belvárosi körzetben sem éri el a szolnoki átlagot, a nyugdíjasok száma viszont a zagyvaparti lakótelepen jelentősen meghaladja azt. A diplomások aránya 4,3 %ponttal haladja meg a városi átlagot, de az 1.1/a körzeté 35 % fölötti kiugró adat. A csak általánost végzettek aránya 3,5 %ponttal alacsonyabb a városinál, a legkedvezőbb mutató az 1.2. Tiszaparti városrészben azonban majdnem 7 %ponttal alacsonyabb az átlagnál. A magas korstruktúra miatt a Belvárosban a foglalkoztatottak aránya általában alacsony, a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya meghaladja a szolnoki átlagot, ez a foglalkoztatott nélküli háztartások magas arányában is tükröződik. A belvárosi lakosság cca. 5,8 %-a, mintegy 1940 fő roma népesség 7, szegregációról azonban a belvárosi elhelyezkedés, a szolgáltatások és mindenféle intézményellátás jelenléte miatt itt nem lehet beszélni. A belvárosi lakásállomány komfortossága összességében a városi átlagnál sokkal jobb, de a városközpont Ny-i (Kápolna-Dr. Elek u. közötti) részében kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. (Nemcsak ezen okból, de emiatt is e terület a Tisza fővárosa rehabilitációs akcióterület része.) A Belváros 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza: Belváros Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki lakásállom.% Lakásszám % arány népességből belvárosban db db , , , , , , , ,4 változás (- 7,7 %) (- 43,3 %) (+ 4,7 %) (- 15,9 %) A táblázat a belvárosi népességszám abszolút (számbeli) és relatív (a teljes városhoz népességéhez viszonyított arányának) csökkenését, igen erős elöregedési folyamatot a gyermek szám és arány majdnem felére csökkenését - tükrözi, amelyek kedvezőtlen tendenciák, azaz a városközpont olyan 7 A roma népesség száma és aránya becsült adat, a Tájékoztató Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 14-i ülésére a Szolnok Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának kezdeményezésére a város peremterületein élő roma lakosság helyzetéről c. anyagból, mivel a népszámlálás roma adatai (2001-ben 821 fő) a valóságostól (becsült: fő) jelentősen eltérnek DECEMBER 57 VÁTERV95

65 rehabilitációja szükséges, amely a fiatalok népességvonzását elősegíti. A lakásszám enyhe növekedése és az alacsony komfortfokozatú lakások számának és arányának csökkenése viszont pozitív jelenség. A Belvárosban összességében viszonylag magas az elköltözési szándék, bár területrészenként igen változó: leginkább ragaszkodik lakóhelyéhez a Rákóczi út és a Tisza-part népessége, csupán egynegyedük költözne el, relatív stabilnak tűnik a piac és környéke (Zagyvaparti lakótelep) lakossága is 35 %-os költözési és 62,9 %-os maradási igénnyel). Ezt a környezet minősége nem igazán indokolja, vélhetően az okok között inkább a népesség korából (31 % fölötti a nyugdíjasok aránya) eredő mobilitás hiányt kell keresni. A városközponti részen 47,7 %-os a költözni, és 50,0 %-os a maradni vágyók aránya, ami majdnem megegyezik a vasútállomás környéki lakosság szándékaival (47,0 és 53,0 %). Ez minden esetre a Belvárossal, mint lakóhellyel való elégedetlenséget jelzi, a forgalom csillapításának igényét (ez volt a leginkább említett költözési ok) és a városközpont minőségi rendezésének szükségességét veti fel, azaz a városközpont funkciógazdagságot és lokálpatriotizmust növelő, környezetjavító rehabilitációjának szükségességét jelenti. Elköltözési szándék a Rákóczi út és környéke Városközpont Vasútállomás és Piac és környéke válaszadók %-ában környéke Igen 24,7% 47,7% 47,0% 35,0% Nem 74,2% 50,0% 53,0% 62,9% A településszerkezeti terv Belvárosra vonatkozó részlete 2007 DECEMBER 58 VÁTERV95

66 A Belváros SWOT analízise: SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ERŐSSÉGEK Sok közintézmény, kereskedelmi és vendéglátóhely Magasan kvalifikát lakónépesség A városrész kulturális és idegenforgalmi hagyományai Történetileg kialakult városszerkezeti és építészeti értékek Egyes részeken karakteres környezet és kedvező városkép A Tisza- és Zagyvapart közelsége, előnyös táji környezet Egyes utcákban és tereken értékes növényállomány Jó (tömeg)közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség LEHETŐSÉGEK A városközpont rehabilitációjával a belvárosi karakter és funkciógazdagság erősítése, a városi/kulturális élet élénkítése Színvonalas közterület rendezéssel, forgalomcsillapítással összefüggő gyalogos városközpont és tiszaparti sétány kialakítása A gyalogoshíd megépítésével a Tiszaliget-Belváros kapcsolat javít. A használaton kívüli értékes épületek (tárház, indóház) közhasznú funkcióval megtöltése és környezetük rendezése Az idegenforgalmi adottságok jó hasznosítása, a vonzerő növelése A városképi törések megszűntetése építészeti és kertészeti eszközökkel GYENGESÉGEK A városi átlagnál öregebb és erősen csökkenő számú népesség Az idegenforgalmi potenciál alulhasznosítottsága Értékes területen levő karakteres épületek használaton kívüli volta A Tisza-part és a városközpont nem kellő együttműködése, A Tisza-part rendezetlensége és kihasználatlansága A városközponti összefüggő gyalogos rendszer hiányosságai Kerékpárút hálózat hiányzik A keskeny lakóutcákon nagy a megengedett sebesség, nincs forgalomcsillapítás A Kossuth tér és a Szapáry út melletti tömbök rendezetlensége A városközpont és a Tiszaliget kapcsolatának hiánya A turisztikai és hivatásforgalmi összefüggő kerékpárút hálózat hiánya A városközpont befejezetlensége, az összehangolt rendezés hiánya A gépjárműforgalom zavaró környezeti és városrészeket elvágó hatása (Baross, Ságvári, Szapáry) kevés a forgalommentes gyalogos/közösségi tér Túlméretezett úthálózat a főutakon a jelenlegi forgalomhoz képest (Baross u.) A pályaudvartól a Zagyváig nyúló belvárosi tengely gyengesége Egyes területek elhanyagoltsága, nem megfelelő épületállag A mozaikosságból eredő városképi törések, a szomszédos területek harmónia-hiánya VESZÉLYEK A népesség fogyása és elöregedése folytatódik Az idegenforgalom nem fejlődik megfelelően A területi színvonal javulás és közterület rendezés elmarad Nem alakul ki az egységes és karakteres gyalogos városközpont A Tisza-part alulhasznosítottsága továbbra is fennmarad Nem épül meg a gyalogos híd a Tiszaliget felé Nem történik meg a forgalomcsillapítás Fennmaradnak a városképi diszharmóniák Nem alakul ki a K-Ny-i gyalogostengely A Belváros területi egységekre tagozódása Az egyes területrészek eltérő funkcióit, karakterét és állapotát, a mozaikszerű egymás mellett élést az alábbiak jellemzik: 1.1. A Belváros intézményközponti részének jellemzői (adatokat l. fenti táblázat 1.1/A-1.1/D) o a megyei és városi szintű adminisztratív és kulturális-oktatási közintézmények, a kereskedelem és a vendéglátás tömörödése, o nagyvárosias beépítés, nagy nappali népsűrűség, magas (szellemi) munkahelyszám, a közterületeken jelentős gyalogos forgalom o általában kielégítő épületállag és közterületi színvonal a főutcák mentén, de a Kossuth tér Szapáry út mögötti tömbök és a Kápolna u. Móricz u. tömbök rendezést igényelnek o a közterületek állapotának területi különbségei, a szervesen kialakított gyalogos rendszer hiánya o turisztikai alulhasznosítottság o elöregedő népesség, a városi átlagnál kisebb gyerek-arány és nagyobb idős arány o lakónépességen belül magas a diplomások és alacsony a csak általános iskolát végzettek aránya, o a korcsoport megoszlásból következően magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya annak ellenére, hogy a foglalkoztatottsági szint az 1.1/B körzet kivételével a városi átlagkörül alakul o intenzív lakótelepi beépítés (f+10 szintes épületek is) a Mátyás kir. út és vasútállomás közötti térségben o az állomás-előtér, mint belső kapu érkezési pont, ezért fontos városimázs meghatározó szerepe, mely ma egyáltalán nem kellően működik (rendezetlen) o jelentősége növekedni fog, ha a pályaudvartól a Zagyváig tartó belvárosi tengely megerősítésre kerül 2007 DECEMBER 59 VÁTERV95

67 1.2. A Rákóczi út és környéke városrész (József Attila u. Baross Gábor út Konstantin u. - Mártírok útja Indóház u. által határolt terület) és a MÁV telep környéke (József Attila u. Bajcsy-Zsilinszky u. vasútvonal által határolt terület, adatai a táblázat 1.2 oszlopában) A városrész jellemzői: o a főutak menti terület kivételével a lakófunkció dominanciája o kisvárosias beépítés, zártsorú de alacsony (többnyire fszt, fszt+1 szint) polgári építészet, családi házak ill. társasházak, a tömbbelsőkben modern társasházak keveredése (különösen a központtól távolodva), ebből következően városképi diszharmóniák o az épületállomány kevésbé jó állapota, egyes tömbökben leromlottsága, a közterületek közepes színvonala o A városrész társadalmának mutatói nagyrészt különösen a foglalkoztatottsági mutatók - a városi átlag körüliek, kivéve az iskolázottságot, amely jelentősen a városi átlag fölötti (sokkal magasabb diplomás és alacsonyabb ált. iskolai végzettségű arány) o Korcsoportmegoszlásában a munkaképes korúak dominanciája jellemző, a nyugdíjasok aránya nemcsak a belvárosi, de a város átlag alatti, a gyermekkorúak aránya magasabb a belvárosinál, de nem éri el a városi átlagot. o A Tisza-parton (Mártírok útja - Templom u. és a Tisza által határolt területen) kizárólagos intézményi funkciók (iskolák, kulturális funkciók (zsinagóga), szállodavendéglátás) és rekreációs célú (köz)területek, sétány, park területek nagyon változó kialakítási és fenntartási színvonalon o A MÁV telep Különböző intenzitású lakóterületek keveredése egymással és a közéjük ékelődő gazdasági ill. rekreációs (sport/strand) funkciókkal A terület jelentős részén rehabilitációt igénylő állapotok és épületállag jellemző 1.3. Az Ady Endre úttól É-ra a vasútig és a Zagyva vonaláig terjedő terület (táblázat 1.3/A, 1.3/B) o Jellemzően lakóterület, az Ady Endre út és a Szántó krt. között többnyire kisvárosias és lakótelepi beépítés, o a Szántó krt-tól É-ra a kertvárosi családiházas és lakótelepi intenzív beépítés keveredése sok városképi törést okoz o a Zagyva parti lakótelep blokkos technológiával a 60-as években épült, lakossága ennek megfelelően a belvárosban a legidősebb (31 % fölötti nyugdíjas korú) és legkevésbé mobil, itt a legmagasabb (50% fölötti) a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is és legalacsonyabb (15,0%) a diplomások aránya, mely nemcsak a belvárosi, de a szonoki átlagtól is elmarad. o A városrészben kiugróan kevés alacsony komfortfokozatú lakás található, a lakótelepi részeken azonban a lakásnagyság kicsi (Zagyvaparti ltp. 52 m 2 ) Tiszaliget Szandai rétek (B) Szonok Margitszigete. Parkterületek, nagy zöldfelülettel rendelkező intézmények és idegenforgalmitermál funkciók befogadó területe további szabad/kihasználható kapacitással. Fejlesztési lehetőségek a Kertész utcától Ny-ra levő részen is rendelkezésre állnak még, a árvízvédelmi bevédés esetén a K-i oldal is alkalmassá tehető. A Szandai rétek a népszámlálási statisztikai kimutatásban nem szerepelnek, mert lakónépessége nincs, az utóbbi évtizedben épült bevásárló központok mellett azonban további kereskedelmi célra hasznosítható önkormányzati tulajdonban levő területek a városrész fejlődését biztosítják DECEMBER 60 VÁTERV95

68 A Tiszaliget főbb adatai SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok összesen Tiszaliget Gazdaság Működő vállalkozások száma Vállalkozások száma gazdasági áganként Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 1,0 Lakónépességből évesek aránya (%) 65,1 98,6 Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 0,5 Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 16,0 lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) 19,2 66,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 99,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya évesek között (%) 12,5 16,0 Foglalkoztatottak aránya a éves 56,7 0,5 népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 50,0 Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 33,3 Bár a Tiszaliget népszámlálási adatait táblázatosan mellékeljük, az adatok az összvárosi átlaggal a terület sajátos jellege miatt nem hasonlítható össze: a Tiszaliget szabadidős intézményterület és park, nem lakóterület, lakás mindössze 3 db található a térségben. A lakónépesség szám a főiskolai kollégiumot jelzi, aminek egyedi társadalmi struktúrája miatt az iskolázottsági és korcsoport arányok a városival nem is hasonlíthatók össze. A Szandai rétek sem lakóterület, ott a népszámláláskor lakásszám nem is jelent meg, így statisztikai összehasonlítás azon területtel sem lehetséges. Ezért a lakónépességre és a lakásállományra vonatkozó időbeli tendenciák bemutatása sem értelmezhető. A Tiszaliget SWOT analízise: ERŐSSÉGEK Kedvező táji környezet, vízparti fekvés, jó természeti adottságok Termál gyógyvíz jelenléte Rehabilitálható, bővíthető szabadidős és sportlétesítmények Közvetlen belvárosi kapcsolat megteremtésének lehetősége (híd) Jelentős önkormányzati telekvagyon Közművek területre kiépítettsége A terület kedvező lakossági megítélése LEHETŐSÉGEK Termál gyógyfürdő és sportuszoda fejlesztés Idegenforgalmi fejlesztések és szállodaépítések Főiskolai kampusz létesítés lehetősége A közösségi, szabadidős és sport fejlesztésekhez elegendő terület Közterület rendezés, sétányok, pihenőparkok és kerékpárutak kialakítása Közvetlen belvárosi kapcsolat kialakítása a tervezett gyalogoskerékpáros híd révén GYENGESÉGEK Belvárossal való nem megfelelő kapcsolat, a közvetlen kapcsolódást megteremtő gyalogos-kerékpáros híd hiánya Az idegenforgalmi adottságok alulhasznosítottsága, a termálfürdő alacsony színvonala és kapacitása, területek alulhasznosítottsága A közterületek nem megfelelő színvonala, a berendezettség, utcabútorozás, sétányok, kerékpárutak, világítás hiányosságai A természeti gazdagság kihasználatlansága A belső úthálózat hiányosságai és a többi városrészhez kapcsolódás nem kielégítő volta, egyetlen (zsákutcás) feltáró útja a város egyik legforgalmasabb útjára kapcsolódik Árvízvédelmi hiányok, bevédetlen területrészek VESZÉLYEK A belvárosi kapcsolatot létrehozó gyalogos híd építése elmarad A termálfürdő fejlesztése nem vagy lassan valósul meg A tervezettnél kevesebb turizmusfejlesztést inspiráló létesítmény épül A közterületek rendezése és színvonal javítása késik vagy nem megfelelő A terület alulhasznosítottsága és helyenkénti rendezetlensége fennmarad Alcsi városrész (C) Az Alcsi városnegyed a Zagyván túl a vasútig terjedő terület, melynek a Belvároshoz közelebb eső része van csak beépítve. Így jelentős fejlesztési tartalék rejlik a városrészben, elsősorban a már beépített részekkel szomszédos volt magyar laktanyaterületen, melynek tervezett felhasználása lakóterület. 8 A lakónépesség és állandó népesség közötti különbséget és a lakónépesség városi átlagtól eltérő jellemzőit az okozza, hogy a városrész lakónépességét a főiskolai kollégium alkotja 2007 DECEMBER 61 VÁTERV95

69 Sajnálatos módon a volt szovjet laktanya vállalkozók számára megtörtént - nem koncepciózus - privatizációja a mögöttes területek megközelíthetőségét és hasznosítását, valamint a laktanyaterületen kialakult gazdasági terület egységes rehabilitációját is megnehezíti. A városrészben alig van intézmény, szegényes a közösségi terek és szabadidő eltöltési lehetőségek kínálata, többnyire csak lakóterületek és helyenként e funkcióval keveredő gazdasági területek találhatók a városnegyedben. A beépítés mozaikos, eltérő intenzitású és rendezettségű területek szomszédsága jellemző. A városrész ÉNy-i részén helyezkedik el a Tallin lakótelep, mely felújítása aktuálissá vált. A Zagyva ártér Alcsi városrész és Belváros közötti részének rendezése és publikus használatra felszerelése a városrész presztízsét és színvonalát emelheti. Fontos közlekedéshálózati fejlesztések érintik az Alcsi negyedet: a Dr. Sebestén Gy. krt. továbbépítése és a tervezett K-i Tisza-híd megépítése, a 4. sz. főközlekedési úttal a közvetlen kapcsolat megteremtése és a már említett M4 autópálya kapcsolat a városrész felértékelődését segíti. A Mester utca - Besenyszögi út az É-i M4 autópálya megépítésével autópálya csomóponthoz vezető úttá válik, ebből következően a vasút - Mester utca találkozási pont térsége Szolnok K-i városkapujának szerepkörébe kerül, ami további fejlesztéseket inspirál. A jelenleg meglevő területi tartalék e fejlesztéseket lehetővé teszi. Az Alcsi városnegyed főbb adatai 9 Szolnok összesen 2.Alcsi városrész összesen Gazdaság Működő vállalkozások száma Vállalkozások száma gazdasági áganként Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 14,9 15,3 12,1 16,7 Lakónépességből évesek aránya (%) 65,1 56,7 57,5 55,4 56,4 Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 28,4 27,3 32,5 26,9 Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 19,3 15,9 11,6 34,1 lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves 19,2 16,9 16,7 23,3 10,5 lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 39,5 39,6 37,3 34,6 49,4 aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel 12,5 12,8 9,4 7,8 25,2 nem rendelkezők aránya évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességből 56,7 54,6 56,7 60,0 44,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 47,5 45,9 45,1 54,7 Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 7,9 0,4 14,7 22,1 A táblázatból kitűnik, hogy az egész városrész több mutatója is elmarad a városi színvonaltól. Elöregedett városnegyed, a nyugdíjas korúak aránya 10 %ponttal magasabb a szolnoki átlagnál, a gyerek korosztályé viszont alacsonyabb. A felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya - nem is kevéssel - marad a városi szint alatt, ugyanakkor, a korstruktúrából adódóan is, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya jóval meghaladja az átlagos szintet, majdnem eléri az 50 %-ot. A városrészen belüli területi különbségek is igen nagyok: legjobb jellemzői a családiházas területnek vannak, annak ellenére, hogy itt a legidősebb a lakosság (32,5 % volt már 2001-ben is 60 éven felüliek aránya), de a városrészen belül itt a legmagasabb a képzettségi szint és a foglalkoztatási mutatók nagy része is 9 A kedvezőtlen adatok narancs, a kedvezőek zöld alászínezéssel kiemelve 2007 DECEMBER 62 VÁTERV95

70 kedvezőbb az átlagnál. Ennek épp az ellenkezője mondható el a laktanyák környékéről, ahol a korstruktúra csak valamivel jobb: a gyerek arány eléri ugyan a szolnoki szintet, de az idősek aránya itt is magas. A képzettségi szint azonban rendkívül gyenge, csak általános iskolát (vagy még azt sem) végzett a lakók több mint 34 %-a, a diplomások aránya alig haladja meg a városi érték felét. Ennek megfelelően a foglalkoztatással kapcsolatos mutatók is rosszak. A területen a Tüzér és Üteg utca valamint a Búzavirág utca környékén magas a roma lakosság aránya, a körzetekben 23 % körül alakul. Összességében az Alcsi városrészben a romák becsült létszáma fő körül van. A laktanyák fejlesztésének, funkcióváltásának antiszegregációs hatásai várhatók: javul a terület ellátása, közlekedési kapcsolatai, közművesítettsége, gazdasági szerepe, ennek következtében felértékelődésére lehet számítani. A Mester utcai laktanya területén a piaci értékesítésű lakóparkok mellett - szociális lakásépítés (150 db új szociális bérlakás) is tervbe van véve a már folyamatban levő fiatalok háza épület átalakításon túl. Bár a lakások alapterülete a Tallinn lakótelepen kicsi, ott gyakorlatilag nincs alacsony komfortfokozatú lakás. A városi átlag dupláját is meghaladja azonban a nem megfelelő komfortú lakások aránya a Mester utca és a laktanyák környékén. A laktanyák rehabilitációja szükséges. A két utóbbi népszámlálása adatai alapján az Alcsi városrész népessége is csökken mind abszolút, mind relatív értelemben, de a fogyás üteme kisebb, mint a Belvárosban. Az elöregedési folyamat itt is jellemző nemcsak abszolút értelemben, hanem Szolnok egészéhez viszonyítva is a gyermek korosztály fogyási üteme azonban kisebb, mint a városközpontban. Kiugróan magas viszont az idős korosztály aránya. A lakásállomány enyhén nőtt, ezen belül az alacsony komfortfokozatúak száma ha kevéssel is de csökkent. Az Alcsi városrész 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza: Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat Alcsi városrész száma (fő) % a teljes népességből száma (fő) % aránya a városrészben Lakásszám db szolnoki lakásállom.% Lakásszám db % aránya a városrészben , , , , , , , ,9 változás (- 4,5%) (- 20,4 %) (+8,2 %) - 10 (- 3,9 %) Az Alcsi városrész SWOT analízise: ERŐSSÉGEK A városrész Ny-i felének Belvárossal való közvetlen kapcsolata Kedvező táji környezet, Zagyvapart és Tisza-part Területi tartalék a fejlesztésekhez Besenyszögi út révén jó külső megközelíthetőség és a tervezett M4-hez kapcsolódás LEHETŐSÉGEK Autópálya kapcsolat, városkapu kialakításának lehetősége Laktanyaterület rehabilitációjával új lakó és intézményterületek építése, ezen belül szociális lakások elhelyezése, ezáltal a népesség korcsoport összetételének javítása Szabadidős létesítmények elhelyezése a Milléri tó környezetében Új munkahelyek létesítése a laktanya-rehabilitációk és intézményfejlesztések révén A Tallinn lakótelep rehabilitációjával a terület vonzóbbá tétele és népességi megfiatalítása A folyópartok rendezésével és az új beépítések kapcsán közösségi terek és közparkok kialakítása A tervezett úthálózati fejlesztésekkel (körút) és a Mester utcai tervezett Tiszahíd révén a városrész kapcsolatainak javítása A vasút menti területek fásításával a környezeti terhelések csökkentése GYENGESÉGEK A városi átlagnál idősebb és alacsonyabban képzett lakosság A terület mozaikos jellege, az egyes részterületek jelentős fizikai és társadalmi különbségei, ami miatt az egységes kezelés és a kohézió megteremtése nehéz Sok a használaton kívüli, rendezetlen terület A volt laktanyaterületek elhagyottsága zavaró A volt orosz laktanya koncepciótlan privatizálása következtében a mögöttes területek nehéz feltárhatósága/rendezése A városrész belső úthálózatának hiányosságai és a városi hálózathoz kapcsolódás nem elégséges volta A jelentős átmenő forgalom és a vasút miatti környezet-terhelés A lakóutcákon nincs forgalomcsillapítás, a terület jellegéhez képest túl nagy a megengedett sebesség A kulturális és szabadidős funkciók, valamint a közösségi terek hiánya, az ellátás nem megfelelő szintje Szegregált, magas arányban romák által lakott területek léte (Búzavirág, Tüzér és Üteg u.) és a városrész szerkezetébe nehéz bekapcsolhatósága A helybeli munkalehetőségek szűkös volta VESZÉLYEK A terület forgalmi és környezeti terhelése tovább nő, különösen az autópálya csomópontra vezető Besenyszögi út miatt A társadalmi keresztmetszet nem változik, állandósul az alulképzett népesség magas aránya és a Tallinn városrész elöregedése A laktanyaterületek rendezése nem lesz elég hatékony a terület imázsának megváltoztatásához Késik vagy elmarad az úthálózat, a városi kapcsolatok fejlesztése Nem valósul meg az intézményhálózat fejlesztése és a szabadidős létesítmények, nem alakul ki karakteres városkapu 2007 DECEMBER 63 VÁTERV95

71 A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a Tallin lakótelep Sefcsik telep Mester u. és laktanyák környéke válaszadók %-ában (Veshegy-Lőtér u. között) Igen 50,8% 30,5% 87,7% Nem 45,9% 69,5% 12,3% A lakókörnyezettel való elégedettség a családiházas területen a legmagasabb, itt a lakosság kevesebb, mint egyharmada gondolkodna csak elkötözésről. A legkedvezőtlenebb a Vershegy úttól D-re eső terület, a Mester utca és a volt laktanyák környéke, ahol az elköltözési szándék a 90 %-hoz közelít. Ebben nem kis szerepet játszhatnak a Tüzér és Üteg utcák környéki rossz lakásviszonyok (a 2.3. körzet 22,1 %-os alacsony komfortfokozatú lakásállománya.) A Tallinn lakótelepen majdnem egyensúlyban vannak az elköltözni és a maradni vágyók Széchenyi városrész (D) A vasúttól É-ra, a várostesttől különállóan elhelyezkedő városnegyed, a történeti városhoz csupán két ponton: a Pozsonyi út - Széchenyi krt. és a Thököly úton keresztül kapcsolódik. A területen nagy népességszámot képvisel a lakótelep, melynek negyedik üteme nem valósult meg. A telepszerű beépítés kertvárosias lakóterülettel körbeépítése a K-i és D-i oldalon megtörtént, további kertvárosi lakóterületek létesítésre van lehetőség a lakóteleptől É-ra és DNy-ra. Gazdasági területek a DNy-i részen a Thököly út mentén találhatók és a víztoronytól D-re tervezettek. A városrész a várostesttől való elkülönülő fekvése miatt önálló területegységként inkább csak alvóvárosi, mintsem komplex városi szerepkört tölt be, Szolnok többi részéhez kevéssé kapcsolódik. Ezért funkciógazdagítása kiemelt feladat, a szabadidő-eltöltés, közösség formáló intézmények, tevékenységek infrastruktúrájának és tereinek megteremtése szükséges. átlagnál. Népessége Szolnok egészéhez viszonyítva rendkívül fiatal, a gyermekek aránya több mint 5 %ponttal magasabb a város egészénél, ugyanakkor az idős korosztály aránya a szolnoki átlag felét sem éri el (éppen annak 40 %-a). A munkaképes korúak aránya jelentősen meghaladja a városit, ezen belül rendkívül magas a foglalkoztatottak aránya is. A foglalkoztatott nélküli háztartások alig haladják meg a városi érték felét. Figyelemre méltó, hogy nemcsak az új beépítésű területrészeken fiatal a népesség, hanem a 70-es években épült lakótelepi részeken is. Ez eltér a többi szolnoki lakótelep jellemzőitől, ahol a megépüléskor beköltözött lakosság nagyrész helyben maradt és emiatt a népesség elöregedőben van (mind a Tallinn, mind a Zagyvaparti és a vasútállomás környéki területeken is.) A magasan iskolázottak azonban a lakótelepen kevesebben, az új családiházas beépítésben többen vannak, mint a városi átlagban. A városrészen belüli részterületek teljes mértékben különböznek: a lakótelep képviseli a népességi súlypontot, a családiházas területnek kisebb, a régi kisgyepből megmaradt szegényes lakóterületnek pedig a legkisebb a lakosok száma. A korcsoport összetételben alig van különbség a három részterület között, mindenhol magas a gyermekek és igen alacsony az idősek aránya. A 2007 DECEMBER 64 VÁTERV95

72 legkedvezőbb iskolázottsági mutatókkal az új családiházas területek dicsekedhetnek, foglalkoztatási szempontból azonban a lakótelep adatai a legjobbak. A Széchenyi városrész főbb adatai Szolnok összesen 3. Széchenyi városrész összesen Gazdaság Működő vállalkozások száma Vállalkozások száma gazdasági áganként Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 21,7 21,4 23,3 28,3 Lakónépességből évesek aránya (%) 65,1 70,7 71,2 67,5 62,0 Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 7,6 7,4 9,3 9,8 Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 18,9 18,8 17,8 63,2 lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves 19,2 16,4 14,6 30,1 0,0 lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 39,5 36,2 35,8 37,6 70,2 aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel 12,5 11,1 10,6 12,4 50,9 nem rendelkezők aránya évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességből 56,7 61,8 62,3 60,1 28,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 20,2 19,6 23,1 57,1 Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 2,4 1,1 9,7 96,0 A városrész adatainak táblázaából kitűnik, hogy az egész városrész több mutatója is jobb a városi A Varjú utca körüli régi beépítésű terület szociális problémáktól sem mentes, iskolázottsági és foglalkoztatási téren a legrosszabb mutatókkal rendelkezik: a foglalkoztatási arány nem éri el a 30 %-ot, a háztartások majdnem 60 %-ában egyetlen kereső sincs, mint ahogy egyetlen diplomás sem lakik a körzetben. Legkirívóbb mégis a lakáshelyzet: itt a lakások 96,0 %-a alacsony komfortfokozatú. A Varjú utca környékén magas, szinte 100 %-os a roma népesség aránya, létszáma azonban nem magas(100 fő körüli). A szegregációs problémákat a terület tervezett hasznosítása, lakóterületi beépítése megoldja majd: a jelenlegi rossz épületállomány a lakóterületi fejlesztések során bontásra, a terület közművesítésre kerül. A közterületek kiépítésének színvonala olyan minőségű kell legyen, hogy a környék vállalkozói alapon, piaci lakásépítésre alkalmassá váljon. Az intézményellátás, szabadidős és kulturális létesítmények rendelkezésre állása a lakótelep funkcióbővítő rehabilitációja kapcsán a jelenlegihez képest jelentősen javulni fog. A lakótelep egyes utcáiban is (Arany Sándor, Karczag László, Orosz György u.) viszonylag jelentős számú fő roma népesség lakik, de a lakótelep teljes népességéhez ( fő) viszonyítva arányuk elenyésző (3,4%), szegregációról nem beszélhetünk. A Széchenyi városrész 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza: Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat Széchenyi városrész száma (fő) % a teljes népességből száma (fő) % aránya a városrészben Lakásszám db szolnoki lakásállom.% Lakásszám db % aránya a városrészben , , , , , , , ,4 változás (+ 0,8%) (- 48,8 %) + 36 (+ 0,6 %) (- 46,1 %) A városrész lakónépessége és lakásszáma a két népszámlálás között valamelyest növekedett. A lakásszám azóta is folyamatosan nő, mivel a családiházas beépítés 2001 óta is folytatódott. A gyermekszám bár a vizsgált tíz évben felére csökkent, de még mindig messze a városi átlag felett van. (Az eredeti 42,7 %-os gyermek arány torz, a várositól gyökeresen eltérő társadalmi keresztmetszet Széchenyi városrészben 1990-es jelenlétét tükrözte.) Az alacsony komfortfokozatú lakások számának felére csökkenése az új építések eredménye, a Széchenyi városrész elmaradt 4. üteme helyén még meglevő rossz állapotú régi lakások felszámolása az akcióterületre tervezett lakásépítés során várhatóan a közeljövőben megszűnik. Ettől várható mint már említésre került - a területen levő társadalmi szegregáció problémájának megoldása is DECEMBER 65 VÁTERV95

73 A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a válaszadók %-ában Széchenyi új városrész Széchenyi lakótelep észak Széchenyi lakótelep dél Régi kisgyepi terület (DNy) Igen 36,0% 62,0% 64,8% 50,6% Nem 64,0% 37,3% 35,2% 47,1% Az elköltözési szándék természetszerűleg az új családiházas területen a legalacsonyabb, érdekes módon nem a legrosszabb helyzetben levő kisgyepi területen a legmagasabb, hanem a lakótelep déli részén, de az északi rész adatai se sokkal kedvezőbbek. Ez az értékítélet is alátámasztja a Széchenyi városrész akcióterületbe sorolását, a lakótelep fizikai felújítását és funkciógazdagítását, újabb ellátó intézmények és a városrésztől É-ra tervezett szabadidőközpont megépítését. A Széchenyi városrész SWOT analízise: ERŐSSÉGEK Területi tartalék, a városrész továbbépítésének lehetősége Közösségi és szabadidős terek kialakításának, intézményhálózati fejlesztéseknek nincs területi korlátja További lakásépítéshez közmű gerinccel ellátott területek rendelkezésre állnak Fiatal lakossági korcsoport-összetétel, magas iskolázottsági szint A Széchenyi körút Újszászi útig folytatásának nincs akadálya LEHETŐSÉGEK Komplex lakótelep-rehabilitáció pályázati támogatással Az energiahatékonyság növelése, megújuló energiára alapozása A közterületek rendezése és újabb funkciók (játszóterek) elhelyezése, a parkolás megoldása (kulturált garázsépítés) Új lakóterületek kialakításával a szegregált területek felszámolása Az intéményhálózat gazdagítása, szabadidő-sport központ építése Új munkahelyek létrehozása A Széchenyi krt. Thököly úti csomópontjának körforgalmú csomóponttá átépítése A Széchenyi út folytatása az Újszászi útig, jobb kapcsolatteremtés a munkahelyi területekkel GYENGESÉGEK Városszerkezeti különállóság, monofunkció (alvóváros) A városi élet, a közösségi és kulturális létesítmények, szabadidős területek hiánya, szegényes szolgáltatási és vendéglátási kínálat Helybeli munkalehetőségek hiánya (különösen a lakónépesség számához viszonyítva) Nem kellő színvonalú környezet, közösségi terek hiánya, a közterületek alacsony színvonala, hiányzó utcabútorozás és növényállomány A lakótelep leromlott állapota, energiapazarló épületek Instabil népesség, magas elköltözési szándék, lokálpatriotizmus hiány A régi beépítésű területen szegregált szegény lakosság A többi városrézhez kapcsolódást egyetlen útvonal (Széchenyi krt.) teremti meg, melynek Thököly úti csomópontjának áteresztő képessége nem megfelelő VESZÉLYEK A csökkenő népességszám következtében elmaradnak a lakóterületi fejlesztések, emiatt és forrás hiányában megmarad a régi beépítés szegregáltsága Az intézményhálózat és a szabadidőközpont fejlesztése késik Nem javul a városrész közlekedési és Belvárossal való kapcsolata Megmarad a közterületi sivárság, funkciótlanság, rendezetlenség Nyugati városrész (E) A Thököly úttól a ceglédi vasútvonalig terjedő terület, melynek É-i része jellemzően gazdasági terület, melybe a Meggyesi telep lakóterületként ékelődik be D-i része a vasútvonalak közé szorult Partoskápolna és Pletykafalu lakóterületek, de a hatalmas vasútterületek mellett és a 4. sz. főút mentén a gazdasági területhasználat is jelentős. A városrészt a kevés helyen átjárható - vasútvonalak szétszabdalják, szerkezete, beépítettsége, karaktere is töredezett, sok környezeti és esztétikai konfliktussal. A városnegyed presztízse nem magas, egyes területrészek elhanyagoltak, alulhasznosítottak, az épületállomány közepes, helyenként szegregációs problémák is jelentkeznek (pl. Meggyesi telep Ny-i része). A terület legnagyobb fejlesztési potenciálja a Thököly út menti volt laktanyaterület, ahol városkapu kialakítása javasolt részben szabadidős/eseményterületi, részben kereskedelmi/intézményi profillal. Ez a Széchenyi városrész többi városrészhez való jobb kapcsolódását ill. - a közelség révén a lakótelep funkciógazdagítását is szolgálhatja DECEMBER 66 VÁTERV95

74 A Ny-i városrész főbb adatai SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok összesen 4. Ny-i városrész összesen összesen Ebből Hangya Gazdaság Működő vállalkozások száma Vállalkozások száma gazdasági áganként Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 15,7 15,6 18,1 35,7 11,8 Lakónépességből évesek aránya (%) 65,1 62,9 60,3 76,0 59,8 60,2 Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 21,4 24,1 5,9 10 4,5 28,3 Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 28,3 26,4 32,6 79,1 36,0 lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) 19,2 9,2 9,2 11,6 1,7 5,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 40,4 42,2 32,0 79,1 46,0 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya évesek között 12,5 17,4 16,5 18,1 61,2 25,4 Foglalkoztatottak aránya a éves 56,7 55,1 53,1 66,6 20,3 46,0 népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 41,5 40,6 45,6 70,6 46,6 Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 25,1 21,6 48,9 100,0 33,6 A városrész egészének mutatói valamennyi kategóriában a városi átlag alatt maradnak, azaz a városrész helyzete/állapota a Szolnokon belül kedvezőtlennek mondható: népessége a városi átlagnál idősebb, magasabb a 60 éven felüliek és alacsonyabb a 14 éven aluliak aránya. Leginkább azonban az iskolázottsági szint marad el a várositól: a csak általános iskolát végzettek aránya a városinak másfélszerese, a diplomásoké a városi átlag felét sem éri el. A foglalkoztatott nélkül élő háztartások aránya is magasabb, mint Szolnok egészében. A városrészen belüli részterületek között igen nagy különbség mutatkozik, de még a legjobb körzet (Pletykafalu, Partoskápolna) adatai is rosszabbak a városi átlagnál. Legkedvezőtlenebbek a Hangya és Tücsök utcában élő roma szegregátum adatai, de az egész Meggyesi telep eléri, sőt meghaladja a szociális rehabilitációra jogosultság küszöbértékeit annak ellenére, hogy a jobb helyzetben levő Seregély és Zöldfa utca társadalma a mutatókat javítja. A roma telep beintegrálása a Meggyesi telepbe és a szegregáció megszűntetése cél, így a városfejlesztési stratégia a Hangya utcában Roma Közösségi Ház építését és a közműellátás fejlesztését tartalmazza. Ezen túl a gazdaságfejlesztéssel és a volt Thököly úti laktanya rehabilitációjával a helyben foglalkoztatottság lehetősége jelentősen megnő majd, sok új munkahely jön létre, a vasútterületen tervezett logisztikai fejlesztéseknél várhatóan az alacsonyan iskolázott népesség egy része is munkát találhat. A laktanyaterület nagyrészt intézményi eseménytér, kereskedelem hasznosítása egyben a területi ellátottság, szolgáltatások kínálatát is bővíti. Az új útépítésekkel a terület városi úthálózatba bekapcsoltsága is sokat javul. Így a Ny-i városrészben nem a telepfelszámolás, hanem a környezetbe illesztés, a terület színvonalának javítása és a társadalmi integráció a cél. Jelentős, összességében mintegy fős roma népesség lakik Pletykafaluban (Hajnóczy, Kőműves, Gólya u.) és Partoskápolnán (Káka, Nyíl, Pajzs, Sás u.) is. Arányuk a körzet össznépességéhez (3 361 fő) viszonyítva (14,4 %) azonban sokkal alacsonyabb, mint a Meggyesi telep környékén (70 %, a Hangya-Tücsök utcákban 100 % körül). Az 1990-es és 2001-es népszámlálási adatok összehasonlító táblázata: Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat Ny-i városrész száma (fő) % a teljes népességből száma (fő) % aránya a városrészben Lakásszám db szolnoki lakásállom.% Lakásszám db % aránya a városrészben , , , , , , , ,1 változás (+ 17,9%) (- 21,1 %) + 97 (+ 7,2 %) (- 24,9 %) A látszólag kedvező adat (idősek alacsony aránya) valójában kedvezőtlen, mert azt tükrözi, hogy a szegregált roma népességből kevesen érik el a nyugdíjas kort 2007 DECEMBER 67 VÁTERV95

75 A városrész lakásszáma is és lakónépessége a két népszámlálás között enyhén nőtt, ami a stagnáló/csökkenő szolnoki népesség figyelembe vételével a terület relatív vonzerejét tükrözi, pedig gazdasági területek és vasútvonalak közé ékelődése miatt jelentős környezeti terhelésnek van kitéve. A lakosság elköltözési szándéka a látszólag rosszabb környezet ellenére is kisebb, mint akár a Széchenyi, akár az Alcsi városrészekben, sőt a pletykafaluiak ragaszkodása még a Belváros nagy részét is megelőzi. A városrészen belül magától értetődően az elköltözési igény leginkább a Meggyesi telepen jelentkezik. A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a Pletykafalu Partoskápolna Meggyesi telep válaszadók %-ában Igen 27,9% 37,5% 47,1% Nem 72,1% 62,5% 52,9% A Ny-i városrész SWOT analízise: ERŐSSÉGEK Jó elérhetőség: 4. sz. út és 32. út a területen halad át Vasút jelenléte, arra alapozott logisztikai funkciók fejleszthetősége Stabil népesség és a lakók helyhez ragaszkodása Új beépítések számára rendelkezésre álló tartalékterületek LEHETŐSÉGEK Városkapu kialakítása, fogadó látvány/karakter megteremthetősége A laktanyaterület rehabilitációjával a terület funkció-gazdagítása, az ellátási kínálat bővítése és a színvonal emelése Városi/térségi vonzást keltő létesítmények (eseményterület, vásár/kiállítási terület) betelepíthetősége Jelentős számú új munkahely létesítése a gazdasági és intézményi területeken egyaránt A szegregált lakóterületek integrálhatósága a rehabilitáció során Roma Közösségi Ház elhelyezése É-D-i gyűjtőút kiépítése a Thököly út és a D-i iparterület összekötése, a vasút átjárhatóságának javítása A logisztikai terület közúti kapcsolatának megteremtése a 32. sz. út felé A 32. sz. út Abonyi úti és Thököly úti ága közötti kapcsolat ne a Belvároson keresztül (Mátyás kir. út), hanem rövidebb nyomvonalon a Nagysándor József úton keresztül legyen GYENGESÉGEK Városszerkezeti hiányosságok a vasút elválasztó hatása miatt Az egyes területrészek egymás közötti nem elégséges kapcsolatai, a város egészétől való elszigeteltség Jelentős közlekedési eredetű környezetterhelés (főutak, vasút) Gazdasági és lakófunkciók egymást zavaró keveredése Alulhasznosított, rendezetlen területek közbeékelődése, vasúti területek kihasználatlansága A logisztikai terület nehézkes közúti megközelíthetősége A logisztikai/gazdasági területek közúti kapcsolathiánya a D-i iparterülettel és ipari parkkal és a 32. sz. úttal Az egykori laktanyaterület használaton kívüli volta A közösségi és kulturális létesítmények hiánya, szegényes intézményhálózat, a szolgáltatások és vendéglátás alulfejlettsége A közösségi terek hiánya, a közterületek alacsony színvonala Társadalmi szegregáció, alacsony iskolázottság Partoskápolna építészeti örökség nem kellő ismertsége, nehéz megközelíthetősége A Pletykafalu tömegközlekedési ellátottsága nem megfelelő VESZÉLYEK Fennmarad, sőt növekszik a közlekedési eredetű környezetterhelés Nem épülnek ki a részterületek közötti jobb kapcsolatot biztosító utak A lakóterületi rehabilitáció és a Roma Közösségi Ház elmarad, fennmarad a szegregáltság A városkapu a 32. út forgalmi terhelésének növekedéséhez vezet Befektető hiányában kevéssé fejlődik a logisztikai és gazdasági terület, a munkahelyek számának növekedése elmarad az elvárásoktól Déli városrész (F) A déli iparterület Szolnok DK-i, kétoldalt vasúttal, egy oldalon a Tiszával határolt, különálló része. A városhoz a Tószegi út és a 4. sz. főút által kapcsolódik. Nagymértékben alulhasznosított, sok a beépítetlen terület. A Gyökér utcától délre szinte kizárólag gazdasági terület (déli iparterület és ipari park, kivéve a volt TVK lakótelepet és környékét), északi részén azonban a lakó és gazdasági funkciók egymást zavaró módon vegyesen helyezkednek el. Egységes városképről nem beszélhetünk, sok a városképi ütközés, miközben védelemre érdemes épített értékek is előfordulnak. Az épületállomány állapota meglehetősen vegyes, a lakóterületek presztízse nem magas, helyenként szegregációs problémák jelentkeznek. A lakó- és gazdasági funkciót elválasztó erdősávok fásítása nagyrészt még nem történt meg. Az intézményellátás a körzetben nehezen biztosítható. A déli iparterületen gazdasági telephelyek befogadására még nagyméretű szabad területek találhatók, az ipari park belső infrastruktúrájának kialakítása megtörtént, jelentős vállalkozás vonzó-fogadó képességgel rendelkezik DECEMBER 68 VÁTERV95

76 A déli városrész főbb adatai SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok összesen 5. D-i városrész összesen együtt Gazdaság Működő vállalkozások száma Vállalkozások száma gazdasági áganként Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 16,3 18,2 16,0 34, ,1 18,2 16,8 Lakónépességből évesek aránya (%) 65,1 61,0 57,8 60,0 57,3 66,2 59,5 59,9 Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 22,7 24,2 24,0 8, ,7 22,4 23,4 Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 37,4 47,4 61,0 93,7 24,5 27,6 40,7 lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) 19,2 6,5 4,4 3,9 0,0 13,9 10,9 4,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 51,7 57,9 53,1 95,2 44,6 46,8 53,4 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max. ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya évesek között 12,5 27,0 31,6 28,9 90,5 17,5 19,5 29,3 Foglalkoztatottak aránya a éves 56,7 44,3 42,1 42,7 4,7 50,8 50,6 42,7 népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 49,2 57,1 51,8 88,0 38,0 47,6 51,8 Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 31,8 81,3 38,2 100,0 11,2 22,1 36,9 A városrész egészének mutatói valamennyi kategóriában rendkívül rosszak, a városrész demográfiai, társadalmi állapota Szolnokon belül a legkedvezőtlenebb. Korcsoport összetétele az átlagtól csak kissé tér el, de az iskolázottsági szint a városon belül itt a legalacsonyabb: a csak általános iskolát végzettek aránya a városinak majdnem kétszerese, a diplomásoké a városi átlag harmada. A városrészen belül a részterületek között annak ellenére, hogy mindegyik negatív irányban tér el a szolnoki átlagtól rendkívül nagyok a különbségek, de a legjobb (5.4.) körzet mutatói is sorra a városi átlag alatt maradnak. Tragikusan rossz a Törteli út menti romatelepen élők helyzete, ahol a lakosság 93,7 %-a csak általánost, vagy annál kevesebbet végzett, diplomás egyáltalán nincs, rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak mindössze 4,8 %-a rendelkezik és a lakásállomány 100,0 %-a alacsony komfortfokozatú, ugyanakkor a gyermek korosztály aránya irreálisan magas: 34.6 %. Nem ennyire rosszak, de a városi mutatóktól jelentős mértékben negatív irányban 11 A magas gyermek-arány elvileg kedvező adat lenne, de a 34,6 % a roma szegregáció átlagostól eltérő demográfiai struktúráját tükrözi 12 A városi átlagnál sokkal alacsonyabb idős arány kedvező adat lenne, de a 8,2 % azt mutatja, hogy a roma szegregációban kevesen érik el a 60 éves kort, ami viszont igen kedvezőtlen tendenciát tükröz 2007 DECEMBER 69 VÁTERV95

77 helyezkednek el az 5.1., az 5.2. és az 5.5 körzet átlagai is, az egyetlen körzet, ami alulról megközelíti a szolnoki szintet, az 5.4. részterület. A városrész valamennyi körzetében magas a roma lakosság száma és aránya is: a teljes D-i városrész fős lakosságából mintegy fő roma, azaz arányuk meghaladja az 50 %-ot. Ezen belül a legdélibb részen (5.4 körzetben) lakik a legkevesebb roma, de a Törteli út mentén arányuk 100% közeli. Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat D-i városrész száma (fő) % a teljes népességből száma (fő) % aránya a városrészben Lakásszám db szolnoki lakásállom.% Lakásszám db % aránya a városrészben , , , , , , , változás (- 7,2 %) (- 32,1 %) (- 7,0 %) (- 36,1 %) A városrész lakónépessége és lakásszáma abszolút értékben is és összvárosi arányaiban is csökkent az előző népszámlálás óta. Ez a kívánatos városrendezési/városszerkezeti tendenciába beleillik, mivel nem kedvező, hogy a gazdasági területek közé kisebb, elszigetelt lakóterületi zárványok ékelődnek, melyek ellátása alig, és az egyébként nem megfelelő alacsony ellátottsági szinten is - csak költségesen biztosítható. Különösen a kisebb méretű és társadalmilag is szegregált lakóterületek fokozatos felszámolása lenne cél. Az alacsony komfortú lakások száma és aránya a városrészi lakásállományhoz képest gyorsabban csökkent, ez azt jelenti, hogy vagy a megmaradt lakásállományon belül komfortosítottak, vagy a lebontott komfort nélküli lakások helyén épült új, komfortos lakás. Ez utóbbit a nem megfelelő városszerkezeti elhelyezkedés és a környező gazdasági területek kedvezőtlen környezeti hatásai miatt jó lenne korlátozni, és a megszűnő lakásállományt a város már részeiben visszapótolni. A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a válaszadók %-ában Kőrösi út és környéke Törteli út menti szegregátum Déli iparterület Igen 49,3% 97,4% 26,1% Nem 47,8% 2,6% 60,9% Az elköltözési szándék a Törteli úti telepen a városban a legmagasabb, itt a magas talajvízszint miatt a vályogfalak felvizesedése, az épületek rossz fizikai állapota (50 %-ban beázik a tető), a részleges közművesítettség és az intézmények távoli elhelyezkedése jellemző, emiatt a telep fokozatos felszámolásával kell számolni. Csak valamivel jobb a Kőrösi út és környékén a helyzet, amit az elköltözni és maradni vágyók majdnem egyensúlya jelez. A többi lakóterületen viszonylag alacsony elköltözési szándékát a környezet színvonala és az intézményellátás távolsága nemigen indokolja, valószínűleg a tehetősség hiánya, a családiházas beépítés és a saját telek/háztulajdon magyarázza a fizikai körülményekhez viszonyítva kedvező arányt. A D-i városrész SWOT analízise: ERŐSSÉGEK További gazdasági területfejlesztésre alkalmas beépítetlen területek Az É-D-i közúti összeköttetés javasolt vonalának elépítetlensége A közmű gerincek rendelkezésre állása a gazdasági területek fejlesztéséhez LEHETŐSÉGEK Az ipari-park fejlesztése révén számos új munkahely teremtése Szociális integráció, a legszegényebb lakóterület felszámolása A részlegesen közművesített területeken közműhálózat fejlesztés Az iparterületet a logisztikai területtel összekapcsoló út megépítése Kertváros - Szandaszőlős - Alcsisziget Tenyősziget(G) GYENGESÉGEK Gazdasági és lakófunkciók keveredése, lakóterületi zárványok, Alulhasznosított, rendezetlen területek közbeékelődése A főutak mentén jelentős közlekedési eredetű környezetterhelés, a korábbi ipari használat miatt helyenként talaj szennyezettség Az intézményellátás hiányosságai Helyenként közművesítési hiányok, részleges közműellátás A felszíni vízrendezés hiányosságai (belvizes területek) Közúti közlekedési hiányok a logisztikai/gazdasági területek, a GIMA Ipari Park és a Szolnoki Ipari Park között Szegregáció, alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség A tömegközlekedési ellátottság nem megfelelő VESZÉLYEK A lakóterületi zárványok fokozatos felszámolása akadályokba ütközik A környezetvédelmet szolgáló kijelölt erdősítés nem történik meg Nem lesz elegendő vállalkozói tőke/szándék a gazdaságfejlesztések végrehajtására Kertváros és Szandaszőlős a központi várostesthez csak pontszerűen kapcsolódó, önálló, családiházas, monofunkciós lakóterületek, melyek belvárostól való távolsága különösen a távolabbi Szandaszőlős esetében önálló városrészközpont kialakítását indokolná. Az alapellátás legalábbis a gyermeknevelési intézmények - biztosítottak, de a többfunkciós, komplexebb városrészközpont hiányzik. Szandaszőlős további lakásépítési lehetőségeket is tartogat, melyek tömbbelső-feltárással 2007 DECEMBER 70 VÁTERV95

78 kihasználhatóvá tehetők, az ennek köszönhető várható népességszám emelkedés a központ kialakításának szükségességét méginkább hangsúlyozza. Az Alcsi szigeten kistelkes hétvégiházas üdülőterület és az evezős pályához kapcsolódó sport/szabadidős területek alakult ki. A város településszerkezeti terve a Tölgy utcától É-ra lakóterület fejlesztést tesz lehetővé, de megjelent az igény az üdülőterület egyes részeinek lakóterületté átalakítására is melynek azonban akadálya a túlzottan elaprózott telekstruktúra. Tenyősziget ma még beépítetlen, bár üdülőterület számára telekosztás már kialakításra került, beépítése városszerkezeti okokból meggondolandó. (Tenyősziget beépítetlensége következtében a népszámlálásban adatokkal nem is jelenik meg.) A városrész adatainak táblázatából kitűnik, hogy mutatói általában jobbak, mint az egész városé, a népesség fiatalabb - ami nem a gyerekek magas számából, hanem az idős korosztály alacsonyabb arányából ered. A városrész statisztikáját Szandaszőlős javítja különösen, mivel ott a nyugdíjas korúak 13.9%-os aránya lényegesen a városi átlag alatt marad, míg a két másik részterületé meghaladja a szolnoki átlagot. A legtöbb pozitív mutatóval Szandaszőlős rendelkezik, bár a másik két területnek is vannak előnyös adatai, ott egy-egy kedvezőtlen jelenség azért tapasztalható: Kertvárosban a népesség folyamatos elöregedésére utal, hogy minden negyedik lakos 60 éven felüli, ezzel meghaladja a városi szintet. Alcsi szigeten meg a gyermek korosztály aránya marad el rendkívüli mértékben a szolnoki összvárosi értéktől, valamint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas melynek oka az üdülőterületből lakóterületté átfejlődésben, a nyaralónak épült kisebb komfortú házak lakóépületként történő használatában keresendő. Az iskolázottság és foglalkoztatás adatai mindhárom részterületen rendre jobbak, mint a város egészében. A Kertváros Szandaszőlős Alcsi sziget városrészek főbb adatai Szolnok összesen 3. A városrész összesen 7.1.Kertváros 7.2. Szandaszőlős 7.3. Alcsi sziget Gazdaság Működő vállalkozások száma Vállalkozások száma gazdasági áganként Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 16,0 13,0 16,8 11,7 Lakónépességből évesek aránya (%) 65,1 68,2 62,0 69,3 66,6 Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 15,8 25,0 13,9 21,7 Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 17,3 13,0 17,8 18,2 lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves 19,2 21,6 23,5 20,9 25,8 lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 36,9 39,6 36,6 36,6 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel 12,5 10,5 9,3 10,6 11,0 nem rendelkezők aránya évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a éves 56,7 59,4 55,3 60,1 58,1 népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 30,2 41,2 28,2 31,0 Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 15,6 16,4 13,1 43, DECEMBER 71 VÁTERV95

79 Az 1990-es és 2001-es népszámlálás adatainak összehasonlítása: Kertváros, Szandaszőlős Alcsi sziget Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki lakásállom.% Lakásszám % aránya a népességből városrészben db db városrészben , , , , , , , ,6 változás (+ 49,9 %) (- 28,9 %) (+ 29,1 %) + 18 (+ 2,6 %) A városrész lakónépessége és lakásszáma a két népszámlálás között jelentős mértékben nőtt, ez azt jelzi, hogy a városrész Szolnokon belüli súlya egyre nagyobb: a lakónépesség 10 %-a helyett ma már 15 % él ezekben a városrészekben. Ezen belül is Szandaszőlős fejlődik leginkább, míg a Kertváros népessége a két népszámlálás között stagnált, sőt valamelyest csökkent, Szandaszőlős dinamikusan fejlődött: lakásszáma tíz év alatt több mint 600 db-bal növekedett. A városrészben a gyerekek száma és aránya is jelentősen csökkent, de ennek ellenére még mindig a szolnoki átlag körül van. A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a válaszadók %-ában Szandaszőlős Kertváros Alcsi sziget Tenyősziget Igen 40,3% 25,5% Nincs adat Nincs lakosság Nem 56,8% 74,5% Az elköltözési szándék összehasonlítva a város többi részével rendkívül alacsony Kertvárosban, ahol a lakosság háromnegyede ragaszkodik a helyben maradáshoz. Bár többségében ez jellemző a szandaszőlősiekre is, a jó statisztikai mutatók ismeretében még a 40 %-os költözési szándék is meglepő (lehet, hogy felmérési hiba?). Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget városrések SWOT analízise: ERŐSSÉGEK Magasan iskolázott, stabil és kedvező korcsoport-összetételű népesség Kertvárosi színvonalas környezet, magas lakóterületi presztízs Kellemes táji adottságok, Tisza-part közelsége LEHETŐSÉGEK Városrészközpont kialakításával az intézményi funkciók erősítése, az ellátás javítása és sajátos/jellegzetes karakterű központ kialakítása, ezzel az identitástudat erősítése A tervezett elkerülő út megépítésével a környezetterhelés csökken Az Alcsi sziget Holt-Tiszán átkelési lehetőségeinek javítása a szandaszőlősi összekötés megépítésével A Holt-Tisza rehabilitációjával a turisztikai és sport-funkciók megerősítése, az evezőspálya jobb hasznosítása Új lakóterületek nyitása tömbbelső feltárásokkal, a befogadó településrész szerepkör további megtartása A katonai repülőtér polgári/gazdasági hasznosítása (air-cargo) A Kocsoros út Karinthy Frigyes út Vörösmező utcai csomópont átbocsátó képességét körforgalmi csomóponttá átépítéssel kellene biztosítani GYENGESÉGEK A Belvárostól távoli elhelyezkedés Szandaszőlőst elkerülő út hiánya, a Karinthy út túlterheltsége A kistérség D-i részét a várossal összekötő út forgalmának zavaró hatása A gyűjtőút hálózat nem elég sűrű, a tömegközlekedési ellátottság nem fedi le a lakóterületet A lakóutcákban a forgalomcsillapítás hiánya, a megengedett sebesség a terület jellegéhez képest túl nagy A városias, többfunkciós komplex városrész-központ hiánya A közösségi területek, városrészi közparkok hiánya Az Alcsi szigeti terület és Szandaszőlős kapcsolathiánya Kihasználatlan/alulhasznosított területek, feltáratlan tömbbelsők A helyben levő munkahelyek hiánya Helyenként részleges/hiányos közműellátás A tiszaparti természeti területek/értékek nem kellő bekapcsolása a városrész életébe Az evezőspálya és a Holt-Tiszaág rehabilitációjának elmaradása, turisztikai alulhasznosítottság Karakter-erősítő, saját arculatot teremtő beavatkozások hiánya VESZÉLYEK Az elkerülő út megépültének késése esetén a forgalomból származó környezeti terhelés fennmarad A magánterületű tömbbelsők feltárása nem valósul meg, ezáltal a terület gazdaságos használatának elérése késik A Holt-Tisza rehabilitációja nem történik meg A turisztikai potenciál hasznosítása nem javul Az Alcsi sziget Karinthy úti összekötő útja nem épül meg, továbbra is izolált terület marad A fejlesztések elmaradása miatt a helyben foglalkoztatottság nem nő 13 Valószínűleg statisztikai adathiba, a két népszámlálás közötti körzethatárok különbözősége miatt 2007 DECEMBER 72 VÁTERV95

80 4. STRATÉGIAI FEJEZET 2007 DECEMBER 73 VÁTERV95

81 4.1. Szolnok átfogó jövőképe Az Észak-alföldi régió és Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési programjaival szinkronban cél: Szolnok város és környezete területén a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi élhetőség, versenyképesség, fenntarthatóság és kohézió erősítése. 14 Cél tehát: a gazdaság a társadalom és a környezet egyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyike sem írja felül a másik tényező érdekeit, a döntések során nem egyik vagy másik szempont érvényesül, hanem a három gyakran csak kompromisszumok árán megteremthető összhangja. Ehhez a város gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távon fenntartása szükséges úgy, hogy az: területtakarékos, és a táji környezettel harmóniában legyen a környezetet ne károsítsa, ill. az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja a természeti értékeket ne veszélyeztesse, és egyidejűleg biztos megélhetést nyújtson a városi és környékbeli népesség minden rétegének a környezet-, táj- és természetvédelmi szempontok érvényre juttatása, a természeti és emberi környezet jó állapotban fenntartása szükséges úgy, hogy az: ne korlátozza a város fejlődését biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényeinek kielégítését, a városi környezet levegőtisztaság-védelmét és klímaviszonyait kedvezően befolyásolja lehetőséget adjon a táji/természeti értékek kímélő gazdasági - hasznosítására (idegenforgalom, tájjellegű mezőgazdaság, helyi termékstruktúra kialakítása) a helyi társadalom együttműködésének javítása szükséges úgy, hogy az: a város és környéke gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttműködését is javítsa segítse elő az összvárosi vagy városrészi érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vállalkozói/lakossági részvételt erősítse a helyi/városrészi identitás kialakulását és a lokálpatriotizmus megerősödését a lakosság különböző csoportjai közötti szolidaritás, együttműködés kialakulását a civil szerveződések megerősödését A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése A évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél A jövőkép megvalósulásához hosszú távon az szükséges, hogy: Szolnok területi terjeszkedése fékezett, területtakarékos legyen és a városi beépítés csak olyan irányban terjeszkedjen, ahol természeti értékeket sem közvetlenül (területfoglalással), sem közvetett (környezetszennyező) hatásaival nem veszélyeztet A területtakarékosság eléréséhez elsősorban a barnamezős (korábban már használatba vett, beépített, de használaton kívül került ipari és laktanya) területek kerüljenek funkcióváltásra és hasznosításra, a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése érdekében Az új munkahelyek és gazdasági területek úgy helyezkedjenek el, hogy azok a kistérségből naponta beingázók számára könnyen a város lakóterületeinek zavarása nélkül megközelíthetők legyenek Új gazdasági területek beépítésénél magas zöldfelületi hányad alakuljon ki és a településszerkezeti tervben tervezett véderdők kialakítása, fásítása megtörténjék 14 Idézet Szolnok Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciójából 2007 DECEMBER 74 VÁTERV95

82 A város gazdaságszerkezete lehetőleg úgy alakuljon, hogy a magasan kvalifikált munkaerőt meg tudja tartani, sőt Szolnokra vonzását fokozza, ugyanakkor (a fejlesztések, építkezések során) az alacsonyabban képzettek számára is munkalehetőséget biztosítson A közlekedési hálózat fejlesztése úgy (olyan új nyomvonalakon) történjen, hogy a térségi (településközi) kapcsolatok, a lakóhely-munkahely és a lakóhely-intézményellátási központok, valamint az egyes gazdasági területek egymással való együttműködésének javítása mellett más területek tehermentesítéséhez és a közlekedés biztonság javulásához is járuljon hozzá (elkerülő és tehermentesítő utak, új útkapcsolatok) A közműhálózatok fejlesztése során a lakosság ellátásának javítása és a korábbi környezetterhelés megszűntetése (pl. csatornázással), a tájképi értékek megőrzése (különösen a légvezetékes nyomvonalak kijelölésénél) egyaránt érvényesíthető szempont legyen A táji természeti értékek által keltett turisztikai/lakossági vonzerő és gazdasági lehetőségek térségi szinten és több település összefogásával is - kiaknázhatók legyenek de csak az értékeket nem károsító mértékig és módon (szoft turizmus, tájjellegű gazdálkodás) Mind az új építéseknél, mind a városrehabilitációk során az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetősége valamennyi társadalmi és fizikai adottságú (fogyatékos, hátrányos helyzetű) réteg számára biztosítva legyen A fejlesztések és városrehabilitációk, különösen a közterületek felújítása során olyan karakteres, helyi identitást keltő, egyedi/sajátos városrészi arculat és változatos használat (közterületi funkciók, felszereltség) alakuljon ki, ami erősíti a lakosság városrészi kötődését és a lokálpatriotizmus erősödését A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési cél(ok) A város középtávú fejlesztésének tematikus céljai: a gazdaság a társadalom és a környezet fenntartható és kohéziót erősítő fejlesztése. Az e témakörökben kitűzött célok összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza: Gazdaság Társadalom Fizikai környezeti állapot Fenntartható fejlesztés Kohézió erősítés Fenntartható fejlesztés Kohézió erősítés Fenntartható fejlesztés Kohézió erősítés Logisztika Iparfejlesztés, Ipari Park Turizmus termékés volumenfejlesztés Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus fejl. csomag) Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növ. Népességmegtartás, -vonzerő fokozása Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közmű-ellátottsági szint emelése Esélyegyenlőség növelése Antiszegregáció Közbiztonság növelése Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejl. Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rend. Városrészkarakterek erősítése Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése Tömegközlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése A 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköre A középtávú fejlesztés tematikus céljainak területi kiterjedését, az egyes városrészek fejlesztési témái között való megjelenését az alábbi táblázatok tükrözik: 2007 DECEMBER 75 VÁTERV95

83 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztés Gazdasági kohézió erősítés téma terület téma terület Logisztikai fejlesztés Ny-i városrész (E) Klaszterek kialakítása Ny-i városrész (E) Szandaszőlős reptér (G) D-i városrész (F) Különböző szállítási módok Ny-i városrész (E) Iparfejlesztés, Ipari Park Ny-i városrész (E) kapcsolatának javítása D-i városrész (F) D-i városrész (F) Szandaszőlős reptér (G) Turizmus termék- és Belváros (A-B) Területi kohézió erősítése Belváros (A) volumenfejlesztés Tiszaliget (A-B) Tiszaliget, Szandai rétek(b) Alcsi városrész (C) K-i kapu Alcsi városrész (C) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Munkahelyek számának (helyben foglalkoztatottság) növelése Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) TÁRSADALOMFEJLESZTŐ HATÁSÚ TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztése Kohézió erősítés téma terület téma terület Népességmegtartás fokozása Belváros (A) Esélyegyenlőség növelése Belváros (A) Alcsi városrész (C) (fogyatékosok, romák) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Széchenyi városrész (D) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) Iskolázottsági szint emelése Belváros (A) Antiszegregáció területi Alcsi városrész (C) Alcsi városrész (C) felzárkóztatás ill. Széchenyi városrész (D) Széchenyi városrész (D) telepfelszámolás Ny-i városrész (E) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Déli városrész (F) Lakáshelyzet javítása Kertváros-Szandaszől.-Alcsi(G) Belváros (A) Közbiztonság növelése Belváros (A) Alcsi városrész (C) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Széchenyi városrész (D) Alcsi városrész (C) Ny-i városrész (E) Széchenyi városrész (D) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi Ny-i városrész (E) sziget (G) D-i városrész (F) Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) Közmű-ellátottsági szint Alcsi városrész (C) Közösségi terek fejlesztése Belváros (A) javítása Széchenyi városrész (D) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Ny-i városrész (E) Alcsi városrész (C) Déli városrész (F) Széchenyi városrész (D) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős (G) Közlekedés, tömegközlekedés javítása Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F) Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) 2007 DECEMBER 76 VÁTERV95

84 A FIZIKAI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSÉNEK TEMATIKUS CÉLJAI Fenntartható fejlesztése Kohézió erősítés téma terület téma terület Belváros (A) Identitás tudat és Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) lokálpatriotizmus erősítése Alcsi városrész (C) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) sziget (G) Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek erősítése Kertváros, Szandaszőlős (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások Az alábbiakban városrészenként összefoglalásra kerülnek az egyes településrészek átfogó fejlesztési céljai, városrészenként a fejlesztési prioritások és az egyéb fejlesztési célok. A táblázatok az egyes városrészekben előirányzott fejlesztések (projektek) és a városra vonatkozó tematikus fejlesztési célok kapcsolatát mutatják be úgy, hogy a területre eső térképen is ábrázolt fejlesztési akcióterületek számát is feltűntetik a téma megnevezése mellett. A fejlesztési célok közül a városrészben prioritást élvezők vastag szedéssel kerültek kiemelésre Belváros (A-B) Átfogó fejlesztési cél: vonzó, komplex kínálatot nyújtó, kellemes megjelenésű, a népesség igényeit kielégítő és a turizmust fokozó városközpont kialakítása, melynek szerves része a történeti városmag még rehabilitálható zegzugos része és a Tisza-part, valamint a Tiszaligettel való együttműködés. Fejlesztési prioritások: Turizmus termék- és volumenfejlesztés Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Egyéb fejlesztési célok: Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Népességmegtartás, vonzerő fokozása Lakáshelyzet javítása Közlekedés, tömegközlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, árvízvédelem) Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása Városrész-karakter erősítése Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése 2007 DECEMBER 77 VÁTERV95

85 Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Turizmus termék- és volumenfejlesztés Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 15 Népességmegtartás, vonzerő fokozása Lakáshelyzet javítása Közlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) fejlesztési célterületek--fejlesztési feladatcsoportok jele megnevezése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció kapcsán közúti közlekedés visszaépítés, kerékpáros és gyalogos fejlesztés, parkolás kapacitásbővítése, Szapáry-Sóház-Templom u. mini körforgalmi csomópont építése A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása: közúti közlekedés visszaépítése, kerékpáros és gyalogos hálózat fejlesztés, Baross- Szapáry-Ságvári körforgalmú csomópont ép. A-B/2 Városközpont I. parkolás kapacitásbővítése A-B/1 Városközpont II. lakóterületi foglomcsillapított övezetek kijelölése A-B/1 Városközpont II. Baross utca visszaépítése, parkolási kapacitás növelése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/6 Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése 15 Itt csak azok a fejlesztések kerülnek felsorolásra, melyek révén tartós, hosszú távú (pl. szállodai, kereskedelmi, stb.) munkahelyek jönnek létre, azaz a megépítés által létrejövő (1-2 évig tartó időszakos) munkahelyek itt nem kerülnek figyelembe vételre DECEMBER 78 VÁTERV95

86 Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, árvízvédelem) Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakter erősítése Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése fejlesztési célterületek--fejlesztési feladatcsoportok jele megnevezése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/9 Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/9 Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/9 Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/9 Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése A-B/1 Városközpont II. A-B/2 Városközpont I. A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása A-B/7 Ó-állomás hasznosítása A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése 2007 DECEMBER 79 VÁTERV95

87 Tiszaliget (AB) és Szandai rétek (B) Átfogó fejlesztési cél: Tiszaligetet Szolnok Margitszigetévé tenni a városi szabadidős igényeket és a turizmust is szolgáló létesítmények fejlesztésével, a belvárosi kapcsolatok fokozásával. Fejlesztési prioritások: Turizmus termék- és volumenfejlesztés Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Egyéb fejlesztési célok: Területi városrészi és kistérségi - kohézió erősítése Munkahelyek számának növelése az egész város foglalkoztatottsági szintjének javítása érdekében Összvárosi népességmegtartás fokozása, vonzerőnövelés Közlekedés javítása Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása) Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek erősítése Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) megnevezése Turizmus termék- és volumenfejlesztés Területi városrészi és kistérségi - kohézió erősítése Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2007 DECEMBER 80 VÁTERV95 A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/1 Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése B/3 Sportreptér területén regionális rendezvényterület A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/1 Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) B/3 Sportreptér területén regionális rendezvényterület A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/1 Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése B/3 Sportreptér területén régiós rendezvényter.

88 Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Városi (nem Tiszaliget városrészi) népességmegtartás fokozása, vonzerő növelés Közlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása) Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) megnevezése A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/1 Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) B/3 Sportreptér területén regionális rendezvényterület B/ sz. utak csomópontja A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) és a kapcsolódó úthálózat kiépítése (Tiszaliget közúti megközelítése 2 irányból) A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/1 Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése B/3 Sportreptér területén regionális rendezvényterület A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása B/ sz. utak csomópontja A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, 2007 DECEMBER 81 VÁTERV95

89 fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) megnevezése A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/1 Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése B/3 Sportreptér területén regionális rendezvényterület Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) B/ sz. utak csomópontja Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás Városrész-karakterek erősítése és parkosítás A-B/12. Termálközpont kiépítése A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) Alcsi városrész 16 (C) Átfogó fejlesztési cél: a városrészben meglevő fejlesztési lehetőségek kihasználása, a volt laktanyaterület beépítése, a városnegyed szerves bekapcsolása Szolnok szerkezetébe új útépítések és ide helyezett új funkciók/munkahelyek révén. Városkapu kialakítása az autópálya K-i csomópontról jövők érkezési helyénél, a Milléri csatornához kapcsolódó természeti adottságok hasznosítva megőrzése. Fejlesztési prioritások: Területi városrészek közötti kohézió erősítése Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Egyéb fejlesztési célok: Turizmus termék- és volumenfejlesztés Munkahelyek számának, a helyben foglalkoztatottság növelése Népességmegtartás fokozása, a városrész vonzerejének növelése Lakáshelyzet javítása Közműfejlesztés, ellátottsági szint emelése Közlekedés javítása 16 A városrészen belül a Mester utcai laktanya rehabilitációhoz kötődő feladatok CI., a Milléri csatorna és környékéhez kötődőek CII. Jellel kezdődnek DECEMBER 82 VÁTERV95

90 Antiszegregáció Esélyegyenlőség (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Turizmus termék- és volumenfejlesztés Területi városrészek közötti kohézió erősítése Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Népességmegtartás fokozása, vonzerő növelés Lakáshelyzet javítása Közműfejlesztés, ellátottsági szint emelése fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezése CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park) C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés CII.4. Állatkert építése CII./5 Vadász- és lovassport bázis kiépítése CII./6 Szállásférőhelyek (kemping, üdülőszálló) ép. CII./7 Vízügyi Múzeum felújítása CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása CI./1 Mester u. Sebestén krt. összekötése, utcák kiépítése, parkolók, körforgalmú csomópont CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ, irodák) építése CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) CI./9 2.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása CII.4. Állatkert építése CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ, irodák) építése CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása CII.4. Állatkert építése CII./5 Vadász- és lovassport bázis kiépítése CII./6 Szállásférőhelyek (kemping, üdülőszálló) ép. CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása CI./2 Közműépítések a közterületeken CI./3 1. sz. lakópark kialakítása CI./4 2.sz.lakópark kialakítása CI./5 Társasházas lakóterület kiépítése CI./6 Családi házas lakóterület kiépítése CI./7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ, irodák) építése CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés CI./9 CII./8 CI./2 CI./3 CI./4 CI./5 CI./6 CI./8 CI./9 2.ütemű szociális bérlakás építés Sport- és horgászterület kialakítása Közműépítések a közterületeken 1. sz. lakópark kialakítása 2.sz.lakópark kialakítása Társasházas lakóterület kiépítése Családi házas lakóterület kiépítése 1.ütemű szociális bérlakásépítés 2.ütemű szociális bérlakásépítés CI./2 Közműépítések a közterületeken CI./3 1.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) CI./4 2.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) CI./5 Társasházas lakóterület kiépítése (belső utak, közművek, zöldfelületek, lakóépületek) CI./6 Családi házas lakóterület kiépítése (belső utak, közművek, zöldfelületek, lakóépületek) CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) CI./9 2.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park, kutyamenhely, utak, közművek, védőfásítás) C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés 2007 DECEMBER 83 VÁTERV95

91 Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Közlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Esélyegyenlőség (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Antiszegregáció Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezése CI./1 Mester u. Sebestén krt. összekötése, lakóés vegyesforgalmú utcák kiépítése, közterületi parkolók, körforgalmú csomópont CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park, kutyamenhely, utak, közművek, védőfásítás) C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés Lakóterületi forgalomcsillapítás kialakítása CI./3 1.sz.lakópark kialakítása (zöldfelületek, közösségi épületek) CI./4 2.sz.lakópark kialakítása (zöldfelületek, közösségi épületek) CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ) CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park) C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés CII.4. Állatkert építése CII./5 Vadász- és lovassport bázis kiépítése CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása CI./1 Mester u. Sebestén krt. összekötése, lakóés vegyesforgalmú utcák kiépítése, közterületi parkolók, körforgalmú csomópont CI.7 Üzleti negyed építése CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés CI./9 2.ütemű szociális bérlakás építés CII./3 Közterületek kialakítása, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok CII.4. Állatkert építése CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása CI./2 Közműépítések a közterületeken CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés CI./9 2.ütemű szociális bérlakás építés CI./1 Mester u. Sebestén krt. összekötése, utcák kiépítése, parkolók, körforgalmú csomópont C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, CI./3 1.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) CI./4 2.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ) CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park, kutyamenhely) C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés CII.4. Állatkert építése CII./7 Vízügyi Múzeum felújítása CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme CII./2 Milléri tó környéki szabadidőközpont CII./5 Vadász- és lovassport bázis kiépítése CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása CI./2 Közműépítések a közterületeken Környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelem javítása C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont CI./3 1.sz.lakópark kialakítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás közterület rend. CI./4 2.sz.lakópark kialakítása CI./5 Társasházas lakóterület kiépítése CI./6 Családi házas lakóterület kiépítése CI.7 Üzleti negyed építése CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés CI./9 2.ütemű szociális bérlakás építés CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása 2007 DECEMBER 84 VÁTERV95

92 fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezése CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés CI./3 1.sz.lakópark kialakítása Városrész-karakterek erősítése CI./4 2.sz.lakópark kialakítása CI./5 Társasházas lakóterület kiépítése CI./6 Családi házas lakóterület kiépítése CI.7 Üzleti negyed építése CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés CI./9 2.ütemű szociális bérlakás építés CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés Széchenyi városrész (D) Átfogó fejlesztési cél: a városrész népesség vonzó erejének fokozása, az alvóváros jelleg oldása, a városrész jobb bekapcsolása Szolnok életébe és szerkezetébe, a lakótelep funkció-gazdagítása, kulturális és szabadidős létesítményekkel ellátása, a fizikai környezet színvonalának emelése, közösségi terek, játszóterek kialakítása, a közterületek rendezése, a panelos épületállomány felújítása és energiahatékonyságának növelése, a távfűtés megújuló energiaforrásra átállítása, az előközművesített de még hasznosítatlan területeken új lakásépítési területek biztosítása. Fejlesztési prioritások: Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Népességmegtartás fokozása Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Egyéb fejlesztési célok: Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Közlekedés javítása Antiszegregáció Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés) Közbiztonság növelése Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakter erősítése saját arculat kialakítása Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Munkahelyek számának (helyben foglalkoztatottság) növelése Népességmegtartás fokozása Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezése D/2 Sport- és szabadidőközpont D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) D/2 Széchenyi sport- és szabadidőközpont D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér D/3 Pellet-tüzelésű erőmű D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) D/2 Széchenyi sport- és szabadidőközpont D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér D/4 Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke Iskola rehabilitációk D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) D/4 Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke 2007 DECEMBER 85 VÁTERV95

93 Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezése Közlekedés javítása Körforgalmi csomópont építése a Thökoly út- Széchenyi krt. csomópontjában Lakóutcák forgalomcsillapítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés) D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) Iskola rehabilitációk Antiszegregáció Új lakóterületi beépítés (roma telep felszámolással) Közbiztonság növelése D/1 Lakóterület rehabilitáció D/1 Lakóterület rehabilitáció Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont fejlesztése D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Iskola rehabilitációk Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő (öko-folyosó) D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő (öko-folyosó) Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Közlekedésfejlesztés, Széchenyi krt-at tehermentesítő gyűjtőút kiépítése Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés D/1 Lakóterület rehabilitáció D/4 Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke D/1 Lakóterület rehabilitáció Városrész-karakter erősítése saját arculat kialakítása D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont D/4 Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke D/1 Lakóterület rehabilitáció Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér D/4 Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke A Széchenyi lakótelep teljes területe a funkcióbővítő rehabilitáció területe, de a Varjú utca környékén a roma népesség koncentrációja miatt felmerül a szociális rehabilitáció lehetősége is. Ezért a Varjú utca környékének szociális adatait és a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük 17 : Mutató megnevezése Varjú utca és környéke adatai Pályázati küszöbértékek Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népességből 63,2 Min. 20,0 Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 0,0 Max. 14,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 82,4 Min. 28,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi népességen belül 64,1 Min. 60,0 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 48,5 Min. 10,5 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 9,1 Min. 4,0 Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk kizárólag állami 19,3 Min. 10,0 vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 96,0 Min. 25,0 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 36,0 Látható, hogy a Varjú utcai értékek mindegyike meghaladja a küszöbértékeket, sőt egy kivétellel lényeges mértékben túllépi azt. Ezért a Széchenyi lakótelep rehabilitációjához kapcsolódva a Varjú utcai terület problémáinak megoldását is tartalmazza a tervjavaslat. A Varjú utca környékére tervezett új lakásépítés során a szegregáció megszűnik és a szanálásra kerülő lakások pótlásával a ma ott lakók integrált elhelyezése megoldódik Nyugati városrész (E) Átfogó fejlesztési cél: a városrész kihasználatlan fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása a volt laktanyaterület barnamezős rehabilitálásával és a használaton kívül került vasúti területek gazdasági célú fejlesztésével, ezáltal új munkahelyek létrehozása, a területen levő lakóterületek antiszegregációs jellegű rehabilitációja, ellátottságuk és fizikai környezetük javítása, a városrészek (lakóhely-munkahely és gazdasági-logisztikai területek) közötti közlekedési kapcsolatok javítása, ÉNy-i városkapu kialakítása. Fejlesztési prioritások: Logisztika fejlesztése Iparfejlesztés, Ipari Park Iparfejlesztés, Ipari Park Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Antiszegregáció 17 Azon értékek, amelyek elérik/meghaladják a pályázati feltételként megszabott küszöbértéket, alászínezéssel kiemelésre kerültek, a kiemelés színe sötétedik a küszöbérték jelentős meghaladása esetén 2007 DECEMBER 86 VÁTERV95

94 Egyéb fejlesztési célok: Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása) Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek kialakítása Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezése Logisztika fejlesztése EI./5 Logisztikai központ (volt vasút területen) Iparfejlesztés, Ipari Park EI./4 Ipari park Klaszterek kialakítása EI./4 Ipari park (beszállítói hálózat) Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása EI./5 Logisztikai központ EI./3 Városkapu kialakítása Területi városrészek közötti - kohézió erősítése EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) EI./4 Ipari park (munkahely) EI./5 Logisztikai központ (munkahely) Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése EI./3 Városkapu kialakítása EI./1 Laktanyarehabilitáció EI./4 Ipari park (munkahely) Iskolázottsági szint emelése EI./5 Logisztikai központ (munkahely) Iskola rehabilitációk Roma Közösségi Ház (képzés, tanfolyamok) Lakáshelyzet javítása EII/1 Roma-telep rehabilitáció Közmű-ellátottsági szint emelése EII/1 Roma-telep rehabilitáció Közvetlen közúti kapcsolat az Abonyi út és Közlekedés javítása Thököly út között a logisztikai ter. érintésével, második kapcsolatként a Nagysándor József u.-án keresztüli kapcsolat kiépítése A GIMA Ipari Park és a Szolnoki Ipari Park közötti közvetlen közúti kapcsolat megteremtése EII./1 Roma-telep rehabilitáció kapcsán útépítések EI./1 Laktanya rehabilitáció kapcsán útépítések Kulturális és szabadidős területek fejlesztése EI./1 Laktanyarehab és rendezvényterület Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) EI./3 Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) EII./1 Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház Antiszegregáció EII./1 Roma-telep rehabilitáció EI./3 Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) rendszerek, közvilágítás javítása) EII./1 Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház EI./3 Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) EII./1 Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház EI./1 Laktanya rehabilitáció (kármentesítés) Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása EII./1 Roma-telep rehabilitáció Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek kialakítása Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása EI./3 EI./1 EI./4 EI./5 EII./1 EI./3 EI./1 EI./3 EI./1 EII./1 Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) Ipari park rendezett környezet kialakítás Logisztikai központ Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház Városkapu (fogadó látvány) kialakítás Laktanyarehabilitáció (fogadó látvány) Városkapu kialakítás Laktanyarehabilitáció Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház 2007 DECEMBER 87 VÁTERV95

95 A Ny-i városrész területén a barnamezős laktanya-rehabilitációhoz kötődő funkcióváltáson, munkahelyteremtésen és a tervezett kereskedelmi és szabadidős létesítmények által biztosított ellátásjavításon túl alapvető cél a Meggyesi telep szociális rehabilitációja, a szegregáltság megszűntetése, a fizikai környezet és a lakáskörülmények javítása, a kulturális-képzési lehetőségek bővítése (Roma Közösségi Ház építése). A Meggyesi telep szociális adatait és a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük 18 : Mutató megnevezése Hangya utca Hangya utcától Vadász u-tól Pályázati adatai Zöldfa utcáig keletre küszöbértékek Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves 79,1 32,6 36,0 Min. 20,0 népességből Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 1,7 11,6 5,7 Max. 14,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak 100,0 16,7 60,2 Min. 28,0 aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi 74,1 42,2 61,2 Min. 60,0 népességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 51,7 10,2 15,6 Min. 10,5 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 34,5 4,8 1,6 Min. 4,0 Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk 43,3 11,0 12,7 Min. 10,0 kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 100,0 46,0 31,3 Min. 25,0 lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 0,0 3,2 9,8 Látható, hogy a pályázati támogatáshoz szükséges minimum három küszöbérték túllépés valamennyi körzetben megvan. Legrosszabb a helyzet a Hangya és a Tücsök utcákban, ennél valamivel jobb a tőle keletre levő Seregély és Zöldfa utcákban, de ismét romlanak a mutatók a Vadász u. Halom Puszta Szarvas utcák környékén. A teljes lakóterületi rész szociális rehabilitációja és a Hangya utcába javasolt Roma Közösségi Ház megépítése indokolt és pályázatilag támogatható Déli városrész (F) Átfogó fejlesztési cél: a gazdasági területek bővítésével és a barnamezős területek rehabilitálásával új munkahelyek létrehozása, a városi bevételek növelése, a területen ipari telephelyek közé ékelődő rendkívül rossz fizikai és társadalmi helyzetű lakóterületek, elsősorban a javíthatatlan állapotú romatelepek fokozatos felszámolása, a városrész közlekedési kapcsolatainak javítása, környezetszennyezésének csökkentése. Fejlesztési prioritások: Iparfejlesztés, Ipari Park Antiszegregáció Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Egyéb fejlesztési célok: Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok összekapcsolása Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Területi kohézió erősítése (kistérségből jól elérhető munkahelyek) Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedési Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása) Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész karakter létrehozása, javítása, erősítése Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezés Iparfejlesztés, Ipari Park FIII:/4 Ipari telephelyek kialakítása Klaszterek kialakítása Iparterületi fejlesztéseken belül Iparterületi fejlesztéseken belül Különböző szállítási módok összekapcsolása FIII./2 4. sz. fkl. úttal kapcsolat, Kőrösi út meghosszabbítása, csomópont kiépítése 18 Azon értékek, amelyek elérik/meghaladják a pályázati feltételként megszabott küszöbértéket, alászínezéssel kiemelésre kerültek, a kiemelés színe sötétedik a küszöbérték jelentős meghaladása esetén 2007 DECEMBER 88 VÁTERV95

96 Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Területi kohézió erősítése (kistérségből jól elérhető munkahelyek) Iskolázottsági/képzési szint emelése fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezés FIII./3 Gyűjtőutak és úthálózat kiépítése FII./1 Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció FII./2 Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció FIII:/4 Ipari telephelyek kialakítása Iparterületi és közlekedési fejlesztésekkel, munkahely teremtéssel (város+kistérség) Iskolarehabilitációk (körzeten kívül) Lakáshelyzet javítása Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedés javítása Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Antiszegregáció Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása) Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész karakter létrehozása, javítása, erősítése FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. Hullám u. és környéke) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. Hullám u. és környéke) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása FIII./4 Alapközművek és elosztóhálózatok kiépítése FIII./2 4. sz. fkl. úttal kapcsolat, Kőrösi út meghosszabbítása, csomópont kiépítése Csáklya utcai új Tisza-híd és kapcsolódó úthálózat Szolnoki Ipari Park feltáró úthálózatának bővítése A tömegközlekedési hálózat kiterjesztése FIII./3 Gyűjtőutak és úthálózat kiépítése FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. Hullám u. és környéke) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. Hullám u. és környéke) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása FI./2 Lakóterületi rehabilitáció (Zápor Hullám u.) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás FI./2 Lakóterület rehabilitáció (Zápor-Hullám u.) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra javítás és fásítás FI.4. Gazdasági és lakóterületeket elválasztó védőfásítások FII./1 Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció FII./2 Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció FIII./1 Véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kialakít. FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. Hullám u. és környéke) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás FII./1 Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció FII./2 Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció FIII./1 Véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kialakít. FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. Hullám u. és környéke) FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás FII./1 Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció FII./2 Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció A D-i városrész területén legrosszabbak a városrész társadalmára vonatkozó mutatók (l. városrészek helyzetének ismertetésénél) Ezért alapvető cél a terület szociális rehabilitációja, a Kőrösi út környéki, és különösen a Törteli úti romatelep szegregáltságának megszűntetése. A D-i városrész szociális adatait és a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük 19 : 19 Azon értékek, amelyek elérik/meghaladják a pályázati feltételként megszabott küszöbértéket, alászínezéssel kiemelésre kerültek, a kiemelés színe sötétedik a küszöbérték jelentős meghaladása esetén 2007 DECEMBER 89 VÁTERV95

97 Mutató megnevezése Gyökér utcától É-ra Ebből Törteli út mente Gyökér utcától D-re Pályázati küszöbértékek Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves 40,7 93,7 24,5 Min. 20,0 népességből Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 4,8 0,0 13,9 Max. 14,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 48,1 66,7 31,4 Min. 28,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi 66,8 86,4 52,8 Min. 60,0 népességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 14,6 80,0 21,4 Min. 10,5 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 6,1 53,3 6,1 Min. 4,0 Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk 13,9 49,2 11,9 Min. 10,0 kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 35,6 100,0 11,6 Min. 25,0 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 12,9 16,3 Látható, hogy a pályázati támogatáshoz szükséges minimum három küszöbérték túllépés valamennyi körzetben teljesül, a Gyökér utcától D-re levő területen a túllépés mértéke kisebb, és nem minden mutató esetében jelentkezik. Rosszabb helyzetben van a Gyökér utcától É-ra eső terület, ahol valamennyi mutató küszöbérték feletti és a túllépés mértéke is sokkal nagyobb. Legrosszabb a Törteli út menti terület, ahol szinte 100 % a roma lakosság aránya és a társadalmi szegregáció egyértelmű (l. esélyegyenlőségi fejezet, antiszegregációs program) Kertvátos, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Átfogó fejlesztési cél: városrészi alközpont kialakítása, az intézményellátás javítása, közösségi létesítmények létrehozása, városrész közösségformáló, identitáserősítő fejlesztése, a Holt-Tisza természeti értékeinek megőrzése és idegenforgalmi hasznosításának fokozása. Fejlesztési prioritások: Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Egyéb fejlesztési célok: Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Városrészi vonzerő fokozása Turizmus termék- és volumenfejlesztés Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedés javítása Logisztikai fejlesztések Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, környezet biztonság) Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek erősítése Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezés GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza Turizmus termék- és volumenfejlesztés rehab., kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás, vízpart-4. fkl. út kapcsolat GII./7 Sportterület kialakítása Logisztikai fejlesztések Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai hasznosítása, (Air Cargo) Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai hasznosítása, (Air Cargo) 2007 DECEMBER 90 VÁTERV95

98 Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése Városrészi vonzerő fokozása Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezés GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehab., kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás, vízpart-4. fkl. út kapcsolat GI./2 Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a Holt-Tiszán) GII./ sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése GII./7 Sportterület kialakítása GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilit., kertészet turisztikai hasznosítása) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kereskedelem, kulturközp., parkoló) GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdaági területek kialakítása a 442. út déli elkerülő mentén Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai hasznosítása, (Air Cargo) GI./2 Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső feltárások, üdülőterület átsorolása) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály u. mentén (kulturális központ, fórum) GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./7 Sportterület kialakítása GII./8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdaági területek kialkítása GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály u. mentén (kulturális központ, fórum) Iskolarehabilitáció a városrészi alközpontban GI./2 Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, üdülőterület átsorolása) GII./3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása GII./4 Új lakóterület kialakítása GI./2 Lakóterületi fejlesztések közműellátása GII./3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása (közművek kiépítése) GII./4 Új lakóterület kialakítása (közművek kiépítése) GII./10 Hiányzó közművek kiépítése GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Vízpart krt. és 4. sz. fkl út kapcsolatának javítása) GI./2 Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a Holt-Tiszán) GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (gyalogos fórum, parkoló, autóbuszállomás áthelyezés) AGábor u. Kassák u. Nagymező u. Ny-i határoló út gyűjtőúttá fejlesztése a tömegközlekedési hálózat kiterjeszthetősége érdekében Autóbusz decentrum építése a Karinthy F. út Vörösmező u.-i csomópont közelében GII./3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása (feltáró úthálózat kiépítése) GII./4 Új lakóterület kialakítása (feltáró úthálózat) GII./ sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése GII./6 Városrészen belüli közlekedésfejlesztések (gyűjtőút a belter. Ny-i határán, körforg. csomópont Vörösmező/Karinthy keresztez.) Lakóterületi forgalomcsillapítás Szandaszőlősön és Kertvárosban GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehab., kertészet turisztikai hasznosítása) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály u. mentén (kulturális központ, fórum) GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./7 Sportterület kialakítása 2007 DECEMBER 91 VÁTERV95

99 Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, környezet biztonság) Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek erősítése Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok Jele (helyszíne) Megnevezés GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Vízpart krt. és 4. sz. fkl út kapcsolatának javítása) GI./2 Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a Holt-Tiszán) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./7 Sportterület kialakítása GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Vízpart krt. és 4. sz. fkl út kapcsolatának javítása) GI./2 Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a Holt-Tiszán) GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./ sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése GII./6 Városrészen belüli közlekedésfejlesztések (gyűjtőút a belter. Ny-i határán, körforg. csomópont Vörösmező/Karinthy keresztez.) GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehab., kertészet turisztikai hasznosítása) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./7 Sportterület kialakítása GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció) GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, védőfásítások) GII./3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása (utcafásítás, közműfejlesztés) GII./4 Új lakóterület kialakítása (közművesítés, utcafásítás) GII./ sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése GII./6 Városrészen belüli közlekedésfejlesztések (gyűjtőút a belter. Ny-i határán) GII./9 Fásítás (442. sz. út mentén) GII./10 Hiányzó közművek kiépítése GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás) GI./2 Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső feltárások, üdülőterület átsorolása) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) GII./2 Városrészközpont a Gorkíj u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása GII./9 Fásítás (442. sz. út mentén) GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás) GI./2 Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső feltárások, üdülőterület átsorolása) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) GII./2 Városrészközpont a Gorkíj u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) GII./3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása GII./4 Új lakóterület kialakítása GII./9 Fásítás (442. sz. út mentén) GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás) GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) GII./2 Városrészközpont a Gorkíj u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) 2007 DECEMBER 92 VÁTERV95

100 A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése Szolnok közlekedésében legnagyobb változást a 4-es főút elkerülő szakaszának a megépítése jelentette. Ezzel az új úttal lényegében az átmenő forgalom kikerült a városból. A közeljövőben gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés is fogja érinteni Szolnok térségét. Az M4 autópálya, amely a 4-es főút forgalmának tehermentesítését szolgálja kelet-nyugati irányban, valamint az M8 jelű gyorsforgalmi út, amely a jelenleg teljesen hiányzó, az ország középső területeit feltáró forgalmi gyűrűt képezi. Ez utóbbi az ország keleti felén a Dunaújváros Kecskemét Szolnok - Eger vonalon fogja a jelenlegi Budapest-központú sugaras rendszert oldani. Ezek közül az M4 autópálya várhatóan 2013-ig megvalósul. Három csomópontja lesz Szolnok térségében: 4-es főút keresztezésénél 32-es főút keresztezésénél számú összekötő út keresztezésénél Az M8 jelű út nyomvonala jelenleg bizonytalan. A Szolnoktól dél-keletre eső szakasz vonalvezetése és csomópontjai viszonylag biztosnak látszanak. A várostól nyugatra csatlakozik az M4 autópályához a 4-es főút csomópontjában. Ezután a két gyorsforgalmi út közös vonalon halad kb. 7,5 km hosszan, majd elágazási csomópontban válik ki az M8 jelű út Eger felé, északi irányban. A vasúti közlekedés területén Szolnok térségében lényeges hálózati fejlesztéssel számolni nem kell a jelenlegi elképzelések szerint. A tiszai hajózás térségi nagymértékű szerepnövekedésével a csongrádi vízlépcsőrendszer megvalósítása esetén lehet számolni. A légi közlekedés területén a katonai szerep mellett komolyabb polgári hasznosítás is szóba jöhet Szolnok közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése Közúti közlekedés Távlatban az M4 és M8 gyorsforgalmi utak megépítése, valamit a meglévő 4, 40, 32 és 442 számú főutak a térségi, regionális és országos közúti forgalom számára megfelelő hálózatot fognak biztosítani és szolgálják a város átmentő forgalomtól való mentesítését. Az M4 autópálya megépítése után a város külső közúti kapcsolatainak iránya alapvetően megváltozik. Míg jelenleg a 4-es főút felől nyugati, déli és keleti kapcsolat a jellemző, addig az autópálya üzembe helyezésétől kezdve ez megváltozik észak-nyugati és észak-keleti kapcsolatra. Ez természetesen a meglévő forgalmi úthálózat forgalmi szerepének átértékelődését is maga után vonja. Fel fog értékelődni a Thököly út - Rékasi felüljáró észak-nyugat felől és a Mester út - Besenyszögi út észak-kelet felől. A 4-es főút szerepe is meg fog változni az M4 autópálya átadása után. A jelenlegi távolsági forgalmat lebonyolító főút szerepét nagyrészt átveszi az autópálya és a megmaradó főút sokkal inkább helyi szerepet ellátó úttá válik. Ennek megfelelően célszerű szaporítani a csomópontjai számát. Ezek a következők, nyugatról keletre haladva: 32-es és 40-es főút csomópontjai (Abonyi út) Szolnoki Ipari Park nyugati csomópontja Szolnoki Ipari Park középső csomópontja a Tiszakécskei MÁV-vonal mellett számú összekötő út csomópontja (Tószegi út) Új 422-es főút és számú összekötő út csomópontja Régi 422-es főút csomópontja (Kertész utca) Alcsi szigeti csomópont a Vízpart körútnál Csomópont az új 4-es főút és a régi főút elágazásánál az Alcsiszigeti utcánál Jelenleg kevés Szolnok térségében a tiszai közúti átkelések száma. Ugyanis a Tiszától délre fekvő lakóés üdülőterületek intenzíven fejlődnek. Továbbá itt van a város legnagyobb bevásárlóközpontja Cora, Praktiker, Media Markt és OBI Áruházával, amely tovább fog bővülni. Ez a központ is jelentős forgalmat vonz. A meglévő két közúti híd közül a 4-es főút (Szent István híd) elsősorban az átmenő forgalmat szolgálja, míg a régi főúti (Városi Tisza híd) főként városi forgalmat bonyolít le. Ennek megfelelően ezen az úton és a csomópontjain állandóak a torlódások. Ez az állapot csak a tiszai közúti átkelőhelyek számának növelésével szüntethető meg. A korábbi fejlesztési tervek is további két Tisza-híd megépítését tartották elengedhetetlennek: Csáklya utca nyomvonalának folytatásában tervezett Tisza-híd, Tiszaliget és az új számú 2007 DECEMBER 93 VÁTERV95

101 összekötő út felé Keleti Tisza-híd a 4-es főút és a Mester út között A belváros területén lévő korábban nagy forgalmat lebonyolító utcák szerepe csökkent, helyettük más utak forgalma jelentősen megnőtt. Így jelentősen csökkent a korábbi főút (Baross utca - Kossuth Lajos utca) forgalma és megnőtt az Ady Endre út és a Szántó körút - Szolnoki Ispán körút - Pólya Tibor utca forgalma. A Kossuth tér folyamatban lévő átépítésével a belvárosi úthálózat közlekedési rendszere átértékelhető. Igény van gyalogos- és kerékpáros csökkentett sebességű közlekedés bevezetésére a Belváros térségében. Indokolt az összefüggő lakóterületeken forgalomcsillapított közlekedési övezeteket kialakítani (lakó- és pihenőövezet; 30km-es zóna). Ilyen megoldások természetesen nem csak a Belvárosban kívánatosak. A Kertész utca - Kocsoros út - Karinthy Frigyes út tehermentesítése érdekében a korábbi szabályozási terv a nagyforgalmú 442-es főút számára új nyomvonalat jelölt ki a déli belterületi határtól kezdve a Tisza árvédelmi töltését követve a 4-es főút felé, majd folytatva a Százlábú-híd (3225. számú összekötő út) felé. Az új útnak különszintű csomópontja lesz a 4-es főútnál és körforgalmú csomópontja a Csáklya utcai híd hídfőjében. A tervezett új 442-es főút és számú összekötő út a volt 4-es főúttal (Debreceni út) kitűnő forgalomelosztó szerepet tud betölteni a meglévő egy és távlatban tervezett két Tisza-híd felé. A Tallinn városrészen a dr. Sebestyén Gyula körút folytatásában korábban tervezett forgalmi út a volt laktanya területe mögött csatlakozik a Mester úti körforgalmú csomóponthoz. Nagy távon a Mester út felől ezen az úton indul egy új országos mellékút, amelyik a debreceni MÁV vonalat követi a déli oldalon és a Rékasi felüljáró alatt elhaladva a Levente utcán keresztül csatlakozik a Mátyás király úthoz. Ez az út északi oldalon tehermentesíti a Belvárost. A nyugati és déli városrészekben vannak a város jelentős gazdasági területei (Szolnoki Ipari Park; GIMA Ipari Park, logisztikai központ). Kívánatos ezek között olyan új helyi forgalmi útnak a kijelölése, amelyik észak-déli irányban lehetővé teszi a közvetlen közúti kapcsolatot anélkül, hogy az intenzív beépítésű József Attila út - Temető út - Tószegi utat kelljen igénybe venni a teherforgalomnak. Ennek az útnak a célszerű nyomvonala a 32-es főút (Abonyi út) felől a következő: Barázda utca és déli folytatásában új út közúti felüljáróval a budapesti MÁV-vonal fölött. Ezután szintbeli keresztezés a kisforgalmú tiszakécskei vasútvonallal és a cukorgyári iparvágánnyal, majd déli irányú folytatás a Kőrösi út meghosszabbításában a Szolnoki Ipari Parkig, illetve folytatva a Tószegi útig-közben különszintű közúti csomópont a 4-es főútnál. A Stadler vasúti járműgyártó üzem a Szolnoki Ipari Park déli bővítési területére kerül. A Szolnoki Ipari Park bővítése túl fog terjedni nyugati irányban a tiszakécskei vasútvonalon. Ezért a Piroskai út meghosszabbításával kell számolni (felüljáróval a vasút felett). A Piroskai út nyugati meghosszabbítása tervezett különszintű csomóponttal csatlakozik a 4-es főúthoz. A logisztikai központ északi és nyugati irányban bővülhet a teherpályaudvar rovására. A bővítés mértékét a MÁV-val kell leegyeztetni. A logisztikai központ feltáró forgalmi újta az Abonyi út felől a Fék utcán keresztül az Újszászi utat és a Kis-gyepi főcsatorna melletti utat érintve a Thököly útig vezet. A 32-es főút átvezetése a Nagy Imre körúton - Mátyás király úton indokolatlannak tűnik a belvárosi környezet zavarása miatt. Célszerű a főút nyomvonalát e helyett a Nagysándor József úton kijelölni. Szandaszőlős tömegközlekedési ellátottsága nem a legkedvezőbb. Ezért is bővíteni kell a gyűjtőúthálózatot. Célszerű ezt az alábbi utcákon kiterjeszteni: Gábor utca Kassák Lajos utca Nyugati tervezett határoló út Nagymező utca Tiszaligetet jelenleg a Tiszaligeti sétány tárja fel zsákutcaként. Ez kedvezőtlen. A Csáklya utcai Tisza-híd megépítése esetén a Tiszaliget nyugati végén kialakítandó körforgalmú csomóponton keresztül megszűnik a zsákutca és két irányból tárható fel ez az értékes városi terület. Alcsi sziget jelenleg rendkívül hosszú Vízpart körúttal tárható fel. Ez közel 3,5 km hosszú zsákutca. Az út déli meghosszabbításával az Alcsi Holt - Tiszán keresztül vezetett új híddal az Árpa utca nyomvonalán összeköthető a Karinthy Frigyes úttal. Így megszűnik a hosszú zsákutca és új útvonal áll a helyi tömegközlekedési járatok rendelkezésére. Parkolás-fejlesztés A jövőben minden esetben szigorúan be kell tartani az OTÉK előírásait parkolóhelyek létesítésének tekintetében is. Csak így lehet elkerülni a parkolási helyzet további romlását. A belvárosban csak több szintes parkolóhelyek illetve parkolólemezek létesítésével lehet csökkenteni a 2007 DECEMBER 94 VÁTERV95

102 fokozódó parkolóhely-hiányt. A meglévő és tervezett nagy parkolóhelyek (tájékoztató jelleggel): Pláza mélygarázs (meglévő) kb.150ph Arborétum pályaudvar (épülő) kb.222ph Ságvári Endre körút-ady Endre utca sarkán (tervezett mélygarázs) kb.90ph Pelikán szálló mellett (tervezett)kb.170ph Kossuth tér mögött (tervezett) kb.100ph Tófenék utca-sólyom utca sarkán (tervezett parkolólemez) kb.100ph Kellner Gyula utca az Iparkamara mögött (tervezett mélygarázs) kb.100ph Szapáry utca a bank mögött szintbeli parkolóhely helyén (tervezett mélygarázs) kb.100ph Piac mögött a Fiumei úton (tervezett mélygarázs) kb.100ph Víztoronynál (Eötvös téren tervezett mélygarázs) kb.100ph Baross utcában tervezett merőleges parkolóhelyek a Konstantin utca és Szapáry utca között kb. 90ph Összesen kb. 1322ph. Gyalogos közlekedés fejlesztése A központi gyalogos terület építése jelenleg a Kossuth téren folyik. Ez a gyalogos övezet sétány jelleggel ki fog terjedni a Szapáry utcára és a Ságvári Endre körút, Baross utca és Ady Endre utca közötti szakaszára. Ez az útvonal ugyanis forgalomcsillapított kialakítású lesz. Ez azt jelenti, hogy a szélesebb gyalogos terület és kerékpárút elsőbbséget élvez a csökkentett sebességű útpályával szemben. A gyalogos sétány a Szapáry utca felől a Tiszai hajósok terén keresztül éri el a tervezett tiszai gyalogos és kerékpáros hidat. Így a belvárosi gyalogos terület és a Tiszaligeti sétány között közvetlen kapcsolat teremthető. Kerékpáros közlekedés fejlesztése A távlati kerékpárút-hálózat kialakításánál figyelembe kellett venni az országos és regionális kerékpárutak és szolnoki helyi jelentőségű kerékpárutak fejlesztési igényeit. Regionális kerékpárutak: 4-es főút mellett Szajol felé 40-es főút mellett Abony felé 32-es főút mellett Zagyvarékas felé 442-es főút mellett Rákóczifalva felé A Tisza folyó mellett Kisköre és Tószeg irányában Szolnokon az alábbi utak mellett építendő ki kerékpárút: Abonyi út-bajcsy-zsilinszky út-szánó körút-szolnok Ispán körút-pólya Tibor utca József Attilla utca-temető utca-tószegi út Piroskai út Ady Endre út Szapáry utca-ságvári Endre utca dr. Sebestyén Gyula körút-városmajor út Besenyszögi út Vízpart körút Tömegközlekedés fejlesztése Az épülő korszerű helyközi autóbusz-pályaudvar 2008-ban fog elkészülni. A helyi autóbusz hálózat jelenleg átlapolt vonalhálózati rendszere kiegészül a város külső részeiben ráhordó vonalas rendszerrel. A meglévő két decentrum mellett (Tallin városrész és Szolnok Ispán körút) további két decentrummal fog kiegészülni a város déli részén: Vörösmező utca (Szandaszőlős) Tószegi út-gyökér utca (kórház) Csúcsidőn (reggel , délután között) kívül a külső vonalakról ütemes midi járatok viszik csökkentett utasszámot a decentrumokig. Onnan normál szóló, vagy csuklós járatok mennek a menetrend szerinti útvonalon. A tervek szerint a járműállomány a következőképpen fog alakulni: 21db csuklós 21db szóló 21db midi Vasúti közlekedés A vasúti hálózat létesítményeiben meghatározó változás várhatóan nem lesz. Valószínűleg területileg 2007 DECEMBER 95 VÁTERV95

103 2007 DECEMBER 96 VÁTERV95 SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

104

105

106 A belvárosi fejlesztések végrehajtásának közlekedésfejlesztési feltételei 2007 DECEMBER 97 VÁTERV95

107 2007 DECEMBER 98 VÁTERV95 SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

108 növekedni fog a logisztikai központ a teherpályaudvar rovására. A STADLER vasúti járműgyártó üzem egy legújabb döntés értelmében Szolnokra kerül. A zöld mezős beruházásként megvalósuló vállalkozás a Szolnoki Ipari Park déli bővítési területére kerül. A Szolnoki Ipari Park iparvágány kapcsolattal ellátott és igény esetén az ellátottság bővíthető. Nagy távon a szolnoki medencés kikötő is ellátható iparvágány kapcsolattal ehhez a rendszerhez igazodva. A MÁV Járműjavító kapcsolati rendszere az utóbbi években kedvezőtlenebbé vált. Sorsa bizonytalan: ha a budapesti járműjavítóval összevonják és az összevont javítóüzem Szolnokra kerül, akkor jelentős fejlesztése várható Vízi közlekedés Főleg külföldi (ukrán, szlovák) igény van tengeri vízi kapcsolat létrehozására. Ehhez állandó hajózási vízszintet kell biztosítani. Ennek feltétele a csongrádi vízlépcső megépítése. Ezután valósítható meg a szolnoki "medencés kikötő". Így a Tisza közel 450 km-es hazai szakaszán biztosítható a biztonságos hajózás. Ezzel a megoldással kapcsolható be a záhonyi különleges vállalkozási terület is a vízi szállításba. Ennek a beruházásnak jelentős a költsége, ugyanis kb. 10m-es vízszintingadozással kell számolni. Jelentős a fenntartási költség is, a rendszeres kotrás miatt. Iparvágány kapcsolat biztosítható a Szolnoki Ipari Park felől. A személyhajózás fejlesztése elsősorban turisztikai kérdés. Személyhajó-kikötő célszerű helye a Tisza parknál van Légi közlekedés Minőségi változás lesz Szolnok légi közlekedésében, ha a jelenlegi katonai repülőtér "közös felhasználású katonai és polgári repülőtér lesz". Felszereltsége alapján a repülőtér minden időben használható lesz A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás problémáinak megoldási javaslatai Vízellátás Vízbázis A város egyetlen már említett vízbázissal rendelkezik, a Felszíni Vízkivételi Művel. A Tisza esetleges nagymértékű, havaria jellegű szennyezése a vízmű időszakos leállítását eredményezheti. Ezért a város különböző lakóterületein zömmel m mélységű artézivíz kutakat fúrtak. A városi vízmű havaria miatti leállítása esetén ezekről a kutakról lehet ivóvizet vételezni. Vízhálózat Probléma: A városi gerinchálózat vízműteleptől indított sugaras rendszerű kialakítása nem teszi lehetővé a Tisza két partja közötti kooperációt. A Szolnoki Ipari Park és annak tervezett bővítése jelentős igénnyel lép fel, melyet a jelenlegi Piroskai úti hálózat nem tud biztosítani. Megoldási javaslat: A Tisza két partján kialakult sugaras hálózat körvezetékké alakításához szükséges az ún. déli körvezeték kiépítése NA300 mérettel a Kölcsey Ferenc utcára forduló NA300-as és a Tószegi úti NA300-as vezeték között. Az Ipari Park térségének ellátására NA450 mm-es vezetéket kell építeni a m 3 -es víztornyot tápláló NA500-as vezetéktől a Törteli út Gyökér utca MÁV vonal mentén a Piroskai útig és az ott lévő NA200-as vezetéket NA300-ra kell bővíteni a Tószegi úti NA300 mm-es vezetékig Csatornázás Városi szinten a legfőbb problémát a meglévő egyesített rendszerű csatornahálózat jelenti, melyen keresztül a szennyvíz a Tiszába jutva szennyezi környezetét. A probléma megoldásának módja az elválasztott rendszerű hálózat megépítése, ami a város részére hosszú távú feladatot jelent, tekintettel arra, hogy az üzemeltető által lehatárolt terület magába foglalja a Zagyva bal parti, családi házas lakóterületet, illetve a Tisza és a Budapest-Debrecen MÁV vonal által határolt belvárosi területet DECEMBER 99 VÁTERV95

109 Villamos energia ellátás Alaphálózat A MAVIR alállomás 400 kv -os országos alaphálózatba történő bekötésével a Szolnok város és környezete energiaellátásának biztonsága, valamint háttérkapacitása nagymértékben megnő. A fejlesztés 2012 re várhatóan befejeződik (két 400/132 kv os transzformátor épül). Középfeszültségű hálózat A város terjeszkedése során a korábban külső ipari területeknek számító városrészeiben problémát jelenthetnek a szabadvezetékes hálózatok a beépíthetőség, valamint a városkép szempontjából. A megoldást az új fejlesztési területeken ill. a városrészek rekonstrukciójánál a földkábeles hálózatra való áttérés jelenti. A kisfeszültségű szabadvezetékes villamos és telekommunikációs hálózatoknál városképi problémát jelent az oszloperdő, valamint a hálózati rendszerek történelmi lenyomatát bemutató különböző hálózatképek (vezető elrendezések). A megoldást a föld alá száműzésük jelentheti, de ahol műszaki, ill. gazdasági okok miatt nem valósítható meg, ott is törekedni kell a hálózatok közös tartóoszlopon való elhelyezésére, ill. a csatlakozó vezetékek földkábeles kialakítására, az új beruházásoknál, valamint a városrészek rehabilitálása során Hőenergia ellátás Magyarországon problémát jelent a megújuló energia használatának a mellőzése. Megoldás a megújuló energiahordozók használata. A szél és a napenergia, föld és a levegő hőtartalmát kihasználó berendezésekre, valamint az un. passzív és autonóm házak építésének lehetőségére, ill. ezek kombinált alkalmazására. Németországban már teljesen megszokott, de nálunk még kevésbé ismert a csapadékvíz mosásra, ill. a WC öblítésére való felhasználása (mely az ivóvíz hálózattól független), valamint ennek a megújuló energia körébe való sorolása. Alkalmazása esetén elmarad a korábban e célból felhasznált ivóvíz előállításánál, helyszínre szállításánál felhasznált energia, a felhasznált vegyszerek költsége, ezen kívül a mosáshoz felhasznált vízlágyító anyagok is elmaradhatnak és csökkenthető a mosószerek adagja is. (A természeti kincsként kezelhető ivóvíz felhasználása is csökken.). A technológia, valamint a berendezés Magyarországon is elérhető. Nálunk a legszélesebb körben ismert és alkalmazott napkollektorok, valamint a föld és a levegő hőtartalmát kihasználó, az un. hőszivattyús berendezések, ill. ezek kombinációja terjedt el. Szolnok térségében a levegő hőtartalma és geotermikus energia használata, valamint a napsütéses órák magas száma miatt a napenergia kihasználása, ill. ezek kombinációja kézenfekvő, de az autonóm és a passzív házak építése is megfontolható A megújuló energiaforrásokhoz is sorolható a szalmabála tüzelésű erőmű, ill. un. pellet (préselt fahulladék tüzelésű) erőmű, valamint bioetanol is. A fenti beruházásoknál az emisszió kibocsátásának a csökkentésére is figyelni kell. Akkor nevezhetjük a beruházást környezet-tudatosnak amennyiben nyersanyagellátásuk a térség vonzáskörzetéből és főleg vasúti szállítással megoldható, valamit az erőművek esetében a hulladék hő is hasznosításra kerül. A kis területre koncentrálódó nagy hűtési, ill. fűtési hőenergiát igénylő beruházásoknál problémát okozhat az, hogy ezeket külön-külön berendezésekkel oldják meg, rosszabb hatásfokot és nagyobb károsanyag kibocsátást eredményez. Megoldást jelenthet ilyen esetekben az, un. trigenerációs erőmű építése, amely a villamos energia termelése mellett, hűt-fűt közel ugyan annyi gázenergia felhasználással. (Pl. a Köérberek lakópark és sportcentrum projekt.) Közvilágítás A közvilágítás korszerűsítése az egész városban megtörtént a világítás nagynyomású nátrium lámpákkal és részben kompaktfénycsöves lámpatestekkel történik, de problémát okoz, hogy a lámpatestek egy jó része a vízszintes síkjától felfelé is sugároz fényt, és így fényszennyezést okoz, valamint a nátriumlámpák fénye csak korlátozott szín és alakfelismerést tesz lehetővé. Megoldás: az új beruházásoknál, valamint a felújításoknál síküveg burás, vagy megfelelően ernyőzött lámpatesteket alkalmazzanak, ill. a nátrium lámpák helyett kerámia kisüléses fémhalogén lámpákat alkalmazzanak a nagy gyalogos forgalommal bíró területeken DECEMBER 100 VÁTERV95

110 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája A városfejlesztési stratégia viszonya Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Stratégiájához és a megye Területrendezési Tervéhez, illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiával való kapcsolatok Szolnok Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégia összhangját bizonyítja az alábbi táblázat, melyben a Megyei Stratégiában szereplő javaslatok közül azok kerültek felsorolásra, amelyek az integrált városfejlesztési stratégiának is részét képezik. A szürkével alászínezett témáknak területi, városrendezési vonatkozásai (is) vannak. MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség MFt Ágazati OP besorolás Helyszín A megyei projektek közül Szolnok város területére vonatkozó kiemelten fontos minősítésű tervek Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése Szolnok logisztikai központ fejlesztése Szolnok Ipari Park és Logisztikai terület összekapcsolása Kistérségi termelő és szállítmányozó klaszterek és biomassza erőmű telepítése, működési feltételeinek biztosítása Szolnok Ipari Parkban. Vállalkozói Innovációs Bázis kialakítása Akkreditált gépipari kutató fejlesztő bázis (Miskolci Egyetemmel közös) Ipari parkok fejlesztése, inkubátorház építése a Szolnoki Ipari Parkban, biomassza alapú hőtermelő Szolnok MJV Engedélyezési és hasznosítási terv 4 500,0 Szolnok MJV Szolnok MJV J-N-Sz megyei Gazdaságfejlesztő Kht. Szolnok MJV GOP EAOP Megvalósíthatósági tanulmány 500,0 GOP Beruházási koncepció és megvalósíthatósági tanulmány Tervezés folyamatban Tervezés folyamatban Gyökér u. 4. sz. fkl. út közötti terület Összekötő út megépítése 5 000,0 KEOP/GOP Szolnok Ipari Park 5 000, ,0 GOP TIOP GOP Szolnok MJV Engedélyes tervek 1 700,0 GOP KEAOP EAOP Szolnok Ipari Park Szolnok Ipari Park Termál és gyógyturisztikai fejlesztések Szolnok a Tisza fővárosa komplex fejlesztési projekt Szolnok MJV Tervezés folyamatban ,0 EAOP Tiszaliget Megyei Kórházfejlesztés rekonstrukciós program és Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet felújítása, volt Egészségügyi Szakiskola épület rekonstrukció J-N-Sz Megyei Önkormányzati Hivatal Tanulmányterv ,0 Szolnoki fejlesztése Főiskola A felsőoktatási intézmény nem formális és egyéb közösségi funkcióinak erősítése, a felsőoktatás és kultúra közötti együttműködés fejlesztése, közös működési formák kialakítása Szolnoki Főiskola Nincs 200,0 TIOP/TAMOP Laktanya rehabilitáció Mester úti Ságvári laktanya és kapcsolódó É-K-i városrész teljes rehabilitációja Szolnok MJV Megvalósíthatósági tanulmány, eng. terv egyes létesítményekre 3 000,0 EAOP Mester úti laktanya A megyei projektek Szolnok város területére vonatkozó fontos minősítésű projektek Táj- és természetvédelmi fejlesztések Szolnok Alcsi Holt-Tisza rehabilitációja Szolnok MJV Megvalsíthatósági tanulmány és elvi vízjogi engedély, kiviteli tervek folyamatban ,0 UMVP-KEOP Alcsi Holtág 2007 DECEMBER 101 VÁTERV95

111 MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség MFt Ágazati OP besorolás Helyszín Szolnoki fejlesztése Főiskola Vállalkozások humán erőforrás fejlesztését szolgáló innovációs menedzser képző szak elindítása Szolnoki Főiskola Tervezés folyamatban 1 000,0 TAMOP Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése Nemzetközi cargo, sport és kisrepülőtér kialakítása Szolnokon A Szolnoki Logisztikai Központ agrártermelőknek nyújtott szolgáltatások fejl. Szolnok MJV Megvalósíthatósági tanulmány ,0 KÖZOP/GOP Szolnok MJV Nem tervköteles 700,0 UMVP/GOP Alsó-Szandai Rét Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése Kishajó kikötő hálózat létesítése és fejlesztése Szolnok MJV Beruházási konc. és megvalósíthatósági tanulmány 200,0 EAOP Turisztikai fejlesztése vonzerők Integrált Vízisport-telep és Vízi Turisztikai Központ kialakítása Szolnok MJV Megvalósíthatósági tanulmány 1 500,0 EAOP Tiszaliget Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum fejlesztése Szolnok MJV 100,0 EAOP Repülőtér Térségi szakképző létrehozása integrált központok Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakképző iskolákkal együttműködve,innovációs tananyagok kifejesztése,új módszerek adaptálása Regionális képzési hálózatok: a szakképzés és a felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése Térségi integrált szakképző központ kialakítása Szolnokon, Túrkevén, Jászberényben Szolnok MJV Szolnok MJV Tervezés folyamatban Megvalósíthatósági tanulmány 50,0 TAMOP 1 000,0 TIOP/TAMOP Tanulmánytervek 2 900,0 TIOP A megye helyi és helyközi tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A megye helyi és helyközi tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Jászkun Volán Zrt és Szolnok MJV Szolnok decentrum tervezés alatt 3 350,0 KÖZOP/EAOP Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése Szolnok és térsége hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, Szolnoki folyékony hulladék fogadó-előkezelő 22 település Engedélyes tervek 1 427,0 KEOP A kohéziós alapból támogatható projektek közül az IVS-ben is szereplő célkitűzések MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség MFt Ágazati OP besorolás Helyszín Vásárhelyi Terv Tiszaligeti körtöltés Jogerős építési folytatása, megerősítése, VTT Szolnok MJV engedélyes tervek, ,0 Tiszaliget árvízvédelem továbbfolytatása már megvalósult projekt folytatása Szolnokot érintő kistérségi projektek A kistérségi projektek közül itt nem kerülnek említésre azok, melyek csak egy-egy településen belüli vonatkozásaik vannak (pl. belterületi utak építése/felújítása, faluközpont fejlesztése, tornaterem építése, településkép javítása), bár áttételesen a települési vonzerő növekedése következtében javuló versenyképesség miatt - ezeknek is van hatása a városra. Itt azonban csak azok a kistérségi projektek kerülnek felsorolásra, melyeknek közvetlen kapcsolata van Szolnokkal (pl. a városba bevezető (kerékpár) úthálózat fejlesztése, vagy amelyek kistérségi igényeket kiszolgálóan is de területileg Szolnokon valósulnak meg DECEMBER 102 VÁTERV95

112 MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség MFt Szolnok várost érintő, kiemelten fontos besorolású kistérségi projektek Kerékpárút hálózat fejlesztési program Kerékpárút a Zagyva gáton Jánoshida (Jászberény, Jásztelek, Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Szolnok) Ágazati OP besorolás Helyszín Előkészítés alatt 300,0 EAOP Zagyva gát Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Gyógypedagógiai módszertani központ létrehozása Szolnok MJV Engedélyes terv 200,0 TIOP/TAMOP Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése Az oktatási-kulturális intézmények közötti együttmőködést szolgáló infrastruktúra fejlesztése, a kulturális tartalomfejlesztés hatékonyságát megalapozó infrastrukturális fejl. Szolnok MVJ Nem rendelkezik tervvel 900,0 TIOP/EAOP Alternatív és reintegrációs programok Pályakövetési rendszer kialakítása a szakképzésben végzettek elhelyezkedési esélyeinek javítása céljából Szolnok MJV Nem rendelkezik tervvel Szolnok várost érintő fontos besorolású kistérségi projektek Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Adaptív oktatásszervezés elterjesztése a Szolnoki kistérség általános iskoláiban A közoktatás információs rendszereinek fejlesztése A kiemelkedően tehetséges hallgatókat támogató és fejlesztő, tehetséggondozó programok elterjesztése Szolnok MJV Nem rendelkezik tervvel Szolnok MJV Nem rendelkezik tervvel Szolnok MJV Nem rendelkezik tervvel 100,0 TAMOP 200,0 TAMOP 800,0 TIOP 800,0 TAMOP Lakhatási feltételek megteremtése, javítása Zaj és levegő szennyezettség elleni védelem biztostása ipari területek és/vagy közúti közlekedéssel jelentősen terhelt városi területeken Szolnok MJV Tervezés folyamatban 500,0 KEOP/EAOP Iparterületi és vasút menti véderdősávok kialakítása, lakóterületeket elkerülő utak építése Település rehabilitáció Közintézmények akadálymentesítése Barnamezős beruházások (laktanya rehabilitáció és funkcióváltás) Szolnok MJV Szolnok MJV Tervezés folyamatban Területmegszerzés folyamatban 1 200,0 EAOP 3 000,0 EAOP Mester utcai (és Thököly úti) laktanyák Kerékpárút hálózat fejlesztése Szolnok-Tószeg közötti kerékpárút szakasz megépítése Tószeg Tervezés folyamatban 50,0 EAOP 2007 DECEMBER 103 VÁTERV95

113 MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség MFt Ágazati OP besorolás Helyszín Intelligens szolnoki kistérség létrehozása Kistérségi e-közig., e- önkormányzat fejl., kistérségi információs portál létrehozása, tudásalapú IKT ipar és e-gazdaság fejlesztés, információs társadalom K+F piac erősítése, tudásintenzív KKV-k támogatása, kistérségi projektiroda létrehoz. Szolnok + a kistérség települései Szolnoki intelligens stratégiai program 4 282,0 EKOP/EAOP - Alternatív és reintegrációs programok Kistérségi partnerkapcsolatok kiépítése, együttműködések intézményes fejlesztése Alternatív utógondozási szolgáltatások humán és tárgyiinfrastrukturális fejlesztése Alternatív képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása Szolnok + a kistérség települései Szolnok + a kistérség települései Szolnok + a kistérség települései Szolnoki Kistérségi Stratégiai Program Szolnoki Kistérségi Stratégiai Program Szolnoki Kistérségi Stratégiai Program 14,0 TAMOP 154,0 TAMOP/TIOP 1 613,0 TAMOP/ EAOP - A romák társadalmi reintegrációjának elősegítése Halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi réteg integrációjának elősegítése, Roma Közösségi Ház létrehozása Szolnok + a kistérség települései Nem tervvel rendelkezik 800,0 TIOP/EAOP Hangya- Tücsök u. és régi Kisgyep rehabilitáció, Törteli úti telep fokozatos felszám. Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése Kistérségi érdekegyeztető fórumok rendezése Pályázati és projektmenedzsment szaktanácsadói szolgáltatás biztosítás Fejlesztési adatbázisok létrehozása, karbantartása Szolnok + a kistérség települései Szolnok + a kistérség települései Szolnok + a kistérség települései Szolnoki Kistérségi Stratégiai és Operatív Program Szolnoki Kistérségi Stratégiai és Operatív Program Szolnoki Kistérségi Stratégiai és Operatív Program 7,0 TAMOP ,0 TAMOP/EAOP 7,0 - EKOP/EAOP Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Tervével az Integrált Városfejlesztési Koncepció célterületei összhangban vannak. A megyei terv tájképvédelmi (városképvédelmi) övezetbe sorolja a város Tisza-partját a tiszaligeti és a belvárosi oldalon egyaránt, az Alcsi Holtág környékét és a Kertváros sziluettjét a Szandai rétek felől. Az IVS egyik célkitűzése és a javasolt fejlesztési projektek között prioritást élvező javaslata a Tiszapart városi közösségi és idegenforgalmi szerepének növelése, a parti és partközeli területek rendezése, a belvárosi szakasz minőségi javítása, a gyalogos terek kialakítása-gazdagítása, a volt gabonaraktári épületek rehabilitálása és hasznosítása, a belváros és a Tiszaliget gyalogos híddal összekapcsolása, a tiszaligeti termálfejlesztésekkel és egyetemi kampusszal a folyó balparti területeinek rendezése. Ugyancsak a projektek között szerepel az Alcsi Holtág rehabilitációja és az É-Ny-i részen az Alcsi-szigeten szabályozottan a beépítési lehetőségek biztosítása is. Tájképvédelmi övezet (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve) 2007 DECEMBER 104 VÁTERV95

114 A megyei tervben jelölt Hullámtér-ártér övezet lefedi Tiszaliget területét, ezért a fejlesztési projektek között szerepel a terület bevédése, a tiszaligeti körtöltés megerősítése. A projekt már engedélyes tervekkel rendelkezik és az EU kohéziós alapjaiból támogatható megyei projektek között szerepel eft költséggel Hullámtér, nyílt ártér övezet (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve) A megyei területrendezési tervben jelölt országos és regionális jelentőségű kerékpárutak projektjei is szerepelnek a kistérségi fejlesztési javaslatok között, külön említve a Zagyva-gáton vezetett térségi és a Szolnok-Tószeg kerékpárutat, melyet a város is a megvalósítandó projektek között tart számon részben a kistérséggel való kapcsolatok erősítése és a hivatásforgalom számára használható kerékpárút hálózat kialakítása, részben turizmusfejlesztési célokból. Térségi kerékpárút-hálózat (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve) A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város hosszútávú településfejlesztési koncepciójához Szolnok hosszú távú településfejlesztési koncepciója 2007-ben elkészült. Ebben Szolnok jövőképénél az alábbi az IVS-sel láthatóan egybecsengő - elérendő célok szerepelnek: A civil-szféra és a várospolitika jövőképe: élhető jövő o Környezeti-természeti élhetőség Környezet-, természet és tájvédelem o Társadalmi, gazdasági élhetőség Munkahelyteremtés, a munkanélküliség visszaszorítása o Települési/térségi élhetőség Teljes közművesítettség és a közlekedési infrastruktúra kiépítése A versenyszféra és a várospolitika jövőképe: a versenyképes jövő o Környezeti-természeti versenyképesség Rekreációs és turisztikai vonzerő fenntartása és fejlesztése o Társadalmi-gazdasági versenyképesség Kiegyensúlyozott gazdasági szerkezet és prosperáló gazdaság versenyképes és magas jövedelemtermelő képességű ágazatokkal Minőségorientált gazdaság és a fenntarthatóság biztosítása Az erős oktatási háttér és a gazdaság integrációja, eredményes K+F tevékenység és innovativitás, technológia transzfer KKV-k fejlesztési lehetőségei és rentabilitása Tőkevonzó befektetői környezet és tőke beáramlás Szolnok a munka- és tudásintenzív tevékenységek központja Kiemelkedő logisztikai központ A mezőgazdaság létbiztonságot és perspektívát biztosító ágazattá válik Szolnok minőségi vendégforgalmat vonzó turisztikai hellyé válik A humán erőforrás képzett, innovatív és versenyképes o Települési/térségi versenyképesség A szükséges közlekedési fejlesztések megtörténnek A várospolitika jövőképe: a fenntartható jövő o o Környezeti-természeti fenntarthatóság Társadalmi-gazdasági fenntarthatóság Az ipar, mezőgazdaság, turizmus és szolgáltatások terén térségi funkció és munkamegosztás Élhető, versenyképes és fenntartható város és térségfejlesztés a környezet/természetvédelem, tájfenntartás szerepkör felvállalásával Települési imázs magas fokú 2007 DECEMBER 105 VÁTERV95

115 o SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolgáltató önkormányzat Települési/térségi fenntarthatóság A regionális és megyei peremvidék helyzet felvállalása és előnyeinek kihasználása A környezeti, társadalmi, gazdasági, természeti/táji és térségi javakkal való gazdálkodás Átlátható, ellenőrizhető tervrendszer Hatékony társadalmi párbeszéd és munkamegosztás Társadalmi integráció és pezsgő közösségi élet Szolnok szerepe regionális, országos és kistérségi szinten is jelentős, sőt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik A következő táblázat a hosszú távú településfejlesztési koncepcióból került átemelésre. Színessel azok a témák lettek kiemelve, melyekkel a városfejlesztési stratégia is részletesen foglalkozik és amelyeknek valamilyen területi vonatkozásuk is van. A településfejlesztési koncepcióban említett, de a táblázatban fehéren maradt tennivalók többnyire szervezési kérdések, szervezeti hátteret, szervezetfejlesztést igényelnek és nem köthetők területhez, egy-egy városrészhez DECEMBER 106 VÁTERV95

116 SZOLNOK HOSSZÚ-TÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK CÉLPIRAMISA --- KIEMELVE A AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEKET A PARTNERHÁLÓZAT ÉPÍTÉS STRATÉGIAI FŐIRÁNY B FENNTARTHATÓ GAZDASÁG STRAT. FŐIRÁNY Ba ÚJRAPOZÍCIONÁLÁSI STR Bb FENNTARTHATÓSÁGI STR. C CÉLHARMONIZÁCIÓS STRATÉGIAI FŐIRÁNY Ca CIVIL FELKÉSZÍTÉSI STR. Cb KOHÉZIÓS STR. Cc STRUKTURÁLIS STR. Cd ARCULATÉPÍTÉSI STR. D PIACORIENTÁCIÓ STRATÉGIAI FŐIRÁNY Szolnok nagytérségi közlekedési kapcsolatok újrapozícionálása Szolnok városkörnyéki Közlekedési kapcsolatok újrapozícionálása Szolnok és térsége élhetőségi versenyképesség Feltételeinek javítása Szolnok és térség vízrendezés újrapozícionálása Szolnok és vonzáskörzetének befektetési és piaci pozicionálása Szolnok logisztikai bázis pozicionálása Ágazati és egyéb civil szféra működtetése Városi ingatlanvagyon gazdálkodás Összehangolt város és térség menedzsmentet segítő egys. terv. rendsz. kialakít. Humán erőforrás komplex hátterének biztosítása Atipikus foglalkoztatási formák emelése Társadalmi integráció segítése Roma résztársadalmi csoportok integrációjának segítése Ezerév küszöbén az új- Szolnok tudat fejlesztése Szolnoki Főiskola fejlesztési program Szolnoki Főiskola felnőttképzési programja Térségi és helyi igényeket kielégítő egészségügyi ellátás biztosítása Kulturális-közösségi létesítmények fejlesztése, terek kialakítása Környezetvédelem Természetvédelem Tájfenntartás, vidékfejlesztés Információs társadalom nyújtotta lehetőségek terjesztése Döntési struktúra fejlesztése Intézményi feltételeinek megteremtése Települési örökség védelem Vízrendezés Településarculat fejlesztés Logisztikai bázis fejlesztése Környezetbarát iparfejlesztés Szolgáltatásfejlesztés Rekreációs, turisztikai, befektetői vonzerőfejlesztés Megtartóképesség fejlesztés Sport és szabadidő létesítmények kialakítása Turizmus termékfejlesztés, vonzerőfejlesztés Szolnok és vonzáskörzetet integrált marketing terv Szolnok kommunikációs programja A területfejlesztés partnerségi kapcsolatainak fejlesztése Szolnoki és Szolnokról elszármazott közéleti és tudományos emberek bevon Városok közötti versenyben hatékonyabb részvétel Közlekedési hálózatfejlesztés Közúti és vasúti tömegközlekedés fejlesztés Vízi-közművek fejlesztése Érdekazonosságon alapuló partnerkapcsolatok Szolnoktérségi településekkel Gazdasági célok és településpolitikai elképzelések integrációja Térségi vállalkozói és települési abszorpciós képességfejlesztés Energia-közművek fejlesztése Hírközlés fejlesztése Településrendezési tervek változó igényekhez alakítása Városközpont, Tiszapart és kapcsolódó területek fejlesztése Árvízrendezésből következő területfelhasználási változások Közlekedésfejlesztésből adódó településszerkezeti változások Mezőgazdaság, erdőgazdaság fejlesztése 2007 DECEMBER 107 VÁTERV95

117 A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez Az alábbiakban városrészenként és akcióterületenként vizsgáltuk a joghatályos tervi illeszkedést. A melléklet ábrákon a módosítási helyeket számozással jelöltük. Piros színnel az első ütemben ( között) érintett, kékkel a további ütemekben érintett területeket. A-B jelű--szolnok a Tisza fővárosa akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges: --első ütemben 1. a Szapáry úttól nyugatra eső tervezett közterület, felszín alatti parkolóval a joghatályos tervben nem szerepel, a parkoló és a térkialakítás miatt szükséges a közterületi szabályozás; 2. a volt kemping területén 5 csillagos szálló elhelyezhetősége érdekében központi vegyes terület kijelölése szüksége a jelenlegi rekreációs célú különleges terület helyett. --második ütemben 1. a városközpont I. területén a fehérház bővítésénél a közterület némi csökkenését célszerű előirányozni; 2. a tiszaligeti termálközpont mellett megvalósítható termál és sportszállók központi vegyes terület kijelölését teszik szükségessé a jelenlegi különleges területi besorolás helyett Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület és környéke a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó területek jelölésével B jelű Szandai rétek akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges, amennyiben a területtel kapcsolatos feltételek megváltoznak, nagy valószínűséggel csak a második ütemben. 1 A 4. sz. főúttól délre fekvő sportrepülőtér, ma honvédelmi célokat szolgáló tartalék repülőtér is. A honvédségi tartalék használat módosítása már korábban többször felmerült, de végül átmenetileg lekerült a napirendről. A város azonban továbbra is napirenden kívánja tartani a felhasználás módosítását, melyet városi, sőt regionális idegenforgalmi, rekreációs lehetőségek indokolnak. A jelenlegi használat egyébként korlátozza a bevásárlóközpont tovább fejlesztését, de a technikai sportokhoz szükséges építményi bővítést is DECEMBER 108 VÁTERV95

118 2 Lakossági igényként fogalmazódott meg a Csáklya utca folytatásában egy Tisza híd építése, melynek nemcsak az akcióterületen, de a város egészén vannak rendezési hatásai, módosítási igényei 2 1 Szandai rétek akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével CI jelű Alcsi városrész, Mester úti volt laktanya akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges, bár a támogatással kiépítendő első ütemű területek között nem szerepel, de mint önkormányzati ingatlanfejlesztés, első ütemű beavatkozást rendezési tervi összehangolást igényel Alcsi városrész, Mester úti volt laktanya akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével 2007 DECEMBER 109 VÁTERV95

119 1. A Dr Sebestyén Gy. krt. folytatásnak tervezett szabályozási szélességét teljes egészében a volt laktanya telkén belül célszerű kialakítani, 2. A kertvárosias lakóterület helyett kisvárosias átsorolás a terület hasznosításában előnyösebb, 3. A városközponti vegyes besorolás, azaz intézményi funkciók telepítése helyett a lakóterületi hasznosítás kedvezőbb. CI jelű Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítására a volt katonai gyakorlóteret kivéve csaknem a teljes területen szükség van. A jelenlegi besorolás szerint a területek beépítésre nem kijelöltek. Az akcióterület nem szerepel az első ütemű kiépítésben. 1 Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével D jelű Széchenyi városrész lakótelep és Varjú utca környéke akcióterületen a joghatályos településrendezési tervekkel való összhang csaknem teljes. A funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció a középtávon belül, a második ütemben valósulna meg. 1 A Varjú utca és környékén javasolható a kertvárosi lakóterületei besorolásnál intenzívebb területfelhasználás, nevezetesen kisvárosias lakóterület. A nagyobb intenzitást a lakótelepi környezet indokolja, ahol a közművek kiépítettsége teles, a humán infrastruktúra ellátottság a városi átlagnál kedvezőbb. A rehabilitáció a középtávon belül a második ütemben valósulna meg. 2 A lakótelepen belül a közösségi területek kialakítása nagyon fontos és hatékony beavatkozás lesz, közösségformáló hatása miatt. Ezért az eredeti tervben előirányzott, de nem megvalósult alközponti intézmények körüli terek kialakítását elő kell irányozni. A joghatályos szabályozási terv a többé-kevésbé a spontán módon kialakult, azaz a halmaz jellegű, strukturálatlan állapotot rögzíti. Az ábrán jelölt helyeken a fórumok szabályozott kiépítése érdekében a szabályozási terven a közterületek határát, ezen belül a gyalogos- és parkolóterületek határának módosítását végre kellene hajtani. Ezzel összefüggő módosítási javaslat a helyi építési szabályzatban (SZÉSZ-ben) a térfalakkal kapcsolatos követelmények, előírások rögzítése. Megfontolandó, hogy a meglévő épületeken szükséges. Az egységes megjelenést szolgáló beavatkozásokat is e helyen kellene szabályozni DECEMBER 110 VÁTERV95

120 3 Nyíllal jelöltük a Széchenyi krt. folytatását a nyugati városrész felé, mely ugyancsak rendezési tervi módosítást igényel Széchenyi városrész lakótelep és Varjú utca és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével EI jelű Nyugati városrész Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterületen a joghatályos településrendezési terveket a teljes akcióterületre kiterjedően módosítani kell. Ennek oka elsősorban a volt laktanya funkcióváltása, mely lehetőséget teremtett a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációra. A tervekben szereplő városi és városrészi közlekedési hálózat is módosítandó, mert lehetővé vált a városrészeket felfűző, összekapcsoló városi gyűjtőút hálózat kiépítésére. Az akcióterület fejlesztési feladatait a jelen stratégiai terv nem jelöli első ütemű rehabilitációs feladatnak, de a laktanya telke, mint leendő önkormányzati terület a fejlesztéseknek motorja lehet. 1 Nyugati városrész Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével 2007 DECEMBER 111 VÁTERV95

121 EII jelű Nyugati városrész Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterületen az előző szabályozási terv részleten jelölt módosítással összefüggő rendezési tervi beavatkozások szükségesek. Szabályozási vonatkozásban a két terület összefügg, városszerkezeti egységre kiterjedő önálló szabályozási terv készítése válik szükségessé. FI jelű Déli városrész Körösi út és környéke akcióterületen Módosítás szükséges az akcióterület határán, a Csáklya utcától induló Tisza-híd létesítése miatt. Az akcióterület fejlesztéseit a stratégiai terv nem jelöli első ütemben végrehajthatónak. A híd területigénye szükségessé teszi a Hullám utca és környékére készített és érvényben lévő önálló szabályozási tervének és sajátos építési előírásainak a felülvizsgálatát. A jelölt terület erre a szabályozási tervre utal. 1 Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével FII jelű Déli városrész Iparterületi rehabilitációs akcióterületen A joghatályos településrendezési tervek módosítása csak az érdekelt vállakózók bevonásával, a részletes rendezési program összeállítását követően válik szükségessé. A stratégiai terv a rehabilitációt az első ütemű fejlesztések között nem szerepelteti. Megvalósítása az érdekelt vállalkozók kezdeményezésére is megvalósítható. FIII jelű Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterületen A szabályozási terv készítése és az ezzel összefüggő településszerkezeti terv módosítása folyamatban van. GI jelű Alcsi-sziget akcióterületen A lakóterületi átsorolás, új lakóterületek kijelölése, és a vízparti út meghosszabbítása miatt szükséges a joghatályos településszerkezeti tervek módosítása. A fejlesztéseket a jelen stratégiai terv a második ütemben tartja megvalósíthatónak. A módosításokat két területen kell végrehajtani: 1 az üdülő területen, ahol lakóterületi átsorolást kíván a város végrehajtani, majd ezt követően a szennyvízelvezető hálózatot kiépíteni, valamint 2 a Holt Tiszai híd építésével, és a gyűjtőút hálózat folyamatosságának kiépítésével érintett területeken. Ez utóbbi a Szandaszőlősi városrészek úthálózatára is kihat, ahol ugyancsak módosítani kell a településrendezési terveket DECEMBER 112 VÁTERV95

122 1 2 Alcsi-sziget akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével GII jelű Szandaszőlős akcióterületen a joghatályos településrendezési terveken az előzőekben említett hálózati változtatási igényen túlmenően egy-egy részterületen, valamint a 442 sz országos mellékút új elkerülő nyomvonala miatt szükséges a módosítás Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével 2007 DECEMBER 113 VÁTERV95

123 Az akcióterületet a stratégiai terv prioritásként kezeli, ennek megfelelően első ütemben végrehajtandó fejlesztések miatt a rendezési terv módosítása szükséges a városrészközpont kialakítása miatt, (piros1 jelű területen) --a második ütemben végrehajtandó fejlesztések miatt szükséges (a kékkel jelölt területeken) 1. a település belterületi határán, ahol közösségi és szolgáltató célú létesítmények telepítésére lesz szükség; 2. a 442 sz országos mellékút elkerülő szakaszának új nyomvonalán (a megyei területrendezési tervben jelölt nyomvonalon); 3. a korábban már említett Alcsi szigeti közúti összeköttetéssel érintett területeken. A településszerkezeti terv teljes körű felülvizsgálatát indokolja a terv készítése óta eltelt tíz év, valamint a fejlesztési koncepció, valamint a jelen stratégiai terv készítése során felmerült számos, és indokolt fejlesztési elképzelés, melyek több esetben az időközben bekövetkezett tulajdon és használatváltozásból vezethetők le. A város szándéka, hogy a településszerkezeti terv felülvizsgálatát 2008 folyamán hajtja végre, és ezzel párhuzamosan a prioritásként kezelt területeken, az első ütemben tervezett fejlesztésekhez szükséges szabályozási tervi módosításokat. Első ütemben végrehajtandó részmódosítás Második ütemben végrehajtandó részmódosítás Új szabályozási terv szükséges Új közlekedési kapcsolat miatti módosítási A joghatályos településszerkezeti terven jelölt módosítási igények 2007 DECEMBER 114 VÁTERV95

124 A célrendszer koherenciája a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való illeszkedés A mellékelt táblázatokban a fejlesztési célok kerültek feltűntetésre városrészi bontásban. Az első táblázat azt szemlélteti, hogy mely fejlesztési célok melyik városrészben jelennek meg. Látható, hogy több olyan cél is van, aminek a területi hatálya az egész város, azaz minden (vagy szinte minden) városrészben jelentkezik, így egyben a szomszédos területek célkoherenciáját is jelenti. Az iparilogisztikai fejlesztésekből területileg az elsődlegesen lakófunkciójú városrészek természetszerűleg kimaradnak, az mégsem jelent inkoherenciát, hiszen a gazdasági területeken létrejövő munkahelyek az egész város sőt a kistérség településeinek a foglalkoztatás javítását szolgálják. D-i városrész GAZDASÁGFEJLESZTÉS Turizmus termék-, volumenfejlesztés Logisztika fejlesztés Iparfejlesztés, Ipari park Klaszterek kialakítása Különböző szállít. módok kapcsolatjav. Területi kohézió fejlesztése Munkahelyek (foglalkoztatás) növelése TÁRSADALOM FEJLESZTŐ HATÁSÚ FEJLESZTÉSEK Népesség megtartás, vonzerő fokozás Iskolázottsági szint emelés Lakáshelyzet javítás Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedés, tömegközlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejl. Esélyegyenlőség növelése Antiszegregáció Közbiztonság növelése Közösségi terek, civil színterek fejl. FIZIKAI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Természeti/épített örökség haszn. véd. Környezetterhelés csökk, védelem jav. Környezetesztétika, városképjavítás Városrészkarakter erősítés Identitás és lokálpatriotizmus erősítés Ny-i városrész Széchenyi Alcsi városrész Belváros Tiszaliget Szandaszőlős Kertváros A második táblázat városrészenként mutatja meg, hogy az ott kitűzött városrészi fejlesztési prioritásoknak mely további városrészekre lesz hatása. A hatás erősségével sötétedik az alászínezés tónusa. Belváros Fejlesztési téma Városrész Fejlesztési prioritások Belváros Tiszaliget Turizmus termék- és volumenfejlesztés (városi bevételek, munkahelyek növ.) Közösségi helyek, a civil színterek fejl. (közösségi élet, kultúra, szabadidő) Környezetesztétika, városképjavítás (lokálpatriotizmus, identitástudat) Alcsi városrész Hatások Széchenyi városrész Ny-i városrész D-i városrész Szandaszőlős Kertváros Tisza -liget Turizmus termék- és volumenfejlesztés Kulturális és szabadidős területek fejl. Alcsi városrész Területi kohézió erősítése (városrészen belül/között + K-i kistérség) Lakáshelyzet javítása, lakásépítés Turizmus termék- és volumenfejlesztés Kulturális és szabadidős területek fejl. Városrészek közötti kohézió erősítése Széchenyi városrész Népességmegtartás fokozása Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közösségi terek, a civil színterek fejl DECEMBER 115 VÁTERV95

125 Fejlesztési téma Városrész Fejlesztési prioritások Belváros Tiszaliget Alcsi városrész Hatások Széchenyi városrész Ny-i városrész D-i városrész Szandaszőlős Kertváros Logisztika fejlesztése Ny-i városrész Iparfejlesztés, Ipari Park Területi kohézió erősítése (Városrészek között+ É-i kistérségi tel.) Különböző szállítási módok kapcsolatjav. Antiszegregáció Déli városrész Szandaszőlős -Kertváros- Alcsi sziget Iparfejlesztés, Ipari Park (kihatás D-i kistérségre) Antiszegregáció Környezetterhelés-csökk. körny. véd. jav. Közösségi helyek, a civil színterek fejl. Kulturális és szabadidős területek fejl. Területi kohézió erősítése (városrészen belül + D-i kistérségi tel.) Turizmus termék- és volumenfejlesztés A szolnoki kistérségen belüli együttműködés fejlesztése A város és a környező települések kapcsolatában legmeghatározóbb jelentősége a foglalkoztatásnak és az intézményellátásnak van: a környező települések munkaképes korosztályának jelentős része (ismét) Szolnokon keres/talál munkát, valamint a (középfokú) oktatás céljából a környékről több ezer tanuló jár be a városba Munkahely teremtés (a térség lakossága számára is) A környékről bejáró dolgozók száma a rendszerváltás előtt tízezres nagyságrendű volt, ami az 1990-es évek gazdasági mélypontján alaposan lecsökkent. Akkor a környező települések munkanélküliségi rátája a szolnokinak többszörösére (15-27 %) növekedett. Ez mára 4,1-12,0 %-ra csökkent a várossal szomszédos településeken, Szolnokon pedig 4,4 %, aminek részben az utóbbi évtizedben megindult gazdasági fejlődés/struktúraváltás következtében újra emelkedőben levő munkahelyszám (is) oka. Ezért a városban tervezett valamennyi gazdaságterületi fejlesztésnek ipari-park bővítés, logisztikai központ fejlesztés a megnövekvő munkaerő igény következtében kistérségi kisugárzása is várható. Ezek területileg a város ÉNy-i és DNy-i területein helyezkednek el, így az új munkahelyek (kis)térségből való könnyebb megközelítése érdekében is szükséges a Karinthy utat kiváltó Szandaszőlőst elkerülő út és a logisztikai területet a D-i iparterülettel összekötő Ny-i gyűjtőút megépítése. A turizmus fejlesztése is jelentős mértékű élőmunkaerőt igényel, így megnő a munkahelyek száma a Belváros-Tiszaligeti térségben, az ÉNy-i (Thököly út) és az ÉK-i (Besenyszögi út) városkapuban valamint az Alcsi szigeti turisztikai fejlesztések esetén, melyek a kistérség településeiről jól elérhetők. Ezen túl, maguknak a projekteknek a megvalósítása az elkövetkezendő években jelentős munkaerőt fog igényelni igaz csak időszakos, pár évig tartó - foglalkoztatottság növelést idézve elő Intézményellátás (térségi igényekre is) A környező települések méretéből következően már a középfokú intézmény ellátás nagy része is csak Szolnokon biztosítható, a felsőfokú ellátás pedig egyértelműen csak a városban áll rendelkezésre. A községek többségében az oktatásban, a kulturális és az egészségügyi ellátásban csupán az alapfok biztosítható helyben. A középiskolai oktatást, valamint a szakorvosi rendelést és a kórházi ápolást a szolnoki intézmények biztosítják a kistérségnél nagyobb körzet számára is. Szolnokon 2005-ben az érettségit adó középiskolákban és érettségit nem biztosító szakiskolákban diák tanult, míg a éves korosztály létszáma csupán fő volt. Ez is tükrözi, hogy a középiskolai kapacitás mintegy felét a térség településeiből bejárók vagy kollégiumban bentlakók (945 fő) kötik le. Már az általános iskolákkal szemben is megjelent a külső igény, a szolnoki általános iskolákba kb. félezer gyerek ingázik naponta: több mint 150 alsó tagozatos és a 300-at meghaladó számú felsős. A csökkenő gyereklétszám következtében új iskolák építésére nincs szükség, de a pályázatok között az 2007 DECEMBER 116 VÁTERV95

126 oktatási infrastruktúra fejlesztése, a minőségi háttér javítása, az intézmények akadálymentesítése és energiahatékonyságának növelése jelentős súlyt képvisel. Ugyanakkor igen hangsúlyos a kulturális intézményhálózat és a szabadidős létesítmények fejlesztési szándéka a stratégiában. Erre a város népességmegtartó erejének ill. népesség vonzásának fokozásához feltétlenül szükség van. A tervezett létesítmények térbeli elhelyezése olyan, hogy azok a környező településekről közvetlenül elérhetők legyenek és valamennyi irányból jövők számára kínálatot biztosítsanak: a Széchenyi városrész szabadidős és kulturális fejlesztései valamint a Thököly úti laktanyaterületen tervezett eseménytér a Szolnoktól É-ra fekvő (Zagyvarékas, Újszász, Szászberek) településeknek, a Milléri tó melletti K-i városkapu az ÉK-ről (Besenyszög, Csataszög, Nagykörű, Hunyadfalva) jövőknek, Szandaszőlős városrészközpont a kistérség D-i részének (Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű) nyújt jobb lehetőségeket Közös kistérségi turizmusfejlesztési lehetőségek A turisztikai fejlesztések között nagy hangsúlyt a Tisza fővárosa program kapott a tiszaparti fejlesztésekkel, Tiszaliget jelentős turisztikai kapacitásbővítésével, a kínálat és a színvonal javításával, ezen belül a termál-fejlesztésekkel és több szállodaépítési projekttel. Emellett a stratégiai javaslatok között szerepelnek olyan a természeti értékek megőrzéséhez kapcsolódó tervek, amelyek a meglevő vízpartok elsősorban az Alcsi-Holt-Tisza és evezőspálya, a Milléri tó és a Zagyvapart rehabilitációjához és hasznosításához járulnak hozzá. Mindezeknek nemcsak szolnoki, hanem az egész térség idegenforgalmát fellendítő hatásai is lesznek az egész térség vonzerejének fokozása révén, különösen, ha a létrejövő adottságokra olyan kistérségi turisztikai csomagterv is kidolgozásra kerül, amely a környező településeket is bevonja a programkínálatba. Ehhez járulhat hozzá a települések között és Szolnokig kiépítendő - turisztikai és hivatásforgalomra egyaránt használható, megfelelő nyomvonal kijelölés és színvonal esetén önmagában is vonzerőt jelentő - kerékpárút hálózat is A kerékpárút- és közúthálózat fejlesztés térségi kapcsolódásai A kistérségi kerékpárút hálózat hiányzó elemeit lehetőleg nem a főutak mentén, hanem természeti környezetben (pl. Zagyva menti kerékpárút a gáton) javasolja a stratégia kiépíteni, így inkább hozzá járulhatnak az idegenforgalom és a szabadidős funkciók fejlesztéséhez, valamint egészség/környezetvédelmi szempontból is kedvezőbbek. A stratégia a korábbi településszerkezeti tervben már szerepelt közúthálózati fejlesztéseken túl további térségi úthálózat fejlesztést nem tartalmaz, de a város közigazgatási területén belül javasolt új útépítések egyben kistérségi célokat is szolgálnak: megkönnyítik egyes, a kistérségi lakosság célpontját jelentő helyek (kórház, munkahelyi területek, közösségi szabadidős és kulturális létesítmények) megközelítését azzal, hogy a lakóterületek és a városközpont érintése nélküli közvetlen kapcsolatokat tudnak biztosítani a települések felől. Ilyen szerepe lesz: az ÉNy-i logisztikai területet a D-i iparterülettel összekötő útnak, melyen a 32. sz. út menti települések lakossága közvetlenül juthat el a munkahelyi területekre (ipari parkba), valamint a Tisza jobb-parti D-i településekről pedig a logisztikai terület és a Thököly út környéke válik közvetlenül megközelíthetővé a Szandaszőlős elkerülő útnak, ami a Tisza bal-parti D-i településeknek nyújt lehetőséget a belterületi szakasz kiiktatásával a Szt. István hídra való közvetlen csatlakozásra és ezzel a D-i iparterületi munkahelyek megközelítésére a Csáklya u. térségében tervezett új Tisza-hídnak és a hozzá kapcsolódó úthálózatnak, amely a folyó két partja között teremt kapcsolatot a bevásárló központok és Tiszaliget közelében a lakóterületek és munkahelyi területek határán, sok különböző funkciójú terület összekapcsolásával Antiszegregációs terv Általános helyzetértékelés Szolnok rendelkezik esélyegyenlőségi programmal, melyet az önkormányzat testülete 96/2006. (IV.24.) sz. közgyűlési határozattal fogadott el. A város szociális térképét dr. Szarvát Tibor 2007 nyarán készítette el, így az antiszegregációs program az önkormányzati határozat mellett - ezen friss tanulmány megállapításait is figyelembe veszi DECEMBER 117 VÁTERV95

127 A város társadalmát elemezve megállapítható, hogy a szolnoki lakosság közel fele (48 %) a város szülötte, másik fele beköltöző. A legintenzívebb beköltözés a 70 évek elejétől a 80-as évtized végéig tartott, azaz a városlakók nagy része nem friss beköltöző, a kötődések, lokálpatriotizmus mára kialakulhatott. Életkor szerinti enyhe szegregáció figyelhető meg az egyes városrészek között: a legmagasabb átlag életkorral rendelkező városnegyedek a Belváros, Pletykafalu, Kertváros és a Kőrösi út környéke. A legfiatalabb lakosság a Széchenyi városrészben és a Törteli út mentén (itt a magas roma népességi arány miatt) található. Többgenerációs együttélés leginkább Szandaszőlősön, Széchenyi ÉK-i új családiházas részében, a Meggyesi telepen, a Kőrösi és Törteli utak mentén és a Déli iparterületen tapasztalható. A családdal együtt élő gyermekek száma a Belvárosban, a Tallinn városrészben, Pletykafaluban és a Kertvárosban alacsony, mivel a lakosság itt jellemzően középkorú és idősebb, a gyerekek már felnőttek és elhagyták a szülői házat. Az átlagosnál nagyobb háztartások a Meggyesi telepen és a Törteli út mentén magasabb roma népességi arány következtében - élnek, kisebbek a Belvárosban, a Tallinn városrészben, az állomás és a piac környékén, ahol a 60-as 70-es években épült lakótelepek egyidejűleg betelepült népességéből a fiatalabbak már kirepültek. A családonkénti gyerekszám 1-3 között mozog, kivéve a Törteli út menti területet, ahol 11 gyermekes család is előfordul. A várossal való elégedettségre ill. elégedetlenségre utal az elköltözési szándékok magas aránya: a teljes lakosság kb. egyharmada (30-36 %) szívesen elköltözne a városból. A saját lakókörnyezettel való elégedetlenség még magasabb, Szolnokon belül más városrészbe költözne a népesség 46 %-a. Az elköltözési szándék mind a középkorúak, mind a fiatalok között magas, így a városnak a népességmegtartás érdekében jelentős (lakókörnyezet, közérzet és ellátás javítási) feladatai lesznek. A városon belüli elköltözési szándék az egyes lakónegyedek vonzerejét (vagy annak hiányát) tükrözik. A Széchenyi lakótelepi, az Alcsi városrész, a kisgyepi, a Kőrösi és a Törteli úti és a Tallin lakótelepi lakosság jelezte leginkább, hogy a városon belül lakóhelyet váltana, de magas volt a költözni vágyók aránya a Belvárosban és a Meggyesi telepen is. A lakáskörülményeket vizsgálva kitűnik, hogy: a népesség mindössze fele lakik téglaházban, magas 1/3 a panellakók, és jelentős (10%) a vályogházban lakók aránya is, különösen a Szandai és Törteli úti városrészekben. A szigetelés hiányossága miatt vizes falak átlagban a városi házak 12 %-ánál jelentkeznek, de ennél sokkal magasabb az arány a többnyire romák lakta Törteli út mentén (59 %) és a Meggyesi telepen (35%), ez az itteni épületek rossz minőségét mutatja. Felázott vályogfalakról leginkább a Kőrösi út és a Törteli út mentén panaszkodtak, a Törteli úti telepen minden második ház teteje beázik, de a Kőrösi út mentén is 25 %-os a beázási arány. Ugyanezen helyeken volt probléma a telek belvizes volta is (18-22 %). Mivel ezek a leginkább romák által lakott városrészek, ez egyben a szociális szegregációra is utal. A legnagyobb területű lakások a Széchenyi városrész új családiházas területén találhatók, de jellemző a nagy alapterület a kertvárosi és a szandaszőlősi lakások esetén is. Legkisebb a lakásnagyság a Törteli úti- többnyire romák által lakott - településrészben. A táblázat alapján a lakótelepek (Zagyva parti/piac környék, Tallinn, állomás környék, Széchenyi ltp.) egyértelműen kirajzolódnak az m 2 -es egységes alapterületükkel. A legrégibb lakások a Déli iparterületbe ékelődő lakóterületeken és a Kőrösi út mentén helyezkednek el, a legfiatalabb lakásállomány a Széchenyi lakóterület 1990-es évtizedben épül új családiházas részében található. A jövedelmi viszonyokat a mintavétel alapján vizsgálva megállapítható, hogy a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelmek a Meggyesi telepen és a Törteli út mentén vannak. Mindkét területen nagyobb a roma népesség koncentrációja, mint a városi átlag. Az egy főre jutó legkisebb ( Ft) és legnagyobb ( Ft) átlagos havi jövedelem között többszörös különbség van DECEMBER 118 VÁTERV95

128 A társadalmi szerkezetben betöltött hely különböző jelzőszámai Társadalmi szerkezeti skála 7=leggazdagabb; 1=legszegényebb 1 Elvárt jövedelmi családi átlag (Ft) Családi anyagi helyzet változás 2006-hoz képest (0= rosszabb; 100=jobb) 2 Megtakarítási lehetőségek (0=sohasem marad; 100=mindig marad) 3 Egy főre jutó jövedelem (Ft) 4 Tényleges családi jövedelem (Ft) Építési idő Lakás alapterület m 2 átlag 3, ,27 46,01 36, , , Szandaszőlős Median 3, ,00 25,00 50, , , átlag 3, ,81 48,60 38, , , Kertváros Median 3, ,00 50,00 50, , , Verseghy út, átlag 3, ,84 45,51 53, , , Lőtér út Median 3, ,02 50,00 50, , , átlag 3, ,86 46,69 25, , , Alcsi Median 3, ,00 50,00, , , Széchenyi új átlag 3, ,44 58,52 35, , , városrész Median 4, ,00 50,00 50, , , Széchenyi átlag 3, ,18 50,00 30, , , észak Median 3, ,00 50,00 50, , , átlag 3, ,19 49,34 46, , , Széchenyi dél Median 3, ,00 50,00 50, , , átlag 3, ,84 48,24 48, , , Kisgyep Median 3, ,00 50,00 50, , , Meggyesi átlag 2, ,65 48,14 21, , , telep Median 3, ,00 43,23, , , Mean 3, ,07 49,40 26, , , Partoskáplona Median 3, ,00 50,00 42, , , Mean 3, ,12 41,90 19, , , Pletykafalu Median 3, ,00 49,24, , , Kőrösi út és átlag 3, ,66 51,45 13, , , környéke Median 3, ,00 50,00, , , átlag 1, ,32 53,10 22, , , Törteli rész Median 1, ,22 50,00, , , átlag 2, ,79 32,24 31, , , Déli ipartelep Median 3, ,00 25,00 50, , , Tiszai átlag 3, ,90 44,13 33, , , városrész Median 3, ,55 50,00 50, , , Tallinn átlag 3, ,95 48,29 39, , , lakótelep Median 3, ,00 50,00 50, , , Piac és átlag 3, ,40 46,39 36, , , környéke Median 3, ,00 50,00 50, , , Vasútállomási átlag 3, ,61 44,34 28, , , rész Median 3, ,00 50,00 50, , , átlag 3, ,39 42,06 32, , , Belváros Median 3, ,00 25,00 50, , , Üdülőterület, átlag 2, ,24 40,53 36, , , Tiszaliget Median 3, ,00 25,00 50, , , átlag 3, ,80 46,13 34, , , Összesen Median 3, ,00 50,00 50, , , A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői Szolnok Megyei Jogú Város Roma Integrációs Programmal rendelkezik. Ennek fő célja, hogy elősegítse a városban élő roma kisebbséghez tartozó lakosság életkörülményeinek javítását, csökkentse leszakadásukat a többségi társadalomhoz képest, növelje esélyegyenlőségüket az érintett társadalmi réteg cselekvő bevonásával. A program végrehajtására létrehozott Roma Integrációs Munkabizottság nagy intenzitással végzi munkáját. A becslések alapján Szolnok város lakosságának mintegy 7-8 %, fő roma származású. A roma munkavállalók a munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak, a roma lakosság 50 %-a munkanélküli, állandó állása csak 16%-nak van. Rokkantsági nyugdíjat 20 % kap, 14 %-a GYES-en lévők aránya. A roma népesség iskolai végzettsége rendkívül alacsony (l. a KSH adatokat tartalmazó táblázat), többnyire maximum általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, a szakmunkások aránya is csekély. A 1 3,5 feletti érték=zöld, 2,0-3,0 közötti érték=sárga, 2,0 alatti érték narancs 2 50 feletti érték=zöld, közötti érték=sárga, 25 vagy annál kisebb érték=narancs 3 50 feletti érték=zöld, közötti érték=sárga, 20 alatti érték=narancs 4 75 ezer Ft feletti érték=zöld, 40 ezer Ft alatti érték=sárga, 30 ezer Ft alatti érték=narancs 2007 DECEMBER 119 VÁTERV95

129 romák csupán 60%-a fejezte be az általános iskolát, 40 %-nak a 8 osztályos végzettsége sincs meg. Egyetemet, vagy főiskolát csak 0,2 % végzett, ami a jövő szempontjából azért kedvezőtlen, mert erősebb roma értelmiség segítségével a társadalmi integráció eredményesebb lehetne. A roma fiatalok tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzése érdekében. Ezen kívül szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen. Érettségit vagy felsőfokú végzettséget csak 10 % alatti arányuk tervez megszerezni. Szolnokon roma népesség legnagyobb arányban a Törteli út mentén, a Meggyesi telepen a Hangy- Tücsök utcában, Kisgyep régi beépítésű részén, a Kőrösi út mentén és a Tüzér-Üteg u. környékén él. A roma és nem roma lakosság helyzetének összehasonlításának összefoglalása az alábbi részben a szociológiai térképhez készült mintavétel kérdőívei alapján összeállított 5, részben a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatásából származó - táblázatok alapján lehetséges. A táblázatok alapján megállapítható, hogy a romák kétharmada szeretne városon belül más városrészben lakni, míg a nem romák több mint fele nem szeretne lakókörzetet váltani. A megyében maradáshoz viszont a romák ragaszkodnak jobban: 77 %-uk maradna, míg a nem romák közel egyharmada szívesen költözne más országrészbe. Roma/nem roma csoportok lakókörzet- és megyeváltó szándéka (sorszázalék) Lakókörzetből elköltözési szándék Jász-Nagykun-Szolnok megye elhagyási szándék Nem Nem igen nem tudom tudom igen nem Roma (minta) Nem roma Roma (minta) Nem roma (minta) Városi átlag Roma (minta) Nem roma (minta) Városi átlag Háztartás nagyság Munka-aktivitás Lakáshelyzet Közművesítettség Átlagos lakás 1 főre jutó lakóterület Gázzal vízzel Csatorna foglalkoztatott alapterület ellátott ellátott lak. hálózatba lakás % bekötött 4,7 fő 20 % 47 m 2 10 m 2 25 % 50 % 33 % 2,5 fő 66 % 71 m 2 28 m 2 2,7 fő 56,7 % 64,0 m 2 26,2 m 2 71,1 % 95,9 % 89,7 % Iskolai végzettség Aspirációs törekvések (gyermekek isk. elvárás max.) 8 oszt Legfeljebb Szakmunkás Érettségi Felsőfokú Szakma Érettségi Főiskola Egyetem kevesebb 8 oszt. diploma 45 % 33 % 10 % 5 % 0,2 %- 34 % 23 % 20 % 19 % 5 % 13 % 20 % 40 % 21,0 % 20 % 8 % 25 % 37 % 6,3 % 12,5 % 18,7 % 43,3 % 19,2 % Roma (minta) Nem roma (minta) Városi átlag Társadalmi Egy főre jutó jövedelem Egészségi állapot státusz Havi átlag medián index (max. 5) Betegállomány 1,8 28 eft 22,7 eft 2,35 42 nap/év 3,2 70 eft 62,5 eft 3,40 12 nap/év 60,6 eft (2004) A szociális térképhez készült mintavétel adatainak elemzése tükrözi, hogy a roma mintavétel szerinti társadalmi keresztmetszet mutatói mindenben elmaradnak a nem roma mintákétól, különösen nagy eltérés van az iskolázottságban és a szereseti színvonalban, az egy főre jutó lakás-alapterületben és a közműellátottság szintjében. A KSH szociálisan problémás városrészekre vonatkozó statisztikai adatai alapján a három leginkább romák lakta körzet adatainak a városi átlaggal történő összehasonlítása (2001. népszámlálás) esetén 5 Az adatok Dr. Szarvák Tibor: Szolnok Szociális Térképe c. tanulmányból származnak és mintavétel alapján kidolgozottak 2007 DECEMBER 120 VÁTERV95

130 hasonló különbségek láthatók a város egészére ill. a szociálisan szegregálódott lakókörzetekre vonatkozó adatok között. A szociális rehabilitációs támogatás küszöbértékét a táblázat utolsó oszlopa tartalmazza az összehasonlíthatósághoz. A mutatók értékelését színezés emeli ki, melyből a sötétebb árnyalatok az egyre rosszabb értékeket jelölik. Városi átlag % Varjú u. környé k % Ny-i vrész Ny-i vrész körzet körz. összes Ebből Hangya u. % 2007 DECEMBER 121 VÁTERV95 D-i városrész Gyökér u-tól É-ra levő része összes en Ebből Törteli út % Szociáli s rehab. küszöb Lakásállomány (db) Lakónépesség (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,2 28,3 11,8 18,1 35,7 16,8 34,6 (%) Lakónépességen belül 15-59évesek aránya 65,1 62,0 60,2 76,0 59,8 59,9 57,3 (%) Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 18,7 8,9 28,3 5,9 4,5 23,4 8,2 (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív korúakon belül 19,2 63,2 36,0 32,6 79,1 40,7 93,7 6 Min. 20 % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 19,2 0,0 5,7 11,6 1,7 4,8 0,0 Max. 14 % Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10,2 96,0 31,3 48,9 100,0 12,9 100,0 Min. 25 % Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 70,2 46,0 32,0 79,1 53,4 95,2 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Max. ált. isk. végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 12,5 50,9 25,4 18,1 61,2 29,3 90,5 Foglalkoztatottak aránya a éves 56,7 28,8 46,0 66,6 20,3 42,7 4,7 népességen belül Alacsony presztízsű foglalkoztatási 82,4 60,2 29,0 100,0 48,1 66,7 Min 28 csoportokban foglalkoztatottak aránya % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 36,7 57,1 46,6 45,6 70,6 51,8 88,0 Gazdaságilag nem aktív népesség aránya 39,5 64,1 61,2 45,7 74,1 66,8 86,4 Min. 60 % Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 4,4 7 48,5 15,6 15,1 51,7 14,6 80,0 Min.10, 5% Tartós (360 napot meghaladó) 9,1 1,6 8,1 34,5 6,1 53,3 Min. 4 munkanélküliek aránya % (munkanélküliek+foglalkoztatottak együttes számára vetítve) Tartós munkanélküliek aránya a 38,5 8 18,8 66,7 66,7 munkanélkülieken belül Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk kizárólag támogatás 19,3 12,7 11,8 43,3 13,9 49,2 Min. 10 % A fenti táblázatból látható, hogy a Varjú utca környéke, a Ny-i városrész 4.3. teljes körzete és a D-i városrész Gyökér utcától É-ra levő teljes területe eléri a szociális rehabilitáció küszöbértékeit, azaz jogosult pályázati támogatásra. Láthatóan még a leghátrányosabb lakóterületek között is a legrosszabb helyzetben a Törteli út és környéke van. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a statisztikai adatokkal nem mért, de a szociológiai mintavétellel készült felmérés eredménye alapján is ez a legrosszabb helyzetű városrész, egyértelmű, hogy a romatelep helyzetén változtatni kell. Mivel ezen a területen az állapotok helyben javítása nem lehetséges ill. rendkívül gazdaságtalan és városszerkezeti ill. környezeti szempontból sem előnyös, a telep folyamatos felszámolása javasolható. A D-i városrész egyéb lakóterületeinek rehabilitációja, vagy egyes területek szanálása (pl. a Csáklya utcai hídépítés kapcsán) meggondolandó. A Varjú utcai és az annál sokkal rosszabb helyzetben levő Hangya-Tücsök utcai területen a helybeli rehabilitáció lehetséges, ezért az antiszegregációt segítő funkciógazdagítás és a lakóterület rehabilitálásának javaslatát tartalmazza a stratégia A fogyatékossággal élők helyzete A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre. Szolnok városban a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági támogatásban 371 fő részesül. Ettől jelentősen eltér a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek, egyesületek (Vakok és Gyengénlátók-, Siketek és Nagyothallók-, Szellemi Fogyatékosok-, Mozgássérültek egyesületei/szervezetei) nyilvántartása, mely szerint a szolnoki lakosságból összesen 6 A legkedvezőtlenebb érték alászínezéssel kiemelve évi adat évi adat, és nem 360 napon túli, hanem 180 napon túli munkanélküliek figyelembe vételével

131 2012 fő rendelkezik valamilyen fogyatékossággal. A nagyfokú eltérés abból eredhet, hogy a szigorú jogszabályi előírás szerint fogyatékossági támogatás csak súlyos esetben adható. A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. A fogyatékos népesség demográfiai összetétele a városi átlagtól jelentősen eltér: közöttük magasabb az időskorúak aránya az életkor előrehaladtával betegség vagy baleset következtében fogyatékossá válás következményeként. Az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik. A fogyatékos személyek 11 %-a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. A mozgássérültek többnyire általános iskolánál magasabb végzettséggel rendelkeznek, alacsonyabb a magasabban kvalifikáltak aránya a vakok és a hallássérültek között. A fogyatékosok iskolai végzettsége összességében azonban lényegesen elmarad a városi össznépesség átlagától. Munkavállalási esélyeik emiatt is rendkívül kedvezőtlenek. Míg az összlakosság gazdasági aktivitása 2001-ben 43,6 % volt, a fogyatékosoké mindössze 16,6 %. A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel közös háztartásban él, 23 % lakik nem fogyatékos személlyel másodmagával; 49 % három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban (családban) élők aránya. 12 % intézeti lakos A közoktatás és az antiszegregáció A Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény értelmében valamennyi szolnoki oktatási intézmény elkészítette esélyegyenlőségi tervét. Óvodák I.sz Óvoda II.sz. Óvoda III. sz. Óvoda IV. sz Óvoda SNI 15 fő 4 fő 4 fő 21 fő Az ingyenes és a kedvezményes étkezés biztosításával általánossá vált 3 éves korban történő óvodába kerülés és a rendszeres óvodába járás. A sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátása integrált formában valamennyi óvodában biztosított. A feltételrendszer javulása, a csoportlétszámok csökkenése következtében már nem szükséges kis létszámú fejlesztő csoportok működtetése, a fejlesztésre szoruló gyerekek nevelése integráltan történik. A gyógypedagógiai (konduktív) ellátás a IV. sz. Óvodai igazgatóság keretei között folyik, ahol a kistérségi a kistérségi igényeket is ki tudják elégíteni, mivel kihasználatlan férőhely-kapacitással rendelkezik. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek nevelése a város óvodáiban integráltan történik, egy intézmény kivételével (Csallóköz úti óvoda), melynek összetétele egyre inkább a spontán szegregáció irányába mutat a lakóterületi elhelyezkedés következtében. Az intézmény által kidolgozott és a kisebbségi önkormányzat által is jóváhagyott speciális program szerinti nevelés eredményesen szolgálja az etnikai kisebbség érdekeit. Általános iskolák INTÉZMÉNY Tanulói létszám 1-4 oszt. Tanulói létszám 5-8 oszt. Tanulói létszám összesen SNI 1-4 oszt. SNI 5-8 oszt. SNI összesen Bejárók 1-4 oszt. Bejárók 5-8 oszt. Bejáró összes Belvárosi ált isk Fiumei úti ált isk II. Rákóczi F. ált isk Kassai úti ált isk Kodály Z. ált isk Kőrösi Cs. S. ált isk Mátyás K. ált isk Szandaszőlősi ált isk Szent-Gy. A. ált isk Széchenyi I. G. és ált isk Széchenyi Krt-i ált isk Újvárosi ált isk ÖSSZESEN Valamennyi oktatási intézményben integráltan látják el a sajátos nevelési igényű (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) tanulókat, akik ellátásához az önkormányzat 273 tanuló részére 230 többletórát biztosít. A Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálatnál a munkát koordináló fejlesztő pedagógus alkalmazására nyílt lehetőség DECEMBER 122 VÁTERV95

132 A gyógypedagógiai ellátást biztosító Liget úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola továbbra is szegregáltan látja el az értelmileg sérült tanulókat. Létrejött az autistákat nevelő csoport is. A szakiskolai osztályok belépésével 250 fő körüli az iskola tanulólétszáma. Gyermek- és ifjúságvédelem: valamennyi általános iskolában fél-állású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazására van lehetőség. Kollégiumi ellátás Az utóbbi évek gazdasági, társadalmi változásai következtében a hátrányos helyzetű illetve halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok száma nem csökken. A kollégium olyan szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket csökkenteni képes. A Városi Kollégium 945 tanuló elhelyezését, nevelését biztosítja öt tagintézményben. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának alakulása Tanév Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos Összesen Egy csoportra jutó átlaglétszám tanulók helyzetű tanulók 2003/ fő 5 fő 394 fő 11 fő 2004/ fő 23 fő 386 fő 10 fő Az 50 %-os étkezési térítési díj támogatásban részesülők (fő) ÉV Jogcímek Összesen Rendszeres Tartós beteg Nagycsaládos gyermekvéd. támogatás A térítési díjtámogatásban részesülő tanulók száma 2004 óta folyamatosan növekszik és három év alatt minden kategóriában 1,5-2,0-szeresére nőtt A nők esélyegyenlősége Szolnok város decemberi adatai szerint a városban a munkanélküliek 51,3 %-a volt női munkanélküli, azaz a nők foglalkoztatási lehetőségei valamivel kedvezőtlenebbek, mint a férfiaké. Aggodalomra ad okot azonban az, hogy a 180 napon túli tartósan munkanélkülieknek már 55,0%-a volt nő, azaz a nők újra elhelyezkedése nehezebb. Így a munkaerő piacról való végleges kiesésük veszélye magas. Az IVS további gazdasági területek megnyitásával, a vállalkozók Szolnokra vonzásának lehetőségét megteremti, ezáltal a munkahelyek számának emelkedése prognosztizálható. Ahhoz, hogy ezen belül a női foglalkoztatás javítása erőteljesebb lehessen, javasolható, hogy a város a női munkaerőt igénylő vállalkozók betelepedését kedvezményekkel adócsökkentés, tervalku ösztönözze. Ugyancsak a női foglalkoztatottság, a gyesről visszatérők munkaerő piaci helyzetének javításához járulna hozzá az intézményellátásnál már említett bölcsődei kapacitásbővítés, a jelenlegi bölcsődei túlzsúfoltság (460 férőhelyre beírt gyermekek magas (632!) száma) megszűntetése, további kapacitás létrehozása Anti-szegregációs program A ROP-ban a szegregált területek kétféle típusára lehet támogatást kapni: az 1945 után iparosított technológiával épült lakótelepek felújítására és a romló fizikai állapotú és szegregálódó társadalmú hagyományos/városias beépítésű városrészek komplex rehabilitációjára. A nagyobb kiterjedésű lakótelepek között Szolnokon a Széchenyi városrész a Zagyvaparti lakótelep a Tallinn lakótelep és az állomás környék említhető. Ezek közül akcióterületként a Széchenyi városrész rehabilitációja került kiemelésre, mivel annak városszerkezeti elhelyezkedése, a vasúton túli, a Belvárostól különálló helyzete indokolja a funkció gazdagítást és a rehabilitációt akkor is, ha társadalma iskolázottsági, foglalkoztatási, jövedelmi szempontból - nem hátrányos helyzetű. Emiatt azonban a funkcióbővítő és nem a szociális rehabilitáció került a stratégiában előirányzásra. A belvárosi részhez közvetlenül kapcsolódó lakótelepek társasházai 2007 DECEMBER 123 VÁTERV95

133 pályázhatnak (energiahatékonyság növelésre, nyílászáró cserékre), de nem képeznek városi akcióterületet, szerencsésebb városközponthoz kapcsolódó elhelyezkedésük kapcsán komoly társadalmi szegregációról nem beszélhetünk, még akkor sem, ha a Zagyvaparti lakóterületen korcsoport szerinti szegregáció (elöregedés) megindulása tapasztalható. A hátrányos helyzetű, többnyire romák által lakott, szegregálódó városrészek kisebb kiterjedésűek, de jellemzőik, fizikai állapotuk és társadalmi helyzetük alapján feltétlenül rehabilitációra szorulnak. A legrosszabb helyzetben levő romatelepek: a Hangya utca - Tücsök utca térsége a Törteli út menti terület a temető és kórház mögött a Széchenyi városrész DNy-i része (a lakótelep eredetileg tervezett de elmaradt 4. üteme). A Törteli út menti telep esetén a környezet és a körülmények miatt nem javasolt a helybeni rehabilitáció, helyette a telep felszámolási javaslatát tartalmazza az IVS, mert: a térség magas talajvizű vízállásos terület, rendkívül rossz állapotú épületekkel, rendezetlen környezetben, gazdasági ill. használaton kívüli elhanyagolt területek közé ékelődve. Környezete és a rehabilitáció magas költségszintje (felszíni vízrendezés megoldása) nem teszi alkalmassá lakóterületként való fenntartását, a térség gazdasági területként hasznosítása ill. erdősítése kívánatos. Ezért a folyamatos felszámolása javasolható. A másik két helyszín a Hangya Tücsök u. és a Varjú utca környéke - esetén a helyben maradók életkörülményeinek, életlehetőségeinek javítása a cél, ezért a városfejlesztési stratégia: a jelenlegi részleges közművesítettség helyett a közműhálózat fejlesztésével a teljes ellátottságra fejlesztést javasolja a közösségi intézményekkel való ellátottság biztosítását a Széchenyi városrészben a lakótelepen és a területen tervezett fejlesztések által javasolja a Hangya utcában roma közösségi ház létesítését tartalmazza, valamint a mellette levő, ma használaton kívüli Thököly úti volt laktanyaterület átalakulásával az ott elhelyezendő funkciók: eseménytér, kereskedelem-bevásárló központ kialakításával tervezi az ellátás javítását a Széchenyi lakótelep negyedik üteme helyén új lakásépítési területet javasol, melyen a vállalkozói alapon épülő lakások között az önkormányzati tulajdonú telkeken szociális lakásépítés is megjelenhet, esetleg a terület beépítésének lehetőségéért a vállalkozó a bontandó lakások pótlásáról való gondoskodásra ösztönözhető. Szolnok Megyei Jogú Város Roma Integrációs Programjában roma integrációs programként kiemelt fejlesztési célok: Rendszeres tanácsadó- és jogsegély-szolgáltatás beindítása és működtetése a Kisebbségi Jogvédő Egyesület szakmai potenciájával összehangolva. Telepek, telepszerű lakókörnyezet rehabilitációjához, felszámolásához kapcsolódó tervezési folyamat elindítása, valamint a szociális lakásépítések finanszírozásához kapcsolódó feltételrendszer kidolgozása A cigány/roma tanulók felsőfokú képzésbe történő bejutásának és részvételének segítése céljából érettségire felkészítő képzések szervezése, elsősorban a cigány/roma tanulók képzésében tapasztalattal rendelkező oktatási intézmények bevonásával Lehetőség szerint azon közoktatási intézményben, ahol jelentősebb számban tanulnak roma tanulók, el kell érni azt, hogy olyan roma származású, illetve romológus szakképzettséggel rendelkező szociális munkást, pedagógiai asszisztenst vagy szabadidő szervezőt alkalmazzanak, akik közvetlenül is segíthetik a tanulni vágyó fiatalokat Foglalkoztatási szint emeléséhez szükséges feltételrendszer kidolgozása az alábbi prioritások vonatkozásában: o roma szervezetek felelősségvállalása a roma lakosság mozgósításában, a programban való bennmaradás biztosításában, o roma civil szervezetek megerősítése, o roma civil szervezetek mentori (segítő) hálózatának kialakítása, o a helyi fejlesztéseknél a munkaintenzív szektorok bővítése, o a vállalkozóvá válás segítése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ eszközrendszerének felhasználásával. A vállalkozni szándékozók részére tájékoztatók szervezése, szaktanácsadás biztosítása, o a romák munkaerőpiaci integrációját támogató programok, pályázati lehetőségek feltárása DECEMBER 124 VÁTERV95

134 Szolnok városban a roma kultúra értékeinek és emlékeinek felmérése roma civil szervezetek és aktivisták bevonásával, megfelelő védelme érdekében intézkedések tétele. "Cigány Közösségi Ház" létrehozása és működtetése. A városban élő roma lakosság egészségi állapotát fel kell mérni és az ehhez kapcsolódó egészségügyi térképet el kell készíteni az eltérő demográfiai adatok, életminőség, egészségbeli adatok megértése érdekében. A város roma integrációs programjának céljai közül területi, városfejlesztési és rendezési vonatkozása a Cigány Közösségi Ház helykijelölésének és megépítésének van, melyet a városfejlesztési stratégia a Hangya utcában jelöl. A város roma integrációs programjának többi célkitűzése elsősorban intézkedési tervek kidolgozását és szervezést igényel. A fogyatékosok integrációs programjának elkészítéséhez az egyes fogyatékos csoportok érdekképviseleti szervezetei nyújtottak segítséget. Ez alapján a javaslatok: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete: a vak tanulók részére speciális eszközök biztosítása közhasznú tanfolyamok indítása a fogyatékossággal élők másságát feltáró alkalmak megszervezése a város különböző intézményeivel közösen. Siketek és Nagyothallók Megyei Szervezete: több munkalehetőség biztosítása olyan cégeknél, ahol - ugyan csökkent munkaképességűeket is alkalmaznak-, de halló, egészséges munkatársaik is lennének. Ez enyhítené a társadalmi szegregáltságot. a fogyatékos amatőr sportolók lehetőségeinek szélesítése: versenyek szervezése, ill. jelentősebb városi tömegsport rendezvényeken számukra a részvételi lehetőség biztosítása. Értelmi Fogyatékosok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete: a városban élő értelmi fogyatékosokra és családjukra nagyobb figyelmet kell fordítani, elsősorban a fogyatékos fiatalok kommunikációhoz fűződő jogainak fejlesztése és az érdekvédelem megerősítése szükséges. az oktatás, képzés terén korai fejlesztő központ létrehozása javasolt a szinten tartó képzések biztosításának feladatát az egészségügy-oktatásügy-szociális terület együttesen kell felvállalja szórakozás, sport: az értelmi fogyatékos fiataloknak rendszeres klubfoglalkozáshoz szükséges hely biztosítása. Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete: a szemléletváltás elősegítése, hogy a társadalom tagjai, szervezetei és az állami szervek oly módon végezzék tevékenységüket, hogy az a fogyatékos emberek teljes társadalmi egyenrangúságát biztosítsa. A fogyatékosok különböző csoportjai érdekeinek összehangolása szükséges a fizikai környezet alakításánál, mert a jogszabály által előírt akadálymentesítés amely a mozgássérültek helyzetét megkönnyíti nehezíti/elbizonytalanítja a vakok és gyengén-látók mozgását. Ezért a még hátralévő - akadálymentesítéseknél figyelmet kell fordítani arra, hogy a vakok számára továbbra is érzékelhető maradjon a járda-úttest határa (pl. burkolat felületi különbségek (recézettség, eltérő kopogó hangot adó anyaghasználat) alkalmazásával) Az egyes városrészekre kitűzött célok környezeti hatásainak kompenzálása Környezet-javító, kompenzációs igényt nem keltő fejlesztések A fejlesztések jelentős része olyan, ami a környezet javítását magában hordozza, azaz nemhogy a veszteségek kompenzációjára nincs szükség, hanem ezen fejlesztések önmagukban garantálják a környezeti állapot javulását. Ez az új közlekedési nyomvonalakra is igaz: a Szandaszőlőst elkerülő út a forgalmat a lakóterületről kihelyezi a gát vonala mellé, azaz a forgalom nem beépített és mezőgazdaságilag sem megművelt területre kerül, azaz környezetterhelő hatásától a lakóterület mentesül, de mivel élelmiszertermelés a tervezett nyomvonal mellett nem folyik, ott nem okoz környezeti gondokat. A zajhatás és a balesetveszély - lakóterületen megszűnése a lakókörnyezet helyzetét jelentős mértékben javítja 2007 DECEMBER 125 VÁTERV95

135 környezetvédelmi és közbiztonsági szempontból is, míg az új területen a térségi forgalom zavarásmentesen (folyamatosan, dugómentesen) zajlik, mivel keresztező forgalommal nem találkozik. A Ny-i gyűjtőút tervezett nyomvonala a Partoskápolnától É-ra elhelyezkedő gazdasági és logisztikai területek D-i iparterülettel való a lakóterületeket elkerülő összekötést biztosítja. Ez azt eredményezi, hogy a gazdasági teherforgalom nem kényszerül a városon áthaladni és a Thököly út Mátyás király útja József Attila út Temető út Tószegi út nyomvonalat terhelni, hanem közvetlen, lakóterületeket nem érintő módon teremt kapcsolatot a 32 út és a D-i iparterület, valamint a 32 út és a 4. sz. főút között. Ez részben a városrészek jelenlegi terhelését csökkenti, részben a forgalom számára folyamatosabb haladást biztosít, aminek szintén környezetterhelést mérséklő hatása van (a dugóban álló forgalom nagyobb szennyezést okoz, mint a folyamatos haladás). Az új nyomvonal környezeti terhelésre kevésbé érzékeny gazdasági vagy beépítetlen - és beépítésre távlatban sem szánt - területeken halad át. A Csáklya utca folytatásában javasolt új Tisza híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat a város beépített részei és a Szandai réteken elhelyezkedő bevásárlóközpontok, ill. a Tiszaliget felé létesít a meglevő egyetlen belvárosi hídon túl második megközelítési lehetőséget. Ezzel a Belvároson belüli forgalmat és a jelenlegi híd terhelését is nagymértékben csökkenti, hiszen a Belváros Ny-i lakóterületeiről, Pletykafalu és Partoskápolna felől valamint a D-i városrész lakóterületeiről közetlen, a városközponti részt nem érintő és ezért sokkal rövidebb megközelítést biztosítana a Szandai rétre és Tiszaligetbe. Ezáltal a forgalom csökkenése várható az Ady Endre úton, Szántó körúton, a Baross és Kossuth utcákon, a Szabadság téren és a városi Tisza-hídon. Megnő ugyan a Csáklya utca forgalma (ahol az út szélesítése is szükséges), ez azonban amúgy is beavatkozást igénylő - rehabilitálandó gazdasági területen fekszik. Az új nyomvonal által érintett lakosság száma elenyésző töredéke a forgalmi terhelések kedvező csökkenésével érintett népesség számnak, a mérleg tehát pozitív. Az Alcsi szigeti lakóterületek déli irányban tervezett, a szandaszőlősi Karinthy útra való új összekötő úttal rákapcsolása az Alcsi szigeti déli lakóterületek zsák-jellegét oldja meg és rövid kapcsolatot teremt a Szandaszőlősi alközpontban levő intézmények (óvoda, iskola) felé. Ezáltal az intézmények eléréséhez szükséges, naponta megteendő úthossz csökken töredékére, kerülő úton való eljutás helyett közvetlen kapcsolat lehetősége nyílik meg. Ez a Vízpart krt. déli szakaszának, a 4. fkl. út Holt-Tisza hídjának, a Kertész u. déli végének és a Kocsoros úton megjelenő forgalom csökkenését eredményezi, azaz az ezen utak menti lakóterület környezeti állapotát javítja, a 4. sz. út rövid szakaszon való forgalmi fonódását kiiktatja, ami a közlekedésbiztonság javulását is eredményezi. A dr. Sebestén u. meghosszabbítása a Mester u. vonaláig azt eredményezi, hogy a laktanya beépítésével megnövekvő lakónépesség közlekedési igényei megoszlanak a Vershegy út és déli Zagyva-híd, valamint a dr. Sebestén u. és északi Zagyva híd között. Ezáltal elkerülhető, hogy a többlet lakosságszámból eredő többletterhelés mind a városközpontot terhelje Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések A fejlesztésekkel következtében növekszik a beépítettség az alábbi városrészekben: A Ny-i városrészben o A már gazdasági területfelhasználásba sorolt, de még be nem épített területek gazdasági hasznosítása estén o A Thököly úti laktanya rehabilitációjával, itt a terület már korábban is beépített volt, a barnamezős rehabilitáció ugyan emeli a beépítési %-ot, de egyidejűleg a terület rendezettségét is javítja. A Ny-i városrészben a tervben eseménytér és sportterület létesítése szerepel a laktanyától Ny-ra a 32. sz. út déli oldalán, e terület alacsony beépítési %-a és nagy zöldfelületi aránya kompenzálja a laktanyaterületen belüli beépítés növekedést. Ezen túl védőfásítási javaslatot tartalmaz a stratégia a területen valamennyi út mentén (a belső utcáknál is) és a területfelhasználási váltások vonalán: a gazdasági és lakóterületek között, az intézmények és a gazdasági telephelyek határán, melyek feladata az egymás melletti területek megvédése a szomszédos funkciók környezeti terhelésétől. Vízvédelmi okok miatt a Kisgyepi főcsatorna mentén is fásítást jelöl a javaslat. A Széchenyi városrészben lakóterületi fejlesztések szerepelnek a fejlesztési stratégiában a lakótelep DNy-i részénél (társasházas városias beépítés és a szegregátum megszűntetése), 2007 DECEMBER 126 VÁTERV95

136 valamint az intézményhálózat bővítése és új szabadidős és sportlétesítmények elhelyezése. A beépítésre kijelölt lakóterület a lakótelep építéséből kimaradt 4. ütem, melyhez a közművek annak idején kiépültek és a csatlakozási pontoknál rendelkezésre állnak. Ugyanígy a terület a meglevő közlekedési hálózatra (Széchenyi krt.) kapcsolódik, azaz hálózatfejlesztést nem, csak a belső feltáró lakóutcák megépítését igényli. A terület a lakótelepinél lényegesen - alacsonyabb beépítési intenzitása következtében az itt megjelenő többlet népesség a lakótelepi lakosságszámhoz viszonyítva csekély. Ezáltal a terület környezeti terhelése jelentősen nem növekszik, amit kompenzál a társasházak kertjének intenzív növényállománya, ami a mai rendezetlen és sivár környezet helyére lép. Ugyancsak kompenzációs tényező a lakótelepi közterületek rendezése és a növényzet gazdagítása, a gyalogutak mellett tervezett fásítások, a tervezett 10 db játszótér és az azt körülvevő zöldterületi rendezések, valamint a térszíni parkolás félig földbe süllyesztett zöldtetős garázsokba áthelyezése. A D-i városrészben az ipari parkon belül javasolt zöldterületek kialakítása folyamatban van (vagy megtörtént), további 650 ha terület erdősítését jelöli a terv a Tószegi út és a Tisza közötti területsávban ill. a vasút, a 4. sz. fkl. út mentén és a gazdasági területek határán és a vasúttól Ny-ra levő területen. Erdősítésre kerül a temető mögötti, a Törteli és Kőrösi utak közötti mélyfekvésű, magas vízállásos területen is 31 ha. Így a gazdasági területek fejlesztését városrészen belül kompenzálni lehet az erdőtelepítésekkel. Az Alcsi városrészben a beépítettség a Mester utcai laktanyaterület barnamezős rehabilitációja kapcsán növekszik, de a lakófunkció és a kapcsolódó intézmény-ellátási területek nem környezet terhelőek. A terület rendezésével a lakóterületi zöldfelületek biológiai aktivitásértéke jelentősen megemelhető, de városrészen belüli kompenzációt biztosít a vasút mentén és a Tisza-partin javasolt erdősítés is DECEMBER 127 VÁTERV95

137 5. A ÉVEKBEN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007 DECEMBER 128 VÁTERV95

138 5.1 Szolnok fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása Az alábbiakban áttekintjük városrészenként a város egészére vonatkozó középtávú fejlesztési célok városrészenkénti bontását, a városrészek problémáiból levezetve. A táblázatokban a színek jelzik az egyes részcélok megjelenését városrészenként. Az összefüggéseket tematikus célonként külön-külön mutatjuk be, majd a célokat és a problémákat városrészenként összesítjük, és ennek területi sűrűsödése alapján jelöljük ki a fejlesztési akcióterületeket Középtávú fejlesztési célok Szolnokon és városrészenként a városrészenkénti problémákból levezetve. Középtávú stratégiai célok 1. Gazdaságfejlesztési tematikus célok 1.1 Gazdaság fenntartható fejlesztése 1.2 A gazdasági kohézió erősítése 1.1/a Logisztika fejlesztése 1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése 1.1/c Turizmus bevételének növelése A városrészekben megjelenő 7-8 éves fejlesztési célok Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész. (D) Nyugati városrész (E) 1.2/a Klaszterek kialakítása 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizm. fejl. csomag) 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Déli városrész (F) Tiszaliget- Szandai Rétek (B) Ketváros, Szandaszőlős, Alcsi-sziget (G) 1.1/a 1.1/a 1.1/b 1.1/b 1.1/c 1.1/c 1.1/c 1.2/a 1.2/a 1.2/b 1.2/b 1.2/b 1.2/c 1.2/c 1.2/c 1.2/c 1.2/c 1.2/d 1.2/d 1.2/d 1.2/d 1.2/d 1.2/d Gazdaságfejlesztést érintő problémák városrészenként -- idegenforgalmi potenciál gyenge hasznosítása --gazdasági területek alul-hasznosítása --turisztikai fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága (Milléri csatorna. és környéke) --turisztikai fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága (Széchenyi parkerdő, Zagyva) --helyben foglakoztatás a lakósszámhoz viszonyítva alacsony --a logisztikai központ közúti forgalmi feltárása nem jó, --gazdasági területeknek alkalmas mezőgazdasági területek vannak, --városrész közlekedési megközelítése hiányos --ipari park területigényes gazdasági területeket nem tud már fogadni, --a városrész a környezetszennyező iparok telepítésére előnyös, nincs kihasználva --turisztikai értékek megközelíthetősége hiányos, --turisztikai fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága --kereskedelmi szolgáltatások területi lehetőségei nincsenek kihasználva --helyben foglalkoztatottság kevés --a katonai repülőtér polgári célú hasznosítása még nem történt meg A táblázatból kitűnik, hogy az ipari gazdaságfejlesztés fő területei a déli és a nyugati városrész. A többi városrészben elsősorban a helyben foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése a cél. A Szandai rétek bevásárló központ területén a bevásárló funkció további bővítése, a közlekedési viszonyok fejlesztését igényli. Az idegenforgalmi gazdasági tevékenység fő területe a Belváros és a Tiszaliget, távlatban a Szandairétek sportrepülő területe (amennyiben a honvédség a területet felszabadítja). A többi városrészben a területi arányosság javítása a cél, valamint a rekreációval együttműködő idegenforgalmi fejlesztés DECEMBER VÁTERV95 129

139 Középtávú stratégiai célok 2. Társadalomfejlesztő hatású tematikus célok 2.1 A társadalom fenntartható fejlesztése 2.2 A társadalmi kohézió erősítése 2.1/a népességmegtartás fokozása 2.1/b iskolázottsági szint emelése 2.1/c lakáshelyzet javítása 2.1/d közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f kulturális és szabadidős területek fejlesztése A városrészekben megjelenő 7-8 éves fejlesztési célok Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Nyugati városrész (E) 2.2/a esélyegyenlőség növelése 2.2/b antiszegregáció 2.2/c) közbiztonság növelése 2.2/d közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Déli városrész (F) Tiszaliget- Szandai Rétek (B) 2.1/a 2.1/a 2.1/a 2.1/b 2.1/b 2.1/b 2.1/b 2.1/b 2.1/b 2.1/c 2.1/c 2.1/c 2.1/c 2.1/c 2.1/c 2.1/d 2.1/d 2.1/d 2.1/d 2.1/d 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/f 2.1/f 2.1/f 2.1/f 2.1/f 2.1/f 2.2/a 2.2/a 2.2/a 2.2/a 2.2/a 2.2/b 2.2/b 2.2/b 2.2/b 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/d 2.2/d 2.2/d 2.2/d 2.2/d 2.2/d Gazdaságfejlesztést érintő problémák városrészenként Ketváros, Szandaszőlős, Alcsi-sziget (G) -- a népessége csökken -- nagyon sok a felújításra szoruló lakás, lakóépület -- turisztikai célú ellátási intézmények hiányosak --a gépjármű forgalomtól mentes közösségi terek hiányoznak, --a közlekedési hálózatban hiányzó elemek vannak --a belterületen sok a kihasználatlan terület -- a városrésznek kevés a kulturális és szabadidős létesítménye --kialakultak szegreációs területek -- a gépjármű forgalomtól mentes közösségi terek hiányoznak --lakósság 60%-ának elköltözési szándéka van --a lakótelep épületei és környezete rehabilitációra szorul --a Varjú utca környéke közműhiányos --a város megközelítése a belvárossal, a többi városrészekkel külpontos --szabadidős létesítmények hiányoznak --Varju utca környéke szegregációs terület --a közösségi terek hiányoznak --a városrész a többi városrésztől elszigetelt --közműhiányosságok vannak --szegregációs területek vannak, sok az alacsony komfortfokozatú lakás --a lakó és gazdasági területek zavaró módon keverednek --hiányoznak a közösségi terek --közműhiányosságok vannak --szegregációs területek vannak, magas az alacsony komfortfokozatú lakások száma --a lakó és gazdasági területek zavaró módon keverednek --közlekedési kapcsolatok hiányoznak --hiányoznak a közösségi terek --a városrész elszigetelt a többi városrésztől, --a kulturális és szabadidős létesítmények kiegészítésre, ill. felújításra szorulnak, -- --Szandaszőlősön nem kihasználtak a tömbbelsők,(feltárási lehetőségek), --a közműellátottság hiányos, --a városrész túlzottan külpontosan helyezkedik el a városon belül, --a kulturális és szabadidőlétesítmények hiányosak, --a közösségi terek, fórumok hiányoznak A táblázatból kitűnik, hogy a társadalom fejlesztő beavatkozások fő célpontjai a Belváros, az Alcsi városrész, a Széchenyi városrész, a Tiszaliget, Szandaszőlős és az Alcsi sziget. Ez utóbbi elsősorban az üdülőterületek tervezett lakóterületi átminősítése révén. A nyugati és a déli városrészben nem cél a lakóterületek bővítése, és a lakószám megtartása, a gazdasági területek bővítése miatt. E városrészekben vagy az ipari jellegű tevékenység dominál, vagy a gazdasági területek és a lakóterületek együttélése zavaró. Ezért távlatban a lakóterületek fokozatos elválasztása az iparterületektől a lakóterületek és ezáltal a lakószámának fokozatos csökkenéséhez fog vezetni. E folyamatot nem célszerű lassítani, ill. megállítani DECEMBER VÁTERV95 130

140 Középtávú stratégiai célok 3. A fizikai környezet fejlesztésének tematikus céljai 3.1 A fizikai környezet fenntartható fejlesztése 3.2 A fizikai környezet kohéziójának erősítése 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása kozása 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fo- 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése A városrészekben megjelenő 7-8 éves fejlesztési célok Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész. (D) Nyugati városrész (E) Déli városrész (F) Tiszaliget- Szandai Rétek (B) 3.1/a 3.1/a 3,1/a 3.1/a 3.1/a 3.1/a 3.1/b 3.1/b 3.1/b 3.1/b 3.1/b 3.1/b 3.1/c 3.1/c 3.1/c 3.1/c 3.1/c 3.1/c 3.1/c 3.1/d 3.1/d 3.1/d 3.1/d 3.1/d 3.1/d 3.1/d 3.2/a 3.2/a 3.2/a 3.2/a 3.2/a Gazdaságfejlesztést érintő problémák városrészenként Ketváros, Szandaszőlős, Alcsi-sziget (G) --Az épített örökség jelentős, ezek védelme, felújítása, hasznosítása nem megfelelő --A városrészben nagy az átmenő forgalom, zajártalom, --több helyen városesztétikai hiányosság van, a terek, gyalogos utcák rendszere hiányzik --A belváros Szolnok általános karakterének hordozója, a karakter veszélyeztetett, --A belvároshoz való kötődés nem elég erős, a környezeti ártalmak és a sok elhanyagolt felújításra szoruló épület, közterület miatt, --A városi szintű lokálpatriotizmus nem elég erős --A városrész épített örökséggel szerény mértékben rendelkezik, természeti értéket képvisel a volt Tüdőkórház telke, mely védelemre érdemes, --Helyenként nagy a közlekedési zajártalom, --Nincsen elég fórum, kulturált közterület, --A városrész karakteres része szűk területre korlátozódik --A városrész elsősorban a családiházas területei miatt vonzó, de sok az olyan terület, melyhez nem kötődnek az ott lakók, --A városi szintű lokálpatriotizmus nem elég erős -- épített örökséggel nem rendelkezik, Zagyva természeti környezete hasznosítható --A gerincút mellett a közlekedési zajártalom erős, --A környezet nem magas színvonalú, sok a vegyes karakterű, egymáshoz nem illő épület, hiányoznak a fórumok, --A városrész karaktere javításra szorul, --A városrészhez való kötődés gyenge, --Alig mutatható ki lokálpatriotizmus --A Pártoskápolna Szolnok egyik legrégebbi emléke, megőrzése környezetével együtt fontos lenne, --Az országos utak mentén nagy a közlekedési zajártalom, --A pártoskápolnai részhez erős a kötődés, --a városrész jelenleg nem jellegzetes karakterű --A városrész erősen kevert lakó és gazdasági (ipari) funkciói egymást zavarják, ennek következtében helyenként erős a levegő és zajterhelés, --Sok a lepusztult, elhanyagolt lakóépület és közterület, --A városrészhez való kötődés csekély. --negatív környezeti karaktere van a városrésznek --Természeti környezetben gazdag városrész, de az adottságok nincsenek kihasználva, --A közterületek általában elhanyagoltak, helyenként esztétikailag zavaró épületek találhatók (Tiszaliget híd felöli bejárata körül), --A városrész jellegzetes karakterelemeket hordoz, de erősítésre szorúl. --Települési értékekkel nem rendelkezik, természeti környezte értékes lakó és rekreációs területté teszi, értékei nincsenek kihasználva eléggé, -- Az országos utak mellett nagy az átmenő forgalom, és így a zajártalom, --hiányoznak a városrészközpontok, közösségi terek, --A karaktert a családiházas jelleg adja, de nincsenek csomópontok, túlzottan tagolatlanok a kertvárosias lakóterületek, --A lokálpatriotizmus erős, a területhez való kötődést a karaktererősítő beavatkozások fokozhatnák. A táblázatból kitűnik, hogy a fizikai környezet fenntartható fejlesztésének fő beavatkozási területei a Déli városrészt kivéve, szinte a város valamennyi városrésze. A déli városrész nem azért nem tekinthető kiemelt célterületnek, mert a fizikai környezet színvonala elfogadható lenne. Éppen ellenkezőleg, a zavart karakter, a lakó és ipari területek keveredése miatt, a jelenlegi állapotot fenntartó fejlesztés, beavatkozás hibás stratégia irány lenne. Nem lehet cél a környezeti ártalmakkal terhelt itteni lakóterületek megújítása, hosszútávú fenntartása. A déli városrész földrajzi elhelyezkedésénél fogva kiválóan alkalmas a többi városrész megzavarása nélkül további környezetet zavaró tevékenységek befogadására is. Ezért e városrészben a homogénebb gazdasági jellegű területfelhasználás lehet a leghatékonyabb hosszútávú fejlesztési cél. Az ipari telephelyek közé beékelődött lakóterületek elnéptelenedésével számolni kell. Az átmeneti állapotok kezelésére viszont programot kell kidolgozni. Ez természetesen nem könnyű A területi kötődés erősítése érdekében történő beavatkozásból ezért maradt ki ugyancsak a déli városrész. Az alábbiakban a három stratégiai cél szerint rendezett célokat városrészenként összegezzük, hogy ez alapján kijelölhessük a következő fejezetben a városfejlesztés csomópontjai DECEMBER VÁTERV95 131

141 BELVÁROS (A) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- TÉSI CÉLJAI A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI 1.1/c Turizmus bevételének növelése Tiszaparti városrész rehabilitációja, Tiszapart, O állomás hasznosítása, gyalogoshíd, városközpont I-II. fejlesztése, 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. Elsősorban közlekedési hálózat és tömegközlekedés fejlesztés, továbbá szervezési kérdés. fejlesztési. csomag) 2.1/a A népességmegtartás fokozása Városközpontok ellátási és környezeti színvonalának javítása, Tiszaparti városrész és a lakótelepek (Zagyvaparti, vasútállomás előtti, Szántó krt. menti, Tófenék utcai) rehabilitációja, sport és szabadidő területek felújítása, ill. jobb elérhetősége (gyalogos híd a Tiszán), Közlekedéshálózatok fejlesztése 2.1/b Iskolázottsági szint emelése /c Lakáshelyzet javítása 2.1/e Közlekedés, tömegközlekjedés javítása Tiszaparti városrész rehabilitációja, lakótelepek (Zagyvaparti, vasútállomás előtti, Szántó krt. menti, Tófenék utcai) rehabilitációja A hiányzó gyűrűs hálózati elemek építésével 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása MÁV Sporttelep és uszoda felújítása, Damjanich uszoda hasznosítása, rehabilitációja, Tiszaliget jó megközelítése Forgalomcsillapítási zónák kijelölése, biztonságos közlekedési csomópontok létesítése. Gyalogos felületek, fórumok rendszerének kialakítása a Kossuth tér folytatásában,a városközpontok területén, a Szapáry úton, a Tiszaparti sétány folytatásában nyugat irányban az Ó állomás területéig.. Tiszaparti városrész védelemre méltó épületeinek felújítása, és minél nagyobb arányban közösségi célú hasznosítása, Az átmenő gépjárműforgalom történelmi belső városrészekből való kiszorítása Városközpont I-II, Szapáry út, Tiszapart, Tiszaparti városrészen belül kis terek rendszerének kialakítása A városrész összetett karakterét a Tiszaparti városrész, a történelmi utcahálózat karaktert a Rákóczi út és környéke, valamint a vasútállomás és a Zagyva közötti tölcséresen szétnyíló városközponti tömbök és azok meghosszabbítása képviseli. A karaktert védeni kell. A fenti beavatkozások együttesen eredményezhetik 2007 DECEMBER VÁTERV95 132

142 ALCSI VÁROSRÉSZ (C) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- TÉSI CÉLJAI 1.1/c Turizmus bevételeinek növelése A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI Milléri szabadidőközpont, honvédelmi park 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. fejlesztési. csomag) 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2.1/a A népességmegtartás fokozása 2.1/b Iskolázottsági szint emelése /c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása A városrész rekreációs fejlesztése (Milléri csatorna környéke, volt HM gyakorló tér, Mester u-i laktanya, volt tüdő korház) Mester u-i laktanya területén üzleti negyed Új lakóterületek (Mester u-i laktanya, Városmajor úti laktanya, belterülettől keletre), új intézmények Tallinni lakótelep rehabilitációja, új lakóterületek Hiányzó közművek kiépítése a kijelölt új lakóterületeken A körutak továbbépítésével Milléri csatorna környéke--rekreáció, volt HM gyakorló té honvédelmi park, Mester u-i laktanya--rekreáció, volt tüdő korház egy részén közpark,szabadidőpark Közlekedési hálózatok fejlesztése (Sebestyén Gy krt. folytatása,, Tisza-híd, Besenyszögi út szerepének megváltozása) Hátrányos helyzetű lakóterületek rehabilitációja, beillesztése a tervezett lakóterületekbe. Biztonságos közlekedési csomópontok kialakítása elsősorban a Mester úton- Városrészközpont kialakítása (Milleniumi Emlékpark közelében, vagy a volt Városmajor úti laktanya területén) A Guttenberg tér és környékének rehabilitációja, A Milléri tó és a Tiszapart természeti értékeinek hasznosítása, megőrzése. Az átmenő gépjárműforgalom csillapítása, lakóterületeket zavaró gazdasági tevékenység technológiaváltása, ill. kitelepítése Verseghy út-vízmű utca-tisza által határolt területen városképjavító beavatkozás Egyrészt a kertvárosi jelleg javítása zöldfelületek telepítésével. Másrészt a lakótelep rehabilitációjával, zöldfelületének gondozásával, A Zagyva part menti intézmények zöldfelületben gazdag jellegének megőrzésével A fenti beavatkozások együttesen eredményezik 2007 DECEMBER VÁTERV95 133

143 SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ(D) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- TÉSI CÉLJAI A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. fejlesztési. csomag) Szabadidős területek kijelölése (lakóteleptől északra, Széchenyi parkerdő funkcióinak bővítése,) 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Az intézmények, kereskedelmi szolgáltatási létesítmények telepítésével 2.1/a A népességmegtartás fokozása Lakótelepi környezet színvonalának javításával, szegregálodott területek fokozatos integrálásával, a Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével a városrész elszigeteltségének további oldása, az intézményi ellátottság további javításával, ill. átrendezésével 2.1/b Iskolázottsági szint emelése /c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása Lakótelep komplex rehabilitációja, további kertvárosias területek előkészítésével A Varjú utca és környékének átépítéséhez szükséges közművek kiépítése, pellet erőmű építése A Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével Szabadidőközpont létesítése a lakóterület északi határán, kulturális létesítmény építése a városrészközpontban A Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével a városrész elszigeteltségének további oldása A szegregálodott területek fokozatos integrálása (Varjú u és környéke) A Széchenyi krt csomópontjainak korszerűsítése Forumok köré szervezett városrészközpont és alközpontok létesítése, kialakítása, átrendezése A Zagyva természeti környezetének közelsége a Parkerdőt felértékeli, ökológiai bemutató utak építése A Széchenyi krt. közlekedési zajártalmának csökkentése az alközpontok kialakításával és növénytelepítéssel A 11 emeletes épületekről feltáruló látványok javítása, a közterületek esztétikai javítása, funkció bővítése (játszóterek), A görög-katolikus templom befejezése A városrészközpontba jellegzetes, esztétikus közösségi épület kerüljön A fenti beavatkozások együttesen eredményezik 2007 DECEMBER VÁTERV95 134

144 NYUGATI VÁROSRÉSZ(E) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- TÉSI CÉLJAI A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI 1.1/a Logisztika fejlesztése A MÁV területére eső logisztikai központ bővítési lehetőségének vizsgálata, közlekedéshálózati fejlesztésekkel 1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése A laktanya funkcióváltásával a terület gazdasági felhasználása változik, bővül. A közlekedési hálózatokat bővíteni kell 1.2/a Klaszterek kialakítása Az iparterületeken belül különböző telephelynagyság kínálatot kell megteremteni 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása közötti közúthálózatok fejlesztése A nyugati városrészen belüli, de a nyugati és a déli városrész 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizm. A kistérségi jelentőségű városkapu, szabadidőközpont a volt fejl. csomag) laktanya területén 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) A még hasznosítatlan, vagy alulhasznosított belterületi ingatlanok, a volt laktanya nagyrészt gazdasági célú felhasználása növelése a munkahelyek számát jelentősen növelheti 2.1/b Iskolázottsági szint emelése /c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész karakter erősítése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása A Thököly út melletti lakóterületen A közműhiányos területeken a hiányzó közművek kiépítése A Széchenyi krt. folytatásával új több városrészt felfűző gyűjtőút hálózat alakítható ki. A volt laktanya területének egy része rendezvény-szabadidő, vásár és kiállítási területként hasznosítható. A városrész elszigeteltségének oldásával az itt lakók esélyegyenlősége javítható A Tücsök utca és környékének ellátási környezeti viszonyainak javításával lehet enyhíteni a szegregációt. A közlekedési hálózatok fejlesztésével és a csomópontok kevésbé balesetveszélyes kialakításával lehet növelni. A közösségi tereket elsősorban a Thököly út menti városkapu mellé ill. a belső közlekedési csomópontok közelébe kell telepíteni Pártoskápona és környékének védelmét a fejlesztések során biztosítani kell. A lakóterületeket érintő teherforgalom növekedni fog. Környezetvédelmi fejlesztések szükségesek. Az Abonyi út városkapu térségében (Barázda út és környéke) beavatkozás szükséges. A laktanya területfelhasználása és az ipari területek kialakításánál A fenti beavatkozások együttesen eredményezik 2007 DECEMBER VÁTERV95 135

145 DÉLI VÁROSRÉSZ(F) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- TÉSI CÉLJAI A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI 1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése 1.2/a Klaszterek kialakítása 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2.1/b Iskolázottsági szint emelése /c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész karakter erősítése A Piroskai út környékén és a vegyiművektől délre eső területen az ipari park bővíthető. A meglévő barnamezős területek rehabilitációja a Gyökér utca környéki és a Panel utca környékén Az ipari telephelyek közötti közlekedési kapcsolatok javításával elősegíthetők. A Kőrösi út meghosszabbításával, a 4. sz. úton kiépítendő csomópontokkal, a 32 sz. főúttal kiépítendő kapcsolattal, a vasúthálózat városon belüli igénybevételével Mint az 1.1/b-nél írtak A Körösi út menti, Hullám utca és Zápor utca környéki lakóterület rehabilitációja Az újonnan kiépítendő területeken közműhálózat-fejlesztések, valamint alapközmű-fejlesztések szükségesek A belső közlekedési hálózatok fejlesztése az új gazdasági területek beépítéséhez szükségesek A városrész északi területén a lakókörnyezetek rehabilitációja szükséges. Ilyen területek a Hullám utca és környéke, a Zápor utca és környéke.. A romatelep felszámolását elő kell irányozni, a lakosság szegregációmentes elhelyezéséről gondoskodni kell Körforgalmi csomópont kiépítése szükséges a Temető utca és a Körösi út, valamint a Piroskai út és a Tószegi út csatlakozásánál A gazdasági területek közé beékelődő lakóterületeket zöldsávokkal el kell választani Temetők, ravatalozó rehabilitációja, templom felújítása Az új iparterületek kiépítésével, de a lakóterületi rehabilitációval sajátos városkarakter hozható létre 2007 DECEMBER VÁTERV95 136

146 TISZALIGET, SZANDAI RÉTEK(B) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- TÉSI CÉLJAI 1.1/c Turizmus bevételének növelése 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. fejlesztési csomag) 1.2/d Munkahelyek számának növelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f Kulturális, oktatási és szabadidős területek fejlesztése 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉL- TERÜLETEI A rekreációs és szálláshely-szolgáltatások bővítésével. (termálközpont, termálszállók, volt kemping hasznosítása, a Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén szállásférőhely bővítés és szabadidő-funkciók telepítése, szabadstrand létesítése, esetleg az árvízlevezető csatorna duzzasztásával vízisport és szabadidő vízfelület kialakítása), Kerékpárút fejlesztés, regionális turisztikai szolgáltatások (termál) Az összvárosi érdekből az idegenforgalmi és rekreációs szolgáltatásokban a munkahelyek számának növelése Gyalogos--, kerékpáros híd építése, Csáklya utcai közúti Tisza híd építése (Szandai bevásárlóközpont és Tiszaliget megközelítésére), parkolók létesítése, Tiszaligeten parti sétány kiépítése. Az idegenforgalmi létesítményeknél említett szabadidős létesítmények, valamint a sporttelep rehabilitációja, Szandai réteken a bevásárló központ mellett szabadidőközpont, a sport repülőtér helyén rendezvényközpont létesítése. Tiszaligeten a főiskola bővítése. A 4. sz. főúton a tervezett szabadidőközpont mellett kétszintes csomópont létesítése. A termálközpont előtt gyalogos tér kialakítása Tisza természeti örökségének védelme és bemutatása, sétánnyal, erdősítés Tiszaliget kapu rendezése (diszkó épület átalakítása, vagy bontása és környezetrendezés, parkosítás) A zöldbeágyazottság erősítése 2007 DECEMBER VÁTERV95 137

147 KERTVÁROS, SZANDASZŐLŐS, ALCSI-SZIGET(G) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉL- TÉSI CÉLJAI TERÜLETEI 1.1/a Logisztika fejlesztése 1.1/c Turizmus bevételének növelése 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2.1/b Iskolázottsági szint emelése /c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása A katonai repülőtér polgári célú felhasználása a logisztikai fejlesztést szolgálhatja (teherforgalom, üzleti személyforgalom) Vizisport telep melletti kertészet idegenforgalmi célú hasznosításával A katonai repülőtér polgári, gazdasági célú hasznosításával A 442 sz. út elkerülő déli szakasza és a belterület között kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület jelölhető ki, a helyben foglakoztatás erősítésére Szandaszőlősön tömbfeltárásokkal, új lakóterületek előkészítésével, menedzser lakóparkok kiépítésével Alcsi-szigeten A hiányzó közművek kiépítésével (Szandaszőlősön és Alcsiszigeten) A 442 sz országos mellékút elkerülő szakaszának megépítésével, a szandaszőlősi és az Alcsi-szigeti közlekedési hálózat összekapcsolásával, új gyűjtőút kiépítésével Szandaszőlős nyugati határán. A városrész-központban kulturális létesítmény építése, a déli határ mentén sportterületek létesítése A fenti fejlesztések javítják az itt lakók esélyegyenlőségét Körforgalom létesítése a Karinthy Frigyes és a Vörösmező utca csatlakozásánál A városrészközpontban fórumok, közpark kialakítása Holt-Tisza rehabilitálása (kotrása, megújítása) A 442 sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítésével az átmenő forgalom csökkenthető. A városrészközpontokban fórumok létesítése. A kertvárosias karakter megőrzésével, közterületi fásításokkal. A fenti beavatkozások együttesen eredményezik 2007 DECEMBER VÁTERV95 138

148 5.2 A városfejlesztés gócpontjai a lehetséges fejlesztési akcióterületek Az alábbiakban a fenti elemzés alapján a problémák és a fejlesztési célok városrészenkénti összehangolására támaszkodva, kijelölésre kerültek városrészenként a fejlesztési gócpontok, akcióterületek, ahol a problémák és a problémákra adandó fejlesztési válaszok sűrűsödnek, szinte egymásra rétegződnek. A lehetséges akcióterületek lehatárolásának módszere Az akcióterületek száma városrészenként általában egy, kivételesen kettő, de előfordul, hogy a központi maghoz funkcióban kapcsolódó, de földrajzilag elkülönült területek is tartoznak. A lehetséges akcióterületeket és a fejlesztési célokhoz tartozó lehetséges fejlesztési területeket a város egészére kiterjedő átnézeti vázlaton, együttesen és sémaszerűen ábrázoltuk. A vázlaton feltüntettük a forgalomképes önkormányzati ingatlanokat is, hogy azok elhelyezkedése is segítsen a lehetséges akcióterületek kiválasztásában. A kiválasztáshoz felhasználtuk a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, mégpedig a társadalmi jellegű problémák területi halmozódása alapján. A módszer lényege: A statisztikai adatok körzeteit a városrészek további bontásával állítottuk elő, városszerkezeti határok, ill. az egymástól jelentősen eltérő beépítési, használati karakterek alapján. E területekre kaptuk meg a Statisztikai Hivatal által összeállított adatsorokat, természetesen városrész és városi átlagok feltüntetésével. Hét mutató-sort választottunk ki, és az összegezhetőség érdekében az értékeket azonos nevezőre hoztuk, pontozással. A pontozást egy-egy soron belül úgy határoztuk meg, hogy a városi átlagot 0 értékkel szerepeltettük, a legnagyobb vagy a legkisebb értéket +5 pontként rögzítettük, attól függően, hogy az alsó vagy a felső érték tekinthető kedvezőnek. Az így kijelölt két pontra helyezett lineáris összefüggéssel, határoztuk meg az egyes statisztikai adatok pontszámait. Adatsoronként a +5 értelmezését az alábbi táblázat mutatja be. (minden adatsornál az átlag a 0 érték) Adatsorok témái Maximális statisztikai értékek pontminősítése 1. vitalitási index legfeljebb általános isk. végzettséggel rendelkezők száma 3. felsőfokú végzettségűek a éves és idősebb népesség arányában 4. alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5. rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 6. foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 7. foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Minimális statisztikai értékek pontminősítése.a fejlesztési céloknak megfelelő lehetséges beavatkozási célterületek és a statisztikai adatokból egymásra rétegezett problématérkép összevetésével jelöltük ki a lehetséges fejlesztési akcióterületeket sémaszerűen. Minden városrészben egy, vagy két fejlesztési csomópontot jelöltünk. Ezek közül választottuk ki a közötti években prioritásként kezelhető akcióterületeket, melyeket pontos határokkal jelöltünk. Az alábbiakban bemutatjuk a társadalmi jellegű problématérképet és a hozzátartozó adatsorokat. A problématérképen látható következtetések: Kiugróan negatív pontszámmal szerepelnek a roma lakóterületek, de ugyancsak kiugróan negatív értékű a Varjú utca menti, a Körösi út és környéke, valamint a Vadász utca menti családiházas lakóterület, de a Mester úttól délre eső kertvárosias városrész is. A magas pozitív pontszámmal szerepelnek a Széchenyi kertvárosi részek, a Széchenyi lakótelep, a Rákóczi út és környéke, valamint a Tisza-parti városrész és Szandaszőlős. A problématérkép alapján jelöltük a társadalmi szempontú beavatkozási területeket. A városrészenkénti- -a jelenlegi helyzet elemzése alapján a fejlesztési célokhoz rendelhető--lehetséges akcióterületeket öszszevetve az elsősorban társadalmi problémákat tükröző alábbi problématérképen ábrázolt beavatkozási területekkel, megállapítható, hogy átfedések, de jelentős különbségek is vannak. Az összesített mérlegelés során figyelembe kellett venni, hogy a kijelölt akcióterületek mennyi szolnoki lakóst érintenek. Természetesen lényeges szempont volt, hogy egy-egy pozitív hatású akcióterületi beavatkozás a lakosság minél nagyobb hányadának életkörülményeit javítsa. Továbbá mérlegelendő volt, hogy némely Sőt a szomszédos társadalmi problémák orvoslását is szolgálja DECEMBER VÁTERV95 139

149 2007 DECEMBER VÁTERV95 140

150 A PROBLÉMATÉRKÉPHEZ TARTOZÓ ADATSOROK A STATISZTIKAI MUTA- TÓK MEGNEVEZÉSE VITALITÁSI INDEX FELSŐFOKÚ VÉG- ZETTSÉGŰEK A 25 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉ- PESSÉG ARÁNYÁBAN ALACSONY FOKOZATÚ ARÁNYA KOMFORT LAKÁSOK FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A ÉVES NÉPESSÉGEN BELÜL FOGLALKOZTATOTT NÉLKÜLI HÁZTARTÁ- SOK ARÁNYA ÉRTÉKEK JELLEGE STATISZ- TIKAI ADAT PONT- SZÁM STATISZ- TIKAI ADAT LEGFELJEBB ÁLTALÁ- NOS ISKOLAI VÉG- ZETTSÉGGEL REN- DELKEZŐK SZÁMA PONT- SZÁM STATISZ- TIKAI ADAT PONT- SZÁM STATISZ- TIKAI ADAT PONT- SZÁM STATISZ- TIKAI ADAT RENDSZERES MUNKA- JÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁ- NYA AZ AKTÍV KORUAKON BELÜL PONT- SZÁM STATISZ- TIKAI ADAT PONT- SZÁM STATISZ- TIKAI ADAT PONT- SZÁM VIZSGÁLT KÖRZETEK 1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D /A 1.3/B /A 4.3/B 4.3/C VÁROSI ADA- TOK 0,52 0,3 0,47 0,6 0,82 0,73 0,36 0,56 0,37 0,62 2,89 2,51 2,89 0,51 0,65 7,93 2,4 0,42 0,67 4,22 0,75 0,52 1,21 0,54 0,87 7,93 0,3-0,25-0,4-0,28-0,19-0,03-0,1-0,36-0,22-0,35-0,18 1,43 1,16 1,43-0,25-0,16 5 1,08-0,32-0,14 2,37-0,08-0,25 0,24-0, ,4 19,7 13,9 17,2 12,5 16,2 17,1 15,9 11,6 34,1 18,8 17,8 63,2 37,4 26,4 79,1 26,1 36,0 41,0 93,7 25,6 13,0 17,8 18,2 19,2 93,7 11,6 0,25-0,03 0,35 0,13 0,45 0,20 0,14 0,22 0,51-1,00 0,03 0,09-2,95-1,22-0,48-4,02-0,46-1,13-1,46-5,00-0,43 0,42 0,09 0,07 0,00-5,00 5,00 35,5 24,1 20,5 19,0 28,3 21,6 15,0 16,7 23,3 10,5 14,6 30,1 0,0 5,5 9,2 1,7 14,4 5,7 3,9 0,0 12,8 23,5 20,9 25,8 19,2 35,2 0,0 5,00 1,50 0,40-0,06 2,79 0,74-1,29-0,77 1,26-2,67-1,41 3,34-5,89-4,20-3,07-5,37-1,47-4,14-4,69-5,89-1,96 1,32 0,52 2,02 0, ,1 3,3 48,2 4,2 9,2 7,5 1,3 0,4 14,7 22,1 1,1 9,7 96,0 35,3 21,6 100,0 35,6 33,6 38,2 100,0 15,0 16,4 13,1 43,3 10, ,1-0,11 0,82-1,68 0,77 0,49 0,58 0,93 0,98 0,18-0,23 0,94 0,46-4,35-0,97-0,20-4,57-0,98-0,87-1,13-4,57 0,16 0,09 0,27-1,41 0, ,9 47,1 39,7 41,4 39,6 36,0 38,7 37,3 34,6 49,4 35,8 37,6 70,2 46,7 42,2 79,1 25,5 46,0 53,1 95,2 43,4 39,6 36,6 36,6 39,5 79,1 25,5-0,22-0,68-0,02-0,17-0,01 0,31 0,07 0,20 0,44-0,89 0,33 0,17-2,76-0,65-0,24-3,55 1,26-0,58-1,22-5,00-0,35-0,01 0,26 0,26 0, ,0 49,0 56,6 54,3 56,7 59,6 55,2 56,7 60,0 44,8 62,3 60,1 28,8 45,4 53,1 20,3 73,0 46,0 42,7 4,7 50,7 55,3 60,1 58,1 56,7 73,0 20,3-0,16-0,74-0,01-0,23 0,00 0,28-0,14 0,00 0,32-1,14 0,54 0,33-2,68-1,09-0,35-3,50 1,57-1,03-1,35-5,00-0,58-0,13 0,33 0,13 0, ,1 52,1 45,6 37,3 34,0 37,8 50,5 45,9 45,1 54,7 19,6 23,1 57,1 47,2 40,6 70,6 37,3 46,6 51,8 88,0 41,6 41,2 28,2 31,0 36,7 88,0 19,6-0,53-1,50-0,87-0,06 0,26-0,11-1,35-0,90-0,82-1,75 1,67 1,33-1,99-1,02-0,38-3,30-0,06-0,96-1,47-5,00-0,48-0,44 0,83 0,56 0, ÁT- LAG MAX MIN PONTSZÁMOK 3,99-1,03-2,11 0,18 3,95 1,90-2,00-0,49 1,54-7,87 3,52 6,88-19,18-9,40-4,88-19,32 0,93-9,04-11,46-28,09-3,71 0,99 2,54 1,40 VIZSGÁLT KÖRZETEK 1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D /A 1.3/B /A 4.3/B 4.3/C TISZAPARTI VÁROS- RÉSZ TÓFENÉK UTCA ÉS KÖRNYÉKE VÁROSKÖZPONT VASÚTÁLLOMÁS ELŐTTI VÉROSRÉSZ RÁKÓCZI ÚT ÉS KÖR- NYÉKE SZÁNTÓ KRT ÉS KÖR- NYÉKE ZAGYVA-PARTI VÁ- ROSRÉSZ TALLINN-VÁROSRÉSZ MESTER ÚTTÓL É-RA ESŐ KERTVÁROS MESTER ÚTTÓL D-RE ESŐ KERTVÁROS SZÉCHENYI VÁROS- RÉSZ SZÉCHENYI KERTVÁ- ROS VARJÚ UTCA ÉS KÖR- NYÉKE NAGYSÁNDOR ÚT ÉS KÖRNYÉKE PÁRTOSKÁPOLNA ÉS PLETYKAFALÚ HANGYA UTCA ÉS KÖRNYÉKE TÜCSÖK UTCA ÉS KÖRNYÉKE VADÁSZ UTCA ÉS KÖRNYÉKE KÖRÖSI ÚT ÉS KÖR- NYÉKE TÖRTELI UTCA ÉS KÖRNYÉKE DÉLI IPARTERÜLET KERTVÁROS SZANDASZŐLŐS ALCSI-SZIGET Népesség efő (két tizedre kerekítve) 3,3 2,14 0,41 5,955 7,94 10,17 3,16 3,48 1,52 1,58 14,25 2,0 0,09 0,3 3,36 0,11 0,62 0,31 3,45 0,11 1,42 1,41 9,44 0, DECEMBER VÁTERV95 141

151 Az alábbiakban bemutatjuk sémaszerűen a város egészének ill. részeinek komplex elemzéséből levezetett lehetséges akcióterületeket és a társadalmi problémák halmozódásával indokolható beavatkozási területek egymásra fedését. A város egészének ill. részeinek komplex elemzéséből levezetett lehetséges akcióterületek és a társadalmi problémák halmozódási területei --A zászlóshajónak tekinthető beavatkozási terület a Belváros egy részét és a Tiszaligetet magábafoglaló akcióterület. ( Szolnok a Tisza fővárosa c. program célterülete) Ennek hatóköre a város egésze, a szolnoki kistérség, és bizonyos elemeit tekintve az Észak Alföldi Régió. Összességében a fejlesztés alapvető célja, hogy Szolnok városi szintű ellátási viszonyai, a Belváros környezeti feltételei--az élettel teli közösségi városi terek létrehozásával--javuljanak, és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. --A Széchenyi városrész lakótelepi részének lakói ugyan társadalmi szempontból összességében nem tekinthetők halmozottan hátrányos helyzetűeknek, de éppen a nagy lakószám ( fő) és a fiatalok magas száma (2,89 a vitalitási index), és a kedvezőtlen környezeti állapotok, a városrész várostesthez képest külpontos helyzete miatt indokolt az akcióterületi megjelölés. A beavatkozás város egészére való kihatása is kimutatható, ugyanis a városban élő 0-14 éves korúak 25 %-át a Széchenyi lakótelepen lakó fiatalok teszik ki. Szolnok jövője nem kis részben az itt lakó fiatalok életkörülményeinek javításától függ. Az akcióterületbe tartozónak javasolható a társadalmi szempontból kedvezőtlen megítélésű Varjú utca és környékének is, ahol műszaki infrastruktúra hiányosságok is kimutathatók. Az itt lakók környezeti integrálása, a mainál kedvezőbb lakókörnyezeti viszonyok létrehozása a beavatkozás egyik fontos célja lehet. A beavatkozás jellege a város egészét érintő funkcióbővítő rehabilitáció. Összességében a fejlesztés alapvető célja a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok megteremtésével és a lakások műszaki állapotának javításával, a városrész elszigeteltségének enyhítésével a lakónépesség megtartása. --Szandaszőlős társadalmi szempontból történő értékelése kedvező. A Belváros mellett itt a legmagasabb a felsőfokú iskolát végzettek száma. Akcióterületi kijelölését ez utóbbi, és a városrész külpontos 2007 DECEMBER VÁTERV95 142

152 elhelyezkedése, valamint a műszaki infrastruktúra hiányosságok, a városrészközpont hiánya, és nem utolsó sorban a jelenlegi és jövőben növekvő magas népesség szám (jelenlegi mintegy 9500 fő) indokolja. A beavatkozás jellege funkcióbővítő rehabilitáció. Összességében a fejlesztés alapvető célja a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, a hiányzó műszaki és humán ellátottsági viszonyok javítása, valamint városrészközpont létesítése. --Nyugati városrész akcióterületén két eltérő fejlesztési beavatkozás különböztethető meg. A Thököly út melletti volt lakatanya területének és környezetének hasznosítása az önkormányzat számára jelentős bevételi forrás lehet. A beavatkozás funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció. A laktanya barnamezős rehabilitációja, a nyugati városrész egyéb területeinek jelentős átalakítását, funkcióváltását fogja eredményezni. A városrész közlekedési kapcsolatai mind a Széchenyi, mind a Déli városrész felé javulni fognak. Eddigi elszigeteltsége megszűnik. Ennek következtében Pártoskápolna és Pletykafalú társadalmilag hátrányos helyzete enyhülni fog (a közeli munkahelyek jelentős bővülése miatt, a környezetvédelmi beavatkozások és a városrész javuló külső közlekedési kapcsolatai következtében). Összességében a fejlesztések alapvető célja a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása.. A másik beavatkozási terület a városrészben a Hangya és a Tücsök utca környéki lakótömbökre terjedne ki. E tömböket a társadalmi jellegű problémaelemzés halmozottan hátrányos területként jelöli. Összességében a fejlesztések alapvető célja a romatelep szociális rehabilitációja révén annak környezeti és társadalmi beilleszkedésének elősegítése a környező lakóterületekbe. --Az Alcsi városrészben a Mester úti laktanya hasznosítása részben szociális lakóterületként, részben vállalkozási célú lakó ill. intézményi és gazdasági területként vehető számításba. Ez utóbbi ugyancsak jelentős önkormányzati bevételt eredményezhet. A beavatkozás a városrész egészére hatással lesz. Különösen fontos a fejlesztés a Mester úttól délre eső lakóterületen, de a Tallinni lakótelepen lakók számára is (munkahelyek száma emelkedni fog, a lakóterületek felértékelődése várható) Összességében a fejlesztések alapvető célja a városi funkciók betelepítésével a volt laktanya városrészbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi viszonyait jelentősen javítsa. --A Déli városrészben két ponton mutatható ki társadalmilag hátrányos halmozódás, a Körösi út menti kertvárosias lakóterületen és azon belül a Törteli romatelepen, valamint a Zápor utca és a Hullám utca környékén. A város legelhanyagoltabb lakótömbjei itt találhatók. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lakó és az ipari gazdasági területek egymást zavaró módon keverednek. A beavatkozás jellege szociális rehabilitáció lehet, ahol a környezetvédelmi fejlesztéseknek is jelentős szerepet kell kapniuk. Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a társadalmilag hátrányos helyzet oldása, elsősorban a környezeti állapotok javításával A Déli városrész másik két lehetséges fejlesztési akcióterülete a Piroskai út és környékén végrehajtandó ipari park bővítése és a meglévő ipari gazdasági területek --Gyökér és Panel utca-- rehabilitációja. Mindkét beavatkozás a város egészének gazdaságfejlesztését célozza. A Tiszai vegyiművek lakótelepének lakói ugyan társadalmilag hátrányos helyzetben élnek, de távlatban e területek --elsődleges gazdasági célú felhasználása, valamint a hosszabb távon is szennyezett környezet miatt--rehabilitációja nem javasolható. A fokozatos áttelepítés, az elköltözés ösztönzése lehet az egyedül hatékony beavatkozás Összességében mindkét akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés elősegítése. Az Alcsi-szigeti akcióterület kijelölését a meglévő üdülőterületek lakóterületi átsorolásához szükséges műszaki infrastruktúra fejlesztésének támogatása, valamint az alulhasznosított kertészet telkének turisztikai és rekreációs célú felhasználása indokolja. Régóta tervezett és szükséges feladat a Holt Tisza rehabilitációja (kotrása). A városrész lakó és rekreációs területein a zsákjellegű közlekedési úthálózat és tömegközlekedés megszüntetése. Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel a lakóterületi funkció megerősítés, bővítése. A lehetséges akcióterületek előzőektől eltérő típusát jelentik a ma még beépítetlen területek rekreációs, ill. turisztikai célú igénybevétele. Két ilyen akcióterület jelölhető ki, az egyik a Milléri tó környékén elsősorban szabadidős tevékenységek számára és turisztikai férőhely-bővítési céllal; a másik a Szandai 2007 DECEMBER VÁTERV95 143

153 réteken, a bevásárlóközponthoz csatlakozóan zajosabb, lakókörnyezetet zavaró rekreációs funkciók befogadására. Ez utóbbi területhez csatlakozhatna a jövőben, a jelenleg HM kezelésében lévő sportrepülőtér, melynek honvédségi kezelésének megszűnése estén, a város nagyszabású rendezvényterülete itt alakulhatna ki. Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a városi, kistérségi, és régiós rendezvények számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása. Nem jelöltük akcióterületként a Tiszaligettől keletre fekvő, annak bővített területeként is felfogható, ma árvizektől nem mentesített, de kiskertekként hasznosított Üdülősor utca környéki telkeket. A településrendezési tervek távlatban beépítésre szánt területként jelölik, de a hasznosítás feltétele az árvízmentesítés, melynek középtávon nincs realitása. Végül megemlítjük a civilszervezetek és a lakosság által javasolt fejlesztések közül azokat, melyek nem épültek be ugyan a fenti fejlesztési akcióterületekbe, de figyelemreméltó gondolatokat tartalmaznak. Ezeket különböző okokból középtávon nem tartjuk megvalósíthatóaknak, vagy olyan fejlesztések, ill. rehabilitációk, melyek területileg elszigeteltek, és nem kapcsolhatók más fejlesztésekhez. Ugyanakkor a jövőbeni stratégiai aktualizálások során, előkészítettségük előrehaladtával, beépülhetnek a fejlesztési akcióterületek projektjei közé. Az életképes, de a fejlesztési akcióterületeken belül nem szerepeltetett javaslatokat az átnézeti vázlaton kék színnel jelöltük. A civilszervezetek és lakosság által javasolt témákat az 1. sz. melléklet tartalmazza, ahol a beilleszthetőség rovat alatt megtalálható a jelen stratégiába történő beépítésük módja. A jobb áttekinthetőség kedvéért az alábbi ábra külön is szemlélteti az akcióterületekbe nem került, de indokoltnak tartható fejlesztési javaslatokat. Ugyancsak ezen a sémán is jelöljük a város által, már korábban tervbe vett, de még nem realizált, és a jelen stratégiai terv akcióterületbe nem tartozó közlekedési, ill. intézményi fejlesztési elképzelések területeit DECEMBER VÁTERV95 144

154 A civil és lakossági fejlesztési javaslatok és az akcióterületek viszonya (a számok a mellékletekben feltüntetett javaslatok sorszámára utalnak) 2007 DECEMBER VÁTERV95 145

155 ÁTNÉZETI VÁZLAT é 2007 DECEMBER VÁTERV95 146

156 Átnézeti vázlat a lehetséges fejlesztési célterületek és a lehetséges akcióterületek sémaszerű bemutatásával AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEI, FEJLESZTÉSI FELADATCSOPORTJAI A REHABILITÁCIÓ TIPUSAI, A TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉRINTETT VÁROS RÉSZEK AKCIÓTERÜLETEK MEGNE- VEZÉSE ÉS JELE FEJLESZTÉSI FELADATCSOPORTOK Rehabilitáció típusa Funkció bővítő Szociális célú A gazdaság növekedését segíti Rehabilitálja a fizikai Környeztet Rehabilitálja a rozsda-övezetet Támogatható tevékenységek Megőrzi a kulturális örökséget Megőrzi a termé szeti örökséget Fokozza a vállalkozási kedvet Növeli a helyi foglalkoztatást A közösségfejlődést elősegíti A lakossági szolgáltatásokat javítja A. BELVÁROS A-B SZOLNOK A TISZA FŐVÁ- ROSA B. TISZALIGET, SZANDAI RÉTEK C. ALCSI VÁROSRÉSZ B SZANDAI RÉTEK CI. MESTER U-I VOLT LAKTA- NYA CII. MILLÉRI CSATORNA ÉS KÖRNYÉKE 2007 DECEMBER VÁTERV A-B1. városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében X X X X X X X X A-B2. városközpont I. befejezése, kiegészítése X X X X X X X A-B3 Kossuth tértől é-ra eső tömb komplex rehabilitációja X X X X X A-B4 Szapáry út és környék komplex rehabilitációja. X X X X X X X X A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása X X X X X X X A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, határos ingatlanok hasznosítása X X X X X X X A-B7 Óállomás és környékének hasznosítása X X X X X X X A-B8 Tisza-parti sétány folytatása keleti irányban, volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi célú hasznosítása X X X X X X X A-B9 Támfal átépítés a meglévő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában X X X X X X A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítés és sétány kialakítás X X X A-B11. Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők X X X X X X X X A-B12. Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten X X X X X X X A-B13 Termálszállók Tiszaligeten X X X X X X X A-B14 Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú funkcióbővítés X X X X X X X A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep X X X X X X X A-B16 Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása X X X X X A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése X X X X X X A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti parkoló, és park kialakítása X X X X A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közlekedési beavatkozások X X X X A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások X X B 1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése (gyűjtőút, X X X X X X csomópont, létesítmények, védőfásítás) B 2 Új közúti híd építése X X X X X B 3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése X X X X X X CI.0.Előkészítési feladatok (rendezési tervek, megvalósíthatósági tanulmány módosítása, telekrend., kisajátítás) X X X X X X X X CI.1 Közlekedési létesítmények építése X X X X X X X CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken X X X X X CI.3 1. sz. lakópark kialakítása X X X X X X CI.4 2. sz. lakópark kialakítása X X X X X X CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése X X X X CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése X X X X CI.7 Üzleti negyed, kereskedelmi közp.+irodák építése X X X X X X CI.8 1. sz. szociális bérlakások építése X X X CI.9 2. sz. szociális bérlakások építése X X X CII 0. Előkészítési feladatok (rendezési tervek, megvalósíthatósági tanulmány módosítása, telekrend., kisajátítás) X X X X X CII 1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása, városkapu kialakítása X X X X X CII 2 Milléri tó és környéke szabadidőközpont közterülete- X X X X X

157 D. SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ D. LAKÓTELEP ÉS VARJÚ UT- CA KÖRNYÉKE E. NYUGATI VÁROSRÉSZ F. DÉLI VÁROSRÉSZ G. KERTVÁROS, SZANDASZŐLŐS, ALCSI-SZIGET-TENYŐSZIGET EI THÖKÖLY ÚT MELLETTI LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE. EIII TÜCSÖK ÉS HANGYA UTCA ÉS KÖRNYÉKE FI. KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE FII. IPARTERÜLETEK REHABILI- TÁCIÓJA FIII. IPARI PARK BŐVÍTÉSE GI ALCSISZIGETI GII. SZANDASZŐLŐS in a műszaki infrastruktúrák kiépítése. CII 3 Közterületek kialakítása X X X X X CII 4 Állatkert építése X X X X CII.5 Vadász és lovassport lbázisok építése X X X X X CII. 6 Szállásférőhely fejlesztése X CII. 7 Vízügyi Múzeum felújítása X X X X D1 Lakótelep rehabilitáció X X X X X X D2. Széchenyi Szabadidő és Sportközpont létesítése. X X X X X D3. Pellet erőmű X X X D4 Varjú utca és környéke társasházi átépítésének előkészítése X X X X D5 Széchenyi parkerdő szabadidő-ökopark bővítés X X X X X E0. Előkészítő feladatok (rendezési tervek, megvalósíthatósági tanulmány módosítása, telekrendezés) E/. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja X X X X X X X E2 Bevásárló központ építése. X X X X X X E3 Városkapu kialakítása X X X X X X E4. Gazdasági területek területelőkészítése X X X X E5. Funkcióbővítő szociális lakóterületi rehabilitáció X X X X FI.1. A Törteli utcai romatelep felszámolása X X X FI 2. Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke) X X X X FI.3. Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások X X X X FI.4 Lakó és ipari telep-helyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés X FII 1 Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja X X X X X FII 2 Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja X X X X X FIII. 1 Előkészítő feladatok (rendezési terv módosítása, véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kiaklakítás, közterületek X X X kisajátítása) FIII. 2 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése X X X FIII. 3 Közlekedési hálózatok kioépítése akcióterületen belül X X X FIII. 4 Közművek kiépítése X X X GII.1 Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások (Holt-tisza rehabilitációja, szállodafejlesztés,. védőfásítás) X X X X X X GII. 2 Lakóterületfejlesztések (üdülőterületi átsorolás, szennyvízelvezetés, Vízpart krt meghosszabbítása, új lakóterületek X kiépítése) GIII/1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy M utca mentén X X X X X X X GIII/2 Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gy utca csomópontjában X X X X X X X GIII/3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása X X GIII/4 Új lakóterület kialakítása X X GIII/5 442 sz. országos mellékút elkerülő nyomvonalának megépítése X X X X GIII/6 Városrészen belüli fejlkesztések X X X X GIII/7 Sportterület kialakítása X X X X X GIII/8 Kereskedelmi, gazdasági területek fejlesztése X X X X GIII/9 Fásítás GIII/9 X GIII/10 Hiányzó közművek kiépítése X X 2007 DECEMBER VÁTERV95 148

158 5.3 Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként Az alábbiakban ismertetjük a lehetséges akcióterületenként az azokon belül megvalósítandó fejlesztési feladatcsoportokat, projekteket, projektelemeket. A-B jelű-- Szolnok a Tisza-fővárosa akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció) A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja, hogy Szolnok városi szintű ellátási viszonyai, a Belváros környezeti feltételei--az élettel teli közösségi városi terek létrehozásával-- javuljanak, és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. Alapvető cél továbbá, hogy a Szolnok a Tisza fővárosa megnevezésű akcióterületi beavatkozások, a fejlesztések zászlóshajójaként a további környezetfejlesztések kiindulópontja és generálója legyen, megalapozva és felgyorsítva a Tiszaparti városrész egészének komplex rehabilitációját, kibővítve az idegenforgalmi vonzerők körét, megerősítve a városi kötődést. Cél, hogy --a belvárosi, tiszaligeti és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakósra emelkedjen, ebből a külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra, az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, --a foglalkoztatott nélküli háztartások száma 2013, ra a 2001 évi értékről 30 %-ra, csökkenjen, --a kiskereskedelmi üzletek, valamint a vendéglőhelyek száma a 2005 évi érték kétszeresére növekedjen (2005-ben a kiskereskedelmi üzletek száma 20,4 db/1000 lakos, a vendéglátóhelyek száma volt.), a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató egységek aránya a2005 évi 30,1% részesedésről 2013-ra 45 %-ra emelkedjen. A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések részletes céljai: --a város gyalogos felületeinek, tereinek hálózattá fejlesztése, a társadalmi életet befogadó, élénkítő, ezáltal, a városi identitást erősítő, a humán létesítmények életterét kibővítő, a gépjárműforgalomtól elválasztott egészséges színtereinek kialakítása, kibővítése; --a városközpont torzóként fennmaradt építészeti együtteseinek, városarculat számára is többletet adó befejezése, a városközponti területek kibővítése, a város kisvárosi örökségét hordozó területeinek városközponti jellegű hagyományos jellegű kereskedelmi szolgáltatási, vendéglátó, turisztikai funkciókkal történő betelepítésével; --a tiszai gyalogos-, kerékpáros híd megvalósításával, közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolat létesítése a Belváros és Tiszaliget között. További cél, hogy a jó megközelítési viszonyok megteremtése és a felesleges gépjárműforgalom kiiktatása mellett, a tiszaparti látvány élményszerűvé váljon, és a város turisztikai értékei nagyobb hangsúlyt kapjanak. Ezáltal a város turisztikai vonzereje és ezzel a városba látogató túristák száma növekedjen; -- a tiszaligeti termál- rekreációs és sportközpont megvalósításával, központi helyen, jó megközelítési viszonyok mellett, olyan rekreációs és sportközpont működjön, mely erősíteni tudja Tiszaliget rekreációs ellátó szerepét, azaz a város népességének és az idelátogató turistáknak színvonalas szabadidő eltöltési lehetőséget kínáljon. Az élményfürdő építésével, a meglévő gyógy-termálvíz hasznosításával a szórakozási, felüdülési, gyógyászati, rekreációs szolgáltatások kibővíthetők. További cél, hogy a verseny és tömeg vízisportok számára az edzési és versenyzési körülmények javuljanak. --Tiszaligeten az idegenforgalmi szállás és szabadidő ellátó kapacitás bővítésével turisztikai szerepkör erősítése, a város turisztikai bevételeinek növelése -- az előző projektelemek infrastruktúráinak kiépítésével a biztonságos működés feltételeinek megteremtése. A szükséges közműhálózatok mellett cél a szükséges parkolókapacitások megteremtése is A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések hatására: --A Belvárosban a városi szintű szolgáltatások kibővülnek, a rekreációs szolgáltatások a lakóhelyekről gyalogos, kerékpáros távolságra elérhetők lesznek, a környezetterhelés csökkeni fog, a társadalmi érintkezés szinterei kibővülnek, ennek következtében a Belváros vonzó lakókörnyezetté válik, megáll a népességcsökkenés, a civilszervezetek aktivitása megnő és megerősödik a lokálpatriotizmus. Felértékelődnek az ingatlanok, a szolnoki karaktert hordozó épületek, épületrészek városszerkezeti elemek, a megőrzést hosszútávon biztosító funkciót kapnak. Megnő az idegenforgalom, az ittlakók, de az itteni telektulajdonosok bevételei fokozatosan emelkedni fognak. --A fejlesztések hatására a szomszédos városrészekben a városi ellátás szintje emelkedni, a városi területek kihasználtsága növekedni fog. A Belváros vonzó környezete és magas szintű szolgáltatásai segíteni fogják a nyugati és a déli városrészek gazdasági területeinek betelepülését. A belvárosi közelség az Alcsi városrész ellátási színvonalának emelkedését közvetlenül is segíteni fogja. Széchenyi városrész DECEMBER VÁTERV95 149

159 ben a városi, zártabb, emberi léptékű, közösségformáló építészi környezet hiányát a belvárosi gyalogos összefüggő színterek megjelenése enyhíteni fogja. A tiszaligeti fejlesztéssel egybekapcsolt belvárosi rehabilitáció, további rekreációs fejlesztések kiinduló pontja lesz dél felé, a Szandai rétek irányában, ahol nagykiterjedésű, beépítetlen és természeti környezetbe ágyazott szabadterületek állnak rendelkezésre, városi szabadidő és rendezvényterületek kialakításához. --Összvárosi szinten a városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztésekkel, változni fog pozitív irányban Szolnok arculata, melyben a jelenlegihez képest nagyobb szerepet fog kapni a Tisza, mint turisztikai vonzerő, láthatóbbá válnak és városi közösségi funkciókkal töltődnek fel a helyi települési hagyományokat hordozó épületek, településrészek, hagyományos utcaszakaszok. Ennek következtében Szolnok ipari gazdasági szerepköre mellett a jövőben egyre erősebben megjelenik idegenforgalmi szerepköre is. --A belvárosi rehabilitációs akcióterület fejlesztései hozzájárulnak a szolnoki kistérség egészének fejlődéséhez is, egyrészt a városközponton belüli intézményi ellátás bővítésével, de az újonnan kialakuló gyalogos üzletutcák bővülő kereskedelmi kínálatával, vendéglátói szolgáltatásaival, a Tiszaliget termál, sport és fürdő szolgáltatásaival. A Belvárosban újonnan kiépülő kerékpárút-hálózat csatlakozni fog a regionális, kistérségi rendszerhez. A Belváros turisztikai kínálatai, vonzerői hozzájárulnak a kistérségi turizmusfejlesztési csomagokhoz. --A Belvárosi rehabilitáció keretében végrehajtandó fejlesztések segítik az Észak Alföldi Régión belüli területi különbségek kiegyenlítődését, az idegenforgalmi kínálattal, a városi intézményi ellátás bővítésével, az életkörülmények javításával. A fejlesztési akcióterület lehatárolása: a Belvároson belül az Ady Endre útca, Pólya Tibor utca, Szabadság-tér, Kossuth Lajos út, Magyar utca, Sóház utca, a volt Damjanits strand uszoda északi telekhatára, Damjanits utca, Tisza folyó, Mártírok útja, Raktár utca, Ószolnoki indóház telkének nyugati határa, Indóház utca, Mártírok útja, Templom útca, Sütő utca, Baross Gábor út, Móricz Zsigmond utca által határolt terület, továbbá Tiszaliget egésze. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: A-B1 A-B2 A-B telek 5 fásítás, parkosítás fehérház bővítés, átépítése üzleti 500 f 6500 új negyeddé (kongresszusi 3400 központ) átép. Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében Városközpont I befejezése, kiegészítése Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 2007 DECEMBER VÁTERV m² (fm) érintett telkek száma Fejlesztési feladatcsoportok Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) bruttó szintterület 1 telekrendezés 13 telek 2 gyalogos-vegyes útburkolatok kialakítása 3 gépjárműutak felújítása 4 épület rehabilitáció és funkcióváltás 2 Budapest bank melletti telken 3000 bankszékház 3 parkoló ház 4 szint 320 f parkolólemez 2 szint 125 f gyalogos felületek kialakítása parkosítás gépjárműút felújítás, átépítés lakások felújítása (gépészet, hőszigetelés, vízszigetelés, homlokzatok) 800 l 2 gépjárműutak felújítása parkoló-lemez az óvoda telkén parkosítás, fásítás gépjárműút átépítése, két sávra 2100 szűkítése szűkítés 2 Pavilonok 6 db gyalogos ill. vegyesforgalmú útburkolatok építése 4 épület rehabilitáció és funkcióváltás 320l

160 A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B6 A-B7 A-B8 A-B9 A-B 10 A-B 11 A-B 12 A-B 13 A-B 14 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette lévő ingatlanok hasznosítása Óállomás és környékének hasznosítása A volt Damjanich strand és uszoda hasznosítása Támfal átépítés a Tisza-parti sétány hosszában Tiszaligeti támfal kiépítés és sé- SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 5 új üzletek, éttermek cukrászda 3000 (földszint+i. emelet) 6 parkoló terep alatt 2 sz parkolólemez 3 sz szintbeli parkoló fásítás, zöldfelületek gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése 1320 m² 2 Pavilonok 4 db gyalogos útburkolatok építése új üzletek fásítás, zöldfelületek gyalogos útburkolatok építése fásítás, zöldfelületek Templom út és a Tisza-part közötti 5000 iskolák, kollégiumok felújí- tása, hasznosítása, funkcióváltása 4 tárház hasznosítása 100 l + (lakások, üzletek, vendéglátás) 5 az Óállomás telke melletti Tisza-parti 3000 ingatlanok idegenfor- galmi célú hasznosítása (motel, étterem) 1 vasút-emlékhely (indóház múzeumi célú átépítése), a telken vasúttörténeti szabadtéri bemutatók kialakítása 2 skanzen és szabadtéri régészeti bemutató 3 rendezvényterület 4 kereskedelmi létesítmény 1 4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand átépítése, közhasználatú gyalogos átjáró kialakítása, épület alatt gk. parkolók 1 Szádfalazás, sétányszélesítés, támfalmagasítás 1 Támfal kialakítás fm 2 sétány kiépítése 3600 tány kialakítás 3 parkosítás 3600 Gyalogos és kerékpáros-híd 1 hídszerkezet (280) és 2 parkoló 20 fh hídfők 3 gyalogos burkolatok zöldfelületek szobor áthelyezés Termálfürdő, 1 Sportuszoda lelátóval és versenymedencével 500 fh. 50x20 m sport- és rekreá- meden- ciós központ Tiszaligeten Termálszállók Tiszaligeten ce 2 élményfürdő 1600 fő 1580 m² 3 termálfürdő 582 m² 1 4 csillagos termálszálló a sport 150 szobás 8000 és rekreációs központtól K-re 2 3 csillagos termálszálló a sport 150 szobás 7000 és rekreációs központtól Ny-ra 3 5 csillagos termálszálló a Tisza-parton 150 szo a volt kemping telbás kén Gyermek és Ifjúsági Alapítvány 2 főépületben szállás fh.-ek kiala recepciós épület kialakítása 250 m² fh 2007 DECEMBER VÁTERV95 151

161 A-B 15 A-B 16 A-B 17 A-B 18 A-B 19 A-B 20 telkén turisztikai célú funkció bővítése Tiszaligeti stadion sporttelep. rehab. Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása 1 Bővítés--1 db 400fh + 2 db 150fh + 4 db 75fh + 7 db 32fh + 18 db 25fh felújítás 1 diszkó épületének átépítése 800 (vendéglő, idegenforgalmi szolgáltatás) 2 parkoló építése fh parkosítás parkoló építése 90 fh gyalogos felületek építése 750 Tiszaliget kapujának rendezése kítása (3 csillagos) 3 kőépületek átalakítása felújítása 30 db 4 faházak téliesítése 96 fh 5 szabadtéri színpad és lelátó 1000 fh 6 lovaspálya fejlesztése, istálló építése lelátóval lelátó 1000 fh 7 erdei iskola létesítése előadó 80 fh. 8 közösségi foglalkoztató, meglévő 300 m² épület felújításával 9 Sport (strandröplabda, lábtenisz, ping-pong, bowling, streatball) pályák építése 10 közmű rekonstrukció 11 eszközfejlesztés 1 stadion felújítás 2 sportpályák felújítása Termál központ előtti parkoló, és park kialakítása 3 park felújítás, átalakítás A projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások 4 Baross G út átépítése 600 fm 1 vízi közművek (hálózatbővítés+hozzájárulás) közműfejlesztések. 1 mini körforgalom a Szapáry és a Templom utca csatlakozásánál 2 gyalogos-aluljáró elbontása 3 körforgalom szoborral a Szapáry és Baross G út csatlakozásánál 1 db 1 db 2 energia közművek (hálózatbővítés+hozzájárulás) 2007 DECEMBER VÁTERV95 152

162 Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület projektcsoportjai Szapáry út tervezett átalakítása --utcametszet 2007 DECEMBER VÁTERV95 153

163 SZAPÁRY ÚT ÉS KÖRNYÉKE BEÉPÍTÉSI JAVASLATA é 2007 DECEMBER VÁTERV95 154

164 GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS TISZA-HÍD PÁLYÁZATI TERV 2007 DECEMBER VÁTERV95 155

165 2007 DECEMBER VÁTERV95 156

166 VÁROSKÖZPONTOK BEÉPÍTÉSI JAVASLAT e 2007 DECEMBER VÁTERV95 157

167 ÓÁLLOMÁS SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÓÁLLOMÁS. BEÉPÍTÉSI JAVASLATA B jelű Szandai rétek akcióterület Szandai rétek akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a városi, kistérségi, és régiós rendezvények számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása. Cél, hogy az itteni és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra, az átlagos tartózkodási a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a bevásárló központ melletti önkormányzati ingatlanokon, Tiszaligethez funkcióban kapcsolódó, de a lakókörnyezetektől távolabbi elhelyezést igénylő rekreációs létesítmények számára szabadidőközpont létesítése. --a bevásárlóközpont, a Tiszaligeti és az előzőekben említett létesítmények jobb megközelítése érdekében új közúti híd építése a Tiszán; --a sport repülőtér katonai célú felszabadításával, városi és kistérségi, de régiós szerepköröket is hordozó rendezvényközpont kifejlesztése úgy, hogy a vonzó természeti környezet hosszútávú 2007 DECEMBER VÁTERV95 158

168 fennmaradása biztosított legyen. A fejlesztések hatására:: --a város régiós szerepköre kibővül a turisztikai és rekreációs funkciókkal. A városban a szabadidő eltöltést szolgáló létesítmények elhelyezkedése arányossá válik. --az akcióterület megközelítése, mind a városban lakók, mind a városba érkezők számára könnyen megközelíthető lesz. --a bevásárlóközpont felé irányuló közúti forgalom a régi Tisza hídon csökkeni fog, ennek következtében a zsúfoltság, balesetveszély megszűnik. Az akcióterület lehatárolása: A Tiszaligettől délre eső Szandai rét területei. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) B.1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése B.2 Új közúti híd építése a Tiszán 1 Az árvízlevezető csatorna melletti védőgáttal párhuzamos gyűjtőút kiépítése a 4. sz. főútig. 2 kétszintes csomópont kialakítása a 4. sz. főúton 3 a szabadidő létesítmények kiépítése, technikai sportok számára 4 védőfásítás (a 4.sz főút mentén) 1 híd építése Tiszaligeti csatlakozás kiépítésével 2 A híd forgalmi kapcsolatának kialakítása a Tószegi úttal 1. megvalósíthatósági tanulmány készítése a lehetséges program kialakítására 2 db körforgalmi cs 1 db körforgalmi cs fő/nap befogadó képességre B.3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése 2 védőfásítás létesítése a 4. sz főút mentén 3 közúti megközelítés kiépítése a keleti határon m² 4 parkolók kiépítése a rendezvény terület határán A-B közműfejlesztések. 1 vízi közművek 20 2 energia közművek) 1 db 1200 Jellemző adatok bruttó szintterület m² terület(m²) fm 1900 fm ( m²) 36 ha m² 900 fm 300 fm m² 1500 fm érintett telkek száma (db) területe (ha) 120 ha CI jelű Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja városi funkciók betelepítésével a volt laktanya városrészbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi viszonyait jelentősen javítsa. Továbbá alapvető cél a vállalkozói beruházások számára területelőkészített ingatlanok értékesítése, és ezzel önkormányzati fejlesztési források akkumulálása. Cél, hogy az Alcsi városrészben végrehajtandó összesített beavatkozások eredményeként 2013-ra a foglalkoztatott nélküli háztartások száma a városi átlag színtjére csökkenjen (2001 évi 47,5% 36,7%), és a lakásállomány növekedésének eredményeként az alacsony komfort fokozatú lakások arány 2013-ra 5% alá csökkenjen (a 2001 évi adat 7,9 %). A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai 2007 DECEMBER VÁTERV95 159

169 --a terület vállalkozási célú hasznosítása, elsősorban lakásépítés, ill. közösségi ellátást is szolgáló intézmények építése területén; --szociális célú lakásépítés megvalósítása; --a városrész lakói számára, szabadidő-eltöltést szolgáló közpark létesítése; --a Belváros és az Alcsi városrész mainál jobb közlekedési kapcsolatának megteremtése. A fejlesztések hatására: A városrész ellátottsági viszonyaiban kedvező változások következnek be. A volt laktanya területén kiépülő intézmények városrész központi funkciót fognak betölteni. A városi forgalmi úthálózat meghosszabbításával a városrész Belvárosi közlekedési kapcsolatai javulni fognak. A társadalmi problémák enyhülnek, elsősorban a munkaellátottsági, és a vitalitási mutató alapján, és öszszességében a városrész népességszáma növekedni fog. A városrész, mint lakóterület kedvező presztízse a Sefcsik telepen kívüli lakóterületekre is kiterjed. Az akcióterület lehatárolása: a Mester úti laktanya telke által határolt terület, valamint a Sebestyén Gyula körutat és a Mester utat összekötő városi forgalmi út tervezett szabályozási területe. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) CI.0 Előkészítő feladatok CI.1 Közlekedési létesítmények építése CI.2 CI.3 CI.4 1 rendezési tervek módosítása 2 megvalósíthatósági tanulmány készítése (módosítása) 3 Telekrendezés, közterületek kialakítása 1 Mester út - Dr. Sebestyén Gy. krt.-at összekötő városi forgalmi út kiépítése 2 körforgalmú csomópont építése 1 db 3 lakóutcák gépjármű utjainak kiépítése Jellemző adatok bruttó szintterület m² terület(m²) fm 900 fm (6300 m²) 1700 fm ( m²) 4 vegyesforgalmú utak kiépítése 90 fm (900 m²) 5 közterületi parkoló építése 105db 2100 m² 1 vízi közművek hálózat bőv.+közmű hozzájárulás Közművek kiépítése a közterületen 2 energia közművek hálózat 1. sz. lakópark kialakítása 2. sz. lakópark kialakítása bőv.+közmű hozzájárulás 1 telekértékesítés (30 %-os beépítettség) 2 lakóépületek építése (2-4 szint) 250 lakás telken belüli közösségi épületek telken belüli útépítés 660 fm (3650 m²) 5 telken belüli közművek építése 6 telken belüli zöldfelületek telepítése 1 telekértékesítés (30 %-os beépítettség) 2 lakóépületek építése (2-4 szint) 36 lakás telken belüli közösségi épületek telken belüli útépítés 5 telken belüli közművek építése 6 telken belüli zöldfelületek telepítése m² m² érintett telkek száma (db) területe (ha) 3 5,1 ha 1,7 ha 2007 DECEMBER VÁTERV95 160

170 CI.5 Társasházas 1 telekértékesítés 1,0 ha lakóterület kiépítése 2 lakóépületek építése(2 +tetőtér) 90 lakás telken belüli kapcsolódó építési feladatok út, közmű, zöld) CI.6 családi házas lakóterület 1 telekértékesítés 1,4 ha kiépíté- se 2 lakóépületek építése (fsz.+tetőtér) 12 lakás telken belüli kapcsolódó építési feladatok út, közmű, zöld) CI.7 Üzleti negyed 1 telekértékesítés (40%-os beépítés) 1,6 ha (kereskedelmi központ+irodák) 2 épületek építése (fsz+tetőtér) 36 lakás 7200 építése 3 telken belüli útépítés 800 m² CI 8 CI 9 CI 10 Szociális bérlakások építése. 1 Szociális bérlakások építése. 2 Szabadidőpark, közpark 4 telken belüli közművek építése 5 telken belüli zöldfelületek telepítése 8000 m² 1 meglévő épület felújítása (3 szint+magastető) 40 lakás+6 iroda telken belüli útépítés, parkolók 1440 m² 3 telken belüli közművek építése 4 telken belüli zöldfelületek telepítése 4000 m² 1 lakóépület építése 150 lakás telken belüli útépítés, parkolók 1440 m² 3 telken belüli közművek építése 4 telken belüli zöldfelületek telepítése m² 1 közpark berendezési tárgyakkal m² 2 parkoló 60 fh CI jelű Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai 2007 DECEMBER VÁTERV95 161

171 MESTER ÚT MENTI VOLT LAKTANYA BEÉPÍ- TÉSI JAVASLATA 2007 DECEMBER VÁTERV95 162

172 CII jelű Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja Szolnok egészén belül a szabadidő igényeket szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az ittlakók életkörülményeinek javítása. Cél, hogy --az itteni és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására Szolnokon a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra, az átlagos tartózkodási a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, --az Alcsi városrészben végrehajtandó összesített beavatkozások eredményeként 2013-ra a foglalkoztatott nélküli háztartások száma a városi átlag színtjére csökkenjen (2001 évi 47,5% 36,7%) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a volt honvédelmi gyakorlótér hasznosítása, elsősorban honvédelmi park számára; --a Milléri tó és a közeli Tisza horgászturizmus lehetőségeinek kihasználása; --a jelenlegi Szabadtéri Vízügyi Múzeum és a mellette kiépült szabadidőközpont környezetének szabadidős célú kibővítése, idegenforgalomi programcsomagokba kapcsolása, --a lovas és vadász sportok számára területek kijelölése, a fejlesztések előkészítése; --idegenforgalmi szálláshelyek bővítése; --sportterület kialakítása; --a városi állatkert, pihenő és szórakoztató park olyan kijelölése, mely a bővítés lehetőségét nem zárja el. A fejlesztések hatására: a városrészben a szabadidő-eltöltési lehetőségek megnövekednek. A városi, kistérségi szintű rekreációs funkciók betelepülésével, a városrész az idegenforgalom célpontjává válik, ezzel az ittlakók munkalehetősége bővülni, összességében életkörülménye javulni fog. Az akcióterület lehatárolása: a Besenyszögi út melletti volt honvédségi gyakorlóterület telke, valamint a Milléri csatorna és a vasút közötti terület, továbbá a Milléri főcsatornától északra eső Millér-laposnak nevezett szántok egy része, a konkrét fejlesztési igények függvényében. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) CII. 0 Előkészítő feladatok CII. 1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása CII. 2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen Jellemző adatok bruttó szintterület m² terület(m²) fm 1 rendezési tervek módosítása 2 megvalósíthatósági tanulmány készítése (módosítása) 3 telekrendezés, közterületek kialakítása 1 honvédelmi park kialakítása.m² 2 kutyamenhely építése m² 3 védőfásítás létesítése.fm 4 közlekedési utak kiépítése 600 fm (3600 m²) 5 a szükséges közművek kiépítése 1 közlekedési utak építése 3600 fm ( m²) 2 parkolók építése 230 fh 3 közművek kiépítése, bővítése CII. 3 Közterületek ki- 1 gyalogutak, gyalogos térburko- érintett telkek száma (db) területe (ha) DECEMBER VÁTERV95 163

173 CII. 4 alakítása, rendezése Állatkert építése CII. 5 Vadász és lovassport bázisok építése CII. 6 CII. 7 SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA latok építése 2 közpark létesítése, bútorozással 3 véderdő-telepítés 9,6 ha 1 felépítmények belső utak, útburkolatok m² 3 zöldfelületek m² 4 tófelületek kialakítása 5000 m² 5 belső közművek 1 agyaggalamb lövő sport bázis 2,0 ha átépítése 2 lovarda kiépítése 4,5 ha 3 horgászbázis 200 m² 1 üdülőszállók építése ,5 ha Szállásférőhelyek fejlesztése 2 kemping létesítése 80 fh 3,2 ha Vízügyi Múzeum 1 épület felújítás felújítása 2 Szabadtéri kiállítás felújítása sportpályák létesítése öltöző, társalgó épület építése belső utak parkolók létesítése 30 fh CII. 8 Sportterület kialakítása (8,5 ha) 4 zöldfelületek létesítése Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai, projektjei 2007 DECEMBER VÁTERV95 164

174 Beépítési javaslat MILLÉRI CSATORNA MENTI SZABADIDŐKÖZPONT BEÉPÍTÉSI JAVASLATA 2007 DECEMBER VÁTERV95 165

175 D jelű--széchenyi városrész--lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok megteremtése és a lakások műszaki állapotának javítása, a városrész elszigeteltségének enyhítése, és mindezek együttes hatására a lakónépesség megtartása. Azaz Szolnok lakosságának csaknem 20 %-át befogadó városrész lakóinak életkörülményiben jelentős pozitív változások előidézése. Míg a város egészének vitalitási indexe 0,87, addig a Széchenyi lakótelepé 2,89, ami azt jelzi, hogy csaknem 3x annyi a fiatalok száma, mint az idős korúaké. Szolnok jövőbeni lakosainak jelentős része itt éli le gyermekéveit, az itt kapott környezeti motivációk nagymértékben befolyásolhatják városhoz való viszonyukat, Szolnokhoz való jövőbeni kötődésüket. Cél, hogy a 2001 évi népességszám 2013-ra a város lakónépesség fogyásának üteménél ne legyen több (a városban 1990 és 2005 között a fogyás üteme évenkénti átlagban 170 fő) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: -- a lakótelep épületeinek rehabilitációja, korszerűsítése, a humán és műszaki infrastruktúra hiányok felszámolása, közösségi terek, fórumok létesítése, a zöldfelületek funkcionális, esztétikai és biológiai gazdagítása, -- a Varjú utca és környékének, mint halmozottan hátrányos helyzetben lévők számára az elkülönült, hátrányos környezeti, ellátási körülmények megváltoztatása; -- vállalkozási forrásból pellet erőmű létesítése, mely a városrész hőenergia-ellátását kiegyensúlyozottabbá teheti; -- a lakóterülethez északra csatlakozó Széchenyi Parkerdő városrészi, városi és turisztikai vonzást feltételező, sport és öko jellegű szabadidős fejlesztése. A fejlesztések hatására: Az életkörülmények a kulturáltabb lakókörnyezet, a jobb ellátottsági viszonyok, a közösségi terek társadalomszervező ereje következtében, és rekreációs lehetőségek miatt számottevően javulni fognak. Mindezek hatására a városrészben a lakosság a mainál jobban helyben tartható lesz. A mai felmérések szerinti közel 60 %-os elköltözési szándék jelentősen csökkeni fog. A fejlesztési akcióterület lehatárolása: a Széchenyi lakótelepet határoló északi, keleti és nyugati övárok, a Széchenyi István krt., a Fényes Adolf utca, a Sárkány utca és a Thököly út által határolt terület, valamint a tervezett pellet erőmű telephelye és a Széchenyi parkerdőben kiépítendő sport és szabadidőközpontok telkei. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) D1 Lakótelep rehabilitácihabilitációja 1 Tizenegy emeletes épületek re l (hőszigetelés, hom- ( lakótele lokzat-felújítás, gépészetkorszerűsítés, pi lakás szerkezeti csomó- 75,3%-a) pontok felülvizsgálata, szükségszerinti megerősítése) emeletes épületek rehabilitációja 1249 l (hőszigetelés, homlokzat felújítás, gépészetkorszerűsítés, szerkezeti csomópontok szükségszerinti megerősítése) 3 lakótelepen belüli új szociális 100 l lakások építése 4 lakóépületek közötti parkolók 960 db új építése, garázsok látványjavítása parkoló (19 200m²) Jellemző adatok bruttó szintterület m² 5 ellátó létesítmények építése kulturális központ létesítése új közösségi terek, fórumok kialakítása 7 db 8 Közösségi létesítmények felújí- 7 db terület(m²) fm érintett telkek száma 13 telek 2007 DECEMBER VÁTERV95 166

176 D2 Széchenyi Szabadidő és Sportközpont SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA tása, látványjavítása 9 gyalogutak felújítása kiegészítése, kertrendezés, növénytelepítés játszóterek létesítése 10 db 12 útburkolatok felújítása, parkolók felújítása 430 db 14 Közművek kieg. felújítása 1 sportközpont főépület építése Ifjúsági szállásépületek építése övárok rehabilitációja 250 fm 4 gk. út+parkolók építése 72db füves labdarúgópálya 2 db mini focipálya kicsiknek tenisz-, lábteniszpályák 4+2db röplabda pálya 1 db mini golfpálya 1 db street pályák, rendezvényterület extrém park+ görkorcsolyapálya műfüves labdarúgópálya 16 gyalogutak, burkolatok,gy.hidak 3 db híd parképítés, növénytelepítés kerítésépítés 1020fm 20 közművek kiépítése 1 szabályozási szélesség bővít. 2 közterületek feltöltése 3 gépjármű utak felújítása 2020 D3 Pellet erőmű 1 létesítése D4 Varjú utca és környéke társasházi átépítésének előkészítése 4 közművek kiépítése D5 Ökopark bővít. 1 tanösvények lét.3 db esőbeállóval, berend. tárgyak(20 db) 2000fm A Széchenyi akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei 2007 DECEMBER VÁTERV95 167

177 e 2007 DECEMBER VÁTERV95 168

178 EI jelű Nyugati városrész Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület (funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció) Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása. Cél, hogy a város egyéb területein végrehajtandó gazdasági célú beavatkozások együttes eredményeként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá; hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen. Akcióterületi célkitűzés, hogy a Nyugati városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfejlesztések hatása, az előző mutatók javításában legalább 20%-legyen A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai --a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációval a használaton kívüli laktanyaterület a városi (gazdasági, szabadidős) funkciók betelepítésével hasznosuljon, --a hosszútávon kiépülő M4-es autópálya városi bevezető szakasza--mely a jövőben Szolnok egyik legfontosabb megközelítési útvonala lesz mellett a város rangjához, jelentőségéhez méltó városkaput reprezentáló létesítmények épüljenek, mely egyben a Széchenyi városrész intézményi ellátásában is résztvegyen; --a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel, különösen a Széchenyi és a Déli városrészekkel; --a belső közlekedési hálózat fejlesztése, és ennek eredményeként a ma még mezőgazdasági használatú területek gazdasági felhasználása; --a MÁV teherpályaudvar funkcióváltásával a logisztikai gazdasági tevékenység megerősítése; --a helyi munkahelyek számának nagymérvű gyarapítása; A fejlesztések hatására: a városrész városrészközponttal rendelkező, elsősorban gazdasági tevékenységeket befogadó, a környező városrészekhez jól kapcsolódó, a város egészébe szervesen illeszkedő,, karakteres városi funkcióval, szerepkörrel rendelkező várostestté válik. A belterület mezőgazdasági területei beépülnek ipari gazdasági telephelyekkel. A volt laktanya hasznosítása megtörténik, a gazdasági tevékenységek befogadása mellett, városi ellátást szolgáló létesítmények is épülnek. Kialakul az egyik legfontosabb városkapu, mely karakteres épületegyüttesével méltó jelképe lesz a városnak. A logisztikai központ kibővül a MÁV teher-pályaudvar egy részének hasznosításával. Az akcióterület lehatárolása: Thököly út, jelenlegi lakóterület keleti és déli határa, Újszászi út, Nagysándor József út, Kisgyepi-főcsatorna, a Thököly út melletti volt laktanya észak-nyugati határa által határolt terület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) EI.0 EI.1 Előkészítő feladatok Thököly úti laktanya funkcióbővítő, barnamezős rehabilitációja 1 rendezési tervek módosítása 2 megvalósíthatósági tanulmány készítése 3 kármentesítés 4 telekrendezés 1 közterületek kialakítása a laktanya telkéből, 2 közterületek kialakítása a laktanya határán 3 körfogalmú csomópontok építése a Thököly úton 4 rendezvényterület kialakítása a meglévő épületek sportpályák 3 db 2007 DECEMBER VÁTERV Jellemző adatok bruttó szintterület m² m² felújítás terület(m²) fm 850 fm (5100 m²) 1500 fm (9000 m²) 6000 parko- érintett telkek száma (db) területe (ha) 13 db

179 EI.2 EI.3 EI.4 Bevásárlóközpont építése Városkapu kialakítása Gazdasági területek területelőkészítése EI.5 Logisztikai központ bővítése rehabilitációjával és kiegészítésével m² építés sítás 5 innovációs központ építése m² felújítás m² építés 6 irodaházak 7 közművek kiépítése 1 bevásárló csarnok és kapcsolódó építmények építése parkoló építése 1500 fh 3 zöldfelületek telepítése 1 telekrendezés 2 iroda,és üzleti központok építése 3 parkolók kialakítása 4 parkosítás 1 közterületek kialakítása 2000fm 2 közutak kiépítése m² 3 közművek kiépítése 4 kereskedelmi, éttermi épület parkosítás m² 1 tanulmányterv készítése a MÁV területek felszabadíthatóságára 2 telekrendezés 3 útépítés 4 logisztikai létesítmények létesítése (raktárak, szabadtéri tárolók stb) 5 védőfásítás 6 közművek kiépítése Funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció E jelű Nyugati városrész akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai 2007 DECEMBER VÁTERV95 170

180 Laktanya beépítési javaslat THÖKÖLY ÚT MENTI VOLT LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE BEÉPÍTÉSI JAVASLATA é é 2007 DECEMBER VÁTERV95 171

181 EII jelű Nyugati városrész Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület (funkcióbővítő, szociális rehabilitációja) Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a Thököly út menti lakóterületek, azon belül kiemelten a Tücsök és Hangya utca menti lakótelkek szociális rehabilitációja és funkcióbővítése. Cél, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások felszámolásra kerüljenek.(47,7 0%), a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 2001-évi értékről a városi átlagra csökkenjen (45% 36,7%) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a lakóterület elszigeteltségének oldása, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével --Tücsök és Hangya utcai lakótömbökben roma közösségi ház építése, --közösségi szabadtéri terület kialakítása, --szociális rehabilitáció (ennek keretében a közterületek rehabilitációja), összességében az ittélők életkörülményeinek javítása. A fejlesztések hatására: a lakóterület környezeti állapota a város átlagos színtjére emelkedik, a lakóközösség elszigeteltsége megszűnik, a környező lakóterületek közösségébe integrálódik. A roma közösségi ház megépítésével a lakóterület városi és kistérségi szerepkört kap, és állandó rendezvényi helyszínné válik. Az akcióterület lehatárolása: A nyugati városrész Thököly út és az Újszászi út közötti, jelenlegi lakóterületei. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) EII 1 EII 2 Elszigeteltség oldása Lakókörnyezet és a lakások rehabilitáció és funkcióbővítés Jellemző adatok bruttó szintterület m² terület(m²) fm 1 új gyűjtőút 420 fm 2 új lakóutcák 250 fm 3 körforgalmú csomópont 1 db 1 lakóépületek rehabilitációja 12 épület 3000 m² 2 roma közösségi ház építése 800 m² 3 közpark létesítése 1500m² 4 védőfásítás 900 fm 5 lakóutcák felújítása 1940fm felújítás 6 hiányzó közművek kiépítése érintett telkek száma (db) területe (ha) Nyugati városrész Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei 2007 DECEMBER VÁTERV95 172

182 Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei FI jelű Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a Gyökér utcától északra eső, lakóterületeinek, valamint a cukorgyári lakótelep funkcióbővítő szociális rehabilitációja. Cél, hogy 2013-ra a városrész társadalmi problémáit jelző mutató számok a jelenlegi városi értékre csökkenjenek (az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 15 %-ról 10, 2 %-ra, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakhoz viszonyított aránya 43,4 %- ról 39,5 %-ra, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakhoz viszonyított aránya 18,1 %-ról 12,5 %-ra, a foglalkoztatottak aránya a éves korúakon belül 56,7 %-ról 50,7 %-a csökkenjen). A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: A társadalmi problémák halmozódását jelző lakóterületeken élők életkörülményeinek javítása, a város többi városrészein élők életkörülményeihez való közelítése. Ennek során konkrét cél --a Törteli utcai romatelep felszámolása; --a Hullám utcai lakóterület rehabilitációja; --a Zápor utcai lakóterület rehabilitációja; --a Körösi út melletti lakótömbökben környezetjavító beavatkozások --A lakó és ipari telephelyek közelsége miatt a szennyező hatások mérséklése fásítással. A beavatkozás hatására: A városrészben lakók életminősége mind a környezetminőség, mind a munkaellátottság területén javulni fog. A lakóterületek presztízse növekedni, az ingatlanok értéke emelkedni fog. Az akcióterület lehatárolása:az akcióterület több részterületből áll. --Törteli utca és környéke: a Törteli és a Motor utca, valamint az utcák melletti telkek, --Hullám utca és környéke: Pálfy János utca, Csáklya utca, Vágóhíd utca, Tisza-part által határolt terület,--zápor utca és környéke: Szivattyú utca, Zápor utca, Temető utca, Hoksári János utca által határolt terület,--körösi út és környéke: Hant utca, Olajbányász utca, Fúró utca, vasút, Gyopár utca, Lomb utca által határolt terület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) FI.1 FI.2 A Törteli utcai romatelep felszámolása Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke) 1 bérlakásokban a lakáspótlás 40 lakás biztosítása 2 bontás 23 lakás 3 a terület utóhasznosítása erdősítéssel 1 telekrendezés, 2 útburkolat építése, felújítása 3 hiányzó közművek építése 4 fásítás, növénytelepítés Jellemző adatok bruttó szintterület m² terület(m²) fm érintett telkek száma (db) területe (ha) 2007 DECEMBER VÁTERV95 173

183 FI.3 FI. 4 Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés 1 útfelújítás, burkolat építés 2 fásítás 3 hiányzó közművek kiépítése 1 közterületi fásítás 2 teleken belüli fásítás támogatással Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei 2007 DECEMBER VÁTERV FII jelű Déli városrész, iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés elősegítése, a városrész korábbi nagy állami vállaltok által kiépített ipari telephelyeinek mainál gazdaságosabb hasznosítása, és ennek következtében az önkormányzat iparűzésből származó bevételeinek növelése. Cél, hogy a gazdasági célú beavatkozások együttes eredményeként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá csökkenjen;hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen. Akcióterületi célkitűzés, hogy a Déli városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfejlesztések hatása, az előző mutatók javításában legalább 25%-legyen Az akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a Gyökér utca és a 4. sz. főút közötti cukorgyári telephely, a volt Tsz állattartó telep, infrastruktúrával jól ellátott rendezett gazdasági területté váljon; --a 4. sz főút és a Piroskai út közötti telephelyek rendezettebbé váljanak, a Körösi út és a Piroskai út csomóponti kialakítása megoldhatóvá váljon. --a belső közlekedési utak és csomópontok kapacitása növekedjen A beavatkozás hatására: A városrészben lakók életminősége ugyan némiképp javulni fog, de a terület gazdasági felhasználásának elsődlegessége folytán a lakosság száma 2013,-ra a mainak felére csökken. A lakóterületek felértékelődése nem következik be. A barnamezős rehabilitáció eredményeként viszont a gazdasági területeken a termelési érték növekedni fog, és egyre szélesebb kooperáció alakul ki a szomszédos iparterületekkel. Ennek eredményeként az akcióterület gazdasági szervezetei is hozzájárulnak a munkahelyek számának növekedéséhez. Az akcióterület lehatárolása :a Gyökér utca és a Piroskai út közé eső gazdasági területek és lakóterület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsop. Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) bruttó szintterület m² terület(m²) fm érintett telkek sz. (db) területe (ha)

184 FII.1 FII.2 Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja 1 telekrendezés, közterületek, kialakítása, 2 közutak, magánutak építése 3 közművek rehabilitációja 4 zöldfelületek telepítése 1 telekrendezés, közterületek, kialakítása, 2 közutak, magánutak építése 3 közművek rehabilitációja 4 zöldfelületek telepítése FIII jelű Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja Szolnok gazdaságának fejlesztése, és ezen keresztül a munkahelyek számának növelése, a munkanélküliség csökkentése. Cél, hogy a város egyéb területein végrehajtandó gazdasági célú beavatkozások együttes eredményeként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá csökkenjen;hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen. Akcióterületi célkitűzés, hogy a Déli városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfejlesztések hatása, az előző mutatók javításában legalább 25%-legyen. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --az ipari, ezen belül elsősorban a környezetet zavaró telephelyek területének növelése, annak érdekében, hogy a város, a betelepülni szándékozó országos, vagy nemzetközi jelentőségű gazdasági szervezetek számára megfelelő telephelykínálattal rendelkezzen. --az ipari telephelyek, ill. a logisztikai központ és ipari telephelyek közötti kooperáció hatékonyságának növelése érdekében, közlekedési kapcsolatok fejlesztése a városrészen belül, a Nyugati városrésszel, és az országos közlekedési hálózattal. Az akcióterületen belüli fejlesztések hatására: a városban és a kistérségben a munkanélküliek száma 2007 DECEMBER VÁTERV95 175

185 csökkenni, az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele növekedni, az ipari telephelyek közötti termelési kooperáció hatékonysága javulni, ennek következtében a városban megtermelt GDP értéke emelkedni fog. Az akcióterület lehatárolása:a Piroskai út folytatásában a.kecskemét, Kiskunfélegyházi vasútvonaltól északra eső külterületek, valamint a vasúthálózat a jelenlegi Ipari Park dél-nyugati határa és a Tószegi út közötti terület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsop. Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) bruttó szintterület m² terület(m²) fm FIII. 1 FIII. 2 FIII. 3 FIII. 4 Előkészítő feladatok 1 db kétszintes csomópont 1 db kétszintes Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen érintett telkek sz. (db) területe (ha) 1 rendezési tervek módosítása (folyamatban van) 2 véderdő telepítés 85 ha 3 feltöltés a mélyfekvésű területeken 4 tómeder kialakítása a feltöltés egy részéhez 5. közterületek kisajátítása 1 4. sz. főúttal való kapcsolat kiépítése 2 Körösi út meghosszabbítása, 4. sz. főúttal csomópont kiépítése m² (1,5 m átlag mélys.) m² (2 m átlag mélys.) 750 fm (5300 m²) 2100 fm ( m²) csomópont 1 gyűjtőutak kiépítése 7500 fm ( m²) belül 2 primer úthálózat fm ( m²) Közművek kiépítése 1 alapközművek bővítése 2 elosztóhálózatok kiépítése Az Ipari Park bővítése a Piroskai út és környékén az egyeztetés alatt lévő szabályozási terv) 2007 DECEMBER VÁTERV95 176

186 GI jelű Alcsi-szigeti akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel lakóterületi funkció megerősítése, bővítése. Cél, hogy --az itteni és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakós értékről 2013-ra 1100 /1000 lakósra emelkedjen, az átlagos tartózkodási a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, --a lakónépesség a városüzemeltetés gazdaságosságát, a műszaki infrastruktúrafejlesztések kihasználtságát jelezve a 2001 évi lakószám duplájára növekedjen (a 2001 évi 730 fő) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a Holt-Tisza rehabilitációjával a természetes állapotok egyensúlyának fenntartása; --a turisztikai szálláshelyek fejlesztése; --a kedvező környezeti állapotok kihasználása lakóterület fejlesztésre, úgy, hogy a környezeti adottságok ne változzanak; Alcsi-szigeti akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei --a zsákjellegű közlekedési viszonyok megszüntetése. Az akcióterület lehatárolása: a Holt-Tisza, 40. sz. és a 4. sz. főutak által határolt terület, valamint a 4. sz- főút alatt a Vízpart krt. és tervezett meghosszabbítása és a Holt-Tisza által határolt terület. A beavatkozás hatására: A városrészben az állandó népességszám növekedni fog (a jelenlegi kb 730 főről mintegy 2500 főre), az egészéves használat miatt javulni fognak a városüzemeltetés feltételei. A lakó, de az idegenforgalmi használatú területek megközelítésének zsákjellege meg fog szűnni. A város egészét, de a kistérséget is érinti, hogy sikerül a Holt-Tisza természetes állapotát megőrizni hosszútávon is fenntartható módon. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) GI.1 Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások GI.2 Lakóterület fejlesztések 1 Volt kertészet telkének idegenforgalmi célú szálloda-fitness hasznosítása (15 % beépítés, 2 szint+tetőtér) 2 Holt-Tisza rehabilitációja 3 Vízpart krt és a 4. sz főút kapcsolatának javítása 4 védőfásítás (mezőgazdaság porszennyeződésétől 1 üdülőterületek átsorolása lakóterületté, szennyvízelvezetés Jellemző adatok bruttó szintterület m² 150fh terület(m²) fm 3600 fm érintett telkek száma (db) területe (ha) 2007 DECEMBER VÁTERV95 177

187 megoldása 2 Vízpart krt, folytatásának kiépítése a Karinthy Frigyes úttal 1200 fm (7200 m²) 3. közúti híd építése a Holt-Tiszán 200 fm 4 lakóterület kiépítése a vízparton 10,5 ha 5 menedzser lakópark kiépítése 22 ha GII jelű--szandaszőlős akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, valamint városrészközpont létesítése., Széchenyi városrészen és a Belvároson kívül Szolnok egyik legnagyobb népességű városrészének infrastruktúra és humánellátási hiányosságainak felszámolása. Cél, hogy a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a 2001 évi városi átlag felére csökkenjen (13,0 5,1%), a vendéglátóhelyek száma és a kiskereskedelmi üzletek száma a 2001 évi szám 2 szeresére emelkedjen.. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --városrészközpont kialakítása, és ezzel egyben a --humán ellátottsági viszonyok javítása; --a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel; --a belső közlekedés műszaki feltételeinek javítása; --a közművesítési hiányok felszámolása; --a területekkel való gazdaságosabb területhasználat kialakítása; --a helyi munkahelyek növelése A beavatkozás hatására: Szandaszőlős akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai A városrész külvárosi jellege enyhülni fog. Kiépül a városrészközpont. A tömbbelsők lakóterületi hasznosítása megtörténik, új lakóterületek épülnek ki. A hiányzó közművek és utak pótlása megtörténik. A 442 sz. főút elkerülő szakaszával a városrészt érintő átmenő forgalom gyakorlatilag megszűnik, a lakóterületeket ért zajártalom csökken. A város lakónépessége tovább növekszik, az elmúlt 10 év alatti 50%-os növekedési tendencia lassulása ellenére. A fejlesztési akcióterület lehatárolása: Karinthy Frigyes út, Gátőr utca, belterületi határ, 442 sz. országos mellékút tervezett nyomvonala által határolt terület. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) bruttó szintterület m² terület(m²) fm GII.1 Városrészközpont 1 kulturális központ épülete 1100 kialakítása 2 kiskereskedelmi üzletek 800 a Munkácsy Mihály 3 közpark létesítése utca men- 4 gyalogos burkolatok (fórum) 1200 tén 5 parkoló építése 60 érintett telkek száma (db) területe (ha) 2007 DECEMBER VÁTERV95 178

188 GII.2 GII.3 GII.4 GII.5 GII.6 GII.7 GII.8 Városrészközpont kialakítása Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása Új lakóterület kialakítása 442 sz. országos mellékút elkerülő nyomvonalának megépítése Városrészen belüli közlekedésfejlesztések Sportterület kialakítása Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1 az autóbusz állomás áthelyezése a 442 sz. országos mellékút mellé 2 térrendezés, fórum kialakítása az élelmiszer áruház előtt 3 fedett piac létesítése a könyvtár épület előtt 4 park létesítése a Gorkij úttól délre 1 telekrendezés, új utcák kiszabályozása 2 közművek építése 3 lakóutcák kialakítása 4 utcafásítás 1 telekrendezés, új utcák kiszabályozása 2 közművek építése 3 lakóutcák kialakítása 4 utcafásítás 1 a városrésztől nyugatra és délre kiépítendő út a belterület nyugati határán gyűjtőút építése 2 körforgalmi csomópont építése a Vörösmező utca és a Karinthy Frigyes út csatlakozásánál 1 db 3 útburkolatok építése telekrendezés db 2 labdarugó pálya 1 db öltöző, raktár, iroda épület teniszpályák 2 db parkoló építése 30 fh. 5 zöldfelületek létesítése a belterület déli szakaszán, a 442 sz. út elkerülő szakasza mentén területelőkészítés (telekrendezés) GII.9 Fásítás 1 A 442 sz országos mellékút mentén GII.1 Hiányzó közművek 1 0 kiépíté- se ha 2007 DECEMBER VÁTERV95 179

189 é Szandaszőlős akcióterület városrész-központ beépítési javaslat 2007 DECEMBER VÁTERV95 180

190 5.4 Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei és bevételei Az alábbiakban az összes lehetséges akcióterület megvalósításának költségbecslését mutatjuk be, függetlenül a finanszírozás formájától. A-B jelű--szolnok a Tisza fővárosa akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos bruttó költség eft/egység Építés költsége MFt Tervezés, művezetés, műszaki ellenőrzés MFt Nettó összköltség MFt 2007 DECEMBER VÁTERV % ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében 1 Telekrendezés eft/telek 1,3 0,1 1,4 0,3 0,1 1,8 Gyalogos-vegyes útburkolat m 2 20 eft/ m 2 106,0 10,6 116,6 23,3 11,7 151,6 2 kialakítás 3 Gépjárműutak felújítása m 2 20 eft/ m 2 117,2 11,7 128,9 25,8 12,9 167,6 4 Épület-rehabilitáció és m eft/m ,0 260, ,0 572,0 286, ,0 funkcióváltás (130 db érintett telek) épület szintter. 5 Fásítás, parkosítás m 2 10 eft/m 2 47,5 4,8 52,3 10,5 5,2 68,0 Új ép ,0 195, , , ,5 Összesen A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése 1 Fehérház bővítés, átépítés Új épület (500 fh kong- resszusi központ) m 2 Átépítés m 2 eft/m 2 Átép. 150 eft/m 2 510,0 51,0 561,0 112,2 56,1 729,3 2 Budapest Bank melletti telken bankszékház, v irodaház 3 Parkolóház (4 szint) 320 fh 4 4. Parkolólemez (2 szint) 125 fh 5 Gyalogos felületek kialakítása m 2 szintter. 300 eft/m 2 900,0 90,0 990,0 198,0 99, , m eft/m ,8 844,8 169,0 84, , m eft/m 2 250,0 25,0 275,0 55,0 27,5 357, m 2 20 eft/m 2 136,0 13,6 149,6 29,9 15,0 194,5 6 Parkosítás m 2 10 eft/m 2 30,0 3,0 33,0 6,6 3,3 42,9 7 Gépjárműutak felújítása, átépítése m 2 20 eft/m 2 30,0 3,0 33,0 6,6 3,3 42,9 Összesen 4 574,0 457, ,9 A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja 1 Lakások felújítása (gépészet, 800 db lakás eft/db 1 600,0 160,0 1760,0 352,0 176, ,0 hőszigetelés, vízszigetelés, homlokz.) lakás 2 Gépjárműutak felújítása m 2 20 eft/m 2 108,0 10,8 118,8 23,8 11,9 154,5 3 Parkolólemez az óvoda m eft/m 2 300,0 30,0 330,0 66,0 33,0 429,0 telkén 150 fh 4 Parkosítás, fásítás m 2 10 eft/m 2 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57,2 Összesen 2 048,0 204, ,7 A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 1 Gépjárműút átépítése, m 2 20 eft/m 2 42,0 4,2 46,2 5,2 4,6 56,0 két sávra szűkítése 2 Pavilonok (6 db) 360 m eft/m 2 54,0 5,4 59,4 11,9 5,9 77,2 3 Gyalogos ill. vegyes m 2 20 eft/m 2 208,0 20,8 228,8 45,8 22,9 297,5 forgalmú útburkolatok 4 Épület-rehabilitáció és 320 db lakás eft/db 640,0 64,0 704,0 140,8 70,4 915,2 funkcióváltás 5 Új üzletek, cukrászda, m eft/m 2 900,0 90,0 990,0 198,0 99, ,0 (földszint+i. emelet) 6 Parkoló terep alatt két m eft/m 2 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4 szinten 160 fh 7 Parkolólemez 3 szint m eft/m 2 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4 240 fh 8 Szintbeni parkoló m 2 20 eft/m 2 24,0 2,4 26,4 5,3 2,6 34,3 60 fh 9 Fásítás, zöldfelületek m 2 10 eft/m 2 36,0 3,6 39,6 8,0 4,0 51,6 Összesen 2 864,0 286, ,6 A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása 1 Gépjárműút átépítése, m 2 20 eft/m 2 26,4 2,6 29,0 5,8 2,9 37,7

191 két sávra szűkítése 2 Pavilonok (4 db) 240 m eft/m 2 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5 3 Gyalogos útburkolatok m 2 20 eft/m 2 88,0 8,8 96,8 19,4 9,7 125,9 4 Új üzletek 500 m eft/m 2 150,0 15,0 165,0 33,0 16,5 214,5 5 Fásítás. zöldfelületek 800 m 2 10 eft/m 2 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5 Összesen 308,4 30,8 441,1 A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása 1 Gyalogos útburkolatok m 2 20 eft/m 2 65,0 6,5 71,5 14,3 7,2 93,0 építése 2 Fásítás, zöldfelületek m 2 10 eft/m 2 32,0 3,2 35,2 7,0 3,5 45,7 3 Templom út és Tiszapart m eft/m 2 750,0 75,0 825,0 165,0 82, ,5 közötti iskolák, kol- légiumok felújítása, funkcióváltása 4 Tárház hasznosítása m eft/m (120 db lakás, üzletek, vendéglátás) 5 Az Óállomás melletti Tisza-parti ingatlanok idegenforgalmi haszn. (motel, étterem) m eft/m 2 600,0 60,0 660,0 132,0 66,0 858,0 Összesen 4 929,2 A-B7 Óállomás környékének hasznosítása 1 Vasút-emlékhely, (indóház múzeummá átépítése), vasúttörténeti szabadtéri bemutató épület m szabadtér m eft/ m 2 20 eft/ m 2 150,0 208,0 15,0 20,8 165,0 228,8 33,0 44,8 16,5 22,9 214,5 297,4 2 Skanzen és régészeti bemutató-park 3 Kereskedelmi létesítmény + parkolók és környezetalakítás épület m szabadtér m épület m m eft/ m 2 20 eft/ m eft/ m 2 20 eft/ m 2 380,0 570,0 400,0 100,0 Összesen 1 808,0 180, ,8 397,8 198, ,4 A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása 120 szoba. 14 MFt/szoba ,6 184, ,4 1 4 csillagos 250 fh termálszálló, konferencia központ, termál-strand átép., közhasználatú gyalogosátjáró kialakítása, épület alatti gk. parkoló közhasználatú területek kialakítása500 m² konferenciaközpont 1500 m² 38,0 57,0 40,0 10,0 418,0 627,0 440,0 110, DECEMBER VÁTERV ,6 125,4 88,0 22,0 41,8 62,7 44,0 11,0 543,4 815,1 572,0 143,0 20 eft/ m ,2 1,1 14,3 500 eft/ m , ,5 Összesen 3 489,2 A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában 1 Szádfalazás, sétány szélesítés, támfal magasítás Összesen A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása 1 Támfal kialakítása fm Sétány kiépítése m 2 20 eft/m 2 72,0 7,2 79,2 15,8 7,9 102,9 3 Parkosítás m 2 10 eft/m 2 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5 Összesen 790,4 A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 Hídszerkezet 280 fm 1 200,0 240,0 120, ,0 2 Parkoló 20 fh 400 m 2 20 eft/m 2 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5 3 Gyalogos burkolatok m 2 20 eft/m 2 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5 4 Zöldfelületek m 2 10 eft/m 2 12,0 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1 5 Szobor áthelyezés 1 db 2,0 0,2 2,2 0,4 0,2 2,8 Összesen (10 % tartalékkal) 1 279,2 255,8 127, ,9 A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten 1 Sportuszoda 500 fh lelátó, versenymedence 50x20 m medence 2 Élményfürdő m 2 vízfelület 3 Termálfürdő 582 m 2 vízfelület

192 Összesen 2 369,0 473,8 236, ,7 A-B13 Termálszállók Tiszaligeten 1 4 csillagos 150 szobás termálszálló a sport- és rekreációs központtól K-re m 2 szintter. 350 eft/m ,0 280, ,0 616,0 308, ,0 2 3 csillagos 150 szobás termálszálló a sport- és rekreációs központtól Ny-ra 3 5 csillagos 150 szobás termálszálló a Tisza-parton a volt kemping telkén m 2 szintter m 2 szintter 300 eft/m ,0 210,0 2310,0 462,0 231, ,0 400 eft/m ,0 360, ,0 792,0 396, ,0 Összesen ,0 A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés 1 recepciós épület kialakítása 250 m² 200 eft/ m 2 50,0 2 főépületben szállás fhek kialakítása (3 csillagos) 50 fh 1,2 Mft/ fh. 60,0 3 kőépületek átalakítása 30 db 3,0MFt/ép 90,0 felújítása 4 faházak téliesítése 96 fh 150 eft/fh 14,0 5 szabadtéri színpad és 1000 fh 15 eft/fh 15,0 lelátó 6 lovaspálya fejlesztése, istálló építése lelátóval lelátó 1000 fh 15 eft/fh 15,0 7 erdei iskola létesítése előadó 125 eft/fh 10,0 80 fh. 8 közösségi foglalkoztató, 300 m² 20 eft/m 2 6,0 meglévő épület felújításával 9 Sport (strandröplabda, 15,0 lábtenisz, pin- pong, bowling, streatball) pályák építése 10 közmű rekonstukció 20,0 11 eszközfejlesztés 25,0 Összesen 320,0 A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció 1 Stadion felújítása 2 Sportpályák felújítása 3 parkolók felújítása, építése 4 tartalékpálya építése Összesen A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása 1 Bővítés: 1db 400fh m eft/m ,0 226, ,5 498,3 249, ,0 2db 150fh + 4db 75fh +7db 32fh + 18db 25fh szintter. 2 Felújítás 4000m 150 eft/m Összesen A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése 1 Diszkó-épület átépítése 800 m eft/m 2 120,0 12,0 132,0 26,4 13,2 171,6 (vendéglő, idegen- forgalmi szolgáltatás szintter. 2 Parkoló építése m 2 20 eft/m 2 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57, fh 3 Parkosítás m 2 10 eft/m 2 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5 Összesen 300,3 A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése 1 Parkoló építés 90 fh m 2 20 eft/m 2 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5 2 Gyalogos felületek kialakítása, 750 m 2 20 eft/m 2 15,0 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5 burkolása 3 Park felújítás, átalakítás m 2 5 eft/m 2 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5 Összesen 101,0 10, A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások 1 mini körforgalom a 1 db 50 MFt/db ,5 71,5 Szapáry és Templom utca, Sóház utca csomópontban 2 gyalogos-aluljáró elbon ,2 1,1 14, DECEMBER VÁTERV95 183

193 tása 3 körforgalmi átépítés, szoborral 4 Baross G út átépítése, parkolókkal, gyalogosburkolattal, zöldfelületekkel SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 600 fm ( m² 1 db 100 MfT/db eft/m² Összesen 2 802,8 A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 1 vízi közműhálózatok 480,9 48, ,8 52,9 687,7 bővítése közmű hozzájárulások 517,5 2 energia közműhálózatok ,6 545,6 109,1 54,6 709,3 bővítése közmű hozzájárulások 49,5 Összesen Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése 6 540,9 A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja 2 928,7 A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 4 089,6 A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása 441,1 A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása 4 929,2 A-B7 Óállomás környékének hasznosítása 2 585,4 A-B8 A-B8 Tisza-parti sétány felújítása keleti irányban, a volt Damjanich strand és uszoda 3 489,2 idegenforgalmi hasznosítása A-B9 A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása 790,4 A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 662,9 A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten 3 079,7 A-B13 Termálszállók Tiszaligeten ,0 A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés 320,0 A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése 300,3 A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közlekedési beavatkozások 2 802,8 A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások ,7 B jelű Szandai rétek akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos bruttó költség eft/egység Építés költsége MFt Tervezés, művezetés, műszaki ellenőrzés MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt B1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése 1 Az árvízlevezető csatorna melletti gyűjtőút kiépítése a 4. sz. főútig. 1900n fm m² 20 eft/m ,8 250,8 50,2 25,1 326,1 2 kétszintes csomópont 1 db kialakítása a 4. sz. főúton 3 a szabadidő létesítmények 36,0 ha 5,0 MFt/ha , ,4 kiépítése 4 védőfásítás (a 4.sz főút mentén) m² 1 eft/10m ,5 16,5 3,3 1,7 21,5 Összesen DECEMBER VÁTERV95 184

194 20 eft/m ,6 19,8 257,4 B2 Új közúti híd építése a Tiszán 1 híd építése Tiszaligeti csatlakozás híd+2 db csomópont kiépítésével 900 fm út 20 eft/m ,8 118,8 23,8 11,9 154,5 (5400 m²) 2 A híd forgalmi kapcsolatának kialakítása a Tószegi úttal 1 db csomópont 300 fm út (1800 m²) 100 MFt/db 20 eft/m , ,6 22 7, ,5 Összesen B3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése 1 megvalósíthatósági tanulmány készítése 120 ha 0,1 MFt/ha 12 2,4 1,2 15,6 2 védőfásítás létesítése 1 eft/10m 2 8,5 0,9 9,4 1,9 0,9 12,2 a 4. sz főút men m² tén 3 közúti megközelítés 1500 fm kiépítése a keleti határon 9000 m 2 4 parkolók kiépítése a 1200 fh 0,4 MFt/fh ,6 52,8 686,4 rendezvény terület határán Összesen 971,6 B4 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 1 vízi közműhálózatok 34,5 3,5 38 7,6 3,8 49,4 bővítése 2 energia közműhálózatok bővítése 42 4,2 46,2 9,2 4,6 60 Összesen 109,4 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. B1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése B2 Új közúti híd építése a Tiszán B3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése 971,6 B4 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 109, CI jelű Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt Tervezés, művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt CI.1 Közlekedési létesítmények építése 1 Mester u.-dr. Sebestén krt. összekötés 900 fm (6300 m 2 ) 140 eft/fm 126,0 12,6 138,6 27,7 13,9 180,2 2 Körforgalmú csomópont kiépítése 1 db 100 MFt/db Lakóutcák gépjármű fm 120 eft/fm 204,0 20,4 224,4 44,9 22,4 291,7 útjainak kiépítés ( m 2 ) 4 Vegyesforgalmú 90 fm 20 eft/ m 2 18,0 1,8 19,8 4,0 2,0 25,8 utak kiépítése (900 m 2 ) 5 Közterületi parkolók 105 fh m 2 20 eft/ m 2 42,0 4,2 46,2 9,2 4,6 60,0 Összesen 700,7 CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken 1 vízi közműhálózatok 69,6 7 78,6 15,7 7,9 102,2 bővítése közmű hozzájárulás 49,1 2 vízi közműhálózatok 107,3 10,1 117,4 23,5 11, bővítése közmű hozzájárulás 6,6 Összsen 310,5 CI.3 1. sz. lakópark kialakítása 1 Telekértékesítés 5,1 ha 2 Lakóépületek építése m eft/ m ,0 500, , ,0 550, ,0 (250 db lakás) ép.szintter 3 Telken belüli kö m eft/ m 2 300,0 30,0 330,0 66,0 33,0 429, DECEMBER VÁTERV95 185

195 zösségi épületek ép.szintter 4 Telken belüli útépítés 660 fm 120 eft/fm 79,2 7,9 87,1 17,4 8,7 113,2 (3 960 m 2 ) 5 Telken belüli közművek 6 Telken belüli zöldfelületek m 2 2 eft/ m 2 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5 Összesen 7 763,7 CI.4 2. sz. lakópark kialakítása 1 Telekértékesítés 1,7 ha 2 Lakóépületek építése m eft/ m ,0 14,4 158,4 31,7 15,8 205,9 (36 lakás) ép.szintter 3 Telken belüli közösségi 300 m eft/ m 2 75,0 7,5 82,5 16,5 8,3 107,3 épületek ép.szintter 4 Telken belüli gyalogos m 2 20 eft/ m 2 20,0 2,0 22,0 4,4 2,2 28,6 útépítés 5 Telken belüli zöldfelületek m 2 2 eft/ m 2 17,0 1,7 18,7 3,7 1,9 24,3 Összesen 366,1 CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése 1 Telekértékesítés 1,0 ha 2 Lakóépületek építése m eft/ m ,0 180, ,0 396,0 198, ,0 (90 lakás) ép.szintter 3 Telken belüli kapcsolódó feladatok (út,, zöld) 2000 m² 2 eft/ m 2 4 0,4 4,4 0,9 0,4 5,7 Összesen 2 579,7 CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése 1 Telekértékesítés 1,4 ha 2 Lakóépületek épí m eft/ m 2 600,0 60,0 660,0 132,0 66,0 858,0 tése (12 ház) 3 Telken belüli kapcsolódó feladatok (út, közmű, zöld) ép.szintter 2800 m² 2 eft/ m 2 5,6 0,6 6,2 1,2 0,6 8 Összesen 866 CI.7.Üzleti negyed (kereskedelmi központ és irodák) kiépítése 1 Telekértékesítés 1,6 ha 2 Épületek építése m eft/ m ,0 600, , ,0 660, ,0 3 Telken belüli útépítés 800 m 2 20 eft/ m 2 16,0 1,6 17,5 3,5 1,8 22,8 4 Telken belüli zöldfelületek m 2 2 eft/ m 2 16,0 1,6 17,5 3,5 1,8 22,8 Összesen 8 625,6 CI.8 Szociális bérlakások építése 1. 1 Meglévő épület felújítása m eft/ m 2 466,4 2 Telken belüli útépítés, m 2 20 eft/ m 2 28,8 2,9 31,7 6,3 3,2 41,2 parkolók 3 Telken belüli zöldfelületek m 2 2 eft/ m 2 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5 Összesen 519,1 CI.9 Szociális bérlakások építése 2. 1 Lakóépület építése m eft/ m ,0 180, ,0 396,0 198, ,0 (150 lakás) 2 Telken belüli útépítés m 2 20 eft/ m 2 28,8 2,9 31,7 6,3 3,2 41,2 3 Telken belüli zöldfelületek m 2 2 eft/ m 2 10,0 1,0 11,0 2,2 1,1 14,3 Összesen 2 629,5 CI.10 Közpark és szabadidőpark létesítése 1 közpark bútorozással m² 10,0eFt/m² ,5 137,5 27,5 13,8 178,8 2 parkoló 60 fh 0,4MFt/ fh 24 2,4 26,4 5,3 2,6 34,3 Összesen 213 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek jele megnevezése Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. CI.1 Közlekedési létesítmények építése 700,7 CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken 310,5 CI.3 1. sz. lakópark kialakítása 7 763,7 CI.4 2. sz. lakópark kialakítása 366, DECEMBER VÁTERV95 186

196 CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése 2 579,7 CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése 866 CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ és irodák) kiépítése 8 625,6 CI.8 Szociális bérlakások építése ,1 CI.9 Szociális bérlakások építése ,5 CI.10 Közpark és szabadidőpark létesítése ,9 CII jelű Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület Megnevezés CII.0 Előkészítő feladatok 1 rendezési tervek módosítása 2 megvalósíthatósági tanulmány készítése (módosítása) 3 telekrendezés, közterületek kialakítása Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt Tervezés, művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt 6 1,2 0,6 7,8 8 1,6 0,8 10,4 80 ha 0,5 MFt/ha ,8 4,4 57,2 Összesen 75,4 CII.1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása 1 honvédelmi park kialakítása 19 ha 5,0 MFt/ha 95 9,5 104,5 20,9 10,4 135,8 2 kutyamenhely építése 1 ha 100,0 3 védőfásítás létesítése 2700 fm 10 eft/ 10 2,7 0,3 3 0,6 0,3 3.9 fm 4 közlekedési utak kiépítése 600 fm (3600 m²) 20 eft/ m ,2 79,2 15,8 7,9 102,9 Összesen 342,6 CII. 2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen 1 közlekedési utak 3600 fm 20 eft/ m ,2 475, ,6 617,8 építése ( m²) 2 parkolók építése 230 fh 0,4 MFt/fh 92 9,2 101,2 20,2 10,1 131,5 Összesen 749,3 CII. 3 Közterületek kialakítása, rendezése 1 gyalogutak, gyalogos m² 20 eft/ m ,4 13,2 171,6 térburkolatok építése 2 közpark létesítése, m² 5 eft/ m ,5 214,5 bútorozással 3 véderdő-telepítés 9,6 ha 1 MFt/ha 9,6 1 10,6 2,1 1,1 13,8 Összesen 399,9 CII. 4 Állatkert építése 1 felépítmények 5000 m² 50 eft/ m ,5 357,5 2 belső utak, útburkolatok m² 20 eft/ m zöldfelületek m² 2 eft/ m ,8 15,4 200,2 4 tófelületek kialakítása eft/ m ,5 27,5 5,5 2,8 35,8 m² Összesen 879,5 CII. 5 Vadász és lovassport és horgász bázisok építése 1 agyaggalamb lövő 2,0 ha 15 Mft/ha ,6 3,3 42,9 sport bázis átépítése 2 lovarda kiépítése 4,5 ha 25 Mft/ha 112,5 11,2 123,7 24,7 12,4 160,8 3 horgászbázis 200 m² 100 eft/ m ,4 2,2 28,6 Összesen 232,3 CII. 6 Szállásférőhelyek fejlesztése 114 üdülőszállók építése eft/ m kemping létesítése 80 fh 0,5 MFt/fh ,8 4,4 57,2 Összesen 3 918,2 CII. 7 Vízügyi Múzeum felújítása 1 épület felújítás 800 m eft/ m ,8 8,8 114,4 2 szabadtéri kiállítás 5000 m 2 5 eft/ m ,5 27,5 5,5 2,8 35, DECEMBER VÁTERV95 187

197 felújítása Összesen 150,2 CII. 8 Sport terület kialakítása 1 sportpályák létesítése 8200 m 2 15 eft/ m ,3 135,3 27,1 13,5 175,9 2 öltöző, társalgó 500 m eft/ m ,5 71,5 épület építése 3 belső utak parkolók 4000 m 2 20 eft/ m ,6 8,8 114,4 létesítése 4 zöldfelületek létesítése m 2 2 eft/ m ,4 2,2 28,6 Összesen 390,4 CII.9 Közművek kiépítése a közterületeken 1 vízi közműhálózatok ,4 158,4 31,7 15,8 205,9 bővítése közmű hozzájárulás energia közműhá ,5 181,5 36,3 18,2 236 lózatok bővítése közmű hozzájárulás 12 Összsen 583,9 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek jele megnevezése Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. CII.0 Előkészítő feladatok 75,4 CII.1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása 342,6 CII.2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen 749,3 CII.3 Közterületek kialakítása, rendezése 399,3 CII.4 Állatkert építése 879,5 CII.5 Vadász és lovassport és horgász bázisok építése 232,3 CII.6 Szállásférőhelyek fejlesztése 3 918,2 CII.7 Vízügyi Múzeum felújítása 150,2 CII.8 Sport terület kialakítása 390,4 CII.9 Közművek kiépítése a közterületeken 583, ,1 D jelű--széchenyi városrész--lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt D1. Lakótelep rehabilitáció 1. Tizenegy emeletes épületek rehabilitációja 1.1Hőszigetelés, nyílászárók cseréje és homlokzat felújítás m 2 7,0 eft/m Gépészet felújítása 1.3Szerkezet, panelcsomópontok megerősítése 3960 lakás 300 eft/lakás , , lakás 200 eft/lakás Összesen 3 781, emeletes épületek rehabilitációja 2.1 Magastetősítés, tetőtér beépítése 126 lakás eft/lak Liftesítés 63 db eft/db ,8 415,8 83,2 41,6 540,6 2.3 Hőszigetelés és nyílászárók cseréje, homlokzat felújítás 2.4 Gépészet felújítás 800 lakás 500 eft/lakás 2.5 Szerkezet, panelcsomópontok megerősítése 800 lakás 100 eft/lakás ,0 eft/m m Összesen 3 829,6 3. Lakótelepen belüli új (szociális) lakások építése 3.1 Terület előkészítés 100 lakás 100 eft/lak DECEMBER VÁTERV95 188

198 3.2 Lakásépítés 100 db eFt/la k 3. Összesen lakóépületek közötti parkolók, garázsok látványjavítása 4.1 Meglevő garázsok látványjacvítása m 2 5 eft/m Parkolóhelyek kialakítása 960 fh 20 eft/m ,4 422,4 84,5 42,2 549,1 több helyszínen ( m²) 4. Összesen 621,1 5. Ellátó létesítmények építése 5.1 Épületek m² 300 eft/ m² ,6 69,3 900,9 5.2 Parkolók 105fh 0,4 MFt/park 42 4,2 46,2 92,4 4,6 60,2 5. Összesen 961,1 6.Kulturális központ létesítése 6.1 Épület 2400 m² 500 eft/ m² Parkolók 50 fh 0,4 MFt/park ,4 2,2 28,6 6.3 Környezetrendezés 1000 m² 2 eft/ m 2 2 0,2 2,2 0,4 0,2 2,8 6. Összesen 1747,4 7.Új közösségi terek, gyalogos terek (fórumok) kialakítása (7 db) 7.1 Díszburkolatos terek m 2 20 eft/ m ,6 30,8 400,4 7.2 Kertészet, növényültetés 3500m 2 2 eft/ m 2 7 0,7 7,7 1,5 0, Utcabútorozás, felszerelés 35db 40 eft/db 1,4 0,1 1,5 0,3 0, Dísz- és közvilágítás 700 fm 40 eft/fm 28 2,8 30,8 6,2 3,1 40,1 7. Összesen 452,5 8. Közösségi létesítmények felújítása, látványjavítása 8.1 épületek felújítása 7 db 20 MFt/ép ,8 15,4 200,2 átlag 8. Összesen 200, Közterületek, közkertek felújítása 9. gyalogutak felújítása, kiegészítése 8500 m² 10 eft/ m ,5 93,5 18,7 9,4 121,6 10. kertrendezés, növénytelepítés m² 2 eft/ m ,4 59,4 11,9 5,9 77,2 11. játszóterek létesítése 10 db 5 MFt/db ,5 71,5 12. útburkolatok felújítása m² 10 eft/ m ,2 17,6 228,8 13. közterületi parkolók felújít. 430 db 0,1 MFt/park 43 4,3 47,3 9,5 4,7 61, Összesen 560,6 14 Közművek felújítása vízi közműhálózatok bővítése 12,1 1,2 13,3 2,7 1,3 17,3 közmű hozzájárulás 26 energiai közműhálózatok ,8 184, ,5 240,3 bővítése közmű hozzájárulás 4,3 14. Összesen 287,9 D1. összesen ,8 D 2. Széchenyi Szabadidős és Sportközpont (önálló megvalósíthatósági tanulmány alapján számított költségek szerint) 1. Első ütem Tervezési költség I. ütem 4,5 Övárok, természetvédelmi 41,2 rehabilitáció Útépítés közúti kapcsolatok 5,6 Növényzet irtás 2,3 Tereprendezés, I. ütem építési 45 terület kialakítása Közművesítés 72 II. ütem tervezési költségei 8,5 Összesen Második ütem Füves nagypályás labdarúgópálya 2 db 40 2 db Focipálya lelátó építés 10,9 Gyaloghíd (övárokra) 3 db 3 db 7,6 Kerítésépítés 25,2 Főépület I. 75,6 Mosdóépület (focipályához) 1,9 Bekötő és belső utak I. 17,1 Parkoló I. 14,6 Tereprendezés II. 45 Növénytelepítés 2,4 Használatbavételi és mű DECEMBER VÁTERV95 189

199 ködési engedélyek Összesen 244,3 3. Harmadik ütem Tervezés III. 8,2 Sportpályák 72,8 Kilátó 1,4 Főépület II. 75,6 Parkoló II. 14,6 Bekötő és belső utak II. 21,9 Kiszolgáló épületek 23,8 Tereprendezés III. 45 Növényzet telepítés II. 2,4 Öntözőrendszer 23,4 Használatbavételi és működési 3,9 engedélyek Harmadik ütem összesen Negyedik ütem Bekötő és belső utak III. 16,3 Tereprendezés IV. 45 Ifjúsági park épületei 18,5 Belső tó kialakítása 12,6 Növényzet telepítés III. 2,4 Karbantartó eszközök 15 Használatbavételi és működési 2,1 engedélyek Negyedik ütem összesen 111,5 D2. összesen 827,8 D3. Pellet erőmű létesítése Erőmű építése MW hő 3 MW villamos energia D3 összesen D4. Új lakóterület a Varjú utca és környékén területelőkészítés Közterületek feltöltése m³ 5 eft/m³ 69 6,9 75,9 15,2 7,6 98,7 Úthálózat kialakítása 1150 fm 140 eft/fm ,1 177,1 35,4 17,7 230,2 Ivóvízvezeték kiépítése 1150 fm 11 eft/fm 12,7 1,3 14 2,8 1,4 18,2 Szennyvízcsatornázás 1150 fm 26 eft/fm 29,9 3 32,9 6,5 3,3 42,7 Elektromos hálózat 1150 fm 20 eft/fm 23 2,3 25,3 5,1 2,5 32,9 Közvilágítás 1150 fm 20 eft/fm 23 2,3 25,3 5,1 2,6 33 Közművesítés gáz 1150 fm 18 eft/fm 20,7 2,1 22,8 4,6 2,3 29,7 Távközlési hálózatok 1150 fm 12 eft/fm 13,8 1,4 15,2 3 1,5 19,7 Kábel TV 1150 fm 12 eft/fm 13,8 1,4 15,2 3 1,5 19,7 D4. Összesen 524,8 D5. Ökopark bővítés a Széchenyi parkerdőben tanösvény létesítése 2000 fm 1eFt/fm 2 0,2 2,2 0,4 0,2 2,80 esőbeállók 3 db 200 eft/ db 0,6 0,1 0,7 0,1 0,8 berendezési tárgyak 20 db 40 eft/db 0,8 0,2 1 0,2 0,1 1,3 D5. Összesen 4,9 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. összevont tételes D1 Lakótelep rehabilitáció ,8 1 Tizenegy emeletes épületek rehabilitációja 3 781, emeletes épületek rehabilitációja 3 829,6 3 Lakótelepen belüli új (szociális) lakások építése Garázsépítés 621,1 5 Ellátó létesítmények építése 961,1 6 Kulturális központ létesítése 1747,4 7 Új közösségi terek, gyalogos terek (fórumok) kialakítása (7 db) 452,5 8 Közösségi létesítmények felújítása, látványjavítása 200, Közterületek, közkertek felújítása 560,6 14 Közművek felújítása 287, DECEMBER VÁTERV95 190

200 D 2 Széchenyi Szabadidős és Sportközpont 827,8 1 Első ütem Második ütem 244,3 3 Harmadik ütem Negyedik ütem 111,5 D3 Pellet erőmű létesítése D4. Új lakóterület a Varjú utca és környékén területelőkészítés 524,8 D5 Ökopark bővítés a Széchenyi parkerdőben 4, ,3 EI jelű Nyugati városrész Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület Megnevezés EI.0. Előkészítő feladatok 1. rendezési tervek módosítása 2. megvalósíthatósági tanulmány készítése Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt Mennyiség 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt 5 1 0,5 6, ,5 19,5 3. kármentesítés telekrendezés 27,0 ha 0,5 MFt/ha 13,5 1,4 14,9 3 1,5 19,4 Összesen 110,4 EI.1. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja 1. közterületek (út, fásítás) 850 fm 120 eft/ fm ,2 112,2 22,4 11,2 179,4 kialakítása a laktanya telkéből 2. közterületek (út, fásítás) 1500 fm 150 eft/ fm ,5 247,5 49,5 24,8 321,8 kialakítása a laktanya határán 3.körforgalmú csomópontok 3 db 100 Mft/db építése a 32 sz. főúton 4. rendezvényterület kialakítása, 10,8 ha 15 Mft/ha ,2 178,2 35,6 17,8 231,6 meglévő épületek, sportpályák felújításával, kiegészítésével 5. innovációs központ építése 4,5 ha irodaházak építése m² 250 eft/ m , ,5 Összesen 9 384,3 EI.2. Bevásárlóközpont építése 1. bevásárlóközpont épülete m² 200 eft/ m parkolók építése 1000 fh 0,4 MFt/fh zöldfelületek kialakítása 5000 m² 2 eft/m² ,2 1,1 14,3 Összesen 6 306,3 EI.3. Városkapu kialakítása 1. telekrendezés 1,0 ha 0,5 MFt/ha 1,5 0,2 1,7 0,3 0,2 2,2 2. iroda és üzleti központ m² 250 eft/ m épületei 3. parkolók kialakítása 100fh 0,4 MFt/fh ,8 4,4 57,2 4. parkosítás 2000 m² 2 eft/m² 4 0,4 4,4 0,9 0,4 5,7 Összesen EI.4. Gazdasági területek területelőkészítése 1. közterületek (út, fásítás) kialakítása 2000 fm 150 eft/ fm kereskedelmi, éttermi 1000 m² 200 eft/ m² épület 3. parkosítás m² 2 eft/m² 32 3,2 35,2 7 3,5 56,2 Összesen 771,2 EI.5. Logisztikai központ bővítésének előkészítése 1. tanulmányterv készítése a MÁV teher pályaudvar hasznosítására telekrendezés 30,0 ha 0,5 MFt/ha 15 1,5 16,5 3,2 1,6 21,5 3. a 40. sz. főúttal való közvetlen 5400 m² 20 eft/ m ,8 118,8 23,8 11,9 154,5 kapcsolat kiépítése 4 vasúti aluljáró átépítése 1 db Összesen DECEMBER VÁTERV95 191

201 EI.6 Közművek kiépítése a közterületeken 1 vízi közműhálózatok 78,9 7,9 86,8 17,4 8,7 112,9 bővítése közmű hozzájárulás 92,7 2 energia közműhálózatok 142,5 14,3 156,8 31,4 15,7 203,9 bővítése közmű hozzájárulás 22 Összsen 431,5 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek jele megnevezése Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. EI.0. Előkészítő feladatok 110,4 EI.1. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja 9 384,3 EI.2 Bevásárlóközpont építése 6 306,3 EI.3 Városkapu kialakítása 2 925,0 EI.4 Gazdasági területek területelőkészítése 771,2 EI.5 Logisztikai központ bővítésének előkészítése 189,0 EI.6 Közművek kiépítése a közterületeken 431, ,7 EII jelű Nyugati városrész Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt EII 1. Elszigeteltség oldása 1. új gyűjtő utak kiépítése 420 fm 20 eft/ m 2 58,8 5,9 64,7 12,9 6,5 84, m² 2. új lakóutcák kiépítése 250 fm 20 eft/ m ,6 3,3 42, m² 3. körforgalmú csomópont 1 db 100 MFt/ db építése a 32 sz. főúton Összesen 270 EII 2. Lakókörnyezet és a lakások rehabilitációja, funkcióbővítés 1. lakóépületek rehabilitációja, 12 épület 100 eft/ m² komfortosítása 3000 m² 2 roma közösségi ház építése. 800 m² 300 eft/ m² ,8 26,4 343,2 3. közpark létesítése 1500 m² 2 eft/m² 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3 4. védőfásítás 900 fm 2 eft/fm 1,8 0,2 2 0,4 0,2 2,6 5. lakóutcák felújítása 1940 fm 5 eft/ m 2 58,2 5, ,8 6,4 83, m² Összesen 862,3 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. EII 1. Elszigeteltség oldása 270 EII 2 Lakókörnyezet és a lakások rehabilitációja, funkcióbővítés 862, ,3 FI jelű Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 2007 DECEMBER VÁTERV % ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt FI 1 A Törteli utcai romatelep felszámolása 1 bérlakásokban a lakáspótlás biztosítása 23 lakás 1380 m² 150 eft/m ,6 314,3 62,9 31,4 408,6 2 bontás 23 lakás 15 eft/m² 15,3 1,5 16,8 3,4 1,7 21, m² 3 a terület utóhasznosítása 2,3 ha 1 MFt/ha 2,3 0,2 2,5 0,5 0,3 3,3 erdősítéssel Összesen 433,8 FI 2 Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke)

202 1 telekrendezés, 1000 m² 3 eft/m² 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3 kisajátítás 2 útburkolat építése, felújítása 450 fm 15 eft/m² 33,8 3,4 37,2 7,4 3,7 48, m² 3 fásítás, növénytelepítés 400 fm 2 eft/fm 0,8 0,1 0,9 0,2 0,1 1,2 Összesen 53,8 FI 3 Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások 1 útfelújítás, burkolat építés 750 fm 15 eft/m 56,3 5, ,4 6,2 80, m² 2 fásítás 400 fm 2 eft/fm 0,8 0,1 0,9 0,2 0,1 1,2 Összesen 81,8 FI 4 Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés 1 közterületi fásítás 1200fm 2 eft/fm 2,4 0,2 2,4 0,5 0,2 3,1 2 teleken belüli fásítás támogatással 800 fm 2 eft/fm 1,6 0,2 1,8 0,4 0,2 2,4 Összesen 5,5 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. FI 1 A Törteli utcai romatelep felszámolása 433,8 FI 2 Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke) 53,8 FI 3 Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások 81,8 FI 4 Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés 5,5 574,9 FII jelű Déli városrész Iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt FII.1. Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja 1. telekrendezés, közterületek, 3600 m² 3 eft/m² 10,8 1,1 11,9 2,4 1,2 15,5 kialakítása, 2. közutak, magánutak építése 300 fm 20 eft/m² 36 3,6 39,6 7,9 4 51, m² 3. zöldfelületek telepítése 5000 m² 2 eft/m² ,2 1,1 14,3 Összesen 81,3 FII.2. Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja 1. telekrendezés, közterületek, 4200 m² 3 eft/m² 12,6 1,3 13,9 2,8 1,4 18,1 kialakítása, 2. közutak, magánutak építése 600 fm 20 eft/m² 72 7,2 79,2 15,8 7,9 102, m² 3 zöldfelületek telepítése eft/m² ,4 2,2 28,6 m² Összesen 149,6 FII.3 Közművek kiegészítése az új közterületeken 1 vízi közműhálózatok 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1 bővítése közmű hozzájárulás 25 2 energia közműhálózatok ,6 8,8 114,4 bővítése közmű hozzájárulás 8 Összsen 164,5 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek jele megnevezése Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. FII 1 Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja 81,3 FII 2 Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja 149,6 FII 3 Közművek kiegészítése az új közterületeken 164,5 395,4 FIII jelű Déli városrész Ipari Park bővítés akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt 2007 DECEMBER VÁTERV95 193

203 FIII.1. Előkészítő feladatok 1.rendezési tervek módosítása (folyamatban van) 3,0 0,6 0,3 3,9 2. véderdő telepítés 85 ha 1 MFt/ha 85 8,5 93,5 18,7 0,9 113,1 3. feltöltés a mélyfekvésű területeken m³ (1,5 m átlag mélys. 2 eft/m³ ,2 19,6 254,8 4. tómeder kialakítása a feltöltés egy részéhez m² (2 m átlag mélys.) 5 eft/ m ,5 214,5 5. közterületek kisajátítása 38,3 ha 1MFt/ ha 38,3 3,8 42,1 8,4 4,2 54,7 Összesen 641 FIII.2 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése sz. főúttal való kapcsolat kiépítése 2. Körösi út meghosszabbítása, 4. sz. főúttal csomópont kiépítése 1 db kétszintes csomópont, 750 fm (5300 m²) 1 db kétszintes csomópont, 2450 fm ( m²) 1000 MFt/db eft/ m ,6 116,8 23,3 11,7 151, MFt/db eft/ m ,4 323,4 64,7 32,3 420,4 Összesen 3 432,2 FIII.3 Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen belül 1. gyűjtőutak kiépítése 7500 fm 20 eft/ m ( m²) 2. primer úthálózat fm 20 eft/ m ,4 554,4 110,9 55,4 720,7 ( m²) Összesen 2 007,7 FII.3 Közművek kiépítése közterületeken 1 vízi közműhálózatok , ,2 20,1 333 közmű hozzájárulás energia közműhálózatok ,8 470,8 94,2 47,1 612,1 közmű hozzájárulás 66 Összsen 1 289,1 Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek jele megnevezése Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. FIII 0 Előkészítő feladatok 641 FIII 21 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése 3 432,2 FIII 2 Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen belül 2 007,7 FIII 3 Közművek kiépítése 1 289, GI jelű Alcsi-sziget akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt GI.1. Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások 1. Volt kertészet telkének 150fh idegenforgalmi célú szálloda-fitness m² hasznosítása (15 % beépítés, 2 szint+tetőtér) 2. Holt-Tisza rehabilitációja Vízpart krt és a 4. sz főút 1db 100 MFt/db kapcsolatának javítása 4. védőfásítás (mezőgazdaság 3600 fm 2 eft/fm 7,2 0,7 7,9 1,6 0,8 10,3 porszennyeződésé- től Összesen , DECEMBER VÁTERV95 194

204 GI.2. Lakóterület fejlesztések 1. üdülőterületek átsorolása lakóterületté, szennyvízelvezetés megoldása 2. Vízpart krt, folytatásának kiépítése a Karinthy Frigyes úttal SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1200 fm (7200 m²) ,5 225,5 45,1 22,6 293,2 20 eft/ m ,4 158,4 31,7 15,8 205,9 3. közúti híd építése a Holt- 200 fm Tiszán 4. lakóterület 10,5 ha 40 Mft/ha ,4 46,2 600,6 területelőkészítése a vízparton 5. menedzser lakópark kiépítése 22 ha 40 Mft/ha ,6 96, ,4 Összesen Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. GI 1 Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások ,3 GI 2 Lakóterület fejlesztések 3 678, ,4 GII jelű Szandaszőlős akcióterület Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt GII.1. Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén 1. kulturális központ épülete 1100 m² 350 eft/m² ,5 423,5 84,7 42,4 550,6 2. kiskereskedelmi üzletek 800 m² 200 eft/m² ,2 17,6 228,8 3. közpark, berendezési 3200 m² 4 eft/m² 12,8 1,3 14,1 2,8 1,4 18,3 tárgyakkal 4. gyalogos burkolatok, fórum 1200 m² 20 eft/m² 48 4,8 52,8 10,6 5,3 68,7 kialakítása 5. parkolók építése 60 fh 0,4 MFt/fh 24 2,4 26,4 5,2 2,6 34,2 Összesen 900,6 GII.2. Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában 1. autóbusz decentrum áttelepítése 10 a tervezett 442 sz út mellé 2. térrendezés, fórum kialakítása 2500 m² 20 eft/m² ,5 71,5 3. fedett piac létesítése 300 m² 50 eft/ m² 15 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5 4. park létesítése, berendezési 1500 m² 4 eft/m² 6 0,6 6,6 1,3 0,7 8,6 tárgyakkal 5. parkoló építése 24 fh 0,4 MFt/fh 9,6 1 10,6 2,1 1,1 13,8 Összesen 125,4 GII.3. Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 1. telekrendezés új utcák telektulajdonosok -- kiszabályozása 2. lakóutcák gépjármű útjai m² 20 eft/ m ,4 46,2 600,6 3. utcafásítás 2500 fm 2,5 eft/ fm 6,3 0,6 6,9 1,4 0,7 9 Összesen 609,6 GII.4. új lakóterületek kialakítása 1. telekrendezés új utcák kiszabályozása telektulajdonosok 2. lakóutcák gépjármű útjai m² 20 eft/ m ,8 9,9 128,7 3. utcafásítás 600 fm 2,5 eft/ fm 1,5 0,2 1,7 0,3 0,2 2,2 Összesen 130,9 GII sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése 1 útépítés m² 30 eft/ m Összesen GII.6. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések 1. belterület Ny-i határán m² 20 eft/ m ,4 356,4 71,3 35,7 463,4 gyűjtőút építése 2. körforgalmi csomópont 1 db 100 MFt/db építése a Vörösmező és Karinthy F út csatlakozásánál 3. hiányzó útburkolatok építése m² 20 eft/ m DECEMBER VÁTERV95 195

205 Összesen 3 180,4 GII.7. Sport terület kialakítása 1 labdarugó pálya 1 db² 20 MFt/db ,4 2,2 28,6 2. öltöző, raktár, iroda épület 100 m² 100 eft ,2 1,1 14,3 3. teniszpályák építése 2 db 1,5 Mft/ 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3 4. parkoló építése 30 fh 0,4 MFt/fh 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1 5. zöldfelületek létesítése 6000 m² 2 eft/m² 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1 Összesen 81,4 GII.8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése 1 területelőkészítés 10,0 ha 0,5 MFf/ha 5 0,5 5,5 1,1 0,6 7,2 Összesen 7,2 GII.9. Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén 1. a 442 sz. országos mellékút 5,0 ha 0,5MFt/ha 2,5 0,3 2,8 0,6 0,3 3,7 mentén Összesen 3,7 FII.3 Közművek kiépítése közterületeken 1 vízi közműhálózatok 145,3 14,5 159, ,8 közmű hozzájárulás 73 2 energia közműhálózatok 81,5 8,2 89,7 17, ,6 közmű hozzájárulás 0,6 Összsen 398 Költségösszesítő A költségbecslés fő tételeinek jele megnevezése Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. GII.1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén 900,6 GII.2 Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában 125,4 GII.3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 609,6 GII.4. új lakóterületek kialakítása 130,9 GII sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése GII.6. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések 3 180,4 GII.7 Sport terület kialakítása 81,4 GII.8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése 7,2 GII.9 Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén 3,7 GII.10 Hiányzó közművek kiépítése ,2 Akcióterületenkénti áttekintő költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek az akcióterület jele az akcióterület megnevezése Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. A-B SZOLNOK A TISZA FŐVÁROSA ,7 B SZANDAI RÉTEK CI ALCSI VÁROSRÉSZ,MESTER ÚTI VOLT LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE ,9 CII ALCSI VÁROSRÉSZ, MILLÉRI CSATORNA ÉS KÖRNYÉKE 7 721,1 D SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ, LAKÓTELEP ÉS VARJÚ UTCA KÖRNYÉKE ,3 EI NYUGATI VÁROSRÉSZ, THÖKÖLY ÚT MELLETTI VOLTMLAKTANYA ÉS KÖR ,7 NYÉKE EII NYUGATI VÁROSRÉSZ, TÜCSÖK ÉS HANGYA UTCA ÉS KÖRNYÉKE 862,3 FI DÉLI VÁROSRÉSZ, KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE 574,9 FII DÉLI VÁROSRÉSZ, IPARTERÜLETI REHABILITÁCIÓS TERÜLET 395,4 FIII DÉLI VÁROSRÉSZ, IPARI PARK BŐVÍTÉSE GI ALCSI-SZIGET ,4 GII SZANDASZŐLŐS 7 413, , DECEMBER VÁTERV95 196

206 5.5 Az akcióterületi fejlesztések prioritása, elsőként megvalósítandó akcióterület kijelölése Az akcióterületek közötti sorrendet az alábbi értékelési szempontok motiválták --a beavatkozás hatékonysága, azaz az a szempont, hogy a fejlesztési ráfordítások hatóköre a lehető legnagyobb legyen, mind területi kiterjedésében, mind az érintett lakosság számát nézve, --a peremterületek integrálása, azaz a Belvárostól legtávolabb eső városrészek bekapcsolása a város életébe, mind ellátási, mind megközelítési, mind a társadalmi együttműködési lehetőségek szempontjából, --a turisztikai bevételeket, mint a gazdaságfejlesztés leghatékonyabb ágazatát a lehető legjobban támogassa a beavatkozás; --a társadalmi kohéziót a lehető legnagyobb mértékben segítse. A melléklet táblázatban a fenti szempontokat megkíséreltük számszerűsíteni és az összevont pontszámok alapján sorrendet felállítani. Eredményeként prioritásként a Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület jelölhető meg első helyen. Ennek oka, hogy a beavatkozás hatása, mind népesség, mind területi hatókör szempontjából itt a legnagyobb. A hatás nemcsak a Belváros lakóssága, de a város egésze, sőt a kistérségi népesség számára is kézzelfogható lesz. Az itt végrehajtandó az akcióterületen jelzett fejlesztések a város arculatán, a városban élők életminőségén jelentős mértékben javítani fog. A város gazdaságára gyakorolt pozitív hatása is érezhető lesz, nemcsak idegenforgalmat növelő, de a gazdaság szereplői számára nyújtott szolgáltatások, szabadidő eltöltési lehetőségek színvonalának emelkedése miatt is. A peremvárosrészek felzárkóztatása fontos célkitűzés, hiszen az egyirányba mutató, a város egészét felvállaló lokálpatriotizmus, a városi fellendülés ugyan egyik, de nagyon fontos motorja. Ezért a prioritások közé javasoljuk felvenni, bár nem első helyen a Szandaszőlősi és a Széchenyi lakótelep akcióterületeket. Szandaszőlős az egyik legnépesebb lakósszámú (11,5 efő), ugyanakkor a Belvárostól legmesszebb fekvő városrész. Közlekedési kapcsolatai is hiányosak, a 4. sz. főút elvágja a belsőbb városrészektől. Ezért indokolt a kapcsolatteremtő beavatkozás, de indokolt a belső infrastruktúra hiányok felszámolása is. Szandaszőlősön a külvárosi elhelyezkedés ellenére nem alakult ki városrészközpont. Lakónépessége folyamatosan növekszik, az elmúlt 10 évben a növekedés meghaladta az 50 %-ot. A tendencia várhatóan addig marad meg, amíg a városrész lakóterületi tartalékokkal rendelkezik Az értékelési szempontok érvényesülése a lehetséges akcióterületeken súlyarány az egyes akcióterületek között A-B SZOLNOK A TISZA FŐVÁROSA B SZANDAI RÉTEK CI ALCSI-MESTER ÚTI VOLT LAKTANYA CII. ALCSI-MILLÉRI CSATORNA ÉS KÖR- NYÉKE D. SZÉCHENYI LAKÓ- TELEP EI. NYUGATI VÁROSR, THÖKÖLY ÚT ÉS KÖRNYÉKE EII. TÜCSÖK ÉS HAN- GYA UTCA KÖRNYÉ- KE FI DÉLI ÁROSRÉSZ KÖRÖSI ÚT ÉS KÖR- NYÉKE FII. DÉLI VÁROSRÉSZ- IPARTERÜLETI REHA- BILITÁCIÓ FIII. DÉLI VÁROSRÉSZ IPARI PARK BŐVÍTÉSE GI. ALCSI SZIGET GII SZANDASZŐLŐS ,5 75,7 16,3 75,7 4,4 5,0 75,7 75,7 75,7 11,5 a beavatkozás hatékonyságában a súlyarány népességi hatókör efő területi hatókör kistérség, régió kistérség, régió városrész város egésze városrész akció terület város egésze városrész város egésze város egésze város egésze város rész peremterületek integrálásában a súlyarány társadalmi kohézióban a súlyarány idegenforgalom növelésében a súlyarány szükséges ráfordítások népességi hatókörre vetített fajlagos értéke súlyarány Megjegyzés: A súlyarányokban a kategóriák: --legnagyobb súllyal..10 pont 2007 DECEMBER VÁTERV95 197

207 --közepes súllyal..7 pont --nem meghatározó súllyal.3 pont --a szempont szempontjából nem értelmezhető.0 pont A magas költségigény alacsony pontszámmal szerepel A Széchenyi lakótelep bár a Belvároshoz légvonalban közelebb fekszik, de a Budapest-Debrecen nemzetközi törzshálózati vasútvonal elválasztó hatása miatt az elszigeteltség mégis legalább olyan mértékű mint az előző városrész estében. Ezt fokozza az a környezeti másság is, ami erősen megkülönbözteti a hagyományos városi részektől. A jellegzetesen lakótelepi elrendeződés mellett, az eredeti tervektől is eltérő módon, a hiányos és összehangolatlan épületmegformálásokkal nem alakultak ki zárt gyalogos utcák, terek, fórumok. Nincsenek közösségszervező közterületek. A lakótelep mai kialakult képe, egy nagy népsűrűségű, emberi léptéktől elszakadt strukturálatlan halmaz benyomását kelti, ahol alig lehet találni olyan közterületi zugot, mely az emberi kapcsolatok tartalmas, közösségformáló megélésére alkalmas. A lakótelepen élők száma 16,3 efő, ráadásul jelentős a fiatalok száma. Ma az országban kevés az olyan 70-es években épült lakótelep, ahol a népesség ne öregedett volna el. A Széchenyi lakótelep vitalitási indexe kuriózumnak számit. Szolnok jövő nemzedékének jelentős része fiatalságának éveit itt éli le. Ezért nem mindegy, hogy sikerül e a városuk iránti elkötelezettséget a környezeti feltételek javításával erősíteni, hogy sikerül-e a lakótelep népességmegtartását megoldani. Amennyiben a lakótelep népessége el kezd fogyni és kritikus érték alá csökkenni, az üzemeltetés olyan terheket fog róni az önkormányzatra és ezzel Szolnokiak közösségének egészére, mely általános életszínvonal csökkenéshez vezethet, és mellyel önmaga a város már fog tudni megbirkózni. A pontszámokat értékelve még két lehetséges akcióterület emelkedik ki a sorból. Az Észak-nyugati városrész, Thököly út és környéke, ahol a volt laktanya területén funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció hajtható végre. E terület tulajdonlása még véglegesen nem dőlt el. Nagy valószínűséggel önkormányzati tulajdonba kerülve, az ingatlanfejlesztésekkel a fejlesztési források más akcióterületeken az itt keletkező bevételekkel kiegészíthető lesz. Hasonló a helyzet a Mester úti volt laktanya terület akcióterülettel is. Külön kell említést tenni a kiemelkedő pontszámmal szereplő Szandai rétek akcióterületéről. A jelentőségét a nagy egybefüggő beépítetlen szabadterület és a természetes környezet közelsége adja. Ez lehetőségét kínálja egy regionális jelentőségű rendezvényterületnek, melynek hatóköre akár a régión is túlmutathat. Egy átmeneti fék azonban a lehetőségek kihasználását a közeljövőben nem teszi lehetővé, éspedig az, hogy a terület jelenleg tartalék katonai repülőtér. Mindaddig amíg ez fennáll, a kedvedző besorolás ellenére a Szandai rétek csak tartalék akcióterületként vehetők számításba. Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület akció- Szandaszőlősi terület A lehetséges akcióterületek és a kiválasztott I. ütem akcióterületei 2007 DECEMBER VÁTERV95 198

208 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 2007 DECEMBER VÁTERV95 199

209 6.1. Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv több összetevőből áll: az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása o eladással és rajta a befektetői tőke által végrehajtandó fejlesztéssel o önkormányzati tulajdonban megtartással és a terület új, közösségi célú beépítésével (pl. iskola-, közintézmény építés) rehabilitálásával, a rajta levő önkormányzati ingatlanvagyon értékének növelésével közterületként, közösségi térként hasznosításával (pl. közpark, szabadidő-terület) környezetvédelmi célú hasznosításával (pl. véderdő) egyes kulcspozícióban levő - akcióterületekre eső nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele o a megvalósulás elősegítése önkormányzati megvalósítás, terület-előkészítés érdekében o a későbbi hasznosítás lehetőségének megőrzése/biztosítása érdekében, vagy önkormányzati jövedelemszerzés (a terület felértékel(őd)ése utáni értékesítés) érdekében A következő térképi ábra a jelenlegi önkormányzati tulajdonokat és az akcióterületeket együttesen mutatja. A meglevő önkormányzati tulajdonok, amennyiben az akcióterületre esnek különösen, ha az elsőként megvalósítandó területekre, hasznosításuk előtérbe kerül, akár közösségi célokra, akár ingatlanfejlesztésre. Ez utóbbi esetben önkormányzati bevétellel áttételesen növelni tudja a közösségi fejlesztésre fordítható forrásokat. Ilyen terület pl. --a Mester utcai volt laktanya telke, ahol a szociális lakásépítés megvalósítása mellett, az ingatlan egy része értékesíthető vállalkozási jellegű lakóparkok, másik része magán lakásépítés céljaira. --Ugyancsak alkalmas az önkormányzati fejlesztési források növelésére, a Tiszaligeti volt kemping telke, ahol termálszálloda építést lehet a befektetőknek, vállakózóknak felkínálni. A tervezett akcióterületek kedvező helyzetbe hoznak több helyen alulhasznosított területeket. --Ilyenek a Thököly út melletti volt laktanya, a laktanya környéki, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású telkek, vagy --ilyenek a déli városrész Ipari park bővítésével érintett telkei. E helyeken az ingatlanárak emelkedése prognosztizálható. Ezeken a területeken indokolt lenne a telekspekuláció megelőzése, de a közösségi érdekek érvényesítése érdekében az önkormányzati elővásárlási jog biztosítása, melyet az önkormányzat jogosult elrendelni. Másik eszköz, a nem első ütemben, de a középtávon kitűzött célok szerint megvalósuló akcióterületi fejlesztések koncepcionális védelme érdekében a változtatási tilalom elrendelése. Változatási tilalomra javasolható akcióterületek a Milléri csatorna és környéke, a Thököly úti laktanya és környéke, ahol önálló szabályozási terv készíttetése a megváltozott lehetőségek, feltételek miatt egyébként is elkerülhetetlenül szükségessé fog válni. A melléklet ábra a fentiekre tesz konkrét területi javaslatokat. A piros nyilak a középtávon fejlesztésbe vonandó, de ma alulhasznosított területekre hívja fel a figyelmet, ahol az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapítása hosszútávon közösségi érdekeket szolgálhatna. A zöld karikával jelzett területeken lenne indokolt a változtatási tilalom elrendelése. E helyeken a fejlesztési elképzelésektől a jelenlegi telekhasználat jelentősen eltér, de fenn áll annak a veszélye, hogy a kritikus pontokon egy-egy egyébként a joghatályos településrendezési tervek szerint engedélyezhető--építéssel a későbbi közterületi szabályozások, út megnyitások meghiúsulnak, ill. a jelenlegi kedvező adottságoktól eltérően csak nagyobb áldozatok árán lesznek megvalósíthatók. Az ábrán végül kék színnel azok az önkormányzati telkek kerületek megjelölésre, melyek bizonyos mérvű területelőkészítés után a közeljövőben felkínálhatók befektetőknek, ill. vállalkozóknak, azaz értékesíthetők annak érdekében, hogy az önkormányzat fejlesztési forrási gyarapodjanak és újabb közösségi célú területfejlesztés tegyen lehetővé DECEMBER VÁTERV95 200

210 t lk k Fejlesztési területek, ahol célszerű az önkormányzati elővásárlási jog telepítése Változtatási tilalom elrendelése javasolt Területelőkészítés után vállalkozások számára felkínálható önkormányzati 2007 DECEMBER VÁTERV95 201

211 Az egyes akcióterületekre vonatkozó ingatlangazdálkodási tervezet az alábbiakban található meg: Belvárosi akcióterületek Az A-B1 városközpont II. akcióterület a Kápolna u., Dr. Elek István u., Ady E. u. és a Baross G. u. által határolt, a Kápolna utcától nyugatra eső területeken a szűk utcák megakadályozzák, sokszor lehetetlenné teszik a közlekedést. Néhol az utca szélessége a 6.0 m-t sem éri el, ami lehetetlenné teszi azt, hogy akár két gépjármű elhaladjon egymás mellett, ezért telekrendezés végrehajtása szükséges közút kiszélesítése céljából többek között a következő telkeken. Szolnok, belterület 3172, 3171, 3170, 3166, 3165, 3168/1, 3106, 3105, 3101, 3103, 3102, 3113, 3115 hrsz.. Az A-B2 városközpont I akcióterület a Kápolna u., Ságvári u, Ady E. u, és a Baross G. u által határolt területek. A Szolnok, belterület 2090/13 helyrajzi számon lévő Fehér Ház néven ismert ingatlan tervezett bővítése, átépítése érinti a 2090/14 és a 2015/15 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú, közterület megnevezésű ingatlanokat. Szükség esetén az ingatlanok egy részének értékesítése szükséges ahhoz, hogy a város közreműködjön a városképet javító fejlesztésben Az ingatlant társasházi formában működteti a tulajdonosok közössége. Szolnok Megyei Jogú Város tulajdonában vannak a 2090/13/A/5 hrsz-ú, 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/6 hrsz-ú, 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/7 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/16 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/17 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/18 hrsz-ú 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/19 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/20 hrsz-ú 39 m2 alapterületű, 2090/13/A/21 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/22 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/23 hrsz-ú 66 m2 alapterületű, 2090/13/A/24 hrsz-ú 39 m2 alapterületű, 2090/13/A/25 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, 2090/13/A/33 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, 2090/13/A/40 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/42 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, iroda megnevezésű ingatlanok. Értékesítésük a tervezett beruházások előtt nem célszerű, tekintettel az esetleges értéknövekedésre. További hasznosításuk a beruházás befejeztével szükséges felülvizsgálni. Komplex hasznosítási javaslat mellett a későbbiekben tud dönteni a város közgyűlése a hasznosítás módjáról. A 2456/4 hrsz-on található Budapest Bank, a mellette lévő földrészletek a 2090/5 és a 2090/6 hrsz-ú telkeken a jövőben településrendezési tervi előírásnak megfelelően irodaház, bankszékház építése, a 2090/9 hrsz-ú telken parkolóházak építése lehetséges. Az említett ingatlanok az önkormányzat forgalomképes tulajdonában álló ingatlantulajdonának részét képzik. Értékesítsük a beruházások megindításához elengedhetetlen, figyelemmel arra, hogy megvalósításuk esetén mind a javítanák a városképet, a parkolási nehézségeket csökkentenék. Az A-B3 jelű Kossuth tértől északra eső területen tervezett lakásfelújítás érinti a Tisza Antal u 1, 1660/1 hrsz-ú, az Arany J. u. 1. sz. 1628/1 hrsz-ú és a Somogyi B. u 1. sz hrsz-ú önkormányzati ingatlanokat. A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen ingatlanok tekintetében kiemelkedő beruházás parkoló lemez építése Ady E. u 24./ a. sz. (hrsz.: 1993) alatti óvoda területén, valamint az akcióterületen elhelyezkedő közutak felújítása. Az A-B4 jelű akcióterület a Szapáry út (hrsz: 913) és környéke komplex rehabilitációját keretében következő évek feladata a gépjárműút átépítése, pavilonok létesítése Szapáry úton, gyalogos és vegyes forgalmú útburkolatok építése. Jelentős beruházás lesz az önkormányzati tulajdonban álló Szapáry úti óvoda (Szapáry u. 8. hrsz: 939 és 938/3) területére tervezett mélygarázs és szintbéli parkoló építése, mely megvalósításához szükséges a vállalkozói tőke bevonása, a terület esetleges értékesítése. További cél a közterületek fásítása, a zöld felületek növelése. Az A-B5 akcióterv szorosan kapcsolódik az előbbihez. Keretében végre kell hajtani a Ságvári úti közterületeken a gépjárműút átépítését, két sávra szűkítését, új gyalogos útburkolatok, pavilonok építését, fásítást, zöldfelületek alakítását. Az A-B6 akcióterv a Tiszaparti sétány (hrsz: 926, 1041) nyugati irányban történő bővítését és a mellette lévő ingatlanok hasznosítását irányozza elő. Jelentős önkomrányzati beruházás lesz a gyalogos útburkolatok, a zöldterület bővítése, átalakítása. A következő öt évben nem lehet elkerülni a Templom út és a Tisza part közt elhelyezkedő iskolák kollégiumok (Pálfy János Szakközép Iskola, Tiszaparti sétány 2-3 hrsz 929; Tiszaparti Gimnázium és 2007 DECEMBER 202 VÁTERV95

212 Humán Szakközép Iskola. Tiszaparti sétány 4. hrsz: 1042; Városi Kollégium, Tiszaparti sétány 10 hrsz: 1049/4) felújítását. Az A-B7 akcióterv az ó-állomás és környéke hasznosítását tervezi. Célként vasúti emlékhely, vasúttörténeti szabadtéri bemutatók, skanzen régészeti bemutató és rendezvényterület létesítése a cél. Az önkormányzati tulajdont elsősorban a közterületek vonzóvá tétele tekintetében érinti. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a MÁV tulajdonában álló ingatlanon megjelenjék a városi érdek. Az A-B8 akcióterület a volt Damjanich strand és uszoda (hrsz. 793/1) hasznosítását célozza. Cél egy modern, minden igényt kielégítő szálloda és fürdőkomplexum építése. Az ingatlant a város közgyűlése értékesítésre kijelölte. A telek településközponti vegyes zónába tartozik. A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az ingatlanon Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő B-67 kútkataszteri számú kút található, melynek paraméterei az alábbiak: Létesítés éve: 1966 Vízjogi üzemeltetési engedély vízikönyvi száma: Tisza/2219 Talpmélysége: 1200,0 m Létesítéskori vízhozama: + 1,0 m üzemi szinten 1500 l/p Jelenlegi vízhozama: 550 l/p Vízhőfok: 60 C Kitermelésre engedélyezett vízmennyiség: m 3 /év 2006-ban ténylegesen kitermelt vízmennyiség: m 3 /év A kút felújítására évben került sor. Vize természetes ásványvízzé minősítve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság január 11-én kelt 26/2007. iktatószámú határozata alapján. A beruházás magántőke igénybevételével fog megvalósulni. Az A-B9 és az A-B10 akcióterv a tiszai védművek megerősítését és a sétány szélesítését, támfal építését irányozza elő. Az önkormányzat feladata a közterületek átalakítása, fejlesztése ezen a területen. Az A-B11 akcióterv az egyik leglátványosabb beruházás, mely gyalogos és kerékpáros híd építését tervezi. A híd megvalósításához szükséges lesz a terveket érintő, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának megszerzése. Ezen a területen jelentős önkormányzati feladat lesz a hídhoz tartozó kiszolgáló utak, járdák megépítése. Az A-B12 akcióterv keretében tiszaligeti termálfürdő (hrsz: 9725) bővítését, sport és rekreációs központ létesítését kell megvalósítania a városnak a következő években a különböző módon lehívható uniós és hazai forrásokból. A strand jelenleg a VCsM Koncessziós Rt kezeli. Jelentős fejlesztést kell végrehajtani a közterületen (elsősorban zöld területek fejlesztése kiemelten a 9678/1, 9686/2, 9736, 9684, 9724, 9691/16 helyrajzi számú ingatlanokon). Szorosan kapcsolódik az előzőekhez az A-B13 akcióterv, mely a Tiszaligetben termálszállók építését tervezi. A megvalósításhoz a Tiszaligetben lévő önkormányzati ingatlanok (elsősorban a 9713 hrsz-ú 2994m2 kivett beépítetlen terület, 9698 hrsz-ú 2 ha 8904 m2 táborhely megnevezésű,) értékesítése valamint a közművek kiépítése szükséges. A Gyermek és Ifjúsági alapítvány telkén megvalósítandó A-B14 sz. akcióterv megvalósításához az önkormányzatnak a közművek rekonstrukcióját kell végrehajtania DECEMBER 203 VÁTERV95

213 Az önkormányzat tulajdonában álló Tiszaligeti stadion (9735 hrsz-ú, 7 ha 0177 m2, Kivett sporttelep megnevezésű ingatlan) felújítását kell megvalósítani az A-B15 sz. akcióterv keretében. Ezen kívül az önkormányzatnak a feladata a tiszaligeti sportpályák felújítása. AZ A-B17 akcióterv keretében bővítésre, felújításra kerül a Szolnoki Főiskola. Az akcióterv önkormányzati vagyont nem érint. Az új Campus építésére az önkormányzat korábban jelentős területeket adott át a főiskolának. Az önkormányzat feladata, hogy biztosítsa a megfelelő kapacitású közműkapcsolódás lehetőségét. Közterület fejlesztő beruházást kell végrehajtani a Tiszaliget kapujának rendezése, az A-B17 sz. akcióprogram keretében. Az önkormányzati tulajdont építő fejlesztés itt is a parkosítás illetve a parkolók építése lesz. Amennyiben a fejlesztéseknek gátat szab az ott álló diszkó épülete, az esetben a tulajdonjogának megszerzésére irányuló tárgyalásokat meg kell indítani további önkormányzati hasznosítás céljából. Az A-B18 akcióterv jelentős önkormányzati beruházást irányoz elő a tiszaligeti termál központ környékére. Elsősorban parkoló építés és park felújítása, a zöldterületek átalakítása valamint gyalogos felületek építése formájában kell megvalósulnia az önkormányzat közterületein. Az A-B19 és az A-B20 projektek a fejlesztésekhez tartozó egyéb közlekedési és közműfejlesztési feladatokat írják elő, mely az önkormányzatra jelentős, de szükséges és a jövőben előreláthatólag megtérülő beruházásokat ír elő ingatlanjaira (elsősorban a fejlesztési területeken fekvő forgalomképtelen ingatlanokra.) A Szandai rétek akcióterület Az akcióterületen belül 3 fejlesztési csoportot különböztetünk meg, melyek jelentős önkormányzati fejlesztéseket foglalnak magukba. A megvalósítandó célok a következők: Bevásárló központ mellett, a Tiszaligethez funkcióban kapcsolódó, de a lakóterületi környezetet zavaró szabadidős létesítmények elhelyezése a cél. Ezen célkitűzés megvalósításához az önkormányzat tulajdonában álló, 19605/16 (kivett beépítetlen terület, 2ha 1311 m2) 19605/19 (kivett beépítetlen terület, 5 ha 4934 m2) és a 19603/9 (kivett beépítetlen terület 17ha 1603 m2) hrsz-ú területek értékesítésével tud hozzájárulni az önkormányzat. A telkek a Szandai rétre vonatkozó sajátos központi vegyes zónába tartoznak. A területek jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. Központi vegyes területeken elhelyezhető: igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő. Értékesítésük folyamatban van. A bevásárló központok, a Tiszaliget, a fent említett tervezett létesítmények jobb megközelítése érdekében szükséges egy új közúti híd építése a Tiszán, mely feladata a Szandai rét összekötése a Tószagi úttal. A híd tervei elkészülte után a városnak a híd létesítményei kiépítéséhez (közlekedési csomópontok, egyéb kiszolgáló egységek) önkormányzati tulajdonba kell vonnia a tervek által érintett magántulajdonban álló ingatlanokat. Jelenleg tárgyalások folynak a 0851/4 hrsz-ú ingatlan megszerzéséről, mely későbbiekben az ott kialakítandó összekötő út megépítése céljából szükséges. Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése. A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után a közművek kiépítése - a terület határán - ró terhet az önkormányzatra. A terület állami tulajdonban van, a Honvédelmi Minisztérium kezelése alatt áll. A területre vonatkozóan a honvédelmi hasznosítás a hatályos jogszabályok értelmében elsőbbséget élvez, ezért a terület hasznosítása ettől is függ. Jelenleg tartalék repülőtérnek van kijelölve. A projekt keretében önkormányzatnak meg kell építenie az árvízelvezető csatorna melletti védőgáttal párhuzamosan egy gyűjtő utat az új hídtól a 4. sz. főútig DECEMBER 204 VÁTERV95

214 Az Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület: A Magyar Köztársaság Kormánya az egyes kincstári vagyonba tartozó ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2127/2004. (VI.7.) sz. Korm. határozatával úgy döntött, hogy a Szolnok, 731/1 és 731/2 hrsz-ú ingatlanok ingyenesen Szolnok Megyei Jogú Város tulajdonába kerüljenek. A megállapodás szerinti vagyonátadás az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény 109/K (9) bekezdése és a fent említett kormányhatározat előírásai alapján szociális bérlakások építése, sport telep létesítése, lakótömb, közterület kialakítása céljából történt. A Mester úti laktanya területére megvalósíthatósági tanulmány készült, melyet a közgyűlés október havi ülésén tárgyalt. A tanulmány az infrastrukturális hálózatok (közművek, utak) kiépítésére vonatkozó engedélyezési terveken javaslatot tartalmaz önkormányzati lakások építésre, sport és szabadidő központ megvalósítására és építési telkek kialakítására. A dokumentáció része a mellékletként csatolt katasztrófavédelmi bázis kialakítását célzó két beépítési alternatíva. A területen kialakításra került a városi állatmenhely elhelyezéséhez szükséges területrész. Jelenleg folyamatban van a közműigények felmérése, majd a közművek kiépítése, mely jelentősen elősegítheti a területek piaci áron történő értékesítését. Az akcióterület jelentős beruházások helyszíne lehet, mely nagy mértékben érintheti az város vagyonát. A jelenleg önkormányzati tulajdonú terület (731/1 és 731/2 hrsz) vállalkozási célú hasznosítását szükséges szorgalmazni elsősorban lakásépítés illetve a közösségi ellátást is szolgáló intézmények létesítésének céljából. Cél a területen lakóparkok és családi házas övezetek kiépítése. Ehhez szükséges a rendezési tervet módosítani., megvalósíthatósági hatástanulmányt készíteni, majd telekrendezést végrehajtani. A jövőbeni közterületek és értékesítésre szánt területek kialakítása után megkezdheti az önkormányzat a közművek kiépítését, közterületek kialakítását (járdák, parkolók építése, fásítás stb) A tervezett két lakópark és a társasházas lakóterület kiépítése után az önkormányzatnak jelentős bevételei származhatnak az ingatlanértékesítésből. Az Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések általános célja Szolnok városán belül a szabadidő igényeket szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az itt lakók életkörülményeinek javítása. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai:a volt honvédelmi gyakorlótér hasznosítása, elsősorban honvédelmi park számára;a Milléri tó és a közeli Tisza horgászturizmus lehetőségeinek kihasználása;a jelenlegi Szabadtéri Vízügyi Múzeum és a mellette kiépült szabadidőközpont környezetének szabadidős célú kibővítése, idegenforgalomi programcsomagokba kapcsolása, -a lovas és vadász sportok számára területek kijelölése, a fejlesztések előkészítése; idegenforgalmi szálláshelyek bővítése;sportterület kialakítása;a városi állatkert, pihenő és szórakoztató park olyan kijelölése, mely a bővítés lehetőségét nem zárja el. Az akcióterület lehatárolása: a Besenyszögi út melletti volt honvédségi gyakorlóterület telke, valamint a Milléri csatorna és a vasút közötti terület, továbbá a Milléri főcsatornától északra eső Millér-laposnak nevezett szántok egy része, a konkrét fejlesztési igények függvényében. (hrsz: 0515/2, 0516, 0516/1, 0517, 0518, 0519/9-13, 0510/13-17) Az akcióterületen az önkormányzatnak forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlana nincs. Az akcióterv sikeres megvalósításához az önkormányzatnak közműveket kell fejleszteni, megfelelő minőségű utakat kell építenie, valamint ösztönöznie kell a tervezett fejlesztések vállalkozási formában történő megvalósítását A Széchenyi városrész lakótelep és a Varjú utca környékének ingatlangazdálkodási terve A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések céljai: a lakótelep épületeinek rehabilitációja, korszerűsítése, a humán és műszaki infrastruktúra hiányok felszámolása, közösségi terek, fórumok létesítése, a zöldfelületek funkcionális, esztétikai és biológiai gazdagítása, a Varjú utca és környékének, 2007 DECEMBER 205 VÁTERV95

215 mint halmozottan hátrányos helyzetben lévők számára az elkülönült, hátrányos környezeti, ellátási körülmények megváltoztatása; vállalkozási forrásból pellet erőmű létesítése, mely a városrész hőenergia-ellátását kiegyensúlyozottabbá teheti; a lakóterülethez északra csatlakozó Széchenyi Parkerdő városrészi, városi és turisztikai vonzást feltételező, sport és öko jellegű szabadidős fejlesztése. Az önkormányzat jelenleg is folytat ingatlanértékesítést az akcióterületen, melynek célja egyezik a fent megfogalmazott jövőbeli célokkal.. Az akcióterv célkitűzéseibe illeszkedően értékesíthető ingatlanok a következők: a 9678/32hrsz-ú, 3797 m2 nagyságú terület, a Varjú út mellet elhelyezkedő Csóka és Fogoly út mentén a 8902/2 hrsz-ú (936 m2), 8902/3 hrsz-ú (936 m2), 8902/4 hrsz-ú (936 m2), 8902/5 hrsz-ú (936 m2) 8902/6 hrsz-ú (936 m2), 8902/7 hrsz-ú (936 m2), 8902/8 hrsz-ú (936 m2), 8902/9 hrsz-ú (936 m2), 8902/10 hrsz-ú (936 m2) és a 8902/11 hrsz-ú ( 936 m2) ingatlanok. A 8869/30 és 8869/67 hrsz-ú területek jelenleg a Sprotcentrum Kht hasznosításában állnak. Ezen a továbbra is önkormányzati tulajdonban lévő területen - kívánja megvalósítani a város a Széchenyi szabadidő és sportközpontot. Az akcióterületen az önkormányzati tulajdont érintő változás a fentieken kívül járdák, utak felújítása. A Varjú utca környékén a közterületeket feltöltése, a gépjármű utak kiszélesítése, az értékesített ingatlanokhoz kapcsolódó közművek kiépítésének elvégzése érinti az önkormányzat tulajdonát. Nyugati Városrész-Thököly út melletti volt laktanya és környéke valamint Tücsök és Hangya u. környéke Thököly úti 8525/1, 8525/2, 8526, 8527, 8528/1 hrsz-ú Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő földrészletek, a volt Gábor Áron és Fürts Sándor laktanyák önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat az önkormányzat. Megszerzésük esetén cél, a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációval a használaton kívüli laktanyaterület a városi (gazdasági, szabadidős) funkciók betelepítésével hasznosuljon. A hosszútávon kiépülő M4-es autópálya városi bevezető szakasza mely a jövőben Szolnok egyik legfontosabb megközelítési útvonala lesz. Kiemelendő jövőbeni fejlesztés, hogy a város rangjához, jelentőségéghez méltó városkaput reprezentáló létesítmények épüljenek, mely egyben a Széchényi városrész intézményi ellátásában is részt vegyen Cél a belső közlekedési hálózat fejlesztése, és ennek eredményeként a környező ma még mezőgazdasági használatú területek önkormányzati tulajdonba vonása is szükséges lehet. Az önkormányzat további vagyonnövekedést eredményező fejlesztéseként határozhatjuk meg a leendő közterületek kialakítását valamint a szükséges közművek kiépítését. A későbbiekben a megvásárolt területek fejlesztési célú továbbértékesítése célszerű. A Tücsök és Hangya u környékén a szükséges beruházás a közművek fejlesztése, útépítés, parkosítás. Déli városrész Kőrösi út és környéke Cél a Törteli úti romatelep felszámolása. Az önkormányzat tulajdonában van 6670/4, 6670/ /6, 6670/2, 6668/3, 6640/2, 6665/1, 6665/3 hrsz-ú lakóingatlanok, melyek Törteli úti romatelep felszámolása keretében le kell bontani ( a bontás esetlegesen kiterjedhet még több ingatlanra). A terület utóhasznosítása keretében a terület fásítása, erdősítés tervezett. A Hullám, Kőrősi és Zápor utca lakóterületének rehabilitációja keretében az utak építése javítása a hiányzó közművek kiépítése a jövőbeni feladat. A közterületeken további fontos feladat a fásítás. Déli Városrész iparterületi terület, ipari park bővítése Hasonlóan a korábbiakhoz, az önkormányzat ezen a területen is beruházást kell, hogy végrehajtson. Telekrendezéssel új közterületeket, közutakat kell kialakítani abból a célból, hogy a Gyökér utca és a 4. sz. főút közötti cukorgyári telephely, a volt termelő szövetkezet állattartó telep, infrastruktúrával jól ellátott rendezett gazdasági területté váljon; a 4. sz főút és a Piroskai út közötti telephelyek rendezettebbé váljanak, a Körösi út és a Piroskai út csomóponti kialakítása megoldhatóvá váljon, a belső közlekedési utak és csomópontok kapacitás növekedjen DECEMBER 206 VÁTERV95

216 Az iparterületen cél a mélyebb területek feltöltése, a tervezett közterületek területének önkormányzati tulajdonba vonása, gyűjtőutak, primer úthálózat kiépítése, közművek, elosztóhálózatok létesítése. A szükséges ipar fejlesztések érdekében az akcióterületen található ingatlanok értékesítése tervezhető. Alcsi szigeti akcióterület Az önkormányzatnak bővíteni, korszerűsíteni kell a kiépített közútjait valamint a szennyvízhálózatot. Újabb beruházásként meg kell valósítani egy közúti hidat a holtágon,, melyhez a szükséges ingatlanok megszerzését végre kell hajtani. Forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése az akcióterületren pályázati és liciteljárás keretében lehetséges elsősorban turisztikai szálláshelyek fejlesztése céljából. Szandaszőlős akcióterület Az városfejlesztési céloknak megfelelően az Aba Novák út menti jövőbeni kulturális központ körül ( hrsz: 12463/2, 12464, 11517, 12481/ /2, 11523/1, 11523/2 ) ki kell alakítani egy közparkot, parkolókat. A Gorkij és a Krúdy utca csomópontjában tervezett egy fórum létrehozása a közterületen, valamint ezzel összefüggésben egy park a Gorkij úttól délre. Szükséges megszerezni az integrált városfejlesztési stratégiában megjelölt tömbbelsők lakóterületi hasznosítás megvalósításához meg kell szerezni a kialakítandó közutak területét, kialakításuk után ezeket közművekkel, burkolt úttal el kell látni. A tervezett fejlesztések a városrész nyugati határán szükségessé teszik egy új gyűjtőút kialakítását. Szükséges továbbá önkormányzati tulajdonba vonni Szandaszőlős déli részére tervezet sporttelep területét, le kell folytatni a megfelelő telekalakítási eljárásokat, ki kell alakítani a szükséges kiszolgáló egységeket. Az akcióterületen található önkormányzati tulajdonban lévő építési telkek további értékesítését folytatni kel az önkormányzatnak ingatlanépítés céljából. Az értékesítéshez az építési telkeken közműcsatlakozási lehetőséggel el kell látni. Pontszerű fejlesztések területei A fent említett akcióterületeken kívül kiemelt jelentőségű az Abonyi úti használtcikk piac területének valamint a volt Tüdőkórház épületének hasznosítása. Az Abonyi úti használtcikk piac területének hasznosítását a piaci viszonyok határozzák meg, Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az ingatlan pályázati úton történő hasznosítására tett javaslatot. A volt Tüdőkórház épületét jelenleg a Jász Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés használja. Hasznosításáról a későbbiekben születik döntés. Lehetőség a jelenlegi kórház funkció fenntartása valamint vállalkozási célú hasznosítás. Szolnok Megyei Jogú Város ingatlantulajdonának jelentős részét teszik ki az önkormányzati bérlakások, melyek hasznosítását a város lakáskoncepciója határozza meg. A lakásokat a Szollak Vagyongazdálkodási Kft üzemelteti. Szintén jelentős a város tulajdonában álló közintézmények ingatlanai. További sorsukat a jogszabályi változások határozzák meg. A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési tervei az önkormányzat ingatlanait több szempontból érintik. Jelentős beruházás, fejlesztés várható az önkormányzat közterületein a zöldterületek növelésével szépítésével. Az egyik legnagyobb beruházás a gyalogos valamint a tervezett közúti híd megépítése lehet. A tervezett városi építkezésekhez az önkormányzatnak tulajdonába kell vonni a beruházások által érintett ingatlanokat. Az önkormányzat számára bevételt eredményező beruházás a laktanyák területeinek átalakítása, közművesítése, új lakóterületek kialakítása, az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely funkciójú területek kialakítása közművesítése, majd ezek értékesítése DECEMBER 207 VÁTERV95

217 6.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek A projektek megvalósulását segítő ösztönző-rendszer keretében leginkább az alábbi eszközök használhatók: - tervalku - városmarketing stratégia - ösztönzés, adókedvezmények, magántőke mobilizálása A tervalku A tervalku lehetőséget ad arra, hogy egyes városi/közösségi célok megvalósításához a befektetői (magán) tőke hozzájáruljon (pl. iskolaépítés/felszerelés, a befektetés környezetében levő közterületek színvonalas kialakítása/rendezése, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel felvállalása, többlet parkolókapacitás megépítése és a város rendelkezésére bocsátása, stb.). Ennek fejében bizonyos építési kedvezményeket kaphat a várostól, pl.: a telek beépítési %-a korlátozott mértékben, pl. 5 %-kal megemelhető, az építménymagasság ha a környezet és a városkép megengedi - kis mértékben megnövelhető, stb. Fontos, hogy a szabályozási tervben a tervalkuk lehetősége rögzítésre kerüljön a szabályzási terv várospolitikai rétegében. Ezáltal elkerülhetők a tervalkuk esetleges negatív városképi hatásai és az egyedi ad hoc megállapodásokból eredő korrupció lehetősége is kizárt. Ezért a szabályzási tervben rögzíteni kell, hogy hol, milyen módon és milyen mértékig adható tervalku- kedvezmény Városmarketing A projektek megvalósításának meggyorsításához, a zökkenőmentes realizáláshoz hatékony városmarketing tevékenység megszervezése elengedhetetlen. Ennek keretében a városnak aktív, tőkevonzó politikát kell folytatnia: közzé kell tennie - a város honlapján és/vagy egyéb szakmai (gazdasági kamarák, ingatlan befektetők) honlapokon a fejlesztési lehetőségeket, az azokon elérhető lehetséges kapacitásokat, a beépítés szabályait/feltételeit, a területtel kapcsolatos környezeti korlátokat/feltételeket, hogy a tőkebefektetők a szolnoki lehetőségekről információhoz jussanak a befektetésre kiajánlható területeket és befektetési helyszíneket/lehetőségeket tendereztetni kell tájékoztatásként a beruházásokhoz kapcsolódó egyéb a térségben rendelkezésre álló munkaerő nagysága/kvalifikáltsága, a rendelkezésre álló/biztosítható közműkapacitások, a helyi adók rendszere, elnyerhető kedvezmények/támogatások, stb. adatokat is elérhetővé kell tenni részben a városi honlaphoz kapcsolva vagy a befektetési lehetőségeket ismertető honlapról közvetlenül megközelíthető módon javasolt olyan térinformatikai tájékoztató rendszer kidolgozása, melyet az érdeklődők az interneten elérhetnek, ahol a város szabályozási terve olyan telekkereső leválogató szofverrel van összekapcsolva, hogy a befektetni kívánó vállalkozó az általa igényelt paramétereknek (funkció, teleknagyság, beépítési lehetőségek, stb.) megfelelő telkeket le tudja válogatni, ki tudja jelöltetni térképen és lista szerint egyaránt. Lehetőség van e szolgáltatás internetes keresztüli díjassá tételére is, így az önkormányzatnak a működtetés nem okozna költséget a Polgármesteri Hivatalban meg kell honosítani a befektetőkkel kapcsolatos egyablakos ügyintézés -t, ahol valamennyi információt egy helyen és egyszerre/gyorsan be lehet szerezni és az ügyintézés is egyben elintézhető A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel) A befektető vonzás eredményessége növelhető különböző előnyök adásával is: kedvezményes árú telekbiztosítás olyan esetben, ahol a beruházási terület önkormányzati tulajdonban van, vagy adókedvezmények adásával, az iparűzési adó meghatározott idejű csökkentésével vagy elengedésével, az ingatlanadó mérséklésével új (munkahelyteremtő) beruházások esetén, vagy olyankor, ha a területen levő vagy azzal szomszédos elhelyezkedésű szociálisan nem megfelelő lakások pótlását a befektető felvállalja, stb. Fontos, hogy a befektetésből a Szolnok által nyert előny (pl. foglalkoztatás javulása) egyensúlyban legyen a kedvezményekkel, hogy a város hosszú távon se váljon deficitessé DECEMBER 208 VÁTERV95

218 6.3. Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos partnerségi elvárások Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor A város hosszú távú jövőképének meghatározása Szolnok településfejlesztési koncepció készítése során megtörtént, így a lakossági, civil szervezeti részvételt jogszabályi kötelezettség alapján ott biztosították Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során Az önkormányzat az integrált fejlesztési stratégia kidolgozása előtt pályázatot írt ki a lakosság és a civil szervezetek részére a stratégiával kapcsolatosan felmerülő lakossági igények, javaslatok benyújtására, összegyűjtésére. A beérkezett javaslatok kiértékelésre, és a közérdekű, a város céljaihoz illeszkedő indítványok a fejlesztési stratégia részeként kidolgozásra kerültek. A civil kezdeményezések a mellékletben megtalálhatók az összefoglaló táblázattal együtt. Ezen túl szükségessé vált: a városrész önkormányzati képviselőivel és különböző (pl. városfejlesztési, környezetvédelmi, költségvetési) bizottságaival a városrészi programok egyeztetése a városrészre vonatkozó, az IVS-ben megjelenő javaslatok civil szervezetekkel és a városrész intézményeinek vezetőivel (pl. iskolaigazgatók, kultúrházak), valamint a városrész meghatározó gazdasági vezetőivel (legfontosabb cégek, vállalkozók) véleményeztetése városrészenkénti lakossági fórumok tartása az érintett városrész fejlesztési céljaival és konkrét célkitűzéseivel kapcsolatosan, melyen a városrészre vonatkozó javaslatok ismertetésre és megvitatásra kerülnek az informáltság javítása érdekében a fejlesztési stratégia városi önkormányzati honlapon való közzététele olyan interaktív módon, hogy a lakossági vélemények és kiegészítő javaslatok, válaszok közvetlenül beírhatók legyenek a többségében romák lakta városrészek rehabilitációjához, a fizikai környezet javításához (közműellátás fejlesztése, környezetvédelem) és a humán intézményekkel való ellátás fejlesztéshez (pl. Roma Közösségi Ház létesítése) a javaslatokat a fejlesztési stratégia tartalmazza. Ezek ismertetése, a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel megvitatása, utána a helyszíni lakossági fórumok megtartása Partnerség környezeti állapot fejlesztéséhez (a környezeti veszteségek kompenzálása) Az IVS az önkormányzattal már készítés közben egyeztetésre került, így a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megismerhette. A környezeti veszteségek kompenzálása fejezetből láthatóan a fejlesztések egy része éppen a környezet javulásával jár, így ott kompenzációs feladatok nem merülnek fel, ezért nincs mit egyeztetni. Az új beépítésekkel járó területek zöldtömeg-indexének csökkenését a stratégiában javasolt erdősítések, fásítások ellensúlyozzák. A véderdőnek kijelölt területek jelentős része (pl. temető mögötti talajvizes terület) önkormányzati tulajdonban van, így magántulajdont nem korlátoz. A még magántulajdonban levő részeket a város megásárol(hat)ja vagy a beépítésre egyébként is alkalmatlan területet - a tulajdonos erdőként haszosíthatja, ahol a fásítás költségét a környezetvédelmi okokra tekintettel a város vállalja át. (Ez esetben legalább a terület kisajátításának költségeit nem kell az önkormányzatnak vállalnia). Ezen eljárásokkal kapcsolatosan tulajdonosi-önkormányzati partnerségi megállapodás megkötése szükséges Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során Szolnok antiszegregációs programmal már az integrált városfejlesztési stratégia készítése előtt is rendelkezett, melynek elkészítéséhez igénybe vette a kisebbségi önkormányzatok, a fogyatékosok különböző szervezeteinek segítségét, közreműködését is. Így azok kapcsán a partnerségi együttműködés létrejött. Ezért ma már nem az antiszegregációs stratégia készítéséhez, hanem végrehajtásához esetleg kiegészítéséhez kell további partnerséget biztosítani. A fogyatékosok szegregáltságának csökkentésébe bevont szervezetek: aktív résztvevőként és cselekvő módon továbbra is bevonandók a szakmai szervezetek: a Vakok és Gyengénlátók, Siketek- és Nagyothallók, Értelmi Fogyatékosok, Mozgássérültek Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a fogyatékosok városi egyesületei, egyes civil 2007 DECEMBER 209 VÁTERV95

219 szervezetek, a Polgármesteri Hivatal felelős irodái, a kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális intézmények vezetői és a kulturális élet szervezői (kultúrházak). Feladatuk a meglevő jogszabályi és intézményi keretek között a jobb/aktívabb ellátás biztosítása, a többségi társadalom tagjaival közös kulturális és sportesemények szervezése, ehhez a fizikai lehetőségek (terem, klubhelyiség) biztosítása, a többségi társadalom szemléletformálása, az érdeklődés és a szolidaritás felkeltése, az akadálymentesítés valamennyi fogyatékos (vakok) számára (is) alkalmas formáinak kialakítása, stb. befogadó, szemléletváltoztató módon a teljes társadalom: az iskolai és munkahelyi szemléletváltással, a fogyatékosok rendezvényein való részvétellel, a fogyatékosok nem fogyatékos civil szervezetekben való közreműködésének szélesítésével, stb. A roma szegregáltság csökkentésére a megtartható, de az életkörülmények javítását igénylő roma lakta városrészekben a tervjavaslatokban szereplő előirányzatok lakossági és kisebbségi önkormányzattal történő megvitatása és egyeztetése után a magvalósítási ütemterv elkészítése, a megvalósításhoz a lakossági részvétel formáiban és mértékében ( önrész ) való megállapodás, a fokozatos felszámolásra javasolt Törteli úti telep felszámolási folyamat-tervének kidolgozása, az érintettekkel egyeztetése, a megvalósítás ütemezése a partnerségi együttműködés feladata Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél A stratégia készítésének megkezdése előtt a helyi sajtóban megjelent tájékoztatás és közlemény alapján előzetesen összegyűjtésre kerültek a lakossági javaslatok és a civil szervezetek fejlesztési elképzelései is. Ezek feldolgozása, kiértékelése, a stratégiába beilleszthetőség vizsgálata megtörtént. A feldolgozás eredményét összefoglaló táblázat a mellékletben Civil javaslatok címen megtalálható. A különböző szakmapolitikai területek koordinációja a stratégia készítése során mind önkormányzati ill. a Polgármesteri Hivatal különböző ügyosztályai körében, mind a különböző szakmákat képviselő tervezői körökben megtörtént. Egységes valamennyi ágazatot felölelő, sok szempontot mérlegelő és összehangoló, kölcsönösen összedolgozott - anyag készült. Az önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőivel, egyes ügyosztályok képviselőivel folyamatos munkakapcsolat volt az IVS készítése során, amely nemcsak egyeztetésekre, hanem konkrét, a munkában való közreműködésre igényfelmérések, a lakosság részéről tapasztalt elvárások továbbítása, adatszolgáltatás is kiterjedt. A lakossággal, civil szervezetekkel az IVS javaslatait megvitató, véleményeztető kapcsolatfelvétel fórumokon történik, ezek emlékeztetőjét a melléklet tartalmazza. Az IVS még nem lezárt, de tartalmilag komplett anyaga, az egyes akcióterületek tervei és a hozzá kapcsolódó költségkalkulációk is a város honlapjára interaktív módon hozzáférhető formában - felkerültek. Ez nem csak azt tette lehetővé, hogy az érdeklődő lakosság, civil szervezetek, vállalkozók megismerjék az IVS tervezet tartalmát, hanem azt is, hogy véleményt mondjanak, további kapcsolódó javaslatokat tegyenek, stb. Azaz az internetre feltett anyag nemcsak tájékoztatás, hanem kétoldalú információ áramlást lehetővé tevő, aktivizáló anyag. A készítés folyamatába a közösségi megvalósításhoz kapcsolódó magánbefektetők, vállalkozók közvetlenül is be lettek vonva, velük egyeztetések, a javaslatok közös megvitatása megtörtént. A munkaközi állapotban vállalkozói fórumon ismertetett fejlesztési javaslatokhoz a vállalkozók aktívan kapcsolódtak, elképzeléseiket, javaslataikat ismertették (l. a vállalkozói fórumokról készült emlékeztető a mellékletben) Csak egyetértés esetén várható, hogy a vállalkozók magántőke befektetéseikkel a közösségi beruházásokhoz kapcsolódjanak és a város terveihez illeszkedő befektetéseket valósítsanak meg, de az egyetértés kialakulóban van, ellentét vagy ellenérzés a fórumokon nem volt érzékelhető. Az egyes akcióterületekre az ott működő vállalkozások célzott meghívásával területenként kerül(t) sor vállalkozói fórumokra. Itt az egyes (akció)területi javaslatok részletes ismertetése alapján a konkrét vállalkozói elképzelések és a kapcsolódási lehetőségek részletes megvitatásra kerültek. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok közül: 2007 DECEMBER 210 VÁTERV95

220 o A PPP konstrukcióban részt vállaló magánbefektetőkkel megállapodás történik és szerződéskötésre kerül sor. Előzetesen vállalkozói fórumokon és célzottan területi bontásban megtartott vállalkozói összejöveteleken. o A civil szervezetek az igények artikulálásában, a fejlesztések ismertetésében, tudatosításában, társadalmasításában, és a végrehajtás során azok kontrollálásában tudnak részt vállalni. Az IVS készítésének kezdetén a társadalmi/lakossági javaslatok, ötletek, igények összegyűjtése eredményes volt, abban a civil szervezetek aktívan részt vettek. o A lakossági aktív bevonása a lakóhelyi környezet kialakításakor, annak megvalósításakor és a későbbiekben a gondozásba való bevonás lehet hatékony és költségtakarékos Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan A projektek költségbecsléseinél feltűntetésre kerültek az önkormányzat ill. a magántőke által finanszírozható tételek. A PPP konstrukcióban megvalósítható projekteknél a két oldal között egyeztetés és megállapodás megkötése szükséges a feladatok és a költségek megosztásával ill. vállalásával kapcsolatosan. Az egyes projektek javasolt költségmegoszlásának összesítését tartalmazó táblázat az 5. fejezetben a projektek ismertetésénél megtalálható A teljes stratégia partnerségi egyeztetése Az integrált városfejlesztési stratégia a város honlapjára felkerül interaktív formában úgy, hogy a honlap látogatóknak lehetősége legyen véleményt mondani és azt az önkormányzathoz eljuttatni A tervezett program finanszírozhatósága Az IVS-ben szereplő fejlesztések közül az akcióterületként kiemeltekhez részletes elemzés készült, hogy mely programrészek és milyen mértékig finanszírozhatók az ÉAOP pályázati támogatásából + önkormányzati önerőből, melyekhez milyen arányban kerül bevonásra magántőke. Melyik fejlesztések az A, és melyek a B konstrukcióban megvalósíthatók, és a támogatással megvalósuló fejlesztések várhatóan mennyi magántőke befektetést inspirálnak a körzetben a következő 10 évben. Az IVS fejlesztési javaslatai e szempontból elemzésre kerültek. Ezen túl, a városban tervezett fejlesztések egy része EU támogatási segítséggel valósítható meg, de a források nem csak az ÉAOP keretéből származhatnak: a TIOP/TAMOP keretéből kerül támogatásra valamennyi iskolafejlesztés - beleértve a felsőoktatást, a gyógypedagógiai központot és a szakképzést is a TAMOP támogat oktatásszervezéssel, továbbképzéssel kapcsolatos elsősorban szervezési és nem konkrét fizikai fejlesztési - feladatokat a TIOP-ból segíthető a Roma Közösségi Ház megépítése a GOP-ból és a KEOP-ból támogathatók a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek (ipari park, logisztika, klaszterek kialakítása) a KÖZOP segít néhány közlekedésfejlesztési célkitűzés (pl. reptérfejlesztés, tömegközlekedési infrastruktura) megvalósításában az EKOP támogatja az önkormányzat elektronikus közigazgatási átalakítását és a gazdasági előnyt jelentő - városi térinformatikai adat- és tervrendszer felállítását Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások: városfejlesztési társaság létrehozása 6.6. Településközi koordináció mechanizmusai 6.7. A stratégia megvalósításának monitoringja 2007 DECEMBER 211 VÁTERV95

221 7. ELŐZETES AKCIÓTERVEK 2007 DECEMBER 212 VÁTERV95

222 7.1. Az első ütemben ( ) kiválasztott akcióterületek A város döntése alapján az IVS 5. fejezetében bemutatott lehetséges akcióterületekből első ütemben kettő került kiválasztásra: Szolnok a Tisza fővárosa nevet viselő funkcióbővítő városközpont rehabilitáció és Szandaszőlős városrész-központ kialakítása. Szolnok a Tisza fővárosa akcióterv két városrészre: a városközpontra és Tiszaligetre terjed ki. A kettő gyalogos híddal összekapcsolása biztosítja a városközpont funkcióinak jelentős bővítését, a Belváros tiszaligeti zöldterületekkel, szabadidős- és termál létesítményekkel való kapcsolatát, miközben a városközpontban is rendezésre kerül a Tisza-part, funkciókban gazdagodik, városképileg szépül és területileg is bővül a gyalogos városközpont. Ezen fejlesztések egyrészt a város lakosságát szolgálják és az egész város népesség megtartó/vonzó erejét növelik, a lakossági elégedettséget fokozzák, másrészt idegenforgalmi vonzerőt is keltenek, mellyel Szolnok gazdasági potenciálja javul, a város bevételei nőnek, a munkahelyszám (foglalkoztatottság) emelkedik. Nem elhanyagolható a helyi öntudatot/büszkeséget és helyhez ragaszkodást erősítő hatás sem. Szandaszőlős a leggyorsabban növekvő városrész, népességszáma az elmúlt két népszámlálás között 50 %-kal nőtt. Ugyanakkor a történeti városrésztől és a Belvárostól távoli elhelyezkedése miatt a városközponti intézményeket nehezen tudja igénybe venni, saját városrészi központja viszont (még) nincs. E hiányosság pótlását tűzi célul az akcióterv, amely a különálló és már 11 ezer fős lakosságot magába foglaló városrész kulturális, közösségi és szabadidős létesítményeinek megvalósítását, városrész központ kialakítását tartalmazza. Ez a városrészközpont lesz hivatott kiszolgálni az ugyancsak intézményellátás hiányos Kertvárost és az Alcsi szigeti lakóterületeket is, így szerepe Szandaszőlősön is túlmutat Az akciótervek illeszkedése az IVS célrendszerébe Az IVS célrendszerében hangsúlyos szerepet kapott: a gazdaság a társadalom és a környezet fenntartható és kohéziót erősítő fejlesztése. Itt annak bemutatása szükséges, hogy e célok elérését az elsőként kiválasztott két akcióterület jól szolgálja, azaz a két terület rehabilitációjának megvalósítása Szolnok integrált városfejlesztési stratégiájával összhangban van. Az összhang bizonyításának legjobb módja, hogy beidézésre kerül a fejezetben a tematikus célok és területi hatókörükről készült táblázat, melyben a kiválasztott akcióterületek színezéssel (Tisza fővárosa akcióterület: Belváros és Tiszaliget sötétkék, Szandaszőlős-Kertváros világoskék) kiemelésre került. Ebből látható, hogy az akcióterületek milyen célok megvalósításához visznek közelebb fejezet táblázata: a 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköréről GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztés Gazdasági kohézió erősítés téma terület téma terület Logisztikai fejlesztés Iparfejlesztés, Ipari Park Turizmus termék- és volumenfejlesztés Ny-i városrész (E) Szandaszőlős reptér (G) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Belváros (A-B) Tiszaliget (A-B) Alcsi városrész (C) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Területi kohézió erősítése Munkahelyek számának (helyben foglalkoztatottság) növelése Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős reptér (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek(b) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) 2007 DECEMBER 213 VÁTERV95

223 TÁRSADALOMFEJLESZTŐ HATÁSÚ TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztése Kohézió erősítés téma terület téma terület Népességmegtartás fokozása Belváros (A) Esélyegyenlőség növelése Belváros (A) Alcsi városrész (C) (fogyatékosok, romák) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Széchenyi városrész (D) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) Iskolázottsági szint emelése Belváros (A) Antiszegregáció területi Alcsi városrész (C) Alcsi városrész (C) felzárkóztatás ill. Széchenyi városrész (D) Széchenyi városrész (D) telepfelszámolás Ny-i városrész (E) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F) D-i városrész (F) Kertváros-Szandaszől.-Alcsi(G) Lakáshelyzet javítása Belváros (A) Közbiztonság növelése Belváros (A) Alcsi városrész (C) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Széchenyi városrész (D) Alcsi városrész (C) Ny-i városrész (E) Széchenyi városrész (D) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi Ny-i városrész (E) sziget (G) D-i városrész (F) Déli városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, (G) Közmű-ellátottság fejlesztése Alcsi városrész (C) Közösségi terek fejlesztése Belváros (A) Széchenyi városrész (D) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Ny-i városrész (E) Alcsi városrész (C) Déli városrész (F) Széchenyi városrész (D) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Ny-i városrész (E) Közlekedés, tömegközlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Tiszaliget, Szandai rétek (B) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) 2007 DECEMBER 214 VÁTERV95 Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) A FIZIKAI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSÉNEK TEMATIKUS CÉLJAI Fenntartható fejlesztése Kohézió erősítés téma terület téma terület Belváros (A) Identitás tudat és Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) lokálpatriotizmus erősítése Alcsi városrész (C) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Ny-i városrész (E) Szandaszőlős, Kertváros, Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi Alcsi sziget (G) sziget (G) Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek erősítése Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D)

224 Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) A táblázatból látható, hogy a két akcióterület szinte valamennyi az IVS-ben kitűzött céllal kapcsolatban van, s a célok túlnyomó többségénél mindkét terület szerepel. A Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület csupán a logisztika és iparfejlesztés, az azzal kapcsolatos klaszterek kialakítása és különbözőszállítási módok összekapcsolása, az antiszegregáció és a közműellátás fejlesztése célok között nem szerepel. A terület városközponti jellege miatt az iparilogisztikai fejlesztésekhez nem is csatlakozhat, közműellátás terén pedig nincs pótolni való, hiszen a Belváros közművekkel ellátott. Az antiszegregációs programban közvetlenül (telepfelszámolás, telep rehabilitáció) nem érintett, hiszen éppen városközponti jellegéből adódóan szegregált zárványról nemigen lehet beszélni, hiszen valamennyi ellátó funkció a területen belül elérhető és jelen van. Közvetetten azonban a Belváros is jelentős mértékben kapcsolódik a szegregációs gondok megoldásához azzal, hogy a közterületi rendezésekkel, közösségi terek kialakításával mindenki számára hozzáférhető és az esélyegyenlőséghez hozzásegítő létesítmények, városi fórumok, közösségi terek jönnek létre. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterület az iparfejlesztés, a klaszterek kialakítása, a népességmegtartó erő fokozása és az antiszegregációs célok között nem szerepel. Az első kettő a terület jellegéből Tisza-part közeli (zömmel családiházas) lakóterület adódóan nem cél, mivel nem lenne kedvező gazdasági területek létrehozása a térségben. A második kettő az ilyen jellegű problémák hiánya következtében nem cél, hiszen nem szükséges a népességmegtartó erő fokozása ott, ahol tíz év alatt másfélszeresére nő a lakosok száma. Konkrét szegregált telep-felszámolási szükségesség a területen nem jelentkezik, de a városrészközpontban kialakuló közösségi létesítmények közvetetten mégiscsak csökkentik a szegregációt és növelik az esélyegyenlőséget A Szolnok a Tisza fővárosa előzetes akcióterve Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület két területi egysége: a Belvároson belül az Ady Endre utca, Pólya Tibor utca, Szabadság-tér, Kossuth Lajos út, Magyar utca, Sóház utca, a volt Damjanits strand uszoda északi telekhatára, Damjanich utca, Tisza folyó, Mártírok útja, Raktár utca, Ószolnoki indóház telkének nyugati határa, Indóház utca, Mártírok útja, Templom utca, Sütő utca, Baross Gábor út, Móricz Zsigmond utca által határolt 73,3 ha terület és a Tiszaliget, a városi hídtól Ny-ra levő 71,0 ha terület. Az akcióterület teljes területe 144,3 ha A jogosultság igazolása A lehatárolt akcióterületnek a Város közösségi-társadalmi súlyponti területe és a Város gazdasági súlyponti területe indikátorok közül minimum 1-1-et teljesítenie kell. A Tisza fővárosa mindkét kategória mindkét paraméterét teljesíti: Közösségi funkciót ellátó intézmények: száma meghaladja a minimum egyet (Szolnoki Szigligeti Színház, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Damjanich Múzeum, Kulturális Központ, Szolnoki Galéria, VOKE Borostyán Művelődési Ház, Tisza Mozi, számos középiskola) Közigazgatási funkciót nyújtó intézmények száma meghaladja a hármat (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Szolnoki Kistárság Többcélú Társulása, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, Munkaügyi Bíróság, Cégbíróság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség, ÁNTSZ, (Közép-Tiszavidéki) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, stb.) Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatási egységek száma meghaladja a tizet: üzletutca számos vendéglátó hellyel a Kossuth utca, Baross Gábor út, Szapáry út, a modern városközpont területén bevásárlóközpont (Szolnok Plaza) és szálloda működik, a város patinás szállója a Tisza Szálló a Tisza-parton, stb. Üzleti szolgáltatóegységek (pl. bank) száma meghaladja a min. kettőt: a belvárosban szinte minden nagyobb magyarországi banknak van kirendeltsége (Kereskedelmi és Hitelbank, 2007 DECEMBER 215 VÁTERV95

225 Budapest Bank, OTP, egyéb üzleti szolgáltatásokat nyújt pl. az Idegenforgalmi Szolgálat, sok a belvárosban az ingatlanforgalommal kapcsolatos szolgáltatás, stb.) Helyzetelemzés Az akcióterület adatai Mutató Szolnok összesen/átlag Városközponti akcióterület 1 Belváros összesen Lakónépesség száma (fő) (5,89 %) Lakónépességből 0-14 évesek aránya 16,2 8,5 13,9 (%) Lakónépességből évesek aránya 65,1 64,7 63,7 (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 26,8 22,5 Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív ( ,2 18,5 15,7 éves) korúakon belül Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 19,2 25,3 23,5 éves és idősebb népességből (%) Lakásállomány (db) (7,19 %) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 13,5 7,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) 39,5 54,0 39,5 Legfeljebb ált. isk. végzettséggel rendelkezők és rendszeres 12,5 15,3 10,9 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 56,7 43,2 56,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások 36,7 50,8 40,5 aránya (%) Állandó népesség száma (fő) (4,81 %) Az akcióterület lakossága a szolnoki népesség 5,9 %-át, a belvárosinak 13,8 %-át teszi ki. Az akcióterület adatait a városi és a Belváros városrészi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az akcióterület szinte minden mutatója kedvezőtlenebb, mint a városi és a városrészi átlag, egyetlen fontos mutató, a felsőfokú végzettségűek aránya jobb mindkettőnél. Az alacsonyan kvalifikáltak (csak általános iskolát végzettek) aránya ugyan a városi átlagnál kedvezőbb, de rosszabb, mint az egész Belváros együtt. Jellemző a népesség nagyfokú elöregedése, a gyermekek aránya a városinak csupán fele körül alakul, az időseké pedig jelentősen meghaladja azt. Magas a munkajövedelemmel nem rendelkezők és alacsony a foglalkoztatottak aránya nemcsak összességében, hanem az aktív korúakra vetítve is. A foglalkoztatottak nélküli háztartások magas arányát emellett az elöregedés is okozhatja. A városközpont rehabilitációja nemcsak az akcióterület lakosságának, hanem az egész városnak készül, ezért nem csak az akcióterületi jellemzők határozzák meg a program tartalmát. A rehabilitációnak azonban olyannak kell lennie, ami a jelenlevő népesség igényeit is kielégíti, azaz a magasan képzett lakosság kulturális és esztétikai színvonalának is megfelel, ugyanakkor vonzóvá teszi a városközpontot lakóhelyként is, a fiatalok számára is, hogy a népességösszetétel kedvező irányba mozduljon el. Ugyanakkor igen fontos tényező a fejlesztés tartalmi összetételének meghatározásánál, hogy a jelenleg nem vagty alig hasznosított területek, épületek rangjuknak megfelelően hasznosuljanak és a városközpont a turizmus számára is vonzóvá váljon. Ez hozzájárulhat a pezsgő belvárosi kulturális élet kialakulásához valamint a városrészben megtermelt jövedelmet nagy mértékben emelheti Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Az akcióterület a Belváros leginkább városközponti része, Szolnok intézményi központja. Egyes részei kizárólag intézményi funkcióval megtöltöttek (modern városközpont a Ságvári Ady Batthyány Baross u. által határolt tömb valamint a Damjanich uszoda Megyeháza - színház környéke), máshol az intézményi és lakó funkciók keveredése jellemző, többnyire a klasszikus városi megoszlásban: a földszinti üzletek fölött elhelyezkedő lakásokkal. Közvetlenül a Tisza-parti (a Mátírok útja Templom u. 1 Az akcióterületi adatok közül a narancsszínnel alászínezett adatok a városi átlagnál kedvezőtlenebbek, a zölddel alászínezettek kedvezőbbek. Az akcióterületi adatok közül a városrészi adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebbeket nagyobb számnagyság és vastag szedés emeli ki DECEMBER 216 VÁTERV95

226 Sóház u. és a folyó közötti) területen közösségi intézmények és közparkok helyezkednek el. E területsáv Ny-i részén több történetileg és városképileg is értékes nagyobb épület/telek használaton kívül, leromlott állapotban van. A területre jellemző a mozaikosság, a töredezettség, különböző beépítésű, stílusú tömbök egymás mellettisége. Egyes részei (városközpont II. a Batthyány Ady Dr. Elek Baross utcák által közrezárt terület, a Tisza-part egyes szakaszai, az Ó-állomás környéke) leromlott állapotban vannak és alulhasznosítottak. Az akcióterület forgalmilag túlterhelt, nemcsak célforgalom nagy, hanem átmenő forgalom is terheli. Kevés a rendezett gyalogos felület bár a Kossuth tér átépítésével megindult a kedvező átalakulás. A központ kereskedelmi és vendéglátási létesítményei változatos színvonalon működnek, patinás és egykor rangos létesítmények (pl. Nemzeti Szálló) használati nívója nem megfelelő. A belvárosban kevés a közpark, a Tisza-parti sétány nem kellő színvonalon kialakított és karbantartott, a városközpontnak nincs kapcsolata a Tiszaligettel, pedig kedvezően egészíthetnék ki egymást. Az akcióterület jellemzői: Demográfiai és társadalmi problémák o Népesség elöregedése o Alacsony foglalkoztatottsági szint o Egyszerre magas és alacsony iskolázottsági szint Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználatlansága o A Tisza-part elhanyagoltsága és nem kellő hasznosítottsága (közterületi felszereltség és funkciók hiánya) o A Tiszaligettel való kapcsolat teljes hiánya o Nem kellően hasznosított vagy használaton kívüli idegenforgalomra alkalmas - épületek Esztétikai és funkcionális mozaikosság o nem egyöntetű megjelenés, a harmónia hiánya, stílusok ütközése o városképi és használatbeli törések, o túlzsúfoltság és alulhasznosítottság egymás melletti megjelenése o elhanyagolt és presztízs-területek közelsége, a közterületek (többnyire) alacsony színvonala o összefüggő városközponti gyalogos rendszer hiánya, a közterületek nem kellő felszereltsége, funkció szegénysége és az utcabútorozás alacsony szintje o a zöldfelületek nem megfelelő színvonala Közlekedési problémák 2007 DECEMBER 217 VÁTERV95

227 o A területet elvágó utak jelentős forgalmi terhelése, a forgalomcsillapítás nem elégséges volta o Parkolás megoldatlansága, kapacitáshiánya o Kerékpárút hiánya Környezeti problémák o A főutak mentén magas környezetterhelési (zaj- és levegő) szint o Árvízvédelmi problémák (támfal nem megfelelő magassága) Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai Az akcióterületi alapvető célja, hogy: Szolnok városi szintű ellátási viszonyai javuljanak, a Belváros környezeti feltételei kedvező irányba mozduljanak el, élettel teli közösségi városi terek jöjjenek létre, a város(rész) idegenforgalmi vonzereje jelentősen fokozódjon, a városi kötődés erősödjön, az akcióterületi beavatkozások a fejlesztések zászlóshajójaként a további környezetfejlesztéseket indukáljon - felgyorsítva ezzel a Tisza-parti városrész egészének komplex rehabilitációját. Az akcióterület fejlesztési prioritásai és a területre vonatkozó egyéb fejlesztési célok az IVS fejezetében meghatározásra kerültek. Az alábbi táblázat foglalja össze a célokat (melyek közül a prioritások vastag betűvel szedve kerültek kiemelésre) és azt, hogy a Szolnok a Tisza fővárosa program melyik célt milyen beavatkozásokkal éri el: Célok Turizmus termék- és volumenfejlesztés Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Népességmegtartás, vonzerő fokozása Lakáshelyzet javítása Közlekedés javítása Esélyegyenlőség növelése 2007 DECEMBER 218 VÁTERV95 Megvalósítási javaslatok, fejlesztési beavatkozások Belvárosban: Damjanich uszoda területének turisztikai átépítése Tiszaparti sétány rehabilitációja és funkciógazdagítása Szapáry út sétálóutcává átalakítása Gyalogos városközpont területi kiterjesztése Az Ó-állomás közösségi/kulturális hasznosítása Tiszaligetben: termálfürdő és sportuszoda fejlesztés 3 db termálszálló építés (3, 4 és 5 csillagos) Összekötő gyalogos és kerékpáros híd Tiszaparti sétány rehabilitációja és funkciógazdagítása Szapáry út sétálóutcává átalakítása, mellette vendéglátás és üzletek Gyalogos városközpont területi kiterjesztése Az Ó-állomás közösségi/kulturális hasznosítása Gyalogos és kerékpáros híd és hídfői A teljes területen a közterületek felújítása és funkciójuknak megfelelő felszerelése (utcabútorozása), díszburkolatos gyalogos terek kialakítása (a mikroklímatikus viszonyok alakításával), zöldfelületek rendezése, épület felújítások, portálosítások, használaton kívüli épületek hasznosítása, saját arculat kialakítása A belvárosi meglevő kulturális létesítmények és környezetük rendezése, szabadtéri funkciókkal gazdagítása, az Ó-állomás területének ipartörténeti/vasúti múzeum, technika/kultúra háza, skanzen célra hasznosítása, a gyalogos felületek mellett a vendéglátás fejlesztése A kulturáltan kialakított és funkciógazdag városközpont az egész város lakosságát szolgálja és identitástudatát/büszkeségét erősíti, fokozza a lokálpatriotizmust Az idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi és kulturális létesítmények jelentős élőmunka-igénnyel jelentkeznek, a munkahelyek száma nagymértékben nő A belvárosi lakónépesség csökkenést a terület presztízsének és használhatóságának/kulturáltságának emelkedése fékezi, a teljes város lakónépességére vonzó hatás várható A népességmegtartás mellett jelentős turisztikai vonzerő növekedésre lehet számítani, ami a város bevételeit emeli A rehabilitáció a városközpont lakásállományát felértékeli, célzott lakóház rehabilitáció a Városközpont II. területen szükséges (226 db lakás, ebből alacsony komfortfokozatú 48,2 %) Parkolási problémák megoldása, belvárosi forgalomcsillapítás és a forgalmi utak visszaépítése, gyalogos felületek kialakítása, kerékpárút hálózat és híd megépítése Az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi közterületi eseményhelyhez és közterületen elhelyezett funkcióhoz, a közterületek átépítésével a teljes körű akadálymentesítés végrehajtása

228 Közbiztonság növelése SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Célok Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása Városrész-karakter erősítése Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése Megvalósítási javaslatok, fejlesztési beavatkozások A közlekedésbiztonság jelentősen nő a forgalomcsillapítással, a kerékpárutak és akadály/baleset mentes gyalogos területek kialakításával, a közterületek átépítése kapcsán kiépíthető a térfigyelő rendszer, javul a közvilágítás, a Tisza-parti sétány rehabilitációjával a támfal magasításra kerül, ezzel javul az árvízvédelem A Tisza-part természeti adottságai beépülnek a városrész zöldfelületi rendszerébe és arculatába, a történeti épületek (tárház, ó-állomás) hasznosításra kerülnek, a Szapáry út menti építészeti értékek felújítás során fontos városkép alakító elemmé válnak, a Városközpont II. zeg-zugos történeti szerkezete gyalogos üzletutcaként értékesül A forgalomcsillapítás, a parkolás megoldása csökkenti a kibocsátás mértékét, a zöldfelületi rendszer környezetjavító hatású, a gyalogos terek kialakításánál a klímavédelem (árnyékolás) fontos szempontként kezelése mikroklíma (használhatóság) befolyásoló hatású A közterületek rendezése során megteremthető az egyes területrészekre jellemző egyedi arculat, egységes stílus, a funkcióhoz illeszkedő karakter, a történeti építészeti értékekkel harmonizáló környezet A vonzó belváros és az egyedi Szolnokiság erősíti a lakossági megelégedettséget, a települési kötődést, aktivizálhatja a lokálpatriotizmusban rejlő cselekvési készséget ( tenni valamit a városomért ) A megcélzott elérendő indikátorok A fejlesztések hatására: a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra emelkedjen, o ebből a külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra, o az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Belvárosban a 2001 évi 40,5 % értékről 2013-ra 30 %-ra, csökkenjen, a kiskereskedelmi üzletek és vendéglátók száma a 2005 évi érték kétszeresére növekedjen a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltatók aránya a évi 30,1% -ról 2013-ra 45 %-ra emelkedjen Fejlesztési programok A következő térképi ábra a belvárosi rehabilitáció tervét mutatja, melyen a későbbi ütemekben megvalósuló elemek szürkén nyomtatva jelennek meg, színessel kiemelésre csak a ben megvalósítani tervezett fejlesztések kerültek, melyek a pályázati támogatás felhasználásával, vagy az ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkéből kerülnek megépítésre. A pályázati támogatással finanszírozottak piros, a kapcsolódó vállalkozói tőke beruházásai kék, az egyéb közpénzekből (önkormányzati, ágazati állami) finanszírozottak zöld színnel kerültek nyomtatásra. (A színezés megegyezik a táblázatok színezési kategóriáival.) 2007 DECEMBER 219 VÁTERV95

229 2007 DECEMBER 220 VÁTERV95

230 Az IVS 5. fejezetében ismertetett komplex belvárosi programból első ütemben az alábbiak kerültek bele a fejlesztési akcióba: A város-rehabilitáció tartalma Az akcióterület lehatárolását és a rehabilitáció egyes részterületeit ill. elemeit az alábbi térképvázlat szemlélteti. A fejlesztési területek betű/számjelei a táblázatokkal és ismertető szövegekkel való beazonosíthatóságot biztosítják Az alábbi táblázatban az akcióterület valamennyi fejlesztési feladata felsorolásra került, a színezés a megvalósításhoz igénybe vehető források ill. a megvalósítás ütemezése szerinti megkülönböztetést szolgálja. Az első ütemben, pályázati támogatással megvalósítandó elemek piros, a pályázathoz kapcsolódó magántőkéből megvalósuló elemek sötétkék, a későbbi ütemben vagy pályázaton kívüli közpénzből megvalósuló fejlesztések zöld, a fejlesztésekhez kapcsolódóan (de pályázaton kívül), vagy a fejlesztések hatására tíz éven belül magántőkéből megvalósuló fejlesztések világoskék színnel kerültek kiemelésre. Sárgák a lakossági tőke részvételével - de pályázati vagy önkormányzati támogatással megvalósítható rehabilitációk. A más pályázatokból (TIOP, TÁMOP, GOP, KÖZOP, KEOP) támogatható, köz- és/vagy magántőke bevonását is feltételező fejlesztési elemek szürkével lettek alászínezve. Fejlesztési feladatcsoportok Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) bruttó szintterü A-B1 A-B2 A-B3 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében Városközpont I befejezése, kiegészítése Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 2007 DECEMBER 221 VÁTERV95 m² (fm) érintett telkek száma let 1 telekrendezés 13 telek 2 gyalogos-vegyes útburkolatok kialakítása 3 gépjárműutak felújítása 4 hiányzó közművek kiépítése 5 épület rehabilitáció és funkcióváltás telek 6 fásítás, parkosítás fehérház bővítés, átépítése 500 f 6500 új üzleti negyeddé (kongresszusi 3400 központ) átép. 2 Budapest bank melletti telken 3000 bankszékház 3 parkoló ház 4 szint 320 f parkolólemez 2 szint 125 f gyalogos felületek kialakítása parkosítás gépjárműút felújítás, átépítés lakások felújítása (gépészet, hőszigetelés, vízszigetelés, homlokzatok) 800 l 2 gépjárműutak felújítása parkoló-lemez az óvoda telkén parkosítás, fásítás gépjárműút átépítése, két sávra 2100 szűkítése szűkítés 2 Pavilonok 6 db gyalogos ill. vegyesforgalmú útburkolatok építése 4 épület rehabilitáció és funkcióváltás 320l 5 új üzletek, éttermek cukrászda 3000 (földszint+i. emelet) 6 parkoló terep alatt 2 sz parkolólemez 3 sz szintbeli parkoló fásítás, zöldfelületek 3600

231 Fejlesztési feladatcsoportok Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette lévő ingatlanok hasznosítása A-B7 Ó-állomás és környékének hasznosítása A-B8 A-B9 A-B 10 A-B 11 A-B 12 A-B 13 A volt Damjanich strand és uszoda hasznosítása Támfal átépítés a Tisza-parti sétány hosszában 1 gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése 2 Pavilonok 4 db 240 bruttó szintterü let m² (fm) érintett telkek száma 1320 m² 3 gyalogos útburkolatok építése új üzletek fásítás, zöldfelületek gyalogos útburkolatok építése fásítás, zöldfelületek Templom út és a Tisza-part 5000 közötti iskolák, kollégiumok felújítása, hasznosítása, funkcióváltása 4 tárház hasznosítása (lakások, üzletek, vendéglátás) 100 l + 5 az Ó-állomás telke melletti 3000 Tisza-parti ingatlanok idegenforgalmi célú hasznosítása (motel, étterem) 1 vasút-emlékhely (indóház múzeumi célú átépítése), a telken vasúttörténeti szabadtéri bemutatók kialakítása 2 skanzen és szabadtéri régészeti bemutató 3 rendezvényterület 4 kereskedelmi létesítmény 1 4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand átépítése, közhasználatú gyalogos átjáró kialakítása, épület alatt gk. parkolók 1 Szádfalazás, sétányszélesítés, támfalmagasítás Tiszaligeti támfal 1 Támfal kialakítás fm kiépítés és 2 sétány kiépítése 3600 sétány kialakítás 3 parkosítás 3600 Gyalogos és 1 hídszerkezet (280) kerékpáros-híd 2 parkoló 20 fh és hídfők 3 gyalogos burkolatok zöldfelületek szobor áthelyezés 1 Sportuszoda lelátóval és versenymedencével Termálfürdő, 500 fh. 50x20 m sportrekreációs és medenc e központ 2 élményfürdő 1600 fő 1580 m² Tiszaligeten 3 termálfürdő 582 m² Termálszállók 1 4 csillagos termálszálló a sport Tiszaligeten és rekreációs központtól K-re szobás 2 3 csillagos termálszálló a sport és rekreációs központtól Ny-ra szobás csillagos termálszálló a Tisza-parton a volt kemping telkén 150 szobás 2007 DECEMBER 222 VÁTERV95

232 Fejlesztési feladatcsoportok Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) A-B 14 A-B 15 A-B 16 A-B 17 A-B 18 A-B 19 A-B 20 Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú funkció bővítése Tiszaligeti stadion sporttelep. rehab. Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása Tiszaliget kapujának rendezése 1 recepciós épület kialakítása 250 m² 2 főépületben szállás fh.-ek 50 fh kialakítása (3 csillagos) 3 kőépületek átalakítása felújítása 30 db 4 faházak téliesítése 96 fh 5 szabadtéri színpad és lelátó 1000 fh 6 lovaspálya fejlesztése, istálló építése lelátóval lelátó 1000 fh 7 erdei iskola létesítése előadó 80 fh. 8 közösségi foglalkoztató, 300 m² meglévő épület felújításával 9 Sport (strandröplabda, lábtenisz, ping-pong, bowling, streatball) pályák építése 10 közmű rekonstrukció 11 eszközfejlesztés 1 stadion felújítás 2 sportpályák felújítása bruttó szintterü let 1 Bővítés--1 db 400fh + 2 db 150fh + 4 db 75fh + 7 db 32fh + 18 db 25fh felújítás 1 diszkó épületének átépítése 800 (vendéglő, idegenforgalmi szolgáltatás) 2 parkoló építése fh parkosítás parkoló építése 90 fh gyalogos felületek építése 750 Termál központ előtti parkoló, és park kialakítása 3 park felújítás, átalakítás A projektcsoportokh oz szükséges közös közlekedési beavatkozások A szükséges közműfejl. 1 mini körforgalom a Szapáry és a Templom utca csatlakozásánál 2 gyalogos-aluljáró elbontása 3 körforgalom szoborral a Szapáry és Baross G út csatlakozásánál 1 db 1 db 4 Baross G út átépítése 600 fm 1 A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán L. fenti táblázat sötét- és világoskék színnel kiemelt sorait. m² (fm) érintett telkek száma A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen L. fenti táblázat zöld színnel kiemelt sorait. A következő térképvázlatok a belvárosi rehabilitáció Tisza fővárosa területének terveit mutatják be. (ismertetése részletesen az 5. fejezetben) DECEMBER 223 VÁTERV95

233 A Szapáry úti gyalogos tengely kialakításának beépítési javaslata 2007 DECEMBER 224 VÁTERV95

234 A belvárosi-tiszaligeti gyalogos és kerékpáros híd terve 2007 DECEMBER 225 VÁTERV95

235 A híd látványtervei 2007 DECEMBER 226 VÁTERV95

236 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városközpont rehabilitációval megcélzott csoportokat és igényeiket, valamint az azok kielégítését szolgáló fejlesztési tevékenységeket az alábbi táblázat foglalja össze: Célcsoport Igény Kielégítés Belvárosi lakosság és az egész város lakossága Befektetők Turisták, város-látogatók Kulturált, esztétikus és funkciógazdag környezet A környezetterhelés csökkentése Jelenlegi közlekedési problémák (túlzsúfoltság, parkolóhiány) oldása Profitképes befektetési lehetőségek Kulturált üzleti környezet, kapcsolódó gazdasági tevékenységek Rendezett és vonzó fizikai környezet Színvonalas és komplex programkínálatot nyújtó idegenforgalmi létesítmények Színvonalas és egyedi arculatú, kellemes időtöltést biztosító környezet 2007 DECEMBER 227 VÁTERV95 Közterület rendezések, gyalogos központ kialakítása, zöldfelületek bővítése és rehabilitációja, sortatarozások épület felújítások, portálrendezés, új közösségi, kulturális, vendéglátási, szórakoztató és kereskedelmi létesítmények Forgalomcsillapítás, a belvárosi forgalmi rend megváltoztatása, a kerékpáros és gyalogos forgalom elsőbbsége, a köztisztasági tevékenység fokozása, elhanyagolt területek használatba vétele és rendezése, hulladéklerakás megszűntetése A városközpont forgalmi terhelésének csökkentése a forgalmi rend megváltoztatásával és egyes nyomvonalak visszaépítésével, a városközpont I. és a Szapáry út melletti tömbökben a tervezett (mély)parkoló ill. parkolóházi kapacitás megépítése Termálfürdő és szálloda építések, vendéglátás, kereskedelem és (szabadidős/szórakoztató/kulturális) szolgáltatások fejlesztése, lakásépítés, kulturális beruházásokban való részvétel, a rehabilitációs folyamat megvalósításában való részvétel Egymást kiegészítő üzleti tevékenységek - szálloda, kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatás, szabadidős és egészségügyi/termál szolgáltatások - területi egymásmellettisége Kulturált és nívósan kialakított (esztétikus, tartós, rongálásmentes) közterületek, gyalogos terek, megoldott parkolás, forgalomcsillapítás, rendezett és felszerelt zöldfelületek Széles körű termálprogram, minőségi szálloda választék, gazdag közösségi, kulturális, vendéglátási, szórakoztató, kereskedelmi és szabadidős/sport kínálat, szolnoki egyedi/helyi jellegű programok, a Tisza program-elemmé tétele Nívós közterület rendezések, gyalogos központ kialakítása, zöldfelületek bővítése és rehabilitációja, szabadtéri funkciókkal gazdagítása, épület felújítások, rendezett és vonzó portálok, utcakép, hangulatos téralakítások, a Tisza városképi és funkcionális szerepének növelése A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az első ütemben pályázati támogatással ill. ahhoz kapcsolódó magántőke befektetéssel megvalósuló projekt elemek: a Belváros és Tiszaliget közötti gyalogos és kerékpáros híd a hídfők kiépítésével és a hídfők környezetének rendezésével A Szapáry út gépjárműforgalmi visszaépítése és helyén a díszburkolatos gyalogos felületek és kerékpárút kialakítása, a sétálóutca/korzó berendezése, utcabútorozása, parkosítása A Szapáry úti korzóhoz kapcsolódó vállalkozói tőkéből megvalósuló épület funkcióváltások, és rehabilitációk, új üzletnyitások, vendéglátóhelyek, pavilon építések A városközponti Kossuth u. és Tisza-part közötti - utcák forgalomcsillapítása és díszburkolatosítása A fejlesztések feltételeként és a jelenlegi parkolási problémák megoldására a 160 fh-es kétszintes térszín alatti parkoló és a 240 fh-es három szintes parkolólemez és 60 fh térszíni parkoló megépítése Vállalkozói tőke részvételével a Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi átépítése, 250 fh-es 4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand létesítése Tiszaligetben a volt kemping helyén vállalkozói tőke bevonásával 5 csillagos 150 szobás termál szálló megépítése A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások fokozódik a városközpont és vele egész Szolnok vonzereje, pozitív irányban változik a város karaktere, javul a városkép, a városi szintű szolgáltatások kibővülnek,

237 a rekreációs szolgáltatások a lakóhelyekről gyalogos, kerékpáros távolságra elérhetők lesznek, a társadalmi érintkezés szinterei kibővülnek, ennek következtében a Belváros vonzó lakókörnyezetté válik, fékeződik ill. megáll a népességcsökkenés és elöregedési folyamat, a civilszervezetek aktivitása megnő és megerősödik a lokálpatriotizmus, nő a közlekedésbiztonság és a közbiztonság, javul a népesség megelégedettségi érzése, felértékelődnek az ingatlanok, a városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik, a szolnoki karaktert hordozó épületek, épületrészek városszerkezeti elemek, a megőrzést hosszútávon biztosító funkciót kapnak, megnő az idegenforgalom, az itteni telek/üzlet tulajdonosok, de az itt lakók bevételei is fokozatosan emelkedni fognak, Esélyegyenlőségi hatások a közterület átalakításokkal általánossá válik az akadálymentesítés, a közterületi funkciók, a gyalogos tereken tartott események mindenki számára hozzáférhetők lesznek, az esélyegyenlőség javul, Környezeti hatások a környezetterhelés csökkeni fog a forgalomcsillapítás, a gyalogos és kerékpáros forgalom növekedése valamint a híd megépítése eredményeként, megoldódnak a parkolási gondok, kevesebb lesz az autók által elfoglalt közterület, a tiszaligeti zöldterületek közvetlenül bekapcsolódnak a belvárosi életbe, a városrész környezetesztétikai szempontból jelentősen javul, a természeti és épített értékek megőrzése fokozódik, több lesz a zöldfelület és sokkal gondozottabb, a Tisza-parttal való kapcsolat javul, a folyó szerepe a város életében és látványában megnő, Az akcióterületi fejlesztések összvárosi hatásai pozitív irányban változik Szolnok arculata, a jelenlegihez képest nagyobb szerepet kap a Tisza, mint turisztikai vonzerő, láthatóbbá válnak és városi közösségi funkciókkal töltődnek fel a helyi települési hagyományokat hordozó épületek, településrészek, hagyományos utcaszakaszok, Szolnok ipari gazdasági szerepköre mellett egyre erősebben megjelenik idegenforgalmi szerepköre is. A szomszédos városrészekre gyakorolt hatások Javul az ellátás szint a A Belváros vonzó környezete és magas szintű szolgáltatásai segítik a nyugati és a déli városrészek gazdasági területeinek betelepülését A városközpont közelsége az Alcsi városrész ellátási színvonalának emelkedését közvetlenül is javítja A Széchenyi városrész városi, zártabb, emberi léptékű, közösségformáló építészi környezet hiányát a belvárosi gyalogos összefüggő színterek megjelenése enyhíteni fogja a tiszaligeti fejlesztéssel egybekapcsolt belvárosi rehabilitáció további rekreációs fejlesztéseket indukál - dél felé, a Szandai rétek irányába is, ahol nagy kiterjedésű, beépítetlen és természeti környezetbe ágyazott szabadterületek erre rendelkezésre állnak rendelkezésre (városi szabadidő és rendezvényterület kialakítási lehetősége) A kistérségre kisugárzó hatások az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak a szolnoki kistérség egészének fejlődéséhez is o a városközponton belüli intézményi ellátás bővítésével, o az újonnan kialakuló gyalogos üzletutcák bővülő kereskedelmi kínálatával, o a vendéglátás szolgáltatásainak bővülésével, 2007 DECEMBER 228 VÁTERV95

238 o a tiszaligei termál, sport és fürdő szolgáltatásaival o a Belvárosban újonnan kiépülő kerékpárút-hálózat csatlakozni fog a regionális, kistérségi rendszerhez o a Belváros turisztikai kínálata, vonzerői hozzájárulnak a kistérségi turizmusfejlesztési csomagokhoz. A fejlesztések Észak-alföldi Régióban várható hatásai Belvárosi rehabilitáció fejlesztései segítik az Észak Alföldi Régión belül a területi különbségek kiegyenlítődését o az idegenforgalmi kínálattal növelésével, o a városi intézményi ellátás bővítésével, o az életkörülmények javításával A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások működésének leírása és a szervezeti terv Pénzügyi terv A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése A belvárosi-tiszaligeti akcióterület költségtáblázatában színezéssel kiemelésre kerültek az első ütemű és az ahhoz kapcsolódó beruházások. Piros színnel kerültek alászínezésre azok a tevékenységek, amelyek a pályázati támogatásból valósulnak meg az első ütemben, a pályázathoz kapcsolódó vállalkozói tőke befektetések (B konstrukció) sötétkék, a pályázati fejlesztések hatására épülő magánbefektetések (C konstrukció) pedig világoskék színnel kerületek kiemelésre. A Tisza fővárosa programból alászínezés nélkül maradtak megvalósítása nem az ÉAOP pályázati támogatásokhoz kötődően vagy csak a későbbiekben (nem az első ütemben) kerülnek megvalósításra. A-B jelű--szolnok a Tisza fővárosa akcióterület költségei Megnevezés Mennyiség Fajlagos bruttó költség eft/egység Építés költsége MFt Tervezés, művezetés műszakiell MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében 1 Telekrendezés eft/telek 1,3 0,1 1,4 0,3 0,1 1,8 Gyalogos-vegyes m 2 20 eft/ m 2 106,0 10,6 116,6 23,3 11,7 151,6 2 útburkolat kialakítás 3 Gépjárműutak m 2 20 eft/ m 2 117,2 11,7 128,9 25,8 12,9 167,6 felújítása 4 Épület-rehabilitáció m eft/m ,0 260, ,0 572,0 286, ,0 és funkcióváltás (130 db érintett telek) épület szintter. 5 Fásítás, parkosítás m 2 10 eft/m 2 47,5 4,8 52,3 10,5 5,2 68,0 Összesen 4 107,0 A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése 1 Fehérház bővítés, átépítés (500 fh kongresszusi központ) Új épület Új ép ,0 195, , , , m 2 eft/m 2 Átépítés Átép ,0 51,0 561,0 112,2 56,1 729, m 2 eft/m 2 2 Budapest Bank melletti telken bankszékház, v irodaház m 2 szintter. 300 eft/m 2 900,0 90,0 990,0 198,0 99, , DECEMBER 229 VÁTERV95

239 Megnevezés SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Mennyiség Fajlagos bruttó költség eft/egység Építés költsége MFt Tervezés, művezetés műszakiell MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt 3 Parkolóház (4 szint) m eft/m ,8 844,8 169,0 84, ,3 320 fh 4 4. Parkolólemez ( m eft/m 2 250,0 25,0 275,0 55,0 27,5 357,5 szint) 125 fh 5 Gyalogos felületek m 2 20 eft/m 2 136,0 13,6 149,6 29,9 15,0 194,5 kialakítása 6 Parkosítás m 2 10 eft/m 2 30,0 3,0 33,0 6,6 3,3 42,9 7 Gépjárműutak felújítása, átépítése m 2 20 eft/m 2 30,0 3,0 33,0 6,6 3,3 42,9 Összesen 4 574,0 457, ,9 A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja 1 Lakások felújítása (gépészet, 800 db eft/db 1 600,0 160,0 1760,0 352,0 176, ,0 hőszigetelés, vízszigetelés, homlokz.) lakás lakás 2 Gépjárműutak m 2 20 eft/m 2 108,0 10,8 118,8 23,8 11,9 154,5 felújítása 3 Parkolólemez az m eft/m 2 300,0 30,0 330,0 66,0 33,0 429,0 óvoda telkén 150 fh 4 Parkosítás, fásítás m 2 10 eft/m 2 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57,2 Összesen 2 048,0 204,8 2928,7 A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 1 Gépjárműút m 2 20 eft/m 2 42,0 4,2 46,2 5,2 4,6 56,0 átépítése, két sávra szűkítése 2 Pavilonok (6 db) 360 m eft/m 2 54,0 5,4 59,4 11,9 5,9 77,2 3 Gyalogos ill. vegyes m 2 20 eft/m 2 208,0 20,8 228,8 45,8 22,9 297,5 forgalmú útburkolatok 4 Épület-rehabilitáció 320 db eft/db 640,0 64,0 704,0 140,8 70,4 915,2 és funkcióváltás lakás 5 Új üzletek, m eft/m 2 900,0 90,0 990,0 198,0 99, ,0 cukrászda, (földszint+i. emelet) 6 Parkoló terep alatt m eft/m 2 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4 két szinten 160 fh 7 Parkolólemez 3 szint m eft/m 2 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4 240 fh 8 Szintbeni parkoló m 2 20 eft/m 2 24,0 2,4 26,4 5,3 2,6 34,3 60 fh 9 Fásítás, zöldfelületek m 2 10 eft/m 2 36,0 3,6 39,6 8,0 4,0 51,6 Összesen 2 864,0 286, ,6 A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása 1 Gépjárműút m 2 20 eft/m 2 26,4 2,6 29,0 5,8 2,9 37,7 átépítése, két sávra szűkítése 2 Pavilonok (4 db) 240 m eft/m 2 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5 3 Gyalogos m 2 20 eft/m 2 88,0 8,8 96,8 19,4 9,7 125,9 útburkolatok 4 Új üzletek 500 m eft/m 2 150,0 15,0 165,0 33,0 16,5 214,5 5 Fásítás. zöldfelületek 800 m 2 10 eft/m 2 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5 Összesen 308,4 30,8 441,1 A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása 1 Gyalogos m 2 20 eft/m 2 65,0 6,5 71,5 14,3 7,2 93,0 útburkolatok építése 2 Fásítás, zöldfelületek m 2 10 eft/m 2 32,0 3,2 35,2 7,0 3,5 45,7 3 Templom út és Tiszapart m eft/m 2 750,0 75,0 825,0 165,0 82, ,5 közötti iskolák, kollégiumok felújítása, funkcióváltása 4 Tárház hasznosítása m eft/m ,0 (100 db lakás, üzletek, vendéglátás) 5 Az Ó-állomás melletti Tisza-parti ingatlanok idegenforgalmi haszn. (motel, étter.) m eft/m 2 600,0 60,0 660,0 132,0 66,0 858,0 Összesen 4 929, DECEMBER 230 VÁTERV95

240 Megnevezés SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Mennyisé g Fajlagos bruttó költség eft/egység A-B7 Ó-állomás környékének hasznosítása 1 Vasút-emlékhely, (indóház múzeummá átépítése), vasúttörténeti szabadtéri bemutató épület m szabadtér m eft/ m 2 20 eft/ m 2 2 Skanzen és régészeti bemutatópark 3 Kereskedelmi létesítmény + parkolók és környezetalakítás épület m szabadtér m épület m m eft/ m 2 20 eft/ m eft/ m 2 20 eft/ m 2 Építés költsége MFt 150,0 208,0 380,0 570,0 400,0 100,0 Tervezés, művezetés műszakiell MFt 15,0 20,8 38,0 57,0 40,0 10,0 Nettó összköltség MFt 165,0 228,8 418,0 627,0 440,0 110,0 20% ÁFA MFt 33,0 44,8 83,6 125,4 88,0 22,0 10% tartalék MFt 16,5 22,9 41,8 62,7 44,0 11,0 Bruttó költség MFt Összesen 1 808,0 180, ,8 397,8 198, ,4 A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása 120 szoba 14 MFt/szoba ,6 184, ,4 1 4 csillagos 250 fh termálszálló, konferencia központ, termál-strand átép., közhasználatú gyalogosátjáró kialakítása, épület alatti gk. parkoló Közhaszn. ter. kialakít 500 m 2 Konferencia központ 1500 m 2 214,5 297,4 543,4 815,1 572,0 143,0 20 eft/ m ,2 1,1 14, , ,5 eft/ m 2 Összesen 3 489,2 A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában 1 Szádfalazás, sétány szélesítés, támfal magasítás 1 000,0 Összesen 1 000,0 A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása 1 Támfal kialakítása fm 636,0 2 Sétány kiépítése m 2 20 eft/m 2 72,0 7,2 79,2 15,8 7,9 102,9 3 Parkosítás m 2 10 eft/m 2 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5 Összesen 790,4 A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 Hídszerkezet 280 fm 1 200,0 240,0 120, ,0 2 Parkoló 20 fh 400 m 2 20 eft/m 2 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5 3 Gyalogos burkolatok m 2 20 eft/m 2 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5 4 Zöldfelületek m 2 10 eft/m 2 12,0 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1 5 Szobor áthelyezés 1 db 2,0 0,2 2,2 0,4 0,2 2,8 Összesen (10 % 1 279,2 255,8 127, ,9 tartalékkal) A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten 1 Sportuszoda 500 fh lelátó, versenymedence 50x20 m medence 2 Élményfürdő m 2 vízfelület 3 Termálfürdő 582 m 2 vízfelület Összesen 2 369,0 473,8 236, ,7 A-B13 Termálszállók Tiszaligeten 1 4 csillagos 150 szobás termálszálló a sport- és rekreációs központtól K-re m 2 szintter. 2 3 csillagos 150 szobás termálszálló a sportés rekreációs központtól Ny-ra 3 5 csillagos 150 szobás termálszálló a Tisza-parton a volt kemping telkén m 2 szintter m 2 szintter 350 eft/m ,0 280, ,0 616,0 308, ,0 300 eft/m ,0 210,0 2310,0 462,0 231, ,0 400 eft/m ,0 360, ,0 792,0 396, ,0 Összesen , DECEMBER 231 VÁTERV95

241 Megnevezés SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Mennyisé g Fajlagos bruttó költség eft/egység Építés költsége MFt Tervezés, művezetés műszakiell MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés 1 recepciós épület 250 m² 200 eft/ m 2 50,0 kialakítása 2 főépületben szállás fhek kialakítása (3 csillagos) 50 fh 1,2 Mft/ fh. 60,0 3 kőépületek átalakítása 30 db 3,0MFt/ép 90,0 felújítása 4 faházak téliesítése 96 fh 150 eft/fh 14,0 5 szabadtéri színpad 1000 fh 15 eft/fh 15,0 és lelátó 6 lovaspálya lelátó 15 eft/fh 15,0 fejlesztése, istálló építése lelátóval 1000 fh 7 erdei iskola előadó 125 eft/fh 10,0 létesítése 80 fh. 8 közösségi 300 m² 20 eft/m 2 6,0 foglalkoztató, meglévő épület felújításával 9 Sport 15,0 (strandröplabda, lábtenisz, pin-pong, bowling, streatball) pályák építése 10 közmű rekonstukció 20,0 11 eszközfejlesztés 25,0 Összesen 320,0 A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció 1 Stadion felújítása 2 Sportpályák felújítása Összesen 1 000,0 A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása 1 Bővítés: 1db 400fh m eft/m ,0 226, ,5 498,3 249, ,0 2db 150fh + 4db 75fh +7db 32fh + 18db 25fh szintter. 2 Felújítás 858,0 Összesen 4 097,0 A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése 1 Diszkó-épület 800 m eft/m 2 120,0 12,0 132,0 26,4 13,2 171,6 átépítése (vendéglő, idegenforgalmi szolgáltatás szintter. 2 Parkoló építése m 2 20 eft/m 2 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57, fh 3 Parkosítás m 2 10 eft/m 2 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5 Összesen 300,3 A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése 1 Parkoló építés 90 fh m 2 20 eft/m 2 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5 2 Gyalogos felületek 750 m 2 20 eft/m 2 15,0 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5 kialakítása, burkolása 3 Park felújítás, m 2 5 eft/m 2 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5 átalakítás Összesen 101,0 10, A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közöss közlekedési beavatkozások 1 mini körforgalom a 1 db 50 MFt/db ,5 71,5 Szapáry és Templom utca, Sóház utca csomópontban 2 gyalogos-aluljáró ,2 1,1 14,3 elbontása 3 körforgalmi átépítés, szoborral 1 db 100 MfT/db ,0 4 Baross G út átépítése, parkolókkal, gyalogosburkolattal, zöldfelületekkel 600 fm ( m² 150 eft/m² Összesen 2 802, DECEMBER 232 VÁTERV95

242 A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások Vízi közműhálózat bőv 480,9 48,1 529,0 105,8 52,9 687,7 Közmű hozzájárulások 517,5 Energia közműhálózat 496,0 49,6 545,6 109,1 54,6 709,3 Közmű hozzájárulások 49,5 Összesen 1 964,0 Az első ütemben pályázati költségtámogatással ill. ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkéből megvalósuló projektelemek költségösszesítője A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja Gépjármű és gyalogosutak átépítése, parkolási kapacitás létrehozása, parkfelületek 1 810,2 A-B6 Pavilonok megépítése 77,2 Épület felújítások, funkciócserék, üzletek és vendéglátóhelyek kialakítása 2 202,2 Szapáry út átépítése összesen 4 089,6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban 138,7 A sétány mellett levő ingatlanok hasznosítása 3 718,0 A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása 3 946,8 A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 662,9 A-B13 Költségösszesítő Termálszállók Tiszaligeten 3 csillagos szálló 3 003,0 4 csillagos szálló 4 004,0 5 csillagos szálló 5 148,0 Tiszaligeti termálszállók összesen ,0 Pályázati támogatásból finanszírozott összesen 3 611,8 Pályázathoz kapcsolódó vállalkozói befektetésből (B konstrukcióban) finanszírozott 9 172,0 összesen Pályázati fejlesztésre épülő vállalkozói befektetésből (C konstrukcióban) finanszírozott ,2 összesen Mindösszesen ,0 Az első ütemben pályázati költségtámogatáson kívüli forrásból megvalósuló projektelemek költségösszesítője A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20% jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában, sétányszélesítés 1 000,0 A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése 144,5 Költségösszesítő Összesen 1 144, Kockázatok elemzése Előkészítettség állapota 2007 DECEMBER 233 VÁTERV95

243 7.4. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterve Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület Szandaszőlős városrész Karinthy Frigyes út Kölcsey Ferenc utca Ny-on az árvédelmi töltés vonala Gátőr utca Lencse utca Holt-Tisza által határolt terület A jogosultság igazolása A lehatárolt akcióterületnek a Város közösségi-társadalmi súlyponti területe és a Város gazdasági súlyponti területe indikátorok közül minimum 1-1-et teljesítenie kell. Szandaszőlős akcióterve mindkét kategória mindkét paraméterét teljesíti: Közösségi funkciót ellátó intézmények: száma meghaladja a minimum egyet: Közigazgatási funkciót nyújtó intézmények száma meghaladja a hármat Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatási egységek száma meghaladja a tizet: Üzleti szolgáltatóegységek (pl. bank) száma meghaladja a min. kettőt: Az akcióterületi beavatkozást azonban nem a fenti adatok legalizálják elsődlegesen, hanem az, hogy nemcsak az akcióterület hanem a Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget teljes városrész - a Belvárostól legmesszebb, szerkezetileg különálló egységként helyezkedik el, népessége folyamatosan és igen gyors ütemben (két népszámlálás közötti 10 év alatt közel 50 %-kal) nő, de ennek ellenére tényleges városrészközpontja nincs. Szükséges ezért a jobb lakossági ellátás és közösségformálás érdekében az akcióterületen komplex közösségi-kulturális-vendéglátási-kereskedelmi funkciókat is magába foglaló városrészközpont létrehozása, valamint a szabadidős és sport igények kielégítésére szabadidőközpont kialakítása is Helyzetelemzés Az akcióterület adatai Mutató Szolnok összesen/átlag Szandaszőlősi akcióterület 2 Szandaszőlős-Kertváros- Alcsi sziget összesen Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből 0-14 évesek aránya 16,2 17,4 16,1 (%) Lakónépességből évesek aránya 65,1 67,5 68,2 (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 15,1 15,8 Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív ( ,2 17,3 17,7 éves) korúakon belül Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 19,2 20,4 21,6 éves és idősebb népességből (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 13,1 15,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 39,5 36,9 37,8 belül (%) Legfeljebb ált. isk. végzettséggel rendelkezők és rendszeres 12,5 10,5 11,3 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a éves 56,7 58,6 59,4 népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások 36,7 28,8 30,2 aránya (%) Állandó népesség száma (fő) Az akcióterület adatai a város egészének átlagánál általában jobbak, egyedül az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magasabb. Ugyanakkor a városrészi (Szandaszőlős további részeivel, 2 Az akcióterületi adatok közül a narancs színnel alászínezett adatok a városi átlagnál kedvezőtlenebbek, a zölddel alászínezettek kedvezőbbek. Az akcióterületi adatok közül a városrészi adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebbeket nagyobb számnagyság és vastag szedés emeli ki DECEMBER 234 VÁTERV95

244 Kertvárossal és Alcsi szigettel együttes) adatoknál az akcióterület adatai többnyire (a vastaggal kiemeltek) rosszabbak Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Az akcióterület népessége fiatal, a gyermek korosztály aránya magasabb, a nyugdíjas korúaké alacsonyabb, mint akár az összvárosi, akár a városrészi átlag. Az iskolázottsági szint magas, mind az alacsonyan, mind a magasan iskolázottak aránya kedvezőbb a szolnokinál, a városrészitől viszon kis mértékben elmarad. Magas a foglalkoztatottsági szint, relatív kevés a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, és kedvezően alacsony a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya, mely a korstruktúrából és az iskolázottsági szintből egyaránt adódhat. A városrész táji elhelyezkedése Holt-Tisza-part közeli fekvése jó adottság, ugyanakkor a repülőtér közelsége egyszerre lehetőség (logisztikai fejlesztések, munkahely teremtés) és zavaró zajforrás is. Az akcióterületi beavatkozásokra elsődlegesen a településszerkezeti helyzet miatt van szükség: a városközponttól legtávolabb levő, ahhoz egyetlen úttal kapcsolódó, már 11 ezer főt meghaladó lakosságú településrésznek nincs központja. Mind a lakosság intézmény-ellátási szintjének emeléséhez, mind a városrész lakóit identitással rendelkező közösséggé formáláshoz elengedhetetlen közösségi- és kulturális létesítmények, közterek, kereskedelmi és vendéglátó/szórakoztató, a szabadidő hasznos eltöltését biztosító és a sportolási igényeket is kielégítő létesítmények kialakítása Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterületi fejlesztések alapvető célja: a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, és a hiányzó városrészközpont létesítése. Szandaszőlős Szolnok egyik legnagyobb népességű városrésze, a belvárosi intézményektől messze és különálló szerkezeti egységként helyezkedik el, ezért a humánellátási hiányosságok felszámolása alapvető feladat Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: városrészközpont kialakítása, és ezzel a o humán ellátottsági viszonyok javítása, o saját városrészi karakter kialakítása, o a városrészi identitástudat növelése, a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel a belső közlekedés műszaki feltételeinek javítása; a területekkel való gazdaságosabb területhasználat kialakítása; a helyi munkahelyek és a helyben foglalkoztatás növelése Az akcióterület fejlesztési prioritásaiként az IVS fejezetében a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások között kiemelt célként az alábbiak szerepeltek: Célok Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Városrészi vonzerő fokozása Turizmus termék- és volumenfejlesztés Területi városrészek közötti - kohézió erősítése Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítás Megvalósítási javaslatok Kulturális központ és üzlethálózat fejlesztés a Munkácsy Mihály u. mentén, gyalogos fórum kialakítása, Városrész-központ a Gorkij u. és Krúdy Gyula u. csomópontjában: fedett piac létesítése, autóbusz decentrum áthelyezése, térrendezés, park kialakítása és felszerelése (funkciógazdag bútorozása) Kulturális központ épület a Munkácsy Mihály u. mentén (szabadidős területek létrehozása az akcióterületen kívüli sportreptér területén, de a létesítés Szandaszőlős városrészt (is) szolgálja Központ létesítéssel, intézményi- és kereskedelmi ellátás javításával Az elkerülő út megépítésével a területet érintő forgalom csökkentése A környezetterhelés mérséklése a közlekedés- és közműfejlesztéssel A helyben-foglalkoztatás növelése: új intézményi/reptéri munkahelyek Az akcióterületen kívül a Holt-Tisza mentén az Alcsi szigeten és a sportreptér területén létesítendő sport- és szabadidő-területen A déli városrésszel tervezett jobb közlekedési kapcsolatok következtében a városrészközpont az ott lakókat is szolgálja Iskola-rehabilitáció és fejlesztés tervbe van véve (TÁMOP támogatás) Közműfejlesztéssel a komfortfokozat emelési lehetőség megteremtése, új lakóterületek és tömbbelső feltárások kialakításával lakásépítési lehetőségek bővítése 2007 DECEMBER 235 VÁTERV95

245 Célok Közmű-ellátottsági szint emelés Közlekedési fejlesztések Logisztikai fejlesztések Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése Közbiztonság növelése Esélyegyenlőség növelése Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek erősítése Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása Megvalósítási javaslatok A kijelölt új lakóterületek ill. az intenzitás növelő tömbbelső feltárások belső közműhálózatának kiépítése A 442. sz út áthelyezése a belterületet nem érintő nyomvonalra Gyűjtőút megépítése a belterület Ny-i oldalán Körforgalmi csomópont kiépítése a Karinthy út - Vörösmező u. csomópontban Hiányzó útburkolatok megépítése a földutakon Lakóutcák kiépítése az új lakóterületeken belül Karinthy Frigyes út összekötése a Vízparti krt.-tal, új Holt-Tisza híd Air cargo fejlesztések, a katonai reptér civil hasznosítása, logisztikai szerepének növelése Jelentős számú intézményi (kulturközpont), kereskedelmi (piac, üzlethálózat fejlesztés) és repülőtéri (air cargo) munkahely létrejötte Közlekedésbiztonság nagymértékű javulása az elkerülő útnak és az új csomópontnak köszönhetően, közvilágítás javulása a közterület rendezésekkel, az új gyalogos felületek térfigyelő rendszerrel felszerelése Intézményi és közterületi akadálymentesítések, a közterületi funkciók egyenlő hozzáférhetősége Akcióterületen kívül a Holt-Tisza rehabilitációja Közlekedési terhelések csökkentése, akcióterületen kívül a Holt-Tisza rehabilitációja Színvonalas gyalogos terek és parkok kialakítása, földutak burkolása Új központtal saját városrészi karakter kialakítása, településkép jav. Az amúgy is vonzó településrész közösségi összetartó erejének és a helyhez ragaszkodásnak fokozódása várható a saját és karakteres központ kialakítása és a lakókörülmények javítása következtében A megcélzott elérendő indikátorok Az akcióterületi beavatkozások hatására elérendő, hogy: a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a jelenlegi 13,1 %-ról a 2001 évi városi átlag felére (5,1%) csökkenjen a vendéglátóhelyek száma és a kiskereskedelmi üzletek száma a jelenlegi kétszeresére emelkedjen, lakóutcák burkolásra kerüljenek, a földutak megszűnjenek Fejlesztési programok Az akcióterület lehatárolását és a rehabilitáció egyes részterületeit ill. elemeit az alábbi térképvázlat szemlélteti. A fejlesztési területek betű/számjelei a táblázatokkal és ismertető szövegekkel való beazonosíthatóságot biztosítják. Az ábrán színessel kiemelésre kerültek azok a program elemek, amelyek az első ütemben valósulnak meg, szürkén lettek jelölve azok, amelyek később kerülnek megvalósításra. Az ábrázolás színei a megvalósítás forrásai szerint: pirosak az ÉAOP pályázati támogatással megépülők, kékek a pályázathoz kapcsolódó vállalkozói tőke beruházásai, zöldek a pályázaton kívüli közpénzekből megvalósuló, és sárgák a lakossági erőből kialakítandó program elemek. (A színkódok a táblázati színezésekkel azonosak.) 2007 DECEMBER 236 VÁTERV95

246 Szandaszőlős akcióterület fejlesztési javaslat projektelemei 2007 DECEMBER 237 VÁTERV95

247 Szandaszőlős akcióterület városrész-központ beépítési javaslat A városrész rehabilitáció tartalma Az alábbi táblázatban az akcióterület valamennyi fejlesztési feladata felsorolásra került, a színezés a megvalósításhoz igénybe vehető források ill. a megvalósítás ütemezése szerinti megkülönböztetést szolgálja. Az első ütemben, pályázati támogatással megvalósítandó elemek piros, a pályázathoz kapcsolódó magántőkéből (B konstrukcióban) megvalósuló elemek sötétkék, a fejlesztésekhez kapcsolódóan (de pályázaton kívül), vagy a fejlesztések hatására tíz éven belül magántőkéből megvalósuló fejlesztések világoskék, a pályázaton kívüli közpénzből megvalósuló fejlesztések zöld színnel kerültek kiemelésre. Sárgák a lakossági tőke részvételével - de pályázati vagy önkormányzati támogatással/hatására megvalósítható rehabilitációk. A más pályázatokból (TIOP, TÁMOP, GOP, KÖZOP, KEOP) támogatható, köz- és/vagy magántőke bevonását is feltételező fejlesztési elemek szürkével lettek alászínezve DECEMBER 238 VÁTERV95

248 Fejlesztési feladatcsoportok Projektek Jellemző adatok jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) lakás (l) darab (db) bruttó szintter ület m² terület( m²) fm GII.1 Városrészközpo 1 kulturális központ épülete 1100 nt kialakítása a 2 kiskereskedelmi üzletek 800 Munkácsy 3 közpark létesítése Mihály utca 4 gyalogos burkolatok (fórum) 1200 mentén 5 parkoló építése 60 GII.2 GII.3 GII.4 Városrészközpo nt kialakítása Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása Új lakóterület kialakítása GII sz. országos mellékút elkerülő nyomvonal megépítés GII.6 Városrészen belüli közlekedésfejles ztések GII.7 Sport- és azbadidős terület kialakítása GII.8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése 1 az autóbusz állomás áthelyezése a 442 sz. országos mellékút mellé 2 térrendezés, fórum kialakítása az élelmiszer áruház előtt 3 fedett piac létesítése a könyvtár épület előtt 4 park létesítése a Gorkij úttól délre 1 telekrendezés, új utcák kiszabályozása 2 közművek építése 3 lakóutcák kialakítása 4 utcafásítás 1 telekrendezés, új utcák kiszabályozása 2 közművek építése 3 lakóutcák kialakítása 4 utcafásítás 1 a városrésztől nyugatra és délre kiépítendő út érintett telkek száma (db) területe (ha) 1 a belterület nyugati határán gyűjtőút építése 2 körforgalmi csomópont 1 db építése a Vörösmező utca és a Karinthy Frigyes út csatlakozásánál 3 útburkolatok építése telekrendezés db 2 labdarugó pálya 1 db öltöző, raktár, iroda épület teniszpályák 2 db parkoló építése 30 fh. 5 zöldfelületek létesítése a belterület déli szakaszán, a 10 ha 442 sz. út elkerülő szakasza mentén terület-előkészítés (telekrendezés) GII.9 Fásítás 1 A 442 sz. országos mellékút mentén GII.1 Közművek 1 Tömbbelső feltárásos lakóter. 0 kiépítése az új 2 Új gazdasági területen területeken 3 Sport és szabadidő területhez 2007 DECEMBER 239 VÁTERV95

249 A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán L. fenti táblázat sötét- és világoskék színnel kiemelt sorait. A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen L. fenti táblázat zöld színnel kiemelt sorait A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez Célcsoport Igény Kielégítés Az egész városrész (Szandaszőlős Kertváros Alcsi sziget) lakossága Befektetők A kistérség D-i (442. sz. útra kapcsolódó) települései Kulturált, esztétikus és funkciógazdag környezet A környezetterhelés csökkentése Identitástudat, területi kötődés, közösségi összetartozás erősítése, lakossági megelégedettség érzés fokozása Profitképes befektetési lehetőségek Kulturált üzleti környezet, rendezett és vonzó fizikai környezet Ellátás javítása, intézmények elérhetősége Új munkahelyek elérhetősége 2007 DECEMBER 240 VÁTERV95 Közterület rendezések, gyalogos terek kialakítása, zöldfelületek, parkok létrehozása, új közösségi, kulturális, kereskedelmi (piac csarnok és üzlethálózat), vendéglátási, szórakoztató létesítmények építése, földutak burkolása, A 442. sz út áthelyezése a belterületet nem érintő nyomvonalra Gyűjtőút megépítése a belterület Ny-i oldalán Hiányzó útburkolatok megépítése a földutakon Köműhálózat fejlesztés Sajátos helyi karakter kialakítása a városrészközpontban, a civil szféra területeinek, az összejövetelre alkalmas terek kialakítása/növelése, a közterületi funkciók mindenki számára hozzáférhetőségének biztosítása Üzlethálózat kialakítása a Munkácsy úti központban, piaccsarnok létesítése a Gorkij-Krúdy u. központban Akcióterületen kívül: sportreptér területére tervezett szabadidőés sportközpont befektetési lehetőségei, logisztika-fejlesztés a repülőtér teherforgalmi hasznosításával Elsősorban a kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatás fejlesztési környezete igényli a magas közterületi színvonalat, a két gyalogos-központ tereit, a parkolás megoldását A két alközpont kialakításával a kistérség D-i településeinek nem kell Szolnok városközpontig menni, igényeik kielégítését Szandaszőlősön is megtalálhatják A keletkező új munkahelyek Rákóczifalva és Rákócziújfalu népességének is foglalkoztatási lehetőséget adnak A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Első ütemben pályázati támogatással ill. ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkebefektetéssel megvalósuló beavatkozások: a városrészközponti területek közterületeinek kialakítása, rendezése, az ahhoz kapcsolódó magántőke befektetések: új üzletek, vendéglátóhelyek az új lakóterület területelőkészítése, közterületek kialakítása, kapcsolódó közművek kiépítése A tervezett fejlesztések várható hatásai A városrész külvárosi jellege enyhülni fog. Kiépül a városrészközpont. A tömbbelsők lakóterületi hasznosítása megtörténik, új lakóterületek épülnek ki. A hiányzó közművek és utak pótlása megtörténik. A 442 sz. főút elkerülő szakaszával a városrészt érintő átmenő forgalom gyakorlatilag megszűnik, a lakóterületeket ért zajártalom csökken. A város lakónépessége tovább növekszik, az elmúlt 10 év alatti 50%-os növekedési tendencia lassulása ellenére. Társadalmi-gazdasági hatások a városrészközpont kiépítésének közösségformáló és a befektetők számára is vonzerőnövelő hatása lesz a kulturális lehetőségek bővülésével emelkedik a képzettségi/tudás szint, javul a népességi összetartás és kötődés kialakul a szandaszőlősi saját karakter, ami az identitástudatot erősíti és a lokálpatriotizmust és tettrekészséget fokozza a városközpont a vállalkozói tőke számára jó befektetési lehetőségeket új üzletek, vendéglátó-, szolgáltató egységek és kedvező vállalkozási környezetet biztosít a déli gazdasági terület további vállalkozói befektetéseket vonz és munkahelyeket teremt, amivel a helyben-foglalkoztatottak száma jelentősen növelhető, ezáltal a munkába járással kapcsolatos forgalom mérséklődik, ez idő és pénz megtakarítást jelent és a környezeti állapot is javul a jobb ellátottsági szint és az elkerülő utak kiépítésével valamint a területen belüli közlekedési beavatkozásokkal, a földutak burkolásával - javuló környezet következtében a lakossági megelégedettség szintje jelentősen emelkedik

250 a Ny-i gyűjtőút létesítésével bővül a tömegközlekedési hálózat, a lakóterület egésze lefedhető közösségi közlekedési ellátással az elkerülő út megépülésével a 442. sz. út forgalmi terheléséből eredő lakossági panaszok megszűnnek Esélyegyenlőségi hatás a közterületek kulturált kialakításakor az akadálymentesítés megtörténik a közlekedésbiztonság javul a csomópontok átépítésével és az elkerülő út lakóterületen kívüli megépítésével a közbiztonság javul a közvilágítás fejlesztésével és a központi gyalogos tereken a térfigyelő rendszer kiépítésével a földutak burkolásával az esélykülönbségek csökkennek a kulturális központ fejlesztésével a kultúrához, továbbképzésekhez való helybeni hozzájutás esélye növekszik Környezeti hatások a 442. sz. út új belterületen kívüli nyomvonalra áthelyezése következtében a lakóterület zajés levegőszennyezési terhelése csökken a földutak burkolásával a lakóterületi porterhelés csökken a közterületi zöldfelületek jelentős növelésével és a tervezett fásításokkal a környezet állapota javul a helyben foglalkoztatottság és a tömegközlekedési hálózat által lefedett terület növekedésével a területen a forgalmi terhelés csökken, ennek eredményeként a környezeti terhelések is mérséklődnek a kerékpárutak kiépítésével, alternatív környezetbarát közlekedési lehetőségek biztosításával a forgalom és a közlekedésből származó környezetterhelés csökken A környező városrészekre, lakóterületekre kisugárzó hatások a városrészközpont Kertvárost és az Alcsi szigeti lakóterületeket is szolgálja, ezáltal azok intézményi/humán ellátottsága is javul a szandaszőlősi munkahelyek számának növelése a szomszédos lakóterületek lakosságának is helybeni/közeli munkahelyet biztosít, csökkenti a munkába járás távolságát és a forgalmat A kistérség D-i részén a 442. útra kapcsolódó településekre várható hatások a szandaszőlősi városrészközpont Rákóczifalvához és Rákócziújfaluhoz közelebb esik, mint Szolnok belvárosa, azért könnyebben elérhető intézményközpont, így a falvak lakosságának ellátása is javul a munkahelyek számának növekedése a déli települések lakosságának is közeli munkahelyet biztosít, csökkenti a munkába járás távolságát a 442. sz. elkerülő út Szolnok déli iparterületi munkahelyek felé rövidebb és belterületet nem érintő jobb megközelítést biztosít A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások működésének leírása, szervezeti terv Pénzügyi terv A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése A szandaszőlősi akcióterület költségtáblázatában színezéssel kiemelésre kerültek az első ütemű és az ahhoz kapcsolódó beruházások. Piros színnel kerültek alászínezésre azok a tevékenységek, amelyek a pályázati támogatásból valósulnak meg az első ütemben, a pályázathoz kapcsolódó vállalkozói tőke befektetések (B konstrukció) sötétkék, a pályázati fejlesztések hatására épülő magánbefektetések (C konstrukció) pedig világoskék színnel kerületek kiemelésre. A tömbbelső feltárások lakossági erőből valósulhatnak meg. A szandaszőlősi programból alászínezés nélkül maradtak megvalósítása nem az 2007 DECEMBER 241 VÁTERV95

251 első ütemű ÉAOP pályázati támogatásokhoz kötődően és/vagy később (nem első ütemben) kerülnek megvalósításra. GII jelű Szandaszőlős akcióterület költségtáblázata Megnevezés Mennyiség Fajlagos költség eft/egység Építés költsége MFt 10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt Nettó összköltség MFt 20% ÁFA MFt 10% tartalék MFt Bruttó költség MFt GII.1. Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén 1. kulturális központ 1100 m² 350 eft/m² ,5 423,5 84,7 42,4 550,6 épülete 2. kiskereskedelmi üzletek 800 m² 200 eft/m² ,2 17,6 228,8 3. közpark, berendezési 3200 m² 4 eft/m² 12,8 1,3 14,1 2,8 1,4 18,3 tárgyakkal 4. gyalogos burkolatok, 1200 m² 20 eft/m² 48 4,8 52,8 10,6 5,3 68,7 fórum kialakítása 5. parkolók építése 60 fh 0,4 MFt/fh 24 2,4 26,4 5,2 2,6 34,2 Összesen 900,6 GII.2. Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában 1. autóbusz decentrum 10 áttelepítése a tervezett 442 sz út mellé 2. térrendezés, fórum 2500 m² 20 eft/m² ,5 71,5 kialakítása 3. fedett piac létesítése 300 m² 50 eft/ m² 15 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5 4. park létesítése, 1500 m² 4 eft/m² 6 0,6 6,6 1,3 0,7 8,6 berendezési tárgyakkal 5. parkoló építése 24 fh 0,4 MFt/fh 9,6 1 10,6 2,1 1,1 13,8 Összesen 125,4 GII.3. Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 1. telekrendezés új utcák Telektulajdonosok -- kiszabályozása 2. lakóutcák gépjármű útjai m² 20 eft/ m ,4 46,2 600,6 3. utcafásítás 2500 fm 2, 5 eft/ fm 9,0 Összesen 609,6 GII.4. új lakóterületek kialakítása 1. telekrendezés új utcák kiszabályozása 2. lakóutcák gépjármű útjai m² 20 eft/ m ,8 9,9 128,7 3. utcafásítás 600 fm 2, 5 eft/ fm 1,5 0,2 1,7 0,3 0,2 2,2 Összesen 130,9 GII sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése 1 útépítés m² 30 eft/ m ,0 Összesen 1 976,0 GII.6. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések 1. belterület Ny-i határán m² 20 eft/ m ,4 356,4 71,3 35,7 463,4 gyűjtőút építése 2. körforgalmi csomópont 1 db 143,0 építése a Vörösmező és Karinthy F út csatlakozásánál 3. hiányzó útburkolatok m² 20 eft/ m építése Összesen 3 180,4 GII.7. Sport terület kialakítása 1 labdarugó pálya 1 db² 20 MFt/db ,4 2,2 28,6 2. öltöző, raktár, iroda 100 m² 100 eft ,2 1,1 14,3 épület 3. teniszpályák építése 2 db 1,5 Mft/ 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3 4. parkoló építése 30 fh 0,4 MFt/fh 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1 5. zöldfelületek létesítése 6000 m² 2 eft/m² 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1 Összesen 81,4 GII.8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése 1 területelőkészítés 10,0 ha 0,5 MFf/ha 5 0,5 5,5 1,1 0,6 7,2 Összesen 7, DECEMBER 242 VÁTERV95

252 GII.9. Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén 1. a 442 sz. országos 5,0 ha 0,5MFt/ha 2,5 0,3 2,8 0,6 0,3 3,7 mellékút mentén Összesen 3,7 GII.10. Közművek kiépítése közterületen 1 Vízi közműhélózat 145,3 14,5 159,8 32,0 16,0 207,8 közműhozzájárulás 73,0 2 Energia hálózatok 81,5 8,2 89,7 17,9 9,0 116,6 Közmű hozzájárulás 0,6 Összesen 398,0 Az első ütemben pályázati költségtámogatással vagy ahhoz kapcsolódóan megvalósuló projektelemek költségösszesítője A költségbecslés fő tételeinek jele GII.1 megnevezése Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén Pályázati támogatással finanszírozott közterület kialakítás 104,2 Pályázathoz kapcsolódó (B konstrukció) vállalkozói tőkebefektetés (üzletek, vendégl.) 228,8 Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. Összesen 333,0 GII.2 Városrészközpont közterületeinek és piac kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula 125,4 utca csomópontjában GII.3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 609,6 GII.4. Új lakóterület terület-előkészítése és közterületek kialakítása 130,9 GII körforgalmi csomópont építése a Vörösmező és Karinthy F út csatlakozásánál 143,0 3. hiányzó útburkolatok építése Összesen 2 717,0 Szandaszőlős első ütem összesen 3 915,9 Források szerinti összesítés Pályázati támogatással 2 934,5 Kapcsolódó vállalkozói tőkéből 228,8 Egyéb közpénzből 143,0 Lakossági forrásból 609,6 Mindösszesen 3 915, Kockázatok elemzése Az előkészítettség állapota 2007 DECEMBER 243 VÁTERV95

253 MELLÉKLETEK 2007 DECEMBER VÁTERV95

254 1 SZ MELLÉKLET---- Civil szervezetek és lakosság fejlesztési javaslatai Sorsz. Javaslattevő Téma Helyszín Támogatók Becsült költség Beilleszthetőség 1. Szolnoki Városvédők és Városszépítők egyesülete Szolnoki Zagyva ártéri arborétum és vízi park valamint a folyó-völgyi települések környezetvédelmi és turisztikai fejlesztése: Napozópart, csónakkikötő, vízparti liget, vízimalom, vízisí pálya, állóhajók, szökőkutak, víziszínpad, 2. Pásztrai György Sebestyén krt. meghosszabbítása, Tisza-part és Ó-Szolnok rendezése, indóház környék felújítása, Szapáry út rendezése, várkörnyék jelölése, szabadtéri mozi/színpad, sportterületek és szabad-strandok 3. Civil Városmarketing Kerekasztal (Szabovik Zoltán) 4. Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Kerekasztal Városi kerékpárút hálózat koncepciója 1. Városi kerékpárút hálózat fejlesztése 2. Őrzött kerékpártároló kialakítása 3. Rámpás kerékpáros hídfeljárók 4. Zagyva-parti és Tisza-parti kerékpárutak összekötése 5. Lépcsős támfal, nem rézsűs védvonal Zagyva ártér Tiszapart, Tisza-Liget, Ó- Szolnok, belváros Kossuth tér -Ságvári út -Várkonyi tér Csokonai út, Eötvös tér-baross út - Hősök tere -Hild tér Jubileum tér Tisza+Zagyva Tiszai árvéd. Tiszaliget bejárata KÖTIVIZIG, Tisza Klub, Közép- Tiszavidéki horgászegyesületek Szövetsége, Evezős Egylet, Kö- Ti. Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tervezés: eft Megvalósítás eft eft Módosított formában és átdolgozott tartalommal beilleszthető Egyéb projektekben nagyrészt megjelenik Beilleszthető a városi teljes hálózattal összefüggésben végiggondolva Nagyrészt befogadható javaslatok, némelyik inkább működtetésikarbantartási, mint fejlesztési léptékű 2007 DECEMBER 244 VÁTERV95

255 6. Forgalom-blokkoló nagyparkoló és tömegközlekedés fejlesztés a Tiszaliget forgalommentesítéséért 7. MÁV sporttelep felújítása (apportálás) 8. Volt teherpályaudvar és környéke rehabilitációja MÁV sporttel. Mártirok útja- Horog u. Véső/Tópart u. Újszász és Cegléd felőli vasútvonalak környezete eft/év eft/év 5. Bagdi Sándorné képviselő 6. Dikó Károly (Barátság út) 9. Bp. felől vasúti bevezető szakaszok környékének rendezése (Nagysándor József u. hulladéklerakó, elhanyagolt MÁV terület) 10. Használaton kívüli MÁV területek városi megvásárlása 1. Partos kápolna környékének és megközelíthetőségének rendezése 2.Nagysándor József úti kerékpárút folytatása az Abonyi úton a József Attila útig 3. Tesco környék csapadékvíz elvezetése 4. Abonyi úti Eü. Sazkközépiskola és rendelő felújítása 5. Meggyes lakótelepen artézi kút létesítés. 1. Tiszaliget fejlesztése 2. REMONDIS Zrt működésének felülvizsgálata 3. Családiházas lakóterület kijelölése a Kaán Károly u. Zagyva gát Pletykafalu Nagyrészt befogadható javaslatok, némelyik inkább működtetésikarbantartási, mint fejlesztési léptékű Tiszaliget Széchenyi Kisebb részben befogadható javaslatok, egyes témák nem fejlesztési, hanem üzemeltetéssel 2007 DECEMBER 245 VÁTERV95

256 vasúti töltés által határolt területen 4. A gyalogos járda problémák megoldása 5. Artézi kutat fúratni a Zöld Ház mellett városrész vagy karbantartással kapcsolatosak, a lakóterület kijelölése 6. A csapadékvíz elvezető rendszer karbantartottságát javítani kellene 7. közterületek rendben tartását fokozni 8. Állattartó rendeletet módosítani, kutyatartást szabályozni 9. A közlekedésbiztonságot fokozni: - közlekedési lámpát a MOL kúthoz (Pozsonyi út-ifjúság-egyetértés út), Széchenyi krt-bartók B. úthoz, a gyermekvároshoz, a Piros iskolához, orvosi rendelőhöz 10. Parkőröket kellene alkalmazni és a játszótereket bekeríteni 7. Dr. Kállai Mária képviselő 1. Város épített környezetének megújítása (egységes stílusú utcabútorozás) 2. közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése (oktatás, egészségügy, megmaradó létesítmények felújítása) 3. Városrészek helyi identitáserősítése Szandaszőlős oktatási létesítmények bővítése felújítása, intézmények akadálymentesítése, Műv. Ház fejlesztés, közterület és piac rendezés, buszközlekedés javítása, forgalmi rend, központban lakóterület (tömbbelső feltárás) A javaslatok egy része beilleszthető (Szandaszőlős központkialakítás, lakóterület fejlesztés), más része nem fejlesztési, hanem intézkedési vagy szervezési feladat 2007 DECEMBER 246 VÁTERV95

257 8. Seniorok Tanácsa (Dr Szalóki István) 9. Civil Városmarketing Kerekasztal (Kádár Zoltán és Gedei Tibor) 1. Belvárosi rehabilitáció folytatása és történeti városmag kialakítása a vár szimbolikus visszaállítása 2. Tisza és Zagyva jobb kihasználása 3. Kortárs képzőművészeti kiállítóhely (indóházban) 4. Kulturális rendezvények, zenei események összehangolása, szervezetts. 5. Értékek megőrzése, támogatása, mecenatúra 6. A klímaváltozás figyelembe vétele a fejlesztéseknél Javaslatok a város forgalomcsillapítására 1. Tiszai átkelő-kapacitás bővítése, új Tisza híd szükségessége a Mester u. és a papírgyár környékén 2. A városi tömegközlekedés fejlesztése (buszmegállók sűrítése) és belváros széli P+R parkoló rendszer kialakítása 10. Nagy Józsi Pászi 1. Gazdaságfejlesztés: 1.1. Ipari parkok bővítése 1.2. Logisztikai központ betelepítése 1.3. Tiszai (teher)kikötő létesítése 1.4. Repülőtéri terminál építése 2. Közlekedés fejlesztés: 2.1. országos fejlesztés(m8, M4) szolnoki hatásaira felkészülés (új Nagyrészt nem területi fejlesztést, hanem szervezést igénylő feladatok, a fejlesztési konzekvenciákkal járók (1., 2.) beilleszthetők A javaslat fejlesztési feladatot képező része további mérlegelés (hálózatfejlesztési terv) alapján beilleszthető A javaslatok egy a fejlesztéshez kötődő - része beilleszthető, egyes javaslatok (pl. Tiszaliget területének növelése) irreálisak vagy túl nagy költséggel járnak. Az ötletek 2007 DECEMBER 247 VÁTERV95

258 híd) 2.2. kerékpárút hálózat fejlesztése 2.3. vasútállomás korszerűsítés 2.4. a Tisza hajózás beindítása, személyforgalmi kikötő 2.5. légi teher- és személyszállítás fejl új Tisza-hidak (K-i és Ny-i közúti híd, gyalogoshíd a Tiszaligetbe) 2.7. új Zagyva-hidak (É-i autópálya, gyalogos-híd a vasúti híd térségében) 3. Turisztika, idegenforgalom: 3.1. Az árapasztó csatorna állandó vizének biztosítása zsilipeléssel 3.2. Tiszaligeti strand, Damjanich uszoda, MÁV strand fejlesztése, új uszoda a Széchenyi városrészben, tiszai és holt-tiszai fürdőzés biztosítása, gyógyfürdő fejlesztések 3.3. A Tisza fővárosa program (kiegészítve új evezőspálya az árapasztó csatornán) 3.4. Belvárosi sétáló utca és gyalogos tér fejlesztés (Szapáry,Óvoda, Magyar, Táncsics, Szigligeti, Hubay, Szigony, Lengyel légió, Mária, Madách utcák), Zagyva és Tisza parti sétányok 3.5. szálloda és vendéglátás fejlesztés, a meglevő és egykori helyek felújítása, a tárház másik része nem fejlesztési, hanem szervezésiműködtetési kérdést érint DECEMBER 248 VÁTERV95

259 idegenforgalmi funkcióváltása, a Zagyva-torkolat körüli épületek idegenforgalmi hasznosítása 3.6. Emlékművek helyreállítása, környékük rendezése, zenepavilonok létesítése 3.7. Belváros rehabilitáció folytatása, foghíjak beépítése, homlokzat felújítások (a helyekről tételes felsorolás) 4. Szolnok a kultúra városa: 4.1. a művésztelep bővítése a tüdőkórház területén 4.2. Új múzeumok: vasútmúzeum, Tisza Múzeum, Csipkeház 5. Szolnok zöld város: 5.1. Parkerdő-vadaspark, Tisza- és Zagyvaparti sétányok, ártári parkerdők, tiszaligeti parkosítás, játszóterek 6. Környezetvédelmi program: 6.1. Zajcsökkentés 6.2. hulladékkezelés javítása 6.3. vandalizmus ellen 2007 DECEMBER 249 VÁTERV95

260 2.SZ. MELLÉKLET Az önkormányzat által középtávon tervezett intézményi felújítások Pályázat megnevezése 1.Szapáry úti óvoda felújítása 2.Városi Kollégium felújítása 3,II.Rákóczi Ferenc ált. isk. felújítás, tornaterem építés 4.Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola bővítés, felújítás 5.Széchenyi Körúti Ált. Isk., Sportiskola és Művészetoktatási Intézmény 6.Ligeti Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola akadálymentesítése Pályázat száma Pályázat helye (utca, hrsz) 1. (?) Szapáry u. 939 hrsz Baross út 68.? 3307? hrsz 3240? hrsz 3207/1 hrsz /1 Rákóczi utca 4345 hrsz /2 Petőfi S. utca hrsz /3 Széchenyi Körút 9478/7 hrsz /4 Ligeti út 3952 hrsz Tennivalók összefoglalása Összes költség (eft) OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FELÚJÍTÁSA (4.1.1.) Tető ráépítés és tetőtér beépítés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere, energiaracionalizálás, akadálymentesítés, gépészeti korszerűsítés, burkolatcsere, új bútorzat Akadálymentesítés, nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, tetőszigetelés, burkolatcsere, vizesblokk felújítás, elektromos és informatikai hálózat korszerűsítés Tornaterem építés, homlokzat felújítás, akadálymentesítés, idegen-nyelvi labor korszerűsítés Tornaterem építés, többfunkciós kiszolgáló egységek építése, akadálymentesítés Homlokzat- és tetőszigetelés, nyílászáró csere, elektromos hálózat, fűtés és vizesblokk felújítás, akadálymentesítés, sportpályák építése, sporteszközök beszerzése Akadálymentesítés, fűtési rendszer és világítás korszerűsítés, burkolatcserék, balesetmentes burkolat kialakítása Igényelt támogatás (eft) Szükséges sajáterő (eft) Előkészítettség , , ,0 Tervezés alatt , , ,2 Eng. terv folyamatban , , ,0 Engedélyezési terv , , ,3 Jogerős építési engedély és kész kiviteli tervek , , ,0 Tervezés alatt , , ,5 Tervezés alatt 7.Újvárosi Általános /5 Dr. Durszt Halmozottan hátrányos (roma) , , ,4 Eng. terv. Tervezett kezdési időpont 2007 DECEMBER 250 VÁTERV95

261 Iskola felújítása, költségkímélő üzemeltetés 8. Kodály Zoltán Énekzenei Ált. Isk., Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Városi Tanuszoda, Bartók B. Zeneiskola felújítása 9.Varga Katalin Gimnázium tornaterem és akadálymentesítés SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA J.utca 5610 hrsz /6 Kassai utca /1 hrsz /? Szabadság tér hrsz gyerekek 177 éves iskolaépületének akadálymentesítése, energiatakarékossá alakítása, vizesblokk felújítás Külső-belső nyílászárók cseréje, homlokzati hőszigetelés, vízvezeték, villanyhálózat és kazán cseréje, burkolatcserék, kerítés felújítás, úszómedence felújítás, sportpálya és játszótér, hangszervásárlás Tornacsarnok építés és felszerelés + kiszolgáló helyiségek, iskolaépület akadálymentesítése tornatermi öltözőrevizesblokkra, a többi tervezési f , , ,0 Tervezési fázisban , , ,0 Tervezés alatt TÉMÁK ÖSSZESEN , , ,33 FOGYATÉKOS ELLÁTÁSI PROJEKTEK (4.1.3.) 10.Fogyatékosok nappali intézménye létrehozása /1? hol? Épület építése és felszerelése , , ,0 Tervezés alatt TÉMÁK ÖSSZESEN , , ,0 KÖZÖSSÉGI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI PROJEKTEK (4.1.4.) 11.Szandaszőlősi városrész többfunkciós közösségi tereinek felújítása, bővítése 12.Széchenyi városrész Ifjúsági, /1 Szandaszőlős Gorkíj u. 47. Isk hrsz Művh11506 hrsz Homlokzatszigetelés, tetőcsere, burkolatcserék, épületbővítés, gépészeti korszerűsítés, környezetrendezés, parkosítás, sportpályák /1 utca 8 ha-on szabadtéri színpad, extrém-park, sportpályák, , , ,0? , , ,0 Tanulmányterv a projekt egy 2007 DECEMBER 251 VÁTERV95

262 Szabadidős és Sport Központ 13. Zöld Ház Széchenyi városrész közművelődési intézmény felújítás 14.Tiszaligeti Képzési, Szabadidő és Sportkomplexum felújítása 15.Holt-Tisza Vízsport és Turisztikai központ SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hrsz /2 Karczag L. utca 9090/2 hrsz /2 utca 9711 hrsz /3 Evezőspálya+csárda /2 hrsz rekreációs helyek és létesítmények, főépület építése Homlokzati hőszigetelés, tetőfelújítás, nyílászáró csere, villanyhálózat és tornaterem felújítás burkolatcsere Épület magastetősítése (440 m 2 ) és tetőtér beépítés, meglevő épület és sportpályák+lelátó felújítása Víz, szennyvíz, elektromos és gázhálózat felújítás, meglevő turisztikai faházak felújítása, szociális létesítmény bővítés, sportterület fejlesztés részére , , ,0 felmérés , , ,0 tanulmányterv , , ,0 Tanulmányterv a projekt egy részére TÉMÁK ÖSSZESEN , , ,0 BÖLCSŐDÉK FEJLESZTÉSE 16. Jósika úti bölcsőde és a Bölcsődei Igazgatóság épület felújítása 17.Kolozsvári úti bölcsőde felújítása 18 Aranyi úti bölcsőde felújítása 19.Móra Ferenc úti bölcsőde felújítás 1. Jósika u. 4729, 4734 hrsz 2. Kolozsvári út 1922 hrsz 3. Aranyi út 9107/13 hrsz 4. Móra F. út 1428/5 hrsz Magastetősítés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, burkolat felújítás, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felúj Azbesztmentesítés, új tető, hőszigetelés, nyílászáró és burkolat csere, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felújítás, épületgépészet, konyhatechnológia Magastetősítés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, burkolat felújítás, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felúj Magastetősítés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, burkolat felújítás, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar , , ,0 Tervezés alatt november , , ,0 Tervezési fázisban , , ,0 Tervezési fázisban , , ,0 Tervezési fázisban november január január 2007 DECEMBER 252 VÁTERV95

263 és medence felúj 20.Gorkíj úti bölcsőde felújítása 21.Temető úti bölcsőde felújítása 22. Czakó úti bölcsőde felújítása 23.Városmajor bölcsőde felújítása úti 5. Szandaszőlős Gorkíj u hrsz. 6. Temető út 5681/3 hrsz 7. Czakó u. 9090/5 hrsz 8. Városmajor u. 764/17 hrsz Padlástér és homlokzat hőszigetelés, nyílászáró és burkolatcsere, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felújítás Épületbővítés és belső felújítás, hőszigetelés, nyílászáró és burkolat csere, árnyékoló, akadálymentesítés, játszóudvar, medence felújítás Magastetősítés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, burkolat felújítás, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felúj Magastetősítés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, burkolat felújítás, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felúj , , ,0 Tervezési fázisban , , ,0 Tervezési fázisban , , ,0 Tervezési fázisban , , ,0 Tervezési fázisban 24.Liget úti gazdasági Azbesztmentesítés, új tető, hivatal és előkészítő hőszigetelés, nyílászáró és konyha felújítása 9. Liget u. burkolat csere, épületgépészeti , , ,0 Tervezési 3941 hrsz felújítás fázisban BÖLCSŐDE FELÚJÍTÁSOK ÖSSZESEN , , , január január január január január 2007 DECEMBER 253 VÁTERV95

264 3. SZ MELLÉKLET -- Szolnok Megyei Jogú Város 10 éves útfelújítási javaslata Gárdonyi utca Kút utca Horog utca Károly Róbert utca Bajnok utca Krúdy Gyula utca északi szakasza Meder utca Fény utca Áchim András utca Koszorú utca Szigliget utca Lőwy Sándor utca Horánszky utca Avar utca Dr. Elek István utca Kassai út északi szakasza Kassai út Pozsonyi út és Szántó krt. között Csaba utca Zrínyi utca Nyomdász utca Pálfy János utca Kazinczy utca Baross Gábor utca Kolozsvári út Álmos utca-tisza utca Lilion utca Vásárhelyi Pál utca Rózsa Ferenc utca Vércse utca Kassák utca Pázmány-Kiss János utca között Hód köz Rét út Ferenczy-Szinyei-Paál László utcák Czakó Elemér utca parkoló Moha út parkoló Csokonai út parkoló Fogoly út Csóka út Dr. Sebestyén Gyula krt. Boglárka út Bolt köz (Penny áruház-sándor Pál u. között) Kocsoros út (alsó gát melletti szakasz) Gátőr út Kőrösi út Széchenyi István krt. Nagymező út Vízpart krt. Csokonai utca Felhő utca Alkony utca Dobó István utca Kacsa utca Kandó Kálmán tér és utcái Gerle utca Káka utca Vas utca Liget utca Toldi utca Levente utca József Attila utca (Baross úttól a Nagy Imre krt-ig) Arany János út Győrffy István utca Aranyi Sándor utca Orosz György utca Karczag László utca Malom utca Botár Imre utca Czakó Elemér utca Lovas István utca Hild Viktor út Vasvári Pál út Dr. Durst János út Szt. István király utca Szt. László király utca Tanács utca Batthyány utca Kalász utca Markotányos utca Virágos utca Kút utca összekötő ág Kiss János út északi szakasza Kiss János út déli szakasza Krúdy Gyula utca déli szakasza Zöldfa utca Málna utca Berzsenyi Dániel utca Vas Gereben utca Rozgonyi utca Sarló utca Hold utca Bálvány utca Bacsó Nándor utca Lengyel Légió utca Aradi utca Kisfaludy utca Vak Bottyán utca Gyökér utca Sashalmi és Tószegi út között Határ utca Gorkij út Vörösmező Szabó Lőrinc utca közötti szakasz Labda utca Milléri út 2007 DECEMBER 254 VÁTERV95

265 4. SZ MELLÉKLET----. Kistérségi projektlistán szereplő szolnoki intézményi fejlesztések 25.Gondozási központ létrehozása 3. Karcag L. út ? hrsz 9085/3? hrsz Kettő új gondozási központ építése idősek nappali ellátására, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés biztosítására (kb. 2x350 m 2 ) , , ,0 Tervezési fázisban Irgalmas út ? hrsz 26.Kistérségi művészeti középiskola 9. Ua, mint?4.1.1./3??széchenyi? 9478/7 hrsz 250 m 2 színházterem+kiállító előtér, színpad és berendezés, oktatási eszközpark bővítése, akadálymentesítés, mozgássérült mosdók (( ,0)) (( ,0)) ((13 100,0)) Tervezés alatt Szociális gondozási központ építése 27. Fiumei út 4. közp. helyett új 1950/3? hrsz 350 m 2 új gondozási épület megépítése és felszerelése , , ,0 Tervezés alatt január 28.Szandaszőlősi Műv. Ház, ált. isk. és Művészetokt. Int. felújítása 36. ua, mint 4.1.4/1? Gorkíj u hrsz? hrsz? Energiaracionalizálás: hőszigetelés, nyílászáró és kazáncsere, akadálymentesítés (( ,0)) (( ,0)) ((11 300,0)) Tervezés alatt január 29.1 db szociális gondozási központ építése és 4 db felújítása 42. Kertváros (új/hol) Városmajor u /1 hrsz Tószegi u /12 hrsz 350 m 2 új gondozási épület megépítése és felszerelése (Kertváros), 4 db gondozási központ hőszigetelése, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, gépészeti felújítás, azbesztmentesítés, akadálymentesítés , , ,0 Tervezés alatt január Abonyi u /1 hrsz Radnóti u /2? hrsz 30.Zengő utcai óvoda felújítása 44. Zengő u.?? hrsz Akadálymentesítés, nyílászáró csere, fűtés korszerűsítés, tetőszigetelés , , ,0 Tervezés alatt július 2007 DECEMBER 255 VÁTERV95

266 31.Pitypang tagóvoda felújítása 32.Kolozsvári úti óvoda felújítása 33.Többfunkciós Képzési Létesítmény kialakítása 34.Fiumei úti ált. isk. korszerűsítése 35.Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Művészetokt. Int. felújít 36. Fogyatékosok kistérségi nappali intézményének létrehozása 45. Jósika utca ? hrsz 4734? hrsz 46. Kolozsvári út 1918 hrsz 47. Utca? hrsz 48. Fiumei út 1428/7hrsz 50. Nagy Imre krt /12 hrsz 52.? ua, mint 4.1.3/1?? utca hrsz KISTÉRSÉGI PROJEKTEK ÖSSZESEN Fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, akadálymentesítés, homlokzat-felújítás Homlokzat hőszigetelés, tetőcsere, fűtésrekonstrukció, gépészet és vizesblokk felújítás, akadálymentesít Magastetősítés (440m 2 ), tetőtér beépítés, berendezés, számítástechnikai és audiovizuális felszerel. Homlokzatszigetelés, nyílászáró csere, tornaterem átépítése, elektromos hálózat és kerítés felújítás, burkolat csere, akadálymentesítés Nyílászáró csere, elektromos hálózat, vízvezeték és vizesblokk rekonstrukció, akadálymentesítés, tetőszigetelés, tornaterem felújítás 500 m2 új épület megépítése és felszerelése, környezetrendezés , , ,0 Tervezés alatt július , , ,0 Tervezés alatt július , , ,0 tanulmányterv július , , ,0 tervezés 2011.január , , ,0 Kész tervdokumentáció, vállalkozói árajánlat július ( ,0) ( ,0) (12 000,0) Tervezés alatt 2013 január ,0 ( ,0) (( ,0)) ,0 ( ,0) (( ,0)) ,0 ( ,0) (( ,0)) TELJES PROJEKTLISTA ÖSSZES KÖLTSÉGE ,3 ( ,3) ,97 ( ,0) ,3 ( ,3) 2007 DECEMBER 256 VÁTERV95

267 5. SZ. MELLÉKLET---Intézmények, intézményi ellátottság Igazgatási és társadalmi intézmények Szolnok igazgatási és megyei intézményhálózata az elmúlt néhány évben a kormányzati döntések következtében jelentős változásokon ment keresztül. Legstabilabbnak a városi intézményrendszer bizonyult. A jelenleg folyó közigazgatási reform két új szervezeti szintet hozott létre, az egyik a régió, a másik a kistérség. A kistérségi rendszer erősítette Szolnok város pozícióját, hiszen körzetközpontként ellát közszolgáltatási, területfejlesztési és államigazgatási funkciót is. A régiósítás nyomán a régióközpontok közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat észak-alföldi szervezete, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság régióközpontja Debrecenbe, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal régióközpontja Nyíregyházára került. A kistérségi szintű szerveződés mellett megmaradt Szolnok vonzási potenciálja a megye térségeire, Szolnok Kistérségnél továbbra is nagyobb terület tartozik az úgynevezett agglomerációba. Szolnok város igazgatási és társadalmi intézményhálózata: Önkormányzatok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Kossuth tér 9. Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Kossuth tér 9. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Kossuth L. u. 2. Hivatalok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Kossuth tér 9. Szolnok Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsi Kistérségi Irodája József Attila út.88 Bíróságok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Kossuth Lajos u. 1. Munkaügyi Bíróság Kossuth Lajos u. 1. Cégbíróság Baross u. 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség Baross u. 1. Rendőrség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtó Intézet Dózsa György u. 1/a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság Baross u. 39. Szolnok Városi Rendőrkapitányság Dr. Sebestyén krt. 5. Tiszai Vízirendészeti Kapitányság Tiszaparti sétány 6. Tűzoltóság Szolnoki Hivatásos Tűzoltóság József Attila u. 14. Egyházi intézmények Belvárosi Főplébánia Templom u. 8/a Vár Főplébánia Szent István király u. 2. Görög-katolikus Egyházközség Gyermekváros u. 2. Református Egyház Gyülekezete Tiszaparti sétány 1. Szolnoki Zsidó Hitközség Mária u. 33. Metodista Egyházközség Kassai u. 15. Római Katolikus Egyházközség Dr. Elek István u. 2. Evangelikus Egyházközség Verseghy park 1. Szolnok-Szandaszőlős Római Katolikus Egyházközség Krúdy Gy. u. 86. H.N. Advent Egyház Szolnoki Gyülekezete Kápolna u. 19. Baptista Gyülekezet Balassa B. u. 2. Szolnoki Hit Gyülekezete József Attila u. 88. Politikai pártok FIDESZ Kossuth tér 1. FIDELITAS Kossuth tér 1. Független Kisgazda- Földmunkás Jászberény és Polgári Párt Dárdás u. 14/a Kisgazda Polgári Szövetség Jászberény Dárdás u. 14/a 2007 DECEMBER 257 VÁTERV95

268 Jobbik Magyarországért Mozgalom KDNP Baross u. 1. Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja JNK Bimbó u. 1. Magyar Demokrata Fórum Ságvári krt. 6. Magyar Kommunista Munkáspárt Nagy Imre krt. 4. Magyar Szocialista Párt Tófenék u MIÉP Munkáspárt 2006 Szabad Demokraták Szövetsége Kossuth tér 1. Művelődési és nevelési-oktatási intézmények Művelődési intézmények Néhány mutató mentén összehasonlítva Szolnokot más megyei jogú várossokkal eltérő a helyzet az ellátásban, illetve művelődési szokásokban. Az ezer lakosra vetített mozi látogatások számában az utolsó előtti helyen állunk. A könyvtári állomány tekintetében a harmadikok vagyunk, s az ezer főre jutó könyvtári egység Szolnokon a legmagasabb. Városok Mozi látogatás ezer lakosra/év Könyvtár Állomány ezer kötet Szolnok Békéscsaba Kecskemét Székesfehérvár Tatabánya Ellátottság Könyv/ezer fő Szombathely A város közművelődési intézményei, közgyűjteményei jól megközelíthető helyen, a város közforgalmi csomópontjaiban helyezkednek el. Fenntartási nehézségekkel küszködnek, s ezért az intézményekben folyó kulturális igénykeltés és kielégítés mellett szolgáltató és bérbeadó tevékenységet is végeznek. Az utóbbi években egészséges egyensúly észlelhető e kettő között, illetve kialakultak azok a határterületek és tevékenységek, amelyek mentén jól összeilleszthető a kultúra és az üzlet világa. A meglévő intézmények elegendőek a lakosság kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére. Talán a fiatalok számára nyújt kevesebb művelődési és szórakozási lehetőséget a város, mint amennyire igény mutatkozik. A meglévő épületek, közösségi terek alkalmasak nemzetközi, országos és megyei kulturális rendezvények szervezésére is. Ezek az attraktív események egyre több embert vonzanak és ismertséget szereznek Szolnok városnak. A kultúra szinte minden ágának van intézményi háttere a településen. A Szigligeti Színház 1991 óta városi fenntartásban működik Épülete korszerűsített, felújított, esztétikailag is egyik ékessége a városképnek. A színházban folyó művészeti munka jó színvonalú. A főváros közelsége közrejátszik abban, hogy országos hírű színészek vendégszereplésükkel emelik ezt a nívót. Évente 8-10 bemutató szerepel a műsortervben, körülbelül 270 előadást játszanak egy évadban, s megközelítőleg néző látogatja egy színházi szezonban ezeket az előadásokat. Az Aba-Novák Kulturális Központ (VMZK) felújított épületét 2006-ban vették újra birtokba a város lakosai. A színházterem hangversenyteremmé alakításával, az épület variálható tereivel, korszerű színpadával nem csak hangversenyek tartására, hanem hazai és nemzetközi konferenciák, rendezvények, kongresszusok szervezésére is alkalmas. Némi átrendezéssel bálteremként is igénybe vehető. A zenei profilt három kiváló zenei együttes alapozza meg: a Szolnoki Szimfónikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bartók Béla Kamarakórus. A kulturális központban 23 művészeti csoport, együttes, klub és tanfolyam működik a 2007-es évben. A VOKE Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár, illetve a vele fuzionáló VOKE Borostyán Művelődési Ház rendkívül színes kulturális kínálatot nyújt a művelődni vágyóknak. Kézműves foglalkozások, szüreti bál, táncház, gyermekszínjátszás, tanfolyamok, továbbképzések, szavalóversenyek, népzenei minősítők szerepelnek az ajánlásban. Klubjaik a nyugdíjasokat szervezik, illetve az egészségkárosodottak számára nyújtanak segítő programokat DECEMBER 258 VÁTERV95

269 A Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézményhez tartozik a Napsugár Gyermekház, a Kertvárosi Közösségi Ház, a Széchenyi Városrész Felnőtt Közművelődési Részlege. Hat fiókkönyvtárával biztosítja a peremkerületi városrészek könyvtári ellátását (Abonyi úti, Csallóköz úti, Durst János úti, Kertvárosi, Szandaszőlősi, Tallin Körzeti Fiókkönyvtár). Szolnok kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik a képzőművészet áprilisában megalakult a Művészeti Egyesület. A Művésztelepet 12 műtermes lakással 1902 júniusában adták át ünnepélyes keretek között től a Szolnoki Művészeti Egyesület keretében működik, jelenleg 12 alkotó képzőművész öregbíti a város hírnevét. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tartja fenn a Damjanich Múzeumot, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltárat és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárat. Művelődési házak 1. Aba-Novák Kulturális Központ Hild tér VOKE Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár Jubileum tér 1/a VOKE Borostyán Művelődési Ház Szapáry út HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Táncsics M. u Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Kertvárosi Közösségi Ház Napsugár út 59. Napsugár Gyermekház Karczag L. u. 2. Felnőtt Közművelődési Iroda Karczag L. u. 2. Könyvtárak 1. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Kossuth tér Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Karczag László u. 2. Fiókkönyvtárak: Abonyi úti Fiókkönyvtár Abonyi út 36. Csallóköz úti Fiókkönyvtár Csallóköz u. Durst János úti Fiókkönyvtár Durst János u. Kertvárosi Fiókkkönyvtár Napsugár u. 57. Szandaszőlősi Fiókkönyvtár Gorkij u. 32. Tallin Városrész Fiókkönyvtár Dr. Balogh Béla út 14. Múzeumok 1.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága Kossuth tér 4. Damjanich János Múzeum Kossuth tér Szolnoki Galéria Templom u Művésztelep Szent István tér 7. Egyéb művelődési intézmények 1. Rádió 2000 Jubileum tér Aktív Rádió Kossuth L. u Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT Arany János u. 4. MTESZ JNSZ Megyei Szervezete Kossuth L. u Szolnok Városi Televízió Szigligeti u Magyar Televízió SzolnokiTudósító Iroda Táncsics M. u. 13. Mozik 1. Tisza Mozi Kft. Templom u Tallin Filmszínház Kandó K. u Cinema City Szolnok Plaza Ady E. u. 28. Színház Szigligeti Színház Tisza park 1. Oktatási intézmények 2007 DECEMBER 259 VÁTERV95

270 Óvodai ellátottság Szolnokon az óvodai ellátást egy önkormányzati fenntartású óvodai igazgatóság biztosítja 23 tagóvodával, és három nem önkormányzati óvoda működik a városban. Az óvodafenntartók sorába lépett a Katolikus Egyház. Valamennyi városrésznek van óvodája, ugyanakkor a szabad óvodaválasztás lehetősége is adott. A 23 tagóvodában 100 óvodai csoportban 2372 gyermek nyer elhelyezést. A férőhelyek száma 2329, tehát jó a kihasználtság százaléka. Ebben az összetett intézményi struktúrában színes és sokrétű pedagógiai program valósul meg, a szülők választhatnak a Lépésről lépésre, a Montessori pedagógián alapuló, Nevelés a művészetek eszközeivel, a Mozgás és egészséges életmódra nevelő, a Hagyományápolásra, népszokásra épülő, az Add a kezed és A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását segítő speciális programok közül. Óvodai férőhelyek tekintetében Szolnok az azonos nagyságrendű megyei jogú városok közül ezer lakosra vetítve a negyedik a hat megyeszékhely közül. Város Óvodás gyerekek/fő Óvodai gyermekcsoportok. száma Óvodai férőhelyszám Szolnok Békéscsaba ,1 Kecskemét ,5 Székesfehérvár ,4 Tatabánya ,6 Szombathely ,8 Óvodai férőhely/efő Óvodák Önkormányzati óvoda: 1. Szolnok Városi Óvodák Baross u Tagintézmények: Zengő Óvoda Czakó E. u. 4. Csemetekert Óvoda Vércse út 11 Szivárvány Óvoda Aranyi S. u.1/b Százszorszép Óvoda Czakó E.u.4. Pitypang Óvoda Jósika u.2. Nyitnikék Óvoda Dobó u. 29. Manóvár Óvoda Bajtárs u Kacsa úti Óvoda Kacsa út 2. Árnyas Óvoda Temető u.13. Csallóköz úti Óvoda Csallóköz u Hold úti Óvoda Hold u. 12. Hétszínvirág Óvoda Fiumei u Kolozsvári úti Óvoda Kolozsvári u.17. Gézengúz Óvoda Ady E. u. 24/A Tesz-Vesz Óvoda Károly R.u.11. Liget úti Óvoda Liget út 25. Szapáry úti Óvoda Szapáry út 8. Verseghy Parki Óvoda Verseghy park 4. Kertvárosi Óvoda Napsugár u.20. Eszterlánc Óvoda Krúdy u.129. Munkácsy úti Óvoda Munkácsy u.17. Wágner úti Óvoda Wágner G.krt.1/a. Rózsa úti Óvoda Rózsa u.1/b. Egyéb Óvodák 2007 DECEMBER 260 VÁTERV95

271 2. KIPP-KOPP Alapítvány az óvodás gyermekekért Györffy I. út 10. Fsz Szolnoki Waldorf Óvoda Balogh B. út Szolnoki Mustármag Római Katolikus Óvoda Templom út 8. Általános Iskola Az általános iskolás korú gyermekek nevelése-oktatása 12 tiszta és egy vegyes profilú (gimnázium+általános iskola) intézményben folyik. A demográfiai adatok alapján megállapítható, hogy a 2010/2011. tanévtől kerül egyensúlyba a belépő 1. évfolyamosok és a kilépő 8. évfolyamosok létszáma. A 2011/2012. tanévtől pedig enyhe emelkedés figyelhető meg a tanulói létszámban. Az elkövetkező 5 évben körülbelül 700 tanulóval, azaz tanulócsoporttal lesz kevesebb az általános iskolákban. A meglévő általános iskolai kapacitás tehát elegendő az oktatási feladatok ellátására. Az eszközellátottság és a berendezés jónak mondható, de az épületek felújításra, modernizálásra várnak. A Bartók Béla Zeneiskolán kívül négy általános iskolában folyik alapfokú művészeti oktatás, amely szerves része az iskolai pedagógiai programnak, beépül a tanítási időbe és az órarendbe. A Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában történik a nem integrálható gyermekek ellátása. A város valamennyi általános iskolája folytat integrációs nevelést-oktatást. Általános iskolai ellátottság Városok Tanulók száma Osztálytermek száma Fő/tanterem Szolnok ,88 89 Békéscsaba ,51 73 Kecskemét ,37 89 Székesfehérvár ,84 86 Tatabánya ,23 85 Szombathely ,17 84 Tanuló/ezer lakosra A települési összehasonlításban az egy tanteremre jutó tanulók számában Szolnok az utolsó helyen áll hat megyei jogú város rangsorában. Az általános iskolák kihasználtsága nálunk a legmagasabb. Általános iskolák Önkormányzati iskolák 1. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nagy Imre krt Kassai Úti Általános Iskola Kassai út Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kassai u Belvárosi Általános Iskola Templom út Mátyás Király Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mátyás király U Széchényi Körúti Általános Iskola Széchényi krt II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Rákóczi út Szent - Györgyi Albert Általános Iskola Széchényi krt Fiumei Úti Általános Iskola Fiumei út Szandaszőlősi Általános iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gorkij u Újvárosi Általános Iskola Dr Durst János út Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Liget út Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Széchenyi krt Bartók Béla Zeneiskola Réz út 1. Nem önkormányzati iskola 14. Szolnoki Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balogh Béla u DECEMBER 261 VÁTERV95

272 Közép- és felsőfokú oktatási intézmények A középfokú oktatásban Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a szolnoki és Szolnok Kistérségből érkező fiatalok ellátását. Ezen túlmenően regionális szerepet is betölt, Jász-Nagykun- Szolnok megyéből a középfokú oktatásban a fiatalok 36%-a szolnoki intézményekben tanul. A Szolnoki Kistérségben élő középiskolások 90,5%-át szintén szolnoki középfokú intézmények képzik. A 2007/2008-as tanévben 7835 fő a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, ebből 55,2% a vidéki (bejáró+kollégista). A demográfiai tendenciák azt mutatják, hogy a 2012/2013-as tanévre körülbelül 155 kilencedik évfolyamos csoporttal lesz kevesebb. Ezt a fogyást ellensúlyozni fogja 2010-ig a tankötelezettség 18 évre emelése. A továbbiakban a racionalizálás a meglévő értékek és az iskolák teljesítménye mentén képzelhető el. Bonyolítja a prognózist, hogy a szakképzés átalakulása még a kezdeteknél tart, s nem látható jelen pillanatban teljes mélységében a hatása. Szolnok város 11 középfokú intézményt működtet, három tiszta profilú gimnáziumot, két vegyes profilú középiskolát és 6 tiszta profilú szakképző intézményt. A nappali tagozatos gimnáziumi képzést öt intézmény biztosítja két különleges specifikummal: a két tanítási nyelvű gimnáziumi, valamint a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók alternatív gimnáziumi képzésével. A település szakközépiskoláiban 33, szakiskoláiban 21 szakmát oktatnak, azaz Szolnok meghatározó szerepet tölt be a térség szakképzésében. A Városi Kollégiumban az ellátást 879 vidéki tanuló veszi igénybe. Város Tanulók száma/ezer lakos Középiskolák száma Középiskolás száma tanulók Szolnok Kecskemét Békéscsaba Tatabánya Szombathely Székesfehérvár Szakmunkás tanulók száma Középiskolák 1. Varga Katalin Gimnázium Szabadság tér Verseghy Ferenc Gimnázium Tisza- park Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Széchényi krt Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola Tiszaparti sétány Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola Tiszaparti sétány Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola Baross u Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Baross u. 4. Tagintézményei: Jendrassik György Tagintézmény Baross u. 4. Baross Gábor Tagintézmény Bán u Kereskedelmi és Vendéglátóipar Szakközép - és Szakiskola Károly Róbert u Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola Petőfi S. u.1. Tagintézményei: I.sz. tagintézmény Petőfi S. út 1. II.sz. tagintézmény Baross u, Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola Áchim A. út Egészségügyi és Szociális Szakközép- Szakiskola Abonyi út 36. és Alternatív Gimnázium Városi Kollégium Baross G. út DECEMBER 262 VÁTERV95

273 Nem önkormányzati iskola 13. Szolnoki Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balogh Béla u Humán Intézet Gimnázium, Alapfokú Művészeti Intézmény és Kollégium Madách u Egyéb oktatási intézmény Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat Városmajor út 65/a Szolnok felsőfokú oktatásban betöltött szerepe az elmúlt tíz évben erősödött. A Szolnoki Főiskola ban vált önállóvá a két korábbi tagozat bázisán, majd 2006-ban alakult ki a jelenlegi szerkezet a Műszaki és Mezőgazdasági kar csatlakozásával. A hallgatói létszám a megalakulástól számított tíz év alatt csaknem megtízszereződött, ma a hallgatói létszám megközelíti a 7000 főt. A hallgatók vonzó, a gazdasági életben keresett szakmák között választhatnak őszén elkezdődik a Tiszaligetben a campus építése, s talán 2008/2009-es tanévet a XXI. Századnak megfelelő környezetben kezdhetik a hallgatók és az oktatók egyaránt. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kara Repülő és Légvédelmi Intézeteként működik tovább. Mindkét felsőfokú intézmény országos vonzáskörzetű. Szociális és egészségvédelmi intézmények Bölcsőde Szolnokon a bölcsődei ellátás az országos átlaghoz képest jó. Míg országosan a körülbelül 500 bölcsőde a 0-3 éves korú gyermekek 8%-át tudja fogadni, addig Szolnokon a 8 bölcsőde a 3 év alatti gyermekek körülbelül 13%-át tartja benn a bölcsődei rendszerben. Szolnokon az ezer lakosra jutó bölcsődei helyek aránya tíz év távlatában csökkent. 10 évvel ezelőtt 8 férőhely jutott ezer lakosra, 2007/2008-ban ez 6 bölcsődei férőhely ezer lakosonként. A csökkenés oka részben a foglalkoztatottságban, illetve másrészt a szemléletben bekövetkezett változásnak tudható be. A jelenlegi bölcsődei kapacitás szűkösen felel meg az igényeknek, minden bölcsödébe jelentkező elhelyezést nyer a városban, de a 10 fő helyett gyermeket vesz fel a bölcsőde egy-egy gyermekcsoportba. A városban a Városmajor úton működik egy speciális bölcsőde, amely fejlődésben akadályozott kisgyermekek habilitációját is végzi. A HEFOP/2004/4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése című pályázat keretében felújították a Városmajor úti bölcsődét, illetve javítottak a speciális ellátás feltételein. A megújult épület átadása 2006 decemberében megtörtént. A demográfiai adatok kiegyenlített létszámot mutatnak, gyermek születik évente Szolnokon, tehát további szűkítésre nincs lehetőség. Városok Bölcsődés gyerekek/fő Száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermek Bölcsődei férőhely szám Szolnok Békéscsaba Kecskemét ,5 Székesfehérvár ,7 Tatabánya ,4 Szombathely , lakosra jutó bölcsödei férőhely Bölcsődék A Bölcsődei Igazgatóság Szolnok, Jósika u DECEMBER 263 VÁTERV95

274 A Bölcsődei Igazgatóság telephelyei: Ellátó szolgáltató szervezetei: Szolnok, Liget u. 4. Tagintézményei (bölcsődék): Engedélyezett. csoportok Férőhelyek száma: száma: 1. sz. Bölcsőde Szolnok, Jósika u sz.bölcsőde Szolnok, Temető u sz. Bölcsőde Szolnok, Czakó E. u sz. Bölcsőde Szolnok, Gorkij u sz. Bölcsőde Szolnok, Aranyi S. u sz. Bölcsőde Szolnok, Kolozsvári u sz. Bölcsőde Szolnok, Móra F. u sz. Bölcsőde Szolnok, Városmajor u A Bölcsődei Igazgatóság továbbra is 8 tagintézményének 460 férőhelyén biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását 628 gyermek részére. A bölcsődék feltöltöttségének intézményi szintű aránya 131,84%, a kihasználtságé pedig 96,93 %. A feltöltöttség szintjét illetően egyre magasabbra helyeződik az arány, hiszen a Czakó, a Temető, a Gorkij, a Jósika és a Móra úti bölcsődében 131,52 144,09 %-ig terjed, míg a Városmajor úti bölcsőde egészséges gyermekeit illetően, az Aranyi és a Kolozsvári útiban is 123,96 126,83 % között alakul ez a mutató. A kihasználtság is rendkívül magas: 100,90 107,88 %-ig terjed a Czakó, Móra, Temető, Jósika útiban, de a többiben is 85,81 96,97 % közötti. A korosztály intézményes ellátásának jellemzői ismeretében ( gyakori megbetegedésekből adódó hiányzások ) egyértelműen a magas csoportlétszámok (10 helyett 14, olykor 15 kisgyermek egy csoportban ) alakították ilyen mértékűvé a mutatókat. Ebből következik, hogy az elmúlt időszakban is az igen erőteljesen fellépő szülői igény volt a jellemző. Egészségügyi ellátás Szolnok Megyei Jogú Város feladata az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás: háziorvosi, háti gyermekorvosi, fogorvosi alapellátás, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás. Városok Felnőtt és gyermek háziorvosok száma Ezer lakos/fő Szolnok 54 0,7 Békéscsaba 41 0,6 Kecskemét 79 0,7 Székesfehérvár 66 0,6 Tatabánya 48 0,6 Szombathely 61 0,7 Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata önálló jogi személyiségű intézmény, amely a fenti feladatokon túl anya-, gyermekvédelmi és anyatejgyűjtő állomással kapcsolatos feladatokat is ellát. Működési területe Szolnok város területére, illetve a házi gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi ügyeleti ellátás terén január 1-jétől Szolnok Többcélú Társulás részére (14 település) biztosítja. A fogászati ügyeleti ellátást Szolnok lakosai mellett külön megállapodás alapján Szajol, Rákóczifalva és Rákócziújfalu számára is biztosítja. Szolnokon jelenleg 28 felnőtt házoirvosi és 18 gyermekorvosi praxis működik, a 28 háziorvosi praxisból 27 (96,4%), a 18 gyermekorvosi mindegyike (100%) egészségügyi vállalkozás formájában látja el a feladatát. A házi gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi körzetek lakosságszáma az alábbiak szerint alakul: 2007 DECEMBER 264 VÁTERV95

275 Az iskolaegészségügy területén alapvető szerkezeti változás nem volt, az iskola-egészségügyi orvosi ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve került megszervezésre. A 3-14 év közötti gyermekek óvodai és iskolai egészségügyi ellátását 18 házi gyermekorvos, a 14 évet betöltöttek iskola-egészségügyi ellátását 4 fő főállású iskolaorvos végzi. A fogászati alapellátást a 14 vegyes típusú fogászati praxisból 10, a 9 iskola-ifjúsági szolgáltató pedig mind vállalkozás keretében látja el. A város fogorvosi ügyelete a Móra Ferenc út 9. sz. alatti rendelőben működik. A parodontológiai szakrendelést 1 orvos, 2 szakdolgozó látja el, a fogszabályozási szakrendelést két fogorvosi szakrendelőbe (Temető út, Sóház út 3-5.) telepítette a város. A szakmai elvárások és az adott védőnői körzet demográfiai helyzetének megfelelően az arányosítás megtörtént júniusától 23 területi és 18 iskola/ifjúsági védőnő látja el ezt a feladatot DECEMBER 265 VÁTERV95

276 Szolnok Megyei Jogú Város területén összevont ügyeleti szolgálat működött december 31-ig január 1-jétől a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása útján biztosítja az orvosi ügyeletet 14 település, köztük Szolnok lakosai számára. A város ezeken kívül biztosítja a sportorvosi és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot. Kórházi ellátás Szolnok városban két kórház működik. Az egészségügyi reform következtében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház kiemelt súlyponti kórház lett. Megszűnt a Tüdőkórház önállósága, megváltozott funkcióval a Hetényi Kórház része lett. Megmaradt a MÁV Kórház is, amely négyfajta szolgáltatást nyújt: járóbeteg-szakorvosi ellátás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, aktív fekvőbeteg-ellátás, rehabilitáció, utókezelés és gondozás. Mindkét kórház ellát városi és megyei feladatokat is, ezért az összehasonlítás ezen a szinten nyújt értelmezési lehetőséget. Kórházi ellátottság megyei szinten Megyék Jász-Nagykun Szolnok megye Összes kórházi ágyszám Kihasználtság %-ban Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy ,2 67 Békés megye ,9 73,3 Bács-Kiskunmegye ,6 63,8 Fejér megye ,5 64,1 Komárom-Esztergom megye ,9 66,8 Vas megye ,8 72 Csongrád megye ,6 79,7 Hét megye adatait összevetve a tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak tekintetében Jász-Nagykun Szolnok Megye középtájon helyezkedik el. A kihasználtságot nézve pedig az 6. helyen áll a rangsorban. Fontos feladat, hogy a szükségleteknek (morbiditási, mortalitási viszonyok) megfelelő összetételű betegellátó-rendszer kerüljön kialakításra. Gyógyszertárak Szolnokon 2006-ban 15 közforgalmú gyógyszertár működött, eggyel több, mint 2005-ben. A lakosság számát figyelembe véve minden gyógyszertárra jut legalább 5000 lakos. A helyi gyógyszertárak elhelyezkedésük szempontjából egyenetlen helyzetben vannak, így forgalmuk is változó. A patikák többsége a Tisza jobb partján helyezkedik el, Szandaszőlősön mindössze egy található. Nem sikerült még egy patikát létesíteni, mert a lakosság gyógyszervásárlási szokásai kötődnek a munkahelyek és az egészségügyi intézmények elhelyezkedéséhez. Városok Gyógyszertárak száma Ezer lakosra jutó / gyógyszertár Szolnok ,6 Békéscsaba ,6 Kecskemét ,6 Székesfehérvár Tatabánya ,7 Szombathely , DECEMBER 266 VÁTERV95

277 Szociális és egészségvédelmi intézmények Kórházak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Tószegi út 21. MÁV Kórház Verseghy út 6-8. Mentőállomás Országos Mentőszolgálat Mentőállomása Széchenyi krt. 6. Felnőtt háziorvosi szolgálat Móra F. u. 9. Temető út 1. Rozmaring u. 2.: Munkácsy M. u. 26. Széchenyi I. krt Kolozsvári u. 29. Tóth F. u. 2-4.: Ságvári E. krt. 5.: Zagyvaparti s. 4. Zagyvaparti s. 5. Abonyi u. 38. Városmajor út 60. Sóház u Csallóköz u. 33. Gyökér u. 5. Napsugár u. 34. Baross G. u. 41. B. ép. A lépcsőház fsz. 1. Vörösmező u fő házi gyermekorvos 2 fő fogorvos 2 fő házi gyermekorvos 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő fogorvos 1 fő fogorvos (fogszabályozás) 1 fő házi gyermekorvos 2 fő házi gyermekorvos 2 fő felnőtt háziorvos 1 fő fogorvos 6 fő házi gyermekorvos 5 fő felnőtt háziorvos 5 fő fogorvos 4 fő felnőtt háziorvos 4 fő felnőtt háziorvos 1 fő fogorvos 2 fő háziorvos 3 fő fogorvos : 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő fogorvos 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő fogorvos 3 fő fogorvos 1 fő felnőtt háziorvos 1 fő felnőtt háziorvos 1 fő felnőtt háziorvos 1 fő fogorvos 1 fő fogorvos Szakrendelők JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet járóbeteg szakellátás Hősök tere 2-4. MÁV Kórház és Rendelőintézet Járóbeteg-szakellátás Verseghy út 6-8. Gyógyszertárak Agora Patika Ságvári krt. 23. CARITAS Patika Tószegi u. 21. Fehér Kereszt Gyógyszertát Baross út 5. ÍZISZ Gyógyszertár Jubileum tér 5. Kígyó Gyógyszertár Indóház u. 23. Kolozsvári Gyógyszertár Kolozsvári u. 23. Korona Patika Dózsa Gy. U Kossuth Patika Kossuth tér 7-8. Széchényi Gyógyszertár Széchényi krt Szent István Patika Verseghy út DECEMBER 267 VÁTERV95

278 Szent Orbán Patika Munkácsy u. 15. Fekete Sas Gyógyszertár Kacsa u. 12. Magiszter Gyógyszertár Széchényi I. krt Szent Miklós Gyógyszertár Tóth F. u. 2/6. Városmajori Gyógyszertár Városmajor út 55. Öregek napközi otthona Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény Központi Telephely,II. sz. Idősek Otthona Kaán K u. 20. I. sz. Idősek Otthona Eötvös tér 7. III. sz Idősek Otthona Abonyi u 32. Egyéb szociális ellátás Területi Gondozó Szolgálat Központ Fiumei u. 7. I.számú Gondozási Központ Thököly u. 13. II. számú Gondozási Központ Városmajor u. 33. III. számú Gondozási Központ Tószegi u. 1 Irgalmas u. 3. IV. számú Gondozási Központ Abonyi u. 32. V. számú Gondozási Központ Gagarin u. 27. VI. számú Gondozási Központ Radnóti u. 40. VII: számú Gondozási Központ Fiumei u. 7. Liget Otthon Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthona és Nappali Intézménye Liget út Humán Szolgáltató központ Városmajor út 67/a Testnevelési és sportintézmények Szolnokot pezsgő sportélet jellemzi, közel 70 sportegyesületben, sportszervezetben mintegy 50 sportágat művelnek a városban. A város természeti adottságai elsősorban a vízi sportoknak kedveznek, de nagy múltú hagyományokra tekintenek vissza a légi sportok is a Szandai réten lévő sportrepülőtérre támaszkodva. Országos jelentőségű a kosárlabda, jelentős hagyományai vannak a labdarúgásnak, és az atlétáink is szép sikereket érnek el. Az elmúlt 10 évben számos változás következett be a testnevelési és sportlétesítmények terén: megszűntek, és újak létesültek. Fürdők, uszodák Tisza Szálló és Gyógyfürdő Verseghy park 2. Tiszaligeti Termálstrand- és Élményfürdő Tiszaligeti sétány Kanizsa Tivadar Városi Tanuszoda Kassai u. 29. Sporttelepek Tiszaligeti körcsarnok Tiszaligeti Stadion Tiszaligeti Teniszcentrum Tiszaligeti Tanmedencés Épület (kajak-kenu tanmedence, kondicionáló terem) Holt-Tiszaparti Vízisporttelep Milléri Szabadidő Központ Szolnoki MÁV SE Véső úti Sporttelepe Főiskolai csarnok MÁV Lövészklub Szandai Sportrepülőtér Zöld Ház tornaterme Wágner G. úti Sport és Szabadidő Központ Kereskedelmi ellátó és szolgáltató intézmény 2007 DECEMBER 268 VÁTERV95

279 Kiskereskedelem Szolnok földrajzi helyzetéből adódóan kiskereskedelmi központ. Az összehasonlításban a boltok számát tekintve Szolnok az ötödik helyen áll, tízezer lakosra jutó ellátottság tekintetében viszont az ellátottság meghaladja az országos átlagot. Az utóbbi évek fejlődésének köszönhetően valamennyi nagyobb áruházlánc üzlete megtalálható a városban, amely megfelelő kínálatot nyújt mind a helyi, mind a környékbeli települések vásárlóinak Kiskereskedelmi üzlethálózat Városok Kiskereskedelmi boltok száma Ellátottság bolt/tízezer lakos Szolnok Békéscsaba Kecskemét Székesfehérvár Tatabánya Szombathely Szeged Megnevezés Tízezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet Jász-Nagykun-Szolnok megye 148 Észak-Alföldi Régió 159 Ország 165 Áruházláncok CORA 5000 Szolnok, Felső Szandai rét 1. Praktiker 5000 Szolnok, Felső Szandai rét 1/a OBI 5000 Szolnok, Felső Szandai rét Média Mark 5000 Szolnok Felső Szandai rét 1. TESCO 5000 Szolnok, Téglagyári út 30. COOP Üzletlánc COOP Mini ABC 5000 Szolnok Verseghy u. 28/a Szanda ABC 5000 Szolnok, Vörösmező u.2. Vosztok ABC 5000 Szolnok, Vásárhelyi u. 3. Jólét ABC 5000 Szolnok, Baross u. 58. Munkás ABC 5000 Szolnok, Tószegi u. 8. Barátság ABC 5000 Szolnok, Bajcsy ZS u számú ABC 5000 Szolnok, Abonyi u. 38. Maxi- COOP ABC 5000 Szolnok, Kossuth L. u Széchényi ABC 5000 Szolnok, Széchényi krt 123. Tiszavidék Áruház 5000 Szolnok, Ady Endre út 28. Meder ABC 5000 Szolnok, Rákóczi út 26. Szolnok ABC 5000 Szolnok, Jubileum tér Bőség Áruház 5000 Szolnok, Krúdy u sz. COOP ABC 5000 Szolnok, Krúdy u.108/c. Interspar/ Spar 5000 Szolnok, Mátyás király u Szolnok, Ady E. út 28/a CBA 5000 Szolnok, Ady E. út 5000 Szolnok, Gorkiju Szolnok, Kassai út 76 PLUS 5000 Szolnok, Városmajor u DECEMBER 269 VÁTERV95

280 5000 Szolnok, Ságvári E. krt 25/a 5000 Szolnok, Széchényi krt LIDL 5000 Szolnok, Délibáb u Szolnok, Széchényi krt 4/b Vendéglátás A vendéglátóhely számának áttekintésénél Szolnok a vizsgált települések között a hatodik helyet foglalja el, az ellátottság tízezer lakosra vetítve mind az országos, mind a régió átlagot meghaladja. Városok Vendéglátóhelyek száma Szolnok Békéscsaba Kecskemét Székesfehérvár Tatabánya Szombathely Szeged Ellátottság vendéglátóhely/tízezer fő Megnevezés Jász-Nagykun- Szolnok megye Tízezer lakosra jutó vendéglátóhely 54 Észak-Alföldi Régió 53 Ország 56 Vendéglátás Árkád Étterem Szolnok, Magyar út 1. Bajnok Étterem Szolnok, Baross út 3. Európa Étterem és Vendégház Szolnok, József a. út 83. Galéria Étterem Szolnok, Szapáry út 1. Nádas Étterem, Petőfi S. út 6. Szolnoki Halászcsárda Söröző Szolnok, Damjanich út 1. Véndiák Szolnok, Ady Endre u. 9. Baross Étterem-Kávézó Szolnok Baross u. 52. Alföld- Kapuja Vendéglő Szolnok, Debreceni út Kereskedelmi szálláshelyek Szolnokon a szálláskínálat széles keretek között mozog, magában foglalva a fizetővendéglátást, a kempingek, ifjúsági szállások, panziók, szállodák és gyógyszállók kínálatát ban a településen 8 szálloda, ebből egy gyógyszálló; 3 panzió, 2 ifjúsági szálló, 1 kemping és 25 fizető-vendéglátó kínálta szolgáltatásait. A szállodák közül 2 db négycsillagos, 4 db háromcsillagos és 2 db kétcsillagos besorolással üzemelt 2006-ban. A szálláskapacitás alakulása az elmúlt három évben az egyes szálláshelytípusoknál eltérően alakult. Az ifjúsági szállók és kempingek száma az elmúlt években nem változott, előbbiből 2, utóbbiból 1 működött. Városok Kereskedelmi szálláshelyek összesen Ellátottság kereskedelmi szálláshely/tízezer fő 2007 DECEMBER 270 VÁTERV95

281 Szolnok Békéscsaba Kecskemét Székesfehérvár Tatabánya 668 9,4 Szombathely Megnevezés Jász-Nagykun- Szolnok megye Tízezer lakosra jutó kereskedelmi szállás 28 Észak-Alföldi Régió 24 Ország 31 Szálláshelyek Garden Hotel Szolnok Tiszaliget Hotel Pelikán Szolnok, Jászkürt út 1. Hotel Tisza Szolnok,Verseghy park 2. Hozam Hotel Szolnok, Mária út 27. Sóház Hotel Szolnok, Sóház út 4. Trojka Vendégház Szolnok Tiszaligeti sétány 5. Turisztikai és Szabadidőközpont Szolnok Tiszaliget Alcsi- Holt- Tisza Szabadidőközpont Szolnok, Tiszaliget Motel és Kemping Szolnok, Tiszaliget Millér Panzió és Kemping Szolnok, Millér telep 1. Egyéb szolgáltatások Bankok Budapest Bank Szolnok, Hősök tere 1. CIB Bank Szolnok, Szapáry út 22. Citibank Szolnok, Kossuth Lajos út 7. Erste Bank Szolnok, Baross út 8 és Nagy Imre krt 8/a FHB Bank Szolnok Szapáry út 23. Uni Credit Bank Szolnok, Baross út 27. K&H Bank Szolnok, Szapáry út MKB Bank Szolnok Baross út OTP Bank Szolnok Szapáry 31. Baross út 18.; Nagy Imre krt. 2/a Raiffeisen Bank Szolnok, Szapáry út 22. Volskbank Szolnok Sólyom út 3. Szolgáltatók Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt Szolnok, Vízmű út. 1. E-ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt Szolnok, Verseghy u.3. TIGÁZ Szolnok Thököly út 79. REMONDIS Szolnok Zrt. Szolnok, József A. út 85. PR Telecom Szolnok-Szandaszőlős Molnár F. út 2. UPC Szolnok Ságvári krt 2/a Pannon Gsm-Pannon Partner Szolnok, Baross u. 38. Vodafone Magyarország Zrt. Szolnok Szapáry u. 25/29 T-COM Szolnok, Baross u.16. Temetők Római Katalikus Temető Szolnok, Kőrösi út 2/a Temetkezési szolgáltatók Kegyelet Temetkezési Kft 2007 DECEMBER 271 VÁTERV95

282 Temetkezési Bt Szolnok Temető út 10. Hulladékgyűjtés hasznosítás MÉH Nyersanyaghasznosít Zrt Dél magyarországi telepe Szolnok, Piroskai út 1. Az intézményellátás vizsgálatának összefoglalása A meglévő intézményeket, illetve intézményhálózatot tételesen összegyűjtöttük és területi elhelyezkedésüket feltérképeztük, valamint a hasonló nagyságrendű településsekkel az ellátás mennyiségi mutatóit összehasonlítottuk az intézmények, intézményterületek című fejezetben. Néhány gondolat összegzésként: Szolnok az alapellátást az állandó népességnek biztosítja. A városnak magasabb szintű ellátást az agglomeráció, ill a környék településeinek kell szolgáltatni, hiszen a térségben lévő nagyobb települések nem rendelkeznek közép- ill. felsőszintű intézményhálózattal, illetve Szolnok megyejogú város. Az alapellátás hálózata kiépült, az intézmények kihasználtsága jó. Az óvodai és az általános iskolák pedagógiai programjai a követelményeknek megfelelőnek, a berendezések jónak mondhatók, de az épületek felújításra, modernizálásra szorulnak. A középfokú oktatási intézmények a szolnoki és Szolnok Kistérségből érkező fiatalok ellátásán túl regionális szerepet is betöltenek. A várható demográfiai csökkenés miatt az iskolák oktatási struktúráját az igényeknek megfelelően kell átalakítani. Jelenleg a szakképzés átalakítása a kezdeteknél tart. A Városi Kollégium öt tagintézménnyel, de egy igazgatás alatt működő intézményként biztosítja a vidéki középiskolás tanulók elhelyezését. Szolnok felsőfokú oktatása jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években, remélhetőleg a további fejlődést segíti a szeptemberében átadásra kerülő 9000 m² Campus épülete. Az egészségügyi ellátást tágabb térségben a Hetényi Géza Kórház intézményei biztosítják. Az intézmény fejlesztése pályázatok útján folyamatosan valósul meg. A kulturális élet intézményei megvannak a városban. A meglévő intézmények elegendőek a lakosság kulturális és szórakozási igényinek kielégítéséhez. A kulturális kínálatot az egyre színesebb rendezvények sora is gazdagítja, a Tisza-parti Nyár rendezvénysorozat nagy tömegeket vonzott a városba, a hagyományosan megrendezésre kerülő Gulyásfesztivál pedig egyre több nemzetközi vendéggel gazdagodik évről-évre. A város jelenében és jövőbeni célkitűzéseiben a művészetek és a kiemelt szerepet kap. A kereskedelmi ellátás országos összehasonlításban kiemelkedően jó. A város kereskedelmi, szolgáltató jellegének fokozása a városfejlesztés egyik alapvető célja lehet. Szolnok turisztikai kínálatának alapját a természeti értékek, és a gazdag kulturális élet adja. A városban végbemenő fejlesztések, mint a Kossuth tér átépítése, a Tiszaliget fejlesztése, a gyalogosés kerékpáros híd megépítése, illetve a Szapáry utca átalakítása mind-mind egy élhetőbb Szolnokot, egy barátságosabb és vonzóbb városképet eredményeznek majd, mely várhatóan a turisztikai mutatók alakulására is kedvező hatással lesz. A felhasznált adatok a KSH évi statisztikai adattárából kerültek felhasználásra DECEMBER 272 VÁTERV95

283 6. SZ MELLÉKLET KÖZBIZTONSÁGI TERV (részanyag az integrált városfejlesztési stratégiához) I. Szolnok város bűnügyi és közbiztonsági helyzete A város bűnügyi és közbiztonsági helyzete értékelése során a Szolnoki Rendőrkapitányság ügyforgalmi 1 valamint az Egységes Rendőrségi, Ügyészségi, Bírósági statisztika (ERÜBS) adataira támaszkodhatunk. Míg az előbbi a helyben ismertté vált deliktumokról mutat reális képet, addig az utóbbi a bűnözés valós terjedelméhez közelít jobban. Ennek megfelelően tekintsük át az elmúlt öt év, és kiemelten az elmúlt esztendő változásait. Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása Szolnokon évben Robotzsaru ERÜBS Ha először az ismertté vált bűncselekmények alakulást vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 2002 óta 3600 ügyszám körüli stagnálásról beszélhetünk. A bűnözés össztársadalmi jelenség, melynek terjedelmére minden olyan közéleti és gazdasági folyamat hatással van, mely a társadalom egyes tagjainak életét befolyásolja. Az értékelt időszakban lezajlott társadalmi folyamatok tükrében településünkön szinte alig változott a helyzet, és főként nem romlott az ország más területeivel ellentétben. Előre kell vetítenünk ugyanakkor, hogy 2007-ben mintegy 30 %-os emelkedés prognosztizálható. A bűncselekményi struktúrán belül a vagyon elleni deliktumok túlsúlya dominál, mely évről-évre kisebb mértékben csökken. Nőtt viszont a közrend, és a személy elleni bűncselekményeké, mely főként a testi sértés és a garázdaság bűncselekmény nagy arányával magyarázható. Mindez összefügg a városban üzemelő szórakozóhelyek nagy számával. Állam és emberiség elleni bcs.-ek 0,0% Vagyon elleni bcs.-ek 63,6% A bűncselekményi struktúra évben Személy elleni bcs.-ek 4,7% Közlekedési bcs.-ek 4,8% Házasság, ifjúság, nemi erkölcs elleni bcs.-ek 2,0% Államig. és igazságszolg. elleni bcs.-ek 0,4% Közrend elleni bcs.-ek 21,3% Gazdasági bcs.-ek 3,3% A gazdasági bűncselekmények aránya csupán 3,3 %, ám az e deliktumokkal okozott kár valamennyi, a tulajdonviszonyokat támadó bűncselekménnyel (vagyon elleni, és gazdasági együttesen) okozott kár 46 %-át teszi ki, és igen jelentős látenciával kell számolni, tehát amit látunk az a jéghegy csúcsa. A vagyon elleni bűncselekmények kategóriáján belül főként a kis kárértékkel járó lopás a jellemző, ezen belül a dolog elleni erőszakkal elkövetett cselekmények aránya % között változik. A város teljes területére jellemzőek a besurranásos lopások, melyek nem csak magánlakásokban, hanem közintézményekben és irodaházakban is 1 Az ügyforgalmi adatok a Szolnoki Rendőrkapitányság Robotzsaru 2000 ügyforgalmi és ügyfeldolgozó rendszerének adatain alapulnak 2007 DECEMBER 273 VÁTERV95

284 sűrűn előfordulnak. Szinte évről évre válnak ismertté olyan bűncselekmény-sorozatok, melyek kriminalisztikai jellemzői csak meghatározott településszerkezetű városrészekre vonatkoztathatók, így az elkövetési helyek is jellegzetesek. Ilyen például a városszerte hengerzár-töréssel, vagy zárfésüléssel társasházi lakások sérelmére elkövetett betörések. Más szempontból érdemel említést az épülőfélben lévő, valamint felújítás alatt álló lakások, illetve lakóházak tekintetében elkövetett lopások, melyek elkövetési tárgyai leggyakrabban épületgépészei berendezések, szerszámok, szerszámgépek, illetve különféle építkezési anyagok Lopás - betöréses lopás bűncselekmények alakulása Szolnokon évben /Robotzsaru/ Lopás Betöréses lopás Szolnok területére az időnként előforduló sorozatoktól eltekintve a gépjárműlopás nem jellemző. Az elkövetők felderítése után az ilyen jellegű deliktumok, az új bűnözői csoportok felbukkanásáig szinte megszűnnek. Más a helyzet a gépkocsi feltörésekkel, amelyek városszerte előfordulnak, veszélyeztetett területnek számít a JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház és a Kőrösi úti temető környéke, a belváros és a Széchenyi lakótelep. A legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény a rablás, melyre leginkább az útonállás-szerű elkövetés a jellemző, azonban egyre sűrűbben fordul elő főként idősek sérelmére, lakásukba éjszaka, erőszakkal behatolva történő elkövetési magatartás is. Még ennél is veszélyesebb az iskolákban, a gyermekek között terjedő erőszak, melyre leginkább a csoportos elkövetés jellemző. Az előforduló rablásoknál mind gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor a tettes fegyveresen vagy felfegyverkezve követi el a bűncselekményt. Egyes vagyon elleni bűncselekmények alakulása Szolnokon a évben /Robotzsaru/ Rablás Betöréses lopás Gépkocsiból lopás Kerékpárlopás Csalás Rongálás 2007 DECEMBER 274 VÁTERV95

285 A korábban jelentős számban előforduló falfirkálás a óta jelentősen visszaszorult, ugyanakkor a közterületi rongálások időnként problémát jelentenek től kezdődően évről-évre nőtt a garázdaságok száma Szolnokon, amiben az elmúlt évben kisebb visszaesés következett be. Ezzel szemben a testi sértések száma volt a legmagasabb az elmúlt évben. Részben kapcsolódik a szórakozóhelyek működéséhez az alkohol, és a kábítószer jelentősége a bűnelkövetésben év viszonylatában azt figyelhettük meg, hogy az alkohol szerepe csökkenő tendenciát mutatott, ezzel szemben valamelyest nőtt a kábítószer, valamint a kábító hatású anyagoké. Az elmúlt évben kábítószer bűncselekmény elkövetése miatt lefolytatott 16 eljárás nem nevezhető soknak év óta túladagolásos haláleset nem fordult elő területünkön. Természetesen e bűncselekmény kategória látenciája is meglehetősen magas, valódi terjedelmét megbecsülni is nehéz. Tény, hogy a fogyasztóként büntetőeljárás alá vontak jelentős része fiatalkorú. Mindemellett Szolnokra a közterületi terjesztés nem jellemző. A közbiztonsági helyzet értékelése során figyelmet kell fordítanunk, hogy a visszaesők aránya több mint 47 %. 2 Közöttük igen magas azon elkövetők aránya, akik a bűnözést hivatásszerűen, kellő tapasztalattal felvértezve űzik. Továbbra is igaz, hogy a kiskorú bűnelkövetők száma magas, annak ellenére, hogy 2005-höz képest kissé csökkent. A szegregálódott környezetben élő családok gyermekei, már 9-10 éves koruktól az idősebbek példáját követve lépnek a Testi sértés és garázdaság bűncselekmények alakulása évben testi sértés garázdaság Az ismertté vált gyermekkorú és fiatalkorú elkövetők alakulása Szolnokon évben Gyermekkorú elkövető Fiatalkorú elkövető 95 bűnözés útjára. Nagyon hamar családfenntartóvá válnak, mert az idősebb családtagok börtönbe kerülnek, vagy egyszerűen azért, mert tudatosan küldik lopni őket, mivel nem büntethetőek. A kiskorúak válogatás nélkül követnek el lopást, gépkocsi feltörést, színesfémlopást, esetenként csoportos rablást. Személy elleni bűncselekményeiket a társas elkövetés, az indokolatlan erőszak, és igen gyakran a brutalitás jellemzi. A konkrét nyomozások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt két évben nőtt a kiskorúak és az időskorúak, valamint a helyzetüknél fogva kiszolgáltatottak veszélyeztetettsége. 2 Valamennyi büntetőeljárás ERÜBS adatit figyelembe véve DECEMBER 275 VÁTERV95

286 4000,0 3500,0 3000,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 Bűncselekményekkel okozott kár Szolnokon az ERÜBS szerint (millió Ft) 942,8 472,4 2925,4 833,3 447,5 314,2 633,7 510, Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár 615,2 722,1 Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke A bűncselekményekkel okozott kár az értékelt időszakban hullámzó volt, de 2004 óta emelkedő trend érvényesül, melyet a vagyon elleni deliktumokkal okozott kár növekedése generál. 3 Az összkár értéke 2005 óta meghaladja az 1 milliárd Ft-t, ezzel szemben a kármegtérülési mutató igen alacsony, mindössze 7-9 % között változik. A bűncselekmények területi elrendeződését vizsgálva a város bűnügyi térképén jól látható, hogy továbbra is a belváros a legfrekventáltabb, az itt elkövetett jogsértő cselekmények jelentős része éppen arra a területre összpontosul, ahol a területfelügyeleti rendszer kiépítését tervezzük. A térfigyelő rendszer tervezett körzete Figyelmet érdemel a bevásárlóközpontok veszélyeztetettsége, melyek közül kiemelkedik az Interspar, valamint a Cora-Obi-Praktiker-Média Markt. Ezeken a helyeken nem csak vagyon elleni bűncselekmények történnek, hanem a parkolókban a gyakori koccanások és az ezekkel együtt járó helyszínelhagyásokkal valósítanak meg számos közlekedési bűncselekményt. Emellett jól megfigyelhető a vasútállomás, a Hetényi Géza Kórház, a temető, és a strandok érintettsége is. 3 A diagram csak a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekménnyel okozott kárt tartalmazza, mivel a más bűncselekmények által okozott kár jelentéktelen DECEMBER 276 VÁTERV95

287 A közterületek rendjét befolyásolja a közlekedés biztonsága is. A bevásárlóközpontoknál (Cora, Interspar, és lassanként a Tesco környékén) a parkolókban sok baleset következik be, melyek túlnyomórészt csupán anyagi kárral járnak, személyi sérülés elvétve történik. Ha a balesteket súlyosságuk szerint vizsgáljuk, már más képet kapunk a baleseti gócpontok valódi veszélyességéről. 4 Így már azt láthatjuk, hogy az említett parkolóknál sokkal veszélyesebbek a 4., a 442. számú főút egyes szakaszai, de legalább ennyire veszélyesek a belváros nagyobb kereszteződései. Különösen veszélyeztetettnek számít az Ady Endre és a Thököly út. A személyi sérüléssel járó balesetek esetében a fő baleseti ok a gyorshajtás. A bel- és külterületen bekövetkezett balesetek súlyossági fokában, azok okaiban jelentős eltérés mutatkozik. Szerencsére a belterületi balesetek túlnyomó többsége csupán anyagi kárral jár, ugyanakkor a külterületen arányait tekintve nagyobb hányadban fordulnak elő személyi sérüléssel járó események. Az alábbi két diagram a bel- és külterületen történt balesetek adatait tartalmazzák súlyosság szerinti megoszlásban DECEMBER 277 VÁTERV95