PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Adókoncepció kialakítása október

2 I. BEVEZETŐ nem halasztom továbbra, hogy meggyőződésemnek, mely szerint adózási rendszerünk megváltozását mind a haza érdeke, mind az igazság a legsürgetőbben követeli ne csak szóban, hanem mennyire tőlem függ, cselekvésben is következést adjak: Ezennel tudni illik magamat és birtokomat önként adó alá vetem, az úgymond hadi adó alá, mint a házi adó alá A fenti idézet Bezerédi Istvántól, az első önként adózó nemestől hangzott el december 19-én egy vármegyei közgyűlésen. Mennyire megszívlelendő gondolatok ezek manapság is, hiszen hazánkban az első demokratikus választásokkal létrejött helyi önkormányzatok egyik alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása. Ezen feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtését, illetve a helyi közösségek és polgárok kezdeményezőképességét és áldozatvállalását. A helyi önkormányzás egyik alappillére az Európai Helyi Önkormányzati Charta, amely meghatározza, hogy a helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek. A pénzügyi forrásoknak amelyek egy részét a helyi adók és díjbevételek teszik ki az Alkotmányban és jogszabályokban rögzített feladatokkal arányban kell állniuk. Kiemeli azonban, mintegy hangsúlyozva a saját bevételekkel kapcsolatos diszkrecionális jogkör és hatalom fontosságát, hogy az adó- és díjbevételek mértékének meghatározására az önkormányzatoknak van hatáskörük, tehát e saját költségvetési forrásoknak a törvényben meghatározott keretek között, vagyis az ún. relatív autonómia keretében a helyi önkormányzat adómérték-megállapítási jogának elismerése mellett kell befolyniuk. Az önkormányzatok gazdasági önállósulásának tehát egyik eszköze a helyi adók rendszere, mely lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására január 1-jén lépett hatályba az azóta többször módosított helyi adókról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), amely törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy helyi adót szedjenek, annak megfizetésére rendeletben utasítsák a településen élő magánszemélyeket és vállalkozásokat

3 A helyi adórendszernek a központi adózáshoz hasonlóan meg kell felelnie az adózás általános alapelveinek. Általánosság Törvényesség Egyenlőség Adózási alapelvek Arányosság Semlegesség Az adók minden természetes személyre, szervezetre ki kell, hogy terjedjenek, amennyiben az adóalanyiság feltételei az egyes adók tekintetében adottak. A befizetésre kötelezettek jövedelmi, személyi viszonyaira tekintettel kell lenni, ugyanakkor alapfeltétel, hogy a lakosság széles köre fizessen adót. Az önkormányzatok adóztatási önállóssága törvényi keretek között mozoghat, a törvényesség elve magában foglalja az alul- és túladóztatás tilalmát is. Méltányos helyi adórendszer kialakítása szükséges, vagyis az azonos adóerővel rendelkező személyek egyenlő összegű adó fizetésére legyenek kötelezettek, ugyanakkor a nagyobb adóerővel rendelkező személyek kötelesek nagyobb adófizetéssel hozzájárulni a közterhekhez. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, nem állandó lakosként való tartózkodásra és a Htv-ben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására. Az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult

4 Vagyoni típusú adók Építményadó Telekadó Helyi iparűzési adó Kommunális jellegű adók Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: az előbbiekben meghatározott adókat, vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott, vagy határozatlan időre) meghatározza, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a Htv.-ben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel megállapítsa, a törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse, a Htv. és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle az önkormányzat döntése szerinti adó fizetésére kötelezheti, a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével határozhatja meg, az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, - 3 -

5 a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során a kötelező mentességeken felül további mentesség illetve kedvezmény nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, (hasznos) alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész esetén annak nyitvatartása alapján állapítható meg differenciált adómérték. A helyi adó tehát a közvetlen kapocs szerepét tölti be a lakosok és a képviselő-testület között. A modern piacgazdaságban szükséges megteremteni annak feltételrendszerét, hogy az adózók tudják, ismerjék, nyomon követhessék, ellenőrizzék befizetett adójuk sorsát és ezáltal a közterhekhez való hozzájárulás eszméje ne vesszen el. Megfelelő adókoncepció nélkül elképzelhetetlen a megalapozott és igazságos helyi adórendszer kialakítása, amely szükséges ahhoz, hogy a helyi adókból származó bevételek növekedjenek és az Önkormányzat gazdasági stabilitásához valamint gazdálkodási szabadságához hozzájáruljanak. Pécs MJV Közgyűlésének 59/2011. (03.10) számú, a évi költségvetési rendelet végrehajtását szolgáló intézkedésekről szóló határozata tételesen felsorolja a strukturális átalakítások megvalósítása és a stabilizációs program célkitűzéseinek érvényesítése érdekében meglépni szükséges intézkedéseket. A fenti határozat a gazdasági program (ciklusprogram) részeként elrendeli egy olyan új, modell-számításokkal alátámasztott adórendszer megfogalmazását és kialakítását, amely hozzájárul az adóterhek egyenletes eloszlásához, és lehetővé teszi a bevételek mielőbbi növekedését. Emellett minden rendelkezésre álló eszközt fel kívánnak használni annak érdekében, hogy az adóhátralékok beleértve a bírságokat és a késedelmi pótlékokat is minél teljesebb körben beszedhetők legyenek. Pécs MJV közgyűlése április 21-én fogadta el A változás évei gazdasági programot, amely a Város értékeinek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez jelöli ki az alapvető irányokat, valamint bemutatja a megújuláshoz szükséges cél- és feltételrendszert

6 Az Önkormányzat és a pécsiek közös érdekei az alábbiak: Pécs Magyarország egyik meghatározó központja, a kultúra városa. Pécs újszerűen gondolkodó és cselekvő város kíván lenni. Pécs nyertes város, vagyis sikeres akar lenni. Pécs befogadó, megértő, békés város kíván lenni. Pécs az értékek és hagyományok tisztelője. Pécs szerethető város kíván lenni minden pécsi számára. Pécs a tudomány városa is. Pécsett érték a gyermek. Pécs a pécsiek városa volt és marad is. Pécs biztonságos városa a polgárainak. A gazdasági program által követendő bevételi politika alapvető céljai a következők: Legyen méltányos és arányos a befizetésre kötelezett alanyokkal szemben. Biztosítson fedezetet a város által fenntartott szolgáltatási rendszerekre. Biztosítsa a kamat, majd a hiteltörlesztések fedezetét. Igazodjon az igénybe vett és igénybe veendő szolgáltatásokhoz és elvárásokhoz. Ezen célok megvalósításához olyan intézkedéseket szükséges eszközölni, amelyek a Város bevételteremtő képességét növelik, folyamatosan erősítik. A gazdasági program keretein belül a Város Közgyűlése és vezetése elkötelezte magát a helyi adórendszer felülvizsgálatára és arra, hogy az adóalanyok körének szélesítésével megvalósítja az igazságos tehereloszlást. Az adórendszer felülvizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy a jelenleg kivetett helyi adók az adófizetésre kötelezettek teljes körét milyen mértékben érintik, és az érintettség hogyan jelentkezik a fizetőképes adózók tekintetében. A Város pénzügyi rendszerének sokrétűnek és rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a feladatok megvalósításához szükséges költségek tényleges alakulásával való lépéstartást. Az elmúlt évek során folyamatosan szűkült az Önkormányzat mozgástere, a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel

7 A jelen tanulmányban foglaltak alapján a helyi adórendszer alábbiak szerint végrehajtott teljes körű átalakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tervezett új rendszer korszerűbb struktúrájával képes legyen az önkormányzat feladatellátásának, racionális költségvetési gazdálkodásának támogatására. A helyi adóztatás optimalizálásához szükséges egy megfelelő és szakszerűen kidolgozott az európai uniós alapelvekkel összhangban álló koncepció kialakítása és megvalósítása, továbbá a rendszer hatékony és eredményes működtetése érdekében szükséges az adóátrendezés, amely egyaránt fontos a lakosság és a városvezetés számára. A változtatás során figyelembe kell venni az Európai Unió helyi adóztatással kapcsolatosan megfogalmazott alapelveit, ezért a követendő elsődleges szempont az, hogy az adóztatás során megvalósuljon az a fajta általánosság, amely azon alapul, hogy az Önkormányzat által bevezetett adók valamennyi adózói körre kiterjedjenek, ne csak az adózók egy szűk körét érintsék. A lehetséges jövőt tekintve meg kell határozni azon irányvonalakat, amelyek mentén haladva biztosítható, hogy Pécs MJV Önkormányzata minél jelentősebb anyagi potenciálra tegyen szert ezáltal azt a felhalmozott és gyűrűző hitelhelyzetet kezelje, megoldja, amely jelenleg szorításban tartja valamint a feladatellátás hatékonyságának javulásában, növekedésében meg tudjon újulni

8 II. HELYZETELEMZÉS Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a Város jelenlegi helyi adóztatásával kapcsolatban elengedhetetlen, hogy az adatokat összevessük más Megyei Jogú Városok helyi adózásra vonatkozó adataival. 1 Először érdemes megvizsgálni a helyi adók szerepét a költségvetés összbevételéhez viszonyítva. Az alábbi táblázat városonként szemlélteti, hogy a helyi adókból származó bevételek milyen arányt képviselnek a költségvetési bevételeiken belül. Megyei Jogú Városok Helyi adók összesen (2010. év) Költségvetési bevételek összesen (2010. év) Arány Érd eft eft 8,03% Kaposvár eft eft 9,91% Eger eft eft 14,42% Szeged eft eft 14,68% Pécs eft eft 15,26% Veszprém eft eft 16,40% Szombathely eft eft 17,31% Miskolc eft eft 17,42% Kecskemét eft eft 19,06% Győr eft eft 31,51% Látható, hogy Pécs az azonos jogállással bíró településekre vonatkozó adatok alapján a rangsor középen helyezkedik el, ezért a Város gazdasági stabilitásának érdekében mindenféleképpen el kell érni, hogy a helyi adóbevételek jelentősebb potenciálját képezzék az önkormányzati bevételeknek. Másrészt érdemes megvizsgálni az egy főre jutó helyi adóbevételek nagyságát. Az alábbi diagramm a fenti Megyei Jogú Városok egy lakosra jutó helyi adó összegét szemlélteti a év vonatkozásában. 1 Forrás: Megyei Jogú Városok adatszolgáltatása - 7 -

9 adatok Ft/fő-ben Pécs Városa az egy főre jutó helyi adóbevételek tekintetében sem szerepel az élen. A évi fős népességgel számolva egy viszonylag kis összegű, Ft-os egy főre eső helyi adóbevétel növekedéssel is jelentősen növelhető a bevételek abszolút összege, miközben a megnövekedett adóteher még mindig nem közelítené meg az egy főre jutó legmagasabb adómértéket a Megyei Jogú Városok összehasonlításában. Felmerülhet az a kérdés, hogy mely adónemben, adónemekben érdemes a legnagyobb mértékű változtatást, átrendezést eszközölni. A jelenleg hatályos és bevezethető adónemekre vonatkozóan az Önkormányzat rendeletalkotásával jelentős adópolitikai tényező lehet, eltérő mértékek, kedvezmények, mentességek alkalmazásával, széleskörű felhatalmazással és szabályozási lehetőséggel rendelkezik. Különösen igaz ez a magánszemélyek tulajdonában, használatában lévő ingatlanokra vonatkozóan, hiszen itt szinte korlátlan felhatalmazása van a testületeknek. Igaz ez az építményadóra, telekadóra és magánszemélyek kommunális adójára vonatkozóan is. A többi adónemben (helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) korlátozottak a lehetőségek, inkább csak az adómérték megállapítására van befolyásuk. Az ingatlanok adóztatására vonatkozó helyes koncepció kialakításával elérhető, hogy a közterhekhez egyenlőbb módon járuljon hozzá a lakosság, ami a mentességadás és adómérték alkalmazásának racionalizálásával érhető el

10 Az alábbi táblázat szintén Megyei Jogú Városonként szemlélteti, hogy az ingatlanokat terhelő helyi adókból származó bevételek milyen arányt képviselnek az összes helyi adóbevételeiken belül. Megyei Jogú Városok Helyi adók összesen (2010. év) Ingatlanokat terhelő helyi adók (2010. év) * Ingatlanokat terhelő helyi adók aránya Győr eft eft 12,27% Szombathely eft eft 16,28% Kecskemét eft eft 16,89% Pécs eft eft 17,23% Szeged eft eft 18,16% Eger eft eft 19,37% Veszprém eft eft 24,99% Érd eft eft 25,81% Miskolc eft eft 26,33% Kaposvár eft eft 27,59% * Építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója A fenti táblázatban is jól látható, hogy Pécs esetében az ingatlanokat terhelő helyi adók vonatkozásában még nagymértékű tartalékok vannak, különösen a következő táblázatokkal együtt vizsgálva, amelyek az egy adózóra jutó építmény- illetve telekadó nagyságát szemléltetik. Megyei Jogú Városok Adózók száma Építményadó Összes évi adó Egy adózóra jutó adó Eger fő Ft Ft/fő Pécs fő Ft Ft/fő Érd fő Ft Ft/fő Tatabánya fő Ft Ft/fő Szombathely fő Ft Ft/fő Veszprém fő Ft Ft/fő Kecskemét fő Ft Ft/fő Győr fő Ft Ft/fő Miskolc fő Ft Ft/fő Kaposvár fő Ft Ft/fő Nyíregyháza fő Ft Ft/fő Szeged fő Ft Ft/fő - 9 -

11 Megyei Jogú Városok Adózók száma Telekadó Összes évi adó Egy adózóra jutó adó Eger 322 fő Ft Ft/fő Pécs fő Ft Ft/fő Érd fő Ft Ft/fő Tatabánya 728 fő Ft Ft/fő Szombathely Veszprém Kecskemét Győr Miskolc Kaposvár 381 fő Ft Ft/fő Nyíregyháza Szeged Kimutatások alapján az ingatlanadóztatás területén Pécs Megyei Jogú Város a többi hasonló jogállással bíró településhez képest adóterhelés szempontjából a rangsor végén helyezkedik el, tehát jelenleg aluladóztatás valósul meg ezen a területen. A magánszemélyeket terhelő építményadó tekintetében Pécs Megyei Jogú Város a második legkisebb átlagos adómértéket jegyző település a megyei jogú városok rangsorában, a vállalkozókra kiterjesztett adómérték tekintetében pedig a harmadik legalacsonyabb átlagos értéket kimutató település

12 A fenti diagramok is jól szemléltetik, hogy a hatályban lévő építményadó rendelet gyökeres átalakítására van szükség, amely hozzájárul az igazságosabb és modernebb adórendszer megvalósításához. A Megyei Jogú Városok helyi adóbevételei között a legmeghatározóbb szerepe a helyi iparűzési adónak van. Megyei Jogú Városok Helyi adók összesen (2010. év) Helyi iparűzési adó (2010. év) Helyi iparűzési adó aránya Kaposvár eft eft 72,29% Miskolc eft eft 72,80% Érd eft eft 74,15% Veszprém eft eft 74,51% Eger eft eft 77,52% Szeged eft eft 80,98% Pécs eft eft 81,87% Kecskemét eft eft 82,76% Szombathely eft eft 83,46% Győr eft eft 87,33%

13 Az iparűzési adó vizsgálata során figyelemmel kell lenni az adóalanyok gazdasági szerkezetére, illetve az adóalanyok számára is. Megyei Jogú Városok Adózók száma Adóalap Egy adózóra jutó adóalap Számolt adó Egy adózóra jutó adó Érd db Ft Ft/db Ft Ft/db Kaposvár db Ft Ft/db Ft Ft/db Eger db Ft Ft/db Ft Ft/db Nyíregyháza db Ft Ft/db Ft Ft/db Szeged db Ft Ft/db Ft Ft/db Pécs db Ft Ft/db Ft Ft/db Kecskemét db Ft Ft/db Ft Ft/db Miskolc db Ft Ft/db Ft Ft/db Szombathely db Ft Ft/db Ft Ft/db Tatabánya db Ft Ft/db Ft Ft/db Győr db Ft Ft/db Ft Ft/db Az egy adózóra jutó helyi iparűzési adó tekintetében is megfigyelhető, hogy óriási eltérések vannak az egyes városok között és a nagyszámú adózói kör nem feltétlenül jelent magasabb iparűzési adóbevételt. Pécs estében egy viszonylag magas adózói létszámról beszélhetünk, melyhez ugyancsak viszonylag magasnak nevezhető iparűzési adóbevétel társul. Ezen adónemben van az önkormányzatoknak a legkevesebb mozgástere, mert csak a Htv.- ben meghatározott mentességek és kedvezmények biztosítására van lehetőség, amely mindösszesen a 2%-ig terjedő adómérték meghatározását, illetve a 2,5 millió forintig terjedő adómentesség, adókedvezmény biztosítását jelentheti. Az előzőekben még nem vizsgált és Pécsett évben is bevezetett adónemek közül a nem pécsi magánszemélyeket érintő tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó esetében a képviselő testületnek, közgyűlésnek a legfontosabb szerepe az adó mértékének meghatározásában van. Az ebből származó bevétel alapvetően a város turisztikai vonzerejétől függ

14 Pécs azon városok közé tartozik, melyek nagyobb idegenforgalmi adó bevételt érnek el, azonban ennek további növelése szükséges. Érdekességképpen álljon itt egy táblázat, mely a helyi adókat bevezető önkormányzatok öszszesített adatai alapján készült a Nemzetgazdasági Minisztérium adatszolgáltatása alapján. A minisztériumi nyilvántartás építményadó tekintetében külön kategóriába sorolja a lakás és a nem lakás után bevezetett építményadót, ezért számolás során a duplikálódás elkerülése érdekében csak a nem lakás céljára szolgáló épületek után bevezetett építményadót alkalmazó önkormányzatok darabszámát vettük figyelembe év Adónem Adóbevétel (országos összesített) Adót bevezetett önkormányzatok száma Önkormányzatok átlagos bevétele Építményadó millió Ft 753 db Ft Telekadó millió Ft 446 db Ft Magánszemély kommunális adója millió Ft db Ft Iparűzési adó millió Ft db Ft Idegenforgalmi adó millió Ft 842 db Ft

15 Az elvégzett helyzetelemzés során egyértelművé vált a felismerés, hogy Pécs Városának adórendszere átfogó megújításra szorul. A helyi adóztatás kizárólag megfelelő és szakszerűen kidolgozott koncepció felvázolása és megvalósítása útján optimalizálható. Az adókoncepció kialakítása során szükséges megjelölni azokat a célokat, amelyek meghatározzák a megújítás alapvető irányait. Az új helyzet komplex megközelítést igényel, a Város adópolitikáját, mint eszközrendszert is a szerteágazó önkormányzati célokhoz kell illeszteni. A jogszabályi előírások, a gazdálkodási paraméterek ismeretében a jelenleginél korszerűbb adóztatási rendszer működtetése indokolt a jövőben, mely támogatja az önkormányzati feladatellátást, arányos teherviselést valósít meg, valamint lehetővé teszi az adósságállomány csökkentését

16 III. HELYI ADÓK KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATA Az Önkormányzat pénzügyi stabilitásának megteremtésében egyre fontosabb szerepet töltenek be a saját bevételek, és ezen belül a helyi adók. Az alábbi táblázat a helyi adók arányát mutatja be Pécs Város költségvetésében a évekre vonatkozóan (terv) Korrigált költségvetési bev. összesen eft eft eft eft eft Helyi adók összesen eft eft eft eft eft Építményadó eft eft eft eft eft Telekadó eft Idegenforgalmi adó eft eft eft eft eft Iparűzési adó eft eft eft eft eft Helyi adók részaránya 18,29% 18,26% 15,43% 15,26% 17,42% A fenti táblázatban jól látható, hogy Pécsett a korrigált költségvetési bevételek összegéhez viszonyított helyi adóbevételek aránya a lezárt év végéig folyamatosan csökkent. Az Önkormányzat adóztatási jogával, adópolitikai gyakorlatával formálhatja a település gazdaságpolitikáját, a közhatalom helyi gyakorlása mellett a helyi közszolgáltatások biztosítását, az esedékes feladatellátás színvonalát. A helyi adók akárcsak bármely adó jellemzője, hogy vissza nem térülő, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettséget jelentenek az adózók számára, amelyből a Város a mindenki által hozzáférhető közszolgáltatásokat finanszírozza. közszolgáltatás helyi adó Tervad at év év év év

17 A fenti diagram jól szemlélteti, hogy Pécsett a jelenleg megvalósuló alacsony adóterhelés nem áll arányban a lakosság számára biztosított szolgáltatások széles körével és minőségével. Azonban, ha a közszolgáltatásokra fordított kiadások összegét tovább csökkentjük a normatívák összegével, a helyi adók tekintetében pedig csak az iparűzési adó nélküli helyi adókat és a helyben maradó gépjárműadót vesszük figyelembe, még lesújtóbb képet kapunk az adóbevételek közszolgáltatásokhoz viszonyított arányáról. Ebből a szempontból a nem a vállalkozási tevékenységet terhelő adóknak (építményadó, idegenforgalmi adó, telekadó, valamint a központi adónak számító gépjárműadó) fedeznie kellene a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat. Helyi közszolgáltatások Korrigált kiadás Helyi adóbevételek (iparűzési adó nélkül) Bevétel Arány év tény eft eft 29,77% év terv eft eft 33,48% Sajnos jól látható, hogy a lakosságot érintő helyi adók a közszolgáltatások alig harmadára nyújtanak fedezetet. Kétségtelen tény, hogy ez az állapot hosszútávon nem tartható fent, ezért olyan adópolitika megvalósítására van szükség, mely biztosítja a közszolgáltatások minél magasabb szintű megtérülését, lehetőség szerint minél kisebb adóteher-növekedéssel, mindvégig szem előtt tartva az egyenlő közteherviselés és igazságosság alapelvét

18 IV. JELENLEGI ADÓRENDSZER BEMUTATÁSA Pécs Megyei Jogú Város illetékességi területén ben vezették be a helyi adók közül az építményadót, a helyi iparűzési adót és az idegenforgalmi adót, amelyek igaz többször is módosítva, vagy új rendeletet alkotva a mai napig is bevezetett helyi adónak minősülnek évben került bevezetésre a telekadó. Építményadó A helyi adókról szóló évi C. törvény 11. -a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, illetve az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak jogosultja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Htv.-ben előírt adómentességeken túl Pécs Önkormányzatának adórendelete alapján mentes az építményadó alól: a lakás 65 m 2 hasznos alapterületig, illetve a lakóház 80 m 2 hasznos alapterületig, ha a lakás hasznos alapterülete a 65 m 2 -t, illetőleg a lakóház hasznos alapterülete a 80 m 2 -t meghaladja, a lakásban, illetőleg a lakóházban állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők után személyenként 15 m 2, a nagycsaládosok esetében kérelemre 25 m 2 alapterület adómentes. Az előzőekben meghatározott adómentesség a tulajdonos választása szerint egy lakóingatlan után adható a tulajdonos tulajdoni hányada erejéig, függetlenül attól, hogy a tulajdonos teljes vagy résztulajdonnal rendelkezik az ingatlanban. Az Önkormányzat Közgyűlése az adó mértékét az alábbiak szerint határozta meg: Lakás, lakóház esetén az adómentes részt meghaladó hasznos alapterület után az adó évi mértéke 450 Ft/m

19 A nem vállalkozó magánszemély tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló építmény esetén kivéve a gépkocsi tárolót az adó évi mértéke 450 Ft/m 2. A vállalkozó magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, a külföldi magánszemély és a szervezet tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló építmény esetén kivéve a gépkocsi tárolót az adó évi mértéke 500 Ft/m 2. A gépkocsi tároló esetén az adó évi mértéke 300 Ft/m 2. Teremgarázsok után az adó évi mértéke egységesen 200 Ft/m 2. Strengths/Erősségek Jól modellezhető Tervezhető Vagyont adóztatja (nem titkolható el) Ellenőrzésére megfelelő adatbázisok vannak Rendeleti úton széleskörű differenciálási/változtatási lehetőség Széles adózói kör Megállapítása objektív Építményadó SWOT analízise Weaknesses/Gyengeségek Mentességi rendszer bonyolultsága Osztatlan közös ingatlanok adózása Adóalany magánszemélyek relatív magas száma Változások nyomon követése nehézkes Adótárgyak, fogalmak törvényi meghatározása nem egyértelmű Mentességek széles köre Társhatóságoknak nincs tájékoztatási kötelezettsége Opportunities/Lehetőségek Adóbevétel növelhető Igazságosabb adóztatás kialakítása Vállalkozási célú építmények magasabb tétellel történő adóztatása Adóztatás változtatásával az adózók ösztönözhetőek a változások ingatlan nyilvántartási bejegyzésére is Bevételt növelhet az elmulasztott bevallásokra bírsággal történő felhívás Threats/Veszélyek Vállalkozások elvándorlása Fizetési morál romlása Pontatlan adatbázis adatok Adózói elégedetlenség Növekvő számú méltányossági/fizetési könnyítés iránti kérelem Bevallási hajlandóság romlása A vagyoni típusú adók körébe tartozó építményadó részesedése a helyi adóbevételeken belül évben 15,16%, évben 15,06% és évben 17,22% volt. Az Önkormányzat által bevezetett mentességi rendszer alapján ahogy a következő táblázat jól szemlélteti közel db építmény után egyáltalán nem fizetnek építményadót

20 Adómentes lakás Adómentes lakóház db db január 1-től az építményadó mértékének törvényi felső határa Ft/m 2, az indexált (inflációval növelt) mérték Ft/m 2. A Pécsett jelenleg hatályos adómértékek a maximálisan kivethető adómérték harmadát sem érik el. A Megyei Jogú Városokat érintő felmérés alapján látható, hogy Pécs területén a legalacsonyabb a vállalkozásoktól befolyó építményadó aránya. Pécs építményadóról szóló rendelete alapján a magánszemélyek részére túlságosan összetett mentességi rendszer van bevezetve, mely különösen nehezen kezelhető az ún. osztatlan közös ingatlanok esetén. Mivel a Htv. építményadó esetén lehetővé teszi eltérő mértékek, kedvezmények, mentességek alkalmazását, az önkormányzatok széleskörű felhatalmazással és szabályozási lehetőséggel rendelkeznek. Különösen igaz ez a természetes személyek tulajdonában, használatában lévő építményekre, hiszen itt korlátlan felhatalmazása van a testületeknek

21 Arányosabb teherviselést jelentene, ha a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások és lakóházak utáni építményadó mentességek megszűnnének, és ezen adótárgyak is adóztatásra kerülnének egy kedvezményes adómértékkel. Ezáltal az építményadó vonatkozásában eddig nem adóztatott magánszemélyek bekerülhetnének a helyi adót fizetők körébe, s így az Önkormányzat jelentős bevételre tehetne szert anélkül, hogy aránytalan adóterhet róna a lakosságra. Telekadó Pécs illetékességi területén január 1. napjától került a telekadó bevezetésre, a telekadóról szóló 48/2010. (XII.20.) sz. rendelet értelmében. A telekadó hatálya alá tartozik az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak jogosultja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az adó alapja az önkormányzat közgyűlésének döntése értelmében a telek m 2 -ben számított területe. A telekadó évi mértéke 1 m m 2 adóalap esetén 0 Ft/m 2, 1501 m 2 adóalaptól az 1500 m 2 feletti rész után 5 Ft/m 2. Az önkormányzat rendelete a Htv.-ben szereplő mentességeken felül további mentességeket is biztosít, amelyek azonban csak a nem vállalkozó magánszemélyt illetik meg. A rendelet szerint adómenetes a telek, ha: helyi védelem alatt áll, a telken azonos helyrajzi számon található, nem vállalkozási célú építménye után az adóalanyt ugyanarra az adóévre vonatkozóan építményadó fizetési kötelezettség terheli, illetve, a telek a vételt követő négy éven belül jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező lakóépülettel beépítésre kerül

22 Strengths/Erősségek Jól modellezhető Tervezhető Vagyont adóztatja (nem titkolható el) Ellenőrzésére megfelelő adatbázisok vannak Nagy adózói kör Megállapítása objektív Telek kapcsán történt változások folyamatosan nyomon követhetőek (bontás/építés) Weaknesses/Gyengeségek Nem költséghatékony Telekspekuláció kiszűrésére nem alkalmas Magas adminisztratív költség Zavaros, hiányos törvényi szabályozás Túl széles körű törvényi mentesség Az előírt adó nem egyenesen arányos az adófizető teherviselési képességeivel Telekadó SWOT analízise Opportunities/Lehetőségek Adóbevétel növelhető Több adósáv kialakítása Nagy területű telkek magas összegű adófizetése Sok bevallatlan, feltárható telek Városkép javítása befolyásolható általa Threats/Veszélyek Fizetési morál romlása Pontatlan adatbázis adatok Módosítás esetén kezelhetetlen mennyiségű dömping bevallás Telek ingatlanoktól való megválási szándék növekedés, piaci egyensúly felborulása Adózói elégedetlenség A telekadó januári bevezetése óta körülbelül db bevallás került feldolgozásra, melyek alapján az előírt telekadó összege nagyságrendileg 36 millió forint. A jelentős adminisztráció, anyag- és postaköltség miatt a jelenlegi rendszerben történő fenntartása nem hatékony. Az Önkormányzat által meghatározott adómérték az 1500 m 2 t meghaladó telkek esetén a törvényi maximum 1,7 %-ának felel meg, alkalmatlan arra, hogy az évek óta jelentős beépítetlen építési területekkel rendelkező tulajdonosokat a beruházás megkezdésére bírja, illetve a városkép javulását befolyásolja. A telekadó mértékének emelése tehát nem csupán forintális haszonnal járna, hanem más egyéb pozitív hatása is lenne a Város vonatkozásában. Helyi iparűzési adó A helyi adóbevételek meghatározó részét a helyi iparűzési adó teszi ki. A helyi iparűzési adó az Önkormányzat illetékességi területén állandó jelleggel végzett tevékenység révén meghatározó az adóbevételek körében, rendszeresen 80 % feletti részesedési arányt produkál

23 A Htv a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat, de az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértékét az adóalap 2 %-ában állapította meg, valamint adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek/amelynek a számított adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az alábbi táblázat a évről benyújtott éves iparűzési adóbevallások alapján készült, amely az adómentes és adóköteles bevallások számát és arányát mutatja: Adómentes bevallások száma db 62,23% Adóköteles bevallások száma db 37,77% Bevallások összesen db 100,00% A évről benyújtott éves iparűzési adóbevallások alapján megállapítható, hogy azok több, mint 60 %-a adómentes, az így kieső adóbevétel pedig közel 145 millió forint. A helyi iparűzési adó rendelet esetleges módosításával meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az idáig mentesülő adózók is részt vállaljanak a költségvetési egyensúly megteremtésében és a Város likviditásának biztosításában, mindamellett, hogy a továbbiakban is részesülnek bizonyos fokú és mértékű kedvezményben a mikro- és kisvállalkozások

24 Idegenforgalmi adó A Htv alapján adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a Htv a alapján: a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában, a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték. Az érvényesíthető adómaximum évben 361 Ft/fő/vendégéjszaka, évben 389 Ft/fő/vendégéjszaka, évben 413 Ft/fő/vendégéjszaka volt, évre vonatkozóan 431 Ft/fő/vendégéjszaka. Pécs Város Önkormányzatánál az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, mértéke személyenként és vendégéjszakánként 350 Ft. Az idegenforgalmi adó 0,61-0,9 % körüli részesedése az összes adóbevételből nem meghatározó a Város forrásai között. Az alábbi táblázat az idegenforgalmi adó változását mutatja be a évek vonatkozásában év év év év év Idegenforgalmi adó bevétel eft eft eft eft eft Változás (Bázis=előző év) 116,39% 186,46% 89,72% 148,00% Adóköteles vendégéjszakák száma db db db db db Változás (Bázis=előző év) 118,59% 107,21% 83,87% 153,25% A évi jelentős vendégéjszaka szám, illetve bevétel növekedés az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatnak volt köszönhető

25 Ezen adónemből származó bevétel növekedés érdekében szükséges a Htv-ben biztosított adómaximumhoz közeli adómérték alkalmazása a helyi adórendeletben, továbbá az apparátus fokozott és folyamatos ellenőrzési munkája az adóbeszedés hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében

26 V. MODELL-SZÁMÍTÁS A korábbiakban felvázolt helyzet alapján az alábbiakban javaslatot teszünk egy új adópolitika, adókoncepció kialakítására. ÉPÍTMÉNYADÓ Az új adópolitika irányvonalainak kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy tarthatatlan az az állapot, hogy jelenleg közel darab lakás, illetve családi ház élvez építményadó-mentességet, mely ugyanúgy vagyontárgynak minősül, mint a gépjármű. A jelenlegi építményadóztatási rendszert szemlélteti az alábbi táblázat: Megnevezés Adóköteles terület Teljes terület Adómérték Összadó évi kivetés alapján Második v. többedik lakás v. családi ház m m2 450 Ft/m Ft Egyéb alapadóval adózó építmény m m2 450 Ft/m Ft Nem vállalkozó nem lakáscélú építménye m m2 450 Ft/m Ft Adóköteles lakás (65m2 feletti része) + létszámkedv m m2 450 Ft/m Ft Adóköteles lakóház (80m2 feletti része) létszámkedv m m2 450 Ft/m Ft Garázs m m2 300 Ft/m Ft Teremgarázs m m2 200 Ft/m Ft Vállalkozói célú építmény m m2 500 Ft/m Ft Adómentes lakás (65m2 alatti) + létszámkedv. 0 m m2 0 Ft/m2 0 Ft Adómentes lakóház (80m2 alatti) + létszámkedv. 0 m m2 0 Ft/m2 0 Ft Nagycsaládos lakás, lakóház m m2 450 Ft/m Ft Egyéb mentes (törv. mentességek) m m2 0 Ft/m2 0 Ft ÖSSZESEN: m m Ft Figyelemmel az építményadó helyzetelemzésénél korábban már leírt tényekre, problémákra az alábbi átrendezés elvégzésével a jelenlegi szinthez képest több, mint 1,5 milliárd forintos bevétel növekedés érhető el. Az arányosabb teherviselés érdekében a lakáscélú építmények eddigi mentességi rendszerének a megszüntetése indokolt úgy, hogy 80 m 2 hasznos alapterületig egy kedvezményes 200 Ft/m 2 -es adómérték kerülne bevezetésre, az e feletti részre pedig megmaradna a jelenlegi 450 Ft/m 2 -es adótétel

27 A jelenlegi generális mentességi rendszer teljes megszüntetése a korábban felvázolt és SWOT analízissel is kiértékelt problémákra egyaránt megoldást eredményez. Vállalkozási célú építmények tekintetében megkülönböztetésre kerülne a történelmi belváros és környéke és az ezen a területen kívül eső építmények (külváros). A történelmi belváros és környékén az adó mértéke Ft/m 2 lenne, a külvárosban pedig egy ennél kisebb, Ft/m 2 adómérték kerülne bevezetésre. Mivel a vállalkozások vagyontárgyai nem kapcsolódnak közvetlenül a bevételszerző tevékenységhez, ezáltal az építmény, mint vagyon adóztatható. A korábbiakban az egyes adónemek helyzetelemzésénél már megemlítésre került, hogy a Megyei Jogú Városok között Pécs esetében a legkisebb a vállalkozásokat érintő építményadó aránya a teljes építményadó összegéből. Az Ft/m 2 -es és az Ft/m 2 -es javaslat sem közelíti meg az indexált maximális adómértéket. A nem vállalkozási célú egyéb építmények esetén az adó mértéke egységesen 300 Ft/m 2 lenne, kivéve a teremgarázsokat, ahol megmaradna a jelenlegi 200 Ft/m 2 -es adótétel. Az előzőekben leírt változtatások által elérhető építményadó bevétel összetételét szemlélteti a következő táblázat. Megnevezés Lakás célú építmény Egyéb alapadóval adózó építmény Nem vállalkozó nem lakáscélú építménye Garázs Teremgarázs Vállalkozói célú építmény (Történelmi belváros és környéke) Vállalkozói célú építmény (Külváros) Számolt adó évre Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft ÖSSZESEN: Ft

28 A megszűnő mentességi rendszer helyett a nagycsaládosok és az egyedül élő 65. év feletti adóalanyok részére kedvezmény kerülne bevezetésre. Az építményadó növelésének további kiegészítő alternatív lehetősége az ellenőrzési tevékenység fokozása, megállapításainak realizálása és a hiányzó építményadó bevallások benyújtatása. TELEKADÓ Telekadó esetén mindenféleképpen módosítás szükséges, mert ahogy azt már a korábbiakban is leírtuk, a jelenlegi alacsony adómérték és alacsony adókulcs a racionalitás és ésszerűség legkisebb szikráját sem hordozza magában. A telekadó alapjának számításánál arra kell figyelemmel lenni, hogy az adómentes telekrész csak a telekadó-köteles az ingatlan teljes alapterületének épülettel vagy műtárggyal lefedett telekrész nagyságával csökkentett ingatlanrészre vonatkozhat. Tehát telekadó szempontjából adóköteles az az ingatlan is, amelyen épület, építmény található, de a telek teljes területét elsőként csökkenteni kell az épülettel, építménnyel (műtárggyal) lefedett telekrész nagyságával. Majd a "maradvány" telekrészből, azaz az adóalapból kell levonni a törvényi, valamint a rendeleti szabályozás következtében mentes telekrészek (együttes) nagyságát, melyek közül az egyik legfontosabb mentesség az épület, építmény hasznos alapterülete, mely egy többszintes lakóház esetén akár több száz négyzetméter is lehet. Ilyen jogcímen levonható telekrész csak a teljesen üres, beépítetlen telkek esetében nincs. A jelenleg kidolgozásra kerülő koncepció szerint megkülönböztetésre kerülne három körzet, mely közül az első lefedné az építményadónál javasolt történelmi belváros és környéke területrészt, a II. körzet egy ezen kívüli sávot tartalmazna, a III. körzet pedig az I. és II. körzeten kívüli belterületi területrészt tartalmazná. Az I. és II. körzetben megszűnne az m 2 -ig terjedő 0 Ft-os adókulcs

29 Sávosan progresszív adózással az alábbi adómértékek kerülnének bevezetésre körzetenként: I. körzet m 2 adóalap esetén 50 Ft/m 2, m 2 adóalap esetén Ft és a 700 m 2 feletti rész után 100 Ft/m 2, m 2 adóalap esetén Ft és az 1500 m 2 feletti rész után 150 Ft/m 2, m 2 adóalap esetén Ft és a 3000 m 2 feletti rész után 200 Ft/m 2, 5001 m 2 adóalaptól Ft és az 5000 m 2 feletti rész után 280 Ft/m 2. II. körzet m 2 adóalap esetén 30 Ft/m 2, m 2 adóalap esetén Ft és a 700 m 2 feletti rész után 75 Ft/m 2, m 2 adóalap esetén Ft és az 1500 m 2 feletti rész után 100 Ft/m 2, m 2 adóalap esetén Ft és a 3000 m 2 feletti rész után 150 Ft/m 2, 5001 m 2 adóalaptól Ft és az 5000 m 2 feletti rész után 200 Ft/m 2. A III. körzetben (külváros) ugyancsak sávosan progresszív adómérték kerülne bevezetésre, megtartva a jelenlegi adórendelet szerinti 1500 m 2 -ig tartó 0 Ft/m 2 -es adókulcsot: m 2 adóalap esetén 0 Ft/m 2, m 2 adóalap estén az 1500 m 2 feletti rész után 10 Ft/m 2, m 2 adóalap esetén Ft és a 3000 m 2 feletti rész után 30 Ft/m 2, 5001 m 2 adóalaptól Ft és az 5000 m 2 feletti rész után 60 Ft/m 2. A rendelkezésre álló telekadó bevallási nyilvántartás alapján a fenti, területek szerinti adómértékeket figyelembe véve az alábbi táblázat szemlélteti a évre kalkulált telekadó bevételt

30 I. körzet Telkek száma Fizetendő adó m db Ft m 2 11 db Ft m 2 4 db Ft m 2 4 db Ft 5001 m 2 -től 1 db Ft Összesen 469 db Ft II. körzet Telkek száma Fizetendő adó m db Ft m 2 28 db Ft m 2 2 db Ft m 2 1 db Ft 5001 m 2 -től 1 db Ft Összesen 597 db Ft III. körzet Telkek száma Fizetendő adó m db 0 Ft m db Ft m db Ft 5001 m 2 -től 268 db Ft Összesen db Ft Mindösszesen db Ft A jelenlegi építményadó fizetéshez kapcsolódó adómentesség megszűnne a teljes körű adóztatást torzító hatása miatt. Őstermelő, de a helyi adó törvény szempontjából vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalanyok részére 50 %-os mértékű adókedvezmény kerülne bevezetésre, amennyiben a terület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll. A felvázolt körzetesítéssel igazságosabb és a tényleges telekértéket is figyelembe vevő telekadóztatás valósulhat meg

31 IPARŰZÉSI ADÓ Költségvetési szempontból a legmeghatározóbb szerepe a helyi adók közül továbbra is a helyi iparűzési adónak van. Az önkormányzatoknak azonban ebben az adónemben van a legkisebb mozgástere a rendeletalkotás területén, mely a Htv. szerinti adómérték meghatározásra, illetve a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapig tartó adómentesség, adókedvezmény megadására korlátozódik. Pécs illetékességi területén jelenleg a maximális adómérték van bevezetve, 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapig tartó adómentességgel. A korábban már részletezettek szerint a adóévről bevallást benyújtó vállalkozások nagy száma adómentességet élvez. A Város jelenlegi anyagi helyzetében elengedhetetlen, hogy ezen vállalkozások is hozzájáruljanak a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, ezért javasoljuk a 2,5 millió forintos mentes értékhatár eltörlését, azonban tekintettel a mikro- és kisvállalkozások gazdaságban betöltött szerepére 50 %-os mértékű adókedvezmény bevezetését javasoljuk azon vállalkozók részére, amelyek vállalkozási szintű adólapja nem haladja meg az 1 millió forintot. Mentesség/kedvezmény Darabszám Összeg 2,5 millió forint alatti mentesség db Ft 1 millió forint alatti kedvezmény (50%) db Ft Jól látható, hogy a megszűnő adómentességgel és az új adókedvezmény bevezetésével több, mint 125 millió forintos többletbevétel realizálható úgy, hogy a korábban mentes vállalkozások több mint 67 %-a továbbra is kedvezményben részesülne, de kedvezményes adózással mégis kismértékű adóbefizetéssel hozzájárulna a Város költségvetéséhez, hiszen tevékenységét itt végzi

32 IDEGENFORGALMI ADÓ Az Európa Kulturális Fővárosa cím miatt a Pécsre látogatók száma és az idegenforgalmi adó jelentősége is növekedett évben. A rendezvénysorozat következtében új szállodák is épültek és egyre több turisztikai jelentőségű esemény szerepel a város programkínálatában, melyek nagyszámú, akár több tízezres hazai és külföldi vendégforgalmat generálnak. Az ezáltal itt eltöltött vendégéjszakák pedig az idegenforgalmi adó növekedését eredményezhetik az elkövetkező években is. Természetesen nehéz előre jelezni egy több ismeretlen tényezőtől is függő jövőbeni vendégéjszaka számot, azonban az alábbi diagram szerinti lineáris trendszámítás jó megközelítési lehetőséget biztosít erre vonatkozóan. A diagram a évekre tehát egy várható darabszámot vetít elő a vendégéjszakák vonatkozásában db db db db db db db db db db R² = 0, db db 0 db * 2012* évtől a valorizációval növelt adómaximum tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó esetén akár 431 Ft/vendégéjszaka is lehetne évtől Pécs illetőségi területén alkalmazott adómérték 350 Ft/vendégéjszaka, ezért javasoljuk az adó mértékének 400 Ft/vendégéjszakára történő emelését

33 Évek Adóköteles vendégéjszakák száma Adómérték Adóelőírás/várható adóelőírás db 200 Ft/vendégéjszaka Ft db 200 Ft/vendégéjszaka Ft db 350 Ft/vendégéjszaka Ft db 350 Ft/vendégéjszaka Ft db 350 Ft/vendégéjszaka Ft db 350 Ft/vendégéjszaka Ft db 400 Ft/vendégéjszaka Ft Az így elérhető bevételnövekmény megfizetése nem a helyi lakosságot és vállalkozásokat terheli, hanem azon magánszemélyeket, akik az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltenek. A vendégéjszakánkénti mindössze 50 Ft-os növekedés a szállásdíjak arányában nem jelent mérvadó változást az ide látogatók kiadásai között

34 VI. ÖSSZEGZÉS Az előzőekben bemutatott számítások alapján évben helyi adók tekintetében az alábbi előirányzat-növekedés tervezhető. Adónem év Előirányzat év Előirányzat terv Építményadó Ft Ft Telekadó Ft Ft Idegenforgalmi adó Ft Ft Iparűzési adó Ft Ft Gépjármű adó Ft Ft Pótlék és Bírság Ft Ft Talajterhelési díj Ft Ft Összesen: Ft Ft Növekmény (Bázis=2011) Ft A megalkotandó rendeletek elkészítése során fontos szempont kell legyen, hogy a generális mentességek adásának jelenleg nincs relevanciája, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az adó megfizetésének nehézsége esetén ne lehessen egyedi, diszkrecionális mentességeket adni, illetve adókedvezmények kerülnének bevezetésre az új adórendszerben. Tisztában kell lenni azzal, hogy az előzőekben kalkulált bevételi előirányzat az Adóügyi Osztály apparátusának a korábbiaknál is nagyobb munkaleterheltségét fogja eredményezni. Az elérendő cél érdekében növelni kell az ellenőrzések számát, a végrehajtási tevékenységnek sokkal magasabb hatékonysággal kell működnie, és a be nem vallott adótárgyak tekintetében adófeltárási tevékenységet kell végezni. Az új adókoncepció bevezetése által realizálható bevételi többlet a Város hitelállományának csökkentésére fordítható. Ezáltal a Város stabil, fenntartható önkormányzattá válhat, ahol érdemes vállalkozni és érdemes élni. A kívánt állapot eléréséig azonban valamennyi érdekeltnek az áldozatvállalására és megértésére van szükség