Vážené dámy, vážení páni, vážení hostia!

Átírás

1 Príhovor primátora mesta Moldava nad Bodvou Istvána Zachariaša na slávnostnom zasadnutí Mestského zastupiteľstva v Moldave nad Bodvou pri príležitosti XIV. Dní Moldavy 2. júla 2010 Vážené dámy, vážení páni, vážení hostia! Srdečne Vás vítam na slávnostnom zasadnutí Mestského zastupiteľstva v Moldave nad Bodvou pri príležitosti XIV. Dní Moldavy. Vážené dámy, vážení páni, milí hostia, Už štrnásty- krát sa obyvatelia mesta aj okolia stretávajú koncom júna pri príležitosti Dní mesta demonštrujúc tak svoj pocit príslušnosti k sebe, k mestu, k regiónu. Som vďačný za to, že túto spolupatričnosť a lokálpatriotizmus prišli prejaviť aj naši hostia, ktorých by som chcel osobitne a menovite privítať. Pre obyvateľov mesta a pre mňa osobne je veľkou cťou, že na slávnostnom zastupiteľstve XIV. Dní Moldavy, kde budeme odovzdávať aj ceny mesta, nás poctili svojou prítomnosťou: Prítomnosť našich hostí potvrdzuje, že mesto Moldava n/b zohráva významnú úlohu v spoločenskom aj politickom dianí nášho užšieho či širšieho regiónu, a verím, že túto svoju úlohu bude zohrávať aj v budúcnosti. Takto spolu, naši hostia aj my, pracujeme na tom, aby sa životné podmienky obyvateľov mesta a jeho okolia zlepšovali. Dovoľte mi, aby som sa aj v mene obyvateľov mesta poďakoval za priateľstvo, za priazeň, za ochotu riešiť aj naše problémy a vyjadriť presvedčenie, že v takomto duchu budeme vedieť rozvíjať našu spoluprácu aj v budúcnosti. Celý východ Slovenska i náš región, stále pociťujeme a aj dávajú nám to pociťovať, že sme niekde na konci republiky. Zdá sa, že našim regiónom sa v štáte neprikladá taká dôležitosť, ako regiónom iným, toľko deklarovaná solidarita a vyrovnávanie regionálnych rozdielov je pre mnohých politikov len rečnícka formulka na naše upokojenie a na upokojenie európskych inštitúcií a nie princíp, ktorým by sa politika štátu mala riadiť. Ako účastník zasadnutí Výboru regiónov Rady Európy viem, že podobné problémy majú aj iné štáty Európy, ale tam badám úprimnú snahu riešiť medzi regionálne disparity, pokiaľ u nás sa o tom len hovorí a pritom priepasť medzi západnou a východnou časťou republiky sa stále prehlbuje. Pred niekoľkými týždňami sa u nás diali parlamentné voľby. Obyvatelia štátu, voliči v posledných parlamentných voľbách určite registrovali javy, ktoré nie sú správne, a nezodpovedajú princípom tajných, slobodných a demokratických volieb. Politici a politické strany parlamentné aj neparlamentné sa v budúcnosti budú musieť s týmito javmi vysporiadať, nájsť riešenia. Volič musí mať istotu, že jeho hlas mal význam, že jeho hlas vyjadrujúci jeho názorové presvedčenie, tiež zavážil 1

2 pri rozhodovaní o budúcom osude tohto štátu, a že výsledok volieb odzrkadľuje vôľu väčšiny občanov. Len tak môžeme očakávať, aby sa k veciam verejným občania tohto štátu vyjadrovali, aby chceli vyjadrovať svoje názory. A počúvať názory ľudí je povinnosťou politikov. Ja dúfam, že predstavitelia politických strán nájdu odhodlanie, vôľu a odvahu na takú zmenu volebného zákona, aby sa v parlamentných voľbách mohli názory ľudí priamo, neskreslene uplatniť. Musím povedať, že nechcem polemizovať o číselných výsledkoch volieb. Boli odobrené Ústrednou volebnou komisiou a tým sú platné a nespochybniteľné. Víťazovi volieb a tým, ktorí sa do parlamentu dostali je treba zablahoželať a zapriať im úspešnú prácu v prospech tejto republiky. A tie politické strany, ktoré sa do Národnej rady v tomto volebnom období nedostali, medzi nimi aj SMK, ktorej som reprezentantom, budú musieť prehodnotiť svoju politiku, a hlavne komunikáciu s voličmi tak, aby v budúcich voľbách získali o niečo vyšší počet hlasov. Dúfam, že nová vláda nájde liek aj na katastrofálnu finančnú situáciu miest a obcí Slovenska. Tento nový fenomén, ktorý sa objavil začiatkom roka spôsobuje, že veľmi veľa obcí a miest sa dostáva na pokraj ekonomickej katastrofy. Pre nedostatok financií nemôžu využívať ani skutočne výhodnú pomoc z eurofondov, pretože z vlastných zdrojov je treba zabezpečiť aj keď len 5% nákladov projektu, nemajú na to prostriedky. V priebehu roka sme už dvakrát za sebou dostali zo štátneho rozpočtu len niečo cez 10% obvyklých podielových daní a v marci sme dostali 30 %. Poukázané finančné prostriedky nestačia ani na pokrytie mzdových nákladov škôl a školských zariadení v pôsobnosti miest a obcí a tobôž nie na výkon ostatných prenesených kompetencií či rozvojové programy obcí. Tu v Moldave máme našťastie trošku inú situáciu. Samozrejme výpadok podielových daní zasiahol aj nás presne v takej miere, ako iné obce, mestá a samosprávne kraje, ale pretože zatiaľ máme zdravú ekonomiku, sme úveruschopní a vedeli sme v uplynulom období získať veľa grantov na projekty z výziev Európskej únie. Pri rozhodovaní sme vychádzali z toho, že pre mesto je veľmi výhodné z vlastných prostriedkov doložiť len 5% nákladov projektu a ostatné prostriedky zabezpečiť z projektu a tak rozvíjať mesto. Pre obyvateľov mesta, pre ekonomický rozvoj sme v posledných rokoch urobili veľa pozitívneho, osožného. Pomocou eurofondov, možností ponúknutých Európskou úniou sa naštartoval nevídaný rozvoj mesta. Veď týmto spôsobom sme navýšili rozpočet mesta o cca 20 mil. V prípade miest podobnej veľkosti je to ojedinelý výsledok. Ukázalo sa, že naše skúsenosti a vytrvalá práca v tejto oblasti sú dôležitejšie než to, či patríme k vládnej politickej strane. Som presvedčený, že tieto výsledky našej práce a výsledky europrojektov dosiahnuté v záujme obyvateľov a rozvoja mesta občania vidia a budú mať z nich radosť všetky kategórie našich občanov počnúc našich najmenších detí, školákov, športovcov, a nezabudli sme ani na starších ľudí a na našich seniorov. V súčasnosti takto financujeme rekonštrukciu dvoch základných škôl v meste a budeme riešiť projekt rekonštrukcie okolia hotela. Tieto tri projekty majú súhrnnú hodnotu skoro 4 mil.. Podali sme projekt na prestavbu detskej nemocnice na Domov sociálnych služieb v celkovej hodnote cca. 2,5 mil.. Tento týždeň sme podali projekt na rekonštrukciu ďalšej časti verejného osvetlenia v celkovej hodnote 2

3 250 tis.. Z programu Úradu vlády sme získali grant na výstavbu multifunkčného ihriska s umelým povrchom, ktoré využijú žiaci Základnej školy slovenskej aj maďarskej na Ulici Československej armády. Jeho celková hodnota je 82 tis., pričom z rozpočtu sme hradili 42 tis.. Ihrisko sme odovzdali do prevádzky v utorok na konci školského roka a bude prevádzkované počas letných prázdnin aj pre širokú verejnosť. Už sme začali s výstavbou ďalších dvoch detských ihrísk v celkovej hodnote 100 tis.. V programe Lokálnej stratégie komplexného prístupu, ktorý je určený na rozvoj životných podmienok marginalizovaných skupín obyvateľstva sme vyhrali komplex projektov v súhrnnej výške viac než 7 mil.. Z tohto programu budeme financovať prestavbu bývalého internátu PTŠ na školu a prípravné ročníky, výstavbu verejného osvetlenia, ciest na Budulovskej ulici, výstavbu Zberného dvora, čím sa vytvoria nové pracovné miesta, a aj výstavbu komunitného centra pre vzdelávania a starostlivosť o rómske rodiny V programe slove.-maď. cezhraničnej spolupráce sme spoločne s obcou Erdőbénye získali grant na projekt rozšírenia Múzea vín a rekonštrukcie amfiteátra v hodnote 620 tis.. Spolu s mestom Encs sme získali finančné prostriedky na realizáciu projektu cyklotrasy Jasov, Moldava, Encs, Erdőbénye. Ďalšiu finančnú podporu sme získali na projekty: internetový portál podnikateľských inkubátorov údolia Bodvy a Hornádu spoločne s Klubom podnikateľov z Encsu, projekt internetového portálu cestovného ruchu Vendégváró, a spoločnosť Bodvatel získala projekt na umiestnenie vysielania Mestskej televízie na internet v hodnote cca. 600 tis.. Z Ministerstva výstavby a z Fondu rozvoja bývania máme schválené prostriedky na výstavbu polyfunkčného obytného domu s ďalšími 50 nájomnými bytmi na Novej ul. v celkovej hodnote 4 mil.. Z vlastného úveru, ktorý už máme schválený sme začali s ďalšou opravou ciest a chodníkov v celkovej hodnote cca 500 tis.. Odštartovali sme výstavbu dalšej lokality na vybudovanie ďalších 40 rodinných domov v meste. Aj z Úradu vlády sme získali pomoc vo výške 180 tis. na rekonštrukciu Klubu dôchodcov. Konečne už budeme môcť odštartovať aj výstavbu infraštruktúry priemyselného parku a rozšírenie cesty I/50 pri vjazde do mesta. V priemyselnom parku bude vybudovaná jedna fotovoltaická elektráreň, po schválení projektu aj stanica bioplynu a park bude pripravený na prijímanie ďalších investorov. Z tohto výpočtu je zrejmé, že naša úspešnosť v riešení projektov Európskej únie a aj pri riešení rozvojových zámerov z vlastného rozpočtu je vysoko nadpriemerná. Môžem smelo prehlásiť, že ak získané prostriedky z úspešných projektov prepočítame na hlavu obyvateľa, patríme určite medzi najúspešnejšie samosprávy tohto štátu. Aj touto cestou sa chcem poďakovať všetkým spolupracovníkom, a kolegom ktorí sa na úspechoch mesta podieľali svojou prácou a svojou odbornosťou a chcem sa poďakovať aj všetkým našim priateľom, externým spolupracovníkom, zmluvným partnerom, ktorí nám priali, verili nám a aj účinne pomáhali pri dosahovaní úspešnosti našich projektov a pri dosahovaní spokojnosti občanov nášho krásneho a rozvíjajúceho sa mestečka. Vážené dámy, vážení páni, milí hostia, Určite ste si v úvode dnešného slávnostného zastupiteľstva všimli, že odznela jedna hymna naviac, a to štátna hymna Rumunska. V uplynulom roku sme rozšírili sieť našich partnerských miest o juhomaďarské mesto Siklós. Dnes smi dovoľte 3

4 medzi nami zvlášť privítať delegáciu najnovšieho partnerského mesta Moldavy n/b - delegáciu rumunského mesta Cristuru Secuiesc Székelykeresztúr, na čele s pánom primátorom Emilom Rafaim. Pred slávnostným zastupiteľstvom sme v mestskom parku odhalili a posvätili ďalšiu dominantu mesta sikulskú vyrezávanú bránu, ktorú dostalo mesto do daru od nového partnerského mesta. Ďakujeme za tento nádherný dar, ktorý bude naveky symbolizovať naše partnerstvo. S pánom primátorom budeme o chvíľu podpisovať dohodu o partnerskej spolupráci. Dohoda o spolupráci je bohatá na možné aktivity aj preto, lebo pri prípravných rokovaniach, ktoré sme viedli tu u nás, aj u našich hostiteľov v meste Székelykeresztúr, sme počas krátkych rozhovorov zistili, koľko spoločných tém a záujmov máme, zistili sme, že vieme spoločne rozmýšľať o možnostiach rozvoja našich území, že vieme nájsť veľa tém, s ktorými sa v budúcnosti oplatí spoločne zaoberať. Týmto aktom sme splnili aj náš dávny sen, uzavrieť trojuholník partnerských miest Székelykeresztúr Karcag Moldava. Tento fakt dáva ďalšie možnosti úspešnej a zmysluplnej cezhraničnej spolupráce. Vážení priatelia, cíťte sa u nás veľmi dobre, dúfame, že aj naša pohostinnosť, aj naša otvorenosť sa Vám bude páčiť. Domov budete odchádzať s pozitívnymi pocitmi, ponesiete správu o obyvateľoch juhoslovenského mestečka, ktorí Vás s láskou a otvorením srdcom prijali. Odkazujeme obyvateľom Vášho mesta, že sa oplatí navštíviť naše mestečko a jeho okolie, pretože sa tu nachádza veľa zaujímavých vecí a žijú tu dobrí a pohostinní ľudia. Tešíme sa na spoluprácu a bude pre nás cťou spoločne naplniť všetky ciele, ktoré sme si predsavzali. Vážení priatelia, Dovoľte mi, aby som na slávnostnom zasadnutí zastupiteľstva mesta Moldava n/b s úctou privítal aj tých, ktorým dnes odovzdáme ocenenia mesta. Som rád, že v tomto roku môžeme na základe rozhodnutia Mestského zastupiteľstva odovzdať dve ceny Pro Urbe. Jednu inštitúcii, ktorá už viac ako 60 rokov vytvára podmienky na kultúrne vyžitie, zachovanie národnej identity tu žijúcich Maďarov a dobré meno mesta. Je to Základná organizácia Csemadoku v Moldave nad Bodvou. Cenu Pro Urbe sa MZ rozhodlo udeliť dekanovi rímsko-katolíckej cirkvi Mons. Dr. Bertalanovi Gáborovi, PhD., pri príležitosti jeho okrúhleho životného jubilea. Som presvedčený, že v novodobej histórii r.kat.cirkevnej farnosti to bol práve on, kto sa najviac zaslúžil o obnovu kostola i jeho okolia a to nielen v Moldave, ale aj v okolitých obciach. Dnes odovzdáme 4 Ceny mesta. Pani učiteľka Aranka Pruszák je jednou z legiend moldavského školstva. Mnoho, dnes už dospelých jej žiakov si určite rado zaspomína na láskyplné učenie, ktorým odovzdala žiakom nielen vedomosti, ale aj životné postoje a morálne hodnoty. Jej pamiatku uctíme Cenou mesta udelenou in memoriam. Ďalšiu Cenu mesta dostane Stredná odborná škola - ako sme ju po roky nazývali PTŠ-ka. Patrí k symbolom nášho mesta, bez nej si už mesto jednoducho nevieme predstaviť. Uplynulo 50 rokov odvtedy, čo prví maturanti opustili jej brány a doma aj v zahraničí pôsobí mnoho poľnohospodárskych odborníkov, ktorí získali svoje vedomosti práve na tejto škole. Taktiež ďakujeme p. Elene Pipišovej za jej neúnavnú aktivitu, a pedagogickú prácu, ktorou dlhé roky odovzdávala vedomosti žiakom slovenského gymnázia - jej prácu oceníme Cenou mesta. Každý, kto sa 4

5 obrátil v kuchyni Základnej školy na Severnej ulici vie, aká nenahraditeľná je práca Heleny Amrichovej pri zabezpečovaní spokojnosti stravníkov a hostí tejto inštitúcie. Poslanci Mestského zastupiteľstva, ktorí o udelení cien mesta rozhodli, urobili tak z dobrého presvedčenia, že sa oceneniami odmenia hodnoty, činy a aktivity, ktoré si to v plnej miere zaslúžia. Ďakujem Vám, že ste prijali naše pozvanie a že sa môžeme spoločne s Vami tešiť zo zaslúženej odmeny a uznania. Ďakujem za Vašu pozornosť a prajem Vám, ako aj obyvateľom mesta a jeho okolia počas XIV. Dní Moldavy veľa pekných zážitkov a dobrú zábavu. Zachariaš István, Szepsi város polgármesterének üdvözlőbeszéde a XIV. Szepsi Napok Ünnepi Önkormányzati Ülésén július 2. Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim, tisztelt vendégek! Nagy tisztelettel üdvözlöm Önöket az immár XIV.-ik alkalommal megrendezett Szepsi Napok ünnepi önkormányzati ülésén. Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim, kedves Vendégek! Immár tizennegyedik alkalommal találkoznak június végén Szepsi és vidéke polgárai a Szepsi napok keretén belül, hitet vallva így összetartozásuk mellet, a városhoz, a régióhoz való hűségük mellet. Nagy örömömre szolgál, hogy az együvétartozás és a lokálpatriotizmus eme felemelő szimbolikáját eljöttek megtámogatni vendégeink is, akiket név szerint is szeretnék ebből az alkalomból üdvözölni. Számomra és e városka lakosai számára nagy megtiszteltetés, hogy az XIV. Szepsi Napok keretén belül rendezett ünnepi önkormányzati ülésen, amelyen a város díjait is ki fogjuk osztani, üdvözölhetem körünkben: Vendégeink jelenlétéből arra merek következtetni, hogy Szepsi jelentős szerepet játszik szűkebb és tágabb régiónk politikai és társadalmi életében egyaránt, és én hiszem, hogy ezt a szerepet a jövőben is be fogja tudni tölteni. Így közösen, vendégeink és mi is, azon dolgozunk, hogy a város és a környék lakóinak folyamatosan javuljanak az életkörülményei. Engedjék meg, hogy a város lakosai nevében megköszönjem vendégeink barátságát, jóakaratát és készségét segíteni a mi gondjaink megoldásában is. Szeretném kifejezni reményemet, hogy ebben a szellemben fogjuk tudni fejleszteni együttműködésünket a jövőben is. Régiónk, de úgy gondolom Szlovákia egész keleti része, és meggyőződésem, hogy partnereink a szomszédos magyar régióból is érezzük, és sok esetben éreztetik is velünk, hogy lakóhelyünk valahol az ország vége felé fekszik, hogy régióink nem élveznek olyan támogatottságot, nem tartják olyan fontosnak, mint az ország más régióit. Az annyiszor hangoztatott szolidaritás, a régiók közötti különbségek eltörlése, sok politikus részéről csak megnyugtatásunkra és az európai intézmények megnyugtatására szánt szónoki fordulat, és nem olyan követésre méltó elv, melynek vezérelnie kellene az ország politikáját. Mint az Európai Parlament Régiók Bizottsága üléseinek résztvevője tudom, hogy ilyen 5

6 gondokkal más államok is küzdenek, de ott őszinte szándékot vélek felfedezni a régiók közötti különbségek enyhítésére, amíg minálunk csak beszélünk róla, miközben az ország keleti és nyugati része között egyre nő a szakadék. Országunkban néhány hete parlamenti választások zajlottak. Az ország lakosai, a választók ezek során olyan jelenségekre is felfigyelhettek, amelyek nem helyesek, és nem felelnek meg a demokratikus, szabad és titkos választások elveinek. Ezekkel a jelenségekkel a parlamenti és a parlamenten kívüli pártoknak foglalkozniuk kell és megoldást is kell találniuk. A választónak biztosnak kell lennie abba, hogy a szavazatának volt értelme, hogy az ő szavazata szintén alakította az ország jövőjét, és hogy a választások eredménye tükrözi a polgárok többségének akaratát. Csak így várhatjuk el, hogy a polgárok nyilatkozzanak a köz dolgairól és elmondják véleményeiket. A politikusoknak viszont kötelessége meghallgatni, és figyelembe venni a polgárok véleményeit. Csak remélhetem, hogy a politikai pártok képviselői megtalálják a kellő bátorságot, elszántságot és akaratot, hogy úgy változtassák meg a választási törvényt, hogy a polgárok véleménye a választások során tisztán, ferdítések nélkül érvényesülhessen. Le kell szögeznem, hogy a választások számszerű eredményeivel nem akarok vitába szállni. Ezeket a Központi Választási Bizottság jóváhagyta, és ezáltal ezek érvényesek és megkérdőjelezhetetlenek. A választások győztesének, és azoknak, akik bekerültek a parlamentbe gratulálni kell, és az ország és annak lakosai érdekében eredményes, hasznos munkát kell nekik kívánni. Azok a politikai pártok, akik ezekben a választásokban nem kerültek az Országházba, és sajnos ezek közé kell sorolnom saját pártomat, az MKP-t is, azoknak át kell értékelni politikájukat, és főleg a választókkal való kommunikációjukat úgy, hogy a következő választások során valamivel több szavazatot kapjanak. Remélem, az új kormány megtalálja a gyógyírt az önkormányzatok katasztrófális anyagi helyzetére is. Ez az új jelenség, amely ez év elején jelent meg azt okozta, hogy nagyon sok község a gazdasági csőd szélére került. A pénztelenség miatt nem tudják felhasználni azt a valóban előnyös uniós segítséget sem, mert ugyan a projektekhez saját költségvetésből csak 5%-ot kell biztosítani, de ezt sem tudják előteremteni. Ez év folyamán már kétszer kaptuk az állami költségvetésből csak valamivel több mint 10%-át a megszokott leosztott adóknak és márciusban a megszokott összeg 30%-át kaptuk. A kapott pénzügyi eszközök még a községek hatáskörében lévő iskolák pedagógiai alkalmazottainak bérére sem elég, nemhogy a átruházott hatáskörök végzésére, vagy a fejlesztési programok bebiztosítására. Itt Szepsiben hála Istennek kissé más a helyzetünk. Természetesen a leosztott adók kiesése minket ugyanúgy érint, mint az ország többi községét, ill. a regionális önkormányzatokat is, de mivel nekünk egészséges a gazdasági helyzetünk, az elmúlt időszakban sok pénzdotációt tudtunk szerezni európai projektek segítségével. A döntéshozatalnál abból indultunk ki, hogy a város számára rendkívül előnyös úgy fejleszteni a várost, hogy a saját eszközökből csak a fejlesztés értékének 5%-át kell hozzátennünk, a többi 95%-ot ajándékba kapjuk és így rendkívül hatásos városfejlesztést tudunk végezni. A város lakosai érdekében, a város gazdasági fejlődése érdekében az elmúlt időszakban nagyon sok pozitív és hasznos dolgot tettünk. Az európai pénzek 6

7 segítségével, de saját erőből is eddig nem tapasztalt fejlődés indult be. Hisz ilyen módon több mint 20 mil. -val sikerült növelni a város költségvetését. Hasonló nagyságrendű város esetében ez egyedülálló eredmény. Megállapíthatom, hogy ebben a témakörben a tapasztalat és a kitartó munka fontosabb, mint az, hogy kormánypárthoz tartozunk-e. Meggyőződésem, hogy munkánk eredményeit, a város lakosai érdekében és a város fejlődése érdekében szerzett uniós segítségeket a lakosok látják és ezekkel a fejlesztésekkel örömet tudtunk szerezni legkisebb gyermekeinknek, az iskolásoknak, a sportolóinknak és nem feledkeztünk meg az idősebb korosztályról és a nyugdíjasainkról sem. Jelenleg így finanszírozzuk két alapiskola felújítását, és így fogjuk finanszírozni a rövidesen elkezdődő munkálatokat a szálloda környékének rendbetételére. E három projekt összértéke majdnem 4 mil.. Beadtunk egy tervezetet a volt gyerekkórház nyugdíjas otthonná való átépítésére, amelynek összértéke kb. 2,5 mil.. Ez a projekt az első körben nem nyert, de készülünk arra, hogy beadjuk újra a felhívás második körében. E héten beadtunk egy következő 250 ezer. összértékű projektet a közvilágítás további fejlesztésére. A Kormányhivatal jóvoltából elnyertünk egy segítséget a multifunkciós műfüves pálya megépítésére, amelyet e héten adtunk át nem csak a CSA utcai Alapiskolák diákjai számára, hanem azt szeretnénk, hogy a pályát széles nyilvánosság is használni tudja majd. A pálya összértéke 82 ezer volt, ebből 42 ezer -t a város biztosított. Már megkezdtük két további gyermekjátszótér építését is, 100 ezer összértékben. Beadtunk egy következő tervezetet a Bódva-partja felújítására 650 ezr értékben. A projekt azért nem került jóváhagyásra, mert a monitorozó bizottság úgy ítélte meg, hogy a programban nincs annyi pénz, hogy egy város két fejlesztést is finanszírozhasson belőle. A komplex stratégia programjából, amelyet a marginalizált csoportok életkörülményeinek javítására terveztek, elnyertünk egy több, mint 7 mil. -ós projekt csoportot. Ebből a programból finanszírozzuk majd a volt PTS internátus előkészítő iskolára való átépítését, közvilágítás és utak építését a bodollai utcán, hulladékgyűjtő udvar építését, amellyel új munkahelyeket teremtünk, és egy közösségi ház építését is. Amelyben a roma családokkal folyó törődés központja lesz elhelyezve. A szlovákmagyar határmenti együttműködés programjából Erdőbényével együtt elnyertünk egy projektet a bormúzeum és a szabadtéri színpad felújítására. Ennek értéke 620. Encs városával a Jászó-Erdőbénye kerékpárút tervezésére nyertünk támogatást. A következő projektet a Bódva- és a Hernádvölgye inkubátorházainak internetes portálja elkészítésére nyertük, egy következőt a Vendégváró weboldal szlovákiai idegenforgalmi lehetőségekkel való kibővítésére. A Bodvatel kft. 600 ezer -t nyert a városi televíziók műsorának internetes közvetítésére. Az Építésügyi Minisztérium és a Lakásépítési Alap jóváhagyott 4 mil. -t egy újabb polifunkciós tömbház építésére is az Új utcán. Saját eszközökből, a jóváhagyott hitelből, elkezdtük már az utak és a járdák felújítását 500 ezer összértékben. Elindítottunk egy új lokalitást is, ahol 40 családi ház kap majd helyet. A Kormányhivataltól ebben az évben 180 ezer -t sikerült szereznünk az új nyugdíjasklub létesítésére. Végre elkezdhetjük az ipari park infrastruktúrájának építését és az I/50-es út kibővítését a város bejáratánál. Az ipari 7

8 parkban egy fotovoltaikus villanytelep és a projekt jóváhagyása után egy bio gázállomás kezdi a leendő beruházók sorát. A felsoroltakból nyilvánvaló, hogy sikerességünk az európai projektek és a fejlesztési szándékok megvalósításában magasan meghaladja a szlovákiai átlagot. Ha vannak is sikertelen projektjeink, ezek nem vesznek el, újra fel tudjuk majd őket használni. Ha ezeknek a projekteknek az értékét átszámoljuk egy lakosra, biztosan az ország legsikeresebb önkormányzatai közé tartozunk. Ezúton is szeretném megköszönni munkatársaim segítségét, akiknek szakértelme és elhivatottsága nélkül nem tudtunk volna ilyen sikereket elérni, és szeretném megköszönni azon barátaink, külső munkatársaink, szerződéses partnereink segítségét is, akik hittek nekünk és segíteni is akartak elérni sikereinket és segítettek is abban, hogy szépen fejlődő városunk polgárai elégedettek lehessenek. Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim, tisztelt vendégek. Biztosan észrevették, hogy ünnepi ülésünk kezdetén egy új himnusz Románia himnusza is elhangzott. Az elmúlt évben Siklós városával kötöttünk együttműködési szerződést, ebben az évben engedjék meg, hogy nagy szeretettek üdvözöljem körünkben az erdélyi Székelykeresztúr városának delegációját Rafai Emil polgármester úr vezetésével. Az ünnepi önkormányzati ülés előtt a városi parkban megszenteltük Székelykeresztúr város ajándékát, városunk új díszét, a gyönyörűszép faragott székelykaput. Köszönjük nagylelkűségüket. E kapu örökké hirdetni fogja a két város barátságát, együvé tartozását. A polgármester úrral pár percen belül együttműködési szerződést fogunk aláírni, amely sok olyan aktivitást, együttműködési lehetőséget tartalmaz, amelyeket az előkészítő tárgyalások során fogalmaztunk meg. Ezzel a szerződéskötéssel egy régi álmunk valósul meg: bezártuk a Karcag Székelykeresztúr Szepsi együttműködési háromszöget, és az a tény újabb lehetőségeket rejt magában. Tisztelt Barátaink, érezzétek nálunk nagyon jól magatokat. Remélem, hogy vendégszeretetünk és nyitottságunk is tetszeni fog Nektek, és hogy olyan hírt visztek haza ebből a mi szép délszlovákiai városunkból, hogy szeretettel és örömmel fogadtunk Titeket, hogy a Ti városotok és környéke lakosainak is érdemes meglátogatni minket, mert itt sok érdekes dolgot lehet látni, és hogy itt is jó emberek laknak. Örömmel várjuk az eredményes együttműködést és reményem szerint teljesítjük mindazt, amit az egyezségbe belefoglaltunk. Tisztelt Barátaim, Engedjék meg, hogy az ünnepi önkormányzati ülésünkön nagy tisztelettel üdvözöljem azokat is, akiknek ma városi díjakat fogunk adományozni. Örülök, hogy ebben az évben a Városi Önkormányzat döntése alapján két Pro Urbe díjat tudunk adományozni. Az egyiket egy intézménynek, amely több mint 60 éve lehetőséget termet a kultúra ápolására, a magyarság nemzeti identitásának megőrzésére és a város jó hírének megőrzésére. Ez a Csemadok Helyi Alapszervezete. Az Önkormányzat Pro Urbe díjat adományoz Dr. Gábor Bertalan, róm.kat.esperes, pápai káplánnak is életsorsának kerek évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a római katolikus esperesi körzet újkori történelmében ő az az ember, aki a legtöbbet tett a templom, annak környéke felújításáért nemcsak Szepsiben, de a hozzá tartozó falvakban is. 8

9 Ma 4 városi díjat is adományozunk. Pruszák Aranka néni a szepsi oktatásügy egyik legendája Gondolom, hogy nagyon sok ma már felnőtt diákja, szívesen emlékezik arra a szeretetteljes tanításra, amellyel igyekezett a tanítványainak nemcsak tudást, de morális értékeket is tolmácsolni. Az ő emlékének In memoriam városi díjjal adózunk. A Következő városi díjat a Szpesi Szakközépiskola kapja ahogy mi nevezzük a PTS-ka, amely nélkül Szepsit el som tudnánk már képzelni. 50 év telt el azóta, hogy kapuit elhagyták az első diákok, otthon és külföldön nagyon sok olyan mezőgazdasági szakember tevékenykedik, akik itt tanulták a szakmát. Köszönjük Elena Pipisová fáradhatatlan tevékenységét, amellyel hosszú éveken keresztül tanította a szlovák gimnázium diákjait munkáját városi díjjal háláljuk meg. Aki megfordul az Északi utcai Alapiskola ebédlőjében, az tudja mennyire nélkülözhetetlen Amrich Icu munkája és szakértelme az ott kosztoló diákok és vendégek számára. Ő is a Városi Önkormányzat döntése értelmében városi díjat kap. A Városi Önkormányzat képviselői azzal a meggyőződéssel szavaztak a díjak odaítéléséről, hogy ezek olyan személyek, intézmények kezébe kerülnek, akik a díjakat megérdemlik. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat, és hogy Önökkel együtt mi mindnyájan örülhetünk az odaítélt díjaknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kívánok Önöknek, a város és környéke lakosainak a XIV. Szepsi Napok alkalmával nagyon jó szórakozást, gazdag élményeket. Cena Pro Urbe 2010 Mons. JCDr. Bartolomej Gábor, PhD. Narodil sa 21.marca 1950 v najmenšej obci Medzibodrožia v Rade. Pochádza z roľníckej rodiny. Je najstarším z troch synom už nebohých rodičov. Prvý stupeň základnej školy ukončil v rodnej obci a povinnú školskú dochádzku ukončil v základnej škole v Kráľovskom Chlmci. V roku 1969 maturoval na Strednej strojníckej priemyselnej škole v Košiciach. V tom istom roku ho prijali na štúdium teológie na Rímskokatolíckej teologickej fakulte sv. Cyrila a Metoda v Bratislave, promoval v roku júna 1974 bol v Dóme Sv. Martina v Bratislave biskupom Trnavskej arcidiecézy Dr. Júliusom Gábrišom vysvätený za farára. Po vysviacke nastúpil ako kaplán v Dóme sv. Alžbety v Košiciach a sedem rokov slúžil maďarské bohoslužby. V roku 1981 bol vymenovaný za správcu farnosti vo Veľkých Kapušanoch. Po nežnej revolúcii bol biskupom Košickej arcidiecézy Mons. Alojzom Tkáčom menovaný za dekana farnosti Medzibodrožia a Použia. V roku 1990 sa stal na 5-ročné funkčné obdobie členom diecéznej kňazskej rady a v roku 1995 členom Kolégia konzultorov. Nakoľko nemal potrebné vzdelanie, s predchádzajúcim zvláštnym súhlasom Apoštolskej stolice sa stal metropolitným sudcom. Chýbajúce vzdelanie sa doplnil postgraduálnym štúdiom na bratislavskej teologickej Alma Mater, ktoré ukončil v roku 1996 magisterskou skúškou. V rámci poslania duchovného, okrem šírenia evanjélia sa venoval aj charitatívnej činnosti. 31.mája 1991 založil Slovenské združenie maďarskej maltskej charitatívnej služby vo Veľkých Kapušanoch. Pričinil sa aj o vybudovanie kláštora pre sestry III. rádu sv. Františka vo Veľkých Kapušanoch 9

10 15. júna 1998 získal licenciát z kanonického práva na Katolíckej univerzite Pétera Pázmánya v Budapešti. Na podnet svojich profesorov pokračoval v štúdiu a 15. júna 2000 obhájil doktorát z kanonického práva na tej istej univerzite. Po 17-ročnej službe vo Veľkých Kapušanoch ho Košický arcidiecézny biskup 1. júla 1998 vymenoval za farára rímskokatolíckej farnosti v Moldave nad Bodvou, o rok neskôr za dekana farnosti. Zanietenie a dôslednosť sú pre neho typické, a práve tieto črty jeho osobnosti pozitívne ovplyvnili duchovné pôsobenie v meste. Otvorenosťou, hlásaním evanjélia, vyučovaním náboženstva i záujmom o veci verejné si získal všetkých obyvateľov mesta. Počas 12 ročnej pastoračnej činnosti v Moldave nad Bodvou vykonal mnoho pre katolícku náboženskú obec, pre moldavský kostol a jeho okolie. Inicioval a realizoval mnohé opravy v katolíckom kostole a jeho okolí. Spomenieme len niektoré: reštaurácia interiéru kostola, rekonštrukcia sakristie, vyhotovenie fresiek 4 evanjelistov na strope chrámovej lode, prestavba liturgického priestoru a oltára. V okolí kostola bola vykonaná parková výsadba a vytvorená Via lucis (Cesta Svetla). Popri duchovnej činnosti sa aktívne venuje prednáškovej a publikačnej činnosti. Je zakladateľom a redaktorom katolíckeho mesačníka Harangszó Hlahol zvona.je autorom mnohých článkov v rôznych katolíckych novinách, recenzentom publikácií o kanonickom práve. Od roku 2005 je stálym členom komisie Nadácia Mindszenty v Budapešti. Jeho Svätosť Pápež Benedikt XVI. ho 30.septembra 2006 prijal medzi dvorných kaplánov. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udeľuje Mons. Bartolomejovi Gáborovi, PhD.- dekanovi rímskokatolíckej farnosti v Moldave nad Bodvou Cenu Pro Urbe za rok 2010 za zásluhy v duchovnej činnosti v náboženskej obci a pri správe moldavskej farnosti. Pro Urbe Díj, 2010 Mons.JCDr.Gábor Bertalan, PhD. A Bodrogköz egyik legkisebb falujában, Radban született 1950.március 21-én. Megboldogult földműves szülei három fia közül ő a legidősebb. Az alapiskoláit szülőfalujában és Királyhelmecen végezte majd, Kassán a Magyar tannyelvű Ipari Középiskola gépészeti szakán érettségizett 1966-ban. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Pozsonyi Szent Cirill és Metód Hittudományi Főiskolára, amelyet 1974-ben fejezett be. A főiskola befejeztével június 9-én az akkori nagyszombati püspök, Dr. Július Gábriš a pozsonyi Szent Márton Dómban pappá szentelte. Ezt követően hét évig volt Kassán a magyar anyanyelvű hívek lelkipásztora ben plébánosi kinevezést kapott Nagykaposra. A rendszerváltás után főpásztora, Alojz Tkáč megyéspüspök Ung-vidék és Bodrogköz esperesévé nevezte ki. A paptársai 1990-ben öt évre a Papi Tanácsba delegálták mint a magyar ügyek képviselőjét, 1995-ben a Papi Szenátusnak is a tagja lett. Ezt megelőzően posztgraduális képzés híján az Apostoli Szentszék külön jóváhagyásával szentszéki bírói kinevezést kapott ban a Pozsonyi Alma Materen teológiából magiszteri fokozatot szerzett. 10

11 Felszentelése óta a lelkipásztori teendők egyik legfontosabb mozzanatának az evangélium tanítását és ennek a közéletben való terjesztését tartotta május 31-én szervezte meg a Szlovákiai Magyar Máltai Szeretetszolgálatot Nagykaposon, majd ugyanitt közreműködött a Szent Ferenc III. rend apácák részére épített kolostor működtetésének a megszervezésében is június 15-én a Budapesti Pázmány Péter Hittudományi Egyetem Kánonjogi Intézetében licenciátust szerzett, majd professzorai indíttatására és ösztönzésére tovább folytatta tanulmányait, amit június 15-én kánonjogi doktorátussal zárt. Főpásztora július 1-jei hatállyal Nagykaposról, ahol 17 éven át működött, a szepsi római katolikus egyházközség plébánosává majd egy évvel később a körzet esperesévé nevezte ki. Egyéniségéből adódó lendülete és következetessége pozitív irányba fejlesztette a város hitéletét. Nyitottságával, és az evangélium hirdetésével, a hittan oktatásával és a közügyek terén végzett munkája révén elnyerte a szepsiek bizalmát. A 12 év alatt sokat tett a katolikus egyház közösségéért, a szepsi római katolikus templomért és környékéért. A sok eredmény közül csak néhányat említenék meg a templomkert parkosítását, a Via Lucis (A fény útja) létrehozását, a templom mennyezetére elhelyezett 4 evangélista-freskó ötletét és megvalósítását, amelyhez a testvérvárosaink is komoly anyagi segítséggel járultak hozzá, az oltár és miséző asztal, valamint a templom belső terének a felújítását. A lelkipásztori tevékenység mellett aktívan publikál és előadásokat tart, a,,harangszó c. katolikus folyóirat alapítója és szerkesztője. Ezenkívül más katolikus lapokban is publikál, valamint a kánonjogról szóló publikációk recenzálója től a Budapesti Mindenszty Alapítvány bizottságának tagja. Őszentsége XVI. Benedek pápa szeptember 30-án udvari káplánjai közé emelte. Mindezt köszönjük az Esperes Úrnak és ez évben ünnepelt születésének kerek évfordulójához jó egészséget és további életéhez pedig Isten áldását kérjük. A római katolikus egyházközségért végzett kiváló munkásságáért és eredményes lelkipásztori tevékenységéért Szepsi Város Önkormányzata 2010-ben Mons.JCDr.Gábor Bertalannak, PhD a Pro Urbe díjat adományozza. Cena Pro Urbe 2010 Miestna organizácia Csemadok-u CSEMADOK ako Maďarský spoločenský a kultúrny zväz na Slovensku ( Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) vznikol 5. marca 1949 v Bratislave. Následne na to niekedy na sklonku roku zanietenci založili základnú organizáciu aj v Moldave nad Bodvou. Patrí uznanie zakladajúcim členom i všetkým, ktorí hneď pochopili poslanie a význam Zväzu. Stali sa fakľonosičmi, rozsievali iskierky, aby zapálili oheň v srdciach ostatných. Bolo by zdĺhavé vymenovať mená všetkých zakladajúcich členov i doterajších funkcionárov miestnej organizácie. Dôležité je, že terajšiu členskú základňu tvorí okolo 500 členov. Boli takí, ktorí aktívne pomáhali, nezištne a obetavo pracovali alebo len takí, ktorí pasívne platili členské príspevky a tak podporovali činnosť a existenciu miestnej organizácie. Túto mravčiu budovateľskú prácu najlepšie vystihuje biblické 11

12 prirovnanie dom postavený na skale ani víchrica nezmietne. Zanikali štáty, menili sa vlády, zmenilo sa zriadenie, ale Csemadok sa zachoval, prežil všetky víchrice a existuje aj v našom meste už viac ako 60 rokov. Od počiatku sa miestna organizácia naplno venovala činnostiam, pre ktoré vznikla, t.j. zachovaniu a rozvíjaniu národnej identity Maďarov na Slovensku, pestovaniu, šíreniu a uchovávaniu kultúrnych hodnôt, ľudových tradícií, zvyklostí, hudby, piesní a tancov, maďarského jazyka a možností vzdelávania v materinskom jazyku na národnostne zmiešanom území. Písomná zmienka o existencii Miestnej organizácie Csemadok-u v Moldave nad Bodvou je z roku Podáva svedectvo o aktívnej činnosti organizácie i o hosťovaní - divadelnom predstavení - moldavského ochotníckeho divadla v obci Peder. Csemadok je v meste iniciátorom a organizátorom spomienkových osláv, významných historických výročí i regionálnych udalostí. Jej činnosť je najhmatateľnejšia prostredníctvom činnosti umeleckých telies, ktoré pod záštitou miestnej organizácie už roky pôsobia. V roku 1965 založili zmiešaný spevokol pod vedením pána László Szombathyho. Vznikli spojením dvoch cirkevných spevokolov a dostalo sa im, žiaľ, tej cti, že 2.septembra 1970 spievali Rekviem nad hrobom humanistu doby, Zoltána Fábryho. Po jeho smrti, v roku 1973, založili tradíciu spomienkovej slávnosti na počesť tohto klasika maďarskej literatúry na Slovensku, spisovateľa, literárneho kritika a esejistu. V októbri 1978 založili ženský spevokol Asszonykórus, ktorý viac ako tridsať rokov svojimi vystúpenia dôstojne reprezentuje maďarskú národnú kultúru doma i zahraničí. Už 31.- krát organizujú, spočiatku 1-2 dňové, toho času už viacdňovú sériu hodnotných podujatí pod názvom Dni Mártona Szepsiho Csombora a zriadili v meste aj jeho múzeum. Každoročne si pripomenú 15. marca výročie revolúcie za nezávislosť v roku Činnosť MO Csemadoku obohacovali rôzne folklórne skupiny ako už zaniknutý detský ľudový tanečný súbor Fehér Lilomszál (Biela ľalia), tanečný súbor Bodva, citarová skupina alebo detské ochotnícke divadlo Bódvácska. Za tým všetkým je práca ľudí, ktorí sa združili v CSEMADOK-u a v tejto organizácii nachádzajú seba samých, realizujú svoje sny, nachádzajú svoje korene, identitu, zachovávajú vernosť odkazu svojich predkov, národu, materinskému jazyku. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udeľuje Cenu Pro Urbe 2010 Miestnej organizácii Csemadok u v Moldave nad Bodvou za pestovanie a uchovávanie maďarskej kultúry na Slovensku. Pro Urbe Díj, 2010 A Csemadok Szepsi Alapszervezete Ha egy jelképpel próbálnám kifejezni a Csemadok jelenlétét a szlovákiai kulturális közéletébe,,nem találnék méltóbbat a Csemadok jelenleg is létező jelképétől a fáklyától. A fáklyát vitték az elődeink,visszük mi is és teszünk és tennünk kell azért,hogy az utódaink sem feledkezzenek meg róla. Ha kell kultúrát, ha kell magyarságtudatot,de olykor-olykor politikát is tudtunk sugallni a Csemadokon keresztül. 12

13 1949-ben az akkori hatalom távolról sem gondolta, hogy a Csemadok megalakulásával ilye eszményi fegyvert ad a Felvidéki magyarságnak. A Csemadok mint a Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Közösségének Szövetsége március 5-én alakult meg Pozsonyban.. Röviddel ez után mint országszerte, Szepsiben is megalakult a Csemadok Alapszervezete. Elismerést érdemelnek mindazok az alapító tagok, akik elsődlegesen megértették ennek a szövetségnek a küldetését és értékét. Ezzel a tettükkel fáklyahordozói lettek és apró szikrákkal igyekeztek ezt a tüzet feléleszteni mások szívében is. Hosszadalmas lenne felsorolni ezeknek az alapító tagoknak ill. a szövetség vezetőinek névsorát. Fontos megemlítenünk azonban, hogy az alapszervezet jelenleg is 500 tagot tart számon. Meg kell állapítanunk viszont, hogy voltak-vannak olyan tagok, akik aktívan segítették fáradságos munkájukkal a szövetség működését, és voltak olyanok is, akik passzívan, tagsági díj befizetésével támogatták az alapszervezetet. Ezt a hangyaszorgalmú, építő munkát legjobban egy bibliai hasonlat tükrözi:,,a sziklára épített házon nem vesznek erőt a viharok. Államok szűntek meg, kormányok, rendszerek váltották egymást, a Csemadok mégis megőrizte és túlélte ezeket a viharokat és immár 60 éve működik városunkban is. A helyi alapszervezet kezdettől fogva olyan tevékenységgel foglalkozott, amelyekkel az anyanyelv megőrzése volt a cél egy nemzetiségileg vegyes területen:- a Szlovákiában élő magyar nemzetiség identitásának megőrzésével és fejlődésével, ápolásával és terjesztésével, kulturális értékeinek megőrzésével, népi hagyományok, szokások, népzene, népi tánc, a magyar nyelv terjesztésével, művelésével. Az első írásos emlék a Szepsi Csemadok Alapszervezetének létezéséről ből való, és tanúságot tesz egy helyi színjátszó kör működéséről Péderben. A Csemadok helyi rendezvények, megemlékezések, évfordulók fő kezdeményezője és aktív részese. A szövetség védnöksége alatt már évek óta működik több művészeti csoport ben Szombathy László vezetése alatt alakult egy vegyes kar két egyházi kórus egyesülésével. Ez az énekkar szeptember 2-án a kor legnagyobb humanistájának, Fábry Zoltánnak a sírjánál énekelte a Rekviemet. A szlovákiai magyar irodalom klasszikusának, írójának és kritikusának, esszéírójának emlékére hagyományőrző megemlékezést kezdeményeztek 1973-ban. Fábry Napok név alatt ban alakult meg az Asszonykórus, amely több mint 30 éves tevékenységével, fellépéseivel méltón képviseli a magyar nemzeti kultúra hagyományőrzését itthon és külföldön egyaránt. Immár harmincegyedszer rendezik meg a Szepsi Csombor Márton Napokat, amelyek kezdetben 1-2 naposak voltak, majd többnapos rendezvénysorozattá. Városunkban, múzeumot is neveztek el róla. Az 1848-as Szabadságharc áldozataira március 15-én emlékeznek. A Csemadok tevékenységét olyan csoportok gazdagították, mint a Fehér Liliomszál tánccsoport, a Bódva tánccsoport, a citerások és a Bódvácska gyermekszínpad. E mögött olyan emberek munkája áll, akik a Csemadokban csoportosultak és ebben a szervezetben találták meg önmagukat, valósították meg álmaikat, találták meg gyökereiket, identitásukat s emellett hűek maradtak őseikhez, nemzetükhöz és anyanyelvükhöz. A Csemadok számunkra egy élő legenda, büszkék vagyunk rá hogy töretlenül napjainkban is a felvidéki és az egyetemes magyar kultúra sokoldalú hordozója,nem 13

14 ismeri a kor és osztály- különbséget csak tenni akar minden felvidéki magyar ember érdekében. Szepsi Városi Önkormányzat 2010-ben az egyetemes és regionális magyar kultúra ápolása- és megőrzése területén végzett sokoldalú tevékenységéért a 60 éves Csemadok Szepsi Alapszervezetének a Pro Urbe Díjat adományozza. Cena mesta 2010 Aranka Pruszák, in memoriam Narodila sa 22. júna 1922 v Debradi. V tejto malinkej obci ukončila s vyznamenaním základnú školu a pokračovala v štúdiu na gymnáziu v Košiciach. Na naliehanie ovdovenej matky a pod vplyvom strýka prestúpila do Obchodnej dievčenskej školy v Košiciach, kde v roku 1943 zmaturovala. Patrila ku generácii študentov, ktorých vysokoškolské štúdium prerušila 2. svetová vojna. Nakoľko mala ekonomické vzdelanie, nastúpila pracovať do závodu Antimónové bane v Poproči ako úradníčka, neskôr v podobnej pozícii pracovala vo Veľkej Tŕni, V roku 1947 sa vydala a s manželom žila v Nižnom Medzeve. Jej životným snom bola pedagogická dráha. Sen sa začal napĺňať v roku 1952, kedy sa umiestnila v Obecnej škole v Moldave nad Bodvou. Tu sa jej naskytla príležitosť ďalej sa vzdelávať. Absolvovala prijímacie pohovory na Vyššiu pedagogickú školu v Bratislave. Po troch rokoch pokračovala v štúdiu na Filozofickej fakulte Univerzity Komenského. Vybrala si aprobáciu maďarský jazyk a dejepis. Študovala diaľkovo a promovala v roku V období rokov 1952 až 1979 pôsobila na Základnej škole s vyučovacím jazykom v Moldave nad Bodvou. Vyučovala maďarský jazyk, dejepis a spočiatku aj latinčinu. Okrem pedagogickej činnosti sa venovala aj rôznorodej mimoškolskej činnosti. Organizovala literárne večery o dielach takých slávnych spisovateľov ako Arany, Petőfi, Tompa, Vörösmarthy, Ady, Juhász Gyula, József Attila, Fábry Zoltán. Spolu s kolegami vyučujúcimi slovenský jazyk organizovali literárne stretnutia venované dielam Adyho a Hviezdoslava, Jiří Wolkera a Attilu Józsefa. Pripravovala rôzne literárne pásma, jednoaktovky zhudobnených básní, malé javiskové formy, a nacvičila divadelné predstavenia. Svojich žiakov brávala na poznávacie zájazdy po stopách slovenských aj maďarských literárnych dejateľov. Napr. v roku 1960 odprevadila svojich žiakov do Prahy a na celoštátnu spartakiádu a vo voľnom čase navštívili kultúrne pamiatky hlavného mesta. V rokoch 1966 až 1992 vyučovala maďarský jazyk ako externý učiteľ na Strednej odbornej škole v Medzeve a pokračovala v tejto práci aj po odchode do starobného dôchodku v roku Aj tu vyvíjala mimoškolskú činnosť. Počas 40-ročného pedagogického pôsobenia napísala spolu 4 odborné pedagogické štúdie, ktoré boli uznávané v celoštátnom meradle a získala s nimi nejedno ocenenie odbornej verejnosti. Niekoľko ocenení získala aj za svoju kultúrnu činnosť v Csemadok-u. 29.mája 1992 za svoju dlhoročnú pedagogickú činnosť na bratislavskom hrade prevzala štátne vyznamenanie Ministerstvo školstva jej udelilo Pamätnú medailu J.A.Komenského. Bolo to dôstojné ukončenie jej dlhoročnej, obetavej pedagogickej a mimoškolskej činnosti, tesne pred dovŕšením veku 70 rokov. 14

15 Zomrela 20.augusta Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udeľuje pani Aranke Pruszák in memoriam, Cenu mesta za rok 2010 za dlhoročnú obetavú pedagogickú činnosť, za zásluhy pri výučbe a šírení maďarského jazyka a literatúry a zachovaní identity. Szepsi Város Díja, 2010 Pruszák Aranka, in memoriam Pruszák Zoltánné, sz. Dunajszky Aranka június 22-én Debrődön született és az alapiskolát is itt végezte, majd innét kiváló diáként bekerült a kassai gimnáziumba. Özvegy édesanyja és nagybátyja döntése alapján azonban átlépett a Kassai Felsőkereskedelmi Leányiskolába, ahol 1943-ban érettségizett. Azok közé a fiatalok közé tartozott, akinek a megkezdett egyetemi tanulmányit a háború sajnos félbeszakította. Kereskedelmi iskolai végzettsége révén ugyan a háború után munkába állt először a Jászomindszenti (Poproč) Antimonbánya személyzeti osztályán, majd később hasonló munkakörben Nagytoronyán dolgozott ben férjhez ment és Alsómecenzéf lakosa lett. A pedagógiai pálya gyermekkori álma volt, amelyet soha nem adott fel, így tanulmányait 1952-ben a Szepsi Polgári Iskolába folytatta, ezáltal lehetőség nyílott a továbbtanulásra és beiratkozhatott a Pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskolába. A hároméves tanítóképző sikeres befejezése után munkája mellett még tovább tanult és 1959 ben a Pozsonyi Komenský Egyetem Filozófia Karán magyar nyelv és történelemből középiskolai tanári oklevelet szerzett és 1979 között a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskolában és Gimnáziumban mindenki Aranka Nénjeként oktatott magyar nyelvet, történelmet de kezdetben még latin nyelvet is. Munkássága a színvonalas tanítási óráin kívül is sokrétű volt. Sokszor szervezett író-olvasó találkozót a kor jeles irodalmi egyéniségeivel kortárs költőkkel és írókkal. Irodalmi estek hosszú sora fűződik a nevéhez, pl. Arany, Petőfi, Tompa, Vörösmarty, Ady, Juhász Gyula, József Attila, Rákóczi és Fábry irodalmi estek. A szlovákszakos kollégákkal együtt közös szlovák-magyar irodalmi találkozókat is szervezett mint pl. Ady és Hviezdoslav, József Attila és Jiří Wolker irodalmi estet. Szavalókórusok, irodalmi színpadok, kisebb jelenetek, dramatizált költemények és színelőadások betanításával foglakozott. Szlovákiai tanulmányi kirándulásaik alkalmával felkeresték a szlovák és a magyar irodalmi nevezetességek színhelyeit ban a spartakiádára kísérte Prágába növendékeit, ahol szabadidejükben szintén sok nevezetességet kerestek fel. A Szepsi Alapiskola és Gimnázium mellett 1966-tól 1992-ig a Mecenzéfi Mezőgazdasági Szakintézet externista magyar szakos tanárnője is volt,majd 1979-tő nyugdíjba vonulása után ebben az iskolában még tovább dolgozott,ahol szintén nagyon sokrétű és színvonalas kulturális tevékenységet fejtett ki. Pedagógiai pályafutása alatt, amely öszesen 40 évet tesz ki, négy pedagógiai munkát is írt, amelyekkel össz szlovákiai viszonylatban is 1. ill.2. díjjal értékelték. Ezek közül kettő a szepsi iskolához és a másik kettő pedig a mecenzéfi iskolához füződik. A Csemadokkal való kulturális együttműködése is komoly odafigyelést érdemel, erről számos elismerő oklevél is tanúskodik. 15

16 1992-ben életének 70 évében a Szlovák Iskolaügyi Minisztérium, az áldozatkész, hosszú pedagógiai munkájáért Komenský emlékéremmel tüntette ki. Ez méltó befejezése volt az odaadó, fáradságot nem ismerő pedagógiai és iskolán kívüli munkáságának. Halálának 2002 augusztus 20-án való bekövetkeztéig egy pillanatra sem szűnt meg közösségi emberként gondolkozni. Szepsi Város Önkormányzata a magyar nyelv és irodalom ápolása-, az indentitás tudat megőrzése területén végzett kimagasló pedagógiai munkásságáért Pruszák Arankának mindnyájunk Aranka Néniének 2010-ben in memoriam a Város Díjat adományozza. Cena mesta 2010 Helena Amrichová Svetlo sveta uzrela dňa 12. júla 1951 v Moldave nad Bodvou ako prvorodená dcéra v rodine Hámrosovcov, ktorých si miestni občania ctili za ich pracovitosť, čestnosť a ľudskosť. Rodičia sa snažili svoje deti v tomto duchu vychovávať, pestovali v nich kladné ľudské vlastnosti, viedli ich k zodpovednosti a húževnatosti v práci, k pokore voči iným. Základnú deväťročnú školu navštevovala v rokoch v Moldave nad Bodvou. Po jej ukončení nastúpila na učňovskú školu, kde si zvolila jej najbližší odbor: kuchár čašník. Strednú školu úspešne skončila v roku 1969, a aby si svoje novo nadobudnuté vedomosti a zručnosti v tomto odbore prehĺbila, absolvovala jednoročný kurz pre kuchárov - špecialistov. V roku 1969 nastúpila do pracovného pomeru, najprv pracovala v Reštaurácii Tatra v Moldave nad Bodvou, a od roku 1973 až dodnes, čiže už 37 rokov pracuje v školskej jedálni pri základnej škole. Na začiatku ako pomocná sila, potom ako kuchárka a neskôr ako hlavná kuchárka. Stala sa oporou a riadiacou postavou v kolektíve zamestnancov školskej jedálne. Od roku 1971 žijú s manželom Jurajom Amrichom v manželskom zväzku v porozumení a harmónii. V manželstve sa im narodili dve deti, syn Juraj a dcéra Viktória. Bolestivá strata dospelého syna ešte viac zomkla rodinu. Najväčšiu radosť do ich života prináša milovaný vnuk a šťastné manželstvo dcéry. V práci je pre ňu typický veľmi aktívny prístup k plneniu si svojich pracovných povinností. Neustále báda a vnáša nové poznatky do kulinárskych činností a snaží sa o celkové zefektívnenie práce svojich kolegýň. V kolektíve vytvára dobrú atmosféru, šíri okolo seba pozitívnu energiu, rozdáva smiech a radosť, čo prenáša aj na návštevníkov jedálne. V každodennej práci sa motivuje skúšaním nových receptúr v súlade s požiadavkami zdravej výživy. Jedlá pripravuje s láskou, vloží do nich kus svojho srdca, jej gastronomické prípravky ju preslávili aj v širokom okolí. Je ochotná pomôcť vždy a všade, nehladiac na čas a náročnosť požiadaviek, bez nároku finančnej odmeny. Nikdy neodmieta poskytnúť ani najmenšiu pomoc. Jej krédom je potešiť iných. Spokojná je vtedy, ak vyhovie všetkým. Jej ochota, pozitívny postoj k životu, kladné charakterové vlastnosti ju v dnešnej dobe zaraďujú medzi vzácne osobnosti. Zapája sa do všetkých činností kolektívu, je aktívnou členkou Základnej organizácie Odborového zväzu v školstve. Je držiteľkou bronzového a strieborného Odznaku práce. Popri svojich rodinných a pracovných povinnostiach v rokoch bola poslankyňou Mestského národného výboru a členkou Rady pri MsNV. 16

17 Svojou prácou a životným postojom môže byť pre mnohých vzorom a právom jej patrí úcta a uznanie za 40-ročnú svedomite a čestne vykonanú prácu. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udeľuje pani Helene Amrichovej Cenu mesta 2010 za záslužnú prácu v prospech mesta a jej obyvateľov. Szepsi Város Díja, 2010 Amrich Ilona Szepsiben július 12-én látta meg a napvilágot a Hámros családban. A köztiszteletben álló család szorgalmasságával, becsületességével és emberségével érdemelte ki helyét a városban. Ebben a lelkületben igyekeztek lányaikat is felnevelni és építeni bennük a pozitív hozzáállást embertársaikhoz, az alázatot és a munkához való szívósságot. A kilencéves alapiskolát között Szepsiben látogatta. Az alapiskola elvégzése után szakács-pincér szakon tanonciskolában folytatta tanulmányait ben egy egyéves tanfolyamot végzett, ahol elmélyíthette szaktudását és speciális szakácsként végzett. Ugyanebben az évben a szepsi TÁTRA étteremben lépett munkaviszonyba, majd 1973-tól napjainkig, azaz 37 éve az iskola éttermében dolgozik. Eleinte mint konyhai kisegítő, aztán mint szakács, később mint főszakács. Az iskolai étkezde közösségének vezéregyénisége és támasza lett től férjével, Amrich Juraj-jal harmonikus házasságban élnek. E házasságban 2 gyerek született, Juraj és Viktória. Felnőtt fiuk fájdalmas elvesztése zárkózotabbá tette a családot. Lányuk boldog házasságából született unokájuk hozta meg legnagyobb örömüket életükbe. A munkafeladatok elvégzésénél jellegzetes aktivitása jellemzi. Kulináris tevékenysége az újítások és új eljárások felé irányul, ezzel igyekszik kolléganőinek munkáját hatékonyabbá tenni. A közösségben mindig jókedvű, pozitív energiát sugároz nemcsak a munkatársaira, de az étkezde látogatóira is. Az egészséges étkeztetés jegyében a mindennapos munkájában új receptek kipróbálásával motivál mindenkit. Az ételeket szívvel-lélekkel készíti, egy darabot belesüt - belefőz a szívéből ételeibe, amelyeknek híre már a környéken is elterjedt. Anyagi elismerést nem várva mindig segítőkész, függetlenül a munka igényességétől. Akkor elégedett, ha mindenkinek tudott segíteni. Értékes emberek közé soroljuk őt az élethez való pozitív hozzáállása és segítőkészsége miatt. A közösség minden tevékenységében részt vesz, tagja az iskolák mellett működő szakszervezetnek is. A munka jelvényének ezüst és bronz fokozatának tulajdonosa. A család és munka mellett 1980 és 1990 között a helyi nemzeti bizottság képviselőjeként dolgozott, a bizottság mellett működő tanács tagja volt. A 40 év lelkiismeretes és tisztességes munka elvégzéséért tisztelet övezi, és munkájával és életszemléletével sokak szemében példakép. A szepsi városi önkormányzat 2010-ben a városi díjat Amrich Ilonának adományozza a városért és lakosaiért elvégzett hasznos munkájáért. 17

18 Cena mesta 2010 RNDr. Elena Pipišová Sú ľudia, ktorí sa po celý život usilujú dávať zo seba samých. Dávajú veľa, a ani nevedia, že dávajú. Sú ľudia, ktorí dávajú a nehľadia pritom na uznanie. Dávajú tak, ako kvety svoju vôňu. Rožňavská rodáčka Elena Pipišová sa narodila 7. septembra Patrí k najmladším absolventom Prírodovedeckej fakulty Univerzity P. J. Šafarika v Košiciach, keď ako 22 ročná získala diplom stredoškolskej učiteľky pre odbor biológia a chémia. V tom istom roku nastúpila do zamestnania na Jedenásťročnú strednú školu v Moldave nad Bodvou. V roku 1981 jej po vykonaní rigoróznej skúšky bol udelený titul doktor prírodných vied. Škola v priebehu toľkých desaťročí niekoľkokrát zmenila svoju organizačnú štruktúru aj názov, ale teta Ela, ako ju všetci familiárne volajú, zotrvala na jednom pracovisku, v súčasnom Gymnázium Štefana Moysesa, vyše 40 rokov. Koľko mladých ľudí prešlo jej rukami počas štyroch desaťročí? Ťažko vyčísliť. Študenti a ich rodičia si radi spomínajú na jej nevšednú múdrosť a láskavosť pri výchove a vzdelávaní mladej generácie. Učiteľ, psychológ, kamarát, vychovávateľ, človek vtipný, s nadhľadom, s pokojnou mysľou takú ju poznali a poznajú študenti dodnes. Práca je pre ňu láskou, ktorú robí viditeľnou. Všetkému, čo robí, dáva kus svojho srdca. S nekonečnou trpezlivosťou sa venovala výchove mladých začínajúcich pedagógov. Lásku a úctu k prírode, k životu, ku všetkému dobrému čo je okolo nás aj v nás vštepovala mládeži systematicky a zanietene. Rozdávala svoje bohaté vedomosti s radosťou. Každý učiteľ vie, že plody svojej práce neuvidí hneď. Vie, že na rast a dozrievanie mladého človeka treba dopriať čas. Lebo všetko má určenú chvíľu, aby dianie pod nebom nadobudlo zmysel. Aj cesta je niekedy cieľom. Sú ľudia, ktorí veria v život a v jeho štedrosť, ich pokladnica nikdy nie je prázdna. Sú takí, čo dávajú s radosťou a táto radosť je ich odmenou. Taká je aj naša Elenka, skromná a obetavá. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udeľuje Cenu mesta 2010 Mg. Elene Pipišovej za dosiahnutie úspechy v pedagogickej činnosti pri výchove stredoškolskej mládeže. Szepsi Város díja, 2010 RNDr. Elena Pipišová Vannak emberek, akik önmagukat adják életük során. Sokat adnak, anélkül, hogy tudnának róla, hogy adnak. Vannak emberek, akik az elismerésre való tekintet nélkül is adnak. Úgy adnak, mint a virág az illatát. Elena Pipišová én látott napvilágot Rozsnyón. A kassai P.J.Šafárik Egyetem Természettudományi tanszékének legfiatalabb végzőseihez tartozik, ahol 22 évesen kapta kézbe középiskolai biológia-kémia szakos tanári diplomáját. 18

19 Ugyanabban az évben lépett be munkahelyére a 11 éves középiskolába Szepsiben ben sikeres szigorlati vizsgák elvégzése után elnyerte a természettudományok doktora címét. Az évtizedek során az iskola sokszor megváltoztatta szervezési szerkezetét, de,,ella néni", ahogyan őt családiasan mindenki nevezi, hű maradt munkahelyéhez, a mai Štefan Moyses Gimnáziumhoz, immár 40 éve. Hány fiatal ment át,,kezei alatt" ebben a négy évtizedben? Gyerekek és szüleik szívesen emlékeznek vissza nem mindennapi bölcsességére, szívélyességére az ifjú nemzedék nevelésében és tanításában. Tanár, lélekbúvár, barát, nevelő, megfontolt gondolkodású humoros ember így ismerték és ismerik a diákok. Munkája a szerelme, amit láthatóvá is tesz. Mindenben, amit tesz, benne van egy darab a szívéből. Mérhetetlen türelemmel foglalkozott a fiatal kezdő tanárok nevelésével is. Rendszeresen és meggyőződéssel oltotta az ifjúságba a természet, az élet és a körülöttünk és bennünk lakozó jó iránti szeretetét és tiszteletét. Örömmel osztogatta gazdag ismereteit, s ez az öröm volt számára a jutalom. Jól tudja, nem láthatja azonnal munkája gyümölcsét. Tudja, az ifjúság növekedése és érése időbe telik. Mindennek megvan a maga ideje és mindennek eljön a maga ideje. Néha az út is cél. Vannak emberek, akik hisznek az életben, a bőkezűségében, az ő kincstáruk soha nem üres. Vannak olyanok, akik örömmel adnak, ez az öröm számukra az ajándék. Ilyen a mi Elenkánk is. Szepsi Város Képviselő testülete 2010-ben Város Díját adományoz Elena Pipišovának a többéves kiváló pedagógiai tevékenységéért és a középiskolai diákság formázásáért. Cena mesta 2010 Stredná odborná škola Szakközépiskola, Moldava nad Bodvou História školy sa začala písať v septembri Bola založená v Bočiari pri Košiciach ako Poľnohospodárska technická škola, odbor mechanizačný. Školský rok sa začal so 42 žiakmi a pôsobilo na nej v tom období 10 pedagógov. Súčasťou školy boli aj dve triedy majstrovskej školy a kurz pre vedúcich brigádnických stredísk. Materiálno-technické podmienky školy však boli veľmi zlé. Žiaci bývali v školskej budove (bývalá budova VSŽ) a boli doslova odrezaní od sveta. Učitelia dochádzali do obce Veľká Ida autobusom a odtiaľ dennodenne 5 km peši do školy a späť. V roku 1959 sa škola rozdelila slovenské triedy boli preložené do Michaloviec a maďarské do Moldavy nad Bodvou. Vyučovanie sa začalo 1.októbra v budove gymnázia v odpoludňajších hodinách. V tomto období opustili školu prví maturanti z počtu 42 maturovalo 39 študentov. Podstatné zmeny v živote školy nastali nasledujúcom školskom roku, kedy došlo k územnej reorganizácii. Škola získala pre seba priestory bývalej budovy Okresného národného výboru v Moldave nad Bodvou. Škola mala vyhovujúce podmienky a mohla sa rozšíriť. Otvorilo sa štvorročné štúdium odboru pestovateľstvo-chovateľstvo s vyučovacím jazykom slovenským. Tento odbor zanikol v školskom roku 1966/67. 19

20 Pre skvalitnenie výchovno-vyučovacích podmienok sa v osemdesiatych rokoch uskutočnila výstavba nových objektov pre potreby praktického vyučovania, školské dielne. Počas existencie školy sa vystriedali rôzne formy a odbory štúdia denné, diaľkové, externé, jednoročné pre funkcionárov poľnohospodárskych podnikov, nadstavbové pre absolventov učňovských škôl, pestovateľský chovateľský odbor s vyučovacím jazykom slovenským aj maďarským. V tomto období navštevovali školu s názvom Stredná poľnohospodárska odborná škola žiaci od Žitného ostrova po Zemplín a absolventi boli veľmi žiadanými poľnohospodárskymi odborníkmi v bývalom Československu. V súčasnosti navštevujú školu žiaci od Rimavskej Soboty, cez Rožňavu až po Košice. Za dobu svojej existencie škola vychovala pre poľnohospodárov okolo 2800 absolventov, z ktorých mnohí získali vysokoškolské diplomy na poľnohospodárskych vysokých školách či univerzitách v Košiciach, Nitre, Bratislave, Prahe, ale aj v Moskve, Debrecíne, či Gödöllő. Niektorí z absolventov dodnes pôsobia na tejto škole. V deväťdesiatych rokoch minulého storočia došlo k stagnácii poľnohospodárstva, ktorá pretrváva dodnes. Odrazilo sa to na záujme žiakov o štúdium odboru mechanizácia poľnohospodárskej výroby. Riaditeľstvo preto pristúpilo k inovácii štúdia a k zmene profilácie školy. V roku 2008 sa premenovala škola na Strednú odbornú školu - Szakközépiskola s odbormi a zameraním na dopravu a podnikanie. Vyučovanie prebieha stále dvojjazyčne, sú triedy s vyučovacím jazykom slovenským aj maďarským. Riaditeľstvo školy je presvedčené, že zavedenie nových študijných odborov a ponúkané možnosti sa dostanú do povedomia verejnosti a obnovia záujem o štúdium na staronovej škole. O to sa usiluje celé vedenie spolu s pedagogickými a nepedagogickými zamestnancami školy. Mestské zastupiteľstvo v Moldave nad Bodvou udeľuje Cenu mesta za rok 2010 za vyše 50-ročné vynikajúce výsledky pri výchove stredoškolských odborníkov v poľnohospodárstve. Szepsi Város Díj, 2010 Stredná odborná škola- Sakközépiskola 1956 szeptemberétől datálódik az iskola történelme. Bocsárdon alapították, mint a Mezőgazdasági Technikum mechanizációs szakát. 10 tanárral és 42 diákkal indult a tanítás. Ezen kívül 2 osztályban mestereket képeztek, valamint elindult a brigád központok vezetőinek tanfolyama is. Az anyagi és helyi feltételek nem voltak azonban megfelelőek. A diákok az iskola épületében laktak (a volt Kelet-szlovákiai Vasmű) és szó szerint el voltak vágva a világtól. A tanárok Nagyida községig autóbusszal jártak, majd 5 km-t gyalog tettek meg az iskoláig ben az iskola kettészakadt. A szlovák nyelvű tanítás Nagymihályban, a magyar nyelvű Szepsiben folytatódott. A tanítás október 1-jén kezdődött, és a délutáni órákban a gimnázium épületében folyt. Az irodahelyiségek a fa melléképületben voltak. Ekkor hagyják el az iskolát az első érettségizők. A 42 végzősből 39 diák érettségizett le. 20