BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI FÁZIS KÖZGYŰLÉSI ANYAG Kecskemét, szeptember hó

2 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. /2006. (.) számú önkormányzati rendelete Bács-Kiskun megye területrendezési tervéről A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 70. (1) bekezdés c) pontja, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 11. (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés b) pontja felhatalmazása alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően Bács-Kiskun megye területrendezési tervéről az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja és hatálya 1. (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. (2) A rendelet hatálya Bács-Kiskun megye területére terjed ki. A megye területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza. Fogalommeghatározások 2. E rendelet alkalmazásában: 1. ártéri tájgazdálkodás: a természetesen mély fekvésű területeken az ártéri természeti adottságokat hasznosító gazdálkodási rendszer, amely a sajátságoknak megfelelő haszonvételt biztosít, 2. belterjes mezőgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szőlő, illetőleg gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület, 3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak, A keretes szövegrész az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásait tartalmazza. 1

3 4. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak, 5. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városi ranggal nem rendelkező települések, illetve a 15 fő/ha-nál kisebb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak, 6. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv, 7. mezőgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak, 8. az ország szerkezeti terve: az ország térségi területfelhasználásának rendszerét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, a fejlesztések műszaki és ökológiai feltételeit, valamint a településrendszert meghatározó terv, 9. sík vidéki árapasztó tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló építmény, amely egyéb hasznosítása mellett az élet- és vagyonbiztonság megteremtésére szolgál, árvízvédelmi célú igénybevételére csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor, 10. települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese, 11. települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban települési területek tartoznak, 12. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg, 13. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező területi egység, amelyben a évi XXVI. törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni, 14. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség jellemzően 15 fő/ha fölötti, 15. vegyes területfelhasználású térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe többféle, de elsősorban erdőgazdálkodási és mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak, 16. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a vízgazdálkodási területek tartoznak. 2

4 II. Fejezet A megyei területrendezési terv 3. (1) A megyei területrendezési terv a megye szerkezeti tervét, valamint a megye térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) A megye szerkezeti tervét a rendelet M=1: méretarányú 2. sz. rajzi melléklete*, a megyei övezetek határait a rendelet M=1: méretarányú 3. sz. rajzi melléklete* tartalmazza az alábbiak szerint: a) 3/1. számú melléklet a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről; b) 3/2. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről; c) 3/3. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről; d) 3/4. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről; e) 3/5. számú melléklet a védett természeti terület övezetéről, a védett természeti terület védőövezetéről, a természeti terület övezetéről és az ökológiai (zöld) folyosó övezetéről; f) 3/6. számú melléklet a térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről; g) 3/7. számú melléklet a tájképvédelmi terület övezetéről; h) 3/8. számú melléklet a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetéről; i) 3/9. számú melléklet a rendszeresen belvízjárta terület övezetéről, valamint a hullámtér és nyílt ártér övezetéről; j) 3/10. számú melléklet a széleróziónak kitett terület övezetéről; k) 3/11. számú melléklet a honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezetéről. * Az önkormányzati rendelet 2. és 3. számú mellékletei az M = 1: méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazzák. Az eredeti méretarányú tervlapok térinformatikai rendszerben kidolgozva a megyei TeIR-ben hozzáférhetők. 3

5 III. Fejezet A megye szerkezeti tervére vonatkozó szabályok Megyei területfelhasználási kategóriák Megyei területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 50 ha területű térségek: a) erdőgazdálkodási térség, b) belterjes mezőgazdasági térség, c) külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség, d) vízgazdálkodási térség, e) városias települési térség, f) hagyományosan vidéki települési térség, g) építmények által igénybe vett térség. 4. Megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok 5. A megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni; b) a belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni; c) a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; e) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 4

6 A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok 6. (1) A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. (2) Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 7. (1) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. (2) Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is előírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerűen okozott kár ésszerű ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthető. (3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket a megye területén az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal a 2. sz. melléklet figyelembevételével és a rendelet 1/2-12. sz. mellékletben felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. (4) A bányászati tevékenységgel kapcsolatban a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül a következő előírásokat kell alkalmazni: a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki; b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet. 5

7 IV. Fejezet Térségi övezeti szabályok Térségi övezetek 8. (1) Országos övezetek: a) kiemelten fontos érzékeny természeti terület, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, d) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe. (2) Megyei övezetek: a) védett természeti terület, b) védett természeti terület védőövezete, c) természeti terület, d) ökológiai (zöld) folyosó, e) térségi tájrehabilitációt igénylő terület, f) tájképvédelmi terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) rendszeresen belvízjárta terület, i) hullámtér és nyílt ártér, j) széleróziónak kitett terület, k) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület. (3) A megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok előírásait is alkalmazni kell. (4) Ahol a évi XXVI. törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. V. Fejezet A térségi övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezete 9. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű 6

8 vezetékeket ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 10 A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 11. A vízgyűjtő területre a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvíz bevezetését meg kell akadályozni, amennyiben az nem a regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre csatlakoztatott szennyvízcsatorna - hálózaton keresztül történik. Védett természeti terület övezete 12. Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. Természeti terület övezete 13. Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható. Ökológiai (zöld) folyosó övezete 14. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. 7

9 Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete 15. A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Tájképvédelmi terület övezete 16. (1) A tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 17. (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdőben, e) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvízjárta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken a jelentős mértékű zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges terület kivételével, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. 8

10 Rendszeresen belvízjárta terület övezete 18. A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. Hullámtér és nyílt ártér övezete 19. A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Széleróziónak kitett terület övezete 20. (1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. 9

11 VI. Fejezet Záró rendelkezések 21. E rendelet napján lép hatályba. 22. A megyei területrendezési terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik. Megyei Közgyűlés elnöke megyei főjegyző Záradék: A rendelet hónap. napján kihirdetésre került. Kecskemét, megyei főjegyző 10

12 1/1. sz. melléklet Bács Kiskun megye területéhez tartozó települések jegyzéke 1. Kecskemét 2. Bácsalmás 3. Baja 4. Dunavecse 5. Izsák 6. Jánoshalma 7. Kalocsa 8. Kecel 9. Kerekegyháza 10. Kiskőrös 11. Kiskunfélegyháza 12. Kiskunhalas 13. Kiskunmajsa 14. Kunszentmiklós 15. Lajosmizse 16. Solt 17. Soltvadkert 18. Szabadszállás 19. Tiszakécske 20. Tompa 21. Ágasegyháza 22. Akasztó 23. Apostag 24. Bácsbokod 25. Bácsborsód 26. Bácsszentgyörgy 27. Bácsszőlős 28. Ballószög 29. Balotaszállás 30. Bátmonostor 31. Bátya 32. Bócsa 33. Borota 34. Bugac 35. Bugacpusztaháza 36. Császártöltés 37. Csátalja 38. Csávoly 39. Csengőd 40. Csikéria 41. Csólyospálos 42. Dávod 43. Drágszél 44. Dunaegyháza 45. Dunafalva 46. Dunapataj 47. Dunaszentbenedek 48. Dunatetétlen 49. Dusnok 50. Érsekcsanád 51. Érsekhalma 52. Fajsz 53. Felsőlajos 54. Felsőszentiván 55. Foktő 56. Fülöpháza 57. Fülöpjakab 58. Fülöpszállás 59. Gara 60. Gátér 61. Géderlak 62. Hajós 63. Harkakötöny 64. Harta 65. Helvécia 66. Hercegszántó 67. Homokmégy 68. Imrehegy 69. Jakabszállás 70. Jászszentlászló 71. Kaskantyú 72. Katymár 73. Kelebia 74. Kéleshalom 75. Kisszállás 76. Kömpöc 77. Kunadacs 78. Kunbaja 79. Kunbaracs 80. Kunfehértó 81. Kunpeszér 82. Kunszállás 83. Ladánybene 84. Lakitelek 85. Madaras 86. Mátételke 87. Mélykút 88. Miske 89. Móricgát 90. Nagybaracska 91. Nemesnádudvar 92. Nyárlőrinc 93. Ordas 94. Orgovány 95. Öregcsertő 96. Páhi 97. Pálmonostora 98. Petőfiszállás 99. Pirtó 100. Rém 101. Soltszentimre 102. Sükösd 103. Szakmár 104. Szalkszentmárton 105. Szank 106. Szentkirály 107. Szeremle 108. Tabdi 109. Tass 110. Tataháza 111. Tázlár 112. Tiszaalpár 113. Tiszaug 114. Újsolt 115. Újtelek 116. Uszód 117. Városföld 118. Vaskút 119. Zsana 11

13 1/2. sz. melléklet Gyorsforgalmi utak A közúthálózat Bács Kiskun megyét érintő elemei M5: M0 Budapest Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged térsége Meglévő csomópontok a megyében a j. mellékúton, az 5. sz. főúton, az 52. sz. főúton, az 54. sz. főúton, az j. mellékúton, az j. mellékúton. Tervezett csomópontok a megyében a tervezett M8 gyorsforgalmi úton, illeve a tervezett Kecskemétet elkerülő főúttal. M8: (Ausztria) Rábafüzes*** Veszprém* M7 keresztezése* M65 keresztezése* Dunaújváros* Duna híd* Szolnok* Füzesabony* Tervezett csomópontok a megyében az 51. sz. főúton, az j. mellékúton, az 5. sz. főúton. M9: (Ausztria) Sopron*** Szombathely térsége* Zalaegerszeg* Nagykanizsa* Kaposvár* Dombóvár* Szekszárd* Duna híd Szeged* Tervezett csomópontok a megyében az 51. sz. főúton, az 54. sz. főúton, az j. mellékúton, az 53. sz. főúton. M44: M8 Kecskemét térsége* Tisza híd* Békéscsaba* Gyula** (Románia) Tervezett csomópontok a megyében a j. mellékúton, a j. mellékúton. jel nélkül - meglévő elemek * - tervezett elemek ** - meglévő határátkelők *** - tervezett határátkelők (dőlt) - határon kívüli szakasz 12

14 Főutak A főúthálózat elemei 5. sz. főút: Budapest Dabas Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged Röszke** (Szerbia) 44. sz. főút: 5. sz. főút, Kecskemét Békéscsaba Gyula** (Románia) 441. sz. főút: 4. sz. főút, Cegléd Nagykőrös 44. sz. főút, Kecskemét 451. sz. főút: M5, Kiskunfélegyháza Csongrád 45. sz. főút, Szentes 51. sz. főút: Budapest Kalocsa Baja Hercegszántó** (Szerbia) 52. sz. főút: 5. sz. főút, Kecskemét Solt Duna híd 6. sz. főút, Dunaföldvár* 53. sz. főút: 52. sz. főút, Solt Kiskunhalas Tompa** (Szerbia) 54. sz. főút: 5. sz. főút, Kecskemét Soltvadkert 51. sz. főút, Sükösd 55. sz. főút: 5. sz. főút, Szeged Baja Duna híd M6, Bátaszék* 57. sz. főút: 58. sz. főút, Pécs Mohács Duna híd* 51. sz. főút, Dávod térsége* 541. sz. főút: 5.sz. főút, Kecskemét 54.sz. főút, Kecskemét Új főúti kapcsolatok Kalocsa Kecel Soltvadkert Kiskunmajsa M9 Szeged térsége Főútkorrekciók 5. sz. főút: Kiskunfélegyháza 44. sz. főút: Kecskemét 51. sz. főút: Dunavecse, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Baja, Nagybaracska, 52. sz. főút: Solt, Kecskemét 53. sz. főút: Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas,Tompa, 54. sz. főút: Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, 55. sz. főút: Baja, Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút Térségi jelentőségű mellékutak (meglévő és tervezett elemek) 51. sz. főút, Kiskunlacháza Kunszentmiklós Szabadszállás Jakabszállás 5. sz. főút, Kunszállás Tass Kunszentmiklós Lajosmizse 51. sz. főút, Szalkszentmárton Szabadszállás Kiskőrös Öregcsertő 54. sz. főút, Kecel Kiskunhalas M9, Kiskundorozsma 53. sz. főút, Kiskunhalas Csávoly Kalocsa Bácsalmás (Szerbia) 55. sz. főút, Baja 53. sz. főút, Tompa Kecskemét Csongrád Szeged Derekegyház Mindszent Tisza híd Kistelek M5 csomópont Kiskunmajsa 5. sz. főút, Balástya M5 csomópont Üllés Öttömös 54. sz. főút, Tompa (Szerbia) Kiskunmajsa Pusztamérges Ruzsa M9 csomópont Ásotthalom (Szerbia) 13

15 Szolnok Tószeg Tiszajenő Tiszakécske Lakitelek Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Kiskunhalas 6. sz. főút, Tolna Fadd Fadd-Dombori komp 51. sz. főút, Fajsz Kunszentmiklós Dabas Csávoly Bácsbokod Gara Nagybaracska 14

16 1/3. sz. melléklet A vasúthálózat Bács Kiskun megyét érintő elemei Nagysebességű vasútvonal Hegyeshalom/Rajka Budapest Kelebia (a IV. sz. Páneurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) Nemzetközi törzshálózati fővonalak E85 Budapest Kelebia országhatár (Athén) Cegléd* Szeged* Hazai törzshálózati fővonal Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Egyéb fővonalak Kőbánya Kispest Kecskemét Fülöpszállás Kecskemét Kiskunhalas Baja Bátaszék Vasúti fővonalak új elemei Bácsalmás Csikéria Szabadka Röszke Szeged összeköttetés Mellékvonalak Kunszentmiklós Dunapataj Kiskőrös Kalocsa Kecskemét Kunszentmárton Kiskunfélegyháza Szentes Szolnok Kiskunfélegyháza Mellékvonalak új elemei Dunapataj Kalocsa Kecel Baja Zombor (Szerbia) Keskeny nyomtávú vasútvonalak Törökfái Kiskőrös Kecskemét Kiskunmajsa A besorolást váltó elemek *-gal szerepelnek 15

17 1/4. sz. melléklet Az országos főút és vasúthálózaton lévő nagyhidak Bács-Kiskun megyében Országos főúthálózaton lévő nagyhidak a Dunán Dunaújváros* (M8 gyorsforgalmi úton) Solt (52. sz. főúton) Sükösd (M9 gyorsforgalmi úton) Baja (55. sz. főúton) Vasúti nagyhidak a Dunán Baja (Kiskunhalas Baja Bátaszék egyéb fővonalon) Országos főúthálózaton lévő nagyhidak a Tiszán Tiszaug* (M44 gyorsforgalmi úton) Tiszaug (44. sz. főúton) Vasúti nagyhidak a Tiszán Tiszaug (Kecskemét Kunszentmárton mellékvonalon) Térségi jelentőségű kompátkelők Bács-Kiskun megyében Duna Dunaújváros Szalkszentmárton Paks Géderlak Gerjen Kalocsa Fadd Dombor Fajsz Dunaszekcső Dunafalva 1/5. sz. melléklet Tisza Tiszakécske Nagyrév jel nélkül - meglévő elemek * - tervezett elemek 16

18 1/6. sz. melléklet Határátkelők Bács-Kiskun megyében a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti főhálózaton Közúton (személy és teherforgalommal) Tompa** Hercegszántó** Vasúton (nemzetközi személy és teherforgalommal) Kelebia** Térségi jelentőségű határátkelők Bács-Kiskun megyében Közúton Bácsalmás** Vasúton Hercegszántó*** ** - meglévő határátkelők *** - tervezett határátkelők 17

19 1/7. sz. melléklet Bács Kiskun megyét érintő országos és térségi jelentőségű kerékpárutak (meglévő és tervezett elemek) Országos kerékpárút törzshálózat elemei Dunamenti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 6. sz. útvonalának része): (Szlovákia) Rajka** Mosonmagyaróvár Győr Komárom** (Szlovákia) Esztergom** Szentendre Budapest Ráckeve Solt Baja Mohács Udvar** (Horvátország) /Mohács Hercegszántó** (Szerbia) Tisza Balaton kerékpárút: Tiszakécske Kecskemét Dunaföldvár Ozora Siófok Zemplén Bodrog Tisza menti kerékpárút (Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része): (Szlovákia) Tornyosnémeti** Telkibánya Sátoraljaújhely Tokaj Tiszafüred Szolnok Tiszakécske Csongrád Szeged Röszke** (Szerbia) Szeged Kiszombor** (Románia) Dél Magyarországi kerékpárút: Baja Szeged Békéscsaba Szeghalom Berettyóújfalu Debrecen Térségi jelentőségű kerékpárutak Solt Akasztó Kiskőrös Kalocsa Kiskőrös Soltvadkert Jakabszállás Kecskemét Soltvadkert Kiskunhalas Tompa Hercegszántó Csávoly Jánoshalma Kiskunhalas Kiskunmajsa Ópusztaszer Kecskemét Nagykőrös Cegléd Kiskunfélegyháza Kecskemét Lajosmizse Budapest Kiskunfélegyháza Csongrád Kiskunmajsa Kiskunfélegyháza Tiszaalpár Kiskunfélegyháza Bugac 54. sz.főút Orgovány Izsák Szabadszállás Kalocsa Hajós Kéleshalom Jánoshalma Kecskemét Hetényegyháza Kerekegyháza Szabadszállás Szalkszentmárton Szeged Bordány Üllés Kiskunhalas ** - meglévő határátkelők *** - tervezett határátkelők 18

20 1/8. sz. melléklet Országos jelentőségű vízi utak Bács Kiskun megyét érintő szakaszai A vízi út neve A szakasz (fkm fkm) A vízi út osztálya Duna (nemzetközi vízi út) VI/C. Tisza II. Tisza IV. 1/9. sz. melléklet Nemzetközi, országos és térségi jelentőségű kikötők Bács-Kiskun megyében Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő, határkikötő Baja Közforgalmú térségi jelentőségű kikötők Dunavecse Harta Repülőterek Bács-Kiskun megyében 1/10. sz. melléklet Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér Kalocsa Állami repülések céljára szolgáló repülőtér Kecskemét 19

21 1/11. sz. melléklet Logisztikai központok Bács-Kiskun megyében Országos jelentőségű logisztikai központ Baja (IV. Dél dunántúli körzet) Térségi jelentőségű logisztikai központok Kecskemét Kiskunfélegyháza* Kalocsa Foktő* Tompa* Dunavecse Apostag* 1/12. sz. melléklet Térségi jelentőségű hulladéklerakó helyek Bács-Kiskun megyében Kecskemét* Izsák Kiskunhalas * Vaskút jel nélkül - meglévő elemek * - tervezett elemek 20

22 BÁCS - KISKUN MEGYE EGYES TELEPÜLÉSEIT ÉRINTŐ TÉRSÉGI ÖVEZETEK TÉRSÉGI ÖVEZETEK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓ FAVÉDELMI TERÜLET SZÉLERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET HULLÁMTÉR ÉS NYÍLT ÁRTÉR RENDSZERESEN BELVÍZJÁRTA TERÜLET TÉRSÉGI HULLADÉKLERAKÓ HELY KIJELÖLÉSÉHEZ VIZS GÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLET TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET TÉRSÉGI TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ÖKOLÓGIAI (ZÖLD) FOLYOSÓ TERMÉSZETI TERÜLET VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET VÉDŐÖVEZETE VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉG- VÉDELMI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE KIEMELTEN ÉRZÉKENY FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET KIEMELTEN FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET TELEPÜLÉSNÉV 1/13.sz. melléklet ÁGASEGYHÁZA X X X X X X X X X AKASZTÓ X X X X X X X X X X X X APOSTAG X X X X X X X X X BÁCSALMÁS X X X X X X X X X X BÁCSBOKOD X X X X X X X BÁCSBORSÓD X X X X X X BÁCSSZENTGYÖRGY X X X X X BÁCSSZŐLŐS X X X X X X X BAJA X X X X X X X X X X X X X X BALLÓSZÖG X X X X X X X X BALOTASZÁLLÁS X X X X X X X X X X BÁTMONOSTOR X X X X X X X X X X X X BÁTYA X X X X X X X X BÓCSA X X X X X X X X X 21

23 22 BOROTA X X X X X X X X X BUGAC X X X X X X X X X BUGACPUSZTAHÁZA X X X X X X X X CSÁSZÁRTÖLTÉS X X X X X X X X X X X X CSÁTALJA X X X X X X X X CSÁVOLY X X X X X X X CSENGŐD X X X X X X X X X X X CSIKÉRIA X X X X X CSÓLYOSPÁLOS X X X X X X X X X X DÁVOD X X X X X X X X X X X X DRÁGSZÉL X X X X X X DUNAEGYHÁZA X X X X X X X X X DUNAFALVA X X X X X X X X X X X X DUNAPATAJ X X X X X X X X X X X X X X DUNASZENTBENEDEK X X X X X X X X X X X X DUNATETÉTLEN X X X X X X X X X X DUNAVECSE X X X X X X X X X X X X DUSNOK X X X X X X X X X X X X X X ÉRSEKCSANÁD X X X X X X X X X X X X X X ÉRSEKHALMA X X X X X X X X X X FAJSZ X X X X X X X X X X X FELSŐLAJOS X X X X X X FELSŐSZENTIVÁN X X X X X X X FOKTŐ X X X* X X X X X X X X X FÜLÖPHÁZA X X X X X X X X X X FÜLÖPJAKAB X X X X X X X X X FÜLÖPSZÁLLÁS X X X X X X X X X X GARA X X X X X X X X X X GÁTÉR X X X X X X X X X X X GÉDERLAK X X X X X X X X X X X X X HAJÓS X X X X X X X X X X X *Kisfoktő

24 23 HARKAKÖTÖNY X X X X X X X X X HARTA X X X X X X X X X X X X X X HELVÉCIA X X X X X X X X X HERCEGSZÁNTÓ X X X X X X X X X X X X HOMOKMÉGY X X X X X X X X X X X X IMREHEGY X X X X X X X X X IZSÁK X X X X X X X X X X X JAKABSZÁLLÁS X X X X X X X X X JÁNOSHALMA X X X X X X X X X X JÁSZSZENTLÁSZLÓ X X X X X X X X X X KALOCSA X X X X X X X X X X X KASKANTYÚ X X X X X X X X X KATYMÁR X X X X X X X X X KECEL X X X X X X X X X X X KECSKEMÉT X X X X X X X X X X X KELEBIA X X X X X X X X X KÉLESHALOM X X X X X X X X X KEREKEGYHÁZA X X X X X X X X X X KISKÖRÖS X X X X X X X X X X KISKUNFÉLEGYHÁZA X X X X X X X X X X X KISKUNHALAS X X X X X X X X X KISKUNMAJSA X X X X X X X X X X KISSZÁLLÁS X X X X X X X X X X KÖMPÖC X X X X X X X X X X KUNADACS X X X X X X X X X X KUNBAJA X X X X X X X X KUNBARACS X X X X X X X X X X KUNFEHÉRTÓ X X X X X X X X X KUNPESZÉR X X X X X X X X X X KUNSZÁLLÁS X X X X X KUNSZENTMIKLÓS X X X X X X X X X X

25 24 LADÁNYBENE X X X X X X X X X LAJOSMIZSE X X X X X X X X X LAKITELEK X X X X X X X X X X X MADARAS X X X X X X X X X X MÁTÉTELKE X X X X X X X MÉLYKÚT X X X X X X X MISKE X X X X X X X X X X X X MÓRICGÁT X X X X X X X X NAGYBARACSKA X X X X X X X X X X X X NEMESNÁDUDVAR X X X X X X X X X X X X X NYÁRLŐRINC X X X X X X X X X X X ORDAS X X X X X X X X X ORGOVÁNY X X X X X X X X X X ÖREGCSERTŐ X X X X X X X X X X X PÁHI X X X X X X X X X PÁLMONOSTORA X X X X X X X X X X PETŐFISZÁLLÁS X X X X X X X X X X PIRTÓ X X X X X X X X RÉM X X X X X X X SOLT X X X X X X X X X X X X SOLTSZENTIMRE X X X X X X X X X X SOLTVADKERT X X X X X X X X X X SÜKÖSD X X X X X X X X X X X X X X SZABADSZÁLLÁS X X X X X X X X X X SZAKMÁR X X X X X X X X X X X X SZALKSZENTMÁRTON X X X X X X X X X X X X X SZANK X X X X X X X X X SZENTKIRÁLY X X X X X X X X X X SZEREMLE X X X X X X X X X X X X TABDI X X X X X X X X X X TASS X X X X X X X X X X X X TATAHÁZA X X X X X X X

26 25 TÁZLÁR X X X X X X X X X TISZAALPÁR X X X X X X X X X X X TISZAKÉCSKE X X X X X X X X X X X TISZAUG X X X X X X X X X X X TOMPA X X X X X X ÚJSOLT X X X X X X X X X X ÚJTELEK X X X X X X X X X X X USZÓD X X X X X X X X X VÁROSFÖLD X X X X X X X X VASKÚT X X X X X X X X X ZSANA X X X X X X X X X X MEGYE ÖSSZESEN:

27 JELMAGYARÁZAT MEGYEI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK Erdőgazdálkodási térség Belterjes mezőgazdasági térség Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Energia hálózatok és építmények 400 kv-os távvezeték 220 kv-os távvezeték 120 kv-os távvezeték Erőmű Nagy/nagyfeszültségű transzformátorállomás Nagy/középfeszültségű transzformátorállomás Nagynyomású gázvezeték Nagyközépnyomású gázvezeték Gázátadó állomás Szakaszoló állomás Gázfogadó állomás Kőolajvezeték Hulladék kezelés Térségi jelentőségű hulladéklerakó hely Vízgazdálkodási építmények Elsőrendű árvízvédelmi fővonal Másodrendű árvízvédelmi védvonal Folyami nagyműtárgy Belvíztározó Belvízcsatorna Kettősműködésű csatorna Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerről ellátott település Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszer központja, szennyvíztisztító telep Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerrel ellátott település Közlekedési hálózatok és építmények Gyorsforgalmi út Főút Térségi jelentőségű mellékút Gyorsforgalmi út csomópontja Országos kerékpárút törzshálózat Térségi jelentőségű kerékpárút Nagysebességű vasútvonal Törzshálózati fővonal (nemzetközi és országos) Egyéb vasúti fővonal Vasúti mellékvonal Keskeny nyomtávú vasútvonal Gyorsforgalmi úthoz, főúthoz és vasúti főhálózathoz tartozó híd Országos közforgalmú kikötő Térségi jelentőségű közforgalmú kikötő Hajóállomás és kishajó kikötő Térségi jelentőségű komp Országos jelentőségű logisztikai központ Térségi jelentőségű logisztikai központ Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér Állami repülések céljára szolgáló repülőtér Gyorsforgalmi úton, főúthálózaton, vasúti főhálózaton és nemzetközi vízi úton lévő határátkelő Térségi jelentőségű határátkelő Államhatár ideiglenes céllal történő megnyitási helye A településrendszer elemei (Magyarország hivatalos helységnévtára szerint)) KALOCSA Város Bugac Község ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Településhatár Mellékút Egyéb burkolt út Települési terület Erdőterület Gyepterület (rét, legelő) Szőlőterület Gyümölcsös Vegyes művelési szerkezetű terület A térszerkezeti tervlapon a meglévő és tervezett elemek az 1/2003 (IX.9.) TNM rendelet alapján együtt vannak ábrázolva.

28 Tápiószele Tápiógyörgye BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE - ELFOGADÁSI FÁZIS Pázmánd Taksony SZÁZHALOMBATTATÖKÖL Szigethalom Martonvásár Baracska Nadap Szigetcsép ERCSI Sukoró VelenceKápolnásnyék Besnyő Beloiannisz Adony Lórév DABAS M E G Y E Kunpeszér F E J É R Talfája Kunadacs Alap Alsószentiván M6 Bölcske PAKS Pusztahencse 54 Újtelek E M9 M43 Y Zákányszék E Tataháza Mátételke Szabadka Csikéria Kunbaja SZEGED Deszk MÓRAHALOM Újfalu Ásotthalom Kelebia BÁCSALMÁS G T O L N A 57 Nagybaracska Gara Csátalja Szabadka Szabadka Röszke Szabadka Szabadka Újszentiván Tiszasziget Kübekháza Kanizsa Nagyszentmiklós Katymár Bajmok Püspökpuszta BARANYA Homorúd MEGYE Dávod MOHÁCS Bácsszentgyörgy 51 Kölked Sátorhely Algyő Madaras Bár Székelyszabar TOMPA CsávolyFelsőszentiván Bácsborsód Szatymaz M Somberek Görcsönydoboka Zsombó Domaszék Bácsszőlős Dunaszekcső Dunafalva Ruzsa Öregmajor Bácsbokod M47 Sándorfalva D Rém Vaskút Bordány 55 Mélykút Bátmonostor Öttömös Kisszállás Báta Üllés Pusztamérges JÁNOSHALMA Sükösd Józsefháza puszta Á 53 Szeremle Palotabozsok Forráskút Balotaszállás 54 Véménd Lánycsók Zsana Kunfehértó Érsekhalma 55 R Hild Érsekcsanád G Csólyospálos Kéleshalom Dóc Balástya Kigyósgárgyán Üdülőterület BAJA Mártély KISTELEK N Dusnok Nemesnádudvar Alsónyék BÁTASZÉK Kömpöc KISKUNHALAS Hajós Pörböly Ópusztaszer Tajó Középcsala M9 Mórágy Baks MINDSZENT Harkakötöny Kiscsala Fajsz Sárpilis Pusztaszer Csengele KISKUNMAJSA Borota AlsónánaVárdomb Szegvár Ötfa üdülőterüle Imrehegy Császártöltés Decs Csanytelek O Grábóc Szálka Szank Tázlár Pirtó Miske Őcsény Tömörkény Jászszentlászló KECEL Öregcsertő Drágszél SZEKSZÁRD Pálmonostora 5 Csorna Homokmégy Bátya Bogyiszló SZENTES S M E G Y E Negyvenszállás KALOCSA Petőfiszállás Bócsa Selymes Fácánkert Harc Sióagárd Vadkerti-tó SOLTVADKERT Szakmár Fadd TOLNA Felgyő C Medina Szedres Móricgát KISKŐRÖS Erdőtelek 512 Gerjen Gátér Alsómonostor Erdőszéplak Géderlak Foktő Dunaszentgyörgy CSONGRÁD 451 Bugac Kaskantyú Uszód Tengelic Nagytőke KISKUNFÉLEGYHÁZA Páhi Tabdi Szelidi-tó üdülő Dunaszentbenedek Kajdacs Szelevény Csépa Dunapataj Ordas Györköny Tiszaalpár Fülöpjakab Bugacpusztaháza Akasztó Nagykékes Nagydorog Budzsák Hóduna m Zo Udvar Eszék Sárok Csengőd Harta Madocsa Bikács Majs 53 KUNSZENTMÁRTON Tiszasas Kunszállás Jakabszállás Orgovány 51 Cserkeszőlő Tiszaug M5 Dunatetétlen Németkér Vajta Lakitelek Városföld IZSÁK Soltszentimre Cece Tiszakürt Árpádtelep Matkó SOLT TISZAFÖLDVÁR Cibakháza Kapásfalu 44 Nyárlőrinc MARTFŰ Tiszainoka Kerekdomb Helvécia Ágasegyháza Fülöpszállás DUNAFÖLDVÁR M44 Szabó Sándor -telep Ballószög Kisizsák Szentkirály 541 Kadafalva 52 Dunaegyháza Előszállás Pálfa SZABADSZÁLLÁS Daruszentmiklós KECSKEMÉT Fülöpháza Újsolt TISZAKÉCSKE Borbás Hetényegyháza DUNAVECSE Apostag Nagykarácsony Katonatelep Nagyrév KEREKEGYHÁZA Balázs Tiszabög 441 Méntelek Rákócziújfalu Vezseny Tiszajenő Kocsér Kunbaracs M8 Rákóczifalva Tiszavárkony M8 NAGYKŐRÖS LAJOSMIZSE Tasskertes NagyvenyimDUNAÚJVÁROS Tószeg Jászkarajenő Ladánybene Szalkszentmárton Kisapostag Kőröstetétlen Nyársapát Felsőlajos KUNSZENTMIKLÓS Baracs Törtel M5 Mezőfalva SÁRBOGÁRD Mikebuda Csemő Tatárszentgyörgy SZOLNOK CEDLÉD 5 Táborfalva Dömsöd Tass Pusztavacs ABONY Örkény Apaj Rácalmás M E G Y E Hernád 2. sz. melléklet Ceglédbercel Dánszentmiklós P E S T Besenyszög Zagyvarékas ALBERTIRSA Újlengyel Újhartyán Kulcs Perkáta Hantos Kakucs ÚJSZÁSZ Újszilvás Nyáregyháza Bugyi Szigetbecse Makád Szabadegyháza Nagylók Délegyháza Tápiószőlős Pilis Inárcs RÁCKEVE Pusztaszabolcs Sárosd Csévharaszt Kiskunlacháza Iváncsa Szászberek Dunavarsány Majosháza Szigetújfalu Áporka Szigetszentmárton GÁRDONY Zichyújfalu Alsónémedi Ócsa A megye szerkezeti terve Ráckeresztúr Vasad J Á S Z - N A G Y K U N S Z O L N O K M E G Y E Kajászó Vereb Hercegszántó bo r Bezdá n Zombor S Z E R B I A HORV ÁTO RSZ ÁG M = 1: KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, Km A feltüntetett elemek koncepcionálisan meghatározottak.

29 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R Km M = 1: FORRÁS: 2/2002.(I.23.) KöM-FVM együttes rendelete, KvVM-TH KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab Nyárlõrinc Szentkirály Lakitelek Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete 3/1. sz. melléklet TISZAKÉCSKE JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

30 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R M = 1: Km FORRÁS: OTrT, GATE-KTI KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab TISZAKÉCSKE Szentkirály Lakitelek Nyárlõrinc Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete 3/2. sz. melléklet JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

31 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség - védelmi terület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R Km M = 1: FORRÁS: 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet, 7/2005.(III.11) KvVm rendelet, VITUKI Rt. KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab TISZAKÉCSKE Szentkirály Lakitelek Nyárlõrinc Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E 3/3. sz. melléklet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség védelmi terület övezete JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

32 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R M = 1: Km FORRÁS: 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet, ADUKÖVIZIG KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab TISZAKÉCSKE Szentkirály Lakitelek Nyárlõrinc Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E 3/4. sz. melléklet Felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezete JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

33 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete 3/5. sz. melléklet PEST MEGYE Felsõlajos FEJÉR MEGYE Kunpeszér Tass Ladánybene KUNSZENTMIKLÓS Kunbaracs Szalkszentmárton Kunadacs KEREKEGYHÁZA TISZAKÉCSKE DUNAVECSE Újsolt Apostag Soltszentimre TOLNA MEGYE Akasztó Páhi Tabdi Kunszállás Fülöpjakab Jakabszállás Orgovány KISKUNFÉLEGYHÁZA Bugacpusztaháza Bugac Kaskantyú Gátér Dunapataj KISKÕRÖS Újtelek Uszód Bátya SOLTVADKERT KECEL Homokmégy KISKUNMAJSA Harkakötöny KISKUNHALAS Császártöltés Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Nemesnádudvar JÁNOSHALMA Sükösd Érsekcsanád Mélykút Mátételke Bácsborsód Hercegszántó Z S H V Á TO RSZÁG M = 1: FORRÁS: KNPI, DDNPI, HNPI KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, Csikéria A Kunbaja I Madaras Katymár Bácsszentgyörgy Kelebia Bácsszõlõs BÁCSALMÁS Bácsbokod Gara TOMPA Tataháza Szeremle Dunafalva CSONGRÁD MEGYE Rém Csávoly Vaskút Bátmonostor Balotaszállás Kisszállás Borota Felsõszentiván BAJA Kömpöc Csólyospálos Hajós Dusnok Jászszentlászló Pirtó Imrehegy Drágszél Miske Nagybaracska Csátalja Szank Tázlár Öregcsertõ Fajsz Pálmonostora Petõfiszállás Móricgát Bócsa Szakmár Foktõ KALOCSA Dávod Tiszaalpár Városföld Csengõd Harta BARANYA MEGYE Tiszaug IZSÁK Dunatetétlen Ordas Géderlak Dunaszentbenedek Lakitelek Nyárlõrinc Ballószög Ágasegyháza Helvécia Fülöpszállás SOLT Szentkirály KECSKEMÉT Fülöpháza SZABADSZÁLLÁS Dunaegyháza OR LAJOSMIZSE JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védõövezete R E 0 B 10 20Km Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védõövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

34 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Térségi tájrehabilitációt igénylõ terület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Dunaegyháza Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Nagybaracska Csátalja Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R Km M = 1: FORRÁS: Magyar Geológiai Szolgálat Dél-alföldi Területi Hivatala KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab TISZAKÉCSKE Szentkirály Lakitelek Nyárlõrinc Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E 3/6. sz. melléklet Térségi tájrehabilitációt igénylõ terület övezete Térségi tájrehabilitációt igénylõ terület övezete által érintett települések JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

35 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Tájképvédelmi terület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R Km M = 1: FORRÁS: KNPI, DDNPI, HNPI, Magyarország Mûemlékjegyzéke, Állami Erdészeti Szolgálat KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab TISZAKÉCSKE Szentkirály Lakitelek Nyárlõrinc Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E Tájképvédelmi terület övezete 3/7. sz. melléklet JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

36 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R M = 1: Km FORRÁS: OTrT KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab Nyárlõrinc Szentkirály Lakitelek Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E 3/8. sz. melléklet TISZAKÉCSKE Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

37 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Rendszeresen belvízjárta terület övezete Hullámtér és nyílt ártér övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R M = 1: Km FORRÁS: ADUKÖVIZIG, ATIKÖVIZIG, KÖTIKÖVIZIG KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab Szentkirály Lakitelek Nyárlõrinc Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E 3/9. sz. melléklet TISZAKÉCSKE Tiszaug Rendszeresen belvízjárta terület övezete Hullámtér övezete Nyílt ártér övezete JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

38 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Széleróziónak kitett terület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek SOLTVADKERT Uszód Jászszentlászló Szakmár Tázlár Szank Foktõ KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R M = 1: Km FORRÁS: TAKI Agrotopográfiai térkép KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B P E S T M E G Y E I A KECSKEMÉT Városföld Kunszállás Fülöpjakab TISZAKÉCSKE Szentkirály Lakitelek Nyárlõrinc Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E 3/10. sz. melléklet Széleróziónak kitett terület övezete JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás

39 BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete F E J É R M E G Y E T O L N A M E G Y E Dunafalva BARANYA MEGYE HORVÁTORSZÁG DUNAVECSE Apostag Csengõd Páhi KISKUNFÉLEGYHÁZA Harta Akasztó Bugacpusztaháza Tabdi Bugac Gátér Kaskantyú Dunapataj Ordas KISKÕRÖS f# Móricgát Pálmonostora Géderlak Bócsa Petõfiszállás Dunaszentbenedek Újtelek "Á SOLTVADKERT Uszód Szank Jászszentlászló Szakmár Tázlár # Foktõ f# f KALOCSA KECEL Öregcsertõ Pirtó Bátya Homokmégy KISKUNMAJSA Imrehegy Drágszél f# Harkakötöny Kömpöc Miske KISKUNHALAS Fajsz Császártöltés f# Csólyospálos Hajós Dusnok Zsana Kéleshalom Kunfehértó Érsekhalma Balotaszállás Nemesnádudvar Szeremle BAJA Bátmonostor Vaskút Dávod Érsekcsanád Hercegszántó KUNSZENTMIKLÓS Tass Szalkszentmárton Dunaegyháza Nagybaracska Csátalja SOLT Sükösd Gara Bácsszentgyörgy Újsolt Dunatetétlen Rém Kunadacs SZABADSZÁLLÁS Fülöpszállás IZSÁK Soltszentimre Borota Kunpeszér Madaras Katymár JÁNOSHALMA Kunbaracs LadánybeneLAJOSMIZSE KEREKEGYHÁZA Fülöpháza Felsõlajos Ballószög Ágasegyháza Helvécia Orgovány P E S T M E G Y E Kisszállás Jakabszállás Felsõszentiván Mélykút TOMPA Csávoly Tataháza Kelebia Mátételke Bácsszõlõs Bácsbokod BÁCSALMÁS Csikéria Bácsborsód Kunbaja S Z E R Km M = 1: FORRÁS: Bács-Kiskun megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, OTrT, FÖMI, DTA50 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján, B I A KECSKEMÉT Városföld # f Kunszállás Fülöpjakab Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Vízfelület, vízfolyás TISZAKÉCSKE Szentkirály Lakitelek f# Nyárlõrinc Tiszaug Tiszaalpár C S O N G R Á D M E G Y E 3/11. sz. melléklet JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK MEGYE Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete Repülõtér Repülõtér védõövezete Repülõterek légtere f Veszélyes ipari üzemek "Á Paksi atomerõmû Nukleáris veszélyeztetettség 10, 30, 60, 80 km-es zónája Veszélyes anyag szállítása vasúton Veszélyes anyag szállítása közúton Árvízveszélyes terület Belvízveszélyes terület Települések polgári védelmi besorolása I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport nem sorolt

40 INDOKLÁS Bács-Kiskun megye területrendezési tervéről szóló önkormányzati rendelet tervezetéhez Általános indokolás A megyei szintű regionális tervezés Magyarországon jelentős hagyományokkal rendelkezik, de korábban nem készültek olyan megyei léptékű területrendezési tervek, amelyek a térségi szerkezet meghatározásának és a területfelhasználás szabályozásának igényével lépnek fel és ezek jóváhagyása közgyűlési szinten történik. A megyei területrendezési tervek kidolgozásáról a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban Tft.) rendelkezett. A törvény 11. -ának a) pontja szerint a megyei önkormányzat feladata az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban: OTrT) összhangban a külön jogszabályban megállapított tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készíteni. A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés, a fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet védelmének biztosítása mellett. A területrendezési tervek előírásai országgyűlési, illetve megyei önkormányzati jóváhagyásuk következtében jogszabályként fejtik ki hatásukat. A területrendezési tervek között legjelentősebb az OTrT, amely az ország egészére határozza meg a léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az országos szinten, illetve országos érdekből meghatározott irányelvek és szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési előírásainak mozgásterét is. Ez azt jelenti, hogy az országos terv olyan keretterv, amelynek előírásai megfelelő szintű elfogadásukat és pontosításukat követően döntően az alacsonyabb szintű területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesülnek. Bács-Kiskun megye területrendezési terve fenti előírások és szempontok alapján kidolgozott dokumentum, amelyet a megyei önkormányzat a Tft ának második bekezdése b) pontja alapján az OTrT-vel való összhang biztosítása és az érintett települési önkormányzatok véleményeinek figyelembevételével hagyhat jóvá. 1

41 Az első feltétel a Tft. módosításáról szóló évi LXXV. tv. 23/C -ának (5) pontja alapján úgy teljesítendő, hogy a miniszter előzetesen állást foglal a megyei területrendezési tervvel kapcsolatban az OTrT és a megyei területrendezési terv összhangjának meglétéről. Az illetékes önkormányzati és területfejlesztési miniszter szeptemberében adott állásfoglalásában leszögezi: megállapítom, hogy a Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervéről szóló megyei önkormányzati rendelet-tervezet összhangban van az Országos Területrendezési Tervvel, ezért javaslom elfogadásra történő előterjesztését. A második feltétel a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetéséről és elfogadásáról szóló 184/1996. (XII.11.) Korm.rendelet 19. -ának első bekezdése alapján biztosítható. Ennek értelmében a megyei területrendezési terv egyes munkafázisainak dokumentációit meg kell küldeni az egyeztetésben résztvevők közöttük a megye területén lévő önkormányzatok számára. Ez Bács-Kiskun megye esetében megtörtént, mivel az Elfogadási fázis dokumentációja a települési önkormányzatok Javaslattevő fázis egyeztetési anyagára adott véleményeinek figyelembe vételével lett kidolgozva. Részletes indokolás Az 1. -hoz A megye különböző adottságú településeinek, térségeinek összehangolt területfelhasználása, egységes infrastruktúra-hálózatának kiépítése érdekében a területhasználat országos és megyei jelentőségű szabályai, a területrendezés térbeli keretei a megyei területrendezési tervben kerülnek rögzítésre. A 2. -hoz A rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak a Tft. és az OTrT előírásaihoz, a rendelet és a két törvény együttes alkalmazása érdekében szükséges a fogalmaik közötti összhang megteremtése. Egy fogalom érdemel külön említést. A "térségi övezet" fogalomban a térségi jelző különbözteti meg ezt az övezetet a településrendezési tervezésben használt, így már foglalt "építési övezet" és "övezet" fogalmaktól. A térségi övezet tehát egy övezettípust jelöl, amely alkalmazható a területrendezési tervekben, tehát országos, kiemelt térségi és megyei szinten egyaránt. A 3. -hoz Az előírás meghatározza a megyei területrendezési terv összetevőit. A megyei területrendezési terv rajzi mellékletei egyfelől a megye szerkezeti tervét, másfelől a térségi övezeteket mutatják be. 2

42 A 4. -hoz A rendelet az OTrT-ről szóló törvény alapján a jellemző területhasználat szempontjából hét különböző, a megyei területrendezési tervben alkalmazható területfelhasználási kategóriát állapít meg. Az egyes kategóriákba történő besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemző. Az 5. -hoz A rendelet az OTrT-ről szóló törvény alapján részletezi a megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során alkalmazandó szabályokat. A szabályok mozgásteret adnak a településrendezési tervek számára oly módon, hogy a megyei tervben meghatározott elsődleges rendeltetésről a településrendezési tervek különböző mértékben (30 és 10% között) eltérhetnek. Ez biztosítja, hogy a megye szerkezeti tervében meghatározott jellemző térségi területfelhasználás ne változzon meg nagyobb mértékben. Kivételt jelent a városias települési térség, amely bármely települési területfelhasználási kategóriába, a hagyományosan vidéki települési térség, amely nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. A 6. -hoz Az OTrT alapján a rendelet különleges figyelmet fordít az erdőterületek és a borvidéki területek sajátos jellegének megőrzésére. A 7. -hoz Az országos és térségi jelentőségű infrastrukturális hálózatok és építmények meghatározóak egyfelől a területi folyamatok alakításában, másfelől működtetésük, fejlesztésük, valamint új elemeik létesítése területfelhasználási feltételeket, kötöttségeket jelent. A megyei területrendezési tervben meghatározott építményeket a településrendezési terveknek a léptéknek megfelelő pontossággal tartalmazni kell. A bányászati tevékenységgel kapcsolatos előírás a bányászati tevékenység és a településrendezési terv előírásainak összehangolását biztosítja. Az önkormányzati rendelet rögzíti, hogy az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit és építményeket a megye területén a térségi szerkezeti tervlap és az 1/2 12. sz. mellékleteken felsoroltak szerint érintett települések területén kell megvalósítani. 3

43 A 8. -hoz A rendelet az OTrT-ről szóló törvény alapján a térségi övezeteket is országos illetőleg térségi szinten kijelölhető övezetekre osztja. Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat az övezet területeire jellemző területfelhasználás jellege szerinti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. A megyei területrendezési tervekben lehatárolható 18 térségi övezetből Bács-Kiskun megye vonatkozásában 15 térségi övezet azonosítható (komplex tájrehabilitációt igénylő terület, csúszásveszélyes terület és vízeróziónak kitett terület övezete a megyében térségi szinten nem határolható le). Egyes, alább felsorolt övezetekre az OTrT törvény külön előírásokat nem ad, ezen övezetekre a megfelelő ágazati jogszabályok vonatkoznak: a) az országos övezetek közül - a kiemelten fontos érzékeny természeti területre az érzékeny természeti területekre vonatkozó 2/2002. (I. 23.) KöM - FVM együttes rendelet vonatkozik, amely előírásaival az övezet területén a támogatással ösztönzött, természetkímélő gazdálkodás megőrzését biztosítja. - a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet a legkiválóbb minőségű és termőképességű, árutermelésre legalkalmasabb szántóföldi területeket foglalja magában, amelyek agroökológiai adottságaikat, vagyis agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak és környezeti szempontból legkevésbé érzékenyek. Ezek az ország stratégiai mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb területei. Az övezet kijelölésének alapja a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program megalapozó vizsgálata, amely javaslatot tett Magyarország földhasználati zónarendszerének kialakítására. Az övezet területeibe azok a szántóterületek tartoznak, amelyek a fenti kutatás által felállított környezetérzékenységi agrártermelési értékskálán meghaladják a 150 pontot. A kiváló adottságú földterületek fokozott védelmét segíti a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket tartalmazó övezet térképi megjelenítése a kiemelt térségi és a megyei területrendezési, valamint a településrendezési tervek kialakítása során, másrészt az engedélyezési eljárásban támpontot ad a termőföldről szóló évi LV. törvény alkalmazása során az átlagosnál jobb minőségű termőföldek megóvásához és más célú hasznosítása esetén az alacsonyabb minőségű földek igénybevételéhez. b) a kiemelt térségi és megyei övezetek közül - a védett természeti területek védőövezetére a természet védelméről szóló évi LIII. törvény előírásai megfelelő szabályokat tartalmaznak. - a honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezet területét a honvédelmi területek esetében a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján, a katasztrófavédelmi területek esetében a Belügyminisztérium adatszolgáltatása, az ország településeinek polgári védelmi besorolását meghatározó 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet és a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet alapján kell kijelölni. 4

44 A 9. -hoz Az övezetet képező ökológiai hálózat a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ez által a biológiai diverzitás megőrzését. Az országos ökológiai hálózat övezetben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a nemzeti parkok igazgatóságainak adatszolgáltatása alapján védett természeti területek, védett természeti területek védőövezete, természeti területek és ökológiai (zöld) folyosó megyei övezeteket kell kijelölni. Az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat fogalmazta meg, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv pedig az ökológiai hálózat létesítésének célját határozta meg. Az ökológiai hálózat védelmében korlátozásokat vezet be a törvény különösen a területfelhasználás, a műszaki infrastruktúra-hálózat létesítése, valamint a bányászati tevékenységek folytatása tekintetében. A 10. -hoz A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete az OTrT-ben a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/2. számú melléklete szerinti szempontrendszer alapján és a VITUKI Rt ben készített térképeire támaszkodva került lehatárolásra. A hivatkozott Korm. rendeletet azonban időközben a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII. 21.) sz. Korm. rendelet hatálytalanította. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések lehatárolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet rendelkezett a megyei területrendezési tervekben a vonatkozó térségi övezet új jogszabályoknak megfelelően történő lehatárolásáról. Bács-Kiskun megye területrendezési terve az övezeti lehatárolás során figyelembe vette a 219/2004. (VII. 21.) sz. Korm. rendelet célját, előírásait, továbbá a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendeletet módosító 7/2005. (III.1.) KvVM rendeletet. Az övezet területi lehatárolását pedig a VITUKI Rt. új jogszabályoknak megfelelő országos területi adatbázisára alapozta. Bács-Kiskun megyében a kiemelten érzékeny felszín alatti vízbázisok nagy kiterjedésben és területileg sűrűsödve zömében a Duna-menti parti sávban találhatók. A 11. -hoz Az OTrT-ben a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetének lehatárolása (3/3. sz. melléklet) megfelel a települési szennyvizekről szóló 91/271 EGK irányelv hazai jogrendbe illesztése keretében készült, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletnek, valamint a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM KöViM együttes rendeletnek. A 9/2002. (III. 22.) KöM KöViM együttes rendeletet 5

45 azonban a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet XII. 30-tól hatályon kívül helyezte. A Korm. rendelet hatálya alá tartoznak az ország nagytavain kívül azok a területek, amelyekre vízminőségük védelme érdekében a hivatkozott Korm. rendelet felhatalmazása alapján a környezetvédelmi felügyelőségek az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területére vonatkozó követelményeket írják elő. A második vízminőség-védelmi kategóriába a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletében lehatárolt egyéb védett területek (befogadók) tartoznak, illetve amelyet a felügyelőségek egyedi határozattal ide sorolnak. A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján Bács-Kiskun megyében egyéb védett területen lévő befogadók : Szelidi-tó és vízgyűjtőjén lévő befogadók, Duna fkm szelvények közötti szakasza és a vízgyűjtő területen lévő befogadók. A hoz A törvény a védett természeti területekre, a természeti területekre, valamint az ökológiai folyosóra fogalmaz meg az ágazati szabályokban foglaltakon túlmenően elsősorban a bányászatot és a beépítésre szánt területek kijelölését érintő korlátozásokat és tilalmakat. Bács-Kiskun megyében fenti övezetek jelentős nagyságrendű területekre terjednek ki, ezért a vonatkozó szabályok betartása kiemelt feladatként jelentkezik az érintett települések vonatkozásában. A 15. -hoz A térségi tájrehabilitációt igénylő területeken a tájkép védelme érdekében a településeknek egymással összehangoltan kell meghatározni az újrahasznosítási célt. Térségi tájrehabilitációt igénylő területek a megyében általában különböző építési célból kitermelt anyagok gödrei, anyagnyerő-helyek, tőzeg, vagy más anyagok bányagödrei, korábbi katonai lőterek, gyakorlóterek, felvonulási területek, felhagyott hulladéklerakók. A 16. -hoz A tájképvédelmi területekre a tájképi adottságok, a történelmileg kialakult tájhasználat, művelési mód, művelési ág és építési szokások megőrzése érdekében tartalmaz előírásokat a törvény. Az övezet elsősorban az országos természetvédelmi oltalom alatt lévő területeket övező, ill. területileg azokhoz csatlakozó változatos tájhasználatú, de hasonló tájkarakterű, tájképileg érzékeny területeket, valamint a településképi értékekkel rendelkező és tájképileg szép fekvésű települések táji és épített környezetét foglalja magába. A megye területén, a tájképvédelmi terület övezetbe sorolható tájképileg megőrzendő értékek: - az országos természetvédelmi oltalom alatt lévő és a védelemre tervezett területek; 6

46 - a hagyományos ártéri erdők maradványai és a Duna-Tisza közi hátság homoki erdőfoltjai; - a vízpartok, hullámterek és holtágak, továbbá a jellegzetes tájkaraktert megjelenítő ökológiai folyosók térsége a holtágak, vízfolyások, erek és csatornák mentén, szikes tavak környékén és a pusztai gyepterületeken; - a mezőgazdasági kultúrtáj hagyományos tájhasználatú részletei a Homokhátság jellemzően mozaikos terület-felhasználású térségében, melyek a tanyás gazdálkodás jellemző színterei homoki erdők, homokpuszták, szikes legelők, szikes tavak, valamint gyümölcsösök és borvidéki szőlőterületek váltakozásával, valamint az egykori tanyavilág maradványaként fennmaradt tanyákkal; - a beépítés által legjobban veszélyeztetett város-közeli kertes területek tájképileg még nem rontott részletei, - a tájba harmonikusan illeszkedő, építészetileg egységes településképet és szerkezetet őrző települések belterülete, ezen belül a meghatározó látványképet jelentő épületeik sziluettjével, különösen a Nemzeti Parkokhoz tartozó területrészek környezetében; - a tájképi értéket képviselő földvárak és kunhalmok térsége, elsősorban a Tiszához közeli területeken. A 17. -hoz A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetének előírása felsorolja a regionális hulladéklerakó elhelyezése szempontjából kizáró feltételeket. Az övezeti lehatárolás konkrét területek kijelöléséhez nem ad elegendő támpontot, ilyen esetben további, a jogszabályokban előírt vizsgálatok ill. hatástanulmányok készítése szükséges. A 18. -hoz Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, a károk megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy a rendszeresen belvízjárta terület övezetével érintett települések településrendezési tervéhez belvízrendezési munkarészt kell készíteni. Bács-Kiskun megye területének 13,3 %-a közepesen, 6,2 %-a pedig erősen belvízérzékeny.ez utóbbi kategória összterülete - sokéves átlagban - meghaladja a ha-t. A megye leginkább belvízveszélyes részei a korábban a Duna és a Tisza árterét képező, ma már mentett oldali mélyebb fekvésű területek, melyek meghatározó része jelenleg természetvédelmi oltalom alatt áll. A 19. -hoz Az árvíz elleni hatékony védekezés érdekében az ország egész területére kötelező jelleggel rögzíti a törvény a területfelhasználás alapvető szabályát. Bács- Kiskun megyében a hullámtéri területek jelentős kiterjedésűek, melyen belül meghatározó a Duna, majd a Tisza hullámtere. Nyílt ártér a megye területén az Alpári öblözet részterülete. 7

47 A 20. -hoz A széleróziónak kitett területeken a szakmai szabályokban megfogalmazott talajvédelmi követelményeken túl a törvényben meghatározott rendelkezések megtartásával csökkenthető az erózió kockázata és a megindult erózió mértéke. Bács-Kiskun megyében a szélerózióra hajlamosító adottságok (talajszerkezet, szervesanyagtartalom, vízgazdálkodás, növényborítottság, művelési szerkezet tulajdonságai) igen kiterjedt területeken fordulnak elő. Ezek a Duna-Tisza közi síkvidék nagy részét (Bugaci-, Kiskunsági, Dorozsma-Majsai-, Pilis-Alpári- homokhát), a Bácskai-síkvidék északi részét (Illancs), valamint a Kiskunsági löszös-hát és a Bácskai löszös síkság egyes részeit érintő homokos talajszerkezetű, nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge víztartó talajokkal rendelkező területek. Az övezetbe tartozó területek összesen mintegy ha-t tesznek ki, mely a megye területének több mint a fele. A hoz A rendelet záró rendelkezések körében rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról és előírja a területi folyamatok követése, illetve a terv érvényesülése érdekében a terv öt évenkénti felülvizsgálatát. 8

48 A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés./2006../ számú közgyűlési határozata Bács-Kiskun megye területrendezési tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról és területrendezési ajánlásokról Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet módosításáról szóló 1/2003. (IX. 9.) TNM rendelet szerinti felhatalmazás alapján Bács- Kiskun megye területrendezési tervéhez kapcsolódó Területrendezési intézkedési javaslatot (1. sz. melléklet), valamint Területrendezési ajánlásokat (2. sz. melléklet) elfogadja. Felelős: a Közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos

49 1. sz. melléklet Területrendezési intézkedési javaslat Bács-Kiskun megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési tervben foglaltak érvényre jutását elősegítő, megyei hatáskörbe tartozó intézkedések (1) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 11. (1) bekezdés (h) pontja szerint biztosítani kell a településrendezési tervek megyei tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: 1. A települések rendezési terv-ellátottságának felmérése a megyében Felelős: a megyei főépítész Határidő: 2. Felhívás az érvényben lévő településrendezési tervek megyei területrendezési tervnek megfelelő felülvizsgálatára és a szükséges tervmódosítások végrehajtására. Felelős: előkészítésért a megyei főépítész, felhívásért a Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos 3. A településrendezési tervek készítésének és felülvizsgálatának szakmai koordinálásával és segítésével kell szorgalmazni, hogy a megyében minden települési önkormányzat a megyei területrendezési tervvel összhangban lévő és az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű településrendezési tervvel rendelkezzen. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos 4. Adatszolgáltatás a településrendezési tervek készítői, illetve az önkormányzatok számára a jogszabályi előírások szerint, adatcsere keretek kidolgozása - a jóváhagyott térségi szerkezeti terv területfelhasználási egységeiről, - a térségi szabályozási övezetekről és - a területrendezési szabályzatról (előírások). Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a megyei főjegyző végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos 5. Az elfogadott területrendezési terv térképi és táblázatos információ-tartalmának betöltése a megyei TEIR-adattárba, adatcserére és elemzésre alkalmas fájlok készítése Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a megyei főjegyző, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos 1

50 (2) A megyei területrendezési terv és a Duna-Tisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásainak mérsékléséről szóló 2095/2004. (IV. 27.) Korm. határozat Intézkedési Tervében megjelölt feladatok közötti koordináció biztosítása. 1. A megyei területrendezési terv térszerkezeti- és övezeti tervét, valamint a kapcsolódó szabályokat és ajánlásokat alapul kell venni az Intézkedési Tervben megjelölt programpontok kidolgozásához. 2. Az Intézkedési Terv alapján kidolgozásra kerülő tervek, programok megyei területrendezési terv tartalmi elemeit érintő javaslatait kidolgozásuk és elfogadásuk után a megyei tervbe át kell vezetni. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos (3) A megyehatáron átnyúló területrendezési és területfejlesztési feladat-koordináció feltételeinek biztosítása. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos (4) Monitoring-rendszer létrehozása a területrendezési terv érvényesülésének, folyamatos karbantartásának és a módosítások átvezetésének érdekében, a területfejlesztési dokumentumok változásainak követésére, valamint a terv megvalósításának társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak értékelésére. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke végrehajtásért a Határidő: folyamatos (5) A megyei területrendezési terv 5 évenkénti teljes körű felülvizsgálata. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke, előkészítésért a megyei főépítész Határidő: értelem szerint Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény felülvizsgálata során figyelembe veendő megyei javaslatok (6) Bács-Kiskun Megye Közgyűlése kezdeményezi a Kormány felé, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. tv. folyamatban lévő módosítása során az alábbi javaslatokat érvényesítse: 1. Bács-Kiskun megye sajátos területfelhasználási jellemzőinek érvényesíthetősége érdekében a megyei területrendezési tervekben is legyen kijelölhető vegyes területhasználású térség területfelhasználási kategória. 2. Az Országos Területrendezési Tervben az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi létesítmények elhelyezésére vonatkozó 2

51 szabályok 9. -a (4) pontjának kiegészítése a következők szerint: A hatóság csak a jogszabályban előírt feltételeket / költségvonzatokat íthat elő. 3. Az Országos Területrendezési Tervben a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok 17. -a a védett természeti terület övezetére vonatkozóan kiegészítendő a következőek szerint: A védőövezetek határai és az övezetre vonatkozó szabályok a településrendezési tervekben a nemzeti parkkal történő egyeztetés során pontosítandók. 4. Az Országos Területrendezési Tervben a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok 27. -ának megváltoztatása javasolt a következők szerint: Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg kivéve, ha a telepítés tartósan sikertelen vagy kis eredményességű. 5. Az Országos Területrendezési Terv 1/1. számú mellékletének 2. b. pontjában az országhatáron, illetve a megyeközi kapcsolatok javítása érdekében az új főútak között javasolt szerepeltetni a Kiskörős Kiskunmajsa Kistelek Mindszent Orosháza, valamint a Baja Bácsszentgyörgy (Zombor Verbász Újvidék) utakat. 6. Az Országos Területrendezési Terv 1/1. sz. mellékletének 2c pontjában, a főútkorrekciók felsorolásának kiegészítése javasolt az 51. sz. főútnál Tass, Sükösd, Érsekcsanád és Bátya, az 53 z- főútnál Solt és Akasztó, az 54 sz. főútnál pedig Hajós (Hajósi pincék) településekkel. 7. Az Országos Területrendezési Terv 1/4. sz. mellékletében kérjük Kecskemét országos jelentőségű logisztikai központként való szerepeltetését. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke végrehajtásáért a megyei főépítész Határidő: jelen határozat hatályba lépését követően folyamatos 3

52 Területrendezési ajánlások Bács-Kiskun megye területrendezési tervéhez 2. sz. melléklet A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő ajánlások I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 1. Erdőgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás a) A meglévő természetes és természet-közeli állapotú erdők fenntartásával, erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdők telepítésével javasolt elérni, hogy Bács-Kiskun megye átlagos erdősültsége a jelenlegi 19%-ról az OTrT szabályaival összhangban átlagosan 25%-ra növekedjen. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek védelmét. b) Alapvető kívánalom, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minősítsék beépítésre szánt területté. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket javasolt figyelembe venni. c) A meglévő erdők fenntartásánál, új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapni a gazdasági rendeltetésen fatermesztésen kívül a védelmi, egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésnek. Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, továbbá árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaságvédelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. Az egészségügyi-szociális és turisztikai erdők telepítésére a település-együttesek, nagyobb települések, és üdülőterületek környezetében kell törekedni. Előnyben javasolt részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat. Az egykori zártkertek területét, amennyiben azok termelési, vagy üdülési hasznosítása már felhagyásra került alkalmasság esetén javasolt településvédelmi célú erdőtelepítés útján hasznosítani. d) A megyében az erdőtelepítések esetében kiemelt jelentősége van a vízgazdálkodási érdekek figyelembevételének, különösképpen a hullámtéri területeken. Ennek érdekében, illetve a vízügyi előírások figyelembevételével javasolt a Duna, illetve a Tisza hullámterének, valamint a gátak védősávjainak erdősítése. Ugyanakkor kifejezetten ellenjavallt a vízgazdag területek hidrodinamikai egyensúlyának megőrzése érdekében. a természetes állóvizek, lápok, mocsarak közvetlen (mintegy 200m szélességű) szegélyzónáinak erdősítése. A nem őshonos fafajokból álló hullámtéri erdőket amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik állományszerkezet módosítással természet-közeli állapotú erdőkké célszerű alakítani. e) A megye védett természeti területein lévő erdők esetében az elsődleges védelmi rendeltetés mellett meghatározó a további (egészségügyi-szociális és turisztikai) rendeltetés is, ezért e területeken indokolt összehangolni a vízgazdálkodás, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdőgazdálkodás szempontjait. 1

53 f) A megye azon területein, ahol a fennmaradt nedves és száraz pusztai élőhelyek, a turjánok, a szikes tavak természeti értékei és a nyílt pusztai táj értékeinek védelme prioritást élvez, alkalmasság ellenére is erdőt telepíteni csak az illetékes nemzeti park igazgatóságának hozzájárulásával lehet. g) Erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló, védelemre tervezett és természeti területnek minősülő gyep. A védett és a NATURA 2000 hálózatba tartozó területeken erdőtelepítést csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni. h) Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. i) Erdőtelepítéseknél ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természet-közeli erdőtársulások létrehozását. Ezért indokolt a felhagyott, viszonylag jobb minőségű szántók és nem a gyenge parlagok, valamint gyepek erdősítése. j) Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a Duna-Tisza közi homokhát arra alkalmas területei, a hullámterek, a nagyobb kiterjedésű szántóföldi táblák szélvédő fásításai, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, valamint a nagyobb települések körüli és a gyengébb talajadottságú zártkertek területén véderdők telepítése. 2. Mezőgazdasági térségségre vonatkozó ajánlás a) Termőföldön a rendeltetéstől eltérő más célú területhasználat elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak a legszükségesebb mértékű termőföld-igénybevétellel javasolható. b) A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és arra más, kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. c) A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve a célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. d) Az intenzív szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, bio-, illetve egyéb külterjes mezőgazdálkodásra alkalmatlan területeket erdősítéssel célszerű hasznosítani. A humán érdekeket figyelembe véve pollenszegény, nem, vagy kevésbé allergizáló fafajok telepítését kell szorgalmazni. e) A meglévő sziki és homoki gyepek, lápterületek, egyéb vizes élőhelyek maradéktalan megőrzése elsődleges fontosságú. f) A belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni a termesztett kultúrák belvízérzékenységét, a hullámtereken pedig biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Ennek megfelelően célszerű a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni (ehhez azonban országos léptékű koncepcióváltás és a támogatási rendszerek jelentős finomítása szükséges). 3. Belterjes mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás a) A mezőgazdasági szempontból kedvező adottságú, környezeti- és természetvédelmi szempontból kevésbé érzékeny területeket meg kell őrizni a mezőgazdasági áru- és takarmánynövény termelés számára, ezért az ilyen területek belterületbe vonása csak 2

54 a jelenlegi belterülethez való közvetlen kapcsolódásuk esetén elfogadható. Beépítésre szánt területté pedig csak a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelmi tevékenységgel összefüggő céllal, illetve indokolt esetben már meglévő struktúrák (majorok, külterületi lakott helyek, tanyák, már besűrűsödött volt zártkerti ingatlanok) minősíthetők. b) A megye legjobb adottságú mezőgazdasági területein meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját és az erózió okozta károkat. Ennek érdekében javasolt kialakítani a tájkép védelmét is biztosító erdősávokból, erdőfoltokból, cserjésekből, füves mezsgyékből álló zöldfolyosó hálózatot, valamint integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárásokat célszerű alkalmazni. c) A termőhelyi adottságokat a környezet- és természetvédelemi célok figyelembevételével maximálisan indokolt kihasználni. Erősíteni kell a minőséget és a tájjelleget, valamint növelni célszerű a feldolgozottság fokát, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. 4. Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás a) A gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, valamint talaj-, víz és élőhely-védelem szempontjából fontos területeken természet- és környezetvédelemi célú szántó és gyepgazdálkodási technológiák alkalmazása javasolt. b) Szikes területeken, homok pusztákon, lápvidékeken, valamint egyéb vizes élőhelyeken a természetvédelmi célokkal összhangban folytatható a gazdálkodás. c) Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a parlagterületek visszaszorítása kiemelt társadalmi cél. Ezt szolgálja az erdő- és gyepterületek növelése, a határterületek és útszélek karbantartása, a gyom-mentesítési kötelezettség betartása. d) A Homokhátság területén olyan öntözési technológiákat kell előnybe részesíteni, amelyek nem járulnak hozzá a talajvízszint további csökkenéséhez, valamint a talajok elszikesedéséhez. e) Hullámtereken a szántóterületek erdősítése mellett a szántók gyepesítése is javasolt, emellett, illetve ezek részeként nagy szerepet kell szánni a ligeterdők, kaszálók helyreállításának is. f) A homoktalajokkal fedett területeken vagy gyepesíteni kell, vagy olyan szántóföldi technikákat előnyben részesíteni, amelyek segítik a futóhomok megkötését, valamint javítják a homoktalajok vízgazdálkodási tulajdonságait. g) A munkaerő-túlkínálat miatt az élőmunka-igényes (pl. zöldség és gyümölcstermesztés, biotermesztés stb.) piacképes árut előállító mezőgazdaság támogatása és fenntartása indokolt, továbbá célszerű fenntartani a tanyákhoz kapcsolódó kisebb gazdaságokat is. h) Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben támogatni javasolt a közvetett hasznosítási módokat (horgász, vadász, természetjáró turizmus, falusi vendéglátás stb.). 5. Települési térségre vonatkozó ajánlás a) Ha jogszabály másként nem rendelkezik a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. 3

55 b) Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsősorban a meglévő beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni. Ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephelykijelölését a településrendezési tervekben a természet és környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével kell szabályozni. c) A táj- és településkép védelme érdekében adott településen szükséges lehet az építménymagasság korlátozása, ezért az épített környezethez történő illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését, engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni, és ennek megfelelően az építési övezetekben az építménymagasságok mértékét a településrendezési tervekben javasolt szabályozni. d) A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. e) Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez javasolt kötni a beépítésre szánt területek bővítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, továbbá a kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő- és gyümölcsös termőterületeken, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településképvédelmi szempontok megkövetelik. f) Javasolt megőrizni vagy kialakítani a települések egyedi karakterét és meghagyni a települések közötti megfelelő nagyságú legalább a terület ökológiai funkcióinak biztosításához elegendő méretű területeket, különös tekintettel a városi település együttesekbe tartozó településekre. g) Javasolt a tényleges geográfiai adottságok figyelembevételével a településeket védő zöldövezeti erdők, fásítások létesítése, a beépített területeken zöldfelületek, parkok növelése. h) A lakóterületek bővítésére figyelembe vehető volt zártkertek és üdülőterületek átalakításához előfeltételként szükséges az infrastruktúra kiépítése. i) Történelmi településmagok rehabilitálása, a közművek lehetőség szerinti rejtett vonalvezetése a településképi megjelenés javítása érdekében ajánlott. j) A települések belterületei és a mellettük tervezett főútvonalak, elkerülő utak között védő-takaró zöldsávok létesítése javasolt. k) Jellemzően tanyás területeken: a településrendezési tervben az általános mezőgazdasági övezeten belül kell a tanyás mezőgazdasági alövezetet kijelölni és a konkrét építési előírásokat meghatározni; a megyében csak az alföldi tájra jellemző, a tájképet nem zavaró, illetve abba illeszkedő arculatú és léptékű tanyák építése történjen; új tanyák létesítésénél kizáró szempontként kell figyelembe venni az infrastruktúra kiépítésének hiányát, ha a tevékenység a talaj és a vizek szennyeződését eredményezheti, továbbá, ha az adott területen megfelelő minőségű ivóvíz a sekély vízadó rétegek aktuális szennyezettségi állapota miatt egyedi kutas megoldással nem biztosíthat., Jelentősebb lakosszámú elsősorban 4

56 városkörnyéki, út menti, valamint zártabb tanyatömörülések esetén az anyatelepülésnek célszerű elősegíteni a belterületi közművekhez való csatlakozást; biztosítani szükséges a tanyarendszer alapellátásának egyedileg igényelt formáit a belterületi intézményhálózat megfelelő méretezésével, illetve nagyobb távolság esetén ellátó létesítményi területek, övezetek kijelölésével. 6. Árvízvédelmi rendszerekre és építményekre vonatkozó ajánlás a) A Kormány 2005/2000 (I.18.) sz. határozatának megfelelően az állam kizárólagos tulajdonában lévő elsőrendű árvízvédelmi műveket (fővédvonulatot) a 100 éves visszatérési idejű jégmentes árvíz elleni általános védelemre kell kiépíteni. b) A határozat nyomán elvégzendő feladatok teljes körű megvalósítása hosszabb időtávot igényel, melyen belül a konkrét ütemezés az árvízvédelmi tapasztalatok, a talajmechanikai és más műszeres tapasztalatok során szerzett ismeretek szerint alakítható ki, a veszélyeztetett lakosság lélekszámának és a várható károsodás költséghaszon elemzésének figyelembevételével. c) Folyószabályozás tekintetében prioritása van az árvízvédelmi fővédvonalak biztonsága és állékonysága megőrzésének, lehetőség szerint növelésének (nem kellő biztonságú töltésszakaszok, ősmeder kereszteződések), a hordalék és a jég levezetésének, illetve a meder egyensúlya megtartásának. d) Az árvédelmi töltés hullámtéri és mentett oldalán az előírt védőtávolságokat be kell tartani, ott csak a jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható. A folyók mindenkori középvízi part éle mentén a parti sávot szabadon kell tartani és ott csak a jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható. e) Fakadó (szivárgó) vizek által veszélyeztetett területeket a településszerkezeti tervben illetve a helyi építési szabályzatban fel kell tüntetni és meg kell állapítani a vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat. 7. Belvízvédelmi rendszerekre vonatkozó ajánlás a) Főművek vonatkozásában folytatni kell a belvízrendszerek rekonstrukcióját (csatorna, ill. szivattyútelep). b) A vízkár-elhárítási (belvízvédelmi) tevékenység szervezett és koordinált végzéséhez meg kell teremteni az állami, a társulati és az önkormányzati művek szabályozott üzemeltetésének szinkronját. c) A vízrendezés távlati feladatainak megfogalmazásánál a terület érzékenységével, értékével, potenciálisan veszélyeztetett hozamával arányos megoldásokat indokolt szorgalmazni, kiemelve a belvíz tározás és a vízvisszatartás kérdését. d) Az ökológiai célú vízforgalom és az öntözővíz szétosztása területén a belvízi főművek kihasználását fokozni kívánatos (kettős hasznosítás). e) A műtárgyak átépítésére, létesítésére az egyéb fejlesztések alkalmával célszerű elsősorban sort keríteni. f) A torkolati és a közbenső átemelő belvízi szivattyútelepek átépítésére vonatkozó programot meg kell valósítani és a rendelkezésre álló forrásoktól függően ütemezni a munkálatokat. 5

57 g) A belvíztározók többcélú használatát kötelező összehangolni a vízügyi, természet- és környezetvédelmi érdekekkel, valamint biztosítani kell a feltöltés és leürítés feltételeit. h) A vésztározókal közvetlenül határos belterületi településrészek esetében (Ágasegyháza, Orgovány, Izsák) vizsgálandó a belterület műszaki védelmének indokoltsága és középtávú megoldása. 8. Térségi jelentőségű öntözőrendszerekre vonatkozó ajánlás: a) A megye belterjes mezőgazdasági térségeinek strukturális fejlesztését az öntözésfejlesztéssel együtt javasolt kezelni. b) Az öntözés elterjesztéséhez szükséges a birtokkoncentráció elősegítése. c) A megye hátsági területein lévő és prognosztizálható vízhasználók számára a Duna- és a Tisza-völgyi vízkészlet-gazdálkodás keretén belül biztosítani kell a szükséges vízmennyiséget. d) A vízkészlet-gazdálkodásban fokozott szerepet indokolt kapnia a vízvisszatartásnak. e) A vízfelhasználás időbeli és területi összhangja biztosítása érdekében megfelelő szinten javasolt fenntartani ill. fejleszteni a vízkészlet-gazdálkodási nagyműtárgyakat, tározási lehetőségeket és öntözőcsatornákat. 9. Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerekre vonatkozó ajánlás a) Térségi vízellátás tekintetében távlatilag a rendszerek biztonságos üzemeltetését és a vízminőség EU szabványoknak való megfeleltetését kell előtérbe helyezni. Azoknál a vízszolgáltatóknál, ahol az ivóvízminőség arzén, bór vagy ammónium koncentráció vonatkozásában nem felel meg az EU 98/83 irányelvét érvényesítő 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet előírásainak, el kell végezni a szükséges ivóvíz minőségjavító beruházásokat. 10. Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerekre vonatkozó ajánlás a) Szennyvízgyűjtő hálózattal kell ellátni minden 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízterheléssel rendelkező települést ill. szennyvízelvezetési agglomerációt és mindenütt gondoskodni kell a terület, illetve a befogadó (talaj vagy felszíni víz) érzékenységének megfelelő szennyvíztisztítás megvalósításáról. A szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolását a 31/2006.(II.8.) Korm. rendelettel módosított 26/2002.(II.27.) Korm.rendelet szerint kell végezni. Ahol az ilyen településen belül a beépítés nem kellően koncentrált ahhoz, hogy a szennyvízgyűjtés gazdaságos legyen, az önkormányzatoknak lehetősége van, hogy megszervezzék a településeken a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást, melyet a lakosság egyedi kislétesítmények alkalmazásával vehet igénybe. b) Meg kell oldani minden olyan 2000 lakosegyenérték alatti terhelésű település szennyvízelvezetését és megfelelő szennyvíztisztítását, amely sérülékeny ivóvízbázis környezetében van. c) Azokon a (2000 lakosegyenérték alatti terhelésű) kistelepüléseken, amelyek gazdaságosan nem láthatók el szennyvízelvezető víziközművel, és ahol a mértékadó talajvízszint lehetővé teszi a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti szakszerű egyedi szennyvízkezelést (közműpótlókat) kell kialakítani, amelyek a szennyvízelvezető víziközművel azonos vagy közel azonos komfortot biztosítanak a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekek sérelme nélkül. 6

58 d) A szennyvíztisztítási technológia megválasztásánál a települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK irányelv előírásait figyelembe véve biztosítani kell, hogy az elvezetett települési szennyvíz a befogadóba bocsátás előtt legalább II. fokozatú biológiai tisztítást kapjon. e) A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint a vízfolyások szakaszonkénti terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni. f) A szakaszos kiépítést a gazdaságosság és a környezetvédelmi követelmények mérlegelése mellett lehetővé kell tenni. g) A szennyvízgyűjtő hálózaton csak olyan megfelelően előkezelt (ipari) szennyvizeket szabad elvezetni, amelyek a szennyvíziszap elhelyezését vagy hasznosítását nem gátolják. h) A Duna Tisza közi Hátság vízgazdálkodási helyzetére figyelemmel, annak területén elsődlegesen a tisztított szennyvizek helyben történő elhelyezése támogatandó. i) A szippantott szennyvizek fogadásának jelenlegi megoldatlan helyzetére tekintettel azokat a szippantott szennyvizeket is fogadó tisztítótelepek kiépítését kell elsődlegesen szorgalmazni, melyek által a csatornázatlan települések szennyvizei elfogadható szállítási távolságon belül, környezetkímélő módon elhelyezhetők. j) A környezetbarát és költséghatékony szennyvíztisztítás érdekében törekedni kell a természetközeli szennyvíztisztítási eljárások fő tisztítási elemként, vagy utótisztítóként és (pl. faültetvényes) elhelyező területként való alkalmazására. k) Eutrofizálódott, vagy védelem nélkül a közeljövőben eutrofizálódó szennyvíz befogadására érzékeny felszíni vizeknél 1000 LE feletti kibocsátás esetén biztosítani kell a tápanyageltávolítást is. l) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminősé-védelmi területeken található azon felszíni befogadók esetében, melyek aktív vízfrissítő művel nem rendelkeznek, a tisztítás mértékét a felszín alatti vízkészlet-védelmi előírásainak megfelelően javasolt megvalósítani. m) Távlatban a szennyvíziszapok kezelése érdekében térségi szennyvíziszap kezelő telepek kialakítása szükséges a nagyobb szennyvíztisztító telepek környezetében. 11. Energiaközmű-hálózatokra és építményekre (táppontokra) vonatkozó ajánlás a) A megye területén haladó országos és térségi jelentőségű energiaközmű hálózatok és létesítmények megvalósíthatóságát biztosító területsávok illetve területek, az országos és térségi létesítmény által igényelt magassági és egyéb korlátozások övezetének szabályozásában az ágazati szabványok és előírások az irányadók. b) Az energia közmű hálózatok és létesítmények fektetési, elhelyezési formáját a településrendezési tervben szükséges szabályozni. Új vezetékek létesítésekor a műszaki gazdasági mellett a környezeti állapot javításának (esztétikai megjelenés stb.) szempontjait mérlegelni kell. c) A megyén áthaladó meglevő és tervezett energiaközmű hálózatokon keresztül biztosítani kell Magyarország, Horvátország valamint Szerbia és Montenegró között a szolgáltatások körének bővítésével újabb kooperációs kapcsolatok létesítését. d) Beépítésre szánt területeken az új közép- és a kisfeszültségű villamos, továbbá a hírközlési és kábel TV hálózatokat és a felújításra kerülő meglévő vezetékeket már föld alatti vezetéssel, kábelben javasolt megépíteni a városokban és legalább a kisebb települések központjaiban. e) Szélerőmű nem telepíthető az ökológiai hálózat övezeteiben, tájképvédelmi övezetben, NATURA 2000 területeken, felszín alatti védett természeti érték területének felszíni 7

59 vetületén, illetve ezek 1000 m-es védőövezetében és madárvonulási útvonalak által érintett térségben. f) Nagyobb kapacitású szélerőmű parkok esetén melyek megvalósítása vállalkozói alapon történik a területileg illetékes áramszolgáltatónak kell meghatároznia a hálózatra történő csatlakozás biztosíthatóságát és feltételeit. g) A közcélú rádiótelefon bázisállomásokat üzemeltető szolgáltatók közötti együttműködés kialakítása és közös állomások működtetése elsődleges. A telepítéseket tájképi és településképi szempontból egyaránt kiemelten kell vizsgálni. 12. Közlekedési hálózatokra és építményekre vonatkozó ajánlás a) A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során az érvényes szakági előírások szerint kell eljárni, figyelemmel a várható forgalmi igényekre. Prioritásként kezelendő az emberi környezet védelme, beleértve a forgalombiztonságot, a zaj- és levegőszennyezés megfelelő szinten való tartását, ill. csökkentését, valamint a táj- és természetvédelem követelményeit. b) A gyorsforgalmi úthálózat ütemezett, szakaszos kiépítését a tárgyban mindenkor érvényes Kormányrendeletnek megfelelően kell feltételezni, azonban minden lehetséges megoldás és ütemezés során gondoskodni kell a párhuzamos lassú, kiszolgáló, ill. közforgalmú járművek balesetmentes közlekedésének biztosításáról. c) A tervezett új nyomvonalak, ill. nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényének pontosítása a települések településrendezési terveinek készítése során biztosítandó II. fejezet MEGYEI ÖVEZETRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 13. Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetére vonatkozó ajánlás a) A meglévő gyepterületek, valamint nádas művelési ágú területek rovására más területhasználatok ne növekedjenek. b) Az övezethez tartozó települések rendezési terveiben és helyi építési szabályzatában hangsúlyt kell helyezni a gyepek, kaszálók, legelők megtartására; a meglévő fasorok és egyéb fás zöldfelületek megőrzésére; védőfásítások, véderdősávok telepítésére; a gyengébb minőségű szántóterületek gyepesítésére, termőhelynek megfelelő őshonos fafajú erdősítési célállománnyal történő erdősítésre; a gyepgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattartás természetvédelmi érdekeket szem előtt tartó szabályozására; a vizes élőhelyek rehabilitálására, a 49/2001 (IV.03.) Korm. rendelet maradéktalan teljesítése mellett. 8

60 14. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozó ajánlás a) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozó földterületet beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben javasolt kijelölni. b) Az övezetben kívánatos elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok, facsoportok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. c) Javasolt a talajdegradációt megakadályozó művelési technológiák előnybn részesítése, valamint növényvédő szerek és műtrágyák ésszerű, a feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó alkalmazása. 15. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Általában indokolt felszámolni minden olyan tevékenységet, vagy biztonságos műszaki védelemmel ellátni, amely az ivóvízbázist bármilyen formában veszélyezteti. b) Az övezet által érintett településeken szorgalmazni kell a teljes szennyvízcsatornahálózat kiépítését, korszerű szennyvíztisztítók létesítését, valamint a térségi kommunális hulladéklerakókhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését. c) Külterületi lakott helyeken és üzemi telepeken közműpótló berendezések felszerelését kell megcélozni. d) Korlátozni, esetenként tiltani javasolt (belső védőterületeken) a mezőgazdasági vegyszerfelhasználást. e) A sérülékeny környezetben lévő felszín alatti vízkészletek védelme kiterjed az üzemelő, a tartalék és a távlati hasznosításra kijelölt vízbázisokra egyaránt. f) Az övezetben lévő használaton kívüli mélyfúrású kutakat indokolt megszüntetni, a többi kút vízjogi engedélyét pedig rendezni. A feladatok elvégzéséhez az önkormányzatoknak állami forrásból kellene fedezetet biztosítani. g) A települések belterületén lévő használaton kívüli, szikkasztó aknaként használt ásott kutakat a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésekkel párhuzamosan el kell tömedékelni. h) Az önkormányzatok kezelésében lévő szabadkifolyású közkutak felújítását, karbantartását szükséges elvégezni. 16. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezet területén új beépítésre szánt terület kijelölése csak a keletkező szennyvizek megnyugtató kezelése területről elvezetése, vagy területen belüli megfelelő tisztítása esetén javasolható. b) A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint vízfolyások terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni. c) A felszíni vízkészletek vízminőségének hatékony védelmét elsősorban a holtágak, tavak, víztározók esetében szükséges biztosítani, különös figyelmet fordítva az ivóvíztározókra. E területeken alapvetően fontos a szennyvízcsatornázás. d) Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágya-felhasználású mező- és erdőgazdálkodás ajánlott. e) A természetes vízfolyások mentén biztosítani kívánatos a védőterületek természetközeli kialakításának, a vízfolyások revitalizációjának lehetőségét. f) Fontos betartani a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvénynek azt az alapelvét, hogy az ország összes felszíni vize számára legalább 9

61 általános védettséget kell biztosítani, így Bács-Kiskun megye nem kiemelt folyói, patakjai, tavai esetében is. 17. Védett természeti terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Védett természeti területek állapotának, hasznosítási formájának, ill. módjának a természetvédelmi célokkal ellentétes megváltoztatása nem megengedhető. b) Védett területek jogszabályban rögzített védettségi szintje nem csökkenthető, ennek biztosítása érdekében a védett természeti területek kiterjedése sem csökkenhet. c) Védett természeti területen nem javasolt távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező, szennyező létesítmény; így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap tározó, hígtrágya tározó létesítése. d) Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesíthető. e) Az övezetbe tartozó települések belterületeinek bővítése csak a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva javasolt. f) Védett természeti területet beépítésre szánt területté minősíteni vagy beépítésre nem szánt területet beépíteni csak természetvédelmi fenntartási, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ill. az előbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból akkor lehet, ha az másként nem érhető el. g) A károsodott védett természeti területek helyreállítását biztosítani kell, a tulajdonosok támogatásban részesítendők. h) Az övezetbe tartozó természetes és közel természetes vízfolyások új vagy más mederbe terelése, a természetközeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. i) Gyepterületeken a fásítás és a gyepfeltörés tiltása javasolt. j) Az övezetben energetikai célú magasépítmény elhelyezésének tilalma javasolt. 18. Védett természeti terület védőövezetére vonatkozó ajánlás a) Védett természeti terület védőövezetének terhelését jelentősen növelő beépítések, valamint természet- és tájvédelmi szempontból zavaró egyéb építmények létesítése nem javasolt. b) Az övezetben hulladéklerakó telepítése nem engedélyezhető, regionális hulladéklerakó-hely pedig nem jelölhető ki. c) A védőövezetben a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység nem folytatható. d) A védőövezetben a meglévő természetes és természetközeli művelési ágak fenntartandók, művelési ág változtatás csak intenzív művelési módból extenzív művelési módba javasolható. 19. Természeti terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezetben kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz való közelítés érdekében indokolt. b) Természeti területen csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás javasolható, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja. c) Természeti területen természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg. 10

62 d) Természeti területen új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül javasolható. e) Lápos-mocsaras, zárt gyepterületen ill. azok 500 méteres körzetében térségi jelentőségű vonalas létesítmények telepítése kerülendő. f) Természeti terület beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, az csak olyan indokolt esetben fogadható el, ha a terület természeti értékei nem károsodnak, tájképi értékei, adottságai fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége nem károsodik. 20. Ökológiai (zöld) folyosó övezetére vonatkozó ajánlás a) Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő területhasználat illetve tevékenység folytatandó. b) Meglévő természetközeli művelési ágú földterületek művelési ágának megváltoztatása nem javasolt. Kivétel, ha az a táj arculatának megfelelően a termőhelyi viszonyokhoz igazodó természetközeli gazdálkodás irányába külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás történik. c) Az övezetben új építmény, létesítmény, műszaki infrastruktúra létesítése, telepítése, bányanyitás, hulladékkezelő, ártalmatlanító létesítmény vagy bármilyen más környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak kivételesen, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a természet védelméhez fűződő érdekek sérelme nélkül javasolható d) Meglévő természetes vagy természetközeli állapotú, jellemzően gyepvegetációjú területeken az erdőtelepítés kerülendő. e) Az övezetben külterjes gazdálkodási tevékenység kívánatos. f) Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat javasolt telepíteni. g) Az ökológiai folyosók hézagainak pótlására kell törekedni. 21. Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó ajánlás a) A jelentős mértékben átalakított, roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani, hangsúlyosan kezelve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítését. b) Az újrahasznosítás célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben kívánatos meghatározni. c) A kisebb területű, de sűrűn előforduló építőanyag-ipari bányaterületek rehabilitációjánál elsőbbséget javasolt biztosítani azoknak, melyek szennyeződésre érzékeny felszíneken találhatók, így helyreállításuk a felszín alatti vizek megóvása érdekében kiemelt jelentőségű. 22. Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezet hullámterei és általában a hullámterek, mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó részei amennyiben nem minősülnek védett természeti területnek természeti területként kezelendők, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét figyelembe kell venni. 11

63 b) Az övezet erdőterületein csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül. c) A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében javasolt. d) Az övezetben a borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri osztályba sorolt területein a szőlő művelési ág csak indokolt esetben, a hegyközség engedélyével változtatható meg. Ha a terület jelenleg más művelési ágban hasznosul, művelési ág váltás csak szőlőtelepítés esetében engedélyezhető. e) Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, város-közeli területeken, valamint az üdülési hasznosítású vízpartok, holtágak mentén figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak és zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen. A tájképet károsító üdülőépítkezések megakadályozása érdekében tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokra kell törekedni. f) Az övezetben beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területbe vonása csak korlátozottan a jelenleg beépített területhez kapcsolódva, illetve a történelmi településszerkezethez igazodva az utcahálózat szerves folytatásaként engedélyezhető. g) Az övezetben adott településre jellemző, a tájjelleggel harmonizáló építési megoldásokat javasolt alkalmazni. Különösen vonatkozik ez a tanyás térségekre, a Kalocsa környéki szállásrendszerből kialakult falvakra, a magas partokra épült, valamint a kunszállások történeti hagyományait őrző településekre. Ezek felaprózódását, besűrítését, tájidegen átépítését akadályozni kell. Részletes szabályozásukat a településrendezési tervekben szükséges meghatározni. h) A tájban megjelenő település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények, de általában a látványkárosító, tájidegen építmények elhelyezését kerülni kell. A településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően meg kell határozni az épületek magassági korlátozását. i) A kedvezőtlen megjelenésű településszélek, külterületi épületek (silók, geodéziai pontok stb.) és a távvezetékek takarását erdősítéssel, fasorok létesítésével célszerű megoldani. j) Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet. k) Az övezetben új külszíni bánya csak nemzetgazdasági érdekből, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek mellett nyitható. 23. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Térségi hulladéklerakó hely kijelölését a vonatkozó OTrT szabályokon túl a tájképvédelmi terület övezetén belül is indokolt elkerülni. b) A megyére (régióra) az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzéseivel harmonizáló kidolgozott komplex hulladékgazdálkodási koncepció alapján a megye területén meg kell határozni a hulladékok kezelésének, beleértve hasznosításának, újrahasznosításának, égetésének, deponálásának lehetőségeit. c) Környezetvédelmi szempontok alapján szorgalmazni kell az egyedileg (települési szinten) kialakított hulladéklerakók helyett térségi szintű hulladéklerakók létesítését. d) A meglévő települési, nem veszélyes hulladéklerakók felszámolásával egyidejűleg az érintett területek rekultivációját is szükséges elvégezni, azokat a készülő vagy felülvizsgálatra kerülő településrendezési tervekben feltüntetni. 12

64 e) Térségi hulladéklerakó hely kijelölésekor a vonatkozó OTrT szabályokon túl a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001.(X.10.) KöM rendeletben foglaltakat is célszerű figyelembe venni. 24. Rendszeresen belvízjárta területek övezetére vonatkozó ajánlás a) A belvízkárok elleni védekezésben fokozottan ki kell használni az adott terület adottságaihoz igazodó területhasználatban rejlő lehetőségeket. b) A mélyebb fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra hasznosítani (pl. erdősítés). A művelési ág váltást komplex kategóriaként indokolt kezelni, ahol figyelembe kell venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat egyaránt. c) A belvízzel veszélyeztetett és mély fekvésű, rossz termőképességű területek vízrendszerét és használatát célszerű az adottságokhoz igazodva állandó vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási területként, halastóként, nedves élőhelyként, gyep, nád, vagy erdő művelési ágban hasznosítani, illetve az újszerű ártéri tájgazdálkodás célterületeként tervezni. d) A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és birtokkoncentráció kialakítása során figyelembe kell venni a terület melioráltságát, annak állapotát. e) A bel- és külterületi vízrendezést komplexen javasolt kezelni. f) Az övezetben a természetvédelmi törvény alapján javasolt kijelölni a természetközeli területeket és vizes élőhelyeket (ökológiai vízellátás megoldása céljából). g) A többcélú hasznosítás összehangolása javasolt a természet- és környezetvédelmi érdekekkel (vizes területek ill. élőhelyek növelése). Elő kell segíteni, hogy a gazdák csatlakozzanak az érzékeny természeti területek rendszeréhez. h) A természetvédelmi értékeket jelentő vizes élőhelyeket és nedves réteket érintő csatornák üzemeltetését az alapvető funkció biztosításának figyelembevételével, a természetvédelmi szempontoknak megfelelően szabályozni javasolt. 25. Hullámtér és nyílt ártér övezetére vonatkozó ajánlás a) Hullámtéren való építkezést a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet szabályozza, melynek értelmében ott csak a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a hullámtér használatával összefüggő vízi létesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízrendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. b) A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a környezetvédelmi és kommunális létesítmények kivételével a mentett oldalon javasolt kialakítani. c) A hullámterek árvízelvezető képessége nem csökkenthető. d) A hullámterek területe nem csökkenthető. e) A hullámterek terület-felhasználásának megváltoztatásánál az árvízvédelmi szempontokat kell elsődlegesnek tekinteni. f) Szorgalmazni kell a hullámtéri területeken folyó szántóföldi mezőgazdasági tevékenység visszaszorítását. g) Hullámtéri szántók erdősítése az árvízvédelmi töltés védelmi igényének mértékéig indokolt, a fennmaradó területeket gyep művelési ágba javasolt hasznosítani. h) A hullámterek erdősítésénél az árvízelvezetés szempontjait elsődlegesnek kell tekinteni. 13

65 i) Nem javasolt a medrek, hullámterek, a töltések és a mentett oldali védősávok további természetvédelmi területté nyilvánítása, mert ez az árvízvédelmi tevékenység akadályává válhat. Ilyen területen az árvízvédelmi fenntartási és védelmi beavatkozásoknak elsőbbséget kell adni. j) Nyílt ártéri területen bármely létesítmény elhelyezéséhez az illetékes vízügyi hatóság engedélye szükséges. 26. Széleróziónak kitett terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezethez tartozó települések rendezési tervének külterület-szabályozási tervében javasolt gondoskodni szántóterületeken a mezővédő erdősávok telepítéséről és a meglévő szárazföldi ökológiai folyosók védelméről. b) A mezővédő erdősávok létesítésének elsődleges szerepe a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása. Az erdősávok telepítését a szélirányra merőlegesen és a dűlőutak mentén a táblák kialakításával összehangoltan, a fafajok megválasztása tekintetében pedig a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő elegyarányokkal célszerű végezni. c) Az erdőterületeken természetes felújításra alkalmas erdőkben tarvágás nem engedhető meg. Ültetvényszerű kultúrerdőkben a tarvágás összefüggően legfeljebb 3 ha lehet. d) Ajánlott különös figyelmet fordítani a gyepterületek megtartására és a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületek lehetőség szerinti gyepesítésére. 27. Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Honvédelmi létesítmények elhelyezésére, működtetésére, védelmére vonatkozó szabályokat a Honvédelmi Minisztérium állapítja meg (általában a régi OÉSZ alapján). Ezeket a településrendezési tervekben kell érvényesíteni. b) Felhagyott katonai objektumok környezetkímélő rehabilitációját ajánlott minél előbb elvégezni. c) Katasztrófavédelmi területek megyei övezetében a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásait kell alkalmazni. d) A vonatkozó ágazati jogszabályok szerint azonosított veszélyes létesítmények megvalósítását, bővítését, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait a településrendezési terveken fel kell tüntetni. 14