Ha meg akarod tudni, hogy az egyes típusok milyen méretűek a te rendszereden, a következő program megmutatja:
|
|
- Áron Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9 Mutató Ha profi akarsz lenni a C nyelv használatában, nagyon tiszta és világos fogalmak szükségeltetnek a mutatókról. Sajnos ez a téma sok "újonc" fejében csak egy nagy sötét foltként jelenik meg, főleg azoknál, akik más nyelvekből (pl. Pascal, BASIC) érkeztek. Nekik szól ez a cikk. Hogy a lehető leghasznosabb legyen, fontosnak tartom, hogy a kódok minél több környezetben működjenek. Ezért megpróbáltam ragaszkodni az ANSI szabványhoz, hogy bármilyen ANSI C fordítóval le lehessen őket fordítni. Arra is ügyeltem, hogy a kód mindig jól elkülönüljön a szöveg többi részétől. Így egyszerűen csak bemásolod egy szerkesztőprogramba, elmented sima szövegként (ASCII) és már fordítható is. Javaslom az olvasónak, hogy tegyen így, ez segíteni fogja a cikk megértését. 9.1 Mi is az a mutató? Azon dolgok egyike, amik nehéznek bizonyulnak a kezdők számára a C-ben. Azt tapasztaltam, hogy a mutatókkal kapcsolatos problémák a változók és kezelésük hiányos ismeretéből ered, ezért először ezekkel fogunk foglalkozni. A változó a programban egy olyan valami, aminek neve van, egy olyan érték, ami változhat. A fordító (compiler) és a szerkesztő (linker) ezt úgy kezeli, hogy hozzárendel egy blokkot a memóriából, ami ezt az értéket tárolja. Ennek a blokknak a mérete attól függ, hogy milyen határok között változhat a változó. Például, egy 32 bites PC-n az egész típus mérete 4 byte. A régebbi, 16 bites gépeken 2 byte volt. A C-ben egy változótípusnak, mint pl. ez egész, nem kell minden géptípuson ugyanolyan méretűnek lenni. Sőt mi több, nem is csak egyféle egész létezik a nyelvben. Lehet egész (int), hosszú egész (long), vagy rövid egész (short) is, ezeket majdnem minden C kódban megtalálhatod. A továbbiakban feltételezzük, hogy 32 bites rendszeren 4 byteos egészeket használunk. Ha meg akarod tudni, hogy az egyes típusok milyen méretűek a te rendszereden, a következő program megmutatja: #include int main() { printf("short merete %dn", sizeof(short)); printf("int merete %dn", sizeof(int)); printf("long merete %dn", sizeof(long)); } Amikor egy változót deklarálunk, akkor egyszerre két dologról is tájékoztatjuk a fordítót: a változó nevéről és típusáról. Például deklarálunk egy k nevű egészet: int k; Amikor a fordító az 'int'-hez ér, akkor szépen lefoglal 4 byte memóriát, hogy az egészünk értékét tárolni tudja. És ezen felül, beállítja a szimbólumtáblát (symbol table). Beleteszi a k szimbólumot, és mellé fölírja, hogy honnan kezdődik a memóriában az a 4 byte, amit lefoglalt. Így amikor később azt írjuk, hogy: 32
2 k=2; Amikor a futás ide ér, akkor a k számára fenntartott helyre a 2-es szám kerül. A C-ben a k egészre úgy hivatkozunk, hogy "objektum". Bizonyos értelemben, a k-hoz két érték is tartozik. Az egyik az egész szám, amit benne tárolunk (a fenti példában ez a 2), a másik pedig a memóriahely "értéke", tehát k címe. Több szövegben ezekre úgy hivatkoznak (ebben a sorrendben), mint rvalue (right value, jobbérték) és lvalue (left value, balérték). Néhány nyelvben balérték csak a "=" hozzárendelő operátor bal oldalán engedélyezett (tehát mint az a cím, ahova a jobb oldalon található kifejezés értéke kerül). A jobbérték pedig az, ami a jobb oldalon áll, a példánkban a 2. A jobbértékeket tilos az egyenlőségjel bal oldalára írni, ezért ez helytelen: 2=k; Azonban a balérték fenti definíciója egy kissé módosult a C-ben. [K&R II, 197.old] (ld. a fejezet végén) szerint: "Az objektum egy névvel rendelkező tárolási hely, a balérték pedig egy objektumra hivatkozó kifejezés." Jelenleg a fenti definíció számunkra bőven elegendő, később majd jobban belemegyünk a részletekbe. Rendben, akkor most tekintsük a következőt: int j, k; k = 2; j = 7; <-- első sor k = j; <-- második sor A fenti kódrészletben az első sorban a fordító j-t úgy értelmezi, mint j címét (tehát a balértékét), és olyan kódot készít, hogy a 7-est arra a címre helyezze. Azonban a második sorban, a j már a jobbértékét jelenti (mivel az "=" jobb oldalán van). Tehát most j az az érték, amit a j memóriacímén tárolunk, ebben az esetben 7. Így végül a k balértéke által mutatott helyre a 7 kerül. Az összes eddigi példában 4 byteos egészeket használunk, így amikor a másolásra kerül a sor, mindig 4 byteot másolunk. Ha 2 byteos egészeket használtunk volna, akkor 2 byteot is másoltunk volna. Most mondjuk, valamilyen okból egy olyan változóra van szükségünk, ami arra van kitalálva, hogy egy balértéket tároljunk benne (egy memóriacímet). Hogy egy ilyen változónak mennyi hely szükséges, az rendszerfüggő. Régebbi gépeken, amiknek összesen 64KB memóriája volt, egy memóriacím tárolására elég volt 2 byte. Az ennél több memóriával rendelkező gépeken nagyobb blokk szükséges. A ténylegesen szükséges érték nem is fontos, amíg van rá mód, hogy tájékoztassunk a fordítót, hogy most egy címet akarunk majd tárolni. 33
3 Egy ilyen változót hívnak mutató változónak (pointer variable). Hogy miért pont így, az a későbbiekben remélhetőleg egy kissé tisztábbá fog válni. A C-ben úgy definiálhatunk mutatót, hogy a változó neve elé egy csillagot (*) teszünk. A C-ben a mutatóknak típust is adunk, ami ebben az esetben, azt az adattípust jelenti, amilyen típusú változónak a címét akarjuk a mutatónkban tárolni. Példaként tekintsük a következő változódeklarációt: int *ptr; Itt a változónk neve ptr (mint ahogy az előbbiekben a k volt a neve az egész változónak). A '*' azt jelzi a fordítónak, hogy itt egy mutatóról van szó, tehát annyi helyet foglaljon le a memóriában, amennyivel egy mutatót tárolni lehet. Az int arra utal, hogy egy egész címét fogjuk majd tárolni. Tehát ez egy "egészre mutató" mutató. Vegyük észre, hogy amikor az int k;-t leírtuk, a k-nak nem adtunk értéket. Ha ez minden függvényen kívül történt, akkor egy szabványos ANSI fordító a 0 értéket kell hogy adja neki. Hasonlóképpen, a ptr-nek sem adtunk, tehát, ha minden függvényen kívül deklaráltuk, akkor a fordító biztosítja, hogy garantáltan ne mutasson egyetlen érvényes C objektumra vagy függvényre. Egy ilyen mutatót "nulla-mutatónak" (null pointer) nevezünk. Azonban egy nulla-mutató tulajdonképpen képe a memóriában (bitminta, bit pattern) valószínűleg nem lesz éppen 0, ez megint csak a használt rendszertől függ. Hogy a forráskód hordozható maradjon, a nulla-mutató jelölésére egy makrót használunk. Ennek a makrónak a neve NULL. Így ha egy mutatónak ezt adjuk értékül, pl. a ptr=null; utasítással, akkor a mutatónk garantáltan nulla-mutatóvá fog válni. Hasonlóan, amikor egy egész értéket vizsgálunk, akkor az if(k==0) kifejezést használjuk, pointerek esetén ez az if(ptr==null) lesz. De térjünk vissza a vadiúj ptr-ünk használatára. Tegyük fel most, hogy a ptr-ben a k címét akarjuk használni. Ehhez az & címképző operátort használjuk. ptr=&k; Az & operátor annyit csinál, hogy visszaadja k balértékét (címét), bár k az "=" jobb oldalán áll, utána ezt az értéket másoljuk ptr-be. Most azt mondjuk, hogy ptr "k-ra mutat". Ennek a fordítottja a hivatkozás-fordító (dereferencing) operátor, a csillag, használata a következő: *ptr=7; Ez a 7-et arra a címre másolja, amit a ptr-ben tároltunk. Így, ha ptr k-ra mutat (k címét tartalmazza), a fenti utasítás eredményeképpen k értéke 7 lesz. Amikor a '*' operátort használjuk, akkor arra az értékre hivatkozunk, amire ptr mutat, és nem ptr értékére. Hasonlóképpen írhatjuk: printf("%d\n",*ptr); 34
4 hogy kiírjuk a képernyőre annak az egésznek az értékét, amire ptr mutat. Hogy lássuk hogy is működik az egész egyben, nézzük át és futtassuk a következő példaprogramot. #include int j, k; int *ptr; int main(void) { j = 1; k = 2; ptr = &k; printf("n"); printf("j erteke %d es a %p cimen van tarolvan", j, (void *)&j); printf("k erteke %d es a %p cimen van tarolvan", k, (void *)&k); printf("ptr erteke %p es a %p cimen van tarolvan", ptr, (void *)&ptr); printf("annak az egesznek az erteke, amire ptr mutat: %dn", *ptr); return 0; } Megjegyzés: még nem beszéltünk a C nyelv azon elemeiről, amik a (void *) kifejezés használatát megindokolják. Egyelőre rakd bele a kódba, az okokat majd később magyarázzuk meg. Összefoglalva A változót a típus és a név megadásával deklaráljuk. (pl.: int k;) Mutatót szintén típus és név megadásával deklarálunk (pl.: int *ptr;), a fordítónak a csillag jelzi, hogy mutatóról van szó, a típus pedig ezt mondja meg, hogy milyen típusra fog a mutató mutatni (ebben az esetben egész). A már deklarált változó címét az & címképzõ operátorral érhetjük el (pl.:&k). Egy mutatót "megfordíthatunk" (dereference), tehát hivatkozhatunk arra az értékre, amire a mutató mutat. Ezt a * operátorral érhetjük el (pl.:*ptr). Egy változó balértéke a címének az értéke, tehát hogy a memóriában hol tárolódik. A jobbérték pedig a változóban, a balérték által mutatott címen tárolt érték. 35
5 10 Struktúrák A struktúra egy vagy több, esetleg különböző típusú változó együttese, amelyet a kényelmes kezelhetőség céljából önálló névvel látunk el. Néhány nyelvben az így értelmezett struktúrát rekordnak nevezik (pl. a Pascal rekordja hasonló tulajdonságú adatfajta). A struktúra bevezetése segíti az összetett adathalmazok szervezését, ami különösen nagy programok esetén előnyös, mivel lehetővé teszi, hogy az egymással kapcsolatban lévő változók egy csoportját egyetlen egységként kezeljük, szemben az egyedi adatkezeléssel. A struktúrára az egyik hagyományos példa a bérszámfejtési lista: ez az alkalmazottakat attribútumok halmazával (név, lakcím, társadalombiztosítási szám, bér stb.) írja le. Ezen attribútumok némelyike maga is lehet struktúra, pl. a név is több részből áll, csakúgy mint a cím vagy a bér. A másik, C nyelvre jellemzőbb példát a számítógépes grafika adja: a pont egy koordinátapárral írható le, a négyzet egy pontpárral adható meg stb. A struktúrákat érintő, az ANSI szabványból adódó legfontosabb változás, hogy a szabvány értelmezi a struktúrák értékadását. A struktúrák átmásolhatók egymásba, értékül adhatók más struktúráknak, átadhatók függvénynek és a függvények visszatérési értékei is lehetnek. Ezt évek óta a legtöbb fordítóprogram támogatja, de ezeket a tulajdonságokat most pontosan definiáljuk. A szabvány lehetővé teszi az automatikus tárolási osztályú struktúrák és tömbök inicializálását, amivel szintén ebben a fejezetben foglalkozunk Alapfogalmak Hozzunk létre néhány struktúrát, amelyek a grafikus ábrázoláshoz használhatók. Az alapobjektum a pont, amely egy x és egy y koordinátával adható meg. Tételezzük fel, hogy a koordináták egész számok. A két komponens (koordináta) egy struktúrában helyezhető el a struct pont { int x; int y; }; deklarációval. A struktúra deklarációját a struct kulcsszó vezeti be, amelyet kapcsos zárójelek között a deklarációk listája követ. A struct kulcsszót opcionálisan egy név, az ún. struktúracímke követheti (mint a példánkban a pont). Ez a címke vagy név azonosítja a struktúrát és a későbbiekben egy rövidítésként használható a kapcsos zárójelek közötti deklarációs lista helyett. A struktúrában felsorolt változóneveket a struktúra tagjainak nevezzük. Egy struktúra címkéje (neve), ill. egy tagjának a neve és egy közönséges (tehát nem struktúratag) változó neve lehet azonos, mivel a programkörnyezet alapján egyértelműen megkülönböztethetők. Továbbá ugyanaz a tagnév előfordulhat különböző struktúrákban, bár célszerű azonos neveket csak egymással szoros kapcsolatban lévő adatokhoz használni. Egy struct deklaráció egy típust is definiál. A jobb oldali, záró kapcsos zárójel után következhet a változók listája, hasonlóan az alapadattípusok megadásához. Így pl. a struct {...} x, y, z; 36
6 szintaktikailag analóg az int x, y, z; deklarációval, mivel mindkét szerkezet a megadott típusú változóként deklarálja x, y és z változót és helyet foglal számukra a tárolóban. Az olyan struktúradeklaráció, amelyet nem követ a változók listája, nem foglal helyet a tárolóban, csak a struktúra alakját írja le. Ha a struktúra címkézett volt, akkor a címke a későbbi definíciókban a struktúra konkrét előfordulása helyett használható. Például felhasználva a pont korábbi deklarációját a struct pont pt; definíció egy pt változót definiál, ami a struct pont-nak megfelelő típusú struktúra. Egy struktúra úgy inicializálható, hogy a definíciót az egyes tagok kezdeti értékének listája követi. A kezdeti értékeknek állandó kifejezéseknek kell lenni. Például: struct pont maxpt = { 320, 200 }; Egy automatikus struktúra értékadással vagy egy megfelelő típusú struktúrát visszaadó függvény hívásával is inicializálható. Egy kifejezésben az adott struktúra egy tagjára úgy hivatkozhatunk, hogy struktúra-név.tag A pont struktúratag operátor összekapcsolja a struktúra és a tag nevét. A pt pont koordinátáit pl. úgy írathatjuk ki, hogy printf("%d, %d", pt.x, pt.y); A pt pont origótól mért távolsága: double dist, sqrt(double); dist = sqrt((double)pt.x * pt.x + (double)pt.y * pt.y); A struktúrák egymásba ágyazhatók Struktúrák és függvények A struktúrák esetén megengedett művelet a struktúra másolása vagy értékadása, ill. a struktúra címéhez való hozzáférés az & operátorral és a struktúra tagjaihoz való hozzáférés. Ezek a műveletek a struktúrát egy egységként kezelik, és a másolás vagy értékadás magában foglalja a struktúrák függvényargumentumkénti átadását, ill. a struktúra típusú függvényvisszatérés lehetőségét is. Struktúrák egy egységként nem hasonlíthatók össze. A struktúrák állandó értékek listájával inicializálhatók, és automatikus tárolási osztályú struktúrák kezdeti értéke értékadással is beállítható. A struktúrák tulajdonságainak vizsgálatához írjunk néhány függvényt, amelyek pontokkal és téglalapokkal manipulálnak. A feladat megoldásának három lehetséges módja van: a függvénynek átadjuk az egyes komponenseket, a teljes struktúrát vagy annak mutatóját. Mindegyik módszernek van előnye és hátránya. Az első függvény legyen a makepoint, amelyet két egész értékkel hívunk és visszatér egy pont struktúrával. 37
7 /* makepoint: egy pont struktúrát csinál az x és y komponensekből */ struct pont makepoint (int x, int y) { struct pont temp; temp.x = x; temp.y = y; return temp; } Vegyük észre, hogy nincs konfliktus abból, hogy az argumentum és a struktúratag neve megegyezik: az összefüggés kiértékelésekor újra felhasználja a rendszer a nevet. Ha nagy struktúrát kell átadnunk egy függvénynek, akkor sokkal hatékonyabb, ha a struktúra mutatóját adjuk át és nem pedig a teljes struktúrát másoljuk át. Egy struktúrához tartozó mutató éppen olyan, mint egy közönséges változó mutatója. A struktúra mutatójának deklarációja: struct pont *pp; Ez egy struct pont típusú struktúrát kijelölő mutatót hoz létre. Ha pp egy pont struktúrát címez, akkor *pp maga a struktúra, és (*pp).x, ill. (*pp).y pedig a struktúra tagjai. A pp értékét felhasználva pl. azt írhatjuk, hogy struct pont kezdet, *pp; pp = &kezdet; printf("kezdet: (%d, %d)\n", (*pp).x, (*pp).y); A zárójelre a (*pp).x kifejezésben szükség van, mert a. struktúratag operátor precedenciája nagyobb, mint a * operátoré. A *pp.x kifejezés azt jelentené, mint a *(pp.x), ami viszont szintaktikailag hibás, mivel jelen esetben x nem mutató. A struktúrák mutatóit gyakran használjuk egy új, rövidített jelölési formában. Ha p egy struktúra mutatója, akkor a p-> struktúratag kifejezés közvetlenül a struktúra megadott tagját címzi. A -> operátor a mínusz jel és a nagyobb jel egymás után írásával állítható elő. Ezt felhasználva az előző példa printf függvényét úgy is írhatjuk, hogy printf("kezdet: (%d, %d)\n", pp->x, pp->y); A. és a -> operátorok balról jobbra hajtódnak végre, ezért a struct tegla r, *rp = &r; deklaráció esetén az r.pt1.x; rp->pt1.x; (r.pt1).x; (rp->pt1).x; kifejezések egymással egyenértékűek. 38
Járműfedélzeti rendszerek II. 4. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 4. előadás Dr. Bécsi Tamás 6. Struktúrák A struktúra egy vagy több, esetleg különböző típusú változó együttese, amelyet a kényelmes kezelhetőség céljából önálló névvel látunk
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenProgramozás I gyakorlat. 10. Stringek, mutatók
Programozás I gyakorlat 10. Stringek, mutatók Karakter típus A char típusú változókat karakerként is kiírhatjuk: #include char c = 'A'; printf("%c\n", c); c = 80; printf("%c\n", c); printf("%c\n",
RészletesebbenA C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés
A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv V. (Struktúra, memóriakezelés) CBEV5 / 1 A struktúra deklarációja 1.
RészletesebbenC programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és
C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,
Részletesebben8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
RészletesebbenMutatók és mutató-aritmetika C-ben március 19.
Mutatók és mutató-aritmetika C-ben 2018 március 19 Memória a Neumann-architektúrában Neumann-architektúra: a memória egységes a címzéshez a természetes számokat használjuk Ugyanabban a memóriában van:
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás 5.3. Mutatók,tömbök A mutató vagy pointer olyan változó, amely egy másik változó címét tartalmazza. A C nyelvű programokban gyakran használják a
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 15. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. október 15. Leghosszabb 3D vektorok kikeresése 1 #i n c l u d e 2 #i n c l u d e 3 #d e f i n e MAX 1000
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
Részletesebben11. gyakorlat Sturktúrák használata. 1. Definiáljon dátum típust. Olvasson be két dátumot, és határozza meg melyik a régebbi.
11. gyakorlat Sturktúrák használata I. Új típus új műveletekkel 1. Definiáljon dátum típust. Olvasson be két dátumot, és határozza meg melyik a régebbi. typedef struct datum { int ev; int ho; int nap;
Részletesebben5. Gyakorlat. struct diak {
Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus
RészletesebbenC++ referencia. Izsó Tamás február 17. A C++ nyelvben nagyon sok félreértés van a referenciával kapcsolatban. A Legyakoribb hibák:
C++ referencia Izsó Tamás 2017. február 17. 1. Bevezetés A C++ nyelvben nagyon sok félreértés van a referenciával kapcsolatban. A Legyakoribb hibák: Sokan összetévesztik a pointerrel. Keveset alkalmazzák
RészletesebbenBevezetés a C++ programozási nyelvbe
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP0 / 1 Története A C++ programozási nyelv a C programozási nyelv objektum orientált kiterjesztése. Az ANSI-C nyelvet
Részletesebben1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon
1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
RészletesebbenFüggvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti
RészletesebbenProgramozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
RészletesebbenC memóriakezelés. Mutató típusú változót egy típus és a változó neve elé írt csillag karakterrel hozhatjuk létre.
C memóriakezelés Ez a kis segédanyag az adatszerkezetek órán használt eszközök megértését hivatott elősegíteni. A teljesség igénye nélkül kerül bemutatásra a mutató típus és a dinamikus memóriakezelés.
RészletesebbenForráskód formázási szabályok
Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok
Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel
RészletesebbenOOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
RészletesebbenProgramozas 1. Strukturak, mutatok
Programozas 1 Strukturak, mutatok Strukturak Tömb: több egyforma típusú változó együttese Struktúra: több különböző típusú de logikailag egybetartozó változó együttese, amelyet az egyszerű kezelhetőség
RészletesebbenProgramozás C és C++ -ban
Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új
RészletesebbenAdatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
RészletesebbenA verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet. A verem felhasználása
A verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejére betehetünk egy új (vagy sorban több) elemet a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet A verem felhasználása Függvény visszatérési
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenMutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában
Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)
Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény
RészletesebbenStruktúrák (struct) A struktúra szerkezetét meghatározó deklaráció általános formája:
Struktúrák (struct) A struktúra egy olyan összetett adatszerkezet, amely nemcsak azonos típusú elemeket rendelhet össze. A struktúra definíciójában leírjuk, hogy a struktúra hogyan épül fel. A struktúra
Részletesebben10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók
10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók Házi - (f0218) Olvass be 5 darab maximum 99 karakter hosszú szót úgy, hogy mindegyiknek pontosan annyi helyet foglalsz, amennyi kell! A sztringeket írasd
RészletesebbenProgramozás II. 4. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include
RészletesebbenProgramozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Mutatók. Dr. Bécsi Tamás 7. Előadás
Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Mutatók Dr. Bécsi Tamás 7. Előadás 5.3. Mutatók,tömbök A mutató vagy pointer olyan változó, amely egy másik változó címét tartalmazza.
RészletesebbenOsztályok. 4. gyakorlat
Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum
RészletesebbenPénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Az Integrált Fejlesztői Környezet C++ alapok Az Integrált Fejlesztői Környezet Visual Studio 2013 Community Edition Kitekintés: fordítás Preprocesszor Fordító
RészletesebbenProgramozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 5. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 5. előadás Tömbök átméretezése public static void Resize( ref T[] array, int newsize ) Példa: int[] a=new int[20]; Array.Resize(ref a, 22); 2016. 10. 19.
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 9. Előadás: Rekordok
Bevezetés a programozásba 9. Előadás: Rekordok ISMÉTLÉS Függvényhívás #include #include #include #include using using namespace namespace std; std; double double terulet(double
RészletesebbenMemóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás
Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX
RészletesebbenC++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok
RészletesebbenProgramozás C++ -ban
Programozás C++ -ban 6. Konstansok A C nyelvben konstansokat makróval is deklarálhatunk. Ebben az esetben mindenhol ahol a makró előfordul a fordító a definiált értéket behelyettesíti a makró helyére.
RészletesebbenA programozás alapjai 1 Rekurzió
A programozás alapjai Rekurzió. előadás Híradástechnikai Tanszék - preorder (gyökér bal gyerek jobb gyerek) mentés - visszaállítás - inorder (bal gyerek gyökér jobb gyerek) rendezés 4 5 6 4 6 7 5 7 - posztorder
RészletesebbenProgramozás alapjai. 7. előadás
7. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Jótanács (1) Tipikus hiba a feladat elkészítésekor: Jótanács (2) Szintén tipikus hiba: a file-ból való törléskor, illetve a file-nak új elemmel való
Részletesebben3. Osztályok II. Programozás II
3. Osztályok II. Programozás II Bevezető feladat Írj egy Nevsor osztályt, amely legfeljebb adott mennyiségű nevet képes eltárolni. A maximálisan tárolható nevek számát a konstruktorban adjuk meg. Az osztályt
RészletesebbenProgramozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök. Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás
Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Előfeldolgozó rendszer Tömbök Dr. Bécsi Tamás 4. Előadás A?: operátor Nézzük meg a következő kifejezést: if (a>b) z=a; else z=b; Ez felírható
RészletesebbenProgramozás 5. Dr. Iványi Péter
Programozás 5. Dr. Iványi Péter 1 Struktúra Véges számú különböző típusú, logikailag összetartozó változó együttese, amelyeket az egyszerű kezelhetőség érdekében gyűjtünk össze. Rekord-nak felel meg struct
RészletesebbenProgramozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenFüggvény pointer. Feladat: Egy tömbben soroljunk fel függvényeket, és hívjuk meg valahányszor.
Függvény pointer Több feladat közül futási időben döntöm el, hogy melyiket hajtom végre. A függvényre mutató pointer a függvény kódjának a címére mutat, azon keresztül meghívhatom a függvényt. A pointernek
RészletesebbenC++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok
C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
RészletesebbenTömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
RészletesebbenProgramozási nyelvek Java
statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
Részletesebben1. Alapok. Programozás II
1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph
RészletesebbenInformációs Technológia
Információs Technológia (Struktúra, mutatók, függvényhívás) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 október 14/21. Struktúra
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente
RészletesebbenC programozási nyelv
C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György
RészletesebbenJava programozási nyelv 4. rész Osztályok II.
Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós április 4. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. április 4. Számok rendezése Feladat: Fejlesszük tovább úgy a buborék rendez algoritmust bemutató példát, hogy a felhasználó adhassa meg a
Részletesebben7. fejezet: Mutatók és tömbök
7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata
RészletesebbenKészítette: Nagy Tibor István
Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke
RészletesebbenProgramozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
RészletesebbenA szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok
A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
Részletesebbensallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula
sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
RészletesebbenC++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat
C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék
RészletesebbenSzövegek C++ -ban, a string osztály
Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string
RészletesebbenÓbudai Egyetem. C programozási nyelv
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C programozási nyelv Struktúrák és Unionok Dr. Schuster György 2016. október 6. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C programozási 2016. októbernyelv
RészletesebbenBevezetés a Programozásba II 2. előadás. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 2. előadás Adattípusok megvalósítása egységbe zárással 2014.02.17. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
Részletesebben1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
RészletesebbenObjektumok inicializálása
Objektumok inicializálása Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Objektumok inicializálása CPP4 / 1 Tartalom public adattagok inicializálása felsorolással konstruktor objektum tömbök osztály típusú
Részletesebben10. gyakorlat. Pointerek Tárolási osztályok
10. gyakorlat Pointerek Tárolási osztályok Pointer A pointer egy mutató egy memóriacellára, egyfajta "parancsikon", csak nem fájlokra, hanem változókra. Létrehozás: tipus * név;, ahol a típus a hivatkozott
RészletesebbenC programozási nyelv
C programozási nyelv Struktúrák Dr Schuster György 2011 június 16 Dr Schuster György () C programozási nyelv Struktúrák 2011 június 16 1 / 11 Struktúrák Struktúrák A struktúra egy olyan összetett adatszerkezet,
RészletesebbenAdatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot kódoltan tároljuk
RészletesebbenProgramozás 1. Dr. Iványi Péter
Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenProgramozás 6. Dr. Iványi Péter
Programozás 6. Dr. Iványi Péter 1 Előfeldolgozás része Makrók A forrás kódban elvégzi a helyettesítéseket a fordító Csak egyszer végez helyettesítést Nem olyan makrók, mint a LISP vagy Scheme esetén Csak
Részletesebben1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?
1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Szintaxis, szemantika BNF szintaxisgráf absztrakt értelmező axiomatikus (elő- és utófeltétel) Pap Gáborné. Szlávi Péter, Zsakó László: Programozási
Részletesebbentétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is
A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési
RészletesebbenProgramozás C++ -ban
Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több
RészletesebbenC programozás. 1 óra Bevezetés
C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}
RészletesebbenProgramozás I gyakorlat
Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar
RészletesebbenMechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe
Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével
RészletesebbenProgramozás C++ -ban 2007/1
Programozás C++ -ban 2007/1 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó
RészletesebbenMérnöki programozás 7. Szerkesztette: dr. Vass Péter Tamás
Mérnöki programozás 7 Szerkesztette: dr. Vass Péter Tamás Függvények Függvény (function) egyedi azonosítónévvel ellátott számítási egység. A függvények formájában kidolgozott programkódok viszonylag egyszerűbb
RészletesebbenFordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7.
Fordítóprogramok Aszalós László 2009. szeptember 7. 1. Bemelegítés Honlap: www.inf.unideb.hu/ aszalos/diak.html (Fordítóprogramok, 2009) Jegymegajánló: utolsó hét előadásán. PótZH (csak gyakorlat) vizsgaidőszak
RészletesebbenBevezetés a programozásba I 10. gyakorlat. C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása 2011.11.22. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
RészletesebbenA C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció
A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv IV. (Deklaráció és definíció) CBEV4 / 1 Definíció és deklaráció Definíció: meghatározza
RészletesebbenC++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért
RészletesebbenMiről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Dinamikus változók. Dinamikus változók. Dinamikus változók. Dinamikus változók. 7.
Miről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu Dinamikus memóriakezelés Dinamikus tömbök Dinamikus stringek Program kapcsolata a
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 11. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. október 11. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja
Részletesebben1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3
Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
RészletesebbenMiután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni:
Excel objektumok Az excelben az osztályokat úgynevezett class modulokként hozzuk létre. Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni: View-ba
Részletesebben