SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS az ÉMOP (A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése) pályázat megalapozásához

Átírás

1 SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS az ÉMOP (A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése) pályázat megalapozásához 211 Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa Kárpátok Alapítvány - Magyarország

2 Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Környezet (1.) EGER ÉS KÖRNYÉKE Környezet (2.) ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉG Helyzetelemzés (1.) EGER VÁROS SZEGREGÁLT TELEPÜLÉSRÉSZEI, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK Helyzetelemzés (2.) SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS CIVIL SZERVEZETEK A 11 KISTÉRSÉGBEN A célcsoport bemutatása A célcsoport szükségleteinek bemutatása HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK EGERBEN A célcsoport bemutatása A célcsoport szükségleteinek bemutatása Összegzés sz. Melléklet: Civil szervezetek adatbázisa a 11 kistérségben sz. Melléklet: Kérdőív civil szervezetek részére (csatolt dokumentum) 3. sz. Melléklet: Egyéni kérdőív (csatolt dokumentum) 2

3 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Környezet (1.) Az Észak-Magyarországi régió 28 kistérsége közül 7 nem hátrányos helyzetű, 15 kistérség az ország 47, 12 pedig az ország 33 leghátrányosabb helyzetű (komplex programmal is támogatandó) kistérsége közé tartozik 1 (1. ábra). Utóbbi leszakadó kistérségekben a régió teljes népességének (125 ezer fő) több mint harmada (36%) él. 2 A régió 69 településeinek 64% hátrányos helyzetű, leszakadó 3, az Észak-Alföldi régióval együtt az ország négy hátrányos helyzetű régiója között is kiugróan rossz társadalmigazdasági mutatókkal rendelkezik. 1. ábra: az Észak-Magyarországi régió kistérségei hátrányos helyzet szerint 29-ben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a régiós rangsorban a legmagasabb 44% volt (az országos átlag 39%). Itt a legmagasabb azon háztartások aránya (27%), akik nagy nehézségek árán tudnak megélni (az országos átlag 22,4%), illetve azok aránya is, akik munkanélküli háztartásban élnek (1. táblázat). 21-ben a régiós munkanélküliségi ráta 16% (az országos 11%), a foglalkoztatási ráta 48% (országos 55%), az aktivitási ráta 57% (országos 62%) volt; mindhárom mutató az Észak-Magyarországi régióban a legrosszabb (3. táblázat). A -17 éves korosztály majdnem fele (45%) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (28), miközben az országos átlag 28% volt. Ez egyértelműen jelzi a régióban élő gyerekes családok szegénységét, minthogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény segélytípusú ellátás 4 (2. ábra) /27 (XI. 17.) Kormányrendelet 2 KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, A 24/26. (XI.3.) kormányrendelet alapján a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és/vagy országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. 4 A gyerek akkor jogosult rá, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 13 százalékát (211-ben 37.5 Ft), egyedülálló szülő vagy tartósan beteg gyerek esetén a 14 százalékát. 3

4 1. táblázat: Foglalkoztatási és anyagi mutatók régiók szerint és összesen, 29. (%) Régió Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Munkanélküliek háztartásában élők aránya, % Tartós munkanélküliségi ráta, % Háztartások aránya, akik nagy nehézségek árán tudnak megélni, % Közép-Magyarország 34,1 9,6 2,6 23, Közép-Dunántúl 37,1 13,1 3,4 2,7 Nyugat-Dunántúl 35,1 12,6 3,2 18,3 Dél-Dunántúl 4,3 13,8 5,1 19,6 Észak-Magyarország 44,4 18,4 7,1 26,5 Észak-Alföld 42,7 17,2 6,5 21,4 Dél-Alföld 41,8 13,2 4,5 24,6 Ország 38,6 13,4 4,3 22,4 Forrás: Ferge Zs., Darvas Á. (vál., szerk.) Gyerekesélyek Magyarországon. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 21. évi jelentése (KSH adatok alapján) 2. táblázat: Munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási ráták régiónként és összesen, 21. (%) (15-64 évesek) Régió Munkanélküliségi ráta, Foglalkoztatási ráta, % Aktivitási ráta, % Dél-Alföld 1,7 54,4 61, Dél-Dunántúl 13,4 52, 6,1 Észak-Alföld 14,2 49,1 57,3 Észak-Magyarország 16,3 48, 57,3 Közép-Dunántúl 11,1 56,9 63,9 Közép-Magyarország 7,8 61,7 66,9 Nyugat-Dunántúl 11,4 57,6 64,9 Összesen 11,2 55,4 62,4 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő -17 éves gyerekek aránya, 28 (%) Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép 4

5 Az utolsó reprezentatív cigánykutatás (Kemény et al. 23) szerint az Észak- Magyarországi régióban 14% volt a roma népesség aránya, a sorban utána következő Dél-Dunántúli régióban is mindössze 7,1% (az országos átlag 6%). Heves megyében 16, Nógrádban 14,2, Borsodban 13,3% a cigányság becsült aránya, amely szerint a teljes magyarországi roma népesség harmada ebben a három megyében él 5 (3. ábra). 3. ábra: A cigány népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: KSH, a 21. évi Népszámlálás adatai) Forrás: Cserti Csapó Tibor A régió számos térségében nő a cigány népesség száma, koncentrációja erősödik, leszakadása mélyül. Az ország szegregátumainak negyede (236 telep/telepszerű lakókörnyezet) Észak-Magyarországon van. Az NFÜ megbízásából készült felmérés (21) szerint 6 a régióban 166 településen mintegy 33 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben. Ez egyedül az Észak-Alföldi régiónál mutat alig kedvezőbb helyzetet (3. táblázat). 3. táblázat: Szegregátumok jellemzői, 21. Régió Szegregátumban élő lakosság Szegregátummal rendelkező települések Szegregátumok száma, db aránya, % száma, db aránya, % száma, db aránya, % Észak-Alföld , , ,5 Észak-Magyarország , , ,3 Dél-Dunántúl , , ,3 Közép-Magyarország 761 6,5 34 5,5 62 6,4 Dél-Alföld 616 5,6 3 4,8 46 4,7 Közép-Dunántúl ,1 49 7,9 82 8,4 Nyugat-Dunántúl , ,6 11 1,4 Összesen Forrás: Domokos V. (211) 5 Kemény I., Janky B., Lengyel G. (24) A magyarországi cigányság Budapest: Gondolta Kiadó- MTA Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 6 Domokos V. (211) Kidolgozott javaslattétel egy, a marginalizált közösségek lakhatási problémáinak megoldását segítő integrált megközelítésű pályázati konstrukcióhoz. (Az elemzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság LHH Fejlesztési Programiroda megbízásából készült.) 5

6 Az önkormányzatok többsége nehezen birkózik meg a sokakat érintő tartós munkanélküliség, segélyezetti lét okozta szociális problémákkal és a jelentős számú cigány népesség gondjaival. Kistérségi szintű, kistérségek közötti és regionális munkaerőpiac sem igen létezik (kivéve a 4-5 nagyobb város szűk vonzáskörzetét, ugyanakkor Ózd és környéke teljes mértékben leszakadó), a kistelepüléseken 5-6%-os a regisztrált munkanélküliség. Sok helyen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, még úgy is, hogy közfoglalkoztatási lehetőségeik beszűkültek. A szociális és foglalkoztatási problémák kezelésére az önkormányzatoknak a szűkös anyagi és humánerőforrás miatt csak korlátozott intézmény-és eszközrendszerük van: a gyerekek napközbeni ellátása hiányos, az óvodák-iskolák fenntartási gondokkal küzdenek, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások többsége kistérségi tárulási formában működik (a szakemberek leterheltek, egy-egy településre heti néhány óra jut). 29-ben a régióban volt a legalacsonyabb a napközbeni ellátásban részesülő gyerekek aránya (48%), a második legmagasabb a hátrányos helyzetű óvodások (48%), valamint a korai iskolaelhagyók aránya (15%). 29-ben egy családgondozóra 22, egy gyermekjólétis szakemberre 64 gyerek jutott, miközben ezer azonos korú lakosra átlagosan 1,3 olyan gyerek jutott, aki már a gyermekvédelmi szakellátásban van. A régió 27 munkaügyi kirendeltsége 21-ben összesen regisztrált munkanélküli tartott nyilván (NFSZ). Régió 4. táblázat: Gyermekjóléti-szociális szolgáltatások néhány jellemzője régiók szerint és összesen, 29 Napközbeni ellátásban részesülő -5 évesek aránya, % Hátrányos helyzetű óvodások aránya, % Korai iskolaelhagyók aránya, % Egy szociális szakemberre jutó gyermekek száma (családsegítő), fő Egy szociális szakemberre jutó gyermekek száma (gyermekjóléti szolgálat), fő Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek aránya ezer azonos korú lakosra, fő Közép-Magyarország 48,6 12,2 7,9 12,8 5,4 7,5 Közép-Dunántúl 49,7 2,7 13,7 21,4 36,5 7,6 Nyugat-Dunántúl 51,2 17, 9,2 23,4 3,3 6,9 Dél-Dunántúl 5, 39,2 13,1 14,5 54, 12,9 Észak-Magyarország 47,7 48,4 14,5 21,5 63,9 1,3 Észak-Alföld 49,9 49,5 14,8 44,7 48,2 13,7 Dél-Alföld 52,3 32,8 8,8 24,4 53,4 9,6 Összesen 49,6 29,2 11,2 23,7 48,7 9,6 Forrás: Ferge Zs., Darvas Á. (vál., szerk.) Gyerekesélyek Magyarországon. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 21. évi jelentése (KSH adatok alapján) Ebben a társadalmi-gazdasági környezetben fontos a foglalkoztatási-képzési lehetőségekkel, a hátrányos helyzetű csoportokkal, a cigány közösségekkel foglalkozó civil szervezetek szerepvállalása. A Civil Szolgáltató Központ nyilvántartása szerint a régióban 1128 civil, non-profit szervezet létezik 7. Inaktivitásukra abból következtetünk, hogy nekik mindössze 14%-uk (158 szervezet) frissítette 2 éven belül adatait. Közülük 25 működik szociális területen. 211-ben 858 szervezet nyert összesen 156,6 millió forint (átlagosan 1825Ft/szervezet) támogatást az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégium működési pályázatán. Jellemző azonban a szociális területen kívüli és a városi szervezetek dominanciája; a kistelepülések civil szervezetei kevésbé rendelkeznek megfelelő infrastrukturális, anyagi és szakmai háttérrel ahhoz, hogy hatékonyan tudják segíteni hátrányos helyzetű célcsoportjukat, illetve előmozdítani saját fejlődésüket. 7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 63, Nógrádban 184, Hevesben 314 szervezet. Forrás: 6

7 1.2. EGER ÉS KÖRNYÉKE Környezet (2.) Eger (55 fő) az Észak-Magyarországi régió második legnépesebb városa, egyúttal a 17 településből álló Egri kistérség központja. Eger munkaerőpiaca, gazdasága a kistérség nagy része számára elérhető, így a kistérség fejlődőnek számít, társadalmi-gazdasági fejlettségét jelző komplex mutatójának értéke 3,64 (az országos átlag 2,9). 8 Ennek ellenére itt is vannak kedvezőtlen helyzetű települések, ahol magas a munkanélküliség és a roma népesség aránya (Kerecsend, Egerbakta, Verpelét, Tarnaszentmária); a kistérségen belüli egyenlőtlenségek jelentősek (5. táblázat). A várostól mindössze 9 kilométerre lévő Egerbaktán kiugróan magas a munkanélküliségi ráta (24%), de igen jelentős Kerecsenden (16%), Demjénben, Tarnaszentmárián és Verpeléten is (12-12%). Ezeken a településeken a cigány népesség aránya is magas (15-2% közötti). 5. táblázat: Az Egri kistérség településeinek néhány mutatója, Települések Lakónépesség száma, fő (21) Munkanélküliségi arány, % (28) 18 napon túl regisztráltak aránya, % (29) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők a -17 évesek arányában, % (28) Az állandó vándorlások egyenlege, ezrelék (29) Andornaktálya ,2 6, 6, 15,5 Demjén ,4 39,7 36,9-14, Eger ,1 57, 14,2-2,1 Egerbakta ,6 7,6 56,8 1,3 Egerszalók ,3 5, 28,6-11,2 Egerszólát ,8 53,3 2,3 15,8 Feldebrő ,3 34,8 32,,9 Felsőtárkány ,8 52,9 17, 6,9 Kerecsend ,6 54,3 75,1-4,3 Maklár ,7 52,7 12,8 7,3 Nagytálya 861 6,6 54,7 23,9-2,3 Noszvaj ,5 62,8 18, 14, Novaj ,9 6, 14,5-1,2 Ostoros ,1 6, 12,6-5,9 Szarvaskő 376 6,3 52,9 9,7-8,2 Tarnaszentmária 27 12,2 38,1 25,7-7,9 Verpelét ,8 51,5 48, -8,8 Egri kistérség ,4 56,1 2,8-1,1 Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép és TEIR, KSH A közelmúltban Eger jelentős infrastrukturális beruházásokat, fejlesztéseket valósított meg, mindezek ellenére népessége csökken, az állandó vándorlások egyenlege 29-ben is negatív (-2,1 ezrelék), és a születések száma is csökken. 199 és 2 között a lakosság száma mintegy 3 ezer fővel, majd a következő évtizedben (29-ig) szinte ugyanennyivel fogyott. A város lassú elöregedését jelzi, hogy a -17 évesek népességen belüli aránya (16%) alacsonyabb, a 6 éven felüliek aránya (23%) magasabb az országos átlagoknál (TEIR, KSH). A cigány népesség becsült aránya 6-7 százalék, de a romák alapvetően két városrészben koncentrálódnak (a 21 ezer fős Északi városrészben és az azzal határos, 42 fős Felnémeten), ezekben található a város két szegregátuma (Szala, Béke-telep). 8 KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 28. 7

8 Eger szociális intézményrendszere megyei jogú városként kiépült, a Családsegítő Intézet telephelyei több városrészben elérhetők, van adósságkezelési szolgáltatás is, a gyerekek napközbeni ellátása terén viszont jelentősek a hiányok (a -2 évesek mindössze 17%-a jár bölcsődébe). Általános munkaerőpiaci szolgáltatás, tanácsadás a belvárosi munkaügyi kirendeltségen vehető igénybe. Az egri kirendeltség 21. decemberben a kirendeltség kistérségi hatókörében összesen 5143 regisztrált munkanélküli és inaktív személyt tartott nyílván; ez 11,4 %-os munkanélküliségi és 63,2%-os aktivitási rátát jelent (4. ábra). 4. ábra: Munkanélküliségi mutatók az Egri munkaügyi kirendeltség működési területén, 21. december Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉG Helyzetelemzés (1.) A tervezett fejlesztés egyik iránya 11 észak-magyarországi kistérséget érint: Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásárai (Heves megye), Ózdi, Mezőkövesdi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Bátonyterenyei, Salgótarjáni (Nógrád-megye). (A régió 28 kistérségének 4%-a.) A 11 kistérség 29 településén (15 város és 194 község) összesen 51 ezer ember él (a régió népességének 41%-a). A kistérségek közül 3 hátrányos helyzetű (Bélapátfalvai, Füzesabonyi, Mezőkövesdi), 2 tartozik a 47 legrosszabb helyzetű (Pétervásárai, Salgótarjáni), 3 (Hevesi, Ózdi, Bátonyterenyei) a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek sorába. Ezek társadalmi-gazdasági lemaradását jelzi, hogy komplex mutatójuk 9 jóval az országos átlag alatti (2,9), de a programba bevont kistérségek 72%-ának mutatója szintén rosszabb az országos átlagnál. Nem véletlen, hogy a 29 település majdnem fele (14) hátrányos helyzetű, kedvezményezett. (6. táblázat) 6. táblázat: A programba bevont kistérségek főbb jellemzői Kistérség Megye Települések száma Lakónépesség száma (29) (fő) Komplex mutató (KSH) HH kistérség Város Község Bélapátfalvai Heves , Egri Heves , Füzesabonyi Heves , Gyöngyösi Heves , Hatvani Heves , Hevesi Heves , LHH 47 LHH 33 Hátrányos helyzetű települések száma 9 KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 28. 8

9 Kistérség Megye Települések száma Lakónépesség száma (29) (fő) Komplex mutató (KSH) HH kistérség Város Község Bélapátfalvai Heves , Pétervásárai Heves , Mezőkövesdi B-A-Z , Ózdi B-A-Z , Bátonyterenyei Nógrád , Salgótarjáni Nógrád , LHH 47 LHH 33 Hátrányos helyzetű települések száma Összesen ,9 (országos átlag) Forrás: TEIR, KSH, MTA KTI Erőforrástérkép * 311/27 (XI. 17.) Korm.rend. **24/26. (XI.3.) Korm.rend A vándorlások egyenlege mind a 11 kistérségben negatív, még a viszonylag jelentős vonzerővel rendelkező Egri és Gyöngyösi kistérségből is többen vándorolnak el, mint ahányan beköltöznek. Öt kistérségben (Bélapátfalvai, Hevesi, Ózdi, Bátonyterenyei, Salgótarjáni) a vándorlási egyenleg a régiós átlagnál (-3,4) is kedvezőtlenebb (7. táblázat). A munkanélküliségi ráta három kistérségben (Egri, Gyöngyösi és Hatvani) jobb az országos mutatónál (11,2%), hat kistérségben viszont a magas régiós átlagot (16,3%) is meghaladja (az ózdiban 22,4%, a hevesiben 18,4%, a salgótarjániban 17,6%, a bélapátfalvaiban 17,5%, a bátonyterenyeiben 16,7%.) Az országos foglalkoztatási rátát (55,4%) a három legjobb helyzetű kistérség sem múlja felül, másik három (Hevesi, Mezőkövesdi, Ózdi) viszont a régiós arányt (48%) sem éri el (5. ábra). Kilenc kistérségben a munkanélküliek több mint fele tartós (legalább 18 napja) munkanélküli. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő -17 éves gyerekek aránya a 11 kistérség átlagát tekintve 42%. A régiós aránynál (44,6%) is többen kapják ezt a segélytípusú ellátást öt kistérségben (az ózdiban és a hevesiben a gyerekek 66, illetve 58%-a) (7. táblázat). 7. Táblázat: A programba bevont kistérségek néhány társadalmi-gazdasági mutatója Kistérség Munkanélküliségi ráta, % (21) Foglalkoztatási ráta, % (21) Aktivitási ráta, % (21) Tartós munkanélküliek aránya, % (29) Rgyk-ban részesülő -17 évesek aránya, % (28) Állandó vándorlások egyenlege, ezrelék (29) Bélapátfalvai 17,5 48,3 58,5 52,1 43,8-5,3 Egri 8,8 54,3 59,5 56,1 2,8-1,1 Füzesabonyi 14,2 48,8 56,9 53,4 48,1-3,3 Gyöngyösi 9,3 53,3 58,7 52,1 27,1 -,9 Hatvani 8,1 54,3 59,1 47,8 26,5-1,6 Hevesi 18,4 46,9 57,4 48, 57,6-3,4 Pétervásárai 16,4 5,5 6,6 5,5 49,4-2,7 Mezőkövesdi 13,4 46,3 53,5 52,8 38, -2,1 Ózdi 22,4 44,7 57,6 62,5 65,6-7,7 Bátonyterenyei 16,7 49,8 59,9 6,9 43,6-6,3 Salgótarjáni 17,6 49,2 59,7 58,2 45,1-5,2 ÉM régió 16,3 48, 57,3 57,2 44,6-3,4 Ország 11,2 55,4 62,4 53,4 27,5, Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép 9

10 5. ábra: Munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta a 11 kistérségben, a régióban és az országban, 21. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Egy 1993-as becslés szerint (Kertesi, Kézdi 1993) 1 a 11 kistérségben összesen mintegy 54 5 roma élt akkor, ez a mostani népességnek is a tizedét jelenti (a kistérségek népessége 1993 óta fogyott, a cigány népesség száma valószínűsíthetően nőtt). A kistérségek számos településén 2-5% a romák aránya, de vannak olyan falvak is, ahol 6-9%. A már idézett kutatások szerint: a három észak-magyarországi megyében a legmagasabb a romák aránya (13-16%; 23). Kistérségi bontásban a 21-es népszámlálás adatai állnak rendelkezésre, amelyek szerint jelentős alulbecslés mellett 2-9% közötti a romák aránya. A 21-es felmérés szerint a Hevesi kistérségben 28, az ózdiban és a salgótarjániban egyaránt 23, az Egri és a Gyöngyösi kistérségben szegregátum található, amelyekben összesen 1525 ember él. Az ország 174 kistérsége közül a szegregátumban élő népesség száma szerint a Hevesi kistérség a 16., a salgótarjáni a 2. a sorban. A szegregátumban élők aránya a 11 kistérség közül a Hevesi kistérségben (4,8%), a pétervásáraiban (4,5%) a legmagasabb, és 3% feletti a füzesabonyi (3,4%) és a bátonyterenyei (3,7%) kistérségben is. Az Egri Kistérség népességének 1,5%-a él szegregált lakókörnyezetben. (8. táblázat) Kistérség 8. Táblázat: A kistérségekben élő cigány népesség aránya, száma és a szegregátumok jellemzői Cigány népesség aránya, % (21) Roma népesség száma, fő (1993) Szegregátumok száma, db (21) Szegregátumban élő népesség száma, fő (21) Szegregátumban élők aránya, % (21) Bélapátfalvai 5, ,6 Egri 2, ,5 Füzesabonyi 4, ,4 Gyöngyösi 2, ,1 Hatvani 1, ,6 1 Kertesi G., Kézdi G. (1998) A cigány népesség Magyarországon. Dokumentáció és adattár. Budapest: Sociotypo 1

11 Kistérség Cigány népesség aránya, % (21) Roma népesség száma, fő (1993) Szegregátumok száma, db (21) Szegregátumban élő népesség száma, fő (21) Szegregátumban élők aránya, % (21) Hevesi 8, ,8 Pétervásárai 6, ,5 Mezőkövesdi 3, ,1 Ózdi 8, ,9 Bátonyterenyei 6, ,7 Salgótarjáni 4, ,3 Összesen ,1 Forrás: Népszámlálás, 21, Kertesi-Kézdi (1998), Domokos (21) 1.4. EGER VÁROS SZEGREGÁLT TELEPÜLÉSRÉSZEI, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK Helyzetelemzés (2.) Pályázatunk másik eleme elsősorban az Egerben, másodsorban az Eger környékén élő hátrányos helyzetű és roma emberek számára nyújt szolgáltatások, programok negyedévében Egerben összesen 2614 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, közülük 574 fő kapott rendszeres szociális segélyt. A tartós munkanélküliek aránya 26,6 % (697 fő) volt ebben az időszakban (6. ábra). A regisztrált munkanélküliek között a szakiskolai/szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők aránya a legmagasabb (31%), de jelentős a szakközépiskolát (23%) és a nyolc osztályt (18%) végzettek aránya is. A nyolc osztállyal sem rendelkezők aránya mindössze 1,3%, amely azt is jelzi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű csoportok nem feltétlenül tudnak igénybe venni különböző szolgáltatásokat (még egy megyei jogú városban sem). 6. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma Egerben, negyedév, fő Forrás: TEIR, OMMK munkanélküliségi adatok 11

12 7. ábra: A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, negyedév, % A városon belül a problémák koncentrálódása, halmozódása, a szolgáltatások hiánya miatt két területet (ez ezek környékét, tágabb környezetét) kell kiemelni. Fontos, hogy az itt élők többsége elszigeteltség, információ-hiány miatt kimarad a különböző szociális-munkaerőpiaci (és egyéb) szolgáltatásokból. A KSH lehatárolása szerint (21) Egerben szociális szempontból nem megfelelő lakóövezet a Szala (az Északi városrészben 3 utcás cigánysor) és a Béke-telep (tradicionális cigány telep Felnémeten 11 ). Ezek mellett az Északi városrész szegregációval veszélyeztetett területe a Szala környéke is 12 (8. és 9. ábra: Térképek). 8. ábra: A Szala és a Béke-telep elhelyezkedése, környéke Szala Béke-telep Forrás: Eger MJV IVS, Antiszegregációs terv 11 Felnémet 1961-ig önálló község volt. 12 Eger Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Antiszegregációs Terv, 28; KSH Heves Megyei Igazgatósága (23). A nagyvárosok belső tagozódása. 12

13 9. ábra: Eger város funkcionális lakóövezetei (a Szala és a Béke-telep városszerkezeti elhelyezkedése) Szala Forrás: KSH, 23 A két hivatalosan lehatárolt szegregátumban 21-ben 295 fő élt, ma ezeken a területeken és közvetlen környezetükben több mint 7 (alacsony iskolai végzettségű, tartós munkanélküli, inaktív, többségében cigány) ember él. A KSH 21-es mutatói jelzik a szegregátumban élők és a városi átlag társadalmi-gazdasági helyzete közötti szakadékot, amely erőteljesen megmutatkozik az iskolai végzettségben, a munkaerőpiaci helyzetben és természetesen a lakóhelyi-társadalmi elszigeteltségben is. Mindezek következményeként ezek az emberek folyamatos külső segítség, támogatás nélkül nem képesek enyhíteni kirekesztettségükön, amely pedig megfelelő szolgáltatások hiányában átöröklődik gyerekeikre, akik szintén hatalmas, többnyire behozhatatlan hátrányokkal kezdik meg életüket. Mindenesetre 21-ben a -14 évesek aránya kétszer-háromszor volt magasabb a Szalában (42%) és a Béke-telepen (29%), mint a városi átlag (15%). A nyolc osztályos végzettségűek aránya a Szalában 9%, a Béketelepen 87%, a városi átlag pedig ennek mintegy hatoda (15%) volt. Rendszeres munkajövedelemmel a város gazdaságilag aktív népességének 41%-a, a Szalában élők 82%-a, a béke-telepiek 75%-a nem rendelkezett 21-ben. (9. táblázat). Tíz év alatt a szegregátumban élők főbb mutatói és jövedelme helyzete nem javult jelentősen, illetve nem igazán közelített az városi átlagoz, ugyanakkor mindkét helyen történtek előrelépések. Az utóbbi években (26-28 között) a Béke-telep közmű-ellátottsága, 13

14 infrastruktúrája a Regionális Operatív Program keretében (ROP 2.2.) kiépült, és már vannak családok, akik bevezették otthonukba a vizet és a csatornát. A beruházást hosszú egyeztetési, közösségfejlesztési folyamatok előzték meg, amelyben központi szerepe volt a SZETA Egri Alapítványának és az általa fejlesztett, támogatott Béke-telep Rehabilitációjáért Egyesületnek, akik komoly érdekképviseleti, érdekérvényesítési tevékenységet is folytattak a telep érdekében. Nem rég alakult meg a Rác Hóstya Egyesület, amely a Szalában élőket igyekszik elérni különböző szabadidős-kulturális programokon keresztül. 9. táblázat: Eger város, a Béke-telep és a Szala néhány társadalmi-gazdasági mutatója, 21. Mutató Eger Béke-telep Szala Lakónépesség, fő évesek aránya, % 14,7 28,9 41,5 6 éven felüliek aránya, % 18,8 6, 6,4 Felsőfokú végzettségűek aránya, % 22,3,, Legfeljebb nyolcosztályos végzettségűek aránya, % 15,4 87, 89,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % 36,1 61,7 57,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, % 4,7 74,7 81,6 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya,% 6,5 85,4 n.a. Forrás: KSH, SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS Szükségletfelmérést a pályázati projekt irányainak, tevékenységeinek megfelelően két célcsoportban végeztünk hasonló módszerrel. A szükségletfelmérés eszköze a kérdőíves adatfelvétel, amelynek eredményeire alapozva (és a helyzetelemzést figyelembe véve) terveztük meg a projektet. A szükségletfelmérés módszertanának rövid leírása Civil szervezetek szükségletfelmérése (1.) a) Szempontrendszerünk szerint (roma/nem roma szervezetek; szociális terület; hátrányos helyzetű csoportok; roma összefogás; érdekvédelem; viszonylag kis kapacitás stb.) a bírósági nyilvántartás adatbázisa alapján és saját kapcsolatrendszerünk segítségével adatbázis készítése 155 civil szervezetről. b) A 155 civil szervezet megkeresése személyesen/telefonon/ ben kérdőíves adatfelvétel céljából. A kérdőív tartalma: szervezeti háttér-információk (kapacitás, anyagi források, munkaerő, taglétszám stb.) és szükségletfelmérés (szervezetfejlesztés, foglalkoztatási lehetőségekkel kapcsolatos és egyéb szolgáltatások iránti igények). c) A kitöltésre/visszaküldésre került 53 kérdőívet SPSS programmal elemeztük. Hátrányos helyzetű, roma emberek szükségletfelmérése (2.) a) A célcsoport lehatárolása szempontrendszerünk alapján (KSH szegregátumok, saját tapasztalatok, 18 éven felüli hátrányos helyzetű, főként roma emberek). Ezek alapján az elsődleges célcsoport meghatározása. b) A célcsoporton belül mintavétel nélkül (klienskörünk megszólítása, munkatársak kapcsolatrendszerének felhasználása, hólabda-módszer) 125 fő (18 éven felüli) lekérdezése kérdőívvel. A kérdőív tartalma: háttér-információk (demográfia, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, lakáshelyzet, adósság) és szükségletfelmérés (munkavállaláshoz kapcsolódó általános és speciális szolgáltatások, csoportos programok stb.) c) A 125 kérdőívet SPSS programmal dolgoztuk fel. 14

15 2.1. CIVIL SZERVEZETEK A 11 KISTÉRSÉGBEN A célcsoport bemutatása A bírósági nyilvántartás és kapcsolatrendszerünk alapján első körben 155 civil szervezet került a célcsoportba. 13 (Szükségletfelmérés 1. sz. Melléklete) Közülük a legtöbb szervezet az Ózdi (31), a Salgótarjáni (21) és az Egri (16) kistérségben található, a legkevesebb a bélapátfalvaiban (1. ábra). 84 szervezet községben, 71 városban működik. Egyrészt jellemző a kistelepüléseken szerveződött egyesületi forma, másrészt viszont 133 faluban (az összes község 69%-a) egyáltalán nem működik civil szervezet a meghatározott szempontok szerint. A 155 szervezet bizonytalan hátterét jelzi, hogy közülük mindössze 13 nyert támogatást az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégiumának 211-es működési pályázatán, összesen 2,67 millió forintot. (A legmagasabb összeg 87 ezer, a legalacsonyabb 45 ezer, átlagosan pedig 26 ezer forint a támogatás.) 1. ábra: Az adatbázisba került civil szervezetek száma kistérségenként, db Megkeressünkre 53 szervezet töltötte ki a kérdőívet (az adatbázisban szereplő 155 szervezet 34%-a), így elsődleges célcsoportunkat ők jelentik; válaszaik szerint határoztuk meg a projekt szolgáltatásait, elemeit. A kérdőívek SPSS programmal történő elemzése alapján mutatjuk be a célcsoportot és szükségleteiket. Minden eredménynél jelöljük, hogy az 53 szervezetből mennyi válaszolt az adott kérdésre (N). (A kérdőívet a Szükségletfelmérés 2.sz. Melléklete tartalmazza.) A szervezetek közül 16 alapítványi, 37 egyesületi formában működik. A legtöbben (39%) legfeljebb 2 éve alkultak, ugyanakkor 2-5 éve, illetve 5-1 éve működik a szervezetek mintegy ötöde (18, 2%), és jelentős az ennél régebb óta jelenlévő szervezetek aránya is (24%-uk több mint 1 éve alakult meg) (11. ábra). A legtöbb szervezet az Ózdi kistérségből (15%) küldte vissza kérdőívet, utána következik a salgótarjáni (13%), a mezőkövesdi, a gyöngyösi, a pétervásárai és az egri kistérségek (egyaránt 11%). Két olyan szervezet is szerepel a mintában, amelyek Budapest székhellyel, de helyi irodával/telephellyel működnek a térségben (12. ábra). (A Hevesi kistérségből egyetlen kérdőív érkezett vissza (Kisköre), ugyanakkor a szolgáltatásokra, programokra vonatkozó válaszok nem szerepelnek, így őket nem vettük bele a mintába. Ezzel együtt a Hevesi kistérség bemutatott helyzete miatt fontos célterülete fejlesztésünknek.) A szervezetek fele (49%) csak székhely településén, 16%-uk a kistérségben, 8%-uk a 13 A minta összeállításakor számoltunk azzal, hogy a szervezetek egy része már nem működik vagy nem elérhető. Ezt a kérdőívezés során sikerült felderítenünk. 15

16 megyében, 6%-uk a régióban működik, és némileg meglepő módon 14%-uk országos hatákörűként definálta önmagát (13. ábra). (Ez abból adódik, hogy egy-egy szervezet nevében országos, ugyanakkor tevékenysége közel nem terjed ki az ország területére.) 11. ábra: A szervezetek megoszlása a szervezet működésének ideje szerint, % N= ábra: A szervezetek száma (db) és megoszlása (%) kistérségenként N= ábra: A szervezetek megoszlása (%) és száma (db) működési terület szerint N=51 16

17 A szervezetek kapacitásának fontos mutatója, hogy hány fizetett munkatárssal dolgoznak. Ezen a téren igen jelentősek a hiányok: 39 szervezetnek egyetlen főállású, 36-nak egyetlen megbízással/nem rendszeresen foglalkoztatott munkatársa sincs. Összesen 1 szervezetben van főállású alkalmazott: 3-ban 1-2 fő, 2-ben 3-5 fő, 1-ben 5-1 fő, 4-ben pedig több mint 1 fő dolgozik főállásban. Megbízással/nem rendszersen foglalkoztatott munkatársa összesen 13 szervezetnek van, közülük 1-ben legfeljebb 1, 3-ban több mint 1 fő dolgozik ebben a formában (14. ábra). Két szervezetnek egyáltalán nincsenek aktív tagjai. A leggyakoribb az 1-5 (13 szervezet), a 6-1 (12 szervezet) és a 11-2 (13 szervezet) fős aktív tagság, és további 1 szervezetben 21-5 aktív tag tevékenykedik (15. ábra). 14. ábra: A szervezetek száma a főállású és a megbízással/nem rendszeresen foglalkoztatott munktársak száma szerint, db N= ábra: A szervezetek száma az önkéntesek és az aktív tagok száma szerint, db N=51 A szervezetek 21-es és 211-es anyagi forrásai valamennyire tükrözik egyrészt szűkös erőforrásaikat, másrészt összhangban vannak az elnyert NCA-támogatások mértékével. 211-ben ötödüknek (19%) semmilyen forrása nem volt, a leggyakoribb (28%) a 1-5 ezer forint közötti összeggel rendelkezők száma, tizedük (11%) 1-5 millió forintból gazdálkodik ebben az évben. 21-ben a szervezetek negyedének (25%) nem volt 17

18 semmilyen bevétele, 36%-uk 5-1 ezer, 15%-uk 1-5 ezer forint közötti forrásból működött. Egyaránt 9% azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek 21-ben 5 ezer-1 millió, illetve 1-5 millió forint közötti anyagi forrással rendelkeztek, és tavaly még 4%-uk több mint 5 millió forintból gazdálkodhatott (16. ábra). A kapacitás, a humánerőforrás, a kapcsolatrendszer szempontjából nem mellékes az sem, hogy milyen csatornákon keresztül jutottak pénzhez, támogatáshoz a szervezetek: a legkevesebben (16%) uniós pályázaton nyertek támogatást, a szervezetek fele (46%) cégek, vállalkozások adományaiból jutott pénzhez. Meglepő, hogy a hazai pályázatokon és a magánadományokból, tagok támogatásából forrásokat szerzők aránya egyaránt 63%. Sokan (73%) az egyéb kategóriát is megjelölte, amely elsősorban önkormányzati vagy egyházi támogatást jelent (17. ábra). 16. ábra: A szervezetek megoszlása a 21-es és 211-es anyagi források mértéke szerint, % N= ábra: A szervezetek arányai a szervezet forrásainak típusa szerint, % N=53 (Több választ is meg lehetett jelölni.) Az anyagi források mellett szintén fontos háttértényező a szervezetek humánerőforrásának mennyisége és minősége. A szervezetek 15%-ában egyetlen formális vezető van, majdnem kétharmadában (63%) 2-4, ötödében (19%) 5-8, 4%- ában 1-12 fős a formális vezetőség (18. ábra). Pozitívum, hogy a vezetők több mint fele (55%) felsőfokú, 4%-uk középfokú végzettséggel rendelkezik, és viszonylag alacsony 18

19 (4%) a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya. A vezetőség iskolai végzettségét a negyedik tagig kérdeztük meg, amely alapján az látszik, hogy középfokú végzettség dominál, kivéve a 4. vezetőségi tagot (ahol azonban a válaszadó szervetek száma már csak 1) (1. táblázat). 18. ábra: A szervezetek száma (db) és megoszlása (%) a formális vezetők száma szerint N= táblázat: A szervezetek megoszlása a vezetőség tagjainak iskolai végzettsége szerint, % Válaszadó Nyolc Vezetőség tagjai osztály, % Középfok, % Felsőfok, % Összesen, % szervezetek száma (db) Vezető vezetőségi tag vezetőségi tag vezetőségi tag vezetőségi tag Utolsó háttárinformációként a megvalósított programokról kérdeztük a szervezeteket: legalább egy programot 4 szervezet, kettőt 32, hármat pedig 24 szervezet jelölt meg legfontosabbként (19. ábra). 19. ábra: A szervezetek száma a megjelölt megvalósított (legfontosabb) programok száma szerint, db N=

20 2.1.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása Kérdőívünk második része a szervezetek igényeire, szükségleteire vonatkozó kérdésblokkokat tartalmazott. Ezek középpontjában a pályázati projekthez illeszkedő tervezett szolgáltatások, programok álltak, de egyéb szükségleteket is felmértünk a kérdíőves adatfelvétel során. Kiindulási pontként fontos rögízteni, hogy az 53 szervezet közül 46 fontosnak tartja szervezete fejlődését, megerősítését, 6 szervezet erre a kérdésre nem tudott/nem akart válaszolni, de mindössze egy mondta azt, hogy ez számára nem fontos. A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának segítését 38 szervezet tartja fontosnak, 9 nem válaszolt erre a kérdésre, 6 szervezet számára pedig nem fontos ez a cél (2. ábra). A fejlődés szempontjából a legtöbben a pályázati pénzek megszerzését és a más szervezetekkel történő kapcsolatépítést tartják fontosnak (egyaránt 92%). Szintén sokan (82%) vennének részt képzéseken, tanfolyamokon azért, hogy a szervezet fejlődjön. A szervezetek 58%-a fotosnak tartja a fizetett munkatársak, felük pedig a tagok számának növelését. Háromnegyedük (73%) a fejlődés szempontjából fontos, egyéb lehetőségeket is említett (11. táblázat), amelyek közül kiemelendő a szupervízió lehetősége, az állandó média-megjelenés, a tagok aktivizálása, a közhasznú tevékenységek bővítése és a programok színvonalának emelése. 2. ábra: Fontosnak tartja-e szervezete további fejlődését, megerősítését? és Fontosnak tartja-e, hogy szervezete részt vállaljon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának segítésében? (szervezetek száma, db) N= táblázat: Miben látja a fejlődési lehetőségeket szervezete számára? Fejlődési lehetőség Fontos, % Nem fontos, % Összesen, % Válaszadó szervezetek száma (db) Tagok számának növekedése Fizetett munkatársak számának emelkedése Részvétel képzéseken, tanfolyamokon Pályázati pénzek megszerzése Kapcsolatépítés más szervezetekkel Egyéb

21 A szervezetek legalább fele (55%) minden felsorolt ismerettípust, információt fontosnak gondol foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése érdekében. Háromnegyedük fontosnak/nagyon fontosnak tartja a közhasznú foglalkoztatás lehetőségeinek megismerését (73%), munkaerőpiaci programokban való részvétellel kapcsolatos információk megszerzését (72%). Kétharmaduk (67%) érdeklődik az egyesületi/alapítványi vállalkozás, 6-6%-uk a munkaerőpiaci, foglalkoztatási tanácsadás lehetőségei, illetve az álláskeresési tanácsadás, technikák iránt. A szervezetek fele (55%) a szociális szövetkezet lehetőségeit is fontosnak tartja a foglalkoztatási lehetőségek bővítése szempontjából (21. ábra). Mindezek azt jelzik, hogy a szervezetek többsége eltérő mértékben, de nyitott a különböző ismeretek megszerzésére, amelyre már lehet alapozni a projekt tervezett szolgáltatásait, programjait. 21. ábra: A szervezet foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése érdekében milyen ismeretekre van szüksége? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, % N=46-48 A szervezetek 87%-a fejlődése szempontjából fontosnak tartja ismertségének növelését, amely azt jelzi, hogy túlnyomó többségük túllépne jelenlegi határain, és ennek érdekében ahogy a szükségletfelmérés mutatja készek is tenni a szervezetek. A kérdőívben felsorolt szolgáltatások/lehetőségek közül további hatot a szervezetek több mint 7%-a fontosnak ítélt: szervezetfejlesztési ismereteit és forrásszerzési technikáit egyaránt 79%-uk bővítené, 77-78%-uk fontosnak gondolja a kommunikációs technikák fejlesztését, a médiamegjelenést, illetve közösségfejlesztési módszerek elsajátítását. A szolgáltatások és programok tervezése szempontjából fontos, hogy a válaszadók 71%-a a szabadidő-szervezésről, a játékmódszertanról is szerezne új ismereteket. Mindezek mellett a szervezetek 61-71%-a a jogi és pénzügyi, valamint a vonatkozó jogszabályváltozásokról szóló szolgáltatásokat is fontosnak tartja az egyesület/alapítvány fejlődése szempontjából (22. ábra). 21

22 22. ábra: Milyen típusú lehetőségeket/szolgáltatásokat tart fontosnak szervezete fejlődése szempontjából? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, % N=46-49 A projekt szempontjából alapvető fontosságú a szervezetek nyitottsága, együttműködési készsége. A kérdőívek elemzése alapján az látszik, hogy ezen a téren is lehet alapozni a válaszadó egyesületekre/alapítványokra. Az együttműködés felkínált öt formája, fóruma közül a szervezetek legalább 81%-a mindet fontosnak tartja. A legnépszerűbb a jó gyakorlatok látogatása (92%), melynek keretében elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásában tapasztalt szervezeteket, programokat tudjuk felkeresni; ilyenek vannak az Észak-Magyarországi régióban is. Egyaránt 85% számára fontos a hálózatépítés és a közös érdekérvényesítés, amelyek szintén meghatározó elemei lehetnek a projektnek. A folyamatos kapcsolattartást, az információk áramlását (amely tulajdonképpen a közös munka egyik előfeltétele) a válaszadók 83%-a, a közös programokat 81%-a tartja fontosnak a szervezet fejlődése érdekében. 23. ábra: Mennyire tartja fontosnak szervezete fejlődése szempontjából az együttműködés, a kapcsolatépítés különböző formáit? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, % N=48 22

23 A válaszadási hajlandóság és az eredmények alapján a projekt előzetes irányainak megfelelően a szolgáltatások és programok tervezhetők; előreláthatólag a civil szervezetek élni kívánnak a felkínált lehetőségekkel és együttműködési készségük is jelentős. Fejlődésük és foglalkoztatási lehetőségeik bővítése érdekében 98%-uk részt venne egynapos képzéseken és különböző témájú szakmai fórumokon, és 9%-uk többnapos képzéseket is vállalna (48-49 szervezet válaszai alapján) (12. táblázat). A szervezetek 79%-a 1-5 főt tudna bevonni a kérdőív alapján megismert tervezett szolgáltatásokba, programokba, 6%-uk 6-1 főt, tizedük pedig 11-2 főt tudna mozgósítani (24. ábra). A 48 válaszadó tájékoztatása szerint az általunk tervezett projekttevékenységekbe összesen 245 bevonható, aktivizálható személy van a civil szervezetek látókörében, amely létszámára bőven lehet alapozni. 12. táblázat: Szervezete részt venne-e a következőkön, illetve kihasználná-e a következő lehetőségeket a fenti témákban (útiköltség-térítés és ellátás mellett)? Képzés/fórum Igen, % Nem, % Összesen, % Válaszadó szervezetek száma (db) Egynapos képzés Többnapos képzés (2-3 nap) Különböző témájú szakmai fórumok ábra: A válaszadó szervezetek száma (db) és megoszlása (%) a tervezett szolgáltatásokba/programokba bevonható személyek száma szerint N=48 A tervezés szempontjából elengedhetetlen azoknak az információknak a figyelembe vétele, amelyek a közös munka jellegére és feltételeire vonatkoznak. A válaszadó szervezetek 28%-a csak hétköznap, 37%-a csak hétvégén, ugyanakkor 35%-a bármikor részt venne a tervezett programokon, képzéseken (43 válaszadó). Fontos, hogy 93%-uk számára az elsősorban Egerbe utazás elfogadható, megoldható (ismerve a kis civil szervezetek kapacitását, ez jelentős arány még akkor is, ha a válaszadó szervezetek száma itt csak 41). Teljes válaszadási arány (53) mellett a szervezetek háromnegyede (72%) számára a kapcsolattartás minden formája megfelelő, és egyaránt mintegy tizedük számára csak es (9%), csak telefonos (11%) vagy csak személyes (8%) kapcsolattartás fogadható el (25. ábra). 23

24 25. ábra: Szervezete számára milyen feltételek/körülmények között lenne elfogadható különböző képzéseken/szakmai programokon/tanácsadásokon való részvétel? Megfelelő időpontok megoszlása, % Megoldható-e az utazás, % N=43 N=41 Kapcsolattartás formája,% N=53 Kérdőívünk utolsó nyitott kérdésre ( Kérjük, ossza meg velünk a kérdőív kitöltése során felmerült gondolatait, ötleteit, igényeit! ) 21 szervezet válaszolt. A főbb megjegyzéseket nem rangsorolva, nem rendszerezve, változtatás nélkül soroljuk fel abból a megfontolásból, hogy ezek egyrészt tükrözik a civil szervezetek problémakörhöz való hozzáállását, másrészt számos ponton kapcsolódnak tervezett projektünkhöz, illetve szélesítik annak látókörét. - Fontos témák, amelyekkel a képzéseknek foglalkozni kell: 1. kiadványok megjelentetése, amelyek fontosak a civil szervezeteknek ; 2. új civil törvény kapcsán a közhasznúsággal kapcsolatos ismeretek; 3. médiaismeretek; 4. szociális szponzoráció; 5. adománygyűjtés módszertana; 6. civil és önkormányzati együttműködés; 7. pályázati partnerségek; 8. lobby tevékenység és annak szabályozása; 9. pénzügyi képzés és tanácsadás; 1. tanulmányutak szervezése, civil szervezetek akkreditációs lehetőségei; 11. Nagyon fontos a megelőzés, a lakosság tájékoztatása már gyermekkortól kezdve, hogy megelőzhető legyen a mélyszegénység. - Fontos lenne még szorosabbra fűzni a hasonló profilú szervezetek együttműködését, adatbázist létrehozni a munkájuk alapján, hogy hatékonyabban lehessen a célcsoport igényeit kiszolgálni. - Vágyunk újabb használható pályázatokra, melyek leginkább a munkabérekre irányulnának, mert a hátrányos helyzetű célcsoportunkkal foglalkozó munkatársak esetében is erre van a legnagyobb szükség. - Közösségi színterek létrehozásával kapcsolatos információk. - A civil szervezeteknek nagyobb teret kell adni a képzésekben, és képzések kellenek a rászorulóknak. - A kapcsolatépítés más szervezetekkel különösen fontos. - Működéssel (adminisztráció, NAV ügyintézés, elszámolások) kapcsolatos információk. - Igény lenne pályázatírási ismeretek, PCM elsajátítására; továbbá források lehívásának technikáira. A fórumok szervezésében segítséget nyújtunk (pl. terem biztosítása). 24

25 2.2. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK EGERBEN A célcsoport bemutatása A két szűken lehatárolt, fentebb társadalmi-gazdasági mutatókkal jellemzett szegregátum lakossága 21-ben összesen 295 fő volt (KSH). A Béke-telephez a lehatárolás szerint nem tartozó Béke-utcát és Felnémet más hátrányos helyzetűek, romák által koncentráltan lakott utcáit (József Attila, Kovács Jakab, Tárkányi), valamint a Szala környékét is elsődleges célterületnek tekintjük, ahol jelentős a munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű népesség, különösen a romák aránya. (Ezeken a területeken a népesség száma a városi tendenciával szemben 21 óta nőtt.) Az elsődleges célcsoportba számításaink és tapasztalataink szerint mintegy fő tartozik, közülük fő 18 éven felüli. (Szolgáltatatásaink számukra és az Eger más részein, a város környékén élő hátrányos helyzetű emberek számára is nyitottak, másodlagos célcsoportunk így az elsődlegesnél jóval népesebb.) Az elsődleges célcsoport teljes körű vagy reprezentatív lekérdezését nem tudtuk vállalni, közülük 125 főt kerestünk meg kérdőívünkkel (a célcsoportba tartozó 18 éven felüliek 26-28%-a), akiknek szükségleteire alapvetően építünk. (Az azonos élethelyzetből, társadalmi-gazdasági háttérből adódóan az elsődleges célcsoport negyedének megkérdezésén alapuló eredmények lehetővé teszik a célcsoport egészét érintő következtetések levonását, szolgáltatások tervezését, valamint külön kérdésblokk vonatkozott a gyerekeket célzó szolgáltatásokra, programokra.) (A kérdőívet a Szükségletfelmérés 3.sz. Melléklete tartalmazza.) A kérdőívek elemzése alapján a válaszadók 43%-a férfi, 57%-a nő. A legtöbben (38%) a 35-5 év közötti korcsoportba tartoznak, de jelentős a évesek aránya is (3%), további 16% éves, 13% 51-6 év közötti, 2% pedig 6 éven felüli. Az önmagukat romának vallók aránya 89%, amely célcsoportunk ismeretében nem meglepő, ugyanakkor a nem romák 11%-os aránya is jelzi, hogy nem kizárólag a cigány lakosságra fókuszálunk. A lakóhely viszont valamelyest determinálja a roma származást (és a munkanélküliséget, kirekesztettséget): a megkérdezettek háromnegyede (73%) a Béke-telepen és környékén, 14%-a a Szalaparton és környékén él, 7%-a Felnémet, 6%- a Eger más részein lakik (13. táblázat). 13. táblázat: A megkérdezettek megoszlása (%) és száma (fő) nem, életkor, etnikai hovatartozás és lakóhely szerint Nem Dimenzió A megkérdezettek megoszlása, % száma, fő Férfi Nő Összesen Életkor éves éves 35-5 éves 51-6 éves 6 éven felüli Összesen

26 Etnikai hovatartozás A megkérdezettek Roma Nem roma Összesen Lakóhely Béke-telep (és környéke) Felnémeten máshol 7 9 Szalapart (és környéke) Egerben máshol 6 7 Összesen A tervezett szolgáltatások szempontjából kiemelkedően fontos a célcsoport iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása. Ezek a mutatók tartós munkanélküli, többségében alacsony iskolai végzettségű célcsoportról lévén szó igen kedvezőtlen képet mutatnak. A válaszadók tizede a 8 osztályt sem végezte el, 58%-uk általános iskolai, 16%-uk szakmunkásképző/szakiskolai végzettséggel rendelkezik, tizedük OKJ-s képzettséget szerzett, az érettségizettek aránya mindössze 3%, a diplomásoké 1%, és alig 2%-uk tanul jelenleg (26. ábra). A legtöbben (42%) regisztrált munkanélküliek, tizedük közfoglalkoztatott, 15% gyesen/gyeden/gyeten van, 9% nyugdíjas/rokkantnyugdíjas, és mindössze 6% foglalkoztatott (bejelentett munkaviszonnyal) (27. ábra). 26. ábra: A válaszadók megoszlása iskolai végzettség szerint, % N= ábra: A válaszadók megoszlása gazdasági aktivitás szerint, % N=125 26

27 A munkaerőpiaci helyzet, a gazdasági aktivitás ismeretében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 7%-ának háztartásában az összes havi jövedelem legfeljebb 1 ezer forint; közülük 18% azok aránya, ahol a háztartás havi jövedelme 5 ezer forint alatti ezer forintos jövedelemmel a megkérdezettek háztartásainak mindössze tizede rendelkezik (28. ábra). Az egy főre jutó átlagjövedelem 24 4 forint (a megkérdezett 5%-ának háztartásában legfeljebb 22 Ft.) A jövedelmi helyzet akkor még kedvezőtlenebbnek tűnik, ha látjuk, hogy a válaszadók 6%-ának van 18 éven aluli gyereke. Így az összes megkérdezett negyede egygyerekes, 18%-a kétgyerekes, 17% 3-4 gyerekes. Eszerint összesen 144 gyerek szülője válaszolt a kérdőívre, amely a szükségletfelmérés és a szolgáltatások egy részének tervezése szempontjából fontos kiindulási pont (14. táblázat). 28. ábra: A válaszadók megoszlása a háztartás jövedelemi helyzete szerint, % N= táblázat: A megkérdezettek megoszlása (%) és száma (fő) gyerekszám szerint, a gyerekek száma összesen Gyerekszám a A megkérdezettek háztartásban megoszlása, % száma, fő Gyerekek száma összesen Nincs gyereke gyerekes gyerekes gyerekes gyerekes Összesen A jellemzően (de nem kizárólag) szegregált lakókörnyezetet tükrözik azok az eredmények, amelyek a megkérdezettek negyedének lakásában nincs víz (24%) és benti WC (26%), harmaduk (32%) otthonából hiányzik a fürdőszoba (29. ábra). Tudjuk, hogy a civilizációs eszközök hiánya, a lakás komfortfokozata kihat az élet szinte minden területére, legyen szó a gyerekek iskolába járásáról, a társas kapcsolatokról vagy éppen a szülők munkavállalási esélyeiről. Éppen ezért ezeket a körülményeket a szolgáltatások, programok tervezésekor figyelembe kell venni. A tervezett egyéni szociális munka, tanácsadás szakmai tartalmának kialakításakor fontos szempont, hogy díjhátralék, rezsitartozás miatt a megkérdezettek 17%-ának lakásában ki van kapcsolva a víz, 14%-nál a villany, és 18%-ukat fenyegeti a kilakoltatás veszélye. Igaz, a válaszadók háromnegyede (74%) saját tulajdonú lakásban él, de felüknek (49%) elmaradása van a hitelek törlesztő részleteiben, 45%-nak van villanyszámla, 27%-nak vízszámla tartozása, és negyedük (26%) bolti hitelt is 27

28 felhalmozott (3. ábra). Az adóssággal rendelkezők (89 fő) 42%-a legfeljebb 1 ezer, negyede (25%) 1-5 ezer közötti, harmada (33%) 5 ezer forint feletti tartozást halmozott fel (31. ábra). A célcsoportnak ez része az adósságkezelési tanácsadás, az adósságrendezési technikák szempontjából fontos kiinduló pontot jelentenek. 29. ábra: Azoknak a személyeknek az aránya, akiknek lakásában nincs víz, fürdőszoba, WC, % N= ábra: Adósságal rendelkező személyek aránya az adósság típusa szerint, % N= ábra: Az adóssággal rendelkező válaszadók megoszlása a tartozás mértéke szerint, % N=89 28

29 A célcsoportba tartózók helyzetének bemutatása, az adatfelvétel vonatkozó eredményeinek feldolgozása alapján nem meglepő, hogy a kérdőív egy nyitott kérdésére ( Kérem, fogalmazza meg, mi a legnagyobb gondja jelenleg? ) a válaszadók alapvetően a munkanélküliséget, a pénztelenséget és az ebből adódó nehézségeket nevezték meg legnagyobb problémájuknak (pl. álláskeresés nehézségei, adósságok rendezése, téli tüzelő hiánya, magas hiteltörlesztés, napi létfenntartás, végrehajtó). Ugyanakkor megjelennek a lakhatási gondok, a rossz egészségi állapot, a képzettség-végzettség hiányai is A célcsoport szükségleteinek bemutatása A célcsoport helyzetének elemzéséből az világosan látszik, hogy külső segítségre, elérhető, alacsony küszöbő szolgáltatásokra van szükségük ahhoz, hogy élethelyzetükön, munkaerőpiaci esélyeiken javítsanak. A szükségletfelmérés arra mutat rá, hogy milyen típusú programokat, szolgáltatásokat igényelnek a célcsoportba tartozó megkérdezettek, megalapozva ezzel a projekt tervezését. A megkérdezettek több mint hármnegyedének szüksége van álláskereséshez (8%), lakásszerezéshez/lakásfelújításhoz (74%) és szociális támogatások/ellátások megszerzéséhez (75%) nyújtott segítő szolgáltatásokra. Nem véletlen, hogy kétharmaduk (64%) adósságkezelésben, adósságrendezésben is segítséget vár. A válaszadók több mint fele igényel a hivatalos ügyek intézését (57%) és jogi tanácsadást (56%) célzó személyes szolgáltatásokat. Kisebb az érdeklődés a gyerekek után járó támogatásokkal kapcsolatos lehetőségek iránt (43%), amely valószínűleg abból adódik, hogy ezeket a célcsoport tagjai ha nem is pontosan de ismerik, és többségüket kapják (családi pótlék, gyes, gyed, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény), ugyanakkor valószínűleg ezen a téren is lehetnek információhiányok (pl. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény, ösztöndíjlehetőségek az iskolás gyerekeknek, stb.). Szakképzettség megszerzésére a megkérdezettek 41%-a vállalkozna; ez a többi lehetőséghez képest alacsony arány, de így is 51 főt jelent, amely a projekt ennél szűkebbre tervezett képzési elemében még nehézségeket is okozhat. A legkevésbé a pszichológiai/pedagógiai tanácsadás iránt érdeklődtek a válaszadók (2%). (32. ábra) 32. ábra: Helyzetének/családja helyzetének javításához szüksége van-e a következő szolgáltatásokra, lehetőségekre? az igen válaszok aránya, % N=125 29