Makula nélkül való tükör

Átírás

1 A Makula nélkül való tükör magyarországi hatástörténete (Utószó) írta Frauhammer Krisztina

2

3 a Makula nélkül való tükör magyarországi hatástörténete Az irodalmárok, néprajzkutatók, művelődéstörténészek körében csak Makula-ként vagy Tükör-ként emlegetett vaskos Mária és Krisztus életrajz első, 1712-es kiadásának hasonmás utánnyomását tartja kezében a kedves olvasó. A hazai lelkiségi irodalom egyik legnagyobb sikertörténeteként számon tartott mű a benne található nyelvemlékek okán került az utóbbi években a figyelem középpontjába. Szerzője, a klarissza rend nagyszombati kolostorában élő és tevékenykedő nemesi származású Újfalusi Judit, kiváló fordítói érzékkel ültette át cseh nyelvből magyarra a barokk kor egyik leghíresebb népkönyvét. Az eredeti mű Martin von Cochem német kapucinus szerzetes, először 1677-ben megjelent Das Grosse Leben Christi című műve volt, amely számos átdolgozást és kiadást ért meg, évszázadokkal is dacolva egészen a 20. század első feléig. A gyors sikernek köszönhetően már a szerző életében több nyelvre lefordították a terjedelmes életrajzot, köztük csehre is. Ez a változat került a nyelvet jól értő klarissza szerzetesnő kezébe. A művelt és vélhetőleg sokat olvasott apáca, a kor fordítói gyakorlatának megfelelően nem pusztán egy szó szerint magyarított szövegváltozatot készített az olvasóközönség számára, hanem rendje lelkiségi hagyományaiból, az itt őrzött kódexek és gazdag könyvállomány anyagából merítve, saját olvasmányélményeivel egészítette ki a művet. 1 A népszerűség itt sem maradt el, ezt az 1913-ig megjelent huszonöt kiadás is bizonyítja. Nem szükséges tehát bizonygatnunk, hogy egy nagyon kalandos utat bejárt és hosszú hatástörténettel rendelkező munkával van dolgunk, ami már önmagában indokolta a könyvnek az újrakiadását. Ezen túl számos olvasás-, lelkiség-, kultúrtörténeti és folklorisztikai szempont is tovább erősítette e kiadás megszületését. A 17. század végétől lassú gyarapodásnak indult ugyan a katolikus vallásos olvasmányanyag, ám még mindig nagyon hiányos volt a hazai könyvállomány. Kevés korszerű könyv állt a klérus és az olvasni vágyók rendelkezésére. A szervezett papképzésnek, a katolikus oktatás fellendülésének és számos előkelő család elkötelezettségének köszönhetően az 1700-as évektől kezdődően némi elmozdulás volt 3

4 tapasztalható e területen. A külföldről behozott friss, új keletű munkák is hozzájárultak ahhoz, hogy olyan meghatározó lelkiségi írók könyvei jelentek meg a magyar kínálatban, mint például Martin von Cochem. 2 A szerző hallatlanul gazdag életműve innentől kezdve újra és újra felbukkant számos népszerű magyar áhítatos irodalmi alkotás forrásaként, átörökítve évszázadok hagyományait a magyar kultúrába. 3 A német kapucinus munkásságának magyar vonatkozásai máig nem teljesen feldolgozottak. Reményeink szerint műve magyar fordításának közreadásával hozzájárulhatunk e hiányosság pótlásához. A német és magyar lelkiségi irodalom kapcsolatainak feltárásán túl hasonmás kiadásunk megjelentetését a 18. századi hazai vallási kiadványok bemutatásának célja is vezérelte. E munkák megjelentetésében nagy szerepe volt a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemnek és a mellette működő korszerű nyomdának, ahol a Makula első kiadásai is készültek. E művek által képet kaphatunk a korszak kimagasló szellemi központjáról és a városban működő klarissza közösségről, ahol Újfalusi Judit mellett többen is foglalkoztak ez idő tájt lelkiségi munkák írásával és fordításával. Fakszimile kiadásunk által bepillantást nyerhetünk a 18. század első felének barokk lelkiségi irodalmába is, amelyben különösen népszerűvé váltak a Mária és Jézus életét túláradó érzelmekkel bemutató, az apokrif legenda hagyományokból is jócskán merítő hitszónoklatok és népkönyvek. Kopcsányi Márton és Telek József munkái mellé bátran odahelyezhetjük Újfalusi Judit könyvét, amely hatásában vetekszik a ferences rendi elődök és kortársak alkotásaival. E hatás elsősorban a vallásosság népi megnyilvánulásaiban jelent meg, főképp a 19. századtól, jelezve a barokk szívósságát, tartósságát. Az így konzerválódó hagyomány a népi kultúrában még újabb fejlődési fokokat járt be. Az általánossá váló írni-olvasni tudással párhuzamosan megjelenő nyomtatott ponyvairodalom, illetve az innen átvett formák szóbeli folklorizációja teljesítette ki ezt az örökséget. 4 E gyakorlat még a 20. században is kimutatható volt, ennek ellenére feltárása és elemzése máig hiányos maradt. 5 A Makula nélkül való tükör kiadása hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek az elmaradások pótolhatóak legyenek, és újabb adatokkal gazdagodjon a népi kultúra és irodalmiság közötti kapcsolatok kutatása. 6 Hasonmás kiadásunk az Országos Széchényi Könyvtárban fellelhető: Makula nelkül való tükör Melly Az üdvözitö Jesus Krisztusnak, és Szent Szüléinek életét, 4

5 úgy keserves kinszenvedését, és halálát adgya elé, Melly Superiorok Engedelmébül, Szüz Szent Klára Szerzetében lévö Ujfalusi Judith által. Cseh nyelvböl, Magyar nyelvre fordittatott, És a tekintetes és nagyságos ujfalui Ujfalusi Klára Aszszonynak, tekintetes, es nagysagos Karancs Berényi György Uram, ö Nagysága kedves Házás-társának költségén ki-bocsáttatott. Nagy-szombatban A Jézus Társasága Acadmiája bötüivel, Esztendőben címen megjelent kiadás alapján készült. 7 A belső címlapon látható bejegyzés alapján ez a példány Pordányi András egykori mariánus ferences tartományi vezetőhöz tartozott. Ő 1715-ben kapta, újévi ajándékul. 8 Talán épp a klarissza közösségtől, hiszen ismert, hogy klarissza zárdát mindig olyan városban alapítottak, ahol már éltek ferencesek, így ők végezték lelki vezetésüket, a szentmise bemutatását és a szentségek kiszolgáltatását. Ünnepi alkalmakkor szintén meghívott papok, szerzetesek szónokoltak és tartották a homíliákat. 9 A címlap másik oldalán és a hátsó címlapon utólagos kézírásos bejegyzéssel Mária dicsőítések, antifónák olvashatók. Ezek nem alkotnak egy összefüggő szöveget, feltételezésem szerint inkább emlékeztetőül, írásgyakorlatul szolgálhattak. A mű a tartalomjegyzék szerint 129 fejezetből, valamint két záró imádságból áll. Valójában azonban egy sajtóhiba miatt (a 96. fejezetet a szövegben és a tartalomjegyzékben is a 98. követi) ténylegesen csak 128 fejezet található a könyvben. Katolikus megújulás, barokk népkönyvek és vallásos olvasmányok Újfalusi Judit könyve a század fordulóján fellendülő katolikus könyvkiadásnak, és a korabeli klarissza rendben zajló élénk fordítói tevékenységnek a terméke. E korszak nem bővelkedett a katolikus lelki olvasmányokban. Az egyes plébániák többnyire csak a legszükségesebb könyvekkel (misekönyv, biblia, zsinati határozatok) rendelkeztek, néhol felbukkantak tételes kisebb gyűjtemények, illetve külföldet megjárt papok esetében jelentősebb magánkönyvtárak. 10 A kicsi és hiányos könyvállomány további sajátossága volt a korszerűtlenség, amit leginkább 5

6 abban ragadhatunk meg, hogy a könyvek jelentős hányada még a 17. századból származott. Igaz, hazánkban nem beszélhetünk a protestáns könyvek központi, tudatos és szervezett katolikusra cseréléséről, 11 sem pedig protestáns könyvek nagymértékű elégetéséről, mégis Monok István megállapítása szerint Magyarországon a század fordulóján a könyvtári állomány jelentős része protestáns volt, és meglehetősen archaikus. 12 A katolikus könyvtárak állományát tekintve a 18. század első felétől indult meg lassú változás a szervezett papképzésnek, a katolikus oktatás fellendülésének köszönhetően. Ebben a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemnek, és a mellette létrejött modern és színvonalas nyomdának is fontos szerep jutott. A szerzetesrendek között különösen a ferencesek és jezsuiták jártak élen e folyamatban. Mellettük még olyan jelentős arisztokrata családokat említhetünk, mint az Eszterházyak, 13 Nádasdyak, Batthyányak. Ehhez a célzott, rekatolizációs programhoz azonban nagy tömegű, elsősorban nem tudományos, de friss, a papi munka során közvetlenül használható könyvre volt szükség. Ezek jelentős részét Bajorországból: Münchenből, Augsburgból, Dillingenből szerezte be a korabeli klérus, a szerzetes közösségek, a világi előkelő értelmiség és polgárság tagjai. 14 Emellett az ekkor nagy számban érkező német telepesek is hozták magukkal imakönyveiket, olvasmányaikat, ami szintén fontos összekötő kapcsot jelentett a korabeli német, főképp a népszerű lelkiségi irodalommal. Két, Budán élő német könyvkereskedő hagyatéka (1717-Thomas Claarwein; 1738-Joseph Matzenauer), 15 illetve azoknak a budai polgárok könyveivel való összevetése is jelzi, 16 hogy jelentős hatása volt a Bajorországból behozott könyveknek a katolikus könyvállomány gyarapításában és formálásában. E könyvlistákon Cochem Krisztus életrajza és imakönyvei is szerepeltek. A korabeli Németországban ekkor már virágzott a lelkiségi olvasmányok és imakönyvek kiadása. A reformációs és ellenreformációs könyvkiadói törekvések versenyhelyzetet teremtettek szerzők és kiadóik között. Amellett, hogy folyamatosan lépést kellett tartani a protestáns könyvkínálattal, a katolikus könyvek kiadásáért és ellenőrzésének jogaiért is meg kellett küzdeni. Divattá váltak a nemzeti nyelven kiadott népkönyvek, exemplum kiadványok, 17 postillák 18 katolikus oldalon is, hiszen ezek jól szolgálták az egyszerű, latinul nem tudó hívek közötti hitvédelmező és felvilágosító munkát. Hasonló missziós célkitűzések vezették a jezsuitákat, amikor a 16. század végétől tudatosan is hangsúlyt fektettek arra, hogy a nép közé vigyék katekézis formájában a katolikus tanítást. E célból a 17. század elején a rend tagjai írni, fordí- 6

7 tani kezdtek és Münchenben a jó könyvek terjesztését támogató egyesületet hoztak létre Verein vom goldenen Almosen [Arany Alamizsna Egyesület]. 19 Mindezek a folyamatok komoly változást okoztak a német lelkiségi irodalom kiadóinak piacán, amit jól szemléltet a Frankfurti Buchmesse [Frankfurti Könyvvásár], amely ekkor élte fénykorát. 20 A prédikációk, hitszónoklatok és imakönyvek mellett a nagy népszerűségnek örvendő, népi igényekhez alkalmazkodó könyvek nyomtatása különösen kedvelt volt, sőt üzleti érdekké vált. Ezek keresettek, jól eladhatóak voltak, jelentős anyagi bevételhez juttatva ezáltal a nyomdákat és kiadóikat. Ebbe a tudatos, népmissziós törekvésektől vezérelt fordítási és könyvkiadási lázba kapcsolódott be műveivel az egyszerű emberek pasztorációjával foglalkozó kapucinus szerzetes, Martin von Cochem. Martin von Cochem, Németország apostola A Martin von Cochemről szóló csekély számú szakirodalmat olvasva, neve mellett a következő jelzők tűnnek fel: Németország apostola 21, a lelki élet megújítója 22, népi misszionárius 23, Németország legolvasottabb vallásos írója 24. Ki is volt ő valójában? Eredeti neve Martin Linius, a Mosel melletti Kochem városkában született ben. Ő maga írja szülővárosáról, hogy az áhítatosság, az imádságos lelkület és az erények élő példája 25 volt, amit mi sem bizonyított jobban, mint az itt működő kilenc szerzetesrend kolostora. Ő a kapucinusoknál nevelkedett, ahol 26 évesen szentelték pappá, majd a rend mainzi kolostorában kezdte meg munkásságát. Mivel kiváló tanulónak bizonyult, tanulmányai után a rend fiataljainak bölcseletet oktatott, tanulmányi vezetőként és subvicariusként működött. Az élet azonban hamarosan teljesen új területekre sodorta a művelt szerzetest. A 30 éves háború viszontagságaitól meggyötört Németországban nagy hiány volt papokból, és így a lelki gondozás is sokszor ellátatlan maradt. A nehézségeket tetézte az 1666-ban kitört pestisjárvány, mert a fertőzésektől félve a plébánosok gyakran nem látták el feladataikat. Ebben a helyzetben a kapucinusok vállalták fel a térség lakóinak lelki gondozását. Cochem is felhagyott az oktatással, lelkipásztorként, majd visitátorként és misz- 7

8 szionáriusként működött tovább egészen élete végéig. Az egyházközségeket járva fogalmazódott meg benne a felismerés: a hívek és a falvak lelki gondozás nélkül maradtak. Nagy hiány volt prédikáció gyűjteményekből, katekizmusokból, ima-, és énekeskönyvekből, a szentmise liturgiáját elmagyarázó művekből. Különösen olyan munkákból volt kevés, amelyek az egyszerű emberek szükségleteinek megfeleltek. Mindezeket tapasztalva már lelkipásztori és visitátori tevékenységének kezdetén a klérus és a laikus keresztények életének megújítását tűzte ki fő célul. Élete későbbi szakaszaiban rendje számos kolostorában megfordult, lelkipásztorként, hitszónokként vagy visitátorként sok plébániára eljutott, és emellett szüntelenül írt. Wilhelm Kosch 1921-es életrajza szerint a szerzetes napi néhány óra alvással beérte, nem ivott bort, nem evett húst, gyalogosan járta a falvakat, amiért a józan életvitel apostolaként emlegették. Szerepét, a kor lelki életére gyakorolt hatását Szent Ferencéhez hasonlították. 26 Írói tevékenységét teljesen a saját maga által kitűzött népmissziós, hitoktató és kateketikai célkitűzéseknek rendelte alá, amit gazdag munkássága és kiadott könyveinek nagyszámú utánnyomása bizonyít legjobban. Első könyve egy katekizmus volt (Kinderlehr-Büchlein, 1666, Cöllen, Friessen), aminek hallatlan sikere után kiadója további írásra bátorította. Innentől kezdve sorra jelentette meg imakönyveit, szentmise magyarázatait, história, exemplum- és legendagyűjteményeit valamint énekes könyvét, összesen 35 önálló munkát. 27 Konradin Roth kapucinus, 1980-as bibliográfiájában ezeknek a munkáknak 1767 utánnyomását számolta össze, a 20. század első feléig nyomon követve a német kiadásokat. Ezek mellett cseh, spanyol, lengyel, román, holland, angol, francia, portugál, olasz és magyar nyelvekre is lefordították a szerzetes műveit. Ez a bibliográfia még nem térhetett ki a 20. század végi, illetve 2000 óta megjelent újabb kiadásokra, amelyek jelzik, hogy Cochem művei napjainkban újra népszerűek. 28 A jelen mű alapjául szolgáló Das grosse Leben Christi, oder ausführliche andächtige und bewegliche gantz Volkommene Beschreibung deß Allerheiligsten Lebens und bittern Leidens unsers Herrn Jesu Christi und seiner glorwürdigsten Mutter Mariae [Krisztus nagy életrajza, avagy részletes, áhitatos és megindító leírása Jézus Krisztus és az ő dicsőséges édesanyja Mária életének és keserű szenvedésének] ben jelent meg először Mainzban a Zubrodt kiadónál, majd ezt követték a további kiadások (1679, 1680, 1681, 1683, 1689, 1707), melyeken 1707-ig kisebb-nagyobb változtatásokat végzett a szerző. Ez után már csak az 1689-es, illetve 1707-es vál- 8

9 tozatokat nyomtatták újra egészen 1933-ig, Németországban 314 alkalommal. A felvilágosodás korában számos negatív kritika érte a művet, hiszen a kor racionális szellemiségével nehezen volt összeegyeztethető az általa közvetített érzelmekre, misztikus Istentapasztalásra és csodás történetekre építő vallásosság. 30 A romantika ismét a megfelelő rangra emelte a kapucinus könyveit, és innen kezdve újra töretlen népszerűségnek örvendtek. Az ekkor megszaporodó újbóli kiadások mellett születtek a műnek rövidített és korszerűsített átdolgozásai is, melyeket szintén több nyelvre lefordítottak. Ennek a korszaknak a terméke volt a Clemens von Brentano által lejegyzett, szintén nagyon híressé és sokak által olvasottá vált A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése című munka is, amelyben Emmerich Katalin látomásai olvashatóak. 31 Brentano a misztikus élmények lejegyzésekor nagyon sokat merített Cochem munkájából, így műve a cochem-i örökség áthagyományozásában fontos szerepet kapott. Alkotásának egyik érdekessége, hogy gyakorlatilag forgatókönyvül szolgált Mel Gibson 2004-ben bemutatott, nagy port kavaró Passió c. filmjéhez. 32 Cochem Krisztus életrajza kapcsán tehát több évszázados hatástörténettel számolhatunk. A Das grosse Leben Christi Cochem életművének egyik legnagyobb hatású alkotása volt. Ahogy a szerző halála előtt feljegyezte, a korabeli Németország minden házában megtalálható volt. 33 A könyv nem a szerző önálló alkotása, szinte teljes egészében kompiláció. Cochem ezt nem is titkolta, hiszen minden fejezetének végén viszonylagos pontossággal megnevezte azokat a forrásokat melyekből dolgozott. 34 A művek és szerzők között a középkor legnagyobb misztikusainak (Szent Bonaventúra, Szent Gertrúd és Mechtild, Szent Brigitta), hittudósainak (Clarvaux-i Szent Bernát, Szent Anzelm) és lelkiségi írónak munkáit találjuk meg. E művek sokasága jól szemlélteti Cochem írói célkitűzését: összegzését adni mindannak, ami eddig Krisztusról és az emberi üdvtörténetről megjelent. A kompiláció forrásai ugyanakkor rámutatnak a kapucinus hallatlan nagy olvasottságára és tájékozottságára, valamint arra, hogy Cochem az általuk közvetített tradícióknak birtokában volt. Ennél is meghatározóbb azonban, hogy kivételes stílusérzékének köszönhetően egy hatalmas hagyományanyagot sikerült összefognia és átörökítenie. Messze az ő művei fogytak a legnagyobb példányszámban a korabeli katolikus német tartományokban. 9

10 Olvasmányaiból alapos jegyzetelés és átolvasás után válogatta össze mindazokat a cselekményeket, leírásokat, információkat és elmélkedéseket, amelyeket aztán egy stilárisan egységes monumentális műben adott közre. Könyvét nem paptársainak vagy prédikációs segédletnek szánta, hanem tudatosan a mindennapok emberének, hogy azok vasárnap és ünnepnap, különösen esténként és böjt idején magán és közösségi felolvasás alkalmával 35 kézbe vehessék egyszerű szórakozás, időtöltés, áhítat, illetve a keresztény tanítás megismerése céljából. Hiszen ahogy írja a felolvasás lelki feltöltődéssel is jár, sőt felvidítja a megfáradt munkást és tanult embert egyaránt. A kapucinus tehát nem dogmatikai tanokat kívánt közvetíteni, nem prédikációs, kateketikai segédanyagot akart átadni. Sokkal inkább az egyszerű embert akarta megszólítani, őt akarta Istenhez kötni, a hit igazságaiba bevonni. 36 Ez megfelelt annak a barokk kori német, gyakorlatorientált, népmissziós retorikai hagyománynak, ami nagyon közel állt az akkor kibontakozó, a katolikus művekre is nagy hatással bíró pietista törekvésekhez. 37 Nem szabad elfelejtenünk azt a történelmi kontextust sem, amelyben ez a mű, és annak alapötlete megszületett. A Német Birodalomban a harminc éves háborút követően reménytelen állapotok uralkodtak, mind gazdasági és politikai téren, mind pedig a vallás területén. De ahogy erről Eichendorff írt a 30 éves háború özönvize nemcsak valaminek a vége, hanem egy kezdet is volt. 38 A protestantizmus ébredő pietizmusával párhuzamosan meginduló katolikus klérus megújulásának kezdete. Ennek a populáris didaktikai elképzelésnek 39 rendelte alá egész munkásságát Martin von Cochem. Elbeszélői stílusának legfőbb esztétikai összetevői az egyszerűség, világosság, egyértelműség, folyékony, olvasmányos fogalmazás és az érzelmekre ható, bájos, megindító történetek alkalmazása volt. Hans Stahl elemzésében Joseph Görres 19. századi német katolikus publicistát idézve utal arra az elképzelésre, mely szerint e didaktikai koncepcióval Cochem célja egy történelmi-vallásos enciklopédia megalkotása lehetett. Ennek egyik első lépése volt a hatalmas Krisztus életrajz, amelyet az ezt követő munkáiban szinte kövenként épített tovább. 40 E törekvés legerősebben a Das grosse Leben Christi-ben jelent meg. Ennek alapgondolata az volt, hogy Krisztus személyének középpontba helyezésén át megjelenítse a kereszténység üdvtanának legfontosabb alapállításait és történeteit. Cochem ezáltal a keresztény hittanítás vázlatát kívánta olvasói elé tárni. 10

11 A magyar fordítás és fordítója, Újfalusi Judit Ismert, hogy a Makula korszakának női kolostorai nem pusztán az előkelő arisztokrácia leánygyermekeinek nevelőintézeteiként, az özvegyen maradt nemes asszonyok menedékeiként működtek, hanem a korabeli magyar női lelkiség, kulturális és vallási központjaiként is meghatározó szerepet kaptak. A kolostorokban összeállított imakönyvek, elmélkedés-gyűjtemények, példabeszédek és prédikációk az életüket Krisztusnak szentelő nők sokaságának szolgáltak lelki táplálékul. Az itt élő művelt apácák szerepe messze túlmutatott saját közösségük lelki életének formálásán. A kezük nyomát viselő művek a középkor magyar nyelvű egyházi írásbeliségének és kultúrájának legfőbb közvetítői, egyben a későbbi barokk vallási irodalom fő forrásaivá váltak. E női közösségek sorából kiemelkedett a ferences lelkiséget képviselő klarisszák tevékenysége. Az első 1240-ben induló nagyszombati zárdát, további öt alapítás követte: a pozsonyi, az óbudai, a váradvelencei, a sárospataki és a kolozsvári. A történelem viharai, a török hódítás, a protestantizmus előretörése azonban véget vetett a váradi, a pataki és a kolozsvári klarissza zárdák működésének. 41 A fennmaradt rendházak közül az óbudait külön is meg kell említenünk, mivel a Nyulak szigeti domonkosokhoz hasonlóan rendházukból több, a 16. század első felében készült magyar nyelvű kódex is fennmaradt. Ide köti a szakirodalom a Nádor-, a Nagyszombati- és Simor-kódexeket, valamint a Debreceni-kódexet. Ismert továbbá, hogy klarisszáknak készült a Guary-, a Lobkowitz-, a Weszprémi-, a Vitkovics-, a Tihanyi- és a Kazinczy-kódex. A történelem viharai később az óbudai zárdát is pusztulásra juttatták, az itt élő apácák Pozsonyba menekültek. A 17. század elejére csak a nagyszombati és a pozsonyi zárda maradt fenn, ahol az óbudai rendtársak mellett a domonkos és premontrei apácák szintén menedéket kaptak, a birtokukban lévő további kódexekkel együtt. 42 Minden bizonnyal ez a gazdag könyvhagyaték is szerepet játszott abban, hogy a 18. század elejére komoly fordítói és írói műhely formálódott a rend két kolostorában. Ennek előfeltétele az írás-olvasás magas szintű elsajátítása, valamint nyelvek ismerete volt, amelynek birtokában voltak az alkotó lelkületű apácák. A rendtörténetből tudjuk, hogy Voltak Számtalanok és mostis vannak ezen Conventben Régi Uri Nemes, Nagyságos, és Gróffi Familiákbul Származott Szűzek, 11

12 a kik a Világ hivságit meg utálván, itten követtek a Makula nélkül való Bárányt. 43 Közülük többen is írtak, fordítottak: a nagyszombati Fodor Zsuzsanna, Újfalusi Judit és Viczay Anna Terézia, illetve a pozsonyi, majd budai Sigray Rózsa és Csáky Éva Franciska. Munkáik között ott találunk olyan sikertörténeteket mint a Jó illatú rózsás kert (Sigray Rózsa, 1703) 44, vagy Bonaventúra Szent Ferencről írott életrajzának magyar fordítása (Csáky Franciska, 1722) 45, valamint Kempis Tamás Krisztus követése alapján írott elmélkedésgyűjteménye (Viczay Anna, 1720). 46 Ebben a közegben élt és alkotott a Makula nélkül való tükör szerzője, Újfalusi Judit ( ). Tizenöt évesen, 1691-ben lépett a rendbe, szeptember 21- én tett fogadalmat, majd háromszor választották meg főnöknőnek (1722, 1728 és 1738). 47 Egy 1690-es könyvjegyzékből tudjuk, hogy sógora, Berényi György nagy, 214 db-os alfabetikus rendbe szedett könyvtárral rendelkezett, 48 így mind a családi környezet mind pedig a klarissza kolostor kiváló hátteret adott az apáca fordítói ambícióinak. A Divékfalusi előnév alapján azonosítható az apáca Divék-nemzetségből való származása, illetve feltételezhető, hogy az Észak-Nyitra megyei Divékújfalun töltötte gyermekéveit, ahol szlovák lakosság is élt. Innen eredhetett szlovák nyelvtudása. 49 Hogy miként jutott a klarisszák nagyszombati kolostorába az 1698-ban cseh nyelvre fordított mű, arról a mai napig csak feltételezéseink vannak. Vida Tivadar hívta fel a figyelmet az apácák naplófeljegyzéseiben olvasható adatra, mely szerint a Thököly támadásai elől 1683-ban Morvaországba menekülő klarisszák számos adományt kaptak az ottani lakosságtól. Ekkor azonban még nem volt meg a cseh fordítás, így feltehetőleg 1685-ös Nagyszombatba való visszaérkezésük után került hozzájuk a könyv, mivel ekkor sem szakadt meg a kapcsolat Morvaországgal. 50 Újfalusi Judit egyéni indítékairól Klára nevű testvéréhez írott ajánlásában azt olvashatjuk, hogy az Úr iránt érzett hálájának kifejezése indította őt e munka elvégzésére. Mit adjak az Úrnak azokért miket nekem adott? kérdezi könyve előszavában. A rendház könyvtárában vélhetőleg meglévő Krisztus életrajz fordítását méltó ajándéknak érezte, hogy általa kifejezésre juttassa Isten végtelen kegyelmei iránti háláját. Egyúttal nővérének is kedveskedni akart az iránta tanúsított jóságért. Emellett azonban rendtársait 51 és a szélesebb olvasóközönséget is megszólította: mind azok a kik valaha ez könyvet olvasni fogják, Isten szeretetre, és dicsiretre fel gerjedgyenek, és így mind maga, s mind mások átal Istenhez való hála adó szent igyekezetét jobban véghez vihesse

13 E cél elérése érdekében nem pusztán egy szó szerinti fordítást készített a cseh nyelvű kiadásról, hanem saját ízlésére formálta, rendjének hagyományaihoz igazította, új címmel látta el Krisztus életrajzát. A Makula nélkül való tükör Az eredeti német Cochem mű legfőbb célkitűzése az volt, hogy az egész egyházi év során használható vallásos házi olvasmánnyal lássa el az egyszerű híveket. Ennek megfelelően az egyes fejezeteket az egyházi év alkalmaihoz igazította úgy, hogy közben az olvasót az egyházi év főbb ünnepeivel, Krisztus személyével és életével is megismertesse. A közel 1600 oldalas mű elején egy 27 fejezetből álló nagyobb egység található, amelyben Krisztus életét megelőző eseményekről olvashatunk. Ezt követi a több mint ezer oldalnyi terjedelmű Krisztus életrajz, amely Szent Emerencia történetétől kezdődően Szűz Mária mennybemeneteléig tárgyalja az eseményeket, bőven kiegészítve azokat tanító magyarázatokkal, imádságokkal, a Szentföld történeti, földrajzi leírásával. A mű záró fejezeteiben az ember végső dolgairól: a halálról, az utolsó ítéletről, a pokolról, mennyországról értekezik a kapucinus. 53 Ennek a gigantikus terjedelmű német munkának már 1698-ban megjelentették Prágában a cseh nyelvű fordítását Veliký život Pána a Spasitele našeho Krista Ježíše a jeho nejsvětější a nejmilejší matky Marie Panny címen. 54 A cseh változatot szintén egy kapucinus szerzetes, Edelbert Nymburský készítette. Ő az 1681-ben megjelent negyedik kiadás alapján dolgozott és végig arra törekedett, hogy hűen viszszaadja Cochem minden szavát: minden ami ebben a könyvben található, valóban és kizárólag a szerzőtől és az írótól származik, mivel egyetlen egy szót sem tettem hozzá a saját fejemből, a legkisebb mértékben sem változtattam rajta, hanem ahogy a német szövegben lefektetve és kinyomtatva találtam, azt hűen és egyszerűen a mi cseh nyelvünkre lefordítottam. 55 Ezt az azóta elvégzett összehasonlító vizsgálatok szintén alátámasztották. Nymburský a végső dolgokról szóló kiegészítő részek elhagyásán kívül nem változtatott az eredeti szövegen, csak a német eredetiben még olvasható Ádám elítéléséről szóló fejezetet hagyta ki, és apróbb stilisztikai változtatásokat hajtott végre. 56 Míg azonban a német és a cseh kiadások között a különbségek elhanyagolhatóak, addig Újfalusi Judit fordítása számos ponton változásokat hozott. 13

14 Cochem történeteit mindig rövid bevezető elmélkedéssel indította, amelyben előkészítette mondandóját. Nem maradtak el az egyes történetek utáni moralizáló jellegű magyarázatok és elmélkedések sem. Ezekben hívta fel az olvasó figyelmét arra, miként tudja Krisztus életének adott eseményét saját életére átültetni. E magyarázatokat hosszú, az egyházi év napjaihoz vagy mindennapi szituációkhoz igazodó imák követték, majd hasonló felépítés szerint folytatta Krisztus élettörténetét. Néhol az életrajz egyes epizódjait egész fejezetekkel is megszakította, melyekben többek között a szentmise részeinek magyarázatáról, az egyes egyházi ünnepek lényegéről és fontosságáról, azaz kateketikai jellegű kérdésekről írt olvasóinak. Újfalusi Judit következetesen változtatott ezen a felépítésen. Munkájából kihagyta a németben és a csehben is meglévő, bevezető 27 fejezetet felölelő teológiai és történeti alapvetést, 57 néhány közbeeső fejezetet, 58 és a Nymburský féle fordítás utolsó kilenc fejezetét is, amelyben a Mária mennybevétele utáni időkről írt. 59 Ezeken túl elhagyta a fejezetek elején található bevezető, moralizáló, magyarázó elmélkedéseket. Ez általában tartalmi csökkenéssel nem járt, de tömörebbé tette a mondanivalót. A közbeékelt hosszú imádságokon szintén rövidített, és hasonlóan járt el a néhol dagályossá duzzadó leírások, hatást fokozó felkiáltások, siralmak, érzelmi megnyilvánulások esetén. 60 Egyes részeknél fejezeteket vont össze, hagyott el, vagy azokból csak néhány sort emelt át. Kihagyta a híveknek címzett példázatokat, csakúgy, mint az ünnepekről, azok hasznáról, jelentéséről szóló hitoktató szövegrészeket. Kovács Eszter Újfalusi Judit művéről írott elemzésében rámutatott, hogy a művelt klarissza kijavított néhány teológiailag hibás mozzanatot is. 61 Mindezek után alapvetően csak a dialógusokkal, a körülmények részletes ábrázolásával és a bőségesen áradó érzelmekkel bemutatott történet maradt meg a magyar változatban. Ezek az átalakítások alapvetően megváltoztatták a művet. Erősödött életrajz-jellege, középpontba helyezve Krisztus szenvedéstörténetét, ugyanakkor háttérbe szorult az eredeti alkotás kateketikai, népmissziós szándéka és az enciklopédikus törekvés. A változtatásoknak volt egy másik iránya is, hiszen Újfalusi Judit számos helyen kiegészítette Krisztus életrajzát. E betoldások Jézus életútjára és annak legdrámaibb részére, a szenvedéstörténetre irányították a figyelmet. Az iskoladrámák forrásait keresve, elsőként Kedves Csaba hívta fel a figyelmet arra, hogy a Makula nélkül való tükör Krisztus kínszenvedéséről szóló történetei között három olyan epizód található (égi pör, prófétajáték, arma Christi jelenet), 62 amelyek két középkori nyelvemlék töredékünkön is felbukkannak. Ezek a Piry-hár- 14

15 tyaként, illetve Máriabesnyői Töredékként ismert, vélhetőleg azonos kódexből származó nyelvemlékeink. 63 Kedves Csaba úgy vélte, hogy a 15. század végéről fennmaradt töredékek a Makula nélkül való tükörhöz képest a három jelenetnek rövidebb változatát tartalmazzák. Lauf Judit kutatásaiból tudható, hogy nem rövidebb változatokról van szó, hanem a töredékek pergamenlevelei az egykori anyakódexben nem egymás mellett helyezkedtek el, hanem egymástól távolabb. Tehát a rajtuk fennmaradt szöveg nem rövidebb változat, hanem egyszerűen csonka. 64 Ezek a jelenetek Krisztus élettörténetében akkor olvashatók, amikor Krisztus a Getszemáni kertben imádkozik (Mk 14,32; Mt 26,36). Újfalusi szövege elmondja, hogy ima közben megnyílt előtte a menny, és egy hatalmas tanácsülés gyűlt össze, hogy megvitassák, Krisztus valóban kénytelen-e vállalni a rá váró kínokat és a kereszthalált. Lauf Judit kitartó és nagyon alapos kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy Újfalusi Judit még olvashatta a töredékek egykori anyakódexét, vagy annak másolatát, és abból emelhette át a fent említett epizódokat. Kodikológiai kutatásai így azt is igazolták, hogy a Makula nélkül való tükör sokkal hosszabb részletei alapulnak a Piri-hártya egykori kódexén, mint amennyi a fennmaradt töredékeken ma megtalálható. Ezek mellett a hosszabb, összefüggő szövegrészletek mellett a Makula nélkül való tükörben szintén Lauf Juditnak köszönhetően, sikerült az Érsekújvári kódexből is több részletet azonosítani. A kódexet valószínűleg Újfalusi Judit maga is forgatta és a Cochem mű fordításakor mozaikszerűen kiegészítette az abban olvasott epizódokkal az életrajzot, annak is leginkább a szenvedéstörténettel foglalkozó részeit. Nem véletlenül ezeket, hiszen itt egy, a magyar hagyományban erősen meggyökerezett elbeszélői gyakorlatról volt szó. Maga az Érsekújvári kódex is négy különböző passió feldolgozást tartalmaz, amelyek közül a Makulában csak az ún. devóciós passióból jelennek meg részletek. A Makula nélkül való tükör teljes 58. Miként kérték meg Kristus Urunkat Nagy Hétfőn, hogy ott Mártha házánál egyemeg a Húsvéti Bárányt című fejezete és a 78. rész végén olvasható ún. ácsjelenet. E két, a Makulával szorosan egyező, enyhén stilizált szöveg mellett további két másik olyan szövegrészlet is felbukkan az Érsekújvári kódexből, amelyek nem származtathatóak csak és kizárólag a kódexből. E jelenetek a Makula 109. fejezetében (a feltámadt Krisztus megvigasztalja Szűz Máriát), illetve a 122. fejezetben (a halottaiból feltámadt és pokolra szállt Lencinus és Garinus levele Nikodémus evangéliumából) olvashatóak. Ezek esetében Újfalusi Judit más szóbeli, illetve írásbeli forrást is felhasznált. 15

16 Ezek közül az első, a 109. fejezetben olvasható vigasztaló jelenet az Érsekújvári kódex két húsvéti beszédében is közel azonos szövegváltozatban bukkan elő. 65 A Miként Urunk Jesus meg-fogását a Szűz Máriának hirré vitték című 78. fejezetben olvasható ács jelenetnek pedig ismertek középkori, bizonyíthatóan a magyarországi latin írásbeli hagyományból (Sermones Dominicales, OSZK Cod. Lat. 279 jelzetű kódex) táplálkozó párhuzamai. 66 A párhuzamok, variánsok ilyen sokasága egyértelműen a háttérben meghúzódó erőteljes passió-irodalom meglétével magyarázható. 67 Ennek sodrába illeszkedett Laskai Osvát és Temesvári Pelbárt munkássága. Ez utóbbi szerző húsvéti beszédeiben szintén megtalálhatóak a nagyszombati vigasztaló jelenet szövegvariánsai. 68 Természetesen az írásbeliséggel párhuzamosan meglévő, a szövegvariánsok elszaporodáshoz hozzájáruló szóbeli hagyományokról, devóciós színjátékainkról és a képi ábrázolásokról sem feledkezhetünk meg. 69 Az evangéliumok a szenvedéstörténetet nem tárgyalták olyan részletességgel, mint ahogy azt a hívők közössége megkívánta. Az apokrifek ugyan viszonylag bőven kiegészítették Jézus fiatal korának ismeretlen epizódjait, a passió története azonban ezekben is szűkszavú maradt. Ezért már nagyon korán megfigyelhető a lelkiségi irodalomban az érzelmi azonosulást, a fájdalmas szenvedéssel, gyászba borult női lélekkel való együttérzést lehetővé tevő passió történet mozzanatainak elmélkedésekben, prédikációkban való feldolgozása. A Krisztussal és Máriával történő érzelmi azonosulás jegyében e művek szerzői arra törekedtek, hogy minden apró részletet megjelenítsenek. Akár gyakran ma már túlzónak tűnő realitással, hiszen a hívőket elsődlegesen Krisztus emberi oldala érdekelte, ennek eseményeit, érzelmeit tudta saját maga életére vonatkoztatni. 70 A passióban is ezt keresték, hogy ezáltal saját földi életüknek szenvedéseiben vigaszt találjanak. Az ártatlan Jézus szenvedésének és halálának ábrázolása ugyanakkor a legnagyobb vétkest is bűnbánatra és alázatra indította, ahogy azt előszavában a célkitűzései között a szerzőnő is megfogalmazta. De igen különböz ezen makula nélkül való Tükör, a világ hivságos tüköreitől; mert azok kevélységre, hivságos gyönyörüségre indittyák, ez pedig alázatosságra, és a Krisztus kinnyainak siralmára gerjeszti, azok örök veszedelemre vetik, ez pedig örökéletre vezérli a belé nézőket. 71 Ez a compassióra való törekvés, a szubjektív együttérzés vágya örök keresztény gondolat, az erre való nyitottságot Nyugaton a gótika szelleme fejlesztette ki. 72 A keresztes háborúk hatására, főleg Szent Bernát és Szent Ferenc kezdeményezésére Krisztus kínszenvedésének a tisztelete különösen hangsúlyossá vált, gazdag vál- 16

17 tozatokat teremtve egészen a barokk korig bezárólag a lelkiségi irodalomban. 73 Ennek a compassióra építő spirituális irodalomnak, amelyben a szenvedő, gyötrődő és könyörgő emberistennel találkozhat a hívő ember, 74 a klarissza kolostor lelkiségi hagyományaiban is központi szerepe volt. Így Újfalusi Judit sem érezhette teljesnek munkáját ezek nélkül a saját szerzetesi közösségében mélyen megélt, naponta felidézett, elolvasott és átelmélkedett epizódok nélkül. 75 Szintén Újfalusi Judit olvasottságát igazolja a szenvedéstörténet eseményei után beillesztett négy fejezet ( fejezet). Ezek egyike sem található meg Cochem művében. Kovács Eszter és Lauf Judit összehasonlító vizsgálatai alapján tudjuk, hogy ezek eredete a Nikodémus evangéliumban gyökerezik, amely a középkorban nagyon elterjedt és népszerű apokrif szöveg volt. Az eredetileg a második században görögül megírt evangélium egyes részei magyar nyelvemlékeink közül csak az Érsekújvári kódexben fordulnak elő, abban a húsvéti prédikációban, amely közvetlenül a devóciós passió után következik, címe: Húsvétnak szentséges innepéről való prédikáció. 76 Tímár Kálmán ezzel kapcsolatban már korábban azonosította, hogy ez gyakorlatilag a Nikodémus evangélium kivonata. 77 Feljebb már utaltunk rá, hogy a klarissza apáca kiválóan ismerte, többször olvashatta az Érsekújvári kódexet. Ez magyarázhatja a Lencinus és Garinus Jézus feltámadásáról írott tanúságtevő levelének szoros szövegegyezéseit, illetve további szófordulatok, szószerkezetek egyezését az Érsekújvári kódex és a Makula között. A szövegek közötti nagyszámú eltérés alapján mégis azt feltételezhetjük, hogy Újfalusi Judit nem a náluk őrzött kódex szövegéből indult ki, hanem a Nikodémus evangélium egy eddig még nem azonosított teljesebb változatából. A Nikodémus evangéliumának az Érsekújvári kódexben olvasható részletei is jelzik, hogy a magyar írásbeli és szóbeli hagyományban jelen volt az apokrif evangélium. Kortárs cseh fordítását is ismerjük, ezzel a változattal szintén számos egyezést mutat a Makula szövege. Ez szintén megfordulhatott az apáca kezében. 78 Az ismeretlen Nikodémus evangélium mellett az összehasonlító filológiai elemzések egy további Pszeudó-Bonaventúra forrás meglétét is feltételezik. Ez alapján egészíthette ki a szerzőnő az 52. fejezetben olvasható Krisztus megkísértéséről szóló események záró jelenetét, az 57. fejezetben található virágvasárnapi bevonuláshoz kapcsolódó betániai megkenés történetet, továbbá a fejezetekben Jézus elárulásának, édesanyjával való találkozásának és búcsúzkodásának, az utolsó vacsorának, a lábmosásnak és a Getszemáni kertben történteknek az epizódjait

18 Végül a kisebb, egy-egy mondatos betoldásokról kell szólnunk. Néhány helyen megfigyelhető, hogy Szent Gertrúdtól vagy Mechtildtől, Kempis Tamástól vett idézettel egészítette ki az eredeti műben olvasható fohászokat, elmélkedéseket. Erre maga is felhívta a figyelmet: De jónak itilem azt is ide tennem, kit egyszer Krisztus Szt. Mechtildisnek mondott. 80 Arra is akad példa ahogy arra elemzésében Kovács Eszter rámutat hogy egy idézet Martin von Cochem által meg nem nevezett forrását (Szent Bernát) azonosította, vagy a cseh szövegben hiányzó neveket adott meg. Így például a főpap szolgálójának nevét (Malcus), a Jézusnak kendőt nyújtó asszony nevét (Veronika), és a fia elfogásáról hírt adó látnok (Szent Anzelm) nevét. 81 Ezek az átalakítások és közbeékelések bizonyítékai Újfalusi Judit széleskörű olvasottságának és annak a kifinomult stiláris érzéknek, amellyel ezt a sok forrásból táplálkozó hagyományanyagot saját elképzésének megfelelően egy egységes egésszé formálta. A Makula kiadásai Újfalusi Judit tehát saját, illetve szerzetesi közösségének lelkiségéhez igazította Cochem alkotását. A siker így sem maradt el. Az 1712-es első kiadás után 1913-ig 25 újabb kiadást ismerünk. Ezek alapján talán kijelenthetjük, hogy a Makula a magyar lelkiségi irodalom egyik legsikeresebb népkönyve lett. Első kiadásai (1712, 1722, 1746, 1765) a klarissza szerzetesnő kolostorának városában, a kor leghíresebb és legmodernebb hazai nyomdájában, a nagyszombati jezsuita nyomdában a Jézus Társasága Académiája bötüivel készültek. Egyházi jóváhagyás nem található bennük, csak a címben egy utalás a rendi elöljárók engedélyére ( melly Superiorok Engedelmébül ), amelyre a mű előszavában is utal a szerző. Ez valószínűsíti, hogy elsősorban rendtársainak, illetve Klára nénjének szánta munkáját, nem pedig a nagyközönség számára. Cochem neve még utalás szintjén sem jelenik meg a magyar fordításban, és a mű új, egyedi címet is kapott. Neve később sem került a címlapra. Emiatt azonban hosszú ideig rejtve maradt a szakmai és laikus nagyközönség előtt, hogy mi, illetve ki volt Újfalusi Judit elsődleges forrása. Sebestyén Gyula néprajzkutató, 1912-ben a pozsony-főréviek betlehemes, három-király és Heródes-játékairól megírta ugyan, hogy ezek magyar nyelvű vál- 18

19 tozatának szövegét a cseh Cochem páter evangéliumi történeteinek, Újfalusi Judit 1712-ben magyarra fordított műve alapján újították fel. 82 Ez a tanulmány azonban nem keltett akkora figyelmet, hogy Cochem és Újfalusi művét a későbbi kutatások összekapcsolják egymással. Ötven év múltán, Vida Tivadar volt az első, aki es tanulmányában azonosította a magyar fordítás pontos cseh és német forrását. 83 A mű első kiadásainak ezen belül is az 1712-es és 1722-es kiadásoknak az a sajátossága, hogy ezekben még olvasható volt Újfalusi Judit neve, ami a későbbiek során eltűnt a címlapról. A második kiadástól a Berényi Klárához intézett előszó is kimaradt. Kisebb eltérések mutatkoznak még az illusztrációk tekintetében. Az első és második kiadás az iniciálékon és a fejezetek elején található fejléceken és díszlineákon kívül nem tartalmaz egyéb díszítést. Az 1746-os kiadástól kezdődően a belső címlap melletti oldalon F. L. Schmitner metsző acélmetszeteit láthatjuk: a feltámadt Krisztust, körben az angyali üdvözletet, a betlehemi jelenetet, a Golgotát, a feltámadást és Ádám kiűzetését a paradicsomból. Emellett ettől a kiadástól kezdődően díszesebbé váltak a fejezet kezdő iniciálék, valamint az első fejezet fejlécébe a Szentlelket és a négy evangélistát ábrázoló metszet került tól kezdve (1780, 1790, 1792) Nagyszombat mellett a budai Egyetemi Nyomda neve is feltűnt, hiszen 1777-ben a nagyszombati nyomda Budára költözött. A kisebb változások mellett azonban egészen 1805-ig hűen követik az egyes kiadások Újfalusi Judit eredeti szövegét. Az 1805-ös kiadásról Szinnyei munkájában olvashatjuk, hogy azt Fejér György dolgozta át. 84 Mivel e kiadást nem sikerült felkutatnunk, csak erre az információra hagyatkozhatunk, hiszen az 1806-os kötet sem tartalmaz utalást erre. Az átdolgozás azonban egyértelmű. Az eredeti műbe számos új fejezet került: egy 67 fejezetből álló evangélium-harmónia Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak élete, tanítása kínszenvedése és halála, amint azokot a négy Evangyelisták előnkbe adgyák címmel, egy 28 fejezetből álló Apostolok Cselekedetei című egység, valamint az eredeti fejezetek közé Krisztus Urunknak bővebb megösmertetésérűl és prédikállásárúl szóló, az 1806-os kiadásban 50-es számmal jelzett fejezet, és egy Máté evangéliumán alapuló Azokról, a mik Krisztus Urunknak temetése utánn történtek című, az os kiadásban 104-es számmal jelzett fejezet. Ez utóbbi, új fejezetek esetében mindenütt feltünteti Fejér György a vonatkozó evangéliumi és szentírási helyeket, jelezve, hogy leginkább ezekre támaszkodott megírásukkor. A betoldások mellett azonban elhagyott számos, a középkori misztikusok látomásain, apokrif evangéliumokon és legendákon alapuló részt. Így elmaradtak az 1712-es mű következő fejezetei: Miként 19

20 látogatták meg a Szűz Máriát az atyafiai Betlehembe (34. fejezet), Micsoda csudák történtek az úton, és Egyiptomban (37. fejezet), Zakariás, Erzsébet, Simeon, és Joachim szent halálokrúl (40. fejezet), Miként Jézus Urunk a maga ábrázattyát ruhára kinyomta, és a Siriai Királynak elküldte (51. fejezet), Krisztus temetésének történetéből, a József elfogásáról szóló epizód (107. fejezet), valamint a Jézus koronázásáról, és az utána lévő időkről szóló részek ( fejezet). Az 1712-es kiadás 74. fejezetéből (Miként Urunk Jézus Annáshoz vitetett) elmaradt Jézus Czedron patakban való csúfolásának jelenete, valamint a Krisztus kikötözésére szolgáló fához, és Veronika kendőjéhez tett kiegészítések. 85 A 78. fejezetben olvasható a Názáreti Jézusnak keresztet készítő ács rövid története, ezt szintén elhagyta Fejér György. A Friedrich Speetől átemelt, elveszett juhocskáját sirató ifjú pásztor és zarándok legendája (115. fejezet) 86 szintén kimaradt, helyette egy rövid példázatot emelt be az átdolgozó pap egy gazdag úrról, akinek elveszett báránykáját szeretett fia keresi meg. A Mária életének végét tárgyaló részeket szintén jócskán lerövidítette ( fejezet) és az utolsó két fejezet (Mint lőtt vége a Szűz Mária életének, Szűz Maria Mennybevitelirül, és Koronázattyárul fejezet) helyett két tartalmában hasonló, ám szövegében eltérő részt épített be Miként kivánkozott a szűz Mária e világból szent fiához átköltözni és Szűz Máriának haláláról és mennybemeneteléről címmel, es fejezet számozással. Jóllehet, az evangéliumi hagyományokhoz való közelítésre törekvés egyértelmű, a szenvedéstörténet epizódjait kevéssé érintette az átdolgozás. Nem ismert, hogy ez a modernizált változat miként jött létre, saját ötlet nyomán, esetleg más, külföldi minták alapján. A cseh fordítás hatástörténetének vizsgálata azonban rámutatott arra, hogy több lépcsőben ugyan, de ott is hasonlóan racionalizálódott a mű. Az 1805-ös kiadást követően (1806, 1840, 1846, 1850, 1863, 1872, 1885) lényegi tartalmi változtatás már nem történt a műben ben új belső címlapot kapott, amely az iniciálék és fejezetek elején lévő díszítő illusztrációk változásával is járt. 87 Az egymást követő példányok kiadását, nyomtatását 1893-ig még a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda végezte, innentől kezdve (1893, 1897, 1903, 1904, 1909) az egyszerűbb, kevésbé olvasott olvasóközönség számára dolgozó, főleg ponyvafüzeteket kibocsátó Rózsa Kálmán és neje jelentette meg a Makula újabb kiadásait. 88 A címlapra ekkor újra felkerült a fordító neve: Magyar nyelven szerkesztette a szűz szent Klára szerzetében lévő Ujfalui Ujfalusy Judith formában és első alkalommal szerepelt rajta az Egyházmegyei hatóság jóváhagyásával felirat. 20

21 A kötet jászsági népszerűségét mutatja, hogy e kiadásokkal párhuzamosan, négy Jászberényben kiadott példányt is ismerünk (1902, 1909, 1912, 1913). Az 1902-es kiadás címlap leírása szerint A jász és kun hitbuzgó róm. kath. hívek gyűjtése és kívánatára kinyomtatott Kubicza János könyvnyomdájában. A későbbiek ugyanitt, szintén a jász és kun hívek kívánságára és gyűjtéseiből Balázs Ferenc, illetve Pesti Péter Könyvnyomdájában készültek A legrégebbi kéziratok alapján összeállított Makula nélkül való szent Tükör, mely a boldogságos szüz Mária és szent József életét és halálát, valamint a mi Urunk Jézus Krisztusnak szent életét, keserves kinszenvedését és csodálatos halálát ismerteti. címmel. A címlap tanúsága szerint a könyv nem került kereskedelmi forgalomba, a kiadónál lehetett megrendelni. E kötetek érdekessége, hogy kizárólag az átdolgozás előtti, eredeti mű 128 törzsfejezetét tartalmazzák, tehát a később betoldott részeket, az evangélium harmóniát és Apostolok Cselekedetét nem. Ezek alapján biztosak lehetünk abban, hogy az utánnyomás alapját képező kiadás valamely, 1805 előtti példány volt. Mindez bizonyítja, hogy a régi, újításokat nem tartalmazó kiadások mélyen beleivódhattak a köztudatba, továbbörökítve ezáltal évszázadok hagyományanyagát. Az is látható, hogy a fővárostól távolodva egyre közelebb került a mű a falu világához és így a Makula a parasztság kezén vált minden addiginál kedveltebb olvasmánnyá. 89 A kiadások sorában további két magyar vonatkozású kötetről kell még szólnunk. Az első egy magyar nyelvű, örmény átírásban készült 828 oldalas kézirat, amely Szépvíz (Frumoasa) 90 örmény könyvállományában található. A kézirat örményül alfabetizált, ám magyar nyelvű. Feltehetőleg a magyarul beszélő lelkipásztornak, értelmiségieknek, híveknek készülhetett. Készítési helye, és készítője ismeretlen, ami biztosan tudható az az, hogy egy kéz másolta a Makula 1765-ös, tehát negyedik kiadása alapján. Legfőbb különlegessége, hogy ez az egyetlen olyan mű, amely magyar nyelvű szöveget örmény átírásban közöl. 91 Végül egy 1896-ban, majd néhány évvel később újra kiadott Cochem-féle Krisztus életrajz átdolgozásra kell még felhívnunk a figyelmet. A kötetet Schmiedt Ferenc 92 jegyezte Jézus, Mária, József: életünkben segítségünk, halálunkban vígaszunk: lelki házikincstár a keresztény katolikus hívők lelki épülésére. címmel. A cím folytatásából kiderül, hogy a mű Cochem M. kapuczinus atya Jézus élete című művének átdolgozása. Az 1896-os példányt Szinnyei József brünni kiadásúnak jelzi, a későbbi, évszám nélküli a Lelki házikincstár kiadóhivatalában jelent meg Budapesten

22 Az elvégzett összehasonlítások alapján egyértelmű, hogy Schmiedt Ferenc római katolikus lelkész és hittanár munkája nem egy saját, szabad átdolgozás, hanem egy 1890 körül, Münchenben ugyanezen a címen megjelent mű fordítása. 94 A könyv a nagy életrajz összefoglalása 954 oldalon, a kor nyelvén és stílusában megfogalmazva, 761 fekete-fehér, és 32 egész lapos színes illusztrációval ellátva. A reprezentatív kiadás Krisztus életrajzát Mária, majd Jézus fogantatásával kezdi, majd az eredeti művet követve, egészen Jézus haláláig és limbusba való leereszkedéséig tárgyalja azt. A világ keletkezéséről szóló bevezető fejezeteket és a végső dolgokról szóló záró részeket elhagyták az átdolgozás során. Az összeállító ismeretlen, sem a címoldal, sem a szakirodalom nem tartalmaz rá való utalást. Munkájában az események leírására szorítkozva lerövidíti, átírja, átfogalmazza az eredeti német szöveget. A Cochem műben található elmélkedéseket, imaszövegeket, kateketikai részeket szintén lerövidíti, néhol elhagyja. Mindemellett benne hagy számos legendát (például a Jézusnak levelet író edesszai Abgar legendáját) és magánkinyilatkoztatást (Gertrúdtól, Mechtildtől és Brigittától), amire a könyv elején olvasható 1888-as fuldai egyházi jóváhagyást adó püspök is utal: ezeket benne hagytuk, tudva, amire már Cochem is utalt, hogy ezek hitelességét több pápa is elismerte, ugyanakkor további szavahihetőséget nem tulajdonítunk nekik, de tudjuk azt is, hogy ezek a hívőket megszólítják, és aszkétikus értékkel bírnak. 95 Schmiedt Ferenc munkája, ennek a német műnek a fordításából született. Ugyan ő erre nem utal sem a címlapon, sem az előszóban, mégis, mind külleme, mind pedig a betűhív egybeesések és az illusztrációk teljes egyezése alapján ez egyértelműen kimondható. Újfalusi Judithoz hasonlóan Schmiedt Ferenc sem csak egy fordítást adott a magyar olvasók kezébe. Saját elképzelésének és lelkipásztori koncepciójának megfelelően formálta tovább a művet. A vonatkozó szentírási részekkel vezetett be minden fejezetet, és ezeket útmutatásokkal, elmélkedésekkel, magyarázatokkal egészítette ki, erősítve ezzel a mű kateketikai vonásait. A tanítás mellett, a szentírás értelmezése, a hétköznapi ember mindennapjaira való vonatkoztatása jelent meg fontos célkitűzésként munkájában, mintha homíliát vagy prédikációt adna az olvasók kezébe. Ez a törekvés a mű végéhez közeledve egyre erősebbé vált. Különösen a passió történeténél érzékelhető ez, ahol nagyon lerövidítette az eredeti német szöveget, és helyette elmélkedésekkel, tanításokkal, prédikáció részletekkel pótolta az elhagyásokat. A könyv további sajátossága, hogy Schmiedt számos kortárs költő és pap író munkáját, és régebbi szerzők Mária életrajzait szőtte bele írásába. 96 Ebben egyfajta divat, korje- 22