ÍTÉLETET: A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek (tizenhétezer-hétszáztizenegy)

Átírás

1 Kecskeméti Járásbíróság szám Dr. Szente Andrea ügyvéd (6000 Kecskemét, Kőhíd u. 10.) által képviselt OTP Faktoring Zrt. (6000 Kecskemét, Széchenyi tér ) felperes által, dr. Miháczi Zoltán Attila ügyvéd (6000 Kecskemét, Csányi J. u II/208.) által képviselt ( ) alperes ellen forint hitelkártya tartozás megfizetése iránti perében a Kecskeméti Járásbíróság meghozta a következő A bíróság a felperes keresetét elutasítja. ÍTÉLETET: A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek (tizenhétezer-hétszáztizenegy) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Kecskeméti Törvényszékhez címzett, azonban a Kecskeméti Járásbíróságnál írásban, 3 példányban kell benyújtani. Fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt. A fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés nem az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással került előterjesztésre. Azonban ezen elutasításnak nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértésére vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, azonban a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. E kérelmet a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele, pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napjától számított 60 nap elteltével igazolási kérelem ak- ".

2 2 kor sem terjeszthető elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására vagy az akadály csak később szűnt meg. INDOKOLÁS: A bíróság a felek előadása, az előterjesztett okiratok tartalma alapján a következő tényállást állapította meg: Az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. és az alperes között augusztus 6. napján hitelkártya szerződés jött létre az alperes számú lakossági folyószámlájához kapcsolódóan. A hitelkeret forint volt. A minimum fizetendő összeg a felhasznált hitelkeret 5%-a, de minimum forint volt, a türelmi idő 15 nap, míg a hitelkamat havi 2,4%, évi 28,8% volt. Az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. a szerződést november 12. napján felmondta. Az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. az alperessei szemben fennálló teljes követelését, valamint annak valamennyi múltban felmerült és jövőben esedékessé váló kamatát és járulékait január 10. napján a felperesre engedményezte, erről az alperest értesítették, a tartozást forint tőke, forint kamat és forint költség és egyéb járulék van meghatározva. A felperes kereseti kéreime szerint az alperest forint tőke és annak december 2. napjától a kifizetés napjáig járó évi 29,40% ügyleti kamat és a Ptk (3) bekezdés szerinti együttes késedelmi kamata, forint (2004. augusztus 6. napjától január 10. napjáig lejárt ügyleti kamat) és a Ptk (3) bekezdés szerinti késedelmi kamat együttes öszszege, további forint (2004. augusztus 6. napjától december 1. napjáig lejárt késedelmi kamata), továbbá perköltség megfizetésére kérte kötelezni. A felperes tényként állította, hogy az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. és az alperes között augusztus 6. napján hitelkártya szerződés jött létre az alperes számú lakossági folyószámlájához kapcsolódóan. A beállított hitelkeret forint volt. Az alperes az engedélyezett hitelkeretet túllépte, me ly miatt a bank a további tranzakciókat letiltotta, a hitelszámlát a hitel túllépési díjjal megterhelte. Az alperes a kölcsönöket igénybe vette, felhasználta, azonban a kölcsön visszafizetésre, a hitelkártya díjak, a számlavezetési díjak, a kamat, illetve költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem telj esítette. Az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. a követelését január 10. napján kelt engedményezési nyilatkozattal igazoltan a felperesre engedményezte. A felperes hivatkozott arra, az alperes a szerződés aláírásával elismerte az üzletszabályzat és hirdetményt, azt átvette, megismerte, magára nézve kötelezőnek ismerte el. Az üzletszabályzat és hirdetmény a bankfiókban kifüggesztésre került, továbbá a bank honlapján is közzétételre került, így mind az üzletszabályzat, mind a hirdetmény a szerződés részévé váltak az értesítő levéllel együtt. A minimum fizetendő összeg a felhasznált hitelkeret 5%-a, de minimum forint, a türelmi időszak 15 nap, míg a hitelkamat havi 2,4%, évi 28,8% a szerződés megkötésének időpontjában, mely a követelés lejárta és az engedményezés időpontjában havi 2,45%, évi 29,4% volt. A felperes hivatkozott arra is, hogy a hitelkártya szerződés akkor is megszűnik, ha a hitelkártya érvényessége lejár és cserekártya a bank döntése alapján nem kerül kibocsátásra.

3 3 A felperes a követelés jogcímét a Ptk. 298., 522., 523., aira alapította. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes arra hivatkozott, hogy felmondást nem kapott, fizetési felszólítást sem kapott, továbbá nem tájékoztatták az engedményezési szerződésről. Az alperes vitatta az engedményezés létrejöttét. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította, hogy a hitelkártya szerződésből eredő forint összeget igénybe vette. Álláspontja szerint augusztus 6-tóI a hitelszámla kivonatokat a kereset benyújtásáig terjedő időre kellett volna felperesnek keresetéhez mellékelnie. Az alperes hivatkozott arra, hogya forintot kifizette, sőt annál jóval többet is, de a felperes a folyószámla kivonatot nem bocsátotta rendelkezésére, illetve csak aránytalanul magas költségért. A felperestől megkapott felmondásban november 12-én a tartozást még forintban rögzítették, kérdés, hogyan nőhetett ez az összeg egy év alatt forintra. Utalt arra, hogya november 12-én kelt irat egyébként felmondásnak sem tekinthető, csupán fizetési felszólításnak. Az alperes arra is hivatkozott, hogy augusztus 6-án csupán egy hiteligénylö lapot töltött ki, mely lap alján tájékoztatták arról, hogya pénzügyi termék teljes hiteldíj mutatója: 0-32,90%-ig terjedhet. A hiteligénylési blankettában hivatkozott Hitelkártya Üzletszabályzat és Hirdetmény ahitelkártyáról elnevezésű iratokat soha nem bocsátotta rendelkezésére, mely egyébként egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel. Az alperes hivatkozott a Hpt és a 213. (1) bekezdése, a Ptk ában foglaltakra. Álláspontja szerint megállapítható ezért, hogy írásos okirati formában szerződés megkötésére nem került sor, a hiteligénylés viszont nem tartalmazza a szerződéskötéshez szükséges fenti jogszabályokban rögzített szerződési feltételeket, így sem a THM pontos összegét, sem az ügyleti kamat mértékét, sem a szerződés sel összefüggő valamennyi költség meghatározását. E körben utalt az Európai Bíróság C-76/10. számú döntésére, mely szerint jogkövetkezmény szerint a nyújtott hitelt kamat- és költségmentesnek kell tekinteni. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A jelen jogviszonyban alkalmazandó a Ptk (1) bekezdése szerint kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. A jelen jogviszonyban alkalmazandó évi CXI!. törvény 210. (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. A (2) bekezdés szerint a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. A 321. (1) bekezdése szerint aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti.

4 4 A Ptk (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A Ptk (1) bekezdése szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). A (3) bekezdés szerint az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. A 329. (1) bekezdése szerint az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.. A (3) bekezdés szerint a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. A Pp szerint a perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. ) az ellenféllel való közlésével állanak be. A 192. (1) bekezdése szerint bíróságnál, más hatóságnál, közjegyzőnél vagy valamely szervezetnéllévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézkedik, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti. Az eredeti okirat beszerzése mellőzhető, ha az eredeti okirat megtekintésére nincs szükség és a fél a tárgyaláson annak hiteles vagy egyszerű másolatát bemutatja [191. (1) bek.]. A hitelkártya jogviszony háromoldalú jogviszony annyiban, hogy annak alanyai a kártya kibocsátója, a kártya birtokosa és a kibocsátóval.szerződő szolgáltató (elfogadó), aki a kibocsátóval kötött szerződésben vállalja, hogy készpénz helyett elfogadja a vevőtől (megrendelőtől) a kártyával történő teljesítést. (EBH 2000/329.). A felmondás a másik félhez intézett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve megszünteti, így a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, az ellenszerződés nélkül fizetett pénzösszeg pedig visszakövetelhető. A felmondás alapulhat a felek megállapodásán és jogszabályon. A felmondás lehet azonnali hatályú és meghatározott időre szóló. Az azonnali hatályú felmondás a szerződést nyomban megszünteti, melynek általában csak súlyos szerződésszegés esetén van helye. A felmondás, mint szerződési nyilatkozat akkor válik hatályossá, ha arról a másik fél tudomást szerez. Ez írásbeli felmondás esetén azt jelenti, hogyafelmondást tartalmazó okirat a másik félhez megérkezzék. A keresetlevél (fizetési meghagyás) közlése pótolja az egyoldalú jognyilatkozatot, a felmondást. Az engedményezési szerződéssel a jogosult a követelését másra átruházza. Az engedményezéshez a kötelezett hozzájárulására nincs szükség, mert a jogosult személyében úgy következik be változás, hogy ez a kötelezett helyzetét nem érinti. Az engedményezés az engedményező és az engedményes között létrejött szerződés, annak jogcíme és tartalmának ezért csak egymás közötti jogviszonyukban van jelentősége. Az engedményezéssel bekövetkező jogutódlás csak az engedményezési szerződésben körülírt követelésre terjed ki. A követelés engedményezése külön kikötés hiányában például nem terjed ki a járulékokra, adott esetben azok továbbra is az engedményezőt illethetik meg. A bankkölcsön szerződésnek a Ptk (1) és (2) bekezdése értelmében két tartalmi eleme van, a kölcsönösszeg és az ügyleti kamat meghatározása. A szerződés minden további eleme,

5 5 így az adós által fizetendő különböző díjak, költségek, akkor képezik a szerződés részét, ha arra vonatkozóan a felek megállapodtak. A szerződési feltételek egyértelmű meghatározottságának hiánya viszont nem a szerződés semmissége, hanem a szerződés létre nem jöttének körébe tartozik. A szerződés létrejötte, annak tartalmi elemei meghatározottsága fennáll, ha a felek a szerződésben üzletszabályzatra, hirdetményre, mint általános szerződési feltételre hivatkoznak. A polgári perrendtartás szerint az okirati bizonyíték szolgáltatása, a bíróság részére való bemutatása általában a bizonyító felet terheli. Az okiratok beszerzésének egyik módja lehet az is, hogy a fél által hivatkozott okiratot a bíróság szerzi be abban az esetben, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti. A Pp (1) bekezdése alapján a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség a körben, hogy a hitelkártya szerződéshez kapcsolódóan a felek hogyan határozták meg az ügyleti kamatot, késedelmi kamatot, díjakat, költségeket és annak mértékét. E körben nem elegendő, ha a felperes általánosságban hivatkozik az üzletszabályzatra, hirdetményre, hanem pontosan meg kell határoznia, hogy az üzletszabályzat, hirdetmény mely pontja alapján, milyen összegű és milyen jellegű kamat, díj- és költség fizetését vállalta az alperes. A felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség a követelés összege vonatkozásában. A felperesnek bizonyítania kell, hogy az OTP Bank Nyrt. követelése január 10. napján forint, a kamat forint, a költség és egyéb járulék forint, összesen forint volt. A felperesnek igazolnia kell, hogy ezen összeg a kereseti kérelemben foglaltak szerint változott. A felperesnek az elszámolást, az elszámolási feltételeket érthetően, ténybelileg és számszakilag is ellenőrizhető en kell részleteznie, kidolgoznia. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a hitelkártya szerződés keretében az alperesnek mikor, milyen összeget folyósított, az alperes milyen összegeket teljesített és azt a felperes, illetve jogelődje miként számította be. Az elszámolásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a beszámítás milyen mértékű kamatra, díjra vagy költségre került elszámolásra. Az alperes személyes meghallgatása során beismerte, hogy augusztus 6. napján a Hitelkártya szerződés elnevezésű iratot aláírta. Nem emlékezett arra, hogy ekkor a hitelkártya feltételeiről milyen tájékoztatást kapott. Határozottan állította, hogy ekkor nem kapott hitelkártya üzletszabályzatot, sem Hirdetményt a hitelkártyáról. "A hitelkártyát olyan célra használtam fel, ha utazom és elfogy a pénzem, akkor így tudok tankolni, majd vásárolni öt kiflit." Beismerte, hogy havi értesítőt az aktuális fizetendő összegről kapott. Előadta, hogya felmondásra vonatkozó iratot az OTP Faktoring tájékoztatásával együtt kapta meg, me ly február 16. napján kelt. A bizonyítási eljárás során a felperes előterjesztette a Hitelkártya szerződés elnevezésű okiratot, az OTP Bank Rt augusztus 6. napján kelt értesítő levelét, a január 10. napján kelt engedményezési nyilatkozatot, mely szerint a kölcsönügyletből eredő teljes követelést, valamint annak valamennyi múltban felmerült és jövőben esedékessé váló kamatát és járulékát a felperesre ruházta át, annak minden biztosítékával együtt. A felperes előterjesztette a hitelkártya hirdetményt és a bankkártya üzletszabályzatot, hivatkozva az üzletszabályzat VII. 1 és 2. pont, VII.3. pont, az első fejezet rendelkezéseire, továbbá a hatályos hirdetmény minimum fizetendő összeg és ügyleti kamat mértékére. Az üzletsza A felperes előterjesztette az üzletszabályzatot, a hitelkártya termékről szóló hirdetményeket.

6 6 bályzat II.2. (7) bekezdés pontja alapján a felperes jogelődje jogosult volt egyoldalúan a szerződés hiteldíjának módosítására. A bizonyítási eljárás során a felperes előterjesztette a november 12. napján kelt Hitelkártya szerződés felmondása elnevezésű iratot, továbbá egyenleget, mely az engedményezéskori tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség, kezelési költség, továbbá a Faktoringnál keletkezett késedelmi kamat, költség és kezelési költség számítást május 2. napjától május 8. napjáig tartalmazta. A bizonyítási eljárás során az alperes előterjesztette a november 12. napján kelt Hitelkártya szerződés felmondása elnevezésű iratot, továbbá egyenleget, mely az engedményezéskori tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség, kezelési költség, továbbá a Faktoringnál keletkezett késedelmi kamat, költség és kezelési költség számítást január ll. napjától február 16. napjáig tartalmazza. Mindezen bizonyítékokat a bíróság az alábbiak szerint értékelte: A bíróság megállapította, hogy az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. és az alperes között a hitelkártya szerződés létrejött. A szerződés létrejöttét nem akadályozza az, hogy azt a felek külön írták alá. A felperes hitelkártya igénylést tett, melyet a pénzintézet elfogadott és az értesítő levélben a hitelkeret összegét meghatározta. Az alperes beismerte, hogy ez alapján a pénzintézet szolgáltatását igénybe vette. Az okirat szerint az alperes beismerte, hogy a hitelkártya üzletszabályzatot, hirdetményt a szerződés aláírásával átvette és annak tartaimát elfogadta, ezt az alperes perbeli ellentétes nyilatkozata önmagában nem cáfolja meg. A fenti jogi indokolás szerint a szerződés létrejöttének és a lényeges szerződési feltételekben való megállapodásnak lehet ez a jogszerű módja. Az alperes is beismerte, hogyafelmondást a felperes tájékoztatásával együtt átvette, eszerint a felmondás a kötelezett részére közlésre került. A bíróság álláspontja szerint a november 12. napján kelt irat tartalma a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint jövőre nézve való felmondási nyilatkozatot tartalmaz. A bíróság elutasította a fenti jogi indokok alapján a felperes indítványát az OTP Bank Nyrt. Háttérműveleti Igazgatóságának Betét és Hiteladminisztrációs Back-Office Főosztálya megkeresésére vonatkozóan. A felperes feladata az iratok engedményező jogelődjétől való beszerzése. Az alperes a 10. számú nyilatkozatában hozzájárult a 6. és 8. számú bizonyítékok határidőn túli előterjesztéséhez. Ezen iratok azonban a bíróság 5. számújegyzőkönyvben foglalt felperesi bizonyítási kötelezettségének nem felel meg. Az elszámolás nem augusztus 6. napjától kezdődik, eleve abból indul ki, hogy az alperes tartozása március 28. napján forint. A felperesi elszámolás tehát ténybelileg és szakmailag ellenőrizhetetlen. A bíróság a felperesi képviselő 14. és 15. számú beadványait nem vette figyelembe, mert azok előterjesztéséhez az alperes nem járult hozzá, utalva a Pp (6) bekezdésében foglaltakra. Minderre figyeleinmel a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A perben az alperes pemyertes lett, ezért a Pp. 78. (1) bekezdése alapján az alperesi ügyvédi munkadíj at a felperes viseli. A bíróság az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIlI. 22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés a) pontja alapján állapította meg.

7 7 Az ítélet elleni fellebbezésről szóló tájékoztatás a Pp. 220., illetve a szerint történt. Kecskemét, december 1. napján ~....-'.:.iö;~db Dr. Salamon Enikő s. k. bíró