I. TÉNYÁLLÁS. a Bank végezné leányvállalatai javára.

Átírás

1 A Bank a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.) 4. (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel mely tevékenységeket végezhet az összevont felügyelet alatt alá tartozó pénzügyi vállalkozás és a Hpt. 91. (5) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősített vállalkozás javára I. TÉNYÁLLÁS A Pénzügyi Vállalkozás és a Hpt. 91. (5) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősített vállalkozás (Vállalkozás) a Bankkal összevont alapú felügyelet alá tartozik, de önálló jogalanyként végzik tevékenységüket. A Bank a Pénzügyi Vállalkozásnak és a Vállalkozásnak is egyedüli részvényese. A pénzügyi intézménynek nem minősülő Vállalkozás üzletszerű gazdasági tevékenységként operatív lízing tevékenységet végez és személygépjármű-kereskedelmi tevékenységet is folytat. A Bank megítélése szerint indokolt, hogy a bankcsoportja tagjai tevékenységüket egységesen és sztenderdizált módon folytassák, a megfelelő szakértelem, illetve egységes kockázatkezelési folyamatok biztosításával, továbbá, hogy a csoport tagjainak panaszkezelési tevékenysége az ügyfelek számára könnyen hozzáférhető módon, egységes formában jelenjék meg. Fenti körülmények figyelembevételével a Bank a Pénzügyi Vállalkozás és a Vállalkozás egységes és szabályozott működtetését különös tekintettel a szükséges szakértelem biztosítására úgy látja biztosíthatónak, ha a a Pénzügyi Vállalkozás üzleti tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tevékenységei közül: a credit controlling feladatokat, az ügyfélszolgálati, telefonos ügyfélszolgálati (call-center) feladatokat, a panaszkezelést, a jogszabály alapján végzendő támogató, szakértői tevékenységei közül: a fogyasztóvédelmi felelős feladatait, az adatvédelmi feladatokat és az információ-biztonsági feladatokat, a Vállalkozás üzleti tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, azt támogató tevékenységei közül: a szerződések előkészítésével, megkötésével kapcsolatos feladatokat, a kockázatvállalási döntések előkészítését, meghozatalát, a szerződések kezelését, nyilvántartását, a portfólió-kezelést, az ügyfélszolgálati tevékenységet, a panaszkezelést, a fogyasztóvédelmi feladatokat, a követelések érvényesítését és a behajtást a Bank végezné leányvállalatai javára. A Bank előadása szerint a Pénzügyi Vállalkozás kockázatvállalások előkészítésével, a scoringgal, a finanszírozási döntések meghozatalával kapcsolatos, a termékszintű kockázatkezelési, követeléskezelési, illetve behajtási tevékenységét jelenleg is a Bank látja el. 1

2 A Bank a megjelölt tevékenységeket a közötte és a Pénzügyi Vállalkozás között létrejött, Felügyelet által engedélyezett, hatályos kiemelt közvetítői szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi. A Bank nyilatkozata szerint a Pénzügyi Vállalkozás üzleti tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységeiként megjelölt feladatokat, mivel azok a Pénzügyi Vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a résztevékenységeit valósítják meg, a Pénzügyi Vállalkozás kiemelt közvetítőjeként kívánja folytatni. A Bank annak érdekében, hogy a Pénzügyi Vállalkozás credit controlling, ügyfélszolgálati és panaszkezelési tevékenységeit folytathassa, ki kívánja egészíteni a Pénzügyi Vállalkozással kötött, kiemelt közvetítői tevékenység ellátására vonatkozó szerződését. A Pénzügyi Vállalkozás működését támogató tevékenységeket a Bank polgári jogi jellegű megbízási jogviszony, a Pénzügyi Vállalkozással kötött megbízási szerződés alapján kívánja végezni. A Vállalkozás üzleti tevékenységéhez kapcsolódó, támogató tevékenységeket a Bank, mint a Vállalkozás megbízottja, úgyszintén polgári jogi megbízási jogviszony alapján kívánja ellátni. II. A JOGKÉRDÉS 2.1. Elláthatja-e a Bank a Pénzügyi Vállalkozás credit controlling, ügyfélszolgálati, telefonos ügyfélszolgálati és panaszkezelési tevékenységeit, mint a Pénzügyi Vállalkozás Hpt. 6/E. (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kiemelt közvetítője, a Bank és Pénzügyi Vállalkozás közötti kiemelt közvetítői szerződés kiegészítésével, a szerződés módosítás Felügyelet általi engedélyezését követően? Elláthatja-e továbbá a Bank a Pénzügyi Vállalkozás fogyasztóvédelmi felelősének, adatvédelmi és információ biztonsági feladatait polgári jellegű, szakértői megbízási jogviszony alapján, szakértői tevékenységként, ha ezeket a tevékenységeket a Bank nem nyereség-, és haszonszerzési célból végezné, mivel a tevékenységek folytatása ellenében legfeljebb az azok ellátásával felmerülő költségei, a kapcsolt vállalkozások között elszámoló- (transzfer-) árakra figyelemmel meghatározott ellenérték illetné meg. A szolgáltatások nyújtásának kizárólagos célja a megjelölt tevékenységek folytatásához szükséges szakértelem folyamatos biztosítása Végezheti-e a Bank a Vállalkozás üzleti tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, azt támogató tevékenységeit: a szerződések előkészítésével, illetve megkötésével kapcsolatos feladatok, a kockázatvállalási döntések előkészítése és meghozatala, a szerződések kezelése, nyilvántartása, portfólió-kezelés, 2

3 az ügyfélszolgálati tevékenységek, a panaszkezelés, a fogyasztóvédelmi feladatok, illetve a követelések érvényesítése és behajtása figyelemmel a Hpt. 4. (3) bekezdésében foglaltakra, valamint az üzletszerű tevékenység fogalmára vonatkozó meghatározására polgári jogi megbízási jogviszony alapján? A Bank a fenti, üzleti tevékenységet támogató tevékenységeket a Vállalkozás javára a bankcsoport tagjaként kívánja végezni, úgy, hogy a tevékenységek ellátása előre meghatározott jogalany számára, nem nyereség-, illetve haszonszerzés céljából történne. A Bank a megjelölt tevékenységek folytatása ellenében Pénzügyi Vállalkozás esetében hivatkozottaknak megfelelően legfeljebb felmerülő költségeit számítaná fel. A szolgáltatások nyújtásának kizárólagos célja az bankcsoport egységes működésének biztosítása, a kockázatkezelési és támogatási elvek érvényesülése, valamint az ehhez szükséges speciális szakértelem folyamatos biztosítása. III. A BANK ÁLLÁSPONTJA 3.1. A Bank által a Pénzügyi Vállalkozás javára végezni kívánt tevékenységekkel kapcsolatban A pénzügyi intézménynek minősülő Pénzügyi Vállalkozás credit controlling, ügyfélszolgálati (telefonos ügyfélszolgálati) feladatait, továbbá panaszkezelési tevékenységét, mivel ezek a tevékenységek a Pénzügyi Vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységének core-business tevékenységei fogalomkörébe tartoznak a Bank sui generis pénzügyi szolgáltatási tevékenységként üzletszerűen is jogosult saját leányvállalata részére végezni kiemelt közvetítői tevékenység ellátására irányuló, a Felügyelet által engedélyezett megbízási szerződés alapján. A Pénzügyi Vállalkozás működését támogató, adatvédelmi és információ-biztonsági, illetve a fogyasztóvédelmi felelősének feladatai ugyan a jogszabály által kötelezően végzendő tevékenységek, ennek ellenére mégsem tartoznak a Hpt. 13/A (13) bekezdésének a hatálya alá, mivel azok nem tekinthetők ügyviteli tevékenységeknek. A megjelölt tevékenységek ellátása speciális szakértelmet igényel, amely jellegében eltér az adminisztratív jellegű tevékenységeket magában foglaló ügyviteli feladatoktól. Tekintve, hogy a működést támogató feladatok nem tartoznak a Hpt. 13/A. -ának hatálya alá, így azok a Bank által kiszervezés keretében nem folytathatók. A Bank a Pénzügyi Vállalkozás jogszabály által kötelezően ellátandó tevékenységeit polgári jogi jellegű, szakértői megbízási jogviszony alapján, szakértői tevékenység végzésével láthatja el. A Bank a Pénzügyi Vállalkozás jogszabály által kötelezően ellátandó feladatait nem üzletszerűen, azaz nyereség-, és haszonszerzési céllal végezné. A fenti tevékenységek ellátásának ellenértékét a Bank a kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló- (transzfer-) árakra vonatkozó adójogi rendelkezésekre is figyelemmel legfeljebb az azok ellátásával felmerülő költségeinek megfelelő mértékben kívánja meghatározni. A Pénzügyi Vállalkozás működését támogató tevékenységeinek a Bank általi ellátása nem minősül üzletszerűnek azért sem, mivel a szolgáltatások nyújtására nem nyereség-, illetve haszonszerzés céljából, hanem a szükséges speciális szakértelem folyamatos biztosítása érdekében kerül sor, ezért nincs jogszabályi 3

4 akadálya, hogy a megjelölt tevékenységeket a Bank a Pénzügyi Vállalkozás javára folytassa. Fentieken túlmenően a Pénzügyi Vállalkozás a Bankkal összevont alapú felügyelet alá tartozik, így a Bank a Pénzügyi Vállalkozás tekintetében is köteles mindazon Hpt.-ben foglalt jogszabályi követelményeket érvényesíteni, amelyek a Pénzügyi Vállalkozás működésének prudenciáját, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások teljes körű betartását biztosítják. A jogszabályi követelmények maradéktalan betartása érdekében elengedhetetlen, hogy a Bank a rendelkezésére álló fogyasztóvédelmi, adatvédelmi és információ biztonsági feladatokkal kapcsolatos szakértelmét és tapasztalatát közvetlenül biztosítsa a pénzügyi vállalkozásként működő leányvállalata számára A Bank által a Vállalkozás javára végezni kívánt üzleti tevékenységeket támogató tevékenységekre vonatkozóan A Bank álláspontja szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a Vállalkozás megkeresésében megjelölt tevékenységeit polgári jogi megbízási jogviszony alapján a Vállalkozás megbízottjaként a Bank lássa el. Ezen tevékenységek végzésére irányuló megbízási jogviszonyok létesítése nem ütközik a Hpt. 4. (3) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezésekbe, figyelemmel arra is, hogy a megjelölt tevékenységeket a Bank nem üzletszerűen végezné a Vállalkozás javára. A Vállalkozás részére végezni kívánt tevékenységek vonatkozásában az üzletszerűség Hpt.-ben foglalt konjunktív jellemzői a Pénzügyi Vállalkozás megbízásából végezni kívánt tevékenységek vonatkozásában már kifejtetteknek megfelelően nem valósulnának meg. A Banknak a Vállalkozás javára végezni kívánt tevékenységekkel kapcsolatosan is egyező az álláspontja a Pénzügyi Vállalkozás esetében kifejtettekkel, hogy a tevékenységeket az egységes bankcsoporti működés, a speciális szakértelmet igénylő feladatok minőségi és egységes elvek szerinti elvégzésének biztosítása érdekében kívánja folytatni. A Vállalkozás a Bankkal összevont alapú felügyelet alá tartozik, így a Bank a Vállalkozás tekintetében is köteles mindazon Hpt.-ben foglalt jogszabályi követelményt érvényesíteni, amely működésének prudenciáját, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások teljes körű betartását biztosítja, amely cél a bemutatott konstrukció megvalósításával érhető el. IV. A FELÜGYELET ÁLLÁSPONTJA A Felügyelet konzekvens jogalkalmazási gyakorlata szerint a felügyelt intézmények tevékenységét, belső szabályozottságát, szabályzatai, szabályozó dokumentumai, alkalmazott gyakorlatai jogszabályi megfelelőségét a Felügyelet a folyamatos felügyelés keretében, helyszíni vagy helyszínen kívüli vizsgálatok során ellenőrzi. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák azon szabályzatok körét, amelyek alkalmazását a Felügyelettel engedélyeztetni kell, azaz a Felügyelet törvényi feladata ezen szabályzatok jogi megfelelőségének előzetes megállapítása. E körön túlmenően azonban a Felügyeletnek nincs hatásköre egyéb szerződések, üzleti megoldások, folyamatok jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. A fentiek alapján a Bank megkeresésében megjelölt tevékenységek vonatkozásában a Felügyelet általános érvénnyel fejtette ki álláspontját. 4

5 4.1. A Bank által az összevont felügyelet alatt álló leányvállalatai részére végezni kívánt tevékenységek csoportosítása A bevezetőben kifejtetteknek megfelelően a Felügyelet az állásfoglalásban annak megjelölésére szorítkozott, hogy álláspontja szerint melyek azok a tevékenységek, amelyeket a Bank leányvállalatai megbízásából pénzügyi intézményként, a csoportot irányító hitelintézetként végezhet, és melyek azok a tevékenységek, amelyeket a Hpt. idevágó rendelkezései alapján pontosan a pénzügyi intézményi minőségére tekintettel nem folytathat. A megkeresésében megjelölt tevékenységeket a Felügyelet csoportosította továbbá abból a szempontból is, hogy a tevékenységet a Bank pénzügyi intézményként vagy nem pénzügyi intézményként működő leányvállalata javára kívánja folytatni, továbbá megkülönböztette azokat abból a szempontból is, hogy azok a Bank pénzügyi szolgáltatási tevékenysége vagy résztevékenységei, illetve a pénzügyi szolgáltatási tevékenységeihez kapcsolódó jogszabály által végezni rendelt tevékenységei fogalomkörébe tartoznak-e. Vizsgálta továbbá a Felügyelet álláspontjának kialakítása során, hogy a megkeresésben felsorolt tevékenységek folytatásával kapcsolatban van-e a Hpt. rendelkezésein túlmutató egyéb előírás. Az állásfoglalás kérésben megjelölt szolgáltatások vonatkozásában kiindulópontként vettük továbbá figyelembe, hogy az abban megjelölt tevékenységeket egy összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet tervezi végezni olyan kapcsolt vállalkozásai számára, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed. A Hpt. az uniós 123 előírásokkal egyezően írja elő összevont felügyeleti körbe tartozó intézmények együttese esetében a prudenciális elvárásoknak történő megfelelés összevont alapon történő igazolása és annak értékelése kötelezettségét. Az intézmények, intézménycsoportok vonatkozásában ez azt jelenti, hogy belső irányítási folyamataikat és kockázatkezelési eljárásaikat a csoporton belül össze kell hangolni, a belső tőkeszámítást pedig egységes keretben és módszertan alapján, a csoporttagok összességére kiterjesztve kell elvégezni. A felülvizsgálat során a felügyeleti hatóságok ezzel összhangban szintén csoportszintű értékelést folytatnak, és konszolidált szinten határozzák meg a gazdasági tőkeszükséglet nagyságát. 1 A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (CRD) Preambulum (13) és (46) bekezdéseiben foglaltak szerint az irányelv lehetővé teszi a tagállamok, illetve az illetékes hatóságok számára, hogy a tőkekövetelményeket egyedi és összevont alapon alkalmazzák, és ahol indokoltnak látják eltekintsenek az egyedi alapon történő alkalmazásuktól. A hitelintézetek csoportjának megfelelő fizetőképessége biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a minimális tőkekövetelményeket a csoport konszolidált pénzügyi helyzete alapján alkalmazzák. A CRD fent hivatkozott előírásai szerint a különböző típusú minimum követelményeknek való megfelelés vizsgálata az összevont alapú felügyelet alatt álló intézménycsoport esetében összevont alapon történik. 2 A CRD előírásai szerinti felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) minden, az Európai Unió tagországában bejegyzett hitelintézetre, befektetési vállalkozásra konszolidált szinten vonatkozik. Ez a felügyelt intézményeket és a felügyeleti hatóságokat egyaránt arra kötelezi, hogy csoportszintű üzleti és felügyeleti eljárásokat alakítsanak ki, továbbá, hogy csoportszinten végezzék el, illetve értékeljék belső tőkemegfelelési eljárásaikat. 3 Az EBA GL44-es ajánlása 5.1 pontjában foglaltak szerint a vállalatirányításért való felelősség az anyavállalati menedzsmenten nyugszik. 5

6 A Felügyelet megítélése szerint fentiekre figyelemmel az összevont felügyeleti körben való szolgáltatásnyújtás kapcsán nem hagyhatók figyelmen kívül a Hpt. XIV. fejezetének az összevont alapú felügyelet körében az összevont felügyeleti körbe tartozó intézmények együttese számára megfogalmazott prudenciális elvárások. E körben a legfontosabb rendelkezés, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások betartása. (Hpt. 92. (1) bekezdése). A Hpt. 93. (3) bekezdésének előírása szerint a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek kell kiszámítani. A Hpt. 76./A (7) bekezdése lehetőséget ad a hitelintézet számára, hogy a leányvállalatával szembeni a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező kitettséghez az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén, a Felügyelet jóváhagyásával nulla százalékos kockázati súlyt rendelhessen. A Hpt. fent hivatkozott ai a csoportirányító hitelintézetet tehát arra kötelezik, hogy a Hpt. prudens működésre, kockázatvállalására, illetve tőkemegfelelésre vonatkozó előírásainak nemcsak a maga, hanem a vele összevont alapú felügyelet alatt álló csoporttagjaival együttesen is feleljen meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 11/2006. számú, belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről közzétett ajánlásában a pénzügyi csoportok esetében érvényesülő felügyeleti elvárásként fogalmazza meg, hogy a belső védelmi vonalak csoport szinten is kialakításra és működtetésre kerüljenek. Ennek során a csoportként történő szolgáltatásnyújtás és működés sajátosságaira, a belső védelmi vonalat alkotó valamennyi részterületen (felelős belső irányítás, belső kontroll funkciók) tekintettel kell lenni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának 7/2006. (IX. 28.) számú a hitelkockázat-kezelés hatékonyságának növelése tárgyában kiadott ajánlásában is elvárásként fogalmazódik meg, hogy az anyaintézmény legyen tisztában a leányvállalata kockázataival, hangolja össze a két intézmény működését, és vállaljon tevékeny szerepet a kockázatok kezelésében. Fentiek szerint a nemzetközi szervezetek elvárásainak és a Hpt. összevont alapú felügyelet alatt álló hitelintézetekre vonatkozó előírásainak csoportszinten történő megfelelés, a csoportszintű kockázatkezelés érdekében az irányító hitelintézet által leányvállalatai részére végzett tevékenységek eltérő megítélés alá eshetnek. A csoportirányító hitelintézet által leányvállalatai javára végezni kívánt tevékenységekkel kapcsolatos álláspont kialakításánál tehát az vizsgálandó, hogy a leányvállalatok javára végezni kívánt tevékenységek beleérthetők-e a leányvállalatok prudens működésének biztosításába, illetve kockázatkezelési tevékenységének fogalmába. Ennek megítélése során választóvonal lehet, hogy a csoportirányító 6

7 hitelintézetnek, mint megbízottnak tevékenysége vonatkozásában aggálytalanul megállapítható-e a fenti követelmények biztosítására irányultság. A kockázatok kezelésébe elsősorban a pénzügyi intézményi csoporttagok működési körében felmerülő hitelezési, működési, piaci, stb. kockázatok kezelése keretében végzett tevékenység értendő bele. Fentiek szerint vizsgálandó körülmény, hogy a csoportirányító hitelintézet a csoportba tartozó leányvállalatok javára végezni kívánt tevékenységeket, mint pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységeit, vagy annak résztevékenységeit, illetve az általa folytatott pénzügyi szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó, jogszabály által végezni rendelt tevékenységekhez kapcsolódó feladatokként maga is folytatja, illetve folytathatná-e. A fentiek vizsgálatának azért van jelentősége, mivel a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek, azok résztevékenységei, valamint a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó, jogszabály által végezni rendelt, így pl. a Hpt. 13/C. -ában foglaltak szerinti informatika, HR, könyvelési tevékenységek álláspontom szerint a Hpt. hatálya alá tartozó, a pénzügyi intézményként történő működésből eredő, a pénzügyi intézmény immanens tevékenységeinek tekinthetők. Ezen tevékenységek tekintetében az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeteknek a Hpt. 92. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően a prudens működés, a kockázatvállalás, illetve tőkemegfelelésre vonatkozó követelményeknek történő megfelelést biztosítaniuk szükséges, mind a maguk, mind pedig az ellenőrző befolyásuk alatt álló vállalkozások együttese tekintetében. Amennyiben ugyanis ezeket a látszólagosan üzletszerűen végzett tevékenységeket az irányító hitelintézet a Hpt aiban előírt kötelezettségei teljesítése, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak összevont alapon történő megfelelés, a prudens működés, biztosítása érdekében folytatja, úgy e tevékenységek vonatkozásában nem beszélhetünk rendszeres gazdasági tevékenységről. Értelmezésünk szerint a csoportirányító hitelintézet ezekben az esetekben érdemben a 92. (1) bekezdésében előírt kötelezettségeit teljesíti. A Hpt. 92. (1) bekezdésében előírt, prudens működésre, kockázatvállalásra, tőkemegfelelésre vonatkozó követelményeknek csoportszinten történő megfelelés biztosításának hatékony módja lehet, ha a csoportszintű funkcionális tevékenységeket irányító hitelintézetként a Bank működteti. A fenti általános érvényű megállapítások alapján a Bank megkeresésében megjelölt egyes tevékenységekkel kapcsolatos álláspontunk az alábbi A Pénzügyi Vállalkozás javára végezni kívánt tevékenységek Credit controlling tevékenység A Bank a credit controlling tevékenység fogalmát a megkeresésében nem definiálta. Az állásfoglalás kialakításánál azzal a feltevéssel éltünk, hogy a Bank a credit controlling tevékenység alatt a Pénzügyi Vállalkozás pénzügyi lízing kihelyezéseinek figyelemmel kísérésével és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységeket érti. 7

8 A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet pontjában foglaltak értelmében a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Álláspontom szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtásával azonos közgazdasági tartalmú, finanszírozást megvalósító pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatási tevékenységre a Hpt. hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység résztevékenységeit meghatározó előírásai, megfelelően irányadóak. Így tehát a lízingbe adott eszközök és ingatlanok nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével kapcsolatos controlling tevékenységek álláspontom szerint a pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás résztevékenységeinek fogalomkörébe tartoznak. Fentiek alapján helytálló a Bank hivatkozása, hogy a pénzügyi lízinghez kapcsolódó credit controlling tevékenység a pénzügyi szolgáltatás résztevékenységének minősül, ezért azt a Bank folytathatja a Pénzügyi Vállalkozás megbízásából, a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet pontjában meghatározott kiemelt közvetítői tevékenységként Ügyfélszolgálati, telefonos ügyfélszolgálati tevékenység A Hpt. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy a pénzügyi intézménynek hogyan, milyen módon kell ellátnia az ügyfélszolgálati tevékenységet, azt azonban meghatározza, hogy a pénzügyi intézménynek az általa végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban az ügyfeleknek milyen tájékoztatást kell adnia. Az ügyfelek előzetes tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekről a Hpt (1)- (2) és (6) bekezdései, az időszakos, így különös tekintettel az ügyfél által már igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban előírt tájékoztatásról a 206. (1) és (3) bekezdései rendelkeznek. Álláspontom szerint a hivatkozott jogszabályhelyek által végezni rendelt ügyfél tájékoztatási tevékenységek kivétel nélkül a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódnak. A pénzügyi intézmény Hpt. által előírt tájékoztatási tevékenysége ugyanis az általa végzett pénzügyi szolgáltatás feltételeire, részletszabályaira, valamint az ügyfél által korábban igénybevett szolgáltatások részleteire terjed ki. Ebből következően az ügyfelek tájékoztatására irányuló ügyfélszolgálati és telefonos ügyfélszolgálati tevékenység a pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységek fogalomkörébe tartozik, ezért a controlling tevékenység vonatkozásában kifejtetteknek megfelelően, a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet pontja szerinti kiemelt közvetítőként, illetve a pont alá tartozó ügynöki tevékenységként folytatható. Fentiek szerint helytálló a Bank álláspontja, amely szerint pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati, illetve telefonos ügyfélszolgálati tevékenységeit végezheti a pénzügyi intézmény közvetítőjeként. 8

9 Panaszkezelési tevékenység A pénzügyi intézmények panaszkezelési tevékenységére vonatkozó, jelen megkeresés megválaszolása során releváns előírásokat a Hpt. 215/B. -a és a pénzügyi intézmények, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet (PSZÁF Rendelet) tartalmazza. A Hpt. 215/B. (2) bekezdés a-b) pontjaiban foglaltak értelmében a pénzügyi intézményeknek az ügyfelek szóbeli panaszait valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig folyamatosan szükséges fogadniuk. A Hpt. 215/B (3) bekezdése alapján telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézménynek biztosítania szükséges az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A Hpt. 215/B. (5) bekezdésében előírtak alapján a pénzügyi intézménynek a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálnia és szükség szerint orvosolnia. A Hpt. 215/B. (11) bekezdése szerint a pénzügyi intézmények az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről kötelesek nyilvántartást vezetni. A PSZÁF Rendelet 1. (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek a szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés szolgáltató részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő tevékenységét, vagy mulasztását érintő kifogását teljes körűen kivizsgálni és megválaszolni. A PSZÁF Rendelet 5. (2) bekezdése a-e) pontjai foglaltak szerint a Hpt. 215/B. (11) bekezdésében előírt nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénzügyi intézmény a panaszokat témájuk szerint csoportosíthassa; feltárhassa és azonosíthassa a panasz okát képező tényeket és eseményeket, megvizsgálhassa, hogy a rögzített tények és események hatással lehetnek-e más eljárásra vagy termékre, szolgáltatásra. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie továbbá arra is, hogy a pénzügyi intézmény eljárást kezdeményezhessen a feltárt, rögzített tények és események korrekciójára és összefoglalhassa az ismétlődő vagy rendszerszintű problémákat, a jogi kockázatokat. A panaszkezelési tevékenységnek más pénzügyi intézmény megbízásából történő végzésével kapcsolatban figyelembe veendő körülmény álláspontom szerint az is, hogy a kötelezően előírt panaszkezelési tevékenység folytatásának kettős, közvetlen és közvetett célja is van. A panaszkezelési tevékenység közvetlen célja az egyedi ügyfél panasz azonosítása, a jogszabály által meghatározott rendben történő kivizsgálása és lehetőség szerinti orvoslása. A panaszkezelési tevékenység közvetett, az egyéni panasz orvoslásán túlmutató, a PSZÁF Rendeletben előírt célja pedig az, hogy a pénzügyi intézmény az egyedi ügyfél panaszok keletkezési okának megállapításával azonosítani tudja a 9

10 rendszerszintű, illetve jogi kockázatokat, valamint, hogy a folyamat során feltárt és megoldott problémák révén kiküszöbölhetővé váljon, hogy a jövőben ugyanazon okból újabb ügyfélpanaszok keletkezzenek. A fent kifejtettek alapján nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a Pénzügyi Vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenysége érdemi tevékenységének minősülő panaszkezelési tevékenységet a Bank lássa el a Pénzügyi Vállalkozás megbízásából, mint a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet pont szerinti kiemelt közvetítő, azzal, hogy a Banknak e tevékenység folytatása során a panaszkezelés közvetlen és közvetett céljára is figyelemmel kell lennie és a tevékenységet azokat megvalósítva szükséges folytatnia Információ biztonsági feladatok A Hpt. a Bank által megjelölt, információ biztonsági feladatokra vonatkozó fogalom meghatározást nem tartalmaz. A Bank állásfoglalás iránti kérelmének kiegészítése szerint az információ biztonsági feladatok fogalma alatt, az adatvédelmi feladatoktól eltérő tevékenység, lényegileg a Hpt. 13/C. -a szerinti, a pénzügyi intézmény által használt informatikai rendszer biztonságának és kockázatával arányos védelmének biztosításával kapcsolatos feladatok értendők. A Hpt. 13/C. (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén. Amennyiben a Hpt. 13/C. -ában megfogalmazott követelmények csoportszintű teljesítése érdekében, a Hpt. 92. (1) bekezdésében megfogalmazott kötelezettsége teljesítése körében a Bank látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó Pénzügyi Vállalkozás informatikai, információ biztonsági feladatait, úgy az a 4.1. pontban kifejtetteknek megfelelően nem kifogásolható A fogyasztóvédelmi felelős feladatai A fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartóra vonatkozó rendelkezéseket a Hpt. 215/B. (15) bekezdése tartalmazza, amely szerint a pénzügyi intézmény köteles fogyasztóvédelmi ügyekben a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni. A Felügyelet a kapcsolattartásra kijelölt személy által ellátni kívánt feladattal szemben támasztott felügyeleti elvárásokat a 2/2011. számú Vezetői körlevélben (Vezetői Körlevél) foglalta össze és tette közzé. A Vezetői Körlevélben közzétettek szerint a Felügyelet követendő gyakorlatnak tartja, hogy a pénzügyi szervezetek a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó kompetenciáját, feladatait a belső ellenőri, illetve a compliance funkciót ellátó szervezeti egységekkel együttműködve, világosan definiált felelősségek mentén alakítsák ki. A Felügyelet elvárja, hogy a pénzügyi szervezetek oly módon határozzák meg a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó jogkörét és teendőit, 10

11 hogy a panaszkezeléssel és a fogyasztóvédelmet érintő kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi, felügyeleti és egyéb elvárások megfelelő beépítéséért és alkalmazásáért egyértelműen megállapíthatóak legyenek a felelősségi körök. A Felügyelet az Állásfoglalás a pénzügyi szervezetek fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartóra vonatkozó bejelentési kötelezettségéről címen közzétett, a internetes honlapjáról elérhető állásfoglalásában is rámutatott, hogy a Vezetői Körlevél a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó intézményen belüli tevékenységét hangsúlyozza, továbbá kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó feladatai ellátásához a szervezeten belül kellő felhatalmazással, és támogatással rendelkezzen. Az előbbiekre való tekintettel a Felügyelet az intézményektől a fogyasztóvédelmi kapcsolattartói feladatot a compliance officer mintájára a pénzügyi szervezet integrált részeként, egy azzal munkaviszonyban álló személy által javasolja megvalósítani. A pénzügyi intézmény fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartójának személyére vonatkozó bejelentési kötelezettség előírása annak érdekében történt, hogy a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős személy kiléte a Felügyelet előtt is ismert legyen, amely a kapcsolattartó által kötelezően ellátandó feladatok kiemelt jelentőségét hangsúlyozza. A bejelentési kötelezettség előírásának egyik célja, hogy amennyiben a Felügyelet azt indokoltnak találja ilyen ok lehet például többek között, ha adott intézménnyel kapcsolatban rövid időn belül nagy számban érkeznek ügyfélpanaszok a Felügyelethez, amelyekben egymáshoz hasonló a tényállás a kapcsolattartóval rövid úton, közvetlenül is fel tudja venni a kapcsolatot. A Vezetői Körlevélben megfogalmazott felügyeleti elvárások teljesítése, hogy a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó jogkörének és teendőinek meghatározása olyan módon történjék, hogy az a felügyeleti és jogszabályi előírások beépítését biztosítsa az adott pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységébe is azt feltételezi, hogy a fogyasztóvédelmi felelős az adott pénzügyi intézmény munkavállalója, illetve alkalmazottja. Fentiekkel kapcsolatban utalni kívánunk arra is, hogy a fogyasztóvédelmi felelősi feladatok ellátásával kapcsolatos felelősségek is munkaviszonyban érvényesíthetők közvetlenül, mivel a pénzügyi intézmény által kialakított policy, belső eljárásrendek és belső szabályzatok ismerete, illetve vezetői utasítások követése, alapvetően az adott intézmény munkavállalóitól kérhető számon. A fentiek alapján noha az ezzel ellentétes gyakorlatot jogszabály nem tiltja a Felügyelet fogyasztóvédelmi szempontból előnyösebbnek tartja, hogy a pénzügyi intézmény fogyasztóvédelmi felelőse feladatainak ellátására a pénzügyi intézmény munkavállalója, illetve alkalmazottja kerüljön kijelölésre Adatvédelmi feladatok Az adatvédelmi felelősi feladatok ellátásával kapcsolatban a Bank megkeresése alapján felmerülő kérdés, hogy lehetséges-e feladatokat megbízási jogviszony alapján a pénzügyi intézmény szervezetén kívüli személyhez, vagy szervezethez telepíteni. Az adatvédelmi tevékenység ellátásának módjával kapcsolatban irányadó, a belső adatvédelmi felelős kijelölésére és az általa kötelezően ellátandó feladatokra vonatkozó előírásokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (Info tv.) tartalmazza. 11

12 Az Info tv. 24. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján a pénzügyi szervezetnél az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó szervezetén belül, közvetlenül a szerv vezetőjének felügyelete alá tartozó jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni, vagy megbízni. Ez a szabály a Felügyelet álláspontja szerint arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy a belső adatvédelmi felelős feladatainak ellátására saját munkavállalójukat, alkalmazottjukat jelöljék ki. Csak így tűnik ugyanis biztosíthatónak az Info tv. 24. (1) bekezdés b) pontjának azon előírása, hogy a pénzügyi szervezet szervezetén belül kell kialakítani az adatvédelmi felelősi funkciót. Ugyanakkor, mivel az Info tv. értelmezése nem tartozik a Felügyelet hatáskörébe, javasolható a tárgykörben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megkeresése is A Bank által a Vállalkozás javára végezni kívánt tevékenységek vizsgálata A Bank által a Vállalkozás javára végezni kívánt tevékenységekkel kapcsolatban vizsgálandó szempont, hogy azok beleérthetők-e a Hpt. 4. (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekbe, így a Bank végezheti-e leányvállalata megbízásából ezeket a tevékenységeket. A fent már hivatkozottaknak megfelelően a Bank a Hpt. 3. (1) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatásokon túl, a profiltisztasági előírásoknak megfelelően a Hpt. 4. (3) bekezdésében felsorolt tevékenységeket végezheti üzletszerűen. A Hpt. fent hivatkozott profiltisztasági szabályai taxatív módon meghatározzák azokat a tevékenységeket, amelyeket a Bank a számára engedélyezett pénzügyi szolgáltatások körén kívül üzletszerűen végezhet. A Hpt. 4. (3) bekezdés j) pontjában foglaltak lehetővé teszik a pénzügyi intézmények számára, hogy követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet folytassanak. Így nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a Bank a Vállalkozás megbízása alapján követeléseit kezelje és ellássa behajtásra irányuló tevékenységeit. A Bank által a Vállalkozás javára végezni tervezett, üzleti tevékenységet támogató tevékenységek a szerződések előkészítésével, megkötésével, kezelésével, valamint, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kockázatvállalási döntések előkészítése és meghozatala, portfólió-kezelés, ügyfélszolgálati tevékenység, panaszkezelési tevékenység és fogyasztóvédelmi feladatok nem szerepelnek a Hpt. 4. (3) bekezdésében foglalt felsorolásban. A megjelölt tevékenységek vonatkozásában a Bank hivatkozására tekintettel vizsgálni szükséges, hogy amennyiben azokat a Bank látja el a Vállalkozás megbízásából, úgy a Bank tevékenysége üzletszerűen folytatott tevékenységnek minősíthető-e. A Banknak a Vállalkozás üzleti tevékenységet támogató tevékenységei vonatkozásában kifejtett hivatkozása szerint, ha a Vállalkozás megbízásából ellátná a fent megjelölt feladatokat, úgy az nem minősülne üzletszerű tevékenység végzésnek. 12

13 Álláspontom szerint a Hpt. üzletszerűségre vonatkozó fogalom meghatározásából a rendszeres gazdasági tevékenység fogalmi elem a Vállalkozás üzleti tevékenységet támogató tevékenységei Bank által történő folytatása esetében megvalósulni látszik. A tartós szolgáltatási tárgyú jogviszonyoknál a Felügyelet megítélése szerint a rendszeresség úgy értelmezendő, hogy a szolgáltató tartós, folyamatos szolgáltatást biztosít hosszabb időn keresztül a megbízó számára, melyért rendszeres időközönként díjazásban részesül. Amennyiben ezzel ellentétes álláspontra helyezkednénk, az megítélésünk szerint nem állna összhangban a Hpt. 4. (3) bekezdésének céljával, mivel így egy hitelintézet adott esetben olyan szolgáltatási portfoliót építhetne ki (akár csoporton kívüli megbízók részére is), amely nem illeszkedik a banki tevékenységi profilba. Tekintve, hogy a Bank a megjelölt tevékenységeket folyamatosan ellátná a Vállalkozás számára, így a tevékenység végzése rendszeresnek minősülhet. Úgyszintén megvalósulni látszik az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett történő szerzés fogalmi elem is, mivel a Bank a Vállalkozás esetében kötelezően transzferárazást alkalmazna, így szolgáltatása ellenértékét a Vállalkozás megfizetné számára. A Felügyelet álláspontja szerint amennyiben a szolgáltatás nyújtása ellenében a bekerülési értéket meghaladó árrést tartalmazó ellenérték fizetését kötik ki a felek (függetlenül attól, hogy ezt jogszabály teszi kötelezővé), úgy az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett történő szerzés fogalmi elem megvalósul. Az üzletszerűség fogalmi elemei közül az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányultság kritériuma abban az esetben állhat fenn, ha a felek által megkötendő jogügyletek lényeges tartalmi elemei mint például a szerződések száma, a felek személye, a jogügylet célja, az ellenszolgáltatás mértéke, illetve a szerződéskötés egyéb lényegi körülményei nincsenek előre meghatározva. Az a körülmény, hogy a Bank a Vállalkozás részére széles körben kíván tevékenységeket végezni, így teljes körűen el kívánja látni az operatív lízing és a gépjármű értékesítési szerződések előkészítését, megkötését, kezelését, nyilvántartását, valamint a portfolió kezelést, a Felügyelet megítélése szerint kizárja, hogy a Bank által a Vállalkozás javára végezni tervezett, fent megjelölt tevékenységek előre egyedileg meghatározottnak legyenek tekinthetők. Fentiek szerint a Bank által a Vállalkozás javára végezni kívánt üzleti tevékenységet támogató szolgáltatások vonatkozásában a Hpt. üzletszerű tevékenység fogalmára vonatkozó definíciójának fogalmi elemei maradéktalanul megvalósulni látszanak. A Bank hivatkozott továbbá arra is, hogy a Hpt. tőkeszámításra, kockázatvállalásra és prudens működésre előírt követelményeinek összevont alapon köteles megfelelni, így az összevont felügyelet alá tartozó vállalkozások megfelelését a Bank úgy tartja biztosíthatónak, ha a megkeresésben megjelölt tevékenységeket maga látja el leányvállalatai számára. Álláspontom szerint a Bank fenti hivatkozása figyelemmel a 4.1. pontban részletesen ismertetetett álláspontra, nem helytálló. A leányvállalatok prudens működésére a Hpt. 92. (1) bekezdésében előírt követelménynek történő megfelelés értelmezése azt a kérdést veti fel, hogy hol húzódik a határ az előírásoknak való megfelelés 13

14 csoportszintű biztosítása, illetve az olyan fajta üzletpolitikai voluntarizmus között, amelynél az egyedi vagy csoportszintű üzleti érdek orientáltság a meghatározó, nem pedig a törvényi kötelezésből fakadó szükségszerűség. Megítélésem szerint ugyanis a leányvállalatok javára végzett tevékenységek nem jelenthetnek olyan tevékenységekben való aktív részvételt, amelyek valamely nem pénzügyi intézmény csoporttag így a Bank által nem végezhető és nem kötelező belső funkciót jelentő üzleti tevékenységeiben való aktív részvételt valósítanak meg. A Felügyelet álláspontja szerint a fent, a pénzügyi intézményként működő leányvállalatok profiljába illő üzleti tevékenységekkel kapcsolatban kifejtett szempontok a Vállalkozás javára végezni kívánt tevékenységek vonatkozásában nem érvényesülnek. A Vállalkozás ugyanis nem pénzügyi intézményként működik, így üzleti tevékenysége, illetve annak a megkeresésben megjelölt résztevékenységei, nem tartoznak a Hpt. hatálya alá. Ebben a tekintetben nincs olyan szükségszerűség, illetve szabályozói elvárás, amely a Hpt. 92. (1) bekezdésében foglaltak alapján Vállalkozás üzleti folyamatainak a Bank tevékenységébe történő integrálását indokolná. A Vállalkozás üzleti tevékenységei a szerződések előkészítésével, megkötésével, kezelésével, valamint, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kockázatvállalási döntések előkészítése és meghozatala, portfólió-kezelés, ügyfélszolgálati tevékenység, panaszkezelési tevékenység és fogyasztóvédelmi feladatok nem tartoznak a Hpt. hatálya alá, ilyen funkciók a Bankban nincsenek, így a Bank a Vállalkozás javára a megkeresésében megjelölt tevékenységeket bele nem értve azokba a követeléskezelést és végrehajtást önálló tevékenységként nem folytathatja. *** Budapest, február 14